32012R0966[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete ( 2012. október 25. ) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 966/2012/EU, EURATOM RENDELETE

(2012. október 25.)

az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

ELSŐ RÉSZ

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

I CÍM

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet meghatározza az Európai Unió általános költségvetésének megállapítására és végrehajtására, valamint az elszámolások bemutatására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat.

(2) Ez a rendelet alkalmazandó az Euratom Ellátási Ügynökség költségvetésének végrehajtására.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)

"Unió" : az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, vagy - a szövegkörnyezettől függően - mindkettő;

b)

"intézmény" : az Európai Parlament, az Európai Tanács, a Tanács, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága és az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az európai ombudsman, az európai adatvédelmi biztos és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ); az Európai Központi Bank nem tekintendő uniós intézménynek;

c)

"költségvetés" : az az eszköz, amely minden pénzügyi évre előre jelzi és engedélyezi az Unió számára szükségesnek tartott összes bevételt és kiadást;

d)

"alap-jogiaktus" :

olyan jogi aktus, amely jogalapot biztosít az intézkedésekhez és a költségvetésbe beállított megfelelő kiadások végrehajtásához.

Az alap-jogiaktus az alábbi formákat öltheti:

i. az Európai Unió működéséről szóló szerződés (az EUMSZ) és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (az Euratom-Szerződés) végrehajtásában az EUMSZ 288. cikke értelmében vett rendelet, irányelv vagy határozat; vagy

ii. az Európai Unióról szóló szerződés (az EUSZ) V. címének végrehajtásában az EUSZ 26. cikkének (2) bekezdésében, 28. cikkének (1) bekezdésében, 29. cikkében, 31. cikkének (2) bekezdésében, 33. cikkében, valamint 37. cikkében meghatározott formák valamelyike.

Az ajánlások és vélemények nem minősülnek alap-jogiaktusnak;

e)

"végrehajtási módszer" : az 58., 59. és 60. cikkben meghatározott költségvetés-végrehajtási módszerek;

f)

"hatáskör-átruházási megállapodás" : az 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának i-viii. pontja alapján költségvetés-végrehajtási feladatokkal megbízott szervezetekkel vagy személyekkel megkötött megállapodás;

g)

"kedvezményezett" : az a természetes vagy jogi személy, akivel vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodást írtak alá, vagy akit értesítettek arról, hogy javára vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat született;

h)

"szerződő fél" : az a természetes vagy jogi személy, akivel közbeszerzési szerződést írtak alá;

i)

"végső kedvezményezett" : az a kedvezményezett, szerződő fél vagy az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy pénzügyi eszköz révén pénzdíjat vagy támogatást kap;

j)

"pénzdíj" : versenyt követően díjként odaítélt pénzügyi hozzájárulás;

k)

"kölcsön" : olyan megállapodás, mely kötelezi a kölcsön folyósítóját, hogy a megállapodásban szereplő időre bocsássa rendelkezésre a kölcsön felvevője számára a megállapodásban szereplő pénzösszeget, és amely alapján a kölcsön felvevője az említett összeget köteles a megállapodásban szereplő időpontig visszafizetni;

l)

"biztosíték" : egy harmadik fél adósságának, kötelezettségének, illetve sikeres teljesítésének egészéért vagy egy részéért való felelősségvállalásra vonatkozó írásbeli kötelezettségvállalás a biztosíték érvényesíthetővé válásának - például a tartozás meg nem fizetésének - esetére;

m)

"tulajdonviszonyt megtestesítő befektetés" : közvetlen vagy közvetett tőkejuttatás egy cég számára a cég teljes vagy részleges tulajdonlása ellenében, ahol a tőkebefektető bizonyos irányítási jogkört is szerezhet a cégben, és részesülhet a cég nyereségéből;

n)

"részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetés" : a saját tőke és az idegen tőke között álló finanszírozási forma, amely az elsőhelyi adósságnál magasabb, de a törzsrészvénynél alacsonyabb kockázattal jár. A részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetés strukturálható jellemzően biztosíték nélküli és alárendelt, és egyes esetekben tőkévé alakítható adásságként, vagy elsőbbségi tőkeként;

o)

"kockázatmegosztási eszköz" : olyan pénzügyi eszköz, amely lehetővé teszi egy meghatározott kockázat két vagy több szervezet közötti megosztását, adott esetben megállapodás szerinti díjazás ellenében.

p)

"pénzügyi eszközök" : a költségvetésből kiegészítő jelleggel nyújtott uniós pénzügyi támogatási intézkedések, amelyek célja, hogy egy vagy több konkrét uniós szakpolitikai célkitűzést szolgáljanak. Ezek az eszközök tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések, kölcsönök vagy biztosítékok, vagy más kockázatmegosztási eszközök formáját ölthetik, és adott esetben vissza nem térítendő támogatásokkal kombinálhatók.

q)

"személyzeti szabályzat" : a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben meghatározott, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek ( 1 );

r)

"kontroll" : minden, a fellépések hatékonyságáról, eredményességéről és gazdaságosságáról, a jelentések megbízhatóságáról, az eszközök és információk védelméről, a csalás és a szabálytalanságok megelőzéséről, feltárásáról és korrekciójáról, valamint azok nyomon követéséről, kellő bizonyosságot adó intézkedés, és az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségéhez és szabályszerűségéhez kapcsolódó kockázat megfelelő kezelése, figyelembe véve a programok többéves jellegét, valamint az érintett kifizetések jellegét. A kontroll több vizsgálatból is állhat, valamint az első mondatban említett célkitűzések eléréséhez szükséges szakpolitikák és eljárások végrehajtását is magában foglalhatja;

s)

"vizsgálat" : a bevételi és kiadási műveletek egy meghatározott aspektusának vizsgálata.

3. cikk

A másodlagos jogszabályok megfeleltetése a rendeletnek

(1) A költségvetés bevételeinek és kiadásainak végrehajtására vonatkozó, és valamely alap-jogiaktusban foglalt rendelkezéseknek tiszteletben kell tartaniuk az első rész II. címében meghatározott költségvetési alapelveket.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a jogalkotó hatóságnak benyújtott valamennyi javaslatban és javaslat-módosításban egyértelműen utalni kell az első rész II. címének rendelkezéseitől vagy az e rendelet értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoktól való eltérést tartalmazó rendelkezésekre, valamint valamennyi ilyen javaslat bevezető hivatkozásaiban és indokolásában meg kell nevezni ezen eltérések pontos okait.

4. cikk

Időtartamok, időpontok és határidők

Eltérő rendelkezés hiányában az e rendeletben megállapított határidőkre az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, 1971. június 3-i 1182/71/EGK/Euratom tanácsi rendelet ( 2 ) vonatkozik.

5. cikk

A személyes adatok védelme

Ez a rendelet nem sérti sem a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 3 ), sem a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásait.

II. CÍM

KÖLTSÉGVETÉSI ALAPELVEK

6. cikk

A költségvetési alapelvek tiszteletben tartása

A költségvetést az egységesség, a teljesség, az évenkéntiség, az egyensúly, az elszámolási egység, a globális fedezet, az egyediség, a hatékony és eredményes belső ellenőrzést igénylő hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az átláthatóság e rendeletben megállapított elvével összhangban kell elkészíteni és végrehajtani.

1. FEJEZET

Az egységesség és a teljesség elve

7. cikk

A költségvetés hatálya

(1) A költségvetés a következőket foglalja magában:

a) az Unió bevételei és kiadásai, beleértve azon igazgatási kiadásokat, amelyek a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatosan az EUSZ rendelkezései alapján keletkeztek az intézményeknél, valamint az említett rendelkezések végrehajtása által előidézett operatív kiadásokat, amennyiben azok a költségvetést terhelik;

b) az Európai Atomenergia-közösség bevételei és kiadásai.

(2) A 49. cikk (1) bekezdésének d) pontjával összhangban a költségvetésnek nyilván kell tartania az európai pénzügyi stabilitási eszköz és az európai pénzügyi stabilitási mechanizmus keretében az Unió által nyújtott, a hitelnyújtási és hitelfelvételi műveletekre vonatkozó garanciákat.

8. cikk

Az egységesség és a teljesség elvére vonatkozó különös rendelkezések

(1) A 83. cikk sérelme nélkül, bevétel nem szedhető be, és kiadás nem teljesíthető, amíg azt a költségvetés egy tételére nem könyvelték le.

(2) Az engedélyezett előirányzatokat meghaladó kiadás nem teljesíthető, illetve nem engedélyezhető.

(3) Előirányzat nem szerepelhet a költségvetésben, amennyiben nem tartozik egy szükségesnek ítélt kiadási tételhez.

(4) A költségvetésből biztosított előfinanszírozási kifizetésekből származó kamat nem az Uniót illeti, kivéve akkor, ha erről a hatáskör-átruházási megállapodások -a harmadik országokkal vagy az általuk kijelölt szervekkel kötött megállapodások kivételével - eltérően rendelkeznek. Ilyen rendelkezések esetén az ilyen kamatot vagy újra fel kell használni a megfelelő fellépésre, a 23. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjával összhangban a kifizetési kérelmekből levonva, vagy vissza kell fizettetni.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az előfinanszírozási kifizetésekből származó kamat elszámolásával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

2. FEJEZET

Az évenkéntiség elve

9. cikk

Fogalommeghatározás

A költségvetésben szereplő előirányzatokat egy pénzügyi évre engedélyezik, amely január 1-jétől december 31-ig tart.

10. cikk

Az előirányzatok típusai

(1) A költségvetés kötelezettségvállalási előirányzatokból és kifizetési előirányzatokból álló differenciált előirányzatokat, valamint nem differenciált előirányzatokat tartalmaz.

(2) A kötelezettségvállalási előirányzatok a pénzügyi évben tett jogi kötelezettségvállalások összes költségét fedezik, a 86. cikk (4) bekezdésére és a 189. cikk (2) bekezdésére is figyelemmel.

(3) A kifizetési előirányzatok a pénzügyi évben vagy a korábbi pénzügyi években vállalt jogi kötelezettségek teljesítésére szolgáló kifizetéseket fedezik.

(4) E cikk (1) és (2) bekezdése nem érinti a második rész I., IV. és VI. címének különös rendelkezéseit, és nem akadályozza sem globális kötelezettségvállalások létrehozását, sem a költségvetési kötelezettségvállalások éves részletekben történő teljesítését.

11. cikk

A bevételek és az előirányzatok számvitele

(1) A pénzügyi év bevételeit az adott pénzügyi év során beszedett összegek alapján kell a pénzügyi év könyvelésében feltüntetni. A következő pénzügyi év január hónapjára vonatkozó saját források azonban az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló határozat végrehajtásáról szóló, 2000. május 22-i 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendelet ( 4 ) értelmében előzetesen is befizethetőek.

(2) A hozzáadottérték-adó saját források, a bruttó nemzeti jövedelmen alapuló kiegészítő forrás és bármely pénzügyi hozzájárulás tekintetében a tételek az 1150/2000/EK, Euratom rendelettel összhangban kiigazíthatók.

(3) Az egy adott pénzügyi évre engedélyezett előirányzatok kizárólag arra használhatók fel, hogy az adott pénzügyi évre vállalt és kifizetett kiadásokat és az előző pénzügyi évek kötelezettségvállalásaival szemben esedékes összegeket fedezzék.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az adott pénzügyi évre vonatkozó előirányzatokkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

(4) A kötelezettségvállalásokat a december 31-ig vállalt jogi kötelezettségvállalások alapján kell elszámolni. A 86. cikk (3) bekezdésében említett globális költségvetési kötelezettségvállalásokat és a 189. cikk (2) bekezdésében említett, harmadik országokkal megkötött finanszírozási megállapodásokat kivételes módon a december 31-ig fennálló költségvetési kötelezettségvállalások alapján elszámolni

(5) A kifizetéseket a számvitelért felelős tisztviselő által az adott év december 31-éig teljesített kifizetések alapján kell elszámolni a pénzügyi évre.

(6) A (3), (4) és (5) bekezdéstől eltérve, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap kiadásait a második rész I. címében megállapított szabályokkal összhangban kell elszámolni a pénzügyi évre.

12. cikk

Kötelezettségvállalás az előirányzatokra

A költségvetésben szereplő előirányzatokra január 1-jével kezdődő hatállyal lehet kötelezettséget vállalni, amennyiben a költségvetést véglegesen elfogadták, kivéve, ha a második rész I. címe és VI. címe másként rendelkezik.

13. cikk

Előirányzatok megszüntetése és átvitele

(1) Azokat az előirányzatokat, amelyeket nem használtak fel azon pénzügyi év végéig, amelyben szerepeltették őket, meg kell szüntetni.

Kizárólag a következő pénzügyi évre azonban átvihetőek, egy, az érintett intézmény által február 15-ig meghozott határozattal a (2) és (3) bekezdéssel összhangban, vagy átvihetőek automatikusan a (4) bekezdéssel összhangban.

(2) A differenciált kötelezettségvállalási előirányzatok és azon nem differenciált előirányzatok, amelyeket a pénzügyi év végéig még nem kötöttek le, a következő összegek tekintetében átvihetőek:

a) az olyan kötelezettségvállalási előirányzatoknak vagy ingatlanprojektekkel kapcsolatos, nem differenciált előirányzatoknak megfelelő összegek, amelyekre vonatkozóan a kötelezettségvállalási eljárás előkészítő szakaszainak legnagyobb része december 31-ig lezajlott. Az ilyen összegeket a következő év március 31-éig, ingatlanprojektekkel kapcsolatos összegek esetén pedig a következő év december 31-éig le lehet kötni;

b) azon összegek, amelyek akkor szükségesek, ha a jogalkotó hatóság a pénzügyi év utolsó negyedévében fogadott el alap-jogiaktust, és a Bizottság nem tudta lekötni az e célra meghatározott előirányzatokat december 31-ig;

c) a sürgősségisegély-tartalékra vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatoknak megfelelő összegek.

Az első albekezdés c) pontjában említett összegek csak a következő pénzügyi évre vihetők át.

(3) A kifizetési előirányzatok átvihetők azon összegek tekintetében, amelyek a meglévő kötelezettségvállalások vagy az áthozott kötelezettségvállalási előirányzatokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások fedezéséhez szükségesek, amennyiben a következő évi költségvetésben a vonatkozó sorokon meghatározott kifizetési előirányzatok nem fedezik a szükségleteket.

Az érintett intézmény először a folyó költségvetési évre engedélyezett előirányzatokat használja fel, és az áthozott előirányzatokat nem használja fel addig, amíg az előbbieket ki nem meríti.

(4) A pénzügyi év végéig szabályszerűen vállalt kötelezettségeknek megfelelő nem differenciált előirányzatokat automatikusan csak a következő pénzügyi évre lehet átvinni.

(5) Az érintett intézmény március 15-ig tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az átvitelre vonatkozóan meghozott határozatról, és minden költségvetési tételről közli, hogy a (2) és (3) bekezdés kritériumait hogyan alkalmazta az egyes átvitelekre.

(6) E cikk (2) bekezdése első albekezdésének c) pontjának és a 14. cikknek a sérelme nélkül, a tartalékba helyezett előirányzatok és a személyzeti kiadások előirányzatai nem vihetők át. E cikk alkalmazásában a személyzeti kiadások magukban foglalják az intézmények azon tagjai és személyzete részére járó béreket és juttatásokat, akikre a személyzeti szabályzat alkalmazandó.

(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az előirányzatok megszüntetésével és átvitelével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

14. cikk

A címzett bevételek átvitelének szabályai

A 21. cikkben említett címzett bevételek, valamint az e bevételekből eredő, fel nem használt és december 31-én rendelkezésre álló előirányzatok átvitelekor be kell tartani a következő szabályokat:

a) a külső címzett bevételeket automatikusan át kell vinni, és teljes mértékben fel kell használni az adott programhoz vagy fellépéshez kapcsolódó műveletek lezárásáig. A program vagy fellépés utolsó évében kapott külső címzett bevételek felhasználhatók a következő program vagy fellépés első évében;

b) a belső címzett bevételeket csak egy évre lehet átvinni, kivéve a 21. cikk (3) bekezdésének g) pontjában meghatározott belső címzett bevételt, amelyet automatikusan át kell vinni a következő évre.

