78/2002. (XII. 19.) AB határozat

a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény végrehajtásáról szóló 11/2000. (II. 23.) BM rendelet 17. § (2) bekezdése alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény végrehajtásáról szóló 11/2000. (II. 23.) BM rendelet 17. § (2) bekezdése alkotmányellenes, ezért e rendelkezést 2003. június 15-ei hatállyal megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Szabs.tv.) végrehajtásáról szóló 11/2000. (II. 23.) BM rendelet (a továbbiakban: Szabs.r.) 17. § (2) bekezdése alkotmányossági vizsgálatát és megsemmisítését kérte. E szabály értelmében a szabálysértési hatóság határozatát a Szabs.tv. által meghatározottakon kívül közölni kell a sértettel és képviselőjével is. Az indítványozó kifejti, hogy a szabálysértési hatóság határozata számos személyes adatot, így pl. az eljárás alá vont személy és mások (pl. tanúk) személyes adatait tartalmazza, a határozat közlésével pedig lényegében adattovábbítás történik. Az Alkotmány 59. §-a rögzíti a személyes adatok védelméhez való jogot, amelyet az Alkotmánybíróság információs önrendelkezési jogként értelmez. Az Alkotmány 8. § (2) bekezdése alapján azonban az alapjogokra vonatkozó szabályozás és az alapjogok korlátozása csak törvényben történhet. Az indítványozó utal arra is, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Atv.) kimondja: személyes adatok akkor továbbíthatók, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt megengedi. Jelen esetben rendeleti forma írja elő, hogy a szabálysértési hatóság határozatát a sértettel és képviselőjével is közölni kell, így - véli az indítványozó - az adattovábbítás BM rendeletbe való szabályozása egyrészt ellentétben áll az Atv. fenti (törvényi formát kívánó) előírásával, de a Szabs.tv. közlési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseivel is, mivel a címzetti kört a törvényhez képest kiterjeszti a rendelet.

II.

1. Az Alkotmánynak az indítványozó által felhívott rendelkezései:

"8. § (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja."

"59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog."

2. A Szabs.tv.-nek az üggyel kapcsolatos szabályai értelmében:

"51. § (1) Sértett az, akinek jogát vagy jogos érdekét a szabálysértés sértette vagy veszélyeztette.

(2) A sértett

a) az eljárás során az őt érintő iratokat megtekintheti, azokról másolatot kérhet, illetőleg készíthet. Az iratbetekintés, illetőleg a másolatkészítés jogának gyakorlását úgy kell biztosítani, hogy a név kivételével az eljárás alá vont személy és az ügyben szereplő egyéb személyek személyes adatai ne juthassanak a betekintő tudomására;

b) az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó másolatot a hatóság épületéből nem viheti ki;

c) az eljárás minden szakaszában észrevételt, indítványt tehet, jogairól és kötelességeiről az eljáró hatóságtól felvilágosítást kérhet;

d) az eljárás alá vont személlyel szemben a szabálysértés folytán keletkezett kárának megtérítését az e törvényben meghatározott feltételek mellett kérheti.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott jogok megilletik azt az államigazgatási szervet is, amely a feladatkörébe tartozó érdek oltalmára a feljelentést tette.

(4) A sértett az őt megillető jogokat képviselője útján is gyakorolhatja."

"75. § (1) A szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság a határozatát azzal közli, akire az rendelkezést tartalmaz, az eljárás alá vont személlyel közölt határozatot a védővel is közölni kell."

"87. § (1) Amennyiben az eljárás adatai elegendő alapot szolgáltatnak az eljárás alá vont személy felelősségének megállapítására, a szabálysértési hatóság pénzbírságot szabhat ki, figyelmeztetést, járművezetéstől eltiltást, kiutasítást, illetőleg elkobzást alkalmazhat, valamint kártérítést és eljárási költséget állapíthat meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határozatnak tartalmaznia kell:

a) a szabálysértési hatóságnak, az ügy számának és tárgyának a megjelölését;

b) a rendelkező részben az eljárás alá vont személy személyi adatait, a szabálysértés megnevezését, a kiszabott pénzbírság mértékét, illetve az egyéb jogkövetkezményeket;

c) felszólítást az eljárás alá vont személyhez arra nézve, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül a pénzbírságot vagy az egyéb pénzösszeget fizesse meg;

d) a pénzbírság átváltoztatása esetére megállapított közérdekű munka, illetőleg elzárás tartamát;

