32014R0283[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 283/2014/EU rendelete ( 2014. március 11. ) a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról és az 1336/97/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 283/2014/EU RENDELETE

(2014. március 11.)

a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról és az 1336/97/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet iránymutatásokat állapít meg a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó közös érdekű projektek időben történő megvalósítása és átjárhatósága érdekében.

(2) Ez a rendelet különösen az alábbiakról rendelkezik:

a) a közös érdekű projektek céljai és működési prioritásai;

b) a közös érdekű projektek meghatározása;

c) azok a kritériumok, amelyekkel összhangban a közös érdekű projektekhez hozzájáruló intézkedések - a fejlesztésük, megvalósításuk, telepítésük, összekapcsolásuk és átjárhatóságuk tekintetében - az 1316/2013/EU rendelet szerint uniós pénzügyi támogatásra jogosultak;

d) a közös érdekű projektek finanszírozásának prioritásai.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában az 1316/2013/EU rendelet 2. cikkében foglalt fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

(2) E rendelet és az 1316/2013/EU rendelet alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározások szintén alkalmazandók:

a)

"távközlési infrastruktúra" : széles sávú hálózatok és digitális szolgáltatási infrastruktúrák;

b)

"digitális szolgáltatási infrastruktúrák" : olyan infrastruktúrák, amelyek lehetővé teszik a hálózati szolgáltatások elektronikus - tipikusan interneten keresztül történő - nyújtását, transzeurópai átjárható közös érdekű szolgáltatásokat nyújtva a polgárok, üzleti vállalkozások és/vagy közigazgatási szervek számára; és amelyek alapvető szolgáltatási platformokból és általános szolgáltatásokból állnak;

c)

"építőelemek" : olyan digitális szolgáltatási alapinfrastruktúrák, amelyek az összetettebb digitális szolgáltatási infrastruktúrákban újrahasznosítható kulcsfontosságú tényezők;

d)

"alapvető szolgáltatási platformok" : a digitális szolgáltatási infrastruktúrák központi elemei, amelyek célja a transzeurópai összekapcsolhatóság, hozzáférés és átjárhatóság biztosítása, valamint amelyek a tagállamok számára nyitva állnak és más szereplők számára is nyitva állhatnak;

e)

"általános szolgáltatások" : olyan közvetítő szolgáltatások, amelyek egy vagy több nemzeti infrastruktúrát kötnek össze alapvető szolgáltatási platformmal vagy platformokkal, valamint az olyan szolgáltatások, amelyek nagy teljesítményű számítástechnikai, tárolási és adatkezelési létesítményekhez való hozzáférés biztosításával növelik a digitális szolgáltatási infrastruktúra kapacitását;

f)

"széles sávú hálózatok" : nagyon nagy sebességű internetkapcsolat biztosítására képes vezetékes és vezeték nélküli hozzáférési hálózatok, kiegészítő infrastruktúrák és törzshálózatok;

g)

"horizontális intézkedések" : az 1316/2013/EU rendelet 2. cikke 6. és 7. pontjában meghatározott tanulmányok és programtámogató intézkedések;

h)

"helyi vezeték nélküli hozzáférési pont" : kis hatókörben működő, kis méretű, kis teljesítményű berendezés, amely nem kizárólagos alapon olyan rádióspektrumot használ, amelynek rendelkezésre állási feltételei és hatékony felhasználása uniós szinten harmonizált, és amely felhasználók számára lehetővé teszi a vezeték nélküli hozzáférést egy elektronikus hírközlő hálózathoz.

3. cikk

Célok

(1) A közös érdekű projekteknek hozzá kell járulniuk az 1316/2013/EU rendelet 3. cikkében meghatározott általános célkitűzések eléréséhez.

(2) Az általános célok mellett a közös érdekű projekteknek az alábbi konkrét célok közül egynek vagy többnek a megvalósítására is törekedniük kell:

a) gazdasági növekedés, a belső piac teljes körű megvalósításának és működésének támogatása az európai gazdaság, így többek között a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességének támogatása érdekében;

b) a polgárok, az üzleti vállalkozások és a közigazgatási szervek mindennapi életének javítása minden szinten, a következők elősegítése révén: széles sávú hálózatok, a nemzeti, regionális és helyi széles sávú hálózatok összekapcsolása és átjárhatósága, az e hálózatokhoz való megkülönböztetéstől mentes hozzáférés és a digitális társadalmi befogadás.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett célok eléréséhez az alábbi működési prioritásoknak kell hozzájárulniuk:

a) a transzeurópai digitális szolgáltatási infrastruktúrák átjárhatósága, összekapcsolhatósága, fenntartható telepítése, működése és fejlesztése, valamint európai szintű koordinációja;

b) olyan eredményes magán- és közbefektetések, amelyek ösztönzik a széles sávú hálózatok telepítését és modernizálását, és hozzájárulnak az európai digitális menetrendben a széles sávú hálózatok tekintetében megfogalmazott célok eléréséhez.

4. cikk

Közös érdekű projektek

(1) A közös érdekű projektek különösen:

a) átjárható és lehetőség szerint nemzetközileg kompatibilis olyan alapvető szolgáltatási platformok létrehozását és/vagy javítását célozzák, amelyek a digitális szolgáltatási infrastruktúrákra irányuló általános szolgáltatásokkal járnak együtt;

b) hatékony befektetési eszközt biztosítanak a széles sávú hálózatok számára, új befektetői köröket és projektgazdákat vonzanak és ösztönzik az innovatív projektek és üzleti modellek elterjedését;

c) a helyi közösségekben támogatják az az ingyenes és diszkriminatív feltételektől mentes, kiváló minőségű, helyi vezeték nélküli internetkapcsolat biztosítását.