15. cikk

Előirányzatok visszavonása

A 178. és a 182. cikk sérelme nélkül, amennyiben a kötelezettségvállalásokat az előirányzatok költségvetésben történő megjelenítését követő bármely pénzügyi évben visszavonják azon fellépések megvalósításának teljes vagy részleges elmaradása miatt, amelyekre azokat előirányozták, az érintett előirányzatokat meg kell szüntetni.

16. cikk

A költségvetés késői elfogadása esetén alkalmazandó szabályok

(1) Ha a költségvetést a pénzügyi év kezdetén még nem fogadták el véglegesen, úgy az EUMSZ 315. cikkének első bekezdésében említett eljárást (ideiglenes tizenkettedek rendszere) kell alkalmazni. Kötelezettségek és kifizetések az e cikk (2) bekezdésében megállapított kereteken belül vállalhatók.

(2) Kötelezettségeket alcímenként az előző pénzügyi év megfelelő alcímében lévő összes jóváhagyott előirányzat legfeljebb egynegyedére lehet vállalni, plusz minden eltelt hónap után egy tizenkettedre.

A költségvetési tervezetben meghatározott előirányzatok felső korlátja nem léphető túl.

Kifizetéseket havonta alcímenként a megelőző pénzügyi év megfelelő alcímében lévő engedélyezett előirányzatok legfeljebb egy tizenkettedére lehet vállalni. Ennek során azonban nem lehet túllépni a költségvetési tervezet ugyanazon alcímében meghatározott előirányzat egy tizenketted részét.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott, a megelőző pénzügyi év megfelelő alcímében lévő engedélyezett előirányzatokat a költségvetés megszavazott - a költségvetés-módosításokat és az említett pénzügyi évben végzett átcsoportosításokkal járó kiigazítást is tartalmazó - előirányzatainak kell tekinteni.

(4) Ha az Unió fellépésének folytonossága és az irányítási követelmények megkívánják, a Tanács - a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel eljárva - mind a kötelezettségvállalásokra, mind a kifizetésekre vonatkozóan egy ideiglenes tizenkettedre engedélyezhet többletkiadásokat, de ezek - a kellően indokolt eseteket kivéve - nem haladhatják meg négy ideiglenes tizenketted összegét, azokon felül, amelyek az (1) és a (2) bekezdéssel összhangban automatikusan rendelkezésre állnak. A Tanács az engedélyezésről szóló határozatot haladéktalanul továbbítja az Európai Parlamentnek.

A határozat az elfogadásától számított harmincadik napon lép hatályba, kivéve, ha az Európai Parlament:

a) e határidőn belül a képviselők többségével e kiadás csökkentéséről határoz, amely esetben a Bizottságnak új javaslatot kell benyújtania; vagy

b) a Tanácsot és a Bizottságot arról tájékoztatja, hogy nem kívánja csökkenteni a kiadást, mely esetben a határozat a harminc napos határidő lejárta előtt hatályba lép.

A további tizenkettedeket egyben kell engedélyezni, és azok nem oszthatók fel.

(5) Ha egy adott alcím esetében négy ideiglenes tizenketted, amelyet a (4) bekezdéssel összhangban engedélyeztek, nem elegendő ahhoz, hogy fedezze az uniós tevékenység megszakadásának elkerüléséhez szükséges kiadásokat a szóban forgó alcímben foglalt területen, úgy kivételesen engedélyezhető az előző pénzügyi év költségvetésének megfelelő alcímében szereplő előirányzatok összegének túllépése. Az Európai Parlament és a Tanács a (4) bekezdéssel összhangban jár el. Az előző pénzügyi év költségvetésében rendelkezésre álló vagy a költségvetési tervezetben javasolt összes előirányzat teljes összegét azonban semmilyen körülmények között nem lehet túllépni.

3. FEJEZET

Az egyensúly elve

17. cikk

Fogalommeghatározás és hatály

(1) A bevételeknek és a kifizetési kötelezettségvállalásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(2) Az Unió és a 208. cikkben említett szervek nem vehetnek fel kölcsönöket a költségvetés keretén belül.

18. cikk

A pénzügyi év egyenlege

(1) Minden pénzügyi év egyenlege többlet esetén bevételként, hiány esetén kifizetési előirányzatként szerepel a következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetésben.

(2) Az ilyen bevételek és kifizetési előirányzatok tervezett összegét a költségvetési eljárás során egy, a 39. cikknek megfelelően benyújtott módosító indítvány útján kell beállítani a költségvetésbe. A tervezett összegeket az 1150/2000/EK, Euratom rendelettel összhangban kell kidolgozni.

(3) Az egyes pénzügyi évekre vonatkozó ideiglenes beszámolók benyújtását követően az ideiglenes beszámolók és a tervezet közötti esetleges eltéréseket a következő pénzügyi év költségvetésébe kell beállítani egy kizárólag az érintett eltérésre vonatkozó költségvetés-módosítás útján. Ilyen esetekben a Bizottság a költségvetés-módosítási tervezetet az előzetes beszámoló benyújtását követő 15 napon belül egyidőben benyújtja az Európai Parlamentnek és Tanácsnak.

4. FEJEZET

Az Elszámolási egység elve

19. cikk

Az euro használata

(1) A többéves pénzügyi keretet és a költségvetést euróban kell kidolgozni és végrehajtani, és az elszámolás is euróban történik. A 68. cikk (1) bekezdésében említett pénzforgalmi célokból kifolyólag azonban a számvitelért felelős tisztviselő, előlegszámlák esetében az előlegszámla-kezelők, valamint a Bizottság és az EKSZ adminisztratív irányításának vonatkozásában felmerülő igényeik esetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felhatalmazást kap a műveletek egyéb pénznemben történő végrehajtására az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározottak szerint.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az euro és egyéb valuták közötti átváltási árfolyammal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

5. FEJEZET

A globális fedezet elve

20. cikk

Fogalommeghatározás és hatály

A 21. cikk sérelme nélkül, az összes bevételnek fedeznie kell az összes kifizetési előirányzatot. A 23. cikk sérelme nélkül, minden bevételt és kiadást teljes egészében, egymással szembeni kiigazítás nélkül kell feltüntetni.

21. cikk

Címzett bevétel

(1) A külső címzett bevételeket és a belső címzett bevételeket meghatározott kiadási tételek finanszírozására kell felhasználni.

(2) A külső címzett bevételek közé a következők tartoznak:

a) a tagállamok pénzügyi hozzájárulásai egyes kutatási programokhoz az 1150/2000/EK, Euratom rendelet értelmében;

b) a tagállamok, harmadik országok - beleértve mindkét esetben állami szerveiket -, valamint szervezetek vagy természetes személyek által az Unió által finanszírozott és nevében a Bizottság által kezelt bizonyos külső támogatási projektekhez vagy programokhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulások;

c) a betétek kamata és a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendeletben ( 5 ) előírt pénzbírságok;

d) meghatározott rendeltetésű bevételek, úgymint az alapítványoktól, támogatásokból, ajándékokból és hagyatékokból származó jövedelem, beleértve az egyes intézményekre meghatározott címzett bevételeket;

e) harmadik országok vagy nem uniós szervek b) pont alá nem tartozó pénzügyi hozzájárulásai az uniós tevékenységekhez;

f) a 181. cikk (2) bekezdésében és a 183. cikk (2) bekezdésében említett címzett bevételek;

g) a (3) bekezdésben említett belső címzett bevétel, amennyiben az kiegészíti az e bekezdésben említett egyéb bevételt.

(3) A belső címzett bevételek közé a következők tartoznak:

a) harmadik felektől származó, áruk, szolgáltatások vagy a harmadik fél kérésére elvégzett munka tekintetében keletkező bevételek;

b) olyan járművek, berendezések, felszerelések, anyagok és tudományos és technikai készülékek értékesítéséből származó bevételek, amelyeket lecserélnek vagy leselejteznek, miután könyv szerinti értéküket nullára leírták;

c) a jogtalanul kifizetett összegeknek a 80. cikkel összhangban történő visszafizetéséből származó bevételek;

d) az előfinanszírozási kifizetések nyomán keletkező kamatból származó bevételek a 8. cikk (4) bekezdésére is figyelemmel;

e) áru, szolgáltatás vagy munkavégzés intézményen belüli más szervezeti egységek, más intézmények vagy szervek részére történő biztosításából származó bevételek, beleértve a más intézmények vagy szervek által a nevükben megfizetett kiküldetési ellátmányok visszatérítését;

f) befolyt biztosítási díjak;

g) bérleti jogviszonyból származó bevételek;

h) kiadványok és filmek - ideértve az elektronikus adathordozón tároltakat is - értékesítéséből származó bevételek;

i) pénzügyi eszközök visszafizetése a 140. cikk (6) bekezdése értelmében;

j) későbbi adó-visszatérítések nyomán keletkező bevétel a 23. cikk (3) bekezdésének b) pontja értelmében;

(4) Alap-jogiaktus szintén hozzárendelheti azt a bevételt, amelyről rendelkezik, meghatározott kiadási tételekhez. Ha erről az alap-jogiaktus másképp nem rendelkezik, e bevételek belső címzett bevételt képeznek.

(5) A költségvetés tartalmaz olyan sorokat, amelyeken a külső címzett bevételek és a belső címzett bevételek szerepelnek, és amennyiben lehetséges, feltünteti a megfelelő összegeket.

A költségvetési tervezet csak azon összegek erejéig tartalmazhat címzett bevételeket, amelyek a költségvetési tervezet megállapítása idején biztosak.

(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a külső és a belső címzett bevételek szerepeltetése és a vonatkozó előirányzatok biztosítása struktúrájának létrehozására, valamint a kutatási programokhoz nyújtott tagállami hozzájárulásra vonatkozó szabályok megállapítására vonatkozóan. A Bizottság felhatalmazást kap továbbá arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az EUMSZ 126. cikkének (11) bekezdése szerinti szankciókból eredő bevételekre, valamint EFTA-államok egyes uniós programokban való részvételéből adódó címzett bevételekre vonatkozóan.

22. cikk

Adományok

(1) A Bizottság bármely, az Uniónak tett adományt elfogadhat, úgymint alapítványokat, támogatásokat, ajándékokat és hagyatékokat.

(2) Az 50 000 EUR vagy azt meghaladó értékű adományok elfogadásához, amely az adomány értékének 10 %-át meghaladó pénzügyi költséget - beleértve az utólagos költségeket is - von maga után, az Európai Parlament és a Tanács engedélye szükséges, amely intézmények az üggyel kapcsolatban a Bizottság kérelmének kézhezvételétől számított két hónapon belül járnak el. Ha ezen időszak alatt nem emelnek kifogást, úgy a Bizottság végleges döntést hoz az adomány elfogadásáról.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az Uniónak nyújtott adományok elfogadásával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

23. cikk

A levonások és árfolyam-kiigazítások szabályai

(1) Az alábbi levonásokra kerülhet sor a kifizetési kérelmekből, amelyeket azután a nettó összeggel kell elszámolni:

a) a közbeszerzési szerződésekben részt vevő felekre és a kedvezményezettekre kirótt büntetések;

b) az egyedi számlákkal és a költségkimutatásokkal kapcsolatos engedmények, visszatérítések és egyéb levonások;

c) az előfinanszírozási kifizetésekből származó kamat;

d) a jogtalanul kifizetett összegek miatti kiigazítások.

Az első albekezdés d) pontjában említett kiigazítások történhetnek közvetlen levonással ugyanazon kedvezményezett részére teljesített új időközi vagy záró kifizetésből azon alcím, jogcímcsoport és pénzügyi év alapján, amely tekintetében a többletkifizetésre sor került.

Az első albekezdés c) és d) pontjában említett levonásokra az uniós számviteli szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az Unió számára értékesített termékeknek és nyújtott szolgáltatásoknak az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv értelmében a tagállamok által visszatérített adókat magában foglaló költségei az adó nélküli összeggel terhelik meg a költségvetést.

(3) Az Unió számára értékesített termékeknek és nyújtott szolgáltatásoknak a vonatkozó megállapodások alapján harmadik országok által visszatérített adókat magában foglaló költségei:

a) az adó nélküli összeggel, vagy

b) az adót magában foglaló összeggel terhelhetik meg a költségvetést. Ilyen esetben a későbbi adó-visszatérítéseket belső címzett bevételként kell kezelni.

(4) A költségvetés végrehajtása során felmerülő árfolyamkülönbségek tekintetében a költségvetésben kiigazítások hajthatók végre. A végleges nyereséget vagy veszteséget az évi mérleg foglalja magában.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a visszafizetendő adók nyilvántartására szolgáló számlákkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

6. FEJEZET

Az egyediség elve

24. cikk

Általános rendelkezések

Az előirányzatokat meghatározott célokhoz kell rendelni, cím és alcím szerint. Az alcímeket jogcímcsoportokra és jogcímekre kell tovább bontani.

25. cikk

A Bizottságtól eltérő intézmények által végzett átcsoportosítások

(1) Bármely intézmény - kivéve a Bizottságot - a költségvetésben a saját szakaszán belül átcsoportosíthat előirányzatokat:

a) egyik címből a másikba azon éves előirányzatok 10 %-át meg nem haladó mértékig, amelyek azon a soron szerepelnek, amelyről az átcsoportosítás történik;

b) korlátozás nélkül egyik alcímből a másikba és egyik jogcímcsoportból a másikba.

(2) Három héttel az (1) bekezdésben említett átcsoportosítás végrehajtása előtt az intézmények tájékoztatják szándékaikról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Ezen időszakon belül akár az Európai Parlament, akár a Tanács által felvetett megfelelő indok esetén a 27. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni.

(3) Bármely intézmény - kivéve a Bizottságot - javasolhat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a saját költségvetési szakaszán belül az egyik címből egy másikba történő olyan átcsoportosítást, amely meghaladja azon előirányzatok 10 %-át, amelyek az adott évben azon a soron szerepelnek, amelyről az átcsoportosítás végzendő. Az említett átcsoportosítások a 27. cikkben megállapított eljárás hatálya alá tartoznak.

(4) Bármely intézmény - kivéve a Bizottságot - a költségvetésben a saját szakaszán belül átcsoportosításokat végezhet a jogcímcsoportokon belül anélkül, hogy erről az Európai Parlamentet és a Tanácsot előzetesen tájékoztatná.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a Bizottságtól eltérő intézmények által végzett átcsoportosítások százalékos arányának kiszámításával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

26. cikk

A Bizottság által végzett átcsoportosítások

(1) A Bizottság a költségvetésben a saját szakaszán belül önállóan:

a) előirányzatokat csoportosíthat át az egyes alcímeken belül;

b) a több címben közös személyzeti és igazgatási kiadások tekintetében előirányzatokat csoportosíthat át egyik címből a másikba azon előirányzatok legfeljebb 10 %-áig, amelyek az adott pénzügyi évben azon a soron szerepelnek, amelyről az átcsoportosítás történik, és azon előirányzatok legfeljebb 30 %-áig, amelyek az adott pénzügyi évben azon a soron szerepelnek, amelybe az átcsoportosítás történik;

c) az operatív kiadások tekintetében ugyanazon címen belül az alcímek között előirányzatokat csoportosíthat át azon előirányzatok legfeljebb 10 %-áig, amelyek az adott évben azon a soron szerepelnek, amelyről az átcsoportosítás történik.

Három héttel az első albekezdés b) pontban említett átcsoportosítások végrehajtása előtt a Bizottság tájékoztatja szándékáról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Ezen időszakon belül akár az Európai Parlament, akár a Tanács által felvetett megfelelő indok esetén a 27. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni.

