A Kúria Kfv.35386/2011/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖZIGAZGATÁSI BÍRSÁG ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 327. §, 1997. évi LXXXII. törvény (Mpt.) 34. §, 35. §, 36. §, 38. §, 2007. évi CXXXV. törvény (Psztv.) 28. §] Bírók: Kárpáti Magdolna, Kurucz Krisztina, Lomnici Zoltán

A határozat elvi tartalma:

A magánnyugdíjpénztár tagja a küldöttközgyűlésen a küldötteken keresztüli képviselettel gyakorolja jogait. Kereshetőségi jog vizsgálata abban az esetben, amikor egy határozatban több ügyfél is kötelezett fél.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék K.34277/2009/7., Fővárosi Ítélőtábla Kf.27591/2010/8., *Kúria Kfv.35386/2011/6.* (BH+ 2012.5.225), 3004/2013. (I. 21.) AB végzés

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.V.35.386/2011/6.szám

A Kúria a Dr. Kolma Ügyvédi Iroda (..., ügyintéző: Dr. Kolma Szilvia ügyvéd) által képviselt felperes neve (. ...) felperesnek a Dr. Orosz V. Ügyvédi Iroda (. .., ügyintéző: dr. Orosz V. Sándor ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen közigazgatási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Ítélőtábla 2011. február 2. napján kelt 4.Kf.27.591/2010/8. számú jogerős ítélete ellen az alperes által 13. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.591/2010/8. számú ítéletét - a Fővárosi Bíróság 2.K.34.277/2009/7. számú ítéletére is kiterjedően - az alperes JÉ-IV/IB-38/2009. számú határozatának 2. és 3. pontjára vonatkozó részében hatályon kívül helyezi, e körben a felperes keresetét elutasítja, egyebekben hatályában fenntartja.

Az első- és másodfokú, illetve felülvizsgálati perköltségeiket a peres felek maguk viselik.

A kereseti, fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felperes 2009. május 28-án küldöttközgyűlést tartott, amelyre az egyik tagot - arra hivatkozással, hogy nem küldött - nem engedték be.

A felperes magánnyugdíjpénztár, felügyeletét az alperes látja el.

Az alperes a 2009. augusztus 27. napján kelt ... számú határozatával

1. kötelezte a felperes, hogy a szervezet irányítási módszereit az önkormányzatiság elvének figyelembe vételével teljes egészében feleltesse meg a jogszabályi előírásoknak.

2. Kötelezte Sz. A., a felperes igazgatótanácsának elnökét 200.000 Ft felügyeleti bírság megfizetésére.

3. Kötelezte a felperes igazgatótanácsának elnökét, hogy e határozatot az igazgatótanácsi és ellenőrző-bizottsági ülésen a kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül, a pénztártagokkal pedig a következő közgyűlésen ismertesse.

Döntését a rendelkező rész 1. pontjára vonatkozóan a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény /a továbbiakban: Mptv./ 5.§ /1/ bekezdése, 21.§ /1/, /3/ bekezdése, 34.§-ának /3/, /5/, /7/ bekezdései, 36. § /1/ bekezdése, 38. § /3/ bekezdése, 39.§ /3/ bekezdése alapján hozta meg. Indokolása szerint a pénztár tagjainak jogaira, a közgyűlésre és a küldöttközgyűlésre vonatkozó szabályok alapján a pénztár tagja jogosult a közgyűlésen részt venni, ott felszólalni, javaslatot tenni, kérdést feltenni, tanácskozni, az előterjesztéseket kellő időben megismerni és szavazni. Küldöttközgyűlés működtetése esetén a tag jogállása annyiban változik, hogy e jogosítványok egy elemét: a szavazati jogot a tag helyett a küldött gyakorolja. A szavazati jog küldött általi gyakorlásán túl a tagi jogosultságok nem változnak, azokkal a tag változatlanul élhet. A jogszabálysértő helyzet megszüntetése okán kellett felperest kötelezni a jogszabályi előírásoknak megfelelő irányítási módszer kialakítására.