(2) A közös érdekű projektek a teljes folyamatot magukban foglalhatják, azaz a megvalósíthatósági tanulmányokat, a végrehajtást, a folyamatos működést és fejlesztést, az összehangolást és az értékelést egyaránt.

(3) A közös érdekű projekteket horizontális intézkedések támogathatják.

(4) A közös érdekű projektek és az azokhoz hozzájáruló intézkedések további leírása a mellékletben található.

5. cikk

A támogatás módjai

(1) A digitális szolgáltatási infrastruktúrák területén az alapvető szolgáltatási platformokat elsősorban az Unió hozza létre, míg az általános szolgáltatásokat az adott alapvető szolgáltatási platformokhoz kapcsolódó felek biztosítják. A széles sávú hálózatokba való beruházásoknak túlnyomóan a magánszférából kell érkezniük, és versenyképes, befektetésbarát szabályozói környezet révén elő kell segíteni azokat. Széles sávú hálózatokhoz közforrásból származó támogatás csak a piac hiányosságai és nem eléggé kedvező befektetési helyzet esetében nyújtható.

(2) Kívánatos, hogy a tagállamok és a közös érdekű projekt végrehajtásáért felelős, illetve a projekt megvalósításához hozzájáruló egyéb szervek hozzák meg a közös érdekű projektek végrehajtásának elősegítéséhez szükséges intézkedéseket. Az adott tagállam területéhez kapcsolódó közös érdekű projekt végrehajtására vonatkozó végső döntés az adott tagállam jóváhagyása után hozható meg.

(3) A közös érdekű projektekhez hozzájáruló, az e rendelet 6. cikkében foglalt kritériumoknak megfelelő intézkedések az 1316/2013/EU rendeletben foglalt feltételek mellett és az ugyanezen rendelet szerint elérhető eszközök keretében jogosultak uniós pénzügyi támogatásra. A pénzügyi támogatás nyújtására az Unió által elfogadott vonatkozó szabályok és eljárások, az e rendelet 6. cikkében foglalt finanszírozási prioritások és az erőforrások rendelkezésre állása szerint kerül sor, figyelemmel a kedvezményezettek sajátos igényeire.

(4) A digitális szolgáltatási infrastruktúrák területén a közös érdekű projektekhez hozzájáruló intézkedések támogatásának

a) közbeszerzés;

b) vissza nem térítendő támogatás; és/vagy

c) az (5) bekezdésben meghatározott pénzügyi eszközök révén kell történnie.

(4a) Az uniós költségvetésből az e cikk (4) bekezdésének c) pontjában említett digitális szolgáltatási infrastruktúrákra irányuló pénzügyi eszközökre fordított teljes hozzájárulás nem haladhatja meg a távközlési ágazatra vonatkozó, az 1316/2013/EU rendelet 5. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti pénzügyi keretösszeg 10 %-át.

(5) A széles sávú hálózatok területén a közös érdekű projektekhez hozzájáruló intézkedések támogatásának

a) az 1316/2013/EU rendeletben meghatározott olyan pénzügyi eszközök révén kell történnie, amelyek az 1316/2013/EU rendelet 15. cikke (2) bekezdésének megfelelően nyitottak az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz egyéb részeiből, egyéb eszközökből, programokból és uniós költségvetési tételekből, tagállamoktól, így többek között a regionális és helyi hatóságoktól, valamint bármely más befektetőktől, köztük magánbefektetőktől érkező további hozzájárulások iránt; és/vagy

b) a nem az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó - akár uniós, akár nemzeti - közforrásokból nyújtott pénzügyi eszközök és vissza nem térítendő támogatások együttese révén kell történnie.

(5a) Az ingyenes, diszkriminatív feltételektől mentes helyi vezeték nélküli internetkapcsolat helyi közösségekben történő biztosítása terén a közös érdekű projektekhez hozzájáruló intézkedések a következők által támogatandó:

a) vissza nem térítendő támogatások; és/vagy

b) más formájú pénzügyi támogatások, ide nem értve a pénzügyi eszközöket.

(6) A horizontális intézkedések támogatásának

a) közbeszerzés; és/vagy

b) vissza nem térítendő támogatás révén kell történnie.

(7) A széles sávú hálózatokra szánt pénzügyi eszközökre a költségvetésből előirányzott teljes összeg nem haladhatja meg a költséghatékony támogatáshoz szükséges minimumösszeget, amelyet az 1316/2013/EU rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében említett előzetes értékelés alapján kell megállapítani.

Ez az összeg a távközlési ágazat vonatkozásában az 1316/2013/EU rendelet 5. cikke (1) bekezdésének (b) pontjában említett pénzügyi keretösszeg 15 %-a.

(8) A széles sávú hálózatra vonatkozó, e rendelet értelmében pénzügyi támogatásban részesülő projektek legalább harmadának 100 Mbit/s fölötti szélessávú sebesség elérésére kell irányulnia.

(9) A 8. cikk (6) bekezdése szerinti jelentést követően az Európai Parlament és a Tanács a Bizottság javaslata alapján felülvizsgálhatja az e cikk (7) bekezdésének megfelelően megállapított összeget és a projekteknek az e cikk (8) bekezdésében foglalt arányát.

