11/2000. (II. 23.) BM rendelet

a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény végrehajtásáról

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 167. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a 2000. évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról szóló 154/1999. (X. 22.) Korm. rendelet 2-3. §-aiban foglaltakra - a következőket rendelem el:

(Az Sztv. 4. §-ához)

1. § Ha az Sztv. hatálybalépése előtt elkövetett cselekmény az elbíráláskor hatályban lévő új jogszabály szerint már nem minősül jogellenesnek, az eljárást szabálysértés hiányában meg kell szüntetni.

(Az Sztv. 8. §-ához)

2. § A beszámíthatóságot kizáró vagy korlátozó elmeállapot tekintetében szakorvosi vagy szakértői véleményt kell beszerezni.

(Az Sztv. 12. §-ához)

3. §[1]

(Az Sztv. 18-19. §-aihoz)

4. § (1) A pénzbírság kiszabása mellett vagy önálló intézkedésként alkalmazott járművezetéstől eltiltásról szóló határozatban meg kell jelölni az eltiltás időtartama mellett azt a járműfajtát, illetve járműkategóriát, amelyre az eltiltás vonatkozik, és a határozatnak a vezetői engedély vagy igazolvány számát is tartalmaznia kell.

(2) A közúti járművezetéstől eltiltás esetén a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatósághoz kell a jogerős határozatot megküldeni. Ha nem közúti jármű vezetésétől történik az eltiltás, akkor az erről szóló határozat egy példányát a végrehajtásra tett intézkedés céljából az engedélyt kiadó hatóságnak kell megküldeni.

(3)[2]

(Az Sztv. 21. §-ához)

5. §[3]

(Az Sztv. 25. §-ához)

6. § (1) Ha ugyanazon eljárás alá vont személlyel szemben ugyanannál a hatóságnál több szabálysértési eljárás indul, azokat az ügyeket amelyekben még nem született érdemi határozat, a legkorábban szabálysértési számon iktatott, még el nem bírált feljelentéshez kell egyesíteni. Az egyesítést csak akkor lehet mellőzni, ha a szabálysértésnek több elkövetője van, ezek közül valamelyik elkövető ellen újabb feljelentés érkezik, és a már folyamatban lévő eljárás befejezését az egyesítés jelentősen késlelteti.

(2) Az egyesítés előtt az elévülést minden egyes szabálysértés tekintetében vizsgálni kell.

(3) Az egyesítésről az utolsóként iktatott feljelentés borítólapján írásban kell rendelkezni.

(Az Sztv. 26. §-ához)

7. § A végrehajtás elévülése félbeszakad különösen

a)[4]

b) az adók módjára történő behajtás iránti intézkedés,

c) a pénzbírságot helyettesítő közérdekű munkára vagy elzárásra átváltoztató határozat kézbesítése, illetve

d) az elővezetés megkísérlése napján.

(Az Sztv. 30. §-ához)

8. § (1)[5] A fegyveres szervek hivatásos állományú tagja (a továbbiakban: katona) által a szolgálati viszony tartama alatt, de nem azzal összefüggésben elkövetett szabálysértések elbírálására az általános hatásköri és illetékességi szabályok vonatkoznak.

(2) Ha a katona által - szolgálati viszonnyal összefüggésben - elkövetett szabálysértés miatt elkobzás vagy más intézkedés indokolt, a fenyítés kiszabásával egyidejűleg a szükséges intézkedés megtétele céljából a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatóságot a parancsnok megkeresi. A szabálysértési hatóság határozattal dönt az intézkedések megtételéről.

(Az Sztv. 33. §-ához)

9. § A rendőrség hatáskörébe tartozó szabálysértések esetén a bűnügyi, a közrendvédelmi, a közlekedésrendészeti szolgálati ágak, továbbá az egyes feladatok ellátására létrehozott rendőri szervek szakmai feladataiknak megfelelően szabálysértési hatósági jogkörben járnak el.

(Az Sztv. 38. §-ához)

10. §[6]

(Az Sztv. 40. §-ához)

11. § (1) Ha az eljárás megindításáról a sértett tudomást szerzett, az iratokat átirattal kell a nyomozó hatósághoz megküldeni.

(2) Amennyiben a szabálysértési eljárás megindítását követően az ügyben bűncselekmény alapos gyanúja merül fel, az iratokat haladéktalanul át kell tenni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatósághoz.

(3) Az ügy áttételéről az érintettet értesíteni kell.