e) utalást arra, hogy a pénzbírságot kiszabó határozattal, a járművezetéstől eltiltással, az elkobzással, a kiutasítással, továbbá a figyelmeztetéssel szemben az eljárás alá vont személy, törvényes képviselője vagy védője, a 85. § (1) bekezdésének 2. fordulatában meghatározott kártérítést illetően pedig a sértett is - a közléstől számított nyolc napon belül - halasztó hatályú kifogás előterjesztése útján, a bíróságtól kérheti az ügy felülvizsgálatát;

f) utalást arra, hogy a kifogás a bírói határozat meghozataláig visszavonható;

g) rövid indokolást, utalva a megállapított tényekre, az ezek alapjául szolgáló bizonyítékokra, továbbá a büntetés kiszabása, illetőleg az intézkedés alkalmazása során figyelembe vett körülményekre;

h) utalást az érdemi döntés alapját képező jogszabályra;

i) a határozathozatal helyét, idejét, a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy aláírását.

(3) A szabálysértési hatóság egyéb határozatainak alaki és tartalmi követelményeire a (2) bekezdés rendelkezései értelemszerűen irányadóak."

3. A Szabs.r. jelen ügyben vizsgált szabálya szerint: "17. § (1) A szabálysértési hatóság a határozatát írásban

közli.

(2) A határozatot az Sztv. 75. §-a (1) bekezdésében foglaltakon kívül a sértettel és képviselőjével közölni kell."

4. Az Atv. indítványozó által felhívott rendelkezése értelmében:

"8. § (1) Az adatok akkor továbbíthatók, valamint a különböző adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek."

III.

Az Alkotmánybíróság elsőként az indítványozó által felvetett jogforrástani problémákat tekintette át.

1. A Szabs.tv. 51. §-a szerint sértett az, akinek jogát vagy jogos érdekét a szabálysértés sértette vagy veszélyeztette. A Szabs.tv. számos helyen rendelkezik a sértett jogairól, a szabálysértési eljárásban való részvételének módjáról. A Szabs.tv. 75. § (1) bekezdése a szabálysértési határozat közlésének szabályait rögzíti. E szerint a határozatot azzal kell közölni, akire az rendelkezést tartalmaz, az eljárás alá vont személlyel közölt határozatot a védővel is közölni kell.

A Szabs.tv. alapján a szabálysértési hatóság határozata rendelkezést tartalmazhat a sértettre nézve is. A Szabs.tv. 87. § (2) bekezdése a szabálysértési hatóság határozatának kötelező tartalmi elemeit sorolja fel. Az e) pont - többek között - kimondja, hogy a határozatnak tartalmazni kell utalást arra, hogy "...a 85. § (1) bekezdésének 2. fordulatában meghatározott kártérítést illetően pedig a sértett is - a közléstől számított nyolc napon belül - halasztó hatályú kifogás előterjesztése útján kérheti a bíróságtól az ügy felülvizsgálatát;". [A 85. § (1) bekezdésének 2. fordulata azt tartalmazza, hogy ha a kártérítés összege a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján aggálytalanul megállapítható, a szabálysértési hatóság az elkövetőt a szabálysértéssel okozott kár megtérítésére kötelezheti.] Ilyenkor - ha a szabálysértési hatóság határozata a sértettre vonatkozóan is tartalmaz rendelkezést - a határozat közlésére vonatkozó kötelezettség törvényi szabályon, a Szabs.tv. 75. § (1) bekezdésén nyugszik.

A jelen ügyben vizsgált Szabs.r. 17. § (2) bekezdése szerint a határozatot az Szabs.tv. 75. §-a (1) bekezdésében foglaltakon kívül a sértettel és képviselőjével közölni kell. A Szabs.r. e szabálya túlterjeszkedik a Szabs.tv. idézett rendelkezésén, általános érvénnyel - a Szabs.tv. 75. § (1) bekezdésében meghatározott személyi körnél tágabban - fogalmazza meg a szabálysértési hatóság közlési kötelezettségét. A Szabs.tv.-ből ugyanis az következik, hogy nem minden esetben áll fenn a közlési kötelezettség a sértett részére, hanem csak akkor, ha a határozat a sértettre is tartalmaz rendelkezést.

