32016L2102[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2102 irányelve (2016. október 26.) a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/2102 IRÁNYELVE

(2016. október 26.)

a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) A digitális társadalom irányába történő elmozdulás az információkhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés új módjait biztosítja a felhasználók számára. Az információt és a szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, például a közszférabeli szervezetek egyre növekvő mértékben támaszkodnak az internetre a lakosság számára nélkülözhetetlen információk és szolgáltatások széles körének előállításához, gyűjtéséhez és rendelkezésre bocsátásához.

(2) Ezen irányelv keretében az akadálymentesítés azon elveket és technikákat jelenti, amelyekre a honlapok és mobilalkalmazások tervezésekor, készítésekor, karbantartásakor és frissítésekor figyelemmel kell lenni, annak érdekében, hogy azok akadálymentesebbé váljanak a felhasználók, különösen a fogyatékossággal élő személyek számára.

(3) A digitális termékek és szolgáltatások akadálymentesebbé tételének gyorsan növekvő piaca a gazdasági szereplők széles körét foglalja magában, például a honlapok és mobilalkalmazások készítéséhez, kezeléséhez és ellenőrzéséhez szükséges honlapok és szoftvereszközök fejlesztőit, a közvetítő eszközök, például az internetböngészők és a hozzájuk kapcsolódó támogató-segítő eszközök és technológiák fejlesztőit, a hitelesítési szolgáltatásokat végző, valamint a képzéseket nyújtó szereplőket.

(4) Amint azt "Az európai digitális menetrend" című, 2010. május 19-i bizottsági közlemény hangsúlyozza, a hatóságoknak ki kell venniük a részüket az internetes tartalmak piacának előmozdításából. A kormányok élénkíteni tudják a tartalomszolgáltatási piacokat azáltal, hogy a közszféra információit átlátható, hatékony és megkülönböztetésmentes módon teszik elérhetővé. Ez jelentős alapot ad az innovatív internetes szolgáltatások potenciális növekedéséhez.

(5) Számos tagállam fogadott el intézkedéseket az akadálymentes honlapok tervezésére vonatkozó, nemzetközileg alkalmazott iránymutatások alapján, az említett intézkedések azonban gyakran az említett iránymutatások különböző változataira vagy a megfelelés különböző szintjeire vonatkoznak, illetve az akadálymentes honlapok tekintetében nemzeti szinten műszaki különbségeket vezettek be.

(6) Az akadálymentes honlapok, mobilalkalmazások, illetve a kapcsolódó szoftverek és technológiák szolgáltatói között nagyszámú kis- és középvállalkozás (kkv) van. Ezen szolgáltatók és különösen a kkv-k nem elég bátrak ahhoz, hogy a nemzeti piacaikon kívüli üzleti vállalkozásokba kezdjenek. Az akadálymentesítésre vonatkozó előírások és szabályozások tagállamok közötti különbözőségei miatt a szolgáltatók versenyképességét és növekedését gátolják azok a többletköltségek, amelyeket viselniük kellene a határokon átnyúló jelleggel bíró, internetes akadálymentesítéssel kapcsolatos termékek és szolgáltatások kifejlesztése és piaci értékesítése során.

(7) A korlátozott verseny miatt a honlapok, a mobilalkalmazások, valamint a kapcsolódó termékek és szolgáltatások vásárlóinak a szolgáltatásnyújtás tekintetében magas költségekkel vagy az egyetlen szolgáltatótól való függéssel kell szembenézniük. A szolgáltatók gyakran előnyben részesítik az egyedi "szabványok" különböző formáit, ami hátráltatja a közvetítő eszközök későbbi interoperabilitását, valamint az Unión belül a honlapok és mobilalkalmazások tartalmához való helyfüggetlen hozzáférést. A nemzeti szabályozások szétaprózódottsága csökkenti azokat az előnyöket, amelyek a társadalmi és technológiai fejlődésre adott válaszintézkedésekkel kapcsolatos tapasztalatok nemzeti és nemzetközi szakmai partnerekkel történő cseréjéből fakadhatnak.

(8) A harmonizált keretnek köszönhetően a honlapok és mobilalkalmazások tervezésével és fejlesztésével foglalkozó ipar tevékenységét várhatóan kevesebb akadály fogja gátolni a belső piacon, és a közszférabeli szervezetek, illetve a honlapok és mobilalkalmazások akadálymentesítésével kapcsolatos termékeket és szolgáltatásokat beszerző egyéb szereplők költségei is csökkenni fognak.

(9) Ezen irányelv annak biztosítására irányul, hogy a közszférabeli szervezetek közös akadálymentesítési követelmények alapján akadálymentesebbé tegyék honlapjaikat és mobilalkalmazásaikat. A belső piac szétaprózódottságának megszüntetéséhez a nemzeti intézkedések olyan uniós szintű közelítésére van szükség, amely a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítési követelményeiről történő megállapodáson alapul. Ez csökkentené a bizonytalanságot a fejlesztők számára és elősegítené az interoperabilitást. A technológiasemleges akadálymentesítési követelmények alkalmazása nem fogja gátolni, hanem még serkentheti is az innovációt.

(10) A nemzeti intézkedések közelítése lehetővé teheti azt is, hogy az uniós közszférabeli szervezeteknek és vállalkozásoknak gazdasági és társadalmi előnyei származzanak az internetes vagy mobil szolgáltatásnyújtás körének még több polgárra és fogyasztóra történő kiterjesztéséből. Ez bővítheti a honlapok és mobilalkalmazások akadálymentesítésével kapcsolatos termékek és szolgáltatások belső piacában rejlő lehetőségeket. Az ebből eredő piaci növekedés lehetővé teheti, hogy a vállalkozások hozzájáruljanak az Unión belüli gazdasági növekedéshez és munkahelyteremtéshez. A belső piac megerősítése vonzóbbá teheti az Unióba irányuló beruházásokat. A közszférabeli szervezeteknek előnyére válna, hogy olcsóbban hozzájuthatnak az internetes akadálymentesítéssel kapcsolatos termékekhez és szolgáltatásokhoz.

(11) A polgárok előnyökhöz jutnának azáltal, hogy szélesebb körben hozzáférnének a közszféra honlapokon, illetve mobilalkalmazásokon keresztül nyújtott szolgáltatásaihoz, és így olyan szolgáltatásokban és tájékoztatásban részesülnének, amelyek megkönnyítik mindennapi életüket és elősegítik jogaik, különösen az Unió területén belüli szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joguk, valamint a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának érvényesítését az Unió egész területén.

(12) A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, 2006. december 13-án elfogadott ENSZ-egyezmény (a továbbiakban: ENSZ-egyezmény) megerősítésével és megkötésével a tagállamok többsége és az Unió kötelezettséget vállaltak arra, hogy megfelelő intézkedések révén másokkal azonos alapon biztosítják a fogyatékossággal élő személyek számára többek között az információs és kommunikációs technológiákhoz és rendszerekhez való hozzáférést, hogy kidolgozzák, terjesztik és nyomon követik a nyilvános vagy a lakosság számára biztosított létesítmények és szolgáltatások akadálymentességét célzó minimumkövetelményeket és iránymutatásokat, és hogy előmozdítják a fogyatékossággal élő személyeknek az új információs és kommunikációs technológiákhoz és rendszerekhez - ezen belül az internethez - való hozzáférését, valamint vállalták, hogy tartózkodnak minden olyan intézkedéstől és gyakorlattól, amely nem egyeztethető össze az említett egyezménnyel, továbbá hogy biztosítják, hogy a hatóságok és a közintézmények az egyezménynek megfelelően járnak el. Az ENSZ-egyezmény értelmében a termékeket, a környezetet, a programokat és a szolgáltatásokat úgy kell megtervezni, hogy azokat minden ember a lehető legnagyobb mértékben - kiigazítás, vagy speciális tervezés szükségessége nélkül - képes legyen használni. Az ilyen, úgynevezett "egyetemes tervezés" nem zárhatja ki, hogy a fogyatékossággal élő személyek egyes csoportjai, amennyiben arra szükségük van, támogató-segítő eszközöket használjanak. Az ENSZ-egyezmény értelmében a fogyatékossággal élő személyek közé tartozik minden olyan személy, aki olyan, hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását.

(13) Az "Európai fogyatékosságügyi stratégia 2010-2020: megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt" című, 2010. november 15-i bizottsági közlemény az ENSZ-egyezményre épül, célja pedig a fogyatékossággal élő személyek egyenlő alapon való társadalmi szerepvállalását akadályozó korlátok megszüntetése. A stratégia intézkedéseket határoz meg számos kiemelt területre, többek között a fogyatékossággal élő személyeknek az információs és kommunikációs technológiákhoz és rendszerekhez való hozzáférésére vonatkozóan, és célja a termékekhez és szolgáltatásokhoz (beleértve a közszolgáltatásokat) való hozzáférés és támogató-segítő eszközök biztosítása a fogyatékossággal élő személyek számára.

(14) Az 1303/2013/EU (3) és az 1304/2013/EU (4) európai parlamenti és tanácsi rendeletek az információs és kommunikációs technológia (ikt) akadálymentességére vonatkozó rendelkezéseket is megállapítanak. Nem tartalmaznak azonban kimondottan a honlapok és a mobilalkalmazások akadálymentességére vonatkozó rendelkezéseket.

(15) Az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott, "Horizont 2020" kutatási és innovációs keretprogram támogatja az akadálymentesítéssel kapcsolatos problémák technológiai megoldásaira irányuló kutatást, és azok kifejlesztését.

(16) "A 2011-2015 időszakra szóló európai elektronikus kormányzati cselekvési tervről - Az IKT az intelligens, fenntartható és innovatív kormányzat szolgálatában" című, 2010. december 15-i közleményében a Bizottság olyan elektronikus kormányzati szolgáltatások kifejlesztésére irányuló intézkedésekre szólított fel, amelyek biztosítják a társadalmi befogadást és az akadálymentességet. Ez többek között olyan intézkedéseket jelent, melyek célja az ikt használatában mutatkozó szakadék csökkentése és az ikt-használat ösztönzése a kirekesztődés leküzdése érdekében, így biztosítva, hogy minden felhasználó képes legyen a lehető legjobban kihasználni a felmerülő lehetőségeket. "Az Európai elektronikus kormányzati cselekvési terv (2016-2020) - a kormányzás digitális átalakításának felgyorsítása" című, 2016. április 19-i közleményében a Bizottság szintén kiemeli a befogadás és az akadálymentesség jelentőségét.

(17) Az európai digitális menetrendben - tükrözve a 2006. június 11-i rigai miniszteri nyilatkozatot - a Bizottság bejelentette, hogy a közszféra honlapjainak teljes mértékben akadálymentesnek kell lenniük 2015-ig.

(18) A Bizottság az európai digitális menetrendben hangsúlyozta, hogy összehangolt intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy az új elektronikus tartalmak teljes mértékben hozzáférhetők legyenek a fogyatékossággal élő személyek számára, javítva ezzel az európaiak életminőségét például a közszolgáltatásokhoz vagy a kulturális tartalmakhoz való hozzáférés megkönnyítése révén. Emellett a Bizottság a menetrendben a fogyatékossággal élő személyek digitális hozzáféréséről szóló egyetértési megállapodás végrehajtásának előmozdítását szorgalmazta.

(19) A honlapok és mobilalkalmazások tartalma szöveges és nem szöveges információkat, letölthető dokumentumokat és űrlapokat, valamint olyan kétirányú interakciós formákat foglal magában, amilyen például a digitális űrlapok feldolgozása, illetve a hitelesítési, azonosítási és fizetési eljárások teljesítése.

(20) Az ezen irányelvben foglalt akadálymentesítési követelmények nem alkalmazandók az olyan, kizárólag mobil eszközökön elérhető tartalmakra vagy az olyan, mobil eszközökre szánt közvetítő eszközökre, melyek a felhasználók zárt csoportja számára, illetve adott környezetben történő meghatározott felhasználásra készültek, és amelyeket a lakosság nagy része nem ér el és nem használ.

(21) Ez az irányelv nem érinti a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (6) és különösen annak 42. cikkét, sem pedig a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (7) és különösen annak 60. cikkét, amelyek értelmében minden olyan beszerzés esetében, amelyet természetes személyek - akár a lakosság, akár az ajánlatkérő alkalmazottai - általi felhasználásra szánnak, a megfelelően indokolt esetektől eltekintve a műszaki leírást úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a fogyatékossággal élő személyek számára való akadálymentesség és a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítás szempontjait is.

(22) Figyelembe véve, hogy bizonyos típusú közzétett tartalmak akadálymentesítéséhez nem áll rendelkezésre automatizált vagy hatékony és könnyen használható eszköz, valamint annak érdekében, hogy ezen irányelv hatálya csak a ténylegesen a közszférabeli szervezetek által felügyelt honlapok és mobilalkalmazások tartalmára terjedjen ki, ez az irányelv a honlapok és mobilalkalmazások bizonyos típusú tartalmait ideiglenesen vagy állandó jelleggel kizárja a hatálya alól. Az említett kizárásokat az irányelv felülvizsgálata során, a jövőbeli technológiai fejlemények fényében meg kell majd vizsgálni.

(23) A fogyatékossággal élő személyeknek és az idős embereknek az Unió társadalmi és kulturális életében való részvételhez és az abba történő beilleszkedéshez való joga elválaszthatatlanul összekapcsolódik az akadálymentes audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtásával. Az említett jogot azonban - a tisztességes verseny feltételeinek biztosítása érdekében és az audiovizuális médiaszolgáltatások által betöltött közérdekű szerep sérelme nélkül - jobban lehet érvényesíteni uniós ágazatspecifikus jogszabályokkal vagy az akadálymentesítést központba helyező olyan jogszabályokkal, melyek a magántulajdonban lévő műsorszolgáltatók műsoraira is alkalmazandók. Ezen irányelvet következésképpen a közszolgálati műsorszolgáltatók honlapjaira és mobilalkalmazásaira nem kell alkalmazni.

(24) Ezen irányelv egyetlen rendelkezésének sem célja az Unióban és a tagállamokban - különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájának (Charta) 11. cikke által - garantált véleménynyilvánítás szabadságának, valamint a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének korlátozása.

(25) Ezen irányelv hatálya alá tartozhatnának egyes nem kormányzati szervezetek (a továbbiakban: NGO-k), azaz olyan önkéntes alapon működő, önkormányzatisággal rendelkező szervezetek, amelyek alapvetően nem profitszerzési céllal jöttek létre, és amelyek a lakosság számára alapvető szolgáltatásnak nem minősülő - így például nem az államtól vagy a helyi, illetve regionális hatóságoktól kapott megbízatás alapján nyújtott - szolgáltatásokat, vagy nem kifejezetten a fogyatékossággal élő személyek szükségleteit kielégíteni hivatott szolgáltatásokat nyújtanak. Annak érdekében azonban, hogy ez ne jelentsen aránytalanul nagy terhet az ilyen NGO-k számára, ezen irányelvet rájuk nem kell alkalmazni.