(10) Amennyiben az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó támogatás az európai strukturális és beruházási alapokból származó támogatást és egyéb közvetlen köztámogatást egészít ki, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz intézkedései és az európai strukturális és beruházási alapokból származó támogatás közötti szinergiák elérését támogatni lehet a megfelelő koordinációs mechanizmus alkalmazásával.

6. cikk

Támogathatósági feltételek és finanszírozási prioritások

(1) Ahhoz, hogy a digitális szolgáltatási infrastruktúrák területén a közös érdekű projektekhez hozzájáruló intézkedések támogathatók legyenek, valamennyi alábbi feltételnek meg kell felelniük:

a) eléggé kiforrottak a megvalósításhoz, amit - többek között az innovációra és kutatásra vonatkozó uniós programok keretében végzett - sikeres kísérleti projektek támasztanak alá;

b) hozzájárulnak a belső piacot támogató uniós szakpolitikákhoz és tevékenységekhez;

c) hozzáadott európai értéket hoznak létre adott esetben az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköztől eltérő finanszírozási forrásokat felhasználva - a hosszú távú fenntarthatóságra vonatkozó stratégiát és tervet tartalmaznak, és amelyek minőségét megvalósíthatósági tanulmánnyal és költség-haszon elemzéssel kell alátámasztani; e stratégiát adott esetben naprakésszé kell tenni;

d) megfelelnek az átjárhatóságra vonatkozó nemzetközi és/vagy európai követelményeknek vagy nyílt specifikációknak és iránymutatásoknak, így például az európai átjárhatósági keretnek, valamint már létező megoldásokra épülnek.

(2) A digitális szolgáltatási infrastruktúrák területén a közös érdekű projektekhez hozzájáruló, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből finanszírozandó intézkedések kiválasztását, valamint finanszírozási szintjük megállapítását az 1316/2013/EU rendelet 17. cikkének (1) bekezdésében említett éves munkaprogram keretében kell elvégezni.

(3) A melléklet 1. szakaszának 1. pontjában felsorolt egyéb digitális szolgáltatási infrastruktúrák fejlesztéséhez, telepítéséhez és működéséhez elengedhetetlen és azokban bizonyíthatóan felhasználásra kerülő építőelemeknek elsődleges prioritást kell biztosítani a finanszírozás során.

(4) A melléklet 1.szakaszának 2. és 3. pontjában felsorolt egyéb, az uniós jog, szakpolitikák és programok támogatását szolgáló digitális szolgáltatási infrastruktúráknak másodlagos prioritást kell biztosítani, lehetőség szerint a már meglévő építőelemekre alapozva.

(5) Az alapvető szolgáltatási platformok támogatása prioritást élvez az általános szolgáltatásokkal szemben.

(6) Az e rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzések és a közös érdekű projektek e rendelet mellékletében szereplő leírása alapján, valamint a rendelkezésre álló költségvetést figyelembe véve 1316/2013/EU rendelet 17. cikkében említett éves és többéves munkaprogramokban további támogathatósági és prioritási kritériumok állapíthatók meg a digitális szolgáltatási infrastruktúrákra vonatkozóan.

(7) Ahhoz, hogy a széles sávú hálózatok területén a közös érdekű projektekhez hozzájáruló intézkedések támogathatók legyenek, valamennyi alábbi feltételnek meg kell felelniük:

a) jelentős mértékben hozzájárulnak az európai digitális menetrend céljainak megvalósításához;

b) a projektfejlesztési és előkészítési fázisaik kellően kiforrottak és hatékony megvalósítási mechanizmusokon alapulnak;

c) piaci hiányosságokat és az optimálistól elmaradó befektetési helyzeteket kezelnek;

d) nem vezetnek a piac torzulásához, illetve nem szorítják ki a magánbefektetéseket;

e) a kérdéses földrajzi terület igényeinek a kezeléséhez a legalkalmasabbnak tekintett technológiát használják, figyelembe véve az objektív kritériumon alapuló földrajzi, társadalmi és gazdasági tényezőket, valamint összhangban a technológiasemlegesség elvével;

f) a konkrét projekt megvalósításához a legalkalmasabb technológiát használják, és ezzel párhuzamosan az adatáramlási kapacitás, az adatátviteli biztonság, a hálózat ellenállóképessége és a költséghatékonyság szempontjából a legmodernebb technológiák közötti lehető legjobb egyensúlyt kínálják;

g) nagy elterjedési potenciállal rendelkeznek és/vagy innovatív üzleti modellekre épülnek.

(8) Az e cikk (7) bekezdésének g) pontjában említett feltételek teljesítése nem szükséges az 1316/2013/EU rendelet 15. cikkének (2) bekezdése szerinti további elkülönített hozzájárulásokból finanszírozott projektek esetében.

(8a) A helyi közösségekben ingyenes és diszkriminatív feltételektől mentes, kiváló minőségű, helyi vezeték nélküli internetkapcsolat biztosítása terén a közös érdekű projektekhez hozzájáruló intézkedéseknek teljesíteniük kell a melléklet 4. szakaszában meghatározott feltételeket ahhoz, hogy támogathatók legyenek.

(9) A horizontális intézkedések az alábbi feltételek teljesülése esetén támogathatók:

a) végrehajtási intézkedések megvalósítását és irányítását készítik elő és támogatják, és már meglevő vagy megjelenő végrehajtási problémákat kezelnek; vagy

b) digitális szolgáltatási infrastruktúrák iránti új keresletet teremtenek.

