BH+ 2014.11.490 Megbízási szerződésben a megbízottra kikötött versenytilalmi klauzula jogértelmezéssel a megbízott volt munkavállalóira és általuk alapított cégekre való utólagos kiterjesztésre ellentmond a jogbiztonság követelményének [1959. évi IV. tv. 315. §, 475. § (1) bek.].

A felperes mint megbízó, és az alperes mint megbízott között 2006. március 31-én megbízási szerződés jött létre, melynek keretében az alperes a felperes által előállított termékenyítőanyag forgalmazását végezte.

A szerződés V.3. pontjában a felek abban állapodtak meg, hogy az alperes mint megbízott feltétlen kártérítési felelősséget vállal azért, hogy a szerződés hatálya alatt kizárólag a felperes nevében végez, illetve a szerződés megszűnésétől számított két évig nem végez sem közvetlenül, sem pedig közvetve a szerződésben rögzített, a felperes tevékenységi körébe tartozó termékenyítőanyag forgalmazási tevékenységet, illetve az azzal kapcsolatos ügynöki tevékenységet. A szerződés hatálya alatti szerződésszegés esetére 1 000 000 forint kötbért, a szerződés megszűnése utáni szerződésszegés jogkövetkezményeként pedig 5 000 000 forint kártérítést kötöttek ki az alperes terhére.

A felek megbízási jogviszonya 2008. április végén megszűnt.

A felperes kereseti kérelmében 5 000 000 forint és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra hivatkozással, hogy az alperes a megbízási szerződés V.3. pontjában foglalt kötelezettségét megszegte azzal, hogy volt alkalmazottja (aki egyben az élettársa is volt), V. B. 2008. március 13-án megalapította a B. Kft.-t, amely cég a G. Kft. részére ugyanazt a tevékenységet végzi, mint korábban a felperes részére az alperes.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a megbízási jogviszony tartama alatt V. B. az alkalmazottja volt, azonban a munkaviszony megszűnte után magatartásáért felelősség nem terheli.

Az elsőfokú bíróság megismételt eljárásban hozott kijavított ítéletével a felperes keresetét elutasította, és kötelezte az alperes javára perköltség megfizetésére. Megállapította, hogy a felek szerződéskötési akarata arra vonatkozott, hogy az alperest terhelő tilalomban állapodjanak meg. A közvetett forgalmazás azt jelentette, hogy más cég anyagát nem forgalmazza, és lánckereskedelmet nem folytat. A G. Kft.-vel az alperes kapcsolatban nem áll, az alperes alkalmazottaiért, volt alkalmazottaiért való felelősségvállalást pedig a megbízási szerződés nem tartalmaz. Erre tekintettel az alperes szerződést nem szegett. V. B. teljesítési segéd csak addig lehetett, amíg az alperes alkalmazásában állt, az általa alapított B. Kft. viszont a G. Kft.-vel csak 2008. június 1-jétől, azaz az alperesnél fennálló munkaviszony megszűnését követően került kapcsolatba.

A másodfokú bíróság kijavított ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és kötelezte az alperest 5 000 000 forint és kamata, valamint első- és másodfokú perköltség felperes javára történő megfizetésére. Rámutatott arra, hogy az 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 475. § (1) bekezdése alapján az alperes alkalmazottjának tevékenysége saját tevékenységnek minősül, ezért az alperes felelősséggel tartozik. Az alperes gazdálkodó szervezet, így vele szemben magasabb szintű gondossági, elvárhatósági mérce érvényesül. Az alperes akkor járt volna el a gazdálkodó szervezettől elvárható gondossággal, ha alkalmazottaival olyan tartalmú munkaszerződét köt, amely a felperessel való megbízási szerződés teljesítését, így a V.3. pont maradéktalan betartását is biztosítja, azaz gondoskodnia kellett volna arról, hogy az alkalmazottak munkaszerződésébe versenytilalmi klauzula beépítésére kerüljön sor. Az alperesi vállalkozásnak arra nincs ráhatása, hogy a munkaviszony megszűnése után volt alkalmazottja milyen tevékenységet végez, azonban egyrészt V. B. a munkaviszonya 2008. május 31-i megszűnése előtt, már 2008. március 13-án megalakította a B. Kft.-t, másrészt az alperesi vállalkozástól elvárható volt, hogy a felperes felé vállalt kötelezettsége maradéktalan betartása érdekében a munkaszerződést oly módon kösse meg, hogy a megbízási szerződés megszegését elkerülje. Az alperes nem így járt el, az alkalmazottaival megkötött munkaszerződés a felperessel kötött megbízási szerződés versenytilalmi klauzuláját nem tartalmazta.

A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen az elsőfokú ítélet helybenhagyását, másodlagosan a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Ptk. 348. §-át, 475. §-át és 315. §-át. Arra hivatkozott, hogy a munkavállalói 2008. május 31-ig nem álltak forgalmazói kapcsolatban a G. Kft.-vel, és annak sincs jelentősége, hogy az egyik munkavállalója korábban alapított egy gazdasági társaságot, mert önmagában a cégalapítás nem forgalmazási tevékenység. Rámutatott, hogy a másodfokú bíróság az ítéletének indokolásában a korábbi hatályon kívül helyező végzése indokaival ellentétes álláspontot foglal el a Ptk. 315. §-ában foglalt jogkövetkezmények alkalmazhatóságáról. Hivatkozott arra, hogy a munkavállalóival kötött munkaszerződésben nem kellett volna versenytilalmi megállapodást kikötnie, figyelemmel arra, hogy a megbízási szerződést kötő felek szerződéskötési akarata erre nem irányult, a versenytilalmi kikötés a szerződésben kizárólag rá vonatkozott, és egyébként is jelentős anyagi ellentételezési kötelezettséget rótt volna rá, ilyen klauzula munkaszerződésekben való elhelyezése.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felek közötti szerződést csak a másodfokú bíróság által levezetett módon lehet értelmezni. A pacta sunt servanda elv alapján az alperesi vállalkozástól az lett volna elvárható, hogy a megbízási szerződés teljesítése során olyan magatartást tanúsítson, hogy a megbízási szerződés V.3. pontja is megfelelően érvényesüljön, ehhez a munkavállalóival versenytilalmi megállapodást kellett volna kötnie.

A felülvizsgálati kérelem alapos.

A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptk. 315. §-át és 475. § (1) bekezdését. Egyéb tekintetben nem jogszabálysértő, a Ptk. 348. § (1) bekezdése a felek perbeli jogviszonyában relevanciával nem bír.

A felperes mint megbízó és az alperes mint megbízott közötti megbízási szerződéses jogviszonyban az egyéni vállalkozó gazdálkodó szervezet alperes a megbízás teljesítéséhez a megbízás jellegére tekintettel jogosult volt közreműködőt igénybe venni. E közreműködő saját alkalmazottja volt, így a szerződéses jogviszonyban a felperes irányában felelőssége a közreműködőért való felelősség szabályai szerint alakul, az alkalmazottért való felelősség e megbízási szerződés teljesítésének keretein kívül a felperesnek okozott károk esetén jöhetne szóba. A közreműködő igénybevételére jogszerűen került sor, az ellen a felperes sem tiltakozott, abban a kérdésben azonban, hogy a megbízás szerződésszerű teljesítéséhez az alperesnek saját alkalmazottaival a megbízási szerződés V.3. pontja szerinti versenytilalmi klauzulát kellett volna kikötnie, az elsőfokú bíróság helyes álláspontjával szemben a másodfokú bíróság téves következtetésre jutott.