(4) A hatáskörrel és illetékességgel nem rendelkező szabálysértési hatóság az előtte szóban tett feljelentést jegyzőkönyvbe foglalja. A részére átadott vagy feltalált tárgyi bizonyítási eszközöket lefoglalja, és az ügyet átteszi az eljárásra jogosult szervhez.

(Az Sztv. 47. §-ához)

12. § (1) Az eljárás alá vont személynek az ügy irataiba történő betekintését, az általa kért másolati iratok kiadását - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint - az eljárás megindításától az eljárás befejezéséig biztosítani kell. A betekintés és a másolati iratok kiadásának tényét az iraton fel kell jegyezni.

(2) A sértett, illetve a tanú vallomását tartalmazó iratról készült másolaton nem tüntethetők fel a sértett, illetőleg a tanú személyi adatai. Nem adható másolat az eljáró hatóság határozatának tervezetéről.

(Az Sztv. 48. §-ához)

13. § Az ügyvéd meghatalmazását írásba vagy jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(Az Sztv. 66. §-ához)

14. § (1) Ha az eljárás alá vont a személyi körülményeiről nem hajlandó nyilatkozni, ezt az eljárás irataiban rögzíteni kell, és tájékoztatni kell arról, hogy ez esetben a hatóság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.

(2) Amennyiben az eljárás alá vont a meghallgatása közben tagadja meg a további vallomástételt, az addig elhangzottakra az utólagos nyilatkozata nem hat vissza, tehát az addig tett vallomása bizonyítási eszközként felhasználható.

(Az Sztv. 70. §-ához)

15. § (1) Jegyzőkönyvbe kell foglalni a tanú, az eljárás alá vont személy, továbbá a szakértő törvény által előírt jogairól történő tájékoztatását és a hamis tanúzás következményeire történő figyelmeztetését, az erre adott válaszokkal együtt.

(2) A tanúnak a szabálysértési hatóság előtt tett vallomását a szükséges részletességgel, indokolt esetben szó szerint kell jegyzőkönyvbe foglalni.

(Az Sztv. 72. §-ához)

16. §[7]

(Az Sztv. 75. §-ához)

17. § (1) A szabálysértési hatóság a határozatát írásban közli.

(2)[8]

(3) A szabálysértési hatóság jogerős határozatának egy példányával - a szükséges intézkedés megtétele céljából -- értesíti

a)[9] a külföldi elkövető esetén a székhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságot,

b) a felelősségre vont lakóhelye szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságot a közúti járművezetéstől eltiltásról,

c) a járművezetésre jogosító engedély kiadására jogosult szervet az egyéb jármű vezetésétől eltiltásról,

d) az elkobzás alá eső dologhoz kötött engedély kiadására jogosult hatóságot,

e) az engedélyhez kötött tevékenységgel összefüggő szabálysértés elkövetése esetén az engedélyező hatóságot,

f) a külföldi közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés érdekében a biztosító társaságot.

(4) A határozat kijavításáról vagy kiegészítéséről hivatalból vagy az eljárás alá vont, illetve más érdekelt személy kérelmére határozatban kell rendelkezni.

(Az Sztv. 76. §-ához)

18. § Az előállítás időtartamáról szóló igazolást az előállítást foganatosító szerv állítja ki.

(Az Sztv. 77. §-ához)

19. § Amennyiben a szabálysértési őrizet tartama alatt a bíróság a gyorsított eljárást nem folytatta le, vagy nem szabott ki elzárást, az eljárás alá vont személy szabadon bocsátására az őrizetbe vételt elrendelő köteles intézkedni.

(Az Sztv. 80. §-ához)

20. § (1) Ha a lefoglalás megszüntetésének feltételei fennállnak, a szabálysértési hatóság a lefoglalást határozattal szünteti meg.

(2) Elzárással is sújtható szabálysértés esetén a lefoglalt tárgyi bizonyítási eszközt vagy a törvény értelmében elkobzás alá eső dolgot a feljelentéssel együtt a bírósághoz kell továbbítani.

(Az Sztv. 81. §-ához)

21. § A rendbírság kiszabása határozatban történik.

(Az Sztv. 82. §-ához)

22. § (1) A feljelentést és a vele egy tekintet alá eső iratot a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy a jogsértés tudomására jutását követő nyolc napon belül - a mellékleteivel együtt - küldi meg a szabálysértési eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz vagy bírósághoz.

