BH+ 2010.11.503 A Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló Egyezmény (CMR.) hatálya alatt végzett nemzetközi árufuvarozás esetén a fuvarozó az általa igénybe vett személyért önállóan felel [az 1971. évi 3. tvr-tel kihirdetett Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló Egyezmény (CMR.) 3. cikke, 9. cikk. 1. pontja, Ptk. 498. § (2) bek., 506. § (1) bek.].

Pertörténet:

Budapest Környéki Törvényszék G.24013/2006/22., Fővárosi Ítélőtábla Gf.40442/2008/7., Kúria Gfv.30302/2009/4. (*BH+ 2010.11.503*)

***********

A P. Kft. és az I. r. alperes 2004. április 5-én közúti fuvarozási keret-megállapodást kötöttek, ennek megfelelően a P. Kft. megbízást adott az I. r. alperesnek műszaki cikkeket tartalmazó rakomány Sz.-ról Olaszországba történő szállítására.

Az I. r. alperes és a II. r. alperes között megkötött fuvarozási szerződés alapján ténylegesen a II. r. alperes végezte az áru szállítását.

2005. november 6-án vette át a II. r. alperes a P. Kft. sz.-i telephelyén a rakományt, melynek teljes súlya bruttó 13 719,4 kg volt, értéke 149 344,8 euró. A II. r. alperes gépkocsivezetője a szállítás során Olaszországban Velencében egy Shell benzinkútnál megállva kötelezően előírt pihenőidejét töltötte, a parkoló ki volt világítva. 2005. november 8-án hajnali 4 órakor arra ébredt, hogy ég a szeme, émelyeg és nagyon köhög. A fülkéből kiszállva észlelte, hogy a ponyvát felvágták és onnan árut vittek el. Azonnal értesítette az olasz rendőrséget. Az Olasz Szállítmányozási Szakértői Társaság Szemlejegyzőkönyve szerint a kamion oldalsó részén vágták fel a ponyvát és úgy tulajdonították el az áru egy részét. Megállapították a kár okaként, hogy a kár akkor keletkezett, amikor a sofőr pihenőt tartott és elaludt egy olyan parkolóban, ami nem volt sem körbekerítve, sem őrizve.

A felperes a P. Kft.-vel kötött vagyonbiztosítási szerződés alapján a kárt megtérítette 2006. január 17-én, ezért a károsult a követelését a felperesre engedményezte. Ezt az engedményezett követelést érvényesítette a felperes 2006. augusztus 30-án benyújtott keresetével, melyben kérte az I. és II. r. alpereseket egyetemlegesen kötelezni 5 913 733,37 forint tőke és ennek 2005. november 8-tól a kifizetés napjáig évi 5% mértékű késedelmi kamat és a perköltség megfizetésére a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló Genfben, 1956. május hó 19. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1971. évi 3. törvényerejű rendelet (továbbiakban: CMR) 17. cikk 1. pontja alapján. Előadta, hogy a kár nemzetközi árufuvarozás során keletkezett, ezért - az elveszett tömegű árura és a súlykorlátozásra figyelemmel - a fenti összeg jár a részére.

Az I. r. alperes a felperes keresetének elutasítását és perköltségben való marasztalását kérte a CMR 17. cikk 2. pontjára hivatkozással, mert az áru elvesztését olyan körülmény okozta, amelyet a fuvarozó nem kerülhetett el, és annak következményeit nem állt módjában elhárítani.

Az I. r. alperes beavatkozója ellenkérelmében csatlakozott az I. r. alperes nyilatkozatához.

A II. r. alperes ellenkérelmében elsődlegesen a per megszüntetését és a felperes perköltségben való marasztalását kérte a CMR II. fejezet 3. cikkére való hivatkozással. Másodlagosan kérte a kereset elutasítását és a felperes perköltségben történő marasztalását a CMR 17. cikk 2. pontjában szereplő mentesülési okra hivatkozással. Előadta, hogy benzinkút mellett, megfelelően megvilágított, belátható pihenőhelyen állt meg a gépkocsivezető, aki jóhiszeműen, az adott helyzetben általában elvárható módon járt el, nem sértette meg sem a CMR szabályait, sem a fuvarozási megbízásban foglaltakat.

A II. r. alperes beavatkozója szintén kérte a felperes keresetének az elutasítását, hivatkozva a CMR 17. cikk 2. pontjában meghatározott mentesülési okra, az elsőfokú eljárás alatt a felperes részére 3 573 374 forint összegű kártérítést átutalt, ezért a felperes a keresetét 2 340 359 forint tőke és járulékaira leszállította.

Az elsőfokú bíróság egyetemlegesen kötelezte az I. r. és II. r. alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek 2 340 359 forintot és ennek 2005. november 8-tól a kifizetésig járó kamatát, valamint az illetéket és az ügyvédi munkadíjat.

A II. r. alperes fellebbezése alapján megindult másodfokú eljárásban a bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és a felperes keresetét a II. r. alperessel szemben elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg a II. r. alperesnek 320 500 forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, de a peres felek közötti jogviszony tartalmát és a jogszabályi rendelkezéseket értelmezve megalapozatlanul jutott arra a következtetésre, hogy az I. r. alperessel együtt a II. r. alperes egyetemlegesen felelős a fuvarozás során bekövetkezett kárért. Álláspontja szerint az eljárásban eldöntendő jogkérdés az volt, hogy a CMR 3. cikke és a Ptk. 498. § (2) bekezdésében foglalt szabályozás együttesen alkalmazható-e és ennek következtében a II. r. alperes egyetemleges felelőssége fennáll-e. A Ptk. és a CMR viszonyából következően, ha a CMR-ben írt speciális szabályok a Ptk-ban foglalt általános szabályoktól eltérnek, úgy a speciális szabályokat kell alkalmazni. Megállapította, hogy ennek alapján a CMR II. fejezet 3. cikke értelmében a II. r. alperes mint alfuvarozó magatartásáért az I. r. alperes mint fuvarozó tartozik felelősséggel a felperes felé, mert a Ptk. 498. § (2) bekezdésében foglalt ettől eltérő - egyetemleges felelősségi - szabály a Ptk. 506. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel nem alkalmazható.

Álláspontja szerint önmagában a fuvarlevél, amely a tényleges fuvarozást végzőt tünteti fel, nem teremt önálló jogviszonyt a felperes jogelődje és a II. r. alperes között, mert a CMR 9. cikk 1. pontja szerint a fuvarlevél csak az ellenkező bizonyításáig szolgál bizonyítékul a szerződés megkötésére vonatkozóan. Ezért tévedett az elsőfokú bíróság amikor a CMR 3.cikke és a Ptk. 498.§ (2) bekezdésében foglalt eltérő szabályozás együttes alkalmazására látott lehetőséget és ennek alapján marasztalta a II. r. alperest egyetemlegesen az I. r. alperessel.