A második albekezdéstől eltérően, a pénzügyi év utolsó két hónapjában a Bizottság saját hatáskörben a személyzettel, külső személyzettel és egyéb alkalmazottakkal kapcsolatos kiadásokat érintő, egyik címből a másikba történő átcsoportosításokat hajthat végre az adott év előirányzatainak 5 %-án belül. A Bizottság az ezen átcsoportosításokról szóló határozatát követő két héten belül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(2) A Bizottság a költségvetés rá vonatkozó szakaszában dönthet az előirányzatok egyik címből egy másikba történő következő átcsoportosításáról, amennyiben döntéséről haladéktalanul értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot:

a) előirányzatok átcsoportosítása a 46. cikkben említett előzetes előirányzatok címből, ha az EUMSZ 294. cikkének értelmében a tartalék felszabadításának egyetlen feltétele alap-jogiaktus elfogadása;

b) a költségvetési év decemberének 1. napja után előforduló nemzetközi humanitárius katasztrófák és válságok kellően indokolt, kivételes eseteiben a Bizottság a többéves pénzügyi keret 4. fejezetéhez tartozó költségvetési címek keretében még rendelkezésre álló, az adott költségvetési évre vonatkozó fel nem használt költségvetési előirányzatokat átcsoportosíthatja a költségvetés válságkezelési segélyre és a humanitárius segítségnyújtási műveletekre vonatkozó címeihez.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a Bizottság belső átcsoportosításai százalékos arányának kiszámításával és az átcsoportosítási kérelmek megindokolásával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

27. cikk

Az intézmények által az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztett átcsoportosítási javaslatok

(1) Valamennyi intézmény egyidejűleg nyújtja be átcsoportosítási javaslatait az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács az e cikk (3)-(6) bekezdésében meghatározottak szerint határoz az előirányzatok átcsoportosításáról, kivéve, ha a második rész I. címe másként rendelkezik.

(3) A sürgős eseteket kivéve az Európai Parlament és a Tanács - ez utóbbi minősített többséggel eljárva -,attól az időponttól számított hat héten belül tanácskozik az átcsoportosítási javaslatról, amikor azt mindkét intézmény megkapta.

(4) Az átcsoportosítási javaslatot jóvá kell hagyni, ha a hathetes időszakon belül a következők valamelyike megtörténik:

a) az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyja azt;

b) az Európai Parlament vagy a Tanács jóváhagyja azt, és a másik intézmény tartózkodik az intézkedéstől;

c) mind az Európai Parlament, mind a Tanács tartózkodik az intézkedéstől, vagy egyikük sem hoz az átcsoportosítási javaslat módosítására vagy elutasítására irányuló határozatot.

(5) A (3) bekezdésben említett hathetes időszak a következő esetekben három hétre csökken, kivéve, ha az Európai Parlament vagy a Tanács ezzel ellentétes tartalmú kérést terjeszt elő:

a) az átcsoportosítás az abban a költségvetési sorban szereplő előirányzatoknak, amelyből az átcsoportosítás történik, a 10 %-ánál kevesebbre vonatkozik, és nem haladja meg az 5 000 000 EUR-t;

b) az átcsoportosítás csak kifizetési előirányzatokra vonatkozik, és teljes összege nem haladja meg a 100 000 000 EUR-t.

(6) Amennyiben akár az Európai Parlament, akár a Tanács módosítja az átcsoportosítás összegét, miközben a másik intézmény jóváhagyja azt, vagy tartózkodik az intézkedéstől, vagy amennyiben mind az Európai Parlament, mind a Tanács módosítja az átcsoportosítás összegét, az alacsonyabb összeget kell jóváhagyottnak tekinteni, kivéve, ha az érintett intézmény visszavonja átcsoportosítási javaslatát.

28. cikk

Az átcsoportosításokra vonatkozó egyedi szabályok

(1) Az előirányzatokat kizárólag azon költségvetési sorokra lehet átcsoportosítani, amelyekre a költségvetés engedélyezett előirányzatokat, vagy amelyeknél a "pro memoria" bejegyzés szerepel.

(2) A címzett bevételeknek megfelelő előirányzatokat kizárólag akkor lehet átcsoportosítani, ha e bevételek megőrzik célhoz kötöttségüket.

29. cikk

Különös rendelkezések alapján végrehajtott átcsoportosítások

(1) A költségvetésnek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalaphoz, a strukturális alapokhoz, a Kohéziós Alaphoz, az Európai Halászati Alaphoz, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaphoz és a kutatáshoz rendelt címei közötti átcsoportosításokra a második rész I., II. és III. címének különös rendelkezései vonatkoznak.

(2) A sürgősségisegély-tartalék felhasználására jogosító átcsoportosításról szóló döntést a Bizottság javaslatára az Európai Parlament és a Tanács hozza meg. Valamennyi sürgősségi intézkedésre külön javaslatot kell benyújtani.

E bekezdés alkalmazásában a 27. cikk (3) és (4) bekezdésében előírt eljárásokat kell alkalmazni. Ha az Európai Parlament vagy a Tanács nem ért egyet a bizottsági javaslattal, és nem jutnak közös álláspontra e tartalék felhasználásáról, úgy tartózkodik a Bizottság átcsoportosítási javaslatának ügyében való intézkedéstől.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a sürgősségisegély-tartalékból történő átcsoportosításokra irányuló kérelmekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

7. FEJEZET

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve

30. cikk

A gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elve

(1) Az előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével, nevezetesen a gazdaságosság, eredményesség és hatékonyság elvével összhangban kell felhasználni.

(2) A gazdaságosság elve megköveteli, hogy az intézmény által a tevékenységei folytatására felhasznált források a megfelelő időben, a megfelelő mennyiségben és minőségben, illetve a legjobb áron álljanak rendelkezésre.

A hatékonyság elve az igénybe vett források és az elért eredmények közötti legjobb kapcsolatra vonatkozik.

Az eredményesség elve az egyes kitűzött célok megvalósítására és a tervezett eredmények elérésére vonatkozik.

(3) Meghatározott, mérhető, elérhető, releváns és időzített célokat kell a költségvetésben foglalt minden tevékenységi ágra megszabni. E célkitűzések megvalósítását minden tevékenység tekintetében teljesítménymutatókkal kell ellenőrizni, és a 38. cikk (3) bekezdésének e) pontjában említett információkról a költségvetési kiadásokért felelős hatóságoknak tájékoztatniuk kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Ezen információkat évente kell biztosítani, legkésőbb a költségvetési tervezet mellékleteiben.

(4) A döntéshozatal javítása érdekében az intézmények mind előzetes, mind pedig utólagos értékeléseket készítenek a Bizottság által nyújtott útmutatással összhangban. Ezen értékeléseket minden olyan programra és tevékenységre alkalmazni kell, amelyek jelentős kiadással járnak, és az értékelések eredményeit az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal és a kiadásokért felelős közigazgatási hatóságokkal közölni kell.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az előzetes, félidős és utólagos értékelésekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

31. cikk

Kötelező pénzügyi kimutatás

(1) Bármely, a jogalkotó hatóságnak a Bizottság, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a főképviselő) vagy a tagállamok által benyújtott olyan javaslathoz vagy kezdeményezéshez, amely hatással van a költségvetésre, beleértve az álláshelyek számában történő változásokat, pénzügyi kimutatást és a 30. cikk (4) bekezdésében előírt előzetes értékelést kell mellékelni.

A jogalkotó hatóságnak benyújtott javaslat vagy kezdeményezés bármely olyan módosításához, amely jelentős hatással lehet a költségvetésre, beleértve az álláshelyek számában történő változásokat, a módosítást javasló intézménynek pénzügyi kimutatást kell mellékelnie.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a pénzügyi kimutatással kapcsolatos követelmények részletes szabályaira vonatkozóan.

(2) A költségvetési eljárás során a Bizottság - figyelemmel a jogalkotó hatóságnak benyújtott javaslatról vagy kezdeményezésről szóló tanácskozások során elért eredményekre - biztosítja a szükséges előirányzatok változásai és a pénzügyi kimutatásban szereplő eredeti előrejelzések összehasonlításához szükséges információkat.

(3) A csalás vagy szabálytalanság kockázatának mérséklése érdekében az (1) bekezdésben említett pénzügyi kimutatás tájékoztatást nyújt a létrehozott belső kontrollrendszerről, a rendszer által végzett kontrollok költségeiről és hasznairól, a vonatkozó hibakockázat szintjének értékeléséről és a meglévő és tervezett megelőző és védelmi intézkedésekről.

Az értékelésnek figyelembe kell vennie a hibák valószínűsíthető nagyságrendjét és típusát, valamint az érintett szakpolitikai területre jellemző konkrét feltételeket és az arra alkalmazandó szabályokat.

32. cikk

A költségvetés végrehajtásának belső kontrollja

(1) A költségvetést az egyes végrehajtási módszereknek megfelelő, hatékony és eredményes belső kontrollal és a vonatkozó ágazati szabályozással összhangban kell végrehajtani.

(2) A költségvetés végrehajtásának alkalmazásában a belső kontroll az irányítás minden szintjén alkalmazandó folyamat, amelynek célja a következő célkitűzések elérésének ésszerű biztosítása:

a) a műveletek hatékonysága, eredményessége és gazdaságossága;

b) a jelentéstétel megbízhatósága;

c) az eszközök és információk védelme;

d) a csalás és a szabálytalanságok megelőzése, felderítése, korrekciója, és nyomon követése,;

e) az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségéhez és szabályszerűségéhez kapcsolódó kockázat megfelelő kezelése, figyelembe véve a programok többéves jellegét, valamint az érintett kifizetések jellegét.

(3) Az eredményes belső kontroll a legjobb nemzetközi gyakorlatokra épül, és különösen a következőket tartalmazza:

a) a feladatok elkülönítése;

b) megfelelő kockázatkezelési és kontrollstratégia, beleértve a végső kedvezményezett szintjén lefolytatott kontrollokat;

c) az összeférhetetlenség elkerülése;

d) megfelelő ellenőrzési nyomvonalak, megbízható adatok az adatrendszerekben;

e) a teljesítmény felügyeletére és a belső kontroll azonosított gyenge pontjainak és kivételeinek nyomon követésére szolgáló eljárások;

f) a belső kontrollrendszer hatékony és eredményes működésének időszakos értékelése.

(4) A hatékony belső kontroll a következő elemekre épül:

a) az ellenőrzési lánc valamennyi érintett résztvevőjével egyeztetett megfelelő kockázatkezelési és kontrollstratégia végrehajtása;

b) a kontroll eredményeinek hozzáférhetősége az ellenőrzési lánc valamennyi érintett szereplője számára;

c) adott esetben a végrehajtó partnerek vezetői nyilatkozatára és független ellenőri véleményre való támaszkodás, feltéve, hogy az alapul szolgáló munka minősége megfelelő és elfogadható, és azt az elfogadott standardoknak megfelelően teljesítették;

d) a korrekciós intézkedések időben történő alkalmazása, adott esetben beleértve a visszatartó erejű szankciókat;

e) a szakpolitikák alapjául szolgáló világos és egyértelmű jogszabályok;

f) a többszörös kontroll megszüntetése;

g) a kontrollok költség-haszon arányának javítása.

(5) Amennyiben a végrehajtás során a hibaszint folyamatosan magas, a Bizottságnak azonosítania kell a kontrollrendszerek gyenge pontjait és elemeznie kell a lehetséges korrekciós intézkedések költségét és hasznosságát, majd megfelelő lépéseket kell tennie vagy javasolnia, úgymint az alkalmazandó rendelkezések egyszerűsítése, a kontrollrendszer javítása, és a program vagy a végrehajtási rendszerek átalakítása.

33. cikk

Költséghatékony kontrollrendszerek

Felülvizsgált vagy új kiadásokra vonatkozó javaslatok benyújtásakor a Bizottságnak meg kell becsülnie a kontrollrendszerek költségeit és hasznosságát, valamint a 31. cikk (3) bekezdésében említett hibakockázat szintjét.

8. FEJEZET

Az átláthatóság elve

34. cikk

A beszámolók, a költségvetés és a jelentések közzététele

(1) A költségvetés megállapítása és végrehajtása, valamint a beszámolók benyújtása az átláthatóság elvével összhangban megfelelően történik.

(2) A költségvetést és a költségvetés-módosításokat végleges formájukban az Európai Parlament elnöke teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A költségvetéseket a véglegesen elfogadottá nyilvánításuk időpontját követő három hónapon belül kell kihirdetni.

Az összevont éves beszámolót, valamint az egyes intézmények által elkészített, a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéseket az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a költségvetés előzetes kihirdetésének részletes szabályaira vonatkozóan.

35. cikk

A végső kedvezményezettekre vonatkozó és egyéb információk közzététele

(1) Az Unió által harmadik fél számára szerződéssel vállalt hitelnyújtási és hitelfelvételi műveletekre vonatkozó információk a költségvetés mellékletében szerepelnek.

(2) A Bizottság megfelelő módon és időben rendelkezésre bocsátja a végső kedvezményezettekre, valamint a költségvetésből finanszírozott intézkedés jellegére és céljára vonatkozóan általa birtokolt információkat, amennyiben a költségvetést az 58. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül hajtják végre történik, valamint a végső kedvezményezettekre vonatkozó azon információkat, amelyeket egyéb végrehajtási módszerek alapján a költségvetés végrehajtásának feladataival megbízott szervezetektől, személyektől és tagállamoktól kapott.

A második albekezdésben meghatározott kötelezettség az általuk finanszírozott végső kedvezményezettek tekintetében a többi intézményre is vonatkozik.

(3) Ezen információk rendelkezésre bocsátása a bizalmas kezelésre és a biztonságra vonatkozó követelmények kellő figyelembevételével történik, különös tekintettel a személyes adatok védelmére.

Természetes személyek esetében a közzététel a végső kedvezményezett nevére, elérhetőségére, az odaítélt összegre, illetve annak céljára korlátozódik. Az említett adatok közzététele olyan vonatkozó kritériumok alapján történik, mint például az odaítélés gyakorisága vagy az odaítélt támogatás jellege és jelentősége. A közzétételi kritériumok és a közzétett adatok részletessége figyelembe veszi az ágazat és az egyes végrehajtási módszerek sajátosságait.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a finanszírozás végső kedvezményezettjeire vonatkozó információk közzétételének részletes szabályaira vonatkozóan. Adott esetben az adatok részletességének mértékét és a kritériumokat az ágazatspecifikus szabályokban kell meghatározni.

III. CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS SZERKEZETE

1. FEJEZET

A költségvetés összetevői

36. cikk

Tervezett bevételek és kiadások

(1) A Bizottság kivételével valamennyi intézmény becslést készít tervezett bevételeiről és kiadásairól, és ezt minden év július 1-jéig megküldi a Bizottságnak, valamint ezzel egyidejűleg tájékoztatás céljából az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2) A főképviselő konzultál a fejlesztési politikáért felelős biztossal, a szomszédsági politikáért felelős biztossal, valamint a nemzetközi együttműködésért, humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztossal a hatáskörükbe tartozó ügyekről.

(3) A Bizottság kidolgozza saját előirányzatait, amelyeket az elfogadásukat követően azonnal megküld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Előirányzatainak elkészítéséhez a Bizottság a 37. cikkben említett információkat használja fel.

37. cikk

A 208. cikkben említett szervek tervezett költségvetése

A 208. cikkben említett valamennyi szerv, összhangban az őt létrehozó eszközzel, legkésőbb minden év március 31. napjáig elküldi a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a bevételeire és kiadásaira vonatkozó tervezett összegeket, beleértve létszámtervét és munkaprogram-tervezetét.

