A Fővárosi Törvényszék Mf.680240/2016/5. számú határozata versenytilalmi megállapodás ellenértékének megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 253. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 46. §, 2012. évi I. törvény (Mt.) 6. §, 31. §, 228. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:98. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 3. §, 15. §] Bírók: Mészárosné dr. Szabó Judit, Páldiné dr. Kremper Magdolna, Szalai Beatrix

Fővárosi Törvényszék

mint másodfokú bíróság

....Mf...../2016/5.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

a ......... Zrt. (fél címe 1, ügyintéző: képviselő neve jogi előadó) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek

a .... Ügyvédi Iroda (fél címe 2) által képviselt

alperes neve (alperes címe) alperes ellen

versenytilalmi megállapodás ellenértéke megfizetése iránt indult perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ...M...../2015/9. számú ítélete ellen a felperes 10. számú fellebbezése folytán meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A másodfokú bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állam javára külön felhívásra 249.600 (kétszáznegyvenkilencezer-hatszáz) forint le nem rótt fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek bruttó 76 200 forint perköltséget, továbbá a NAV felhívására 187 200 forint eljárási illetéket az állam javára.

Ítéletének indokolása szerint a felperes 2015. február 9-én létesített határozatlan idejű munkaviszonyt az alperessel quality engineer munkakörben, ....... szám alatti munkavégzési hellyel, 3 hónap próbaidő kikötése mellett. Felperes bruttó havi személyi alapbére 520 000,- forint volt.

A felek a munkaszerződés 9.2. pontjában rögzítették, hogy a munkaviszony megszűnésének napját követő hat hónapon keresztül felperes nem létesíthet a munkáltató versenytársával, vevőivel, szállítóival a munkáltatónál betöltött pozícióhoz hasonló munkakörben munkaviszonyt. Erre az időszakra az alperes a felperes havi bérének megfelelő összeg térítést fizet. Megállapodtak továbbá abban is, hogy a hat hónapos időszak alatt ezen feltétel megszűnéséről írásban megállapodhatnak, ez esetben felperes mentesül a munkakör korlátozás, alperes pedig térítésfizetés kötelezettsége alól.

Felperes 2015. március 31. napján a próbaidő alatt azonnali hatállyal megszüntette a munkaviszonyát, egyben felszólította az alperest, hogy intézkedjen az időarányos munkabére, a szabadságmegváltás és egyéb, a munkaszerződés 3., 6. és 9. pontjaiban rögzített juttatások mielőbbi átutalása érdekében. Másnap, azaz 2015. április 1. napjától felperes a ..... Kft. alkalmazásába állt Test Engineer munkakörben. Az új munkáltató és az alperes cégjegyzékben feltüntetett főtevékenysége egyezően számítógépes programozás volt, ezen felül azonos tevékenységként szerepelt az információ-technológiai tanácsadás, az egyéb információ-technológiai szolgáltatás, számítógép, periféria, szoftver kis- és nagykereskedelem, egyéb szoftverkiadás, számítógép- üzemeltetés, adatfeldolgozás és a web-hoszting szolgáltatás.

Az alperes a 2015. május 21. napján kelt nyilatkozatában közölte a felperessel, hogy a versenytilalmi megállapodásban foglalt korlátozástól egyoldalúan eltekint. Ezt követően a felek több ízben is egyeztettek egymással, törekvéseik azonban nem vezettek eredményre.

A felperes keresetében bruttó 3 120 000,- forint és ezen összeg 2015. április 1. napjától járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest, arra hivatkozva, hogy az alperes részéről a munkaszerződés és annak részeként a versenytilalmi megállapodás aláírásra, így elfogadásra került. Amennyiben az alperes elmulasztotta a munkaszerződés aláírása előtt a szerződést áttekinteni és adminisztrációs hibát vétett, az nem eshet a felperes terhére. Állította, hogy a szerződés aláírásakor kifejezetten rá is kérdezett a versenytilalmi megállapodás teljesítésnek feltételeire. Az alperes feltűnő értékaránytalanságra alapított érvelésével összefüggésben kiemelte, hogy az új jogi szabályozás már nem ad lehetőséget ezen érvénytelenségi ok munkajogon belüli alkalmazására. Határozottan állította a versenytilalmi megállapodás tartalmával összefüggésben, hogy 6 havi bérére vált jogosulttá. A versenytilalmi megállapodás teljesítésével összefüggésben kifejtette, hogy az alperes által közölt elállás nem tekinthető joghatályos nyilatkozatnak, hiszen a versenytilalmi megállapodás mellőzéséről és módosításáról az általános szabályok szerint csak közös megegyezéssel lehet dönteni, amelyet az EBH2001. 457. számú eseti döntés is megerősített. A BH2001. 339. számú eseti döntés pedig azt mondta ki, hogy utólag egyik szerződő fél sem hivatkozhat a szerződésben nem rögzített körülményre. Azt elismerte, hogy az alperesnél betöltötthöz képest azonos munkakörben helyezkedett el, állította azonban, hogy nem versenytársnál létesített munkaviszonyt. Érvelése szerint a versenytárs fogalmát nem lehet kiterjesztően értelmezni, nem lehet csak annak mentén eldönteni a kérdést, hogy a két cég fő tevékenységi köre megegyezik-e. Azt kell vizsgálni, hogy a két társaság által értékesített termékek, vagy szolgáltatások egymáshoz képest helyettesítő, illetve versenyző termékeknek, szolgáltatásoknak minősülnek-e és ezzel összefüggésben azt állította, hogy a két társaság ügyfélköre és az általuk fejlesztett szoftverek funkcionalitása eltér egymástól.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Elsődlegesen a versenytilalmi megállapodás létrejöttét és érvényességét, illetőleg a felperes által a megállapodásnak tulajdonított tartalmat vonta kétségbe. Azt állította, hogy a versenytilalmi megállapodás a felek között létre sem jött. A felperes esetében az előre elkészített szerződésmintában nem került kitöltésre a versenytilalmi rész, a felek nem határoztak meg ellenértéket a versenytilalom idejére, ezért a versenytilalmi kikötés érvénytelen, azt úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna. Hivatkozott arra is, hogy a versenytilalmi megállapodás a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansága miatt érvénytelen a Ptk. 6:98. §-ában foglaltak alapján. A felperes mindösszesen 2 hónapig állt az alkalmazásában, emiatt a versenytilalom címén követelt összeg a részére kifizetett munkabérnél is magasabb. Arra az esetre, ha a bíróság ennek ellenére is létrejöttnek és érvényesnek tekintené a versenytilalmi megállapodást, úgy annak megszövegezését semmi esetre sem lehet úgy értelmezni, hogy a felperest 6 havi bére illeti meg. A munkaszerződés szerint a felperesnek hat hónapra havi térítés jár, melyből eredően legfeljebb egyhavi ellentételezésre tarthat igényt. Másodlagosan hivatkozott arra, hogy a felperes már csak azért sem jogosult az ellenértékre, mert megszegte a versenytilalmi megállapodást, hiszen az egyik versenytársánál helyezkedett el, azonos munkakörben. Ezzel összefüggésben hivatkozott arra, hogy a két társaság főtevékenysége és egyéb tevékenységei megegyeznek egymással. Legvégül pedig a követelés időelőttiségére és joggal való visszaélésre hivatkozott, tekintettel arra, hogy felperes már a kilépése pillanatában követelte a versenytilalmi ellenértéket, noha adott időpontban még meg sem lehetett állapítani, hogy valóban teljesítette-e feltételeket.