2. A Szabs.tv. 87. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a szabálysértési hatóság határozatának tartalmaznia kell az eljárás alá vont személy személyi adatait, a szabálysértés megnevezését, a kiszabott pénzbírság mértékét, illetve az egyéb jogkövetkezményeket. A Szabs.r. 17. § (2) bekezdése által kötelezővé tett határozati közléssel nyilvánvaló, hogy az eljárás alá vont személy személyi adatai a sértett és képviselője tudomására jutnak, akkor is, ha a sértettre nézve a szabálysértési határozat nem tartalmaz rendelkezést. A sértett jogait, eljárási pozícióját érinti a Szabs.tv. 51. § (2) bekezdése. Az 51. § (2) bekezdés a) pontja értelmében a sértett az eljárás során az őt érintő iratokat megtekintheti, azokról másolatot kérhet, illetőleg készíthet. Ugyan ez a törvényi szabály mondja ki, hogy az iratbetekintés, illetőleg a másolatkészítés jogának gyakorlását úgy kell biztosítani, hogy a név kivételével az eljárás alá vont személy és az ügyben szereplő egyéb személyek személyes adatai ne juthassanak a betekintő tudomására. A Szabs.tv. e rendelkezése tehát kifejezett előírást fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy a sértett az eljárás alá vont személy nevén kívül más személyes adatait ne ismerhesse meg. A Szabs.r. 17. § (2) bekezdése által előírt általános közlési kötelezettség - tekintettel arra, hogy a határozat az eljárás alá vont személy személyi adatait a Szabs.tv. 87. § (1) bekezdés b) pontja szerint tartalmazza - ellentétes a Szabs.tv. 51. § (2) bekezdés a) pontjával is.

3. Az Alkotmány 37. § (3) bekezdése értelmében "A Kormány tagjai feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki. Ezek azonban törvénnyel vagy a Kormány rendeletével és határozatával nem lehetnek ellentétesek." A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Szabs.r. 17. § (2) bekezdése a Szabs.tv. több szabályával is ellentétben áll, ezért az alkotmányellenes: sérti az Alkotmány 37. § (3) bekezdését. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint, ha az indítvánnyal támadott jogszabályt, vagy annak egy részét az Alkotmány valamely rendelkezésébe ütközőnek minősíti, és ezért azt megsemmisíti, akkor a további alkotmányi rendelkezés sérelmét - a már megsemmisített jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben - érdemben nem vizsgálja [29/2000. (X. 11.) AB határozat, ABH 2000, 193., 200.; 37/2002. (IX. 4.) AB határozat, ABK 2002. augusztus-szeptember 458., 466.]. Mivel az Alkotmánybíróság megállapította a Szabs.r. 17. § (2) bekezdésének alkotmányellenességét az Alkotmány 37. § (3) bekezdése alapján, így nem vizsgálta az indítványozó azon további érveit, amelyeket a Szabs.r. tekintetében az Alkotmány 8. § (2) bekezdésével, 59. §-ával, az adattovábbítás kérdésével és az Avtv.-vel kapcsolatban megfogalmazott.

Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 43. § (1) bekezdése szerint: "Azt a jogszabályt vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközét, amelyet az Alkotmánybíróság a határozatában megsemmisít, az erről szóló határozatnak a hivatalos lapban való közzététele napjától nem lehet alkalmazni." A megsemmisítés időpontját tekintve kivételt az Abtv. 43. § (4) bekezdése tesz, amennyiben kimondja, hogy az Alkotmánybíróság a 43. § (1) bekezdésében meghatározott időponttól eltérően is meghatározhatja az alkotmányellenes jogszabály hatályon kívül helyezését, ha ezt a jogbiztonság, vagy az eljárást kezdeményező különösen fontos érdeke indokolja. Az Alkotmánybíróság jelen ügyben úgy ítéli meg, hogy a jogbiztonság követelménye a vizsgált rendelkezés jövőre nézve történő megsemmisítését teszi indokolttá. Ezért az Alkotmánybíróság a Szabs.r. 17. § (2) bekezdését 2003. június 15-ei hatállyal semmisítette meg.

Az Alkotmánybíróság végezetül megjegyzi, hogy jelen eljárásnak nem volt tárgya a sértett Szabs.tv.-beli eljárásjogi pozíciója és ehhez kapcsolódóan az Alkotmányba foglalt jogok érvényesülése s érvényesíthetősége.

A határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele az Abtv. 41. §-án alapul.

Dr. Holló András s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k..

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 687/B/2001.