38. cikk

Költségvetési tervezet

(1) A Bizottság a költségvetési tervezetet tartalmazó javaslatát a költségvetés végrehajtását megelőző év szeptember 1. napjáig az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti. Ezt a javaslatot tájékoztatásul továbbítja a nemzeti parlamenteknek is.

A költségvetési tervezet tartalmazza az Unió bevételei és kiadásai általános kimutatásának összefoglalóját, és összevonja a 36. cikkben említett tervezett összegeket. A tervezet az intézmények által becsült összegektől eltérő tervezett összegeket is tartalmazhat.

A költségvetési tervezet szerkezete és tartalma a 44-49. cikkben foglaltakat követi.

A költségvetési tervezet minden szakaszát az érintett intézmény által összeállított bevezetés előzi meg.

A költségvetési tervezet általános bevezetését a Bizottság állítja össze. Az általános bevezetés a címek szerint csoportosított főbb pénzügyi adatokat bemutató táblázatokat és az előirányzatok egyik pénzügyi évről a következőre történő változásait indokoló szövegrészeket tartalmaz a többéves pénzügyi keret kiadási kategóriái szerinti bontásban.

(2) Annak érdekében, hogy a hatályos jogszabályokkal és a folyamatban lévő jogalkotási javaslatokkal összefüggésben a költségvetési kihatások tekintetében pontosabb és megbízhatóbb előrejelzést nyújtson, a Bizottság az elkövetkező évekre szóló pénzügyi programozást csatol a költségvetési tervezethez.

A pénzügyi programozást a költségvetés elfogadását követően naprakésszé kell tenni, belefoglalva a költségvetési eljárás eredményeit és bármely egyéb releváns döntést.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a pénzügyi programozással kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

(3) A Bizottság a költségvetési tervezethez a következőket csatolja:

a) szükség esetén annak indokolása, hogy a költségvetési tervezet miért tartalmaz a többi intézmény által becsült összegektől eltérő összegeket;

b) bármely munkadokumentum, amelyet hasznosnak tekint az intézmények létszámterveivel és azon hozzájárulásokkal kapcsolatban, amelyeket a Bizottság a 208. cikkben említett szerveknek és az Európai Iskoláknak ítélt. A legutolsó jóváhagyott létszámtervet tartalmazó ilyen munkadokumentum ismerteti:

i. az Unió - és jogilag különálló szervezetei - által alkalmazott teljes személyzet számát, szerződéstípusonként kimutatva,

ii. az álláshelyekre és a külső személyzetre vonatkozó politikáról, valamint a nemek szerinti összetételről szóló nyilatkozatot,

iii. a költségvetési tervezet beterjesztési évének elején ténylegesen betöltött álláshelyek számát, feltüntetve a besorolási osztályok és az igazgatási egységek szerinti felosztásukat,

iv. az álláshelyek felsorolását szakpolitikai területek szerint,

v. a külső alkalmazottak egyes besorolási osztályai tekintetében a teljes munkaidős egyenérték eredeti becsült nagyságát a jóváhagyott előirányzatok alapján, valamint a költségvetési tervezet benyújtási évének elején ténylegesen foglalkoztatott személyek számát, feltüntetve a tisztségcsoport és adott esetben a besorolási fokozat szerinti megoszlást.

c) az adott pénzügyi évre vonatkozó előirányzatok tervezett végrehajtásával és a fennálló kötelezettségvállalásokkal, a 208. cikkben említett szervekkel és az Európai Iskolákkal, valamint a kísérleti projektekkel és az előkészítő intézkedésekkel foglalkozó munkadokumentum;

d) a nemzetközi szervezetek finanszírozása tekintetében a következőket tartalmazó munkadokumentum:

i. összefoglaló valamennyi hozzájárulásról uniós programonkénti vagy alaponkénti bontásban és nemzetközi szervezetenként,

ii. indokolás, amely megmagyarázza, hogy az Unió számára miért volt hatékonyabb e nemzetközi szervezetek finanszírozása, mint a közvetlen fellépés;

e) tevékenységi jelentések és a következőket tartalmazó egyéb releváns dokumentumok:

i. a különböző tevékenységek tekintetében az előzetesen kitűzött konkrét, mérhető, megvalósítható, releváns, és időzített célkitűzések eléréséről, valamint a mutatókkal mért új célkitűzésekről szóló információk,

ii. az előirányzatok szintjével kapcsolatosan javasolt változtatások teljes körű indokolása, ideértve a költség-haszon elemzést is,

iii. az uniós szintű beavatkozás szabatos indokolása, többek között a szubszidiaritás elvével összhangban,

iv. az előző évi tevékenység végrehajtási arányaira, valamint a folyó év végrehajtási arányaira vonatkozó információk,

v. a költségvetés változása szempontjából releváns értékelési eredmények összefoglalása,

vi. az 1 000 000 EUR-s vagy azt meghaladó egységértékű pénzdíjakra vonatkozó információ;

f) a korábbi pénzügyi években vállalt költségvetési kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges, az elkövetkező költségvetési években esedékes kifizetések ütemtervének összefoglaló beszámolója.

(4) Amennyiben a Bizottság köz- és magánszféra partnerséget (PPP) bíz meg a költségvetés végrehajtásával, munkadokumentumot kell csatolnia a költségvetési tervezethez, amely tartalmazza:

a) a meglévő PPP-k előző pénzügyi évi teljesítményéről szóló éves jelentést, amely kitér az 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontja szerinti megbízott szervezetek jogi formájára és részvényeseire;

b) a költségvetési tervezet beterjesztési pénzügyi évére meghatározott célokat, jelezve az e célok eléréséhez szükséges pontos költségvetési igényeket;

c) az igazgatási költségeket és a végrehajtott költségvetést összesen és a 209. cikkben említett szervtípusonként meghatározottak szerint, valamint PPP-kénti bontásban az előző pénzügyi évben;

d) a költségvetésből származó pénzügyi hozzájárulások összegét, a pénzügyi hozzájárulások összegét és az egyéb partnerek által tett természetbeni hozzájárulások értékét PPP-ként;

Amennyiben azonban a PPP-k pénzügyi eszközöket vesznek igénybe, az eszközökre vonatkozó információkat az (5) bekezdésben említett munkadokumentumnak tartalmaznia kell.

(5) Ha a Bizottság pénzügyi eszközöket vesz igénybe, munkadokumentumot kell csatolnia a költségvetési tervezethez, amely a következőket tartalmazza:

a) az aggregált költségvetési kötelezettségvállalásokat és a költségvetésből való kifizetéseket minden egyes pénzügyi eszköz tekintetében;

b) a 140. cikk (6) bekezdése szerinti bevételeket és visszafizetéseket, valamint a kiegészítő források pénzügyi évi összegét;

c) a kockázati és kötelezettségvállalási tartalékok teljes összegét, valamint az Unió pénzügyi kockázati kitettségére vonatkozó bármely információt;

d) a tőkeinstrumentumok vagy kockázatmegosztó eszközök értékvesztését és a garanciaeszközök esetében a lehívott garanciákat, mind az előző évre, mind kumulált összegben;

e) a pénzügyi eszközökre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás és az egyes projektekre vonatkozó, tulajdon- vagy hitelviszony formájában tett jogi kötelezettségvállalások közötti átlagos időtartamot, amennyiben az meghaladja a három évet. A 140. cikk (8) bekezdésében meghatározott jelentésben a Bizottságnak indokolnia kell és adott esetben cselekvési tervet kell javasolnia ezen időtartam lerövidítésére az éves mentesítési eljárás keretében;

f) a pénzügyi eszközök kezelésére kifizetett igazgatási és egyéb pénzügyi és működési költségekből adódó adminisztratív költségek teljes összegét - amennyiben a kezeléssel harmadik feleket bíztak meg - kezelő felenként és pénzügyi eszközönként;

(6) A Bizottság a költségvetési tervezethez csatol továbbá minden, költségvetési kérelmének támogatása céljából általa hasznosnak tartott további munkadokumentumot.

(7) Az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról szóló, 2010. július 26-i 2010/427/EU tanácsi határozat ( 6 ) 8. cikkének (5) bekezdésével összhangban és az Unió külső fellépéseire szánt költségvetés átláthatóságának biztosítása érdekében a Bizottság a költségvetési tervezetével együtt egy olyan munkadokumentumot is továbbít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely összesített formában tartalmazza:

a) az Unió külső fellépéseivel kapcsolatos, az Unió költségvetéséből finanszírozott valamennyi igazgatási és operatív kiadást, beleértve a közös kül- és biztonságpolitikával (KKBP) és a közös biztonság- és védelempolitikával kapcsolatos feladatokat is;

b) az EKSZ előző évi összes igazgatási kiadását a küldöttségek kiadásai és az EKSZ központi igazgatásának kiadásai szerinti bontásban; valamint az operatív kiadások kimutatását földrajzi területek (régiók, országok), témák, uniós küldöttségek és missziók szerinti bontásban.

(8) A (7) bekezdésben említett munkadokumentum emellett:

a) minden besorolási kategória minden fokozata esetében részletezi az Unió egyes küldöttségeiben és az EKSZ központi igazgatásában található álláshelyek számát, valamint az állandó és ideiglenes álláshelyek számát, beleértve az előirányzatok keretei között engedélyezett szerződéses és helyi alkalmazottakat is;

b) a besorolási fokozatok és osztályok szerint kimutatja az álláshelyek számának bármilyen, az előző pénzügyi évhez viszonyított növekedését vagy csökkenését az EKSZ központi igazgatásában és az Unió küldöttségeinek összességében;

c) kimutatja a pénzügyi évre engedélyezett álláshelyek száma mellett az előző évre engedélyezett álláshelyek számát is, valamint a tagállamokból, a Tanácstól és a Bizottságtól kirendelt diplomaták által betöltött álláshelyek számát;

d) a költségvetési tervezet bemutatásakor részletesen ismerteti az Unió küldöttségeiben dolgozó személyi állomány számát földrajzi területenkénti, nemenkénti, országonkénti és misszió szerinti bontásban, megkülönböztetve a létszámtervben szereplő álláshelyeket, a szerződéses alkalmazottakat, a helyi alkalmazottakat és a kirendelt nemzeti szakértőket, valamint a költségvetési tervezetben e más típusú személyzet számára kért előirányzatokat az ezen előirányzatok keretén belül alkalmazható teljesidő-egyenértékes személyzetre vonatkozó megfelelő becslésekkel.

39. cikk

A költségvetési tervezethez benyújtott módosító indítvány

Olyan új információk alapján, amelyek a tervezet elkészítésekor még nem álltak rendelkezésre, a Bizottság saját kezdeményezésére vagy más intézmény kérésére - minden fél esetében annak saját szakasza tekintetében - módosító indítványokat nyújthat be egyidejűleg az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a költségvetési tervezethez az EUMSZ 314. cikkében említett egyeztetőbizottság összehívása előtt. Ezen indítványok magukban foglalhatják különösen a mezőgazdasági kiadási előirányzatok aktualizálására irányuló módosító indítványt is.

40. cikk

A költségvetés elfogadásából fakadó tagállami kötelezettségek

(1) Az Európai Parlament elnöke az EK-Szerződés 314. cikkének (7) bekezdésében és az Euratom-Szerződés 106a. cikkében előírt eljárással összhangban a költségvetést véglegesen elfogadottnak nyilvánítja.

(2) Miután a költségvetést véglegesen elfogadottnak nyilvánították, minden tagállam a következő pénzügyi év január 1-jétől vagy a költségvetés véglegesen elfogadottnak nyilvánítása időpontjától - ha az január 1-je után történt - köteles az 1150/2000/EK, Euratom rendeletben meghatározott esedékes befizetéseket teljesíteni az Unió felé.

41. cikk

Költségvetés-módosítási tervezetek

(1) A Bizottság túlnyomóan bevételvezérelt költségvetés-módosítási tervezeteket terjeszthet elő a következő esetekben:

- az előző pénzügyi év egyenlegének a költségvetésbe történő bevezetése céljából, a 18. cikkben említett eljárással összhangban,

- a saját forrásokra vonatkozó előrejelzésnek az aktualizált gazdasági előrejelzések tükrében történő felülvizsgálata céljából, valamint

- a saját forrásokra és egyéb bevételekre vonatkozó felülvizsgált előrejelzés aktualizálása, valamint a kifizetési előirányzatok rendelkezésre állásának és a felmerülő igények felülvizsgálata céljából.

Elkerülhetetlen, kivételes vagy előre nem látható körülmények felmerülése esetén, különösen az Európai Unió Szolidaritási Alapjának mobilizálására való tekintettel, a Bizottság túlnyomóan kiadásvezérelt költségvetés-módosítási tervezeteket terjeszthet elő.

(2) A Bizottságtól eltérő intézményeknek az (1) bekezdésben említettekkel megegyező körülmények esetén a költségvetés módosítása iránti kérelmeiket a Bizottsághoz kell megküldeni.

A költségvetés-módosítási tervezet benyújtása előtt a Bizottság és a többi intézmény - különös tekintettel az előirányzatok várhatóan nem teljes mértékű végrehajtására is - megvizsgálja a vonatkozó előirányzatok újraelosztásának lehetőségét.

A 40. cikk alkalmazandó a költségvetés-módosításokra. A költségvetés-módosításokat azon költségvetésre való hivatkozással kell alátámasztani, amelynek a tervezett összegeit módosítják.

(3) A Bizottság - indokolt rendkívüli körülmények fennállásától, vagy a Szolidaritási Alap igénybevételétől eltekintve, amelyre az év során bármikor költségvetés-módosítási tervezet lehet benyújtani - a költségvetés-módosítási tervezeteit minden pénzügyi év szeptember 1. napjáig nyújtja be egyidejűleg az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Más intézmények költségvetés-módosítás iránti kérelmeihez csatolhatja a véleményét.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács a költségvetésmódosítás-tervezeteket a sürgősségüket kellőképpen figyelembe véve tárgyalja.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a költségvetés-módosítási tervezetekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

42. cikk

A tervezett összegek és a költségvetési tervezetek korai továbbítása

A Bizottság, valamint az Európai Parlament és a Tanács megegyezhet abban, hogy előrehoz bizonyos, a tervezett összegek továbbítására, valamint a költségvetési tervezet elfogadására és továbbítására vonatkozó időpontokat. Az ilyen megállapodás azonban nem vezethet az ezen szövegek mérlegelésére az EUMSZ 314. cikke és az Euratom-Szerződés 106a. cikke szerint biztosított időszakok lerövidítéséhez vagy meghosszabbításához.

2. FEJEZET

A költségvetés szerkezete és tartalma

43. cikk

A költségvetés szerkezete

A költségvetés a következőkből áll:

a) általános bevételi és kiadási kimutatás;

b) az egyes intézmények bevételi és kiadási kimutatásaira tagolódó különálló szakaszok az Európai Tanács és a Tanács kivételével, amelyeka költségvetés ugyanazon szakaszában szerepelnek.

44. cikk

Költségvetési nómenklatúra

(1) Az Európai Parlament és a Tanács a Bizottság bevételeit és a többi intézmény bevételeit és kiadásait címek, alcímek, jogcímcsoportok és jogcímek alá sorolja be típusuk vagy felhasználásuk szerint.

(2) A bizottsági szakasz kiadási kimutatása az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott nómenklatúra alapján készül, és rendeltetés szerinti osztályozást tartalmaz.

Valamennyi cím egy szakpolitikai területnek, valamennyi alcím pedig rendszerint egy tevékenységnek felel meg.

Minden cím tartalmazhat operatív előirányzatokat és igazgatási előirányzatokat.

Az egy címhez tartozó igazgatási előirányzatokat egyetlen alcímben kell csoportosítani.