A 2. pont kapcsán döntését az Mptv. 111.§ /1/ bekezdése, 40.§ /2/ bekezdése, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. tv. /a továbbiakban: Psztv./ 47.§ /4/ bekezdés a) és c) pontja alapján hozta meg. Álláspontja szerint a szervezet rendellenes működése a vezetőtestület működésére vezethető vissza, ezért személyi bírság alkalmazása volt indokolt. Az igazgatótanács elnökének felelőssége kiemelt, a jogsértés a konkrét helyzetben súlyos, amelyre figyelemmel határozta meg a bírság mértéket.

A 3. pontra vonatkozó rendelkezés, az igazgatótanács elnökének tájékoztatásra való kötelezése az Mptv. 40.§-43.§-in, 49.§-án alapult.

A felperes keresetében a határozat hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint az Mptv. alperes által megjelölt jogszabályhelyei sem közvetlenül, sem közvetve nem tartalmazzák a tagnak olyan jogosultságát, amely szerint a tag küldöttközgyűlésen, annak működtetése esetén, a szavazati jogán kívül minden közgyűlési jogosítványát gyakorolhatja.

A határozat rendelkező részének 2. és 3. pontjával kapcsolatos kereshetőségi jogát azzal indokolta, hogy az egész közigazgatási határozatot egy és ugyanazon jogalap hiánya miatt tartja jogszabálysértőnek.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, hangsúlyozva, hogy jogkérdésben döntött, amelyet az általa megjelölt jogszabályhelyeken kívül megalapoznak a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény /a továbbiakban Ptk./ 1.§-3.§-ai, 7.§-a, 219.§-a, 222.§-a. Álláspontja szerint a határozat 2. és 3. pontja vonatkozásában a felperes nem rendelkezik kereshetőségi joggal.

Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyta. Indokolása szerint a polgári perrendtartásról szóló 1952 évi III. tv. /a továbbiakban: Pp./ 252.§ /2/, /3/ bekezdése, 332.§ /5/ bekezdése alapján megállapította, hogy felperes igazgatótanácsának elnöke nem ellenérdekű fél a felperes tekintetében, így - amint arra az alperes is utalt - az elsőfokú bíróságnak nem kellett őt értesítenie a beavatkozás lehetőségéről. Az elsőfokú bíróság tehát eljárási jogszabálysértés nélkül járt el.

A Fővárosi Ítélőtábla az alperesi határozat 1. pontja vonatkozásában megállapította, miszerint az Mptv. nem szabályozza azt, hogy a tag a közgyűlésen - a szavazati jogon túl - milyen jogosultságokkal rendelkezik. Egyetértett az alperessel abban, hogy a tag jogosult a közgyűlésen részt venni, felszólalni, javaslatot tenni, kérdést feltenni, tanácskozni, az előterjesztéseket kellő időben megismerni és szavazni. A küldöttközgyűlésen azonban a pénztártagok nem személyesen, hanem a küldötteken keresztüli képviselettel gyakorolják jogaikat. Az Mptv. 34.§ /7/ bekezdése egyértelmű szabályozást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az alperes által is definiált jogokat e jogszabályhelyben foglalt rendelkezés a küldöttekhez rendeli. Az Mptv. 35.§ d) és e) pontjai lehetőséget adnak arra, hogy a tagok jogaira és kötelezettségeire, illetve e jogok és kötelezettségek érvényesülésére többlet előírások legyenek szabályozva a pénztárak Szervezeti és Működési Szabályzatában /a továbbiakban: SzMSz/. A felperes SzMSz-e azonban nem tartalmazott ilyen többlet előírást, ennek folytán a nem küldött tagokat nem illette meg a küldöttközgyűlésen az alperes által definiált jogkör.