7. cikk

Együttműködés a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel

(1) Az Unió annak érdekében, hogy az e rendelet által elérni kívánt célok teljesüljenek, kapcsolatot kezdeményezhet, megbeszéléseket, információcserét és együttműködést folytathat harmadik országok hatóságaival vagy bármely más szervezetével. Az egyéb célkitűzések mellett ez az együttműködés többek között az átjárhatóság előmozdítását szolgálja az Unió távközlési infrastruktúrája területén levő hálózatok és a harmadik országokban levő hasonló hálózatok között.

(2) Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) országai, amelyek egyben az Európai Gazdasági Térségnek (EGT) is tagjai, az EGT-megállapodásban foglalt feltételekkel összhangban részt vehetnek az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköznek a távközlési infrastruktúrákra vonatkozó részében.

(3) Az 1316/2013/EU rendelet 8. cikkének (3) bekezdésétől és 9. cikkének (4) bekezdésétől eltérve a valamely előcsatlakozási eszközből részesülő csatlakozó államok és tagjelölt országok az Unióval aláírt megállapodásokkal összhangban részt vehetnek az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköznek a távközlési infrastruktúrákra vonatkozó részében.

(4) Az EFTA-országok részvételének alkalmazásában az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló rendeletnek a távközlési infrastruktúrákra vonatkozó részét különálló programnak kell tekinteni.

8. cikk

Információcsere, nyomon követés és jelentéstétel

(1) Az 1316/2013/EU rendelet 22. cikkének harmadik bekezdése szerint kapott információk alapján a tagállamok és a Bizottság kicserélik az e rendelet végrehajtása terén elért eredményekkel kapcsolatos információkat és legjobb gyakorlatot, többek között a pénzügyi eszközök alkalmazásával kapcsolatban is. Adott esetben a tagállamok e folyamatba bevonnak helyi és regionális hatóságokat is. A Bizottság éves áttekintést tesz közzé ezen információkról, és benyújtja azt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2) A Bizottság munkáját a tagállamok egy-egy képviselőjéből álló szakértői csoport segíti, amellyel a Bizottság rendszeresen konzultál. A szakértői csoport különösen az alábbiakban segíti a Bizottság munkáját:

a) e rendelet végrehajtásának nyomon követése;

b) a nemzeti tervek vagy adott esetben nemzeti stratégiák figyelembevétele;

c) a munkaprogramok megvalósításának pénzügyi és technikai szinten történő értékelését célzó intézkedések meghozatala;

d) létező vagy felmerülő projektmegvalósítási problémák kezelése;

e) az 1316/2013/EU rendelet 17. cikkben említett éves és többéves tervek kidolgozását megelőzően stratégiai iránymutatások megfogalmazása, különös tekintettel a közös érdekű projektekhez hozzájáruló intézkedések kiválasztására és visszavonására, a költségvetési bontás meghatározására, továbbá e munkaprogramok felülvizsgálatára.

(3) A szakértői csoport fontolóra vehet bármely egyéb olyan kérdést is, amely a távközlési infrastruktúrák területén a transzeurópai hálózatok fejlesztésével függ össze.

(4) A Bizottság tájékoztatja a szakértői csoportot az 1316/2013/EU rendelet 17. cikkében említett éves és többéves programok végrehajtása terén elért eredményekről.

(5) A szakértői csoport együttműködik a digitális hálózatok és szolgáltatások tervezésével, fejlesztésével és irányításával foglalkozó szervezetekkel, illetve más érintett érdekelt felekkel.

A Bizottság és az e rendelet végrehajtásáért felelős egyéb szervezetek, így például az Európai Beruházási Bank, különös figyelmet szentelnek a szakértői csoport észrevételeinek.

(6) Az 1316/2013/EU rendelet félidős és utólagos értékelésével összefüggésben, az említett rendelet 27. cikkében említettek szerint, és a szakértői csoport segítségével a Bizottság jelentést tesz közzé az e rendelet végrehajtása terén elért eredményekről. A jelentést meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(7) E jelentésnek értékelést kell tartalmaznia a közös érdekű projektek kidolgozása és megvalósítása terén elért eredményekről, ideértve a végrehajtásbeli késedelmek és a felmerült nehézségek ismertetését, valamint a kötelezettségvállalásokról és a kifizetésekről szóló információkat is.

(8) A Bizottság a jelentésben azt is értékeli, hogy a közös érdekű projektek hatóköre továbbra is tükrözi-e a technológiai fejlesztéseket és az innovációkat, valamint a szabályozásbeli vagy piaci és gazdasági fejleményeket és, hogy az ilyen fejleményekre és a hosszú távú fenntarthatóság szükségességére tekintettel a támogatott közös érdekű projektek finanszírozását vajon fokozatosan meg kell-e szüntetni vagy más módon kell-e biztosítani. Olyan projektek esetében, amelyek várhatóan jelentős környezeti hatással járnak, a jelentéseknek tartalmazniuk kell a környezeti hatás elemzését is, amely kiterjed, adott esetben, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és hatásainak mérséklésére, illetve a katasztrófákkal szembeni ellenálló-képességre. Ennek az értékelésnek értékelés elvégzésére bármely más, erre alkalmasnak ítélt időpontban is sor kerülhet.

(9) A 3. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések elérését utólagosan kell mérni többek között az alábbiak alapján:

a) a digitális szolgáltatási infrastruktúrák rendelkezésre állása, az egyes digitális szolgáltatási infrastruktúrához kapcsolódó tagállamok számában mérve;

b) a digitális szolgáltatási infrastruktúrákat használó polgárok és üzleti vállalkozások százalékos aránya és az ilyen szolgáltatások határokon átnyúló rendelkezésre állása;

c) a széles sávú infrastruktúrák területére vonzott befektetések mértéke és a tőkeáttételi hatás, az 5. cikk (5) bekezdésének b) pontjában említett közforrásokból származó hozzájárulásokból finanszírozott projekteket illetően;

d) a melléklet 4. szakaszának végrehajtására irányuló intézkedések keretében létesített helyi vezeték nélküli hozzáférési pontokhoz való csatlakozások száma.

9. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1336/97/EK határozat hatályát veszti.

10. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

KÖZÖS ÉRDEKŰ PROJEKTEK

1. SZAKASZ: DIGITÁLIS SZOLGÁLTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁK

A digitális szolgáltatási infrastruktúrák területén végzett beavatkozások általában egy kétrétegű architektúra megközelítésén alapulnak: az alapvető szolgáltatási platformokon és általános szolgáltatásokon. Az alapvető szolgáltatási platform a digitális szolgáltatási infrastruktúra létrehozásának előfeltétele.

Az alapvető szolgáltatási platformok a közös érdekű projektekre vonatkozó átjárhatósági és biztonsági követelményeket kezelik. Céljuk a hatóságok és a polgárok, a hatóságok és az üzleti vállalkozások és a szervezetek, illetve a különböző tagállamok hatóságai közötti digitális együttműködés lehetővé tétele szabványos, határokon átnyúló, felhasználóbarát együttműködési platformok révén.

A digitális szolgáltatási infrastruktúrák építőelemeinek előnyt élveznek egyéb digitális szolgáltatási infrastruktúrákkal szemben, mivel az előbbiek az utóbbiak előfeltételét képezik. Az általános szolgáltatások biztosítják a kapcsolatot az alapvető szolgáltatási platformokkal, és lehetővé teszik a nemzeti hozzáadott értéket nyújtó szolgáltatások számára az alapvető szolgáltatási platformok használatát. Kapcsolatot biztosítanak a nemzeti szolgáltatások és az alapvető szolgáltatási platformok között, valamint a nemzeti hatóságok és szervezetek, üzleti vállalkozások és/vagy a polgárok számára lehetővé teszik, hogy a határokon átnyúló kapcsolataik céljából hozzáférjenek az alapvető szolgáltatási platformokhoz. A szolgáltatások minőségét és a határokon átnyúló kapcsolatokban érintett felek támogatását biztosítani kell. Az általános szolgáltatásoknak támogatniuk és ösztönözniük kell az alapvető szolgáltatási platformok elterjedését.

A hangsúly nem kizárólag a digitális szolgáltatási infrastruktúrák és kapcsolódó szolgáltatások létrehozásán kell, hogy legyen, hanem az ilyen platformok működésének irányításán is.

Az új alapvető szolgáltatási platformoknak elsősorban létező platformokon és azok építőelemein kell alapulniuk és/vagy adott esetben új építőelemeket kell létrehozniuk.

1. A 6. cikk (1) és (3) bekezdése szerinti munkaprogramokban szerepeltetendő meghatározott építőelemek a következők:

a) Elektronikus azonosítás és hitelesítés: ez az e-azonosítás és e-aláírás határokon átnyúló elismerését és ellenőrzését lehetővé tevő szolgáltatásokat jelenti.

b) Dokumentumok elektronikus továbbítása: ez az elektronikus dokumentumok biztonságos, nyomon követhető, határokon átnyúló továbbításának szolgáltatásait jelenti.

c) Automatizált fordítás: ez a gépi fordítást és a speciális nyelvi erőforrásokat jelenti, ideértve a páneurópai digitális szolgáltatások többnyelvű környezetben történő működtetéséhez szükséges eszközöket és programozási felületeket.

d) Kritikus digitális infrastruktúrák támogatása: ez olyan kommunikációs csatornákat és platformokat jelent, amelyek célja a felkészültség, az információk megosztása, az összehangolás és a számítógépes fenyegetettséggel szembeni fellépés uniós szintű képességének a javítása.

e) Elektronikus számlázás: ez a számlák biztonságos elektronikus cseréjét lehetővé tevő szolgáltatásokat jelenti.

2. Jól működő digitális szolgáltatási infrastruktúrák, amelyek kimondottan támogathatónak minősülnek a megszakítás nélküli szolgáltatás biztosítását szolgáló finanszírozás keretében, a 6. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően:

a) Hozzáférés Európa kulturális örökségének digitális forrásaihoz: Ez a jelenlegi Europeana portálon alapuló alapvető szolgáltatási platformot jelenti. Ez a platform biztosítja a tételszintű hozzáférést az Europeana kulturális örökség tartalmához, a felületnek az infrastruktúrával való aktív interakciót (adatok keresése és letöltése) szolgáló részletes leírását, a metaadatok kiigazításának és az új tartalom rendszerbe való bevitelének támogatását, valamint az infrastruktúrán keresztül elérhető tartalom újrafelhasználási lehetőségeiről szóló tájékoztatást.