(3) Az egyes címek alatti, célmegjelöléssel feltüntetett igazgatási előirányzatokat a következőképpen kell besorolni:

a) a létszámtervben jóváhagyott személyzeti kiadások: fel kell tüntetni az előirányzatok összegét és az e kiadásoknak megfelelő létszámtervi álláshelyek számát;

b) a külső személyzettel kapcsolatos kiadások, és a 26. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett, a többéves pénzügyi keret "igazgatás" fejezete alatt finanszírozott egyéb kiadások;

c) az ingatlanokkal kapcsolatos és egyéb vonatkozó kiadások, beleértve a takarítást, a karbantartást, a különböző bérleti díjakat, a távközlési szolgáltatásokat, valamint a víz, a gáz és az elektromos ellátás díját is;

d) a programok végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó külső személyzeti és technikai támogatás.

A Bizottság több cím tekintetében azonos típusú igazgatási kiadásait kiadási típus szerint osztályozott, külön kimutatásban kell összegezni.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a költségvetési nómenklatúra részletes szabályaira vonatkozóan.

45. cikk

A negatív bevételek tilalma

(1) A költségvetés nem tartalmazhat negatív bevételeket.

(2) Az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2007. június 7-i 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozat ( 7 ) alapján befizetett saját források nettó összegek, és azokat a költségvetésben az összefoglaló bevételi kimutatásban ilyenként kell feltüntetni.

46. cikk

Előzetes előirányzatok

(1) A költségvetés valamennyi szakasza tartalmazhat egy "előzetes előirányzatok" címet. Az előirányzatokat e címen kell megjeleníteni, amennyiben:

a) a költségvetés megállapításakor nincs az érintett fellépésre vonatkozó alap-jogiaktus; vagy

b) komolyan megkérdőjelezhető az előirányzatok megfelelősége vagy az érintett költségvetési tételekben szereplő előirányzatok a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban álló feltételek szerinti végrehajtásának lehetősége.

Azokban az esetekben, amelyekben az alap-jogiaktust az EUMSZ 294. cikkének megfelelően kell elfogadni, az e cím alatt szereplő előirányzatokat csak az e rendelet 26. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjában megállapított eljárással összhangban elvégzett átcsoportosítást követően lehet felhasználni; minden egyéb esetben pedig az e rendelet 27. cikkében megállapított eljárással összhangban elvégzett átcsoportosítást követően használhatók fel.

(2) Komoly végrehajtási nehézségek esetén a Bizottság javasolhatja a pénzügyi év folyamán, hogy az előirányzatokat az "előzetes előirányzatok" cím alá csoportosítsák át. Az Európai Parlament és a Tanács az ilyen átcsoportosításokról a 27. cikkben előírtak szerint hoz határozatot.

47. cikk

Negatív tartalék

A költségvetés bizottsági szakasza legfeljebb 200 000 000 EUR értékben tartalmazhat "negatív tartalékot". Az ilyen tartalék, amelyet külön címben kell megjeleníteni, kizárólag kifizetési előirányzatokat tartalmazhat.

E negatív tartalékot a pénzügyi év vége előtt kell igénybe venni átcsoportosítás útján, a 26. és 27. cikkben megállapított eljárással összhangban.

48. cikk

Sürgősségisegély-tartalék

(1) A költségvetés bizottsági szakaszának a harmadik országok számára sürgősségisegély-tartalékot kell tartalmaznia.

(2) Az (1) bekezdésben említett tartalékot a pénzügyi év vége előtt kell igénybe venni átcsoportosítás útján, a 27. és 29. cikkben megállapított eljárással összhangban.

49. cikk

A költségvetés tartalma

(1) A költségvetés a következőket foglalja magában:

a) az általános bevételi és kiadási kimutatásban:

i. az Unió adott pénzügyi évre (n. évre) vonatkozó becsült bevételei;

ii. a becsült bevételek az előző pénzügyi évre és az n-2. évi bevételek;

iii. az n. évre vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok;

iv. az előző pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok;

v. az n-2. évben vállalt és kifizetett kiadások, ez utóbbi az n. év költségvetésének százalékában is kifejezve;

vi. megfelelő megjegyzések minden alfejezet tekintetében, a 44. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint;

b) minden egyes szakaszban a bevételek és a kiadások az a) ponttal azonos struktúrában;

c) a személyi állomány tekintetében:

i. létszámterv minden szakaszra vonatkozóan, amely besorolási fokozatonként megállapítja az álláshelyek számát besorolási osztályok és szolgálatok szerinti bontásban, valamint megállapítja az előirányzatok keretein belül engedélyezett állandó és ideiglenes álláshelyek számát;

ii. létszámterv a kutatási és technológiafejlesztési előirányzatok közvetlen fellépésekre elkülönített összegeiből fizetett személyi állományra vonatkozóan, és létszámterv az ugyanezen előirányzatok közvetett fellépésekre elkülönített összegeiből fizetett személyi állományra vonatkozóan; a létszámterveket besorolási fokozatonként és osztályonként kell felosztani, és azoknak különbséget kell tenniük az előirányzatokon belül engedélyezett állandó és ideiglenes álláshelyek között;

iii. a tudományos és műszaki személyzet tekintetében a felosztás besorolásifokozat-csoportokon alapulhat, az egyes költségvetésekben megállapított feltételekkel összhangban; a létszámtervnek meg kell határoznia a személyzeti szabályzatban meghatározott rendelkezések szerint különleges előnyöket élvező, magasan képzett tudományos vagy műszaki személyzet létszámát;

iv. létszámterv, amely az álláshelyek számát besorolási fokozat és osztály alapján állapítja meg minden olyan, a 208. cikkben említett szervre vonatkozóan, amely a költségvetést terhelő hozzájárulást kap. A létszámtervek a pénzügyi évre jóváhagyott álláshelyek száma mellett feltüntetik az előző évre jóváhagyott számot is.

d) a hitelnyújtási és hitelfelvételi műveletek tekintetében:

i. a bevételek általános kimutatásában azon költségvetési tételek, amelyek az érintett műveletekre vonatkoznak, és azon végső kedvezményezettektől kapott visszafizetéseket kívánják feltüntetni, akik kezdetben nem teljesítettek, ami a teljesítési biztosíték igénybevételéhez vezetett. E tételeket "pro memoria" bejegyzéssel és megfelelő megjegyzésekkel kell ellátni;

ii. a bizottsági szakaszban:

- az Uniónak a szóban forgó műveletek tekintetében nyújtott teljesítési biztosítékait tartalmazó költségvetési tételek. E tételeket "pro memoria" bejegyzéssel kell ellátni, amennyiben nem merül fel olyan tényleges költség, amelyet végleges forrásokkal kell fedezni,

- az alap-jogiaktusra és a tervezett műveletek volumenére, az időtartamra és az Unió által az ilyen műveletek tekintetében nyújtott pénzügyi garanciára vonatkozó megjegyzések,

iii. a bizottsági szakaszhoz mellékelt dokumentumban, tájékoztató jelleggel:

- a folyamatban lévő tőkeműveletek és adósságkezelés,

- az n. évre vonatkozó tőkeműveletek és adósságkezelés;

e) az első rész VIII. címe alatti pénzügyi eszközök tekintetében:

i. hivatkozás az alap-jogiaktusra;

ii. az érintett műveletekre vonatkozó költségvetési sorok;

iii. a pénzügyi eszközök általános ismertetése, ideértve futamidejüket és költségvetési vonzatukat;

iv. a tervezett műveletek, ideértve a meglévő pénzügyi eszközökből eredő tőkeáttételi hatáson alapuló célvolumeneket is;

f) az 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontja szerinti megbízott szervezetek finanszírozása tekintetében:

i. hivatkozás az adott program alap-jogiaktusára;

ii. a vonatkozó költségvetési tételek;

iii. az átruházott feladatok általános ismertetése, ideértve futamidejüket és költségvetési vonzatukat;

g) a KKBP kiadásainak teljes összege egy - KKBP elnevezésű - külön jogcímcsoportokat tartalmazó alcímben. E jogcímcsoportok a KKBP kiadásait fedezik, és legalább az egyes nagyobb missziókra vonatkozóan külön sorokat tartalmaznak.

(2) Az (1) bekezdésben említett dokumentumokon túl az Európai Parlament és a Tanács más vonatkozó dokumentumokat is csatolhat a költségvetéshez.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a költségvetés tartalmára vonatkozóan, beleértve az utolsó lezárt pénzügyi év tényleges kiadásainak meghatározását, valamint a költségvetési megjegyzéseket és a létszámtervet.

50. cikk

A személyzeti létszámtervekre vonatkozó szabályok

(1) A 49. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett létszámtervek minden intézményre vagy szervre vonatkozóan abszolút határt szabnak; a megállapított határon túl további kinevezés nem történhet.

Az AD 16, AD 15 és AD 14 besorolási fokozat kivételével azonban, minden intézmény vagy szerv a jóváhagyott álláshelyek 10 %-ának erejéig módosíthatja a létszámterveit, figyelembe véve az alábbi feltételeket:

a) ez nem befolyásolja a teljes pénzügyi évre vonatkozó személyzeti előirányzat mértékét;

b) az egyes létszámtervek által jóváhagyott álláshelyek teljes számára vonatkozó határ túllépésére nem kerül sor; valamint

c) az intézmény vagy szerv - az Unió más intézményeivel és szerveivel - részt vesz teljesítményértékelésben a Bizottság személyzeti átvilágításában kezdeményezettek szerint.

A második albekezdésben említett módosítások végrehajtása előtt három héttel az intézmények tájékoztatják szándékukról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Az Európai Parlament vagy a Tanács által ezen időszakon belül felvetett, kellően megalapozott indok esetén az intézmények tartózkodnak a módosítások végrehajtásától, és a 41. cikkben említett eljárást kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésétől eltérve, a kinevező hatóság által a személyzeti szabályzattal összhangban engedélyezett részmunkaidős foglalkozás hatásait más kinevezésekkel ellensúlyozni lehet.

3. FEJEZET

Költségvetési fegyelem

51. cikk

A többéves pénzügyi kerettel való összhang

A költségvetésnek összhangban kell lennie a többéves pénzügyi kerettel.

52. cikk

Az uniós jogi aktusok összhangja a költségvetéssel

Amennyiben egy uniós jogi aktus végrehajtása túllépi a költségvetésben rendelkezésre álló előirányzatokat, az ilyen jogi aktust pénzügyi értelemben csak a költségvetés megfelelő módosítását követően lehet végrehajtani.

IV. CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA

1. FEJEZET

Általános rendelkezések

53. cikk

A költségvetés végrehajtása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban

(1) A Bizottság a költségvetés bevételeit és kiadásait e rendelettel összhangban, saját felelősségére és az engedélyezett előirányzatok határain belül hajtja végre.

(2) A tagállamok együttműködnek a Bizottsággal, hogy az előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban használják fel.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a költségvetésnek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő végrehajtását, valamint a személyes adatok ellenőrzési célokból történő átadásával kapcsolatos információkat illető részletes szabályokra vonatkozóan.

54. cikk

Alap-jogiaktus és kivételek

(1) A költségvetésben szereplő előirányzatok bármely uniós fellépésre akkor használhatók fel, ha azt alap-jogiaktus elfogadása előzi meg.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, az alábbiak alap-jogiaktus nélkül is végrehajthatók, amennyiben az ezekkel finanszírozandó intézkedések az Unió hatáskörébe tartoznak:

a) kísérleti jellegű, valamely intézkedés végrehajthatóságát és hasznosságát vizsgáló kísérleti projektek előirányzatai. A vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok nem több, mint két egymást követő költségvetési évben szerepeltethetők a költségvetésben.

A kísérleti projektek előirányzatainak teljes összege egyetlen pénzügyi évben sem haladhatja meg a 40 000 000 EUR-t;

b) az EUMSZ és az Euratom-Szerződés alkalmazása terén a jövőben elfogadandó intézkedésekre vonatkozó javaslatok előkészítését célzó előkészítő intézkedések előirányzatai. Az előkészítő intézkedéseknek következetes megközelítést kell követniük, és különböző formákat ölthetnek. A vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok legfeljebb három egymást követő költségvetési évben szerepeltethetők a költségvetésben. A megfelelő alap-jogiaktus elfogadására vonatkozó eljárást a harmadik pénzügyi év vége előtt le kell zárni. Az említett eljárás során a kötelezettségvállalási előirányzatoknak meg kell felelniük az előkészítő intézkedések - tervezett tevékenységekkel, követendő célokkal és végső kedvezményezettekkel kapcsolatos - sajátosságainak. Következésképpen az előkészítő intézkedésekre elkülönített összeg nem felel meg a végső intézkedés finanszírozására elkülönített összegnek.

Az ebben a pontban említett új előkészítő intézkedések előirányzatainak teljes összege egyetlen pénzügyi évben sem haladhatja meg az 50 000 000 EUR-t, és az előkészítő intézkedésekre ténylegesen lekötött előirányzatok teljes összege nem haladhatja meg a 100 000 000 EUR-t;

c) az EUSZ V. címének terén hozott előkészítő intézkedések előirányzatai. Az ilyen intézkedéseket rövid időre kell korlátozni, céljuk pedig a KKBP célkitűzéseinek megvalósítására irányuló uniós intézkedések, valamint a szükséges jogi eszközök elfogadása feltételeinek megteremtése.

Az uniós válságkezelési műveletek alkalmazásában az előkészítő intézkedések célja többek között az operatív követelmények értékelése, az első erőforrások gyors rendelkezésre bocsátásának biztosítása vagy a műveletek megkezdéséhez szükséges helyi feltételek megteremtése.

Az előkészítő intézkedéseket - a főképviselő javaslatára - a Tanács fogadja el.

Az előkészítő intézkedések gyors végrehajtása érdekében a főképviselő a lehető leghamarabb tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Bizottságot a Tanács előkészítő intézkedés meghozatalára irányuló szándékáról, valamint különösen az ehhez szükséges források becsült mértékéről. A Bizottság meghoz minden szükséges intézkedést a források gyors kifizetésének biztosítása érdekében;

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a KKBP terén hozott előkészítő intézkedések finanszírozásának részletes szabályaira vonatkozóan.

d) a Bizottság által - az EUMSZ és az Euratom-Szerződés értelmében ráruházott, a b) pontban említett jogalkotási kezdeményezési jogtól eltérő intézményi jogköre, valamint az e Szerződések által közvetlenül ráruházott speciális jogkörök alapján végrehajtott egyszeri, vagy akár határozatlan időtartamú intézkedések előirányzatai, amely jogköröket az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban fel kell sorolni;

e) az egyes intézmények működtetésére vonatkozó előirányzatok, azok igazgatási autonómiája alapján.

A költségvetési tervezet előterjesztésekor a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az első albekezdés a) és b) pontjában említett intézkedésekről, amely jelentés tartalmazza az eredmények értékelését és a tervezett követő intézkedéseket is.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az alap-jogiaktussal, és az e cikk (2) bekezdésében felsorolt kivételekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

55. cikk

A költségvetés végrehajtása a Bizottságtól eltérő intézmények által

A Bizottság átruházza a többi intézményre a költségvetés rájuk vonatkozó szakaszának végrehajtásához szükséges hatásköröket.

A Bizottság és az EKSZ részletes intézkedésekről állapodhat meg annak érdekében, hogy elősegítsék az uniós küldöttségek igazgatási előirányzatainak végrehajtását. Az ilyen intézkedések nem tartalmazhatnak eltéréseket e rendelettől vagy az e rendelet értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusoktól.

56. cikk

A költségvetés végrehajtási hatáskörének átruházása

(1) A Bizottság és a többi intézmények mindegyike, saját szervezeti egységein belül átruházhatja a költségvetés végrehajtási hatásköreit az e rendelettel és belső szabályaik által megállapított feltételekkel összhangban és a felhatalmazó jogi aktusban megállapított határokon belül. A felhatalmazottak csak a kifejezetten rájuk ruházott hatáskörön belül járhatnak el.