(2) Amennyiben a feljelentés megtételekor a szabálysértés elkövetője ismeretlen, az eljárást az ismeretlen személlyel szemben kell megindítani.

(3) Ha a szabálysértést több személy együttesen követte el, valamennyi elkövetővel szemben egy feljelentésben kell az eljárást kezdeményezni.

(4) A szabálysértés észlelésekor, illetve a feljelentés megtételekor a tanút nyilatkoztatni kell arról, hogy kéri-e adatainak zártan történő kezelését.

23. § (1) A feljelentésnek az Sztv. 82. §-a (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell:

a) károkozás esetén a károkozó és a károsult megnevezését, személyi azonosító adatait, a kár jellegét, a kár hozzávetőleges értékét az esetlegesen meglévő biztosítás számát vagy erre vonatkozó nyilatkozatot,

b) a lefoglalás érdekében visszatartott - a szabálysértés elkövetését bizonyító, vagy elkobzás alá eső - dolgok (például közbiztonságra különösen veszélyes eszköz, jármű stb.) megnevezését, azonosító adatait és jegyeit, illetve a megőrzéssel megbízott személy nevét, az őrzés helyét,

c) lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés esetén a lőfegyver tartási engedély számát, a kiállító hatóság megnevezését, az engedélyezett és az engedély nélkül tartott fegyver fajtáját, gyártmányát, gyári számát, kaliberét, illetve az engedélyezett és az engedély nélkül tartott lőszer fajtáját, mennyiségét,

d) engedélyhez kötött jármű vezetése esetén a vezetésre feljogosító engedély, igazolvány számát, típusát, kategóriáját, a járművet üzemeltető személy (szerv) nevét és lakcímét (telephelyét),

e) okmányok (vezetői engedély, forgalmi engedély, lőfegyvertartási engedély stb.) elvétele esetén annak tényét és az átvételi elismervény esetleges sorszámát,

f)[10] kitiltás szabályainak megszegése esetén az elrendelő (meghosszabbító) határozat számát, az elrendelő hatóság megnevezését,

g) a helyszínen alkalmazott intézkedéseket,

h) közlekedési szabálysértés esetén az eljárás alá vont személy nyilatkozatát a szabálysértés elkövetésének körülményeiről, illetőleg saját felelősségéről.

(2) A feljelentett személy családi körülményeire, anyagi, jövedelmi viszonyaira, munkahelyére vonatkozó nyilatkozatot megtagadhatja, melynek tényét a feljelentésben és az ügy irataiban rögzíteni kell.

(3) A 22. § (1) bekezdésében meghatározott határidő a szabálysértési eljáráshoz szükséges orvosi látlelet, vér- és vizeletvizsgálat eredménye, illetőleg a szakértői vélemény megérkezéséig meghosszabbítható.

24. § (1) A szabálysértési eljárás a szabálysértési számon történő iktatás napjával indul meg.

(2) A hatósághoz beérkezett szabálysértési feljelentések iktatására és az eljárási iratok kezelésére a szabálysértési hatóság ügykezelésére vonatkozó szabályok az irányadók.

(3) A szabálysértési iktatás során - megkeresés esetén is - ellenőrizni kell a szabálysértési előéletet. Az ellenőrzés eredményét az iratokon rögzíteni kell.

(4) A közúti közlekedési szabálysértési ügyben részes járművezetőket ellenőrizni kell, hogy nem áll-e a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt.

(Az Sztv. 83. §-ához)

25. § (1) Megkeresés esetén a szabálysértési hatóság haladéktalanul köteles a megkeresésben foglaltakat teljesíteni, különös figyelemmel az adott szabálysértési ügyben rendelkezésre álló határidőre.

(2) Ha a meghallgatás iránti megkeresés több szabálysértési hatóságot érint, az iratokat a meghallgatásokat követően - az átiratban meghatározott sorrendben - azonnal továbbítani kell a következő szabálysértési hatósághoz, a továbbküldésről az eljárást lefolytató hatóságot értesíteni kell. Az utolsó meghallgatást végrehajtó szabálysértési hatóság az iratokat visszaküldi a megkeresést kérő hatósághoz.

(3) A megkeresett szabálysértési hatóság

a) a meghallgatás iránt soron kívül intézkedik,

b) az eljárás alá vont személyt, a sértettet, a képviselőt a tanú meghallgatásának helyéről és időpontjáról az intézkedéssel egyidejűleg értesíti,

c) a meghallgatás elháríthatatlan akadálya esetén a késedelemről a megkereső szabálysértési hatóságot haladéktalanul értesíti.

(4) Ha a tanú katona, a távolmaradásról, illetve a meghallgatása előtti indokolatlan eltávozásáról az illetékes parancsnokot kell értesíteni.

(Az Sztv. 85. §-ához)

26. §[11]

(Az Sztv. 86. §-ához)

27. § A szóban előterjesztett panaszt a szabálysértési hatóságnak jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(Az Sztv. 87. §-ához)

28. § (1) Több elkövetővel szemben ugyanabban az ügyben egy határozatban kell rendelkezni.

(2) A határozatot az eljáró hatóság hivatalos bélyegzőjével hitelesíteni kell.

(3) A közérdekű munka időtartamát a legalább egynapi tételnek megfelelő összegű pénzbírság esetén kell megállapítani.

(Az Sztv. 111. §-ához)

29. § (1)[12]

(2)[13] Az adók módjára történő behajtást a jegyzőnek 30 napon belül foganatosítani kell. Ha az adók módjára történő behajtás nem vezetett eredményre, erről a jegyző a szabálysértési hatóságot értesíti.

(3) A szabálysértési hatóság az adóbehajtás eredménytelenségéről szóló értesítést követően - az Sztv. 111. §-a (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - tájékoztatást kér a jegyzőtől a település területén működő közérdekű munkavégzésre alkalmas munkahelyekről.

(4) Amennyiben a településen ilyen munkahely van, a szabálysértési hatóság a pénzbírságot, illetőleg a helyszíni bírságot - az elkövető beleegyezése esetén - közérdekű munkára átváltoztatja.

(5) A közérdekű munka végrehajtásának helyét a jegyző harminc napon belül jelöli ki.

(Az Sztv. 116. §-ához)

30. § A kiszabott pénzbírság, illetőleg járművezetéstől eltiltás végrehajtása részben vagy teljesen mellőzhető, az elkobzott dolog - kivéve azt, amelynek birtoklása jogszabályba ütközik - visszaadható. A rendőrség hatáskörébe tartozó szabálysértések esetén a méltányossági kérelmet és az eljárási iratokat a szolgálati út betartásával, az Országos Rendőr-főkapitánysághoz kell felterjeszteni.

(Az Sztv. 125. §-ához)

31. § A szabálysértés elkövetésének helye szerinti rendőri szerv (rendőrfőkapitány, rendőrkapitány) vezetője gondoskodik a védő kirendeléséről, és kijelöli a hatóság tagjai közül azt, aki a szabálysértés miatt őrizetbe vett személyt a bíróság elé állítja.

Az önkormányzati szabálysértési hatóságok ügyintézését érintő adatgyűjtés

32. § Az önkormányzati szabálysértési hatóságok ügyintézését érintő adatgyűjtést a mellékletben foglaltak szerint kell teljesíteni.

Záró rendelkezések

33. § (1) Ez a rendelet 2000 március 1-jén lép hatályba.

(2)[14]

(3)[15]

(4)[16]

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

Melléklet a 11/2000. (II. 23.) BM rendelethez

Önkormányzati szabálysértési hatóságok adatgyűjtése

A nyomtatvány kitöltése

1. A szabálysértési ügyintézés adatgyűjtéséről szóló nyomtatvány (melléklet) a tárgyévi szabálysértési ügyintézésre jellemző főbb rovatokat tünteti fel.

Az I. tábla az önkormányzati szabálysértési hatóságok ügyintézésének összefoglaló adatait, a II. tábla az egyes szabálysértési ügyfajtánként közlendő adatokat tartalmazza.

Az I. tábla adatai

2. Az 1. sorban a tárgyévben beérkezett feljelentések, illetőleg ügyek számát kell feltüntetni, beleértve a hivatalból, tehát nem feljelentés alapján elbírált ügyeket is. A 2. sor a tárgyévben feljelentett, illetőleg hivatalból eljárás alá vont személyek számát tartalmazza.

3. A 3-9. sorban a tárgyévben első fokon elbírált ügyekben szereplő személyek számát kell feltüntetni az eljárás befejezésének módja szerint. Az adatoknak tartalmazniuk kell azoknak a személyeknek a számát is, akiknek az ügyében az előző évi feljelentés alapján vagy egyéb módon indult eljárást a tárgyévben fejezték be.

4. A 9. sor azoknak a személyeknek a számát tartalmazza, akikkel szemben a szabálysértési hatóság pénzbírságot szabott ki.

5.1. A 10-17. sor a jogorvoslatok (kifogás, panasz) számát és az elbírálás módját, valamint a bírósághoz áttett kifogások számát tartalmazza.

5.2. A 18-21. sorban a bíróság kifogás elbírálásáról hozott határozatának számát, s ennek módját kell feltüntetni.

6.1. A 22-23. sor a pénzbüntetés meg nem fizetése miatti végrehajtási intézkedések megjelölésére utal.

6.2. A 24. sor a pénzbírság közérdekű munkára átváltoztató határozatok számát tünteti fel.

7. A 25. sorban a bíróság által a pénzbírságot elzárásra átváltoztató határozatok számát kell feltüntetni.

8.1. A 26. sor a letöltött elzárások számát tartalmazza.

8.2. A 27. sor a végrehajtás méltányosságból való mellőzését tünteti fel.

9. A 28. sorban a feljelentett fiatalkorúak, a 29. sorban a külföldi állampolgárok számát kell feltüntetni. A 30. sorban a fennálló hátralékot a kiszabott pénzbírság százalékarányában kell összesenben feltüntetni.

A II. tábla adatai

10. A II. tábla egyes szabálysértési ügyfajták elbírálása módjának, a kiszabott pénzbírság összegének és a fennálló hátralék arányának megjelölésérc szolgál.

11. Az 1-9. rovat kitöltését az I. táblánál említettek szerint kell elvégezni. A 10. rovatban az elbírált ügyekben szereplő személyek számát mindösszesenben kell feltüntetni (10. rovat = 3.+4.+8.+9.).[17]

12. A 11-12. rovatban kell megjelölni a pénzbírságra büntetett személyek (9.) közül a fiatalkorúakat és a külföldi elkövetőket.

13. A 13., illetőleg a 14. rovat a tárgyévben kiszabott pénzbírság összegét, illetőleg átlagát (14. rovat = 13. rovatban foglaltaknak a 9. rovatban foglaltakkal történt elosztása) tartalmazza.

14. A 15. rovatban a fennálló hátralékot a kiszabott pénzbírság százalékában kell az összesen rovatban nem szabálysértési ügyfajtánként feltüntetni.

Az adatszolgáltatás módja

15. Az önkormányzati szabálysértési hatóságok a nyomtatvány számítógépes programmal, vagy papíralapon történő kitöltésével készítik el az adatszolgáltatásukat. A számítógépes programmal kitöltött nyomtatványt elektronikus úton, a papíralapon kitöltött nyomtatványt kézbesítő útján minden év január 15. napjáig felterjesztik a megyei (fővárosi) kormányhivatalnak, egy kinyomtatott példányát irattározzák.[18]

16. A felterjesztett, kitöltött nyomtatványok I. és II. táblája alapján a megyei (fővárosi) kormányhivatal számítógépes programmal külön-külön összesíti a községi önkormányzati szabálysértési hatóságok, valamint a városi (megyei jogú városi) önkormányzati szabálysértési hatóságok adatszolgáltatását.[19]

17. A megyei kormányhivatal számítógépes programmal háromféle összesítést készít. Külön összesíti a községi szabálysértési hatóságok tevékenységének adatait, és külön összesíti a városi (megyei jogú városi) szabálysértési hatóságok jelentéseit, végül az összes önkormányzati szabálysértési hatóságra vonatkozóan (községi és városi adatok együtt) készít megyei összesítést. A Fővárosi Kormányhivatal a fővárosi kerületi (kerületközi) szabálysértési hatóságok adatairól készít számítógépes programmal összesítést.[20]

18. A megyei (fővárosi) kormányhivatal a számítógépes programmal összesített adatokat, elektronikus úton, minden év január 31-ig a Belügyminisztériumnak terjeszti fel.[21]

19. Az önkormányzati szabálysértési ügyintézés adatszolgáltatásához kapcsolódóan továbbra is jelenteni kell a 18. pontban írt határidőig a közterület-felügyelők, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatala erre felhatalmazott ügyintézője helyszíni bírságolásának ügyfajtánkénti és összesített adatait.[22]

I. tábla[23]

Önkormányzati szabálysértési ügyintézés

............év

ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK

II. tábla[24]

Egyes szabálysértések

............év