(26) Irodai fájlformátumok alatt olyan dokumentumokat értünk, amelyeket elsődlegesen nem webes használatra szántak és amelyek honlapokon megtalálhatók, például az Adobe Portable Document Format (PDF) és a Microsoft Office dokumentumok, illetve ezek (nyílt forráskódú) megfelelői.

(27) A valós időben közvetített időalapú média, melyet az élő közvetítés után online tárolnak vagy ismételten közzétesznek, előzetesen rögzített időalapú médiának tekintendő, mégpedig az első közvetítésüktől vagy ismételt közzétételüktől kezdődően, ezért ezeket indokolatlan késedelem és az akadálymentesítéshez feltétlenül szükséges idő túllépése nélkül akadálymentesíteni kell, kiemelten kezelve az egészségre, a jólétre és a biztonságra vonatkozó alapvető információkat. Elviekben ez a szükséges időtartam nem lehet hosszabb 14 napnál. Indokolt esetben, például amikor nem lehetséges időben beszerezni a vonatkozó szolgáltatásokat, ezen időszak a tartalom akadálymentesítéséhez szükséges lehető legrövidebb idővel kivételesen meghosszabbítható.

(28) Bár ez az irányelv arra ösztönzi a közszférabeli szervezeteket, hogy minden tartalmat tegyenek akadálymentessé, nem célja az, hogy a közszférabeli szervezetek honlapjain és mobilalkalmazásain kizárólag akadálymentesített tartalmak jelenhessenek meg. Amennyiben egy közszférabeli szervezet nem akadálymentes tartalmakat tesz közzé, amennyire ez észszerűen lehetséges, akadálymentes alternatívát is nyújtania kell honlapján vagy mobilalkalmazásán belül.

(29) Amennyiben a térképeket navigációs célra, nem pedig földrajzi megjelenítés céljára szánják, szükség lehet akadálymentes információkra azon személyek számára, akik a vizuális információkat vagy az összetett navigációs funkciókat nem tudják megfelelően használni például arra a célra, hogy megtalálják azokat a létesítményeket vagy területeket, ahol az általuk keresett szolgáltatások elérhetők. Következésképpen akadálymentes alternatívát kell nyújtani, például egyszerű és a legtöbb felhasználó számára olvasható formában közzétehetők azok a postacímek, közeli tömegközlekedési megállóhelyek, valamint hely- és régiónevek, melyek gyakran már az adott, közszférabeli szervezet rendelkezésére állnak.

(30) A beágyazott tartalmaknak, például a beágyazott képeknek és videóknak ezen irányelv hatálya alá kell tartozniuk. Egyes esetekben azonban a honlapokba és mobilalkalmazásokba elkészültük után is illeszthetnek további tartalmakat - ide tartoznak például az olyan e-mail programok, blogok és cikkek, melyekhez a felhasználók hozzászólhatnak, illetve a felhasználói tartalmakat támogató alkalmazások. További példaként hozhatók fel az olyan honlapok, például portálok vagy híroldalak, amelyek tartalmát több forrásból állítják össze, vagy az olyan oldalak, amelyek automatikusan beillesztenek más forrásokból származó, időben változó tartalmakat, például dinamikusan változó hirdetéseket. Az ilyen, harmadik felektől származó tartalmakat, melyeket nem az érintett, közszférabeli szervezet finanszíroz vagy fejleszt, illetve amelyek nem állnak az irányítása alatt, ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól. Alapvetően nem helyénvaló ilyen tartalmakat használni olyan esetekben, amikor ezek akadályozzák vagy korlátozzák az érintett honlapon vagy mobilalkalmazáson keresztül nyújtott közszolgáltatás használhatóságát. Amennyiben a közszférabeli szervezetek honlapjai vagy mobilalkalmazásai tartalmainak célja konzultációk tartása vagy fórumbeszélgetések szervezése, az említett tartalmak nem tekinthetők harmadik felek által előállított tartalomnak, ezért az ilyen tartalmakat akadálymentesíteni kell, kivéve a felhasználók által hozzáadott, nem az érintett közszférabeli szervezet felügyelete alatt álló tartalmakat.

(31) A honlapokra vagy mobilalkalmazásokra vonatkozó egyes akadálymentesítési követelményeket a gyűjteményi darabok reprodukcióihoz kapcsolódó metaadatok tekintetében is alkalmazni kell.

(32) Ez az irányelv nem írja elő a tagállamoknak, hogy az archivált honlapok vagy mobilalkalmazások tartalmát akadálymentesítsék, ha azt már nem frissítik vagy szerkesztik és ha nem szükséges adminisztratív folyamatok végrehajtásához. Ezen irányelv alkalmazásában a tisztán technikai jellegű karbantartás nem minősül az adott honlap vagy mobilalkalmazás frissítésének vagy szerkesztésének.

(33) Az iskolák, az óvodák vagy a bölcsődék alapvető online adminisztratív funkcióit akadálymentesíteni kell. Amennyiben ezek az alapvető tartalmak egy másik honlapon keresztül akadálymentesen elérhetők, nem szükséges ezeket a tartalmakat az érintett intézmény saját honlapján is akadálymentesíteni.

(34) Lehetőséget kell adni a tagállamoknak egyrészt arra, hogy kiterjesszék ezen irányelv alkalmazását a honlapok és mobilalkalmazások további típusaira, különösen az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó olyan, munkahelyi vagy az oktatáshoz kötődő intranet- és extranet-oldalakra, valamint mobilalkalmazásokra, melyeket korlátozott számú felhasználó számára terveztek, illetve korlátozott számú felhasználó használ, másrészt arra, hogy fenntartsanak vagy bevezessenek az uniós joggal összhangban álló olyan intézkedéseket, melyek túlmutatnak a honlapokra és mobilalkalmazásokra vonatkozó akadálymentesítési minimumkövetelményeken. A tagállamokat továbbá ösztönözni kell arra, hogy ezen irányelv alkalmazását kiterjesszék az olyan magántulajdonban lévő szervezetekre, melyek nyilvános vagy a lakosság számára biztosított létesítményeket, illetve szolgáltatásokat kínálnak többek között az egészségügy, a gyermekgondozás, a társadalmi befogadás és a társadalombiztosítás területén, továbbá a közlekedési ágazatban, valamint az áram-, gáz-, hő- és vízszolgáltatások, az elektronikus hírközlési szolgáltatások és a postai szolgáltatások területén, különös tekintettel a 2014/25/EU irányelv 8-13. cikkében említett szolgáltatásokra.

(35) Bár ez az irányelv az uniós intézmények honlapjai és mobilalkalmazásai esetében nem alkalmazandó, ezen intézményeknek is ajánlatos betartaniuk az ebben az irányelvben foglalt akadálymentesítési követelményeket.

(36) Az ezen irányelvben foglalt akadálymentesítési követelményeknek technológiasemlegesnek kell lenniük. Az említett akadálymentesítési követelmények azt írják le, hogy milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy a felhasználó érzékelni, kezelni és értelmezni tudjon egy honlapot vagy mobilalkalmazást, vagy a kapcsolódó tartalmat. Azt azonban nem határozzák meg, hogy milyen technológiát kell választani egy adott honlap, az interneten elérhető információ vagy mobilalkalmazás esetében. Ennélfogva nem gátolják az innovációt.

(37) Az akadálymentesség négy alapelve a következő: érzékelhetőség - az információkat és a felhasználói felület elemeit a felhasználók számára érzékelhető módokon kell megjeleníteni; kezelhetőség - a felhasználói felület elemeinek és a navigálási funkcióknak jól kezelhetőnek kell lenniük; érthetőség - a megjelenített információknak és a felhasználói felület működésének érthetőnek kell lenniük; stabilitás - a tartalmaknak kellően stabilnak kell lenniük ahhoz, hogy számos különböző közvetítő eszközzel - többek között támogató-segítő eszközökkel és technológiákkal - megbízhatóan értelmezhetők legyenek. Az említett akadálymentesítési alapelveket ellenőrizhető megfelelési kritériumok formájában - mint például az "Európai közbeszerzési ikt-termékek és -szolgáltatások hozzáférhetőségi követelményei" című, EN 301 549 V1.1.2 (2015-04) európai szabvány (a továbbiakban: EN 301 549 V1.1.2 (2015-04) európai szabvány) alapját képező megfelelési kritériumok - harmonizált szabványok és közös módszertan útján ültetik át a honlapokon és a mobilalkalmazásokon megjelenő tartalmaknak az említett alapelveknek való megfelelése vizsgálata érdekében. Az említett európai szabványt a Bizottság által az európai szabványügyi szervezetek számára kiadott M/376. számú megbízás alapján fogadták el. Amíg a harmonizált szabványokra vagy azok egy részére való hivatkozásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé nem teszik, az EN 301 549 V1.1.2 (2015-04) európai szabvány vonatkozó szakaszait kell az említett alapelvek gyakorlati átültetésére vonatkozó minimunkövetelménynek tekinteni.

(38) Amennyiben az ezen irányelvben foglalt akadálymentesítési követelmények nem alkalmazandók, a 2000/78/EK tanácsi irányelvvel (8), az ENSZ-egyezménnyel és más vonatkozó jogszabályokkal összhangban az "észszerű alkalmazkodás" követelményei továbbra is érvényesek, és ezeket szükség esetén, különösen a munkahelyeken és az oktatásban, alkalmazni kell.

(39) Helyénvaló, hogy a közszférabeli szervezetek annyiban alkalmazzák az ezen irányelvben foglalt akadálymentesítési követelményeket, amennyiben azok nem rónak rájuk aránytalan terheket. Ez azt jelenti, hogy bizonyos, indokolt esetekben a közszférabeli szervezettől nem várható el észszerűen, hogy bizonyos tartalmakat teljes mértékben akadálymentesítsen. A közszférabeli szervezetnek azonban a lehető legnagyobb mértékben akadálymentesítenie kell az adott tartalmat, az egyéb tartalmakat pedig teljes mértékben akadálymentesítenie kell. Az akadálymentesítési követelmények teljesítése alóli, az általuk okozott aránytalan teher miatti mentességek nem haladhatják meg az adott tehernek az adott egyedi esetben, az adott tartalmat illetően történő korlátozásához szigorúan szükséges mértéket. Aránytalan terhet okozó intézkedésnek az olyan intézkedéseket kell tekinteni, amelyek túlzott szervezési vagy pénzügyi terhet rónának a közszférabeli szervezetre, illetve veszélyeztetnék a szervezet képességét arra, hogy elérje céljait vagy közzétegye a feladatai és szolgáltatásai szempontjából releváns információkat, ugyanakkor figyelembe kell venni a polgárok és különösen a fogyatékossággal élő személyek számára jelentkező várható előnyöket és hátrányokat is. Csak jogos indokokat szabad figyelembe venni annak felmérésekor, hogy az akadálymentesítési követelmények milyen mértékben nem teljesíthetők amiatt, mert aránytalan teherrel járnak. A prioritás, az idő és a tudás hiánya nem minősülhet jogos indoknak. Az sem lehet jogos indok, hogy egy szervezet nem szerez be, illetve fejleszt ki szoftverrendszereket a honlapokon és mobilalkalmazásokon megjelenő tartalmak akadálymentes kezeléséhez, mivel már rendelkezésre állnak olyan elégséges és javasolt technikák, amelyekkel teljesíthetők az ezen irányelvben foglalt akadálymentesítési követelmények.

(40) Az akadálymentesítéssel kapcsolatos interoperabilitásnak a lehető legnagyobb mértékben kompatibilissé kell tennie az internetes tartalmakat a jelenlegi és a jövőbeli közvetítő eszközökkel és támogató-segítő eszközökkel és technológiákkal. Ez azt jelenti, hogy a honlapok és a mobilalkalmazások tartalmainak a természetes nyelvet, struktúrákat, kapcsolatokat és sorozatokat, valamint a felhasználói felületek beágyazott összetevőire vonatkozó adatokat közös belső kódolással kell megjeleníteniük a közvetítő eszközök számára. Ennélfogva az interoperabilitás előnyös a felhasználók számára, mivel lehetővé teszi, hogy közvetítő eszközeikkel mindenhol hozzáférhessenek a honlapokhoz és a mobilalkalmazásokhoz; így esetleg annak az előnyét is élvezhetik, hogy alacsonyabb áron nagyobb választék áll rendelkezésükre az Unió egész területén. Az interoperabilitás ugyancsak előnyökkel járna a honlapok és a mobilalkalmazások akadálymentesítésével kapcsolatos termékek és szolgáltatások szállítói és vásárlói számára.

(41) Ez az irányelv a közszférabeli szervezetek honlapjaira és mobilalkalmazásaira vonatkozóan állapít meg akadálymentesítési követelményeket. Annak elősegítése érdekében, hogy az említett honlapok és mobilalkalmazások teljesítsék ezeket a követelményeket, úgy szükséges rendelkezni, hogy a megfelelés mindazon érintett honlapok és mobilalkalmazások esetében vélelmezendő, amelyek megfelelnek azoknak a harmonizált szabványoknak vagy azok részeinek, amelyeket az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (9) megfelelően az e követelményekre vonatkozó részletes előírások meghatározása céljából dolgoztak ki és tettek közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az említett rendeletnek megfelelően lehetőséget kell biztosítani a tagállamok és az Európai Parlament számára arra, hogy kifogást emeljenek azokkal a harmonizált szabványokkal szemben, amelyek megítélésük szerint nem teljes mértékben elégítik ki az ezen irányelvben megállapított akadálymentesítési követelményeket.

(42) Az európai szabványügyi szervezetek elfogadták az EN 301 549 V1.1.2 (2015-04) európai szabványt, amely meghatározza az azokra az ikt-termékekre és -szolgáltatásokra, köztük az internetes tartalmakra vonatkozó funkcionális akadálymentesítési követelményeket, amelyek közbeszerzések tárgyát képezhetik, illetve amelyeket egyéb szakpolitikák és jogszabályok céljaira fel lehet használni. Az ezen irányelvben foglalt akadálymentesítési követelményeknek való megfelelés vélelmét az EN 301 549 V1.1.2 (2015-04) európai szabvány 9., 10. és 11. szakaszára kell alapozni. Az ezen irányelv alapján elfogadott műszaki előírásokban a mobilalkalmazásokat illetően tovább kell részletezni az EN 301 549 V1.1.2 (2015-04) szabványban foglalt követelményeket.

(43) Az ezen irányelvben foglalt akadálymentesítési követelményekkel kapcsolatban kidolgozott műszaki előírásoknak és szabványoknak mindezek mellett figyelembe kell venniük a mobilalkalmazások elméleti és műszaki sajátosságait.

(44) A közszférabeli szervezeteknek akadálymentesítési nyilatkozatot kell tenniük honlapjaik és mobilalkalmazásaik ezen irányelvben megállapított akadálymentesítési követelményeknek való megfelelőségére vonatkozóan. Az említett akadálymentesítési nyilatkozatban adott esetben hivatkozni kell a rendelkezésre álló akadálymentes alternatívákra.

(45) A mobilalkalmazások számos forrásból, többek között magántulajdonban lévő alkalmazásboltokból is beszerezhetők. Közszférabeli szervezetek mobilalkalmazásainak harmadik felektől való letöltése esetén a felhasználók számára a mobilalkalmazás letöltése előtt megjelenő ismertetőben az akadálymentességére vonatkozó információkat is fel kell tüntetni. Ez nem kötelezi a főbb platformszolgáltatókat alkalmazásaik terjesztési mechanizmusának megváltoztatására, hanem a közszférabeli szervezetet kötelezi arra, hogy az az akadálymentesítési nyilatkozatot úgy tegye hozzáférhetővé, hogy az a jelenlegi, illetve a jövőbeli technológiákkal is felhasználható legyen.

(46) Be kell vezetni egy visszajelzési mechanizmust, amely bárki számára lehetővé teszi, hogy jelezze az érintett közszférabeli szervezet felé, amennyiben a honlap vagy a mobilalkalmazások nem felelnek meg az ezen irányelvben foglalt akadálymentesítési követelményeknek, továbbá, hogy a hiányzó információt kikérje. Célszerű, hogy olyan tartalmakra vonatkozóan is lehessen ilyen információ iránti kérelmet benyújtani, amelyek nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá, illetve amelyek egyéb módon mentesülnek az ezen irányelvben foglalt akadálymentesítési követelmények teljesítése alól, ideértve például az irodai fájlformátumokat, az előzetesen rögzített időalapú médiát és az archivált oldalak tartalmait. A közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak felhasználói számára lehetővé kell tenni, hogy egy végrehajtási eljáráshoz kapcsolódó visszajelzési mechanizmus keretében kikérjék a számukra szükséges információkat, ideértve a szolgáltatásokat és a dokumentumokat is. Megalapozott és észszerű kérés esetén az érintett közszférabeli szervezetnek megfelelő módon, észszerű időn belül rendelkezésre kell bocsátania a kért információkat.

(47) A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell tenniük a tájékoztatás, valamint annak érdekében, hogy a honlapok és a mobilalkalmazások akadálymentesítésével kapcsolatban olyan programokat mozdítsanak elő, amelyek az érdekelt felek és különösen a honlapok és a mobilalkalmazások akadálymentességével foglalkozó alkalmazottak képzésére irányulnak. Az akadálymentességgel kapcsolatos tájékoztatási és képzési programok tartalmának kidolgozásakor konzultálni kell az érdekelt felekkel, illetve be kell őket vonni a folyamatba.

(48) Fontos, hogy a tagállamok a Bizottsággal szorosan együttműködve előmozdítsák az olyan tartalomszerkesztő eszközök használat, amelyek elősegítik az ezen irányelvben foglalt akadálymentesítési követelmények teljesítését. Ez történhet passzív módon, például a kompatibilis tartalomszerkesztő eszközök jegyzékének közzétételével - ezen eszközök használatának előírása nélkül -, vagy pedig aktív módon, például annak előírásával, hogy kompatibilis tartalomszerkesztő eszközöket kell használni, illetve ilyen eszközök kifejlesztését kell finanszírozni.

(49) Ezen irányelv megfelelő végrehajtásának és különösen az akadálymentesítési követelményeknek való megfeleléssel kapcsolatos szabályok végrehajtásának szempontjából alapvető fontosságú, hogy a Bizottság és a tagállamok rendszeresen konzultáljanak az érdekelt felekkel. Ezen irányelv alkalmazásában érdekelt félnek többek között a következőket kell tekinteni: fogyatékossággal élő személyek, illetve idős emberek érdekeit képviselő szervezetek, szociális partnerek, a honlapokkal és mobilalkalmazásokkal kapcsolatos akadálymentesítő szoftverek előállításával foglalkozó iparág, valamint a civil társadalom.

(50) Az ezen irányelvben foglalt akadálymentesítési követelményeknek való megfelelést megfelelő időközönként ellenőrizni kell. Az ellenőrzés módját leíró, harmonizált ellenőrzési módszertant kívánatos létrehozni az akadálymentesítési követelményeknek való megfelelés, a reprezentatív mintagyűjtés és az ellenőrzés gyakoriságának valamennyi tagállamban egységes alapon történő vizsgálatára. Célszerű, hogy a tagállamok bizonyos időközönként jelentést készítsenek az ellenőrzés eredményéről, valamint legalább egy alkalommal az ezen irányelv alkalmazása során hozott intézkedésekről.

(51) A Bizottság által kidolgozandó ellenőrzési módszertannak átláthatónak és átültethetőnek, összevethetőnek és reprodukálhatónak kell lennie. Az ellenőrzési módszertan reprodukálhatóságát maximalizálni kell, figyelembe véve ugyanakkor, hogy a reprodukálhatóságot emberi tényezők, például a felhasználók általi tesztelés is befolyásolhatják. Az adatok tagállamok közötti összehasonlíthatóságának növelése érdekében az ellenőrzési módszertannak meg kell határoznia, hogy a különböző tesztek eredményeit hogyan kell, illetve lehet ismertetni. Annak érdekében, hogy ne vegyen el túl sok erőforrást a tartalmak akadálymentesítésétől, az ellenőrzési módszertannak egyszerűen alkalmazhatónak kell lennie.

(52) A honlapok és a mobilalkalmazások akadálymentességének mérésével kapcsolatos innováció akadályozásának elkerülése érdekében a tagállamok a Bizottság által kidolgozandó módszertan alapján fejlettebb ellenőrzési technológiákat is alkalmazhatnak, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az adatok Unió szerte való összehasonlíthatóságát.

(53) Annak elkerülése érdekében, hogy szisztematikusan bírósághoz kelljen fordulni, rendelkezni kell egy, az ezen irányelvnek való megfelelés biztosítására hivatott megfelelő eljárásról. Ez nem érinti a Charta 47. cikke szerinti, a hatékony jogorvoslathoz való jogot. Az említett eljárásnak magában kell foglalnia azt, hogy panaszt lehessen tenni egy, az említett panaszok elbírálására jogosult nemzeti hatóságnál.

(54) Annak érdekében, hogy biztosítva legyen az ezen irányelvben megállapított akadálymentesítési követelményeknek való megfelelés vélelmének megfelelő alkalmazása, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokkal módosítsa ezt az irányelvet az EN 301 549 V1.1.2 (2015-04) szabványra való hivatkozások naprakésszé tétele tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (10) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(55) Ezen irányelv vonatkozó rendelkezései végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. A vizsgálóbizottsági eljárást indokolt alkalmazni az alábbiakra: az akadálymentesítési követelményekre vonatkozó műszaki előírások meghatározása; azon módszertannak a kidolgozása, amelynek alkalmazásával a tagállamoknak ellenőrizniük kell, hogy az érintett honlapok és a mobilalkalmazások megfelelnek-e az akadálymentesítési követelményeknek; valamint az ellenőrzés eredményéről a Bizottság részére való tagállami jelentéstételre vonatkozó szabályok megállapítása. A tanácsadó bizottsági eljárást indokolt alkalmazni az akadálymentesítési mintanyilatkozatra vonatkozó végrehajtási jogi aktusok elfogadására, e végrehajtási jogi aktusok ugyanis nem befolyásolják az ezen irányelvből fakadó kötelezettségek jellegét és körét, hanem az irányelvben meghatározott szabályok alkalmazását segítik elő. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (11) megfelelően kell gyakorolni.

(56) Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítésére szolgáló harmonizált piac létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mivel ehhez az egyes tagállamok jogrendszerein belül meglévő különféle szabályok összehangolására van szükség, az Unió szintjén azonban e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) A belső piac működésének javítása érdekében ez az irányelv a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítésére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítésére irányul, hogy ezáltal ezek a honlapok és mobilalkalmazások akadálymentesebbé váljanak a felhasználók, különösen a fogyatékossággal élő személyek számára.

(2) Ezen irányelv azokat a szabályokat határozza meg, amelyek előírják a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a közszférabeli szervezetek honlapjai - függetlenül a hozzáféréshez használt eszköz fajtájától - és mobilalkalmazásai megfeleljenek a 4. cikkben foglalt akadálymentesítési követelményeknek.

(3) Ezen irányelv nem alkalmazandó a következő honlapokra és mobilalkalmazásokra:

a) közszolgálati műsorszolgáltatóknak és azok alvállalkozóinak, valamint más testületeknek és azok alvállalkozóinak olyan honlapjai és mobilalkalmazásai, amelyek közszolgálati műsorszórási megbízás ellátását szolgálják;

b) olyan NGO-k honlapjai és mobilalkalmazásai, amelyek olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek nem minősülnek a lakosság számára alapvető szolgáltatásnak, vagy amelyeket nem kifejezetten a fogyatékossággal élő személyeknek szánnak, illetve amelyek nem kifejezetten az ő szükségleteiket hivatottak kielégíteni.

(4) Ezen irányelv nem alkalmazandó a honlapok és a mobilalkalmazások következő tartalmaira:

a) a 2018. szeptember 23. előtt irodai fájlformátumokban közzétett tartalmak, kivéve ha az említett tartalmak az érintett közszférabeli szervezet feladataival kapcsolatban elérhető adminisztratív folyamatokhoz szükségesek;

b) a 2020. szeptember 23. előtt közzétett, előzetesen rögzített időalapú média;

c) valós időben közvetített időalapú média;

d) online térképek és térképszolgáltatások, feltéve hogy a navigációs célra szánt térképek esetében az alapvető információkat akadálymentes digitális formában is rendelkezésre bocsátják;

e) harmadik fél tulajdonát képező olyan tartalmak, amelyeket nem az érintett közszférabeli szervezet finanszírozott vagy fejlesztett ki, illetve amelyek nem az érintett közszférabeli szervezet irányítása alá tartoznak;

f) gyűjteményi darabok olyan reprodukciói, amelyek nem tehetők akadálymentesen hozzáférhetővé azért, mert

i. az akadálymentesítési követelmények nem egyeztethetők össze az érintett darab állagának megőrzésével vagy a reprodukció hitelességével (pl. kontraszt); vagy

ii. nem állnak rendelkezésre olyan automatizált és költséghatékony megoldások, amelyekkel a kéziratok vagy egyéb gyűjteményi darabok szövegét könnyen ki lehetne nyerni és át lehetne alakítani az akadálymentesítési követelményeknek megfelelő tartalmakká;

g) a 2019. szeptember 23. előtt közzétett extranet- és intranet-tartalmak, azaz olyan honlapok tartalmai, amelyek csak egy zárt csoport számára elérhetők, a nyilvánosság számára azonban nem; a mentesség a honlapok jelentős átdolgozásáig érvényes;

h) olyan honlapok és mobilalkalmazások tartalmai, amelyek archívnak minősülnek, azaz csak olyan tartalmakat foglalnak magukban, amelyek 2019. szeptember 23-át követően nem szükségesek aktív adminisztratív folyamatokhoz, illetve amelyeket az említett időpontot követően nem frissítenek és nem szerkesztenek.

(5) A tagállamok ezen irányelv alkalmazásából kizárhatják az iskolák, az óvodák és a bölcsődék honlapjait és mobilalkalmazásait, az alapvető online adminisztratív funkciókkal kapcsolatos tartalmak kivételével.

2. cikk

Minimumharmonizáció

A tagállamok fenntarthatnak, illetve bevezethetnek az uniós joggal összhangban álló olyan intézkedéseket, melyek túlmutatnak a honlapok és a mobilalkalmazások akadálymentesítésére vonatkozóan ebben az irányelvben meghatározott minimumkövetelményeken.

3. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1. "közszférabeli szervezet": állami, regionális vagy helyi hatóság, a 2014/24/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 4. pontjában meghatározott közjogi intézmény, vagy egy, vagy több ilyen hatóság vagy közjogi intézmény által létrehozott társulás, feltéve, hogy ez a társulás kifejezetten közérdekű célra jött létre, és nem ipari vagy kereskedelmi jellegű;

2. "mobilalkalmazás": olyan szoftveralkalmazás, amelyet közszférabeli szervezet tervezett meg és fejlesztett ki, illetve amelyet közszférabeli szervezet megbízásából terveztek meg és fejlesztettek ki a nyilvánosság által mobil eszközön, például okostelefonon és tableten való felhasználásra. Nem minősülnek mobilalkalmazásnak az említett eszközöket vezérlő szoftverek (mobil operációs rendszerek), illetve a hardverek;

3. "szabvány": az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke 1. pontjában meghatározott szabvány;

4. "európai szabvány": az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke 1. pontjának b) alpontjában meghatározott európai szabvány;

5. "harmonizált szabvány": az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke 1. pontjának c) alpontjában meghatározott harmonizált szabvány;

6. "időalapú média": az alábbi médiatípusokba tartozó média: csak audio, csak video, audio-video, interaktív audio és/vagy video;

7. "gyűjteményi darabok": magán- vagy köztulajdonban álló olyan javak, amelyek történelmi, művészeti, régészeti, esztétikai, tudományos vagy műszaki értékkel rendelkeznek, és amelyek kulturális intézmények - például könyvtárak, levéltárak és múzeumok - által gondozott gyűjtemények részét képezik;

8. "mérési adatok": annak az ellenőrzési tevékenységnek a számszerűsített eredményei, amelynek célja annak megállapítása, hogy a közszférabeli szervezetek honlapjai és mobilalkalmazásai megfelelnek-e a 4. cikkben foglalt akadálymentesítési követelményeknek. A mérési adatok egyaránt magukba foglalják a honlapok és mobilalkalmazások vizsgált mintájára vonatkozó mennyiségi információkat (a honlapok és mobilalkalmazások száma, valamint esetlegesen a látogatók vagy felhasználók száma stb.), valamint az akadálymentesség szintjére vonatkozó mennyiségi információkat.

4. cikk

A honlapok és mobilalkalmazások akadálymentesítési követelményei

A tagállamok biztosítják, hogy a közszférabeli szervezetek megtegyék a megfelelő intézkedéseket honlapjaik és mobilalkalmazásaik akadálymentesebbé tétele érdekében azok érzékelhetővé, kezelhetővé, érthetővé és stabilabbá tételével.

5. cikk

Aránytalan teher

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a közszférabeli szervezetek eleget tegyenek a 4. cikkben foglalt akadálymentesítési követelményeknek olyan mértékben, hogy az említett követelmények ne jelentsenek aránytalanul nagy terhet a közszférabeli szervezeteknek az említett cikknek való megfelelés céljából.

(2) Annak érdekében, hogy felmérjék, hogy a 4. cikkben foglalt akadálymentesítési követelményeknek való megfelelés mennyiben jelent aránytalan terhet, a tagállamok biztosítják, hogy az érintett közszférabeli szervezet figyelembe vegye a releváns körülményeket, többek között az alábbiakat:

a) az érintett közszférabeli szervezet mérete, jellege és a rendelkezésére álló források; valamint

b) az érintett közszférabeli szervezet becsült költségei és haszna a fogyatékossággal élő személyek becsült hasznához viszonyítva, figyelembe véve az adott honlap vagy mobilalkalmazás használatának gyakoriságát és időtartamát.

(3) Az érintett közszférabeli szervezet végzi el - e cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül - annak kezdeti felmérését, hogy a 4. cikkben foglalt akadálymentesítési követelményeknek való megfelelés mennyiben jelent aránytalan terhet.

(4) Amennyiben egy közszférabeli szervezet egy adott honlap vagy mobilalkalmazás tekintetében az e cikk (2) bekezdésében említett felmérés elvégzése után az e cikk (1) bekezdése szerinti kivételt alkalmazta, a szervezetnek a 7. cikkben említett akadálymentesítési nyilatkozatban ki kell fejtenie, hogy az akadálymentesítési követelmények melyikének nem tudott eleget tenni, és adott esetben akadálymentes alternatívákat kell nyújtania.

6. cikk

Az akadálymentesítési követelményeknek való megfelelés vélelme

(1) Azon honlapok és mobilalkalmazások tartalmáról, amelyek megfelelnek azon harmonizált szabványoknak vagy azok részeinek, amelyek hivatkozási adatait a Bizottság az 1025/2012/EU rendeletnek megfelelően közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek a 4. cikkben foglalt azon akadálymentesítési követelményeknek, amelyekre e szabványok vagy azok részei vonatkoznak.

(2) Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett harmonizált szabványok hivatkozási adatai nem kerültek közzétételre, a műszaki előírásoknak vagy ezen előírások egy részének megfelelő mobilalkalmazások tartalmáról vélelmezni kell, hogy az megfelel a 4. cikkben foglalt azon akadálymentesítési követelményeknek, amelyekre e szabványok vagy azok részei vonatkoznak.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben megállapítja az ezen bekezdés első albekezdésében említett műszaki előírásokat. E műszaki előírásoknak meg kell felelniük a 4. cikkben foglalt akadálymentesítési követelményeknek, és legalább az EN 301 549 V1.1.2 (2015-04) európai szabványnak megfelelő akadálymentességi szintet kell biztosítaniuk.

Az e bekezdés második albekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 11. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett harmonizált szabványok hivatkozási adatai nem kerültek közzétételre, az első ilyen végrehajtási jogi aktust 2018. december 23-ig kell elfogadni.

(3) Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett harmonizált szabványok hivatkozási adatai nem kerültek közzétételre, az olyan honlapok tartalmáról, amelyek megfelelnek az EN 301 549 V1.1.2 (2015-04) európai szabvány vonatkozó követelményeinek, vagy azok egy részének, vélelmezni kell, hogy megfelelnek a 4. cikkben foglalt azon akadálymentesítési követelményeknek, amelyekre az említett vonatkozó követelmények vagy azok részei vonatkoznak.

Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett harmonizált szabványok hivatkozási adatai nem kerültek közzétételre, valamint az e cikk (2) bekezdésben említett műszaki előírások hiányában az olyan mobilalkalmazások tartalmáról, amelyek megfelelnek az EN 301 549 V1.1.2 (2015-04) európai szabvány vonatkozó követelményeinek, vagy azok egy részének, vélelmezni kell, hogy megfelelnek a 4. cikkben foglalt azon akadálymentesítési követelményeknek, amelyekre az említett vonatkozó követelmények vagy azok részei vonatkoznak.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10. cikkben foglaltakkal összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e cikk (3) bekezdésének az EN 301 549 V1.1.2 (2015-04) európai szabványra való hivatkozások naprakésszé tétele érdekében történő módosítása céljából, hogy azok e szabvány egy újabb változatára vagy az azt felváltó európai szabványra vonatkozzanak, amennyiben az adott változat vagy szabvány megfelel a 4. cikkben foglalt akadálymentesítési követelményeknek és amennyiben legalább az EN 301 549 V1.1.2 (2015-04) európai szabványnak megfelelő akadálymentességi szintet biztosít.

7. cikk

További intézkedések

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a közszférabeli szervezetek részletes, érthető és világos akadálymentesítési nyilatkozatot tegyenek honlapjaik és mobilalkalmazásaik ezen irányelvnek való megfeleléséről, és ezeket rendszeresen frissítsék.

A honlapokhoz kapcsolódó, a (2) bekezdésben említett akadálymentesítési mintanyilatkozat alapján elkészítendő akadálymentesítési nyilatkozatokat akadálymentes formában kell biztosítani, és azokat közzé kell tenni a vonatkozó honlapon.

A mobilalkalmazásokhoz kapcsolódó, a (2) bekezdésben említett akadálymentesítési mintanyilatkozat alapján elkészítendő akadálymentesítési nyilatkozatokat akadálymentes formában kell biztosítani, és azokat az érintett mobilalkalmazást kifejlesztő közszférabeli szervezet honlapján, vagy pedig az alkalmazás letöltésekor elérhető egyéb információkkal együtt elérhetővé kell tenni.

A nyilatkozatnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a tartalom azon részeinek leírását, amelyek nem akadálymenetesek, ennek okait, és adott esetben a nyújtott akadálymentes alternatívákat;

b) egy visszajelzési mechanizmus leírását és az ahhoz kapcsolódó linket, amely bárki számára lehetővé teszi, hogy felhívja az érintett közszférabeli szervezet figyelmét honlapjának vagy mobilalkalmazásának a 4. cikkben foglalt akadálymentesítési követelményeknek való meg nem felelésére, valamint hogy kérelmezze az 1. cikk (4) bekezdése és az 5. cikk értelmében kizárt információt; és

c) a 9. cikkben foglalt, az értesítésre vagy kérelemre kapott elégtelen válasz esetén igénybe vehető végrehajtási eljárásra mutató linket.

A tagállamok biztosítják, hogy a közszférabeli szervezetek ésszerű időn belül megfelelő választ adjanak az értesítésre vagy kérelemre.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben kidolgozza az akadálymentesítési mintanyilatkozatot. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 11. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az első ilyen végrehajtási jogi aktust a Bizottság 2018. december 23-ig fogadja el.

(3) A tagállamok intézkedéseket tesznek a 4. cikkben foglalt akadálymentesítési követelmények alkalmazásának megkönnyítése érdekében az 1. cikk (2) bekezdésében nem említett honlapok és mobilalkalmazások esetében is, különös tekintettel az akadálymentesítési nemzeti jogszabályok hatálya alá tartozó honlapokra és mobilalkalmazásokra.

(4) A tagállamok népszerűsítik és elősegítik a honlapok és mobilalkalmazások akadálymentesítésével kapcsolatos, a honlapok és mobilalkalmazások akadálymentes tartalmainak elkészítésére, fenntartására és frissítésre irányuló képzési programokat az érdekelt felek és a közszférabeli szervezetek alkalmazottai számára.

(5) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a 4. cikkben foglalt akadálymentesítési követelményekre, az akadálymentesítésnek a honlapok és a mobilalkalmazások felhasználói és tulajdonosai számára nyújtott előnyeire, illetve arra a lehetőségre, hogy az e cikkben foglaltak szerint ezen irányelv követelményeinek be nem tartása esetén visszajelzéssel élhetnek.

(6) A 8. cikkben meghatározott ellenőrzés és jelentéstétel céljából a Bizottság elősegíti a tagállamok egymás közötti, valamint a tagállamok és az érdekelt felek közötti uniós szintű együttműködését annak érdekében, hogy e felek megosszák egymással a bevált gyakorlatokat, és felülvizsgálják a 8. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzési módszertant, áttekintsék a piac helyzetét és a technológia fejlődését, valamint a honlapok és mobilalkalmazások akadálymentesítésével kapcsolatos előrelépést.

8. cikk

Ellenőrzés és jelentéstétel

(1) A tagállamok az e cikk (2) bekezdésében meghatározott ellenőrzési módszertan alapján megfelelő időközönként ellenőrzik, hogy a közszférabeli szervezetek honlapjai és mobilalkalmazásai megfelelnek-e a 4. cikkben foglalt akadálymentesítési követelményeknek.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza azt a módszertant, amelynek segítségével a honlapoknak és mobilalkalmazásoknak a 4. cikkben foglalt akadálymentesítési követelményeknek való megfelelését ellenőrizni kell. E módszertannak átláthatónak, átültethetőnek, összevethetőnek, reprodukálhatónak és könnyen alkalmazhatónak kell lennie. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 11. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az első ilyen végrehajtási jogi aktust a Bizottság 2018. december 23-ig fogadja el.

(3) A (2) bekezdésben említett ellenőrzési módszertan kidolgozásához szakértői elemzés eredményei is felhasználhatók, a módszertannak pedig magában kell foglalnia a következőket:

a) az ellenőrzés gyakoriságát és az ellenőrzés tárgyát képező érintett honlapokra és mobilalkalmazásokra vonatkozó mintavételt;

b) a honlapok esetében az egyes oldalakon történő mintavételt és ezen oldalak tartalmát;

c) a mobilalkalmazások esetében a tesztelendő tartalmat, figyelembe véve az alkalmazás eredeti forgalomba hozatalának időpontját, valamint a későbbi, a funkcionalitást javító frissítéseket;

d) annak leírását, hogy milyen módon kell a 4. cikkben foglalt akadálymentesítési követelményeknek való megfelelést vagy meg nem felelést kellő mértékben alátámasztani, adott esetben közvetlenül utalva a harmonizált szabvány vonatkozó leírásaira, vagy azok hiányában a 6. cikk (2) bekezdésében említett műszaki előírások vagy a 6. cikk (3) bekezdésében említett európai szabvány vonatkozó leírásaira;

e) egy olyan mechanizmust, amely - amennyiben hiányosságokra derül fény - a 4. cikkben foglalt akadálymentesítési követelményeknek való megfelelésre vonatkozó adatok és tájékoztatás nyújtására szolgál, mégpedig olyan formátumban, amely lehetővé teszi a közszférabeli szervezetek számára, hogy az említett hiányosságokat pótolják; és

f) az automatikus, manuális és felhasználhatósági tesztekre vonatkozó megfelelő - és szükség esetén példákat és útmutatást is magukban foglaló - szabályokat, a tesztek során használandó mintavételi beállításokkal együtt, olyan módon, hogy az összeegyeztethető legyen az ellenőrzés és a jelentéstétel gyakoriságával.

(4) 2021. december 23-ig, majd azt követően háromévente a tagállamok jelentést tesznek a Bizottságnak az ellenőrzés eredményéről, ideértve a mérési adatokat is. A jelentést az e cikk (6) bekezdésében említett jelentéstételi szabályok alapján kell elkészíteni. A jelentésnek ki kell terjednie a 9. cikkben foglalt végrehajtási eljárás igénybe vételéről szóló információkra is.

(5) Az első jelentésnek ezenfelül tartalmaznia kell a 7. cikk alapján elfogadott intézkedésekhez kapcsolódóan a következőket:

a) a tagállamok által az érdekelt felekkel a honlapok és a mobilalkalmazások akadálymentességéről folytatott konzultációra szolgáló mechanizmusok ismertetése;

b) a honlapok és a mobilalkalmazások akadálymentességével kapcsolatos szakpolitika terén történt fejlemények közzétételére szolgáló eljárások;

c) a 4. cikkben foglalt akadálymentesítési követelményeknek való megfelelés szabályainak végrehajtása során szerezett tapasztalatok és tanulságok; és

d) a képzési és tájékoztatási tevékenységek ismertetése.

Amennyiben az első albekezdésben említett elemek terén jelentős változások történtek, a tagállamok a változásokat követő jelentésben tájékoztatást nyújtanak az említett változásokról.

(6) A jelentések tartalmát - amelyeknek nem kell magukban foglalniuk a honlapok és a mobilalkalmazások vagy a vizsgált közszférabeli szervezetek jegyzékét - akadálymentes formában közzé kell tenni. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza, hogy a tagállamok milyen módon tesznek jelentést a Bizottságnak. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 11. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az első ilyen végrehajtási jogi aktust a Bizottság 2018. december 23-ig fogadja el.

(7) A tagállamok 2018. szeptember 23-ig tájékoztatják a Bizottságot arról, hogy mely testület végzi az ellenőrzést és a jelentéstételt.

9. cikk

Végrehajtási eljárás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy rendelkezésre álljon egy megfelelő és hatékony végrehajtási eljárás, amely a 4. és az 5. cikkben, valamint a 7. cikk (1) bekezdésében foglalt követelmények tekintetében biztosítja az ezen irányelvnek való megfelelést. A tagállamok ennek keretében különösen biztosítják, hogy rendelkezésre álljon egy végrehajtási eljárás - például az ombudsman megkeresésének lehetősége - egyrészt a 7. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott, kapott értesítések vagy benyújtott kérelmek hatékony kezelésére, másrészt az 5. cikkben említett felmérés felülvizsgálatára.

(2) A tagállamok 2018. szeptember 23-ig tájékoztatják a Bizottságot arról, hogy mely testület felelős ezen irányelv végrehajtásáért.

10. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 6. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2017. június 23-tól kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 6. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

11. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

12. cikk

Átültetés

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2018. szeptember 23-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal belső joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

(3) Az említett intézkedéseket a tagállamok a következőképpen alkalmazzák:

a) a közszférabeli szervezetek 2018. szeptember 23. előtt nem közzétett honlapjai esetében: 2019. szeptember 23-tól;

b) a közszférabeli szervezeteknek az a) pont alá nem tartozó honlapjai esetében: 2020. szeptember 23-tól;

c) közszférabeli szervezetek mobilalkalmazásai esetében: 2021. június 23-tól.

13. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság 2022. június 23-ig felülvizsgálja ezen irányelv alkalmazását. E felülvizsgálatnak figyelembe kell vennie a tagállamoknak a 8. cikkben meghatározott ellenőrzés eredményéről és a 9. cikkben meghatározott végrehajtási eljárás alkalmazásáról szóló jelentését. Ki kell terjednie továbbá az olyan technológiai haladás áttekintésére is, amely megkönnyíti az ezen irányelv hatálya alól kizárt egyes tartalomtípusok akadálymentesítését. E felülvizsgálat eredményeit akadálymentes formában közzé kell tenni.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

15. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2016. október 26-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

I. LESAY

(1) HL C 271., 2013.9.19., 116. o.

(2) Az Európai Parlament 2014. február 26-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2016. július 18-i álláspontja első olvasatban (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2016. október 26-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 470. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a "Horizont 2020" kutatási és innovációs keretprogram (2014-2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

(8) A Tanács 2000/78/EK irányelve (2000. november 27.) a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról (HL L 303., 2000.12.2., 16. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).

(10) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).