(2) A Bizottság a saját szakaszának operatív előirányzatait érintő költségvetési végrehajtási hatásköreit átruházhatja az uniós küldöttségek vezetőire. Erről ezzel egyidejűleg tájékoztatja a főképviselőt. Amennyiben az uniós küldöttségvezetők a Bizottság közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőiként járnak el, a költségvetés végrehajtására vonatkozó bizottsági szabályokat alkalmazzák, valamint ugyanazok a feladatok, kötelezettségek és elszámoltathatóság vonatkozik rájuk, mint a Bizottság összes többi, közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőjére.

A Bizottság ezt a felhatalmazást saját szabályai szerint visszavonhatja.

Az első albekezdés alkalmazásában a főképviselő meghozza az Unió küldöttségei és a Bizottság szervezeti egységei közötti együttműködés megkönnyítéséhez szükséges intézkedéseket.

57. cikk

Összeférhetetlenség

(1) A költségvetés végrehajtásában és irányításában - beleértve az ezt előkészítő tevékenységeket is -, ellenőrzésében vagy kontrolljában érintett pénzügyi szereplők és egyéb személyek nem járhatnak el oly módon, hogy saját érdekeik ütközzenek az Unió érdekeivel.

Amennyiben ennek veszélye fennáll, az érintett személynek tartózkodnia kell az ilyen fellépéstől, és az üggyel a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőhöz kell fordulnia, aki írásban megerősíti, hogy fennáll-e összeférhetetlenség. Az érintett személynek közvetlen felettesét is tájékoztatnia kell. Amennyiben bebizonyosodik, hogy összeférhetetlenség áll fenn, az érintett személy befejezi tevékenységét az adott ügyben. A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő személyesen teszi meg a további megfelelő intézkedéseket.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában összeférhetetlenség akkor áll fenn, ha az (1) bekezdésben említett pénzügyi szereplő vagy egyéb személy funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlása családi vagy érzelmi okok, politikai vagy nemzeti hovatartozással kapcsolatos okok, továbbá gazdasági érdek vagy bármely más, a végső kedvezményezettel közös érdek miatt veszélybe kerül.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el annak meghatározására, mi okoz valószínűsíthetően összeférhetetlenséget, az ilyen esetben követendő eljárással együtt.

2. FEJEZET

Végrehajtási módszerek

58. cikk

A költségvetés végrehajtásának módjai

(1) A Bizottság a költségvetést az alábbi módokon hajtja végre:

a) közvetlenül (a továbbiakban: a közvetlen irányítás) szervezeti egységein, többek között az 56. cikk (2) bekezdésének megfelelően az illetékes küldöttségvezető felügyelete mellett az Unió küldöttségein dolgozó alkalmazottain, vagy a 62. cikkben említett végrehajtó ügynökségeken keresztül;

b) a tagállamokkal megosztott irányításban (a továbbiakban: a megosztott irányítás); vagy

c) közvetetten (a továbbiakban: a közvetett irányítás), amennyiben az alap-jogiaktus így rendelkezik, illetve az 54. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a)-d) pontjában említett esetekben a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

i. harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek;

ii. nemzetközi szervezetek és ügynökségeik;

iii. az EBB és az Európai Beruházási Alap;

iv. a 208. és 209. cikkben említett szervek;

v. közjogi szervek;

vi. magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

vii. a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek;

viii. az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

(2) Az EUMSZ 317. cikkével összhangban a költségvetés végrehajtásáért továbbra is a Bizottság felel, és tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az e cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti megbízott szervezetek és személyek által elvégzett műveletekről. Amennyiben a megbízott szervezet vagy személy kilétét alap-jogiaktus határozza meg, a 31. cikk szerinti pénzügyi kimutatás az adott szervezet vagy személy kiválasztásának kimerítő indokolását is tartalmazza.

(3) Az e cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti megbízott szervezetek és személyek maradéktalanul együttműködnek az Európai Unió pénzügyi érdekeinek megóvása érdekében. A hatáskör-átruházási megállapodásokban rendelkezni kell a Számvevőszék és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) azon jogáról, hogy a források ellenőrzése során az EUMSZ szerinti hatásköreiket teljes körűen gyakorolják.

A Bizottság a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak az e cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti szervezetekre és személyekre történő átruházását az ilyen feladatok tényleges teljesítésére vonatkozó, már meglévő, átlátható, megkülönböztetéstől mentes, eredményes és hatékony felülvizsgálati eljárások meglétéhez köti.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére bocsátják az összes hatáskör-átruházási megállapodást, amennyiben ezt kérelmezi.

(5) Az e cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti megbízott szervezetek és személyek a 35. cikk (2) bekezdésével összhangban biztosítják a végső kedvezményezettek jegyzékének évenkénti megfelelő, utólagos közzétételét. A Bizottságot értesítik az e tekintetben végrehajtott intézkedésekről.

(6) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti megbízott, szervezetek és személyek nem minősülnek megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőnek.

(7) A Bizottság nem ruházhat át harmadik felekre végrehajtási hatásköröket, amennyiben az ilyen hatáskörök nagymértékű, politikai döntéssel járó mérlegelést igényelnek.

(8) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a költségvetés végrehajtásának módjaival kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, beleértve a közvetlen irányítást, a végrehajtó ügynökségekre ruházott hatáskörök gyakorlását, és a nemzetközi szervezetekkel, a 208. és a 209. cikkben említett szervekkel, a közjogi szervekkel vagy a magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervekkel, valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott szervekkel, valamint a KKBP keretében konkrét fellépések végrehajtásával megbízott személyekkel folytatott, közvetett irányításra vonatkozó különleges rendelkezéseket. A Bizottság felhatalmazást kap arra is, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el arról, hogy a non-profit szervezetek milyen kritériumok alapján tekinthetők nemzetközi szervezeteknek.

59. cikk

A tagállamokkal megosztott irányítás

(1) Amennyiben a Bizottság megosztott irányításban hajtja végre a költségvetést, úgy a végrehajtási feladatokat a tagállamokra ruházza át. A Bizottság és a tagállamok tiszteletben tartják a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetés-mentesség elvét, és az uniós források irányítása során biztosítják az uniós műveletek láthatóságát. Ennek érdekében a Bizottság és a tagállamok teljesítik saját kontroll- és ellenőrzési kötelezettségeiket, és vállalják az ebből fakadó, e rendeletben meghatározott felelősséget. A kiegészítő rendelkezéseket ágazatspecifikus szabályokban kell megállapítani.

(2) A tagállamok a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatok elvégzése során meghozzák valamennyi, az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges intézkedést, beleértve a jogalkotási, szabályozási és igazgatási intézkedéseket is, különösen:

a) gondoskodva arról, hogy a költségvetésből finanszírozott műveleteket szabályosan és hatékonyan, a vonatkozó ágazatspecifikus szabályoknak megfelelően hajtsák végre, és e célból az uniós források iránításáért és kontrolljáért felelős szerveket jelölve ki a (3) bekezdéssel összhangban,és felügyelve azokat

b) megelőzve, felderítve és kijavítva a szabálytalanságokat és csalást.

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a tagállamok az arányosság elvét tiszteletben tartva, valamint e cikknek és a vonatkozó ágazatspecifikus szabályoknak megfelelően a tranzakciók reprezentatív és/vagy kockázatalapú mintáin szükség szerint helyszíni vizsgálatokat is magukban foglaló előzetes és utólagos kontrollokat végeznek. Emellett visszafizettetik a jogosulatlanul kifizetett összegeket, és amennyiben szükséges, bírósági eljárásokat indítanak.

A tagállamok az ágazatspecifikus szabályoknak és a nemzeti jogszabályok különös rendelkezéseinek megfelelő, hatékony, visszatartó erejű és arányos szankciókkal sújtják a végső kedvezményezetteket.

A kockázatelemezés részeként és az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban a Bizottság nyomon követi a tagállamokban létrehozott irányítási és kontrollrendszereket. Az ellenőrzési tevékenység során a Bizottság tiszteletben tartja az arányosság elvét, és az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban állapítja meg a becsült kockázati szintet.

(3) Az ágazatspecifikus szabályokban rögzített kritériumokkal és eljárásokkal összhangban a tagállamok az uniós források irányításáért és kontrolljáért felelős szerveket jelölnek ki a megfelelő szinteken. Az ilyen szervek az uniós források igazgatásától független feladatokat is elláthatnak, vagy egyes feladataik ellátásával más szerveket bízhatnak meg.

Az szervek kijelölésére vonatkozó döntés során a tagállamok döntésüket alapozhatják arra is, hogy az irányítási és kontrollrendszerek lényegüket tekintve megegyeznek-e a korábbi időszakokban már meglévő rendszerekkel, és hogy azok megfelelően működtek-e.

Amennyiben az ellenőrzési és a kontroll megállapítások szerint a kijelölt szervek már nem felelnek meg az ágazatspecifikus szabályokban megállapított feltételeknek, a tagállamok meghozzák az annak biztosítása érdekében szükséges intézkedéseket, hogy az e szervekre bízott feladatok végrehajtása során tapasztalt hiányosságokat - többek között a kijelölésnek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban történő visszavonása révén - orvosolják.

Az ágazatspecifikus szabályok meghatározzák a Bizottságnak az ebben a bekezdésben említett folyamatban játszott szerepét is.

(4) A (3) bekezdés értelmében kijelölt szervek:

a) eredményes és hatékony belső kontrollrendszert hoznak létre, és biztosítják annak működését;

b) olyan számviteli rendszert alkalmaznak, amely időben biztosít pontos, teljes körű és megbízható információkat;

c) az (5) bekezdésben említett információkat benyújtják;

d) a 35. cikk (2) bekezdésének megfelelően biztosítják az utólagos közzétételt. A személyes adatok feldolgozása a 94/46/EK irányelvet végrehajtó nemzeti rendelkezésekkel összhangban történik.

(5) A (3) bekezdés értelmében kijelölt szervek a következő pénzügyi év február 15. napjáig benyújtják a Bizottságnak a következőket:

a) az adott referencia-időszakban feladataik végrehajtása során az ágazatspecifikus szabályoknak megfelelően teljesített, és a Bizottságnak visszatérítésre benyújtott kifizetések elszámolását. Ezek az elszámolások tartalmazzák az előfinanszírozást, és azokat az összegeket is, amelyek esetében a visszafizettetési eljárás folyamatban van vagy lezárult. Az elszámoláshoz mellékelni kell egy vezetői nyilatkozatot, mely azt tartalmazza, hogy a források kezeléséért felelős személyek véleménye szerint:

i. az információ megfelelő módon feltüntetett, teljes körű és pontos,

ii. a kiadásokat az eredetileg tervezett célra fordították az ágazatspecifikus szabályokban meghatározottak szerint,

iii. a bevezetett kontrollrendszerek szükséges mértékben garantálják a mögöttes tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét;

b) a végső ellenőrzési jelentések és kontrollok éves összefoglalóját, beleértve a rendszerekben azonosított hibák és gyengeségek jellegének és mértékének elemzését, valamint a megtett vagy megtenni tervezett javító intézkedéseket.

Az első bekezdés a) pontjában említett elszámolások és az első bekezdés b) pontjában említett összefoglaló mellé egy független ellenőrző szerv véleményét is csatolni kell, mely a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardoknak megfelelően készült. Ez a vélemény tartalmazza, hogy az elszámolások megbízható és valós képet nyújtanak-e, hogy azon kiadások, amelyek megtérítését kérték a Bizottságtól, jogszerűek és szabályosak-e, valamint hogy a kontrollrendszerek megfelelően működnek-e. A vélemény tartalmazza azt is, hogy az ellenőrzési tevékenység megkérdőjelezi-e az első bekezdés a) pontjában említett vezetői nyilatkozatban szereplő megállapításokat.

A Bizottság az érintett tagállam tájékoztatása nyomán a február 15-i határidőt kivételes esetben március 1-jéig meghosszabbíthatja.

A tagállamok a megfelelő szinten közzétehetik az ebben a bekezdésben említett információkat.

A tagállamok ezen túlmenően a megfelelő szinten aláírt nyilatkozatokat nyújthatnak be az ebben a bekezdésben említett információk kapcsán.

(6) Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós forrásokat az alkalmazandó szabályokkal összhangban használják fel, a Bizottság:

a) a kijelölt szervek elszámolásainak vizsgálatát és elfogadását biztosító olyan eljárásokat alkalmaz, amelyek révén megállapítható, hogy hiánytalanok-e, pontosak-e és a valóságnak megfelelőek-e az elszámolások;

b) kizárja az uniós finanszírozásból azokat a kiadásokat, amelyek tekintetében az alkalmazandó jog megsértésével teljesítettek kifizetéseket;

c) megszakítja a kifizetési határidőket, vagy felfüggeszti a kifizetéseket, amennyiben az ágazatspecifikus szabályok így rendelkeznek.

A Bizottság teljes egészében vagy részben feloldja a kifizetési határidők megszakítását vagy a kifizetések felfüggesztését, miután a tagállam benyújtotta észrevételeit, és amint megtette a szükséges intézkedéseket. A 66. cikk (9) bekezdésében említett tevékenységi jelentés kitér az ezen albekezdés szerinti összes kötelezettségre.

(7) Az ágazatspecifikus szabályok figyelembe veszik az európai területi együttműködési programok szükségleteit, különös tekintettel a vezetői nyilatkozat tartalmára, a (3) bekezdésben meghatározott eljárásra és az ellenőrzési funkcióra.

(8) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a tagállamokkal folytatott megosztott irányítással kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, beleértve az uniós források irányításáért és kontrolljáért felelős szervek listájának összeállítását, valamint a legjobb gyakorlatok alkalmazásának előmozdítását célzó intézkedéseket.

60. cikk

Közvetett irányítás

(1) Az 58. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében költségvetés-végrehajtási feladatokkal megbízott szervezetek és személyek tiszteletben tartják a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetés-mentesség elvét, és az uniós források igazgatása során biztosítják az uniós műveletek láthatóságát. Az uniós források igazgatása során biztosítják az Unió pénzügyi érdekei védelmének az e rendelet alapján megkövetelt szinttel egyenértékű szintjét, megfelelően szem előtt tartva a következőket:

a) a rájuk bízott feladatok természetét és az érintett pénzösszegeket;

b) a vonatkozó pénzügyi kockázatokat;

c) a rendszereikből, szabályaikból és eljárásaikból, valamint a rájuk bízott feladatok végrehajtásának felügyelete és támogatása érdekében hozott bizottsági intézkedésekből fakadó megbízhatóság szintjét.

(2) Az Unió pénzügyi érdekeinek megóvása érdekében az 58. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti megbízott szervezetek és személyek az arányosság elvével összhangban:

a) eredményes és hatékony belső kontrollrendszert hoznak létre, és biztosítják annak működését;

b) pontos, teljes körű és megbízható információkat időben biztosító számviteli rendszert alkalmaznak;

c) a szóban forgó szervezettől vagy személytől funkcionálisan független ellenőrző szolgálat által, nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardok szerint elvégzett, független külső ellenőrzésnek vetik alá magukat;

d) megfelelő szabályokat és eljárásokat alkalmaznak a közbeszerzéseken, vissza nem térítendő támogatásokon, pénzdíjakon és pénzügyi eszközökön keresztül uniós forrásokból biztosított finanszírozás nyújtása során, beleértve a 108. cikk (12) bekezdésében foglalt kötelezettségeket is;

e) a 35. cikk (2) bekezdésével összhangban biztosítják a végső kedvezményezettekre vonatkozó információk utólagos közzétételét;

f) biztosítják a személyes adatok ésszerű védelmét a 95/46/EK irányelvnek és a 45/2001/EK rendeletnek megfelelően.

Az 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának viii. alpontja szerinti megbízott személyek pénzügyi szabályaikat a Bizottság előzetes hozzájárulásával fogadják el. Legkésőbb a megbízatásuk kezdetét követően hat hónappal teljesítik az e bekezdés a)-e) pontjaiban megállapított követelményeket. Amennyiben ezen időszak végén csak részben felelnek meg e követelményeknek, a Bizottság megteszi a megfelelő javító intézkedéseket a rájuk bízott feladatok végrehajtásának felügyelete és támogatása érdekében.

(3) Az 58. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti megbízott szervezetek és személyek a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatok elvégzése során megelőzik, felderítik és kijavítják a szabálytalanságokat és csalásokat, és ezekről értesítik a Bizottságot. Ennek érdekében az arányosság elvével összhangban szükség szerint többek között helyszíni vizsgálatokat is magukban foglaló előzetes és utólagos kontrollokat végeznek a tranzakciók reprezentatív és/vagy kockázatalapú mintáin, biztosítandó a költségvetésből finanszírozott fellépések eredményes elvégzését és helyes végrehajtását. Emellett visszafizettetik a jogosulatlanul kifizetett összegeket, kizárnak az uniós forrásokhoz történő hozzáférésből vagy pénzügyi szankciókat vetnek ki, és szükség esetén megindítják az ezzel kapcsolatos jogi eljárásokat.

(4) A Bizottság felfüggesztheti az 58. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti megbízott szervezetek vagy személyek számára teljesítendő kifizetéseket, különösen akkor, ha olyan rendszerszintű hibákra derül fény, amelyek megkérdőjelezik az érintett szervezet vagy személy belső kontrollrendszereinek megbízhatóságát vagy a mögöttes tranzakciók jogszerűségét és szabályosságát.

A 92. cikkben foglaltaktól függetlenül az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő további vizsgálatok elvégzése céljából egészben vagy részben megszakíthatja az e szervezetek vagy személyek számára történő kifizetéseket, ha:

i. a belső kontrollrendszer működésének jelentős hiányosságát vagy az érintett szervezet vagy személy által igazolt kiadás súlyos - és korrigálatlan - szabálytalansághoz való kapcsolódását jelző információ jut az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő tudomására;

ii. a kifizetések megszakítása szükséges az Unió pénzügyi érdekei súlyos sérelmének elkerüléséhez.

(5) A (7) bekezdés sérelme nélkül az 58. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti megbízott szervezetek és személyek benyújtják a Bizottságnak a következőket:

a) a rájuk bízott feladatok végrehajtásáról szóló jelentést;

b) a rájuk bízott feladatok teljesítése során felmerült kiadások tekintetében készített elszámolásokat. Ezen elszámolásokhoz mellékelni kell egy vezetői nyilatkozatot, amely igazolja, hogy a források kezeléséért felelős személyek véleménye szerint:

i. az említett információ teljes körű, pontos és benyújtása megfelelő,

ii. a kiadásokat az eredetileg tervezett célra fordították a hatáskör-átruházási megállapodásokban vagy, ha van ilyen, az ágazatspecifikus szabályokban meghatározottak szerint,

iii. a bevezetett kontrollrendszerek szükséges mértékben garantálják a mögöttes tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét;

c) a végső ellenőrzési jelentések és az kontrollok összefoglalóját, beleértve a rendszerekben azonosított hibák és gyengeségek jellegének és mértékének elemzését, valamint a megtett vagy megtenni tervezett javító intézkedéseket.

Az első albekezdésben említett dokumentumokhoz mellékelni kell egy független ellenőrző szerv nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardok szerint kiadott véleményét. A vélemény tartalmazza, hogy az elszámolások megbízható és valós képet adnak-e, hogy a kontrollrendszerek megfelelően működnek-e, valamint hogy a mögöttes tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek-e. A vélemény tartalmazza azt is, hogy az ellenőrzési tevékenység megkérdőjelezi-e az első albekezdés b) pontja szerinti vezetői nyilatkozatban szereplő megállapításokat.

Az első albekezdésben említett dokumentumokat legkésőbb a következő pénzügyi év február 15-ig kell benyújtani a Bizottságnak. A második albekezdésben említett véleményt legkésőbb március 15-ig kell benyújtani a Bizottságnak.

Az e bekezdésben meghatározott kötelezettségek nem érintik a nemzetközi szervezetekkel és harmadik országokkal megkötött megállapodásokat. Az ilyen megállapodásoknak legalább arra kötelezniük kell ezeket a nemzetközi szervezeteket és harmadik országokat, hogy évente nyilatkozatot nyújtsanak be a Bizottság számára, amelyben kijelentik, hogy az érintett pénzügyi évben az Unió által biztosított hozzájárulásokat a (2) bekezdésében meghatározott követelmények és az ilyen megállapodásokban foglalt kötelezettségek szerint használták fel és számolták el.

(6) A (7) cikk sérelme nélkül a Bizottság:

a) különösen a program végrehajtásával kapcsolatban elvégzett ellenőrzéseken és értékeléseken keresztül felügyeli, hogy e személyek és szervezetek teljesítik-e kötelezettségeiket;

b) rendelkezik a megbízott szervezetek vagy személyek elszámolásainak vizsgálatára és elfogadására vonatkozó eljárásokról, amelyek szavatolják, hogy az elszámolások hiánytalanok, pontosak és a valóságnak megfelelőek legyenek;

c) kizárja az uniós finanszírozásból az alkalmazandó szabályok megsértésével teljesített kifizetéseket.

(7) Az (5) és (6) bekezdés nem alkalmazandó azon szervezeteknek nyújtott uniós hozzájárulás esetében, amelyekre a 208. és a 209. cikk alapján külön mentesítési eljárás vonatkozik.

(8) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a közvetett irányítással kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, beleértve a közvetett irányításra vonatkozó azon feltételek meghatározását, amelyeknek megfelelően a szervezetek és személyek által alkalmazott rendszerek, szabályok és eljárások egyenértékűek lesznek a Bizottság rendszereivel, szabályaival és eljárásaival, vezetői és megfelelőségi nyilatkozatok elfogadását, az elszámolások vizsgálatára és elfogadására vonatkozó eljárásokat, azon kötelezettséget, hogy a Bizottságot tájékoztatni kell a feltárt csalásról és szabálytalanságokról, az alkalmazandó szabályok megsértésével teljesített kifizetéseknek az uniós finanszírozásból való kizárását, valamint a pénzügyi szankciók kivetését.

61. cikk

Előzetes értékelések és a hatáskör-átruházási megállapodások

(1) Mielőtt a Bizottság az 58. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes feladatokat ruház át szervezetekre vagy személyekre, bizonyosságot szerez arról, hogy teljesülnek a 60. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a)-d) pontjában meghatározott követelmények.

Amennyiben az 58. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti megbízott szervezet vagy személy rendszerei vagy szabályai, vagy az adott szervezetre vagy személyre bízott uniós források igazgatására vonatkozó eljárások jelentős mértékben megváltoznak, az érintett szervezet vagy személy erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság felülvizsgálja az érintett szervezettel vagy személlyel kötött a hatáskör-átruházási megállapodásokat, hogy biztosítsa a 60. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a)-d) pontjában meghatározott feltételek folyamatos teljesülését.

(2) Amennyiben az alap-jogiaktus nem határozza meg a megbízott szervezetet, a Bizottság az 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii., v., vi. és vii. alpontja alá tartozó kategóriákból választ szervezetet, megfelelően szem előtt tartva a szervezetre átruházandó feladatok természetét és az érintett szervezetek tapasztalatát, valamint operatív és pénzügyi kapacitásait. A kiválasztásnak átláthatónak kell lennie, objektív okokra kell alapozni, és nem eredményezhet összeférhetetlenséget.

(3) A hatáskör-átruházási megállapodásokban meg kell határozni a 60. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a)-d) pontjában megállapított követelményeket. A megállapodásokban egyértelműen meg kell határozni a szervezetre bízott feladatokat, és az érintett szervezeteknek vagy személyeknek kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy betartják a 60. cikk (2) bekezdése első albekezdésének e) és f) pontjában meghatározott kötelezettségeket, és tartózkodnak bármely, összeférhetetlenséget eredményező cselekedettől.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a közvetett irányítás szerinti szabályok és eljárások előzetes értékelésével, valamint a hatáskör-átruházási megállapodások tartalmával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

62. cikk

Végrehajtó ügynökségek

(1) A Bizottság átruházhat jogköröket a végrehajtó ügynökségekre, hogy a nevében és felelőssége alatt a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendelettel ( 8 ) összhangban egy uniós program vagy projekt egészét vagy egy részét végrehajtsák. A végrehajtó ügynökségeket bizottsági határozattal hozzák létre, és az uniós jog szerinti jogi személyeknek minősülnek.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a végrehajtó ügynökségekre ruházott hatáskörök gyakorlásával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

(2) A végrehajtó ügynökség igazgatója közvetlen irányítás keretében végrehajtja a megfelelő operatív előirányzatokat.

63. cikk

A hatáskörök átruházásának korlátai

(1) A Bizottság nem bízhatja az uniós források végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, beleértve a kifizetést és a visszafizettetést is, külső, a magánjog hatálya alá tartozó szervezetekre vagy szervekre, kivéve az 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának v., vi. és vii. alpontjában említett eseteket vagy olyan egyedi eseteket, amelyekben az érintett kifizetéseket:

i. a Bizottság által meghatározott kedvezményezetteknek kell megtenni;

ii. a Bizottság által meghatározott feltételek és összegek szerint kell teljesíteni; valamint

iii. e kifizetések nem képezik a kifizetéseket végrehajtó szervezetek vagy szervek mérlegelésének tárgyát.

(2) A Bizottság a következő feladatokat bízhatja szerződéssel külső, közfeladatot nem ellátó, a magánjog hatálya alá tartozó szervezetekre vagy szervekre: műszaki szakértői feladatok és adminisztratív, előkészítői és kiegészítő feladatok, amelyek sem hatósági, sem mérlegelési jogkör gyakorlását nem foglalják magukban

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el különféle feladatoknak az első rész V. címében rögzített közbeszerzési szabályoknak megfelelő, külső, a magánjog hatálya alá tartozó szervezeteknek vagy szerveknek való átruházásával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

3. FEJEZET

Pénzügyi szereplők

1. szakasz

A feladatok elkülönítésének elve

64. cikk

A feladatok elkülönítése

(1) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő feladatait el kell különíteni; e feladatok kölcsönösen kizárják egymást.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el valamennyi pénzügyi szereplő jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

2. szakasz

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő

65. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő

(1) Valamennyi intézmény gyakorolja az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait.

(2) E cím alkalmazásában a "személyzet" kifejezés azon személyekre vonatkozik, akik a személyzeti szabályzat hatálya alá tartoznak.

(3) Minden intézmény az eljárási szabályzatában lévő feltételekkel összhangban megfelelő besorolású személyzetre ruházza az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait. Belső igazgatási szabályaiban megjelöli a személyzetet, amelyre átruházza e feladatokat, az átruházott hatáskörök hatályát és azt, hogy a megbízott személyek a rájuk ruházott hatásköröket továbbadhatják-e.

(4) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő hatásköreivel kizárólag a személyzetet lehet megbízni vagy közvetve megbízni.

(5) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselők a felhatalmazó, illetve a felhatalmazást átruházó jogi aktus által szabott határokon belül járnak el. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt a személyzet egy vagy több megbízott tagja segítheti, az ő felelőssége alatt, a költségvetés végrehajtásához és az elszámolások bemutatásához szükséges egyes műveletek végrehajtásával.

(6) Amennyiben az Unió küldöttségvezetői az 56. cikk (2) bekezdése szerint közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el, az e minőségben végzendő feladataik és hatásköreik meghatározásáért, gyakorlásáért, ellenőrzéséért és értékeléséért felelős intézmény a Bizottság lesz. A Bizottság erről ezzel egyidejűleg tájékoztatja a főképviselőt.

(7) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt a személyzet segítheti, akiket az utalványozó felelősségi körébe tartozó olyan feladatok elvégzésével bíznak meg, amelyek a költségvetés végrehajtásához, valamint a pénzügyi és irányítási tájékoztatás elkészítéséhez szükségesek. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőket segítő személyzet az 57. cikk hatálya alá tartozik.

(8) Valamennyi intézmény tájékoztatja a Számvevőszéket, az Európai Parlamentet és a Tanácsot a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselők, belső ellenőrök és számvitelért felelős tisztviselők kinevezéséről és felmentéséről, valamint a pénzügyi kérdésekben általa elfogadott belső szabályokról.

(9) Az intézmények tájékoztatják a Számvevőszéket az előlegszámla-kezelők kinevezéséről, valamint a 69. cikk (1) bekezdése és a 70. cikk szerinti felhatalmazási döntésekről.

(10) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő számára biztosított segítségnyújtással és a felhatalmazásra vonatkozó belső rendelkezésekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

66. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő jogköre és feladatai

(1) Minden intézményben az engedélyezésre jogosult tisztviselő felel a bevételeknek és a kiadásoknak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő végrehajtásáért, valamint a jogszerűség és a szabályosság követelményeinek érvényesülésének biztosításáért.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő a 32. cikkel és az egyes intézmények által elfogadott minimumszabványokkal összhangban, és kellő tekintettel az irányítási környezettel és a finanszírozott fellépések természetével kapcsolatos kockázatokra, kialakítja a feladatainak ellátásához szükséges szervezeti struktúrákat és belső kontrollrendszereket. E struktúrák és rendszerek létrehozását átfogó kockázatelemzés támogatja, amely figyelembe veszi a költséghatékonyságukat is.

(3) A kiadások végrehajtása érdekében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő költségvetési és jogi kötelezettségeket vállal, érvényesíti a kiadásokat, illetve engedélyezi a kifizetéseket és megteszi az előirányzatok végrehajtásához szükséges előzetes intézkedéseket.

(4) A bevételek végrehajtása a követelések megbecslésének elkészítését, a visszafizettetendő követelések megállapítását és a beszedési megbízások kibocsátását foglalja magában. A bevételek végrehajtása adott esetben magában foglalja a megállapított követelésekről történő lemondást is.

(5) Minden egyes művelet esetében legalább előzetes kontrollt kell végezni a dokumentumok áttekintése és a már végrehajtott, a művelet operatív és pénzügyi oldalával kapcsolatos kontrollok rendelkezésre álló eredményei alapján.

Az előzetes kontroll kiterjed a művelet kezdeményezésére és ellenőrzésére.

Egy adott tranzakció esetében az ellenőrzést a műveletet kezdeményezőktől eltérő személyzetnek kell végeznie. Az ellenőrzést végző személyzet nem lehet alárendeltje a műveletet kezdeményező személyzetnek.

(6) A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő az előzetes kontrollt követően már jóváhagyott műveletek ellenőrzése céljából utólagos kontrollt rendelhet el. Ilyen kontrollra a kockázatok alapján végzett mintavételi eljárás szerint kerülhet sor.

Az előzetes kontrollt az utólagos kontrollért nem felelős személyzet végzi. Az utólagos kontrollért felelős személyzet nem lehet alárendeltje az előzetes kontrollt végző személyzetnek.

Amennyiben a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő utólagos kontroll formájában végzi el a kedvezményezettek pénzügyi ellenőrzését, az ellenőrzésre vonatkozó szabályoknak egyértelműnek, következetesnek és átláthatónak kell lenniük, és tiszteletben kell tartaniuk a Bizottság és az ellenőrzött felek jogait is.

(7) A pénzügyi műveletek irányításának kontrolljáért felelős személyzetnek rendelkeznie kell a szükséges szakmai ismeretekkel. Tiszteletben kell tartaniuk az egyes intézmények által megállapított szakmai szabályzatokat.

(8) Ha a személyzet bármely, a tranzakciók pénzügyi irányításában és kontrolljában részt vevő tagja úgy véli, hogy egy határozat, amelynek alkalmazását vagy jóváhagyását felettese kérte tőle, szabálytalan vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével, illetve a személyzet adott tagja által betartandó szakmai szabályokkal, megfelelően tájékoztatja a felettesét. Ha a személyzet tagja ezt írásban teszi meg, a felettes írásban válaszol. Amennyiben a felettes nem tesz lépéseket, vagy megerősíti az eredeti határozatot vagy utasítást, és a személyzet tagja úgy véli, hogy ez a megerősítés nem ésszerű válasz az aggodalmaira, a személyzet tagja írásban tájékoztatja a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőt. Ha az utóbbi elmulaszt intézkedni, a személyzet tagja tájékoztatja a 73. cikk (6) bekezdésében említett megfelelő testületet.

Bármely, az Unió érdekeit esetlegesen sértő jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén a személyzet tagja tájékoztatja az alkalmazandó jogszabályok által kijelölt hatóságokat és szerveket. Az Unió pénzgazdálkodását ellenőrző külső ellenőrökkel kötött szerződések kötelezik a külső ellenőrt arra, hogy tájékoztassa a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőt, amennyiben az Unió érdekeit esetlegesen sértő jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció gyanúja merül fel.

(9) A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő intézménye felé feladatai teljesítéséről éves tevékenységi jelentés formájában számol be, amely jelentés a kontrollok eredményeit is magukban foglaló pénzügyi és igazgatási információkat tartalmaz, és amelyben nyilatkozik arról, hogy - kivéve, ha a bevételek és a kiadások meghatározott területeihez kapcsolódó fenntartások mást jeleznek - ésszerű mértékben megbizonyosodott arról, hogy:

a) a jelentésben foglalt információk megbízható és valós képet adnak;

b) a jelentésben bemutatott tevékenységekhez rendelt forrásokat az eredetileg tervezett célra és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban használták fel;

c) a bevezetett kontrolleljárások szükséges mértékben garantálják a mögöttes tranzakciók jogszerűségét és szabályosságát.

A tevékenységi jelentésben be kell számolni a műveleteknek a kitűzött célokhoz viszonyított eredményéről, az e műveletekhez kapcsolódó kockázatokról, a rendelkezésre álló források felhasználásáról, valamint a belső kontrollrendszerek hatékonyságáról és eredményességéről, beleértve a kontrollok költséghatékonyságának átfogó értékelését is. A jelentésben ki kell térni a műveletek révén elért általános teljesítményre, továbbá értékelni kell, hogy az engedélyezett operatív kiadások milyen mértékben járultak hozzá a szakpolitikai eredményekhez és milyen uniós hozzáadott érték jött létre.

A Bizottság minden évben legkésőbb június 15-ig megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az előző év éves tevékenységi jelentéseinek összefoglalóját. A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselők éves tevékenységi jelentéseit szintén az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére kell bocsátani.

Az intézmények, szervek és hivatalok engedélyezésre jogosult tisztviselőinek, illetve adott esetben megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőinek a megelőző évre vonatkozó éves tevékenységi jelentéseit minden év július 1-jéig könnyen hozzáférhető módon közzé kell tenni az adott intézmény, szerv vagy hivatal honlapján, figyelembe véve a kellően indokolt titoktartási és biztonsági megfontolásokat.

(10) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az előzetes és az utólagos kontrollokkal, a bizonylatok megőrzésével, a szakmai szabályzatokkal, az engedélyezésre jogosult tisztviselő mulasztásaival, az információk számvitelért felelős tisztviselő számára történő átadásával, valamint a tárgyalásos eljárásokról készült jelentésekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

67. cikk

Az uniós küldöttségvezetők jogköre és feladatai

(1) Amennyiben az uniós küldöttségvezetők az 56. cikk (2) bekezdésének megfelelően közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el, a források megfelelő felhasználása vonatkozásában szorosan együttműködnek a Bizottsággal annak érdekében, hogy biztosítsák különösen a pénzügyi műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét, a források kezelése során a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének tiszteletben tartását, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelmét.

Ennek érdekében meghozzák a szükséges intézkedéseket, hogy megelőzzenek minden, a Bizottságnak a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos, közvetve rájuk ruházott felelősségét esetlegesen fenyegető helyzetet, valamint minden olyan prioritáskonfliktust, amely hatással lehet a rájuk átruházott pénzgazdálkodási feladatok végrehajtására.

Amennyiben a második albekezdésben említett helyzet vagy konfliktus alakul ki, az uniós küldöttségvezetők erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottság és az EKSZ felelős főigazgatóit. A főigazgatók megteszik a megfelelő lépéseket a helyzet orvoslására.

(2) Amennyiben uniós küldöttségvezetők a 66. cikk (8) bekezdésében említett helyzetbe kerülnek, a 73. cikk (6) bekezdése értelmében létrehozott, a pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló testülethez fordulnak az üggyel. Bármely, az Unió érdekeit esetlegesen sértő jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén tájékoztatják az alkalmazandó jogszabályok által kijelölt hatóságokat és szerveket.

(3) Az 56. cikk (2) bekezdésének megfelelően közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőként eljáró uniós küldöttségvezetők jelentést tesznek megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőjüknek, hogy ez utóbbi belefoglalhassa jelentésüket a 66. cikk (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentésébe. Az uniós küldöttségvezetők jelentésükben kitérnek a küldöttségen életbe léptetett belső kontrollrendszerek hatékonyságára és eredményességére, valamint a továbbadott megbízás keretében végzendő műveletek irányítására, és benyújtják a 73. cikk (5) bekezdésének harmadik albekezdésében említett felelősségi nyilatkozatot. E jelentéseket a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő éves tevékenységi jelentéséhez kell csatolni, és az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére kell bocsátani, adott esetben kellőképpen figyelembe véve bizalmas jellegüket.

Az uniós küldöttségvezetők teljes mértékben együttműködnek a mentesítési eljárásban részt vevő intézményekkel, és adott esetben minden további szükséges információt biztosítanak. Ezzel kapcsolatban felkérhetők arra, hogy részt vegyenek az érintett szervek ülésein, és támogassák az illetékes megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőt.

(4) Az 56. cikk (2) bekezdésének megfelelően közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőként eljáró uniós küldöttségvezetők válaszolnak a Bizottság megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselője által a Bizottság saját kérésére, illetve a mentesítéssel összefüggésben az Európai Parlament kérésére feltett bármely kérdésre.

(5) A Bizottság biztosítja, hogy a hatáskörök átruházása ne sértse az EUMSZ 319. cikke szerinti mentesítési eljárást.

3. szakasz

A számvitelért felelős tisztviselő

68. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő jogköre és feladatai

(1) Minden intézmény kinevez egy számvitelért felelős tisztviselőt, aki az egyes intézményekben felel a következőkért:

a) a kifizetések megfelelő végrehajtásáért, a bevételek beszedéséért és a megállapított követelések visszafizettetéséért;

b) az elszámolások elkészítése és bemutatása az Első rész IX. címével összhangban;

c) könyvvezetés az Első rész IX. címével összhangban;

d) a számviteli eljárások megállapítása és a számlatükör elkészítése, az Első rész IX. címével összhangban;

e) a számviteli rendszerek kialakítása és jóváhagyása, és adott esetben az engedélyezésre jogosult tisztviselő által a számviteli információk szolgáltatására vagy igazolására kialakított rendszerek jóváhagyása; ezzel összefüggésben a számvitelért felelős tisztviselő bármikor jogosult a jóváhagyási kritériumok betartásának ellenőrzésére;

f) készpénzgazdálkodás.

Az EKSZ számvitelért felelős tisztviselőjének feladatai kizárólag a költségvetés EKSZ által végrehajtott, EKSZ-re vonatkozó szakaszát érintik. A költségvetés teljes bizottsági szakaszáért - ideértve az uniós küldöttségvezetőknek továbbadott előirányzatokhoz kapcsolódó számviteli műveleteket is - továbbra is a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője felel.

A költségvetés EKSZ-re vonatkozó szakaszának végrehajtása tekintetében az EKSZ számvitelért felelős tisztviselőjeként is a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője jár el, a 213. cikkre figyelemmel.

(2) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője felel a számviteli szabályok és a harmonizált számlatükörnek az Első rész IX. címével összhangban történő megállapításáért.

(3) A számvitelért felelős tisztviselők az engedélyezésre jogosult tisztviselőktől megkapják az elszámolások elkészítéséhez szükséges összes olyan információt, amely az intézmények pénzügyi helyzetéről és a költségvetés végrehajtásáról megbízható és valós képet ad. Az engedélyezésre jogosult tisztviselők garantálják ezen információk megbízhatóságát.

(4) Mielőtt az intézmény vagy a 208. cikkben említett szerv elfogadja az elszámolásokat, a számvitelért felelős tisztviselő záradékkal látja el azt, tanúsítva, hogy meggyőződött arról, hogy az megbízható és valós képet ad az intézmény vagy a 208. cikkben említett szerv pénzügyi helyzetéről.

E célból a számvitelért felelős tisztviselő megbizonyosodik arról, hogy az elszámolások a 143. cikkben említett számviteli szabályokkal és az e cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti számviteli eljárásokkal összhangban készültek, és hogy az elszámolásokban valamennyi bevétel és kiadás szerepel.

A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő minden olyan információt továbbít, amelyre a számvitelért felelős tisztviselőnek feladatai elvégzéséhez szüksége van.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő továbbra is teljes mértékben felel az általa irányított források megfelelő felhasználásáért, az ellenőrzése alatt álló kiadások jogszerűségéért és szabályszerűségéért, valamint a számvitelért felelős tisztviselő számára továbbított információk hiánytalanságáért és pontosságáért.

(5) A számvitelért felelős tisztviselő jogosult vizsgálni a kapott információt, valamint további, a beszámoló aláírásával való ellátás céljából szükségesnek ítélt vizsgálatokat végezni.

A számvitelért felelős tisztviselő szükség esetén fenntartásokkal él, amelyekben pontosan megmagyarázza azok jellegét és hatályát.

(6) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, kizárólag a számvitelért felelős tisztviselő jogosult készpénz és készpénz-egyenértékesek kezelésére. A számvitelért felelős tisztviselő felel ezek megóvásáért.

(7) A programok vagy fellépések végrehajtása során a Bizottság nevében és megbízásából vagyonkezelői számlák nyithatók az 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii., iii., v. vagy vi. alpontja szerinti megbízott szervezet általi irányítás érdekében.

Az ilyen számlákat a program vagy fellépés végrehajtásáért felelős engedélyezésre jogosult tisztviselő felelőssége alatt nyitják meg a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjével egyetértésben.

Az ilyen számlák kezeléséért az engedélyezésre jogosult tisztviselő felel.

(8) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője meghatározza a vagyonkezelői számlák megnyitására, kezelésére, bezárására és használatára vonatkozó szabályokat.

(9) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a számvitelért felelős tisztviselő hatásköreivel és feladataival kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, beleértve annak kinevezését és visszahívását, a számviteli és nyilvántartási rendszerekkel kapcsolatos véleményt, a pénztár- és bankszámlakezelést, a számlákkal kapcsolatos aláírási jogot, a számlaegyenlegek kezelését, az átutalási és átváltási műveleteket, a fizetési módokat, a jogi személyekkel kapcsolatos adatokat és a bizonylatok megőrzését.

69. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő által átruházható jogkörök

(1) Kötelezettségeinek teljesítése során a számvitelért felelős tisztviselő bizonyos feladatokat beosztottjaira ruházhat át.

A felhatalmazó jogi aktus megállapítja e feladatokat.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a helyi szerveknél számlakezelésre felhatalmazott személyekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

4. szakasz

Az előlegszámla-kezelő

70. cikk

Előlegszámlák

(1) Kis összegek kifizetésére és a saját forrásokon kívüli egyéb bevételek beszedésére előlegszámlákat lehet létrehozni, az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerint.

A 128. cikk értelmében vett válságkezelési segélyek és humanitárius segítségnyújtási műveletek terén azonban az Európai Parlament és a Tanács által a szóban forgó költségvetési sor tekintetében a folyó pénzügyi évre meghatározott előirányzatok mértékének tiszteletben tartása mellett korlátlan összegig alkalmazhatók az előlegszámlák.

(2) Az előlegszámlákat az intézmény számvitelért felelős tisztviselője bocsátja rendelkezésre, és azokat az intézmény számvitelért felelős tisztviselője által kijelölt előlegszámla-kezelők felelősségi körébe kell rendelni.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az előlegszámlával kapcsolatos feltételekre vonatkozóan, beleértve az előlegszámla-kezelő által kifizethető maximális összeget, valamint a külső fellépésekkel kapcsolatos szabályokra vonatkozóan, beleértve az előlegszámla-kezelők kiválasztására vonatkozó szabályokat, az előlegszámlák feltöltését, az engedélyezésre jogosult tisztviselők és a számvitelért felelős tisztviselők általi vizsgálatokat, valamint a közbeszerzési eljárások tiszteletben tartását. A Bizottság továbbá felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az uniós küldöttségeken előlegszámlák létrehozásával és előlegszámla-kezelők kinevezésével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

4. FEJEZET

A pénzügyi szereplők felelőssége

1. szakasz

Általános szabályok

71. cikk

A pénzügyi szereplőknek adott megbízás visszavonása és feladatellátás alóli felmentésük

(1) A kinevező hatóság bármikor átmenetileg vagy végleg visszavonhatja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megbízását, illetve továbbadott megbízását.

(2) A számvitelért felelős tisztviselőt vagy az előlegszámla-kezelőket kinevező hatóság bármikor átmenetileg vagy végleg felmentheti a számvitelért felelős tisztviselőt, vagy az előlegszámla-kezelőket, vagy mindegyikőjüket a feladataik ellátása alól.

(3) Ez a cikk nem érinti az (1) és (2) bekezdésben említett pénzügyi szereplők tekintetében folyó esetleges fegyelmi eljárásokat.

72. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő jogellenes tevékenységekkel, csalással és korrupcióval kapcsolatos felelőssége

(1) E fejezet nem érinti a 71. cikkben említett pénzügyi szereplőknek az alkalmazandó nemzeti jog, és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére, valamint az Unió vagy a tagállamok tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemre vonatkozó hatályos rendelkezésekben előírtak szerinti esetleges büntetőjogi felelősségét.

(2) E rendelet 73., 74. és 75. cikkének sérelme nélkül, minden illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, számvitelért felelős tisztviselő és előlegszámla-kezelő fegyelmi eljárás alá vonható és kártérítés megfizetésére kötelezhető a személyzeti szabályzatban megállapítottak szerint. Olyan jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén, amely sértheti az Unió érdekeit, az ügyet az alkalmazandó jogszabályok által kijelölt hatóságok és szervek elé kell terjeszteni, különös tekintettel az OLAF.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az engedélyezésre jogosult tisztviselők, a számvitelért felelős tisztviselők és az előlegszámla-kezelők jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén fennálló felelősségével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

2. szakasz

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőkre alkalmazandó szabályok

73. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselőkre alkalmazandó szabályok

(1) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kártérítés megfizetésére kötelezhető a személyzeti szabályzatban megállapítottak szerint.

(2) A kártérítési kötelezettség különösen akkor áll fenn, ha az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő szándékosan vagy súlyos gondatlanságból:

a) visszafizetendő követelések megállapításáról dönt vagy beszedési megbízásokat bocsát ki, kiadásokra kötelezettséget vállal, vagy fizetési megbízást ír alá anélkül, hogy e rendeletnek vagy a 210. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak megfelelne;

b) elmulasztja egy esedékessé váló követelést megállapító dokumentum kiállítását, elmulasztja beszedési megbízás kiállítását vagy azt későn állítja ki, vagy későn állít ki fizetési megbízást, amelynek következtében az adott intézménynek polgári jogi felelőssége keletkezik harmadik felekkel szemben.

(3) Amennyiben a megbízott vagy közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja, hogy a felelősségi körébe tartozó határozat szabálytalan vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével, úgy írásban tájékoztatja a felhