28/1999. (X. 6.) AB határozat

a 13/1999. (VI. 2.) OVB számú határozat ellen benyújtott kifogás tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság országos népszavazás kitűzésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának, illetőleg az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogások alapján meghozta a következő határozatot:

Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 13/1999. (VI. 2.) OVB számú határozatát megsemmisíti és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

1. A Magyar Királyság Pártja országos népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezés szervezőjeként négy aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, illetőleg az azokon szereplő kérdések hitelesítését kérte az Országos Választási Bizottságtól (a továbbiakban: OVB). A népszavazásra javasolt kérdések közül az OVB három kérdés tekintetében elutasító döntést hozott, míg az államforma megváltoztatására irányuló kérdést - "Akarja-e Ön, hogy Magyarország államformája Királyság legyen?" - hitelesítette. E kérdés tekintetében az OVB megállapította, hogy egyrészt az aláírásgyűjtő ív megfelel a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 118. § (2)-(4) bekezdésében foglalt alaki feltételeknek; másrészt az államforma kérdése nem szerepel az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésében felsorolt, az országos népszavazásra nem bocsátható, tilalmazott tárgykörök között. Az OVB ezért az államforma megváltoztatására irányuló kérdés tartalmi megítélésénél a 13/1999. (VI. 2.) OVB határozatával hitelesítette az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát és az azon szereplő kérdést.

A határozat e döntése ellen 1999. június 5-én két kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz. A törvényes határidőn belül érkezett kifogásokat az Alkotmánybíróság egyesítette és egy eljárásban bírálta el.

2. Az egyik kifogás előterjesztője szerint az államforma megváltoztatására irányuló népszavazás kitűzésére vonatkozó OVB-döntés ellentétes az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 10. § b) pontjában foglaltakkal, mert a kérdés az Alkotmányban foglalt tilalmi körbe tartozik. Álláspontja szerint az államforma az alkotmányos állami berendezkedés "sarokpontja,... előfeltétele az alkotmányos szabályozásnak, amelyeken az egész alkotmány szervezetalakítási szabályai nyugszanak". Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének d) pontja ugyanakkor tilalmazza a népszavazás kiírását az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekben, tehát - érvel az előterjesztő - e kizáró ok alapján a kérdés népszavazásra nem bocsátható. Alkotmányellenesnek tartja a kifogás előterjesztője az OVB döntését azért is, mert figyelmen kívül hagyta az Alkotmánybíróság 2/1993. (I. 22.) AB határozatában megállapított követelményt, amely szerint népszavazással nem lehet az Alkotmányt módosítani. Felfogása szerint az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés c) pontja alapján "a contrarió" értelmezéssel az OVB lehetővé teszi az Alkotmány népszavazás útján történő módosítását, ami jogbizonytalanságot, a jogállami működés ellehetetlenülését eredményezné. Az előterjesztő azt is kifogásolta, hogy a kérdés megfogalmazásában is pontatlan, nem egyértelmű, így az Nsztv. 10. § c) pontja alapján is elutasítandó lett volna.

A másik kifogás előterjesztője szerint az államforma megváltoztatására vonatkozó kérdés és az ez alapján népszavazás útján hozott döntés a jogbiztonságot sértő, alkotmányellenes helyzetet teremt. Az államforma népszavazás útján történő változása nyomán szükségessé válik az Alkotmány egyéb rendelkezéseinek módosítása, s így az a helyzet állna elő az előterjesztő szerint, hogy az "Alkotmány módosításának két egyenrangú szereplője lenne: a népszavazási döntés és az országgyűlési törvényhozás. Ennek pedig az a konzekvenciája, hogy intézményesülne az Alkotmányon belüli alkotmányellenesség lehetősége, hiszen nincs kötelező szabály arra, hogy a két alkotmánymódosító tényező közötti összhangot a népszavazásban meg nem fogalmazott, ámde azzal szükségképpen összefüggő kérdések tekintetében miként kell biztosítani." Álláspontja szerint az államforma megváltoztatására irányuló "kérdés és maga a népszavazás is az Országgyűlés alkotmányosan rögzített jogköreinek elvonásával járna azon a körön túl is, amelyet a népszavazási döntés alkotmányosan tartalmazott".

3. Az Alkotmánybíróság hatáskörét ez ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény I. fejezetének 1. § h) pontjában foglaltaknak megfelelően a Ve. 130. §-a állapítja meg. A Ve. 130. § (1) bekezdése szerint". Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése ellen az Alkotmánybírósághoz lehet kifogást benyújtani". E szakasz (3) bekezdése pedig kimondja, hogy "Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja." Az Alkotmánybíróság az eljárásában vizsgálja, hogy a beérkezett kifogások megfelelnek-e a 78. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek és azt, hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el. Eljárása során azonban az Alkotmánybíróság e feladatát - ez esetben is - "alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban" látja el (1220/H/1992. AB határozat, ABH 1992. 63., 631.).

4. Az Alkotmánybíróság az ügy vizsgálata során megállapította, hogy a Magyar Királyság Pártja által benyújtott aláírásgyűjtő ív és az azon szereplő kérdés tekintetében választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye.

Az Alkotmány 1. §-a a következőképpen rendelkezik:

"1. § Magyarország: köztársaság."

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az OVB által hitelesített népszavazásra bocsátandó kérdés ezen alkotmányi rendelkezés megváltoztatására irányul. Az Alkotmánybíróság 25/1999. (VI. 7.) AB határozatában már vizsgálta a választópolgárok által benyújtott, alkotmánymódosításra irányuló népszavazási kezdeményezés alkotmányossági kérdéseit. Az idézett határozatában az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként a következőket mondta ki:

"... az alkotmánymódosítás csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben [Alkotmány 24. § (3) bekezdés] történhet; az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye. Az Országgyűlés által elfogadott alkotmánymódosítás népszavazással megerősíthető." (ABK 1999. június-július, 265.)

A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az OVB 13/1999. (VI. 2.) számú határozatában olyan kérdést hitelesített, amelyről az Nsztv. 10. § b) pontja alapján nem lehet országos népszavazást tartani. Ezért az Alkotmánybíróság a 13/1999. (VI. 2.) OVB számú határozatot megsemmisítette és az Országos Választási Bizottságot új eljárás lefolytatására utasította.

Az Alkotmánybíróság e megállapítására és az abból következő döntésére tekintettel egyebekben már nem tartotta szükségesnek az indítványok további tartalmi vizsgálatát.

5. Az Alkotmánybíróság jelen határozatát az Abtv. 41. §-a alapján a Magyar Közlönyben közzétenni rendelte.

Dr. Németh János s. k.

az Alkotmánybíróság elnöke,

előadó alkotmánybíró

Dr. Czúcz Ottó s. k.

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.

alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 453/H/1999.