b) Biztonságosabb internetszolgáltatási infrastruktúra: Ez a megosztott számítástechnikai eszközök, adatbázisok és szoftvereszközök beszerzésének, működtetésének és karbantartásának valamint a bevált gyakorlatok megosztásának a platformját jelenti a tagállamokban levő "Biztonságosabb internet" központok számára. Ez tartalmazza az interneten található, szexuális visszaélést bemutató tartalmak bejelentésének kezelésére szolgáló back-office szolgáltatásokat, valamint a kapcsolatot a rendőrségi hatóságokkal, például az olyan nemzetközi szervezetekkel, mint az Interpol, és adott esetben ennek a tartalomnak az érintett honlapról történő eltávolításának kezelését. Ezt a szolgáltatást közös adatbázisok és közös szoftverrendszerek támogatják. A "Biztonságosabb internet" központok és vonatkozó tevékenységeik, mint segélyvonalak, forródrótok, tudatosságnövelő csomópontok és egyéb tudatosságnövelő tevékenységeik, a biztonságosabb internetszolgáltatási infrastruktúra kulcselemeit képezik.

3. Egyéb digitális szolgáltatási infrastruktúrák, amelyek támogathatónak minősülnek, a 6. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően:

a) Határokon átnyúló, átjárható, elektronikus közbeszerzési szolgáltatások: Ez olyan szolgáltatásokat jelent, amelyeket az állami és a magánszférában használhatnak e-közbeszerzési szolgáltatók határokon átnyúló e-közbeszerzési platformok létrehozására. Ez az infrastruktúra - többek között olyan funkciókkal, mint az ajánlatok elektronikus benyújtása, a virtuális céginformációs dosszié, az e-katalógus, az e-megrendelés és az e-számlázás - lehetővé teszi, hogy az Unióban bármely vállalat bármely tagállam ajánlatkérője által kiírt közbeszerzési eljárásban részt vegyen, a szerződés odaítélését megelőző és az azt követő elektronikus közbeszerzési tevékenységekre egyaránt kiterjedően.

b) Határokon átnyúló átjárható e-egészségügyi szolgáltatások: Ez egy olyan platformot jelent, amely lehetővé teszi a polgárok/betegek és az egészségügyi szolgáltatók közötti kapcsolattartást, az egyes intézmények, valamint az egyes szervezetek közötti adatátvitelt vagy a polgárok/betegek és/vagy az egészségügyi szakemberek és intézmények közötti partnerszintű (peer-to-peer) kommunikációt. A szolgáltatások közé tartozik az elektronikus egészségügyi dokumentációkhoz és az elektronikus orvosi rendelvényekkel kapcsolatos szolgáltatásokhoz való határokon átnyúló hozzáférés, valamint az egészséget/saját lakókörnyezetben való életvitelt elősegítő távszolgáltatások stb.

c) Európai platform az európai cégjegyzékek összekapcsolására: Ez egy központi eszközök és szolgáltatások együttesét biztosító platformot jelent, amely valamennyi tagállam cégjegyzéke számára lehetővé teszi a bejegyzett vállalkozásokkal, illetve azok fióktelepeivel, fúzióival és felszámolásával kapcsolatos információk cseréjét. Ezenkívül több ország által használható, többnyelvű keresési szolgáltatást is kínál a felhasználóknak az e-igazságügyi (e-Justice) portálon elérhető központi hozzáférési pont révén.

d) Hozzáférés a közigazgatásban felhasznált információkhoz azok további hasznosítása céljából: Ez az Unióban az európai, nemzeti, regionális és helyi közszerveknél fellelhető többnyelvű (az Unió intézményeinek hivatalos nyelvein rendelkezésre álló) adatbázisok egypontos hozzáférésének platformját jelenti; emellett az adatbázisok lekérdezési és megjelenítési eszközeit; valamint annak szavatolását, hogy az elérhető adatbázisokat megfelelően anonimizálják, rendelkezzenek a szükséges engedéllyel és adott esetben árazzák őket a nyilvánosságra hozatal, a terjesztés és ismételt felhasználás érdekében, ideértve az adatok eredetét vizsgáló ellenőrzési nyomvonalat.

Egy másik európai országban történő cégalapításra és üzleti tevékenység végzésére vonatkozó elektronikus eljárások: Ez a szolgáltatás lehetővé teszi, hogy valamennyi szükséges adminisztratív eljárás az egyablakos ügyintézési pontokon keresztül a határokon túlról is elvégezhető legyen elektronikusan. Ez a szolgáltatás a 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) követelményei között szerepel.

e) Átjárható, határokon átnyúló online szolgáltatások. Ez olyan platformokat jelent, amelyek elősegítik az átjárhatóságot és az együttműködést a tagállamok között a közös érdekű területeken, különösen a belső piac működésének javítása érdekében, mint például az e-igazságszolgáltatás (eJustice), amely lehetővé teszi a határokon átnyúló online hozzáférést a jogi forrásokhoz/dokumentumokhoz és bírósági eljárásokhoz a polgárok, az üzleti vállalkozások, a szervezetek és a jogi szakemberek számára; az online vitarendezés (ODR), amely lehetővé teszi a fogyasztók és kereskedők közötti, határokon átnyúló viták online rendezését; valamint a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus adatcseréje (EESSI), amely segít az Unión belüli társadalombiztosítási szerveknek az információk gyorsabb és biztonságos cseréjében.

2. SZAKASZ: SZÉLES SÁVÚ HÁLÓZATOK

1. Az intézkedések terjedelme

Az intézkedések különösen egy vagy több alábbi elemet tartalmaznak:

a) passzív fizikai infrastruktúra, aktív fizikai infrastruktúra vagy a kettő együttesének a telepítése a kapcsolódó infrastrukturális elemekkel és az infrastruktúrák működtetéséhez szükséges szolgáltatásokkal kiegészítve;

b) kapcsolódó eszközök és szolgáltatások, például az épületen belüli vezetékek kiépítése, antennák, tornyok és egyéb támasztószerkezetek, alépítmények, kábelcsatornák, tartóoszlopok, ellenőrzőaknák és szekrények telepítése;

c) ahol lehetséges, ki kell használni a széles sávú hálózatok és az egyéb, különösen az intelligens elektromos elosztó hálózatokhoz kapcsolódó közüzemi (energiaipari, közlekedési, víz- és szennyvíz- stb.) hálózatok telepítése közötti esetleges szinergiákat.

2. Hozzájárulás az európai digitális menetrend céljainak megvalósításához.

Az e szakasz alapján pénzügyi támogatásban részesülő valamennyi projektnek jelentősen hozzá kell járulnia az európai digitális menetrend céljainak megvalósításához.

A közvetlenül az Unió által finanszírozott intézkedéseknek:

a) olyan vezetékes vagy vezeték nélküli technológián kell alapulniuk, amely nagyon nagy sebességű széles sávú szolgáltatásokat tud nyújtani, ezáltal kielégítve a nagy sávszélességet megkövetelő alkalmazások iránti igényt;

b) innovatív üzleti modelleken kell alapulniuk és/vagy a projektgazdák új kategóriáit vagy a befektetők új kategóriáit kell vonzaniuk; vagy

c) nagy elterjedési potenciállal kell bírniuk, ezáltal lehetővé téve a szélesebb körű piaci hatások elérését példaértékük révén;

d) adott esetben hozzá kell járulniuk a digitális szakadék mérsékléséhez;

e) meg kell felelniük az alkalmazandó jogszabályoknak, mindenekelőtt a versenyjognak, valamint a hozzáférésre vonatkozó kötelezettségeknek, összhangban a2002/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel.

Az 1316/2013/EU rendelet 15. cikkének (2) bekezdése szerinti további elkülönített hozzájárulásokból finanszírozott intézkedések jelentős új képességeket biztosítanak a piac számára a széles sávú szolgáltatás rendelkezésre állása, a sebesség és a kapacitás vonatkozásában. A 30 Mbit/s alatti átviteli sebességet nyújtó projekteknek idővel biztosítaniuk kell a sebesség növelését legalább 30 Mbit/s értékre, valamint lehetőség esetén 100 Mbit/s, illetve a fölötti értékre.

3. Projektértékelés az optimális finanszírozási struktúrák létrehozása érdekében

Az intézkedések végrehajtásának átfogó projektértékelésen kell alapulnia. A projektértékelés tartalmazza többek között a piaci feltételeket, ideértve a meglevő és/vagy a tervezett infrastruktúrára vonatkozó információkat, a projektgazdákra vonatkozó szabályozásbeli kötelezettségeket, valamint a kereskedelmi és marketingstratégiákat. A projektértékelésnek különösen azt kell megállapítania, hogy a program:

a) olyan piaci hiányosságok, illetve az optimálistól elmaradó befektetési helyzetek kezelését szolgálja-e, amelyek szabályozási intézkedések révén nem oldhatók meg;

b) nem vezet-e a piac torzulásához és nem szorítja-e ki a magánbefektetéseket.

E feltételeket elsősorban a bevételteremtő képesség és a projekttel kapcsolatos kockázat szintje, valamint az intézkedés földrajzi területének típusa alapján kell megállapítani.

4. Finanszírozási források

a) A széles sávú hálózatok területén a közös érdekű projekteket pénzügyi eszközökkel kell támogatni. Az ezeknek az eszközök céljára előirányzott költségvetésnek elegendőnek kell lennie, de nem haladhatja meg azt az összeget, amely egy teljesen működőképes beavatkozás létrehozásához és a legkisebb hatékony eszközmérethez szükséges.

b) A 966/2012/EU, Euratom rendelet, az 1316/2013/EU rendelet és az európai strukturális és beruházási alapokról szóló valamennyi releváns rendelet szabályainak megfelelően az a) pontban említett pénzügyi eszközök az alábbi forrásokból származó további hozzájárulásokkal kombinálhatók:

i. az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz egyéb részei;

ii. egyéb eszközök, programok és az Unió költségvetésének egyéb költségvetési sorai;

iii. tagállamok, ideértve a regionális és helyi hatóságokat, amelyek úgy döntenek, hogy saját forrásokkal vagy az európai strukturális és beruházási alapokból rendelkezésre álló forrásokkal járulnak hozzá a projektekhez. Az európai strukturális és beruházási alapokból származó hozzájárulásokat földrajzilag el kell különíteni annak érdekében, hogy azokat a hozzájárulást nyújtó tagállamon vagy régión belül használják fel;

iv. bármely egyéb befektető, köztük magánbefektetők.

c) Az a) és b) pontban említett pénzügyi eszközök kombinálhatók az azon tagállamok - ideértve a regionális és helyi hatóságokat is - által nyújtott, vissza nem térítendő támogatásokkal, amelyek saját forrásokkal vagy az európai strukturális és beruházási alapokból rendelkezésre álló forrásokkal hozzá kívánnak járulni a projektekhez, feltéve, hogy:

i. az adott intézkedés teljesíti az e rendelet szerinti finanszírozás valamennyi feltételét; és

ii. a vonatkozó állami támogatással kapcsolatos összeegyeztethetőségi vizsgálatot elvégezték.

3. SZAKASZ: HORIZONTÁLIS INTÉZKEDÉSEK

A távközlési infrastruktúrák területén az digitális egységes piacon fennálló akadályok elhárítását támogató transzeurópai hálózatok telepítését tanulmányoknak és a programot támogató intézkedéseknek kell kísérniük. Ezek az intézkedések a következők valamelyikéből állhatnak:

a) technikai segítségnyújtás a telepítésük, az irányításuk és a meglevő vagy felmerülő végrehajtási problémák kezelése során hozott végrehajtási intézkedések előkészítése vagy támogatása érdekében; vagy

b) a digitális szolgáltatási infrastruktúrák iránti új keresletet teremtő intézkedések.

Az e rendelet szerinti uniós támogatást össze kell hangolni az összes többi forrásból rendelkezésre álló támogatással, elkerülve a párhuzamos infrastruktúrákat és megakadályozva a magánbefektetések kiszorítását.

4. SZAKASZ: VEZETÉK NÉLKÜLI INTERNETKAPCSOLAT A HELYI KÖZÖSSÉGEKBEN

Az intézkedéseknek ahhoz, hogy pénzügyi támogatásra jogosultak legyenek, a helyi közélet központjaiban - ezen belül a helyi közösségek közéletében jelentős szerepet játszó, a nyilvánosság számára nyitva álló szabadtéri helyeken - ingyenes, diszkriminatív feltételektől mentes helyi vezeték nélküli internetkapcsolat biztosítására kell irányulniuk. A hozzáférhetőség érdekében az említett intézkedéseknek legalább a tagállam megfelelő nyelvein, és a lehetséges mértékben az Unió intézményeinek egyéb hivatalos nyelvein is biztosítaniuk kell a szolgáltatáshoz való hozzáférést.

A pénzügyi támogatás az (EU) 2016/2102 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott közszférabeli szervezetek számára áll rendelkezésre, amelyek - a nemzeti joggal összhangban - helyi vezeték nélküli hozzáférési pontok kiépítésével ingyenes, diszkriminatív feltételektől mentes helyi vezeték nélküli internetkapcsolatot kívánnak biztosítani.

A helyi vezeték nélküli internetkapcsolat nyújtására irányuló intézkedés támogatásban részesülhet, ha

1. olyan, a második bekezdésben említett közszférabeli szervezet valósítja meg, amely képes a közösségi terekben a beltéri vagy kültéri helyi vezeték nélküli hozzáférési pontok kiépítését megtervezni és felügyelni, valamint legalább három éven keresztül biztosítani tudja az üzemeltetési költségek finanszírozását;

2. nagysebességű, magas színvonalú internetes felhasználói élményt lehetővé tevő szélessávú internetkapcsolatra épül, amely

a) ingyenes, diszkriminatív feltételektől mentes, könnyen hozzáférhető, biztonságos és a legújabb és legkorszerűbb berendezéseket alkalmazza, amelyek képesek nagysebességű internetkapcsolatot biztosítani a felhasználóknak; valamint

b) támogatja az olyan innovatív digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférést, mint a digitális szolgáltatási infrastruktúrákon keresztül kínált innovatív digitális szolgáltatások;

3. a Bizottság által meghatározandó közös képi azonosítót és a kapcsolódó online eszközökre mutató linket használ;

4. tiszteletben tartja a technológiasemlegesség elvét a felhordó hálózat szintjén, és tiszteletben tartja a közfinanszírozás hatékony felhasználásának, valamint a projektek legjobb technológiai kínálathoz történő igazítása képességének elvét;

5. vállalja, hogy beszerzi a szükséges berendezéseket és/vagy a kapcsolódó kiépítési szolgáltatásokat az alkalmazandó joggal összhangban annak biztosítására, hogy a projektek ne torzítsák indokolatlanul a versenyt.

Az ugyanazon közösségi térben a minőséget is beleértve hasonló jellemzőkkel rendelkező, már létező ingyenes magán- vagy állami ajánlatokat pusztán megkettőző intézkedések nem részesülhetnek támogatásban. Az ilyen megkettőzés elkerülhető azzal, ha biztosított, hogy az e rendelet alapján finanszírozott hozzáférési pontok körét úgy tervezik meg, hogy az elsődlegesen a közösségi tereket foglalja magában, és ne legyen átfedés a hasonló jellemzőkkel rendelkező, a magán- vagy közszférabeli kínálatban már szereplő hozzáférési pontok körével.

A rendelkezésre álló költségvetési keretet a tagállamokat tekintve földrajzilag kiegyensúlyozott módon kell biztosítani a beérkezett pályázatok száma alapján az ebben a szakaszban megállapított feltételeknek megfelelő intézkedések számára, főszabály szerint "érkezési sorrendben." Az egyes pályázati felhívások szerinti teljes keretösszeg valamennyi olyan tagállamra kiterjed, ahonnan támogatható pályázatok érkeztek.

Az e szakasz alapján finanszírozott intézkedéseknek legalább három évig kell működniük, melynek során azokat a Bizottság szigorúan felügyeli. A projekt Bizottság által történő felügyelete a működési időszakon túl is folytatódik annak érdekében, hogy áttekintést nyújtson az adott intézkedés működőképességéről és esetleges alapot biztosítson jövőbeli kezdeményezésekhez.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2102 irányelve (2016. október 26.) a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről (HL L 327., 2016.12.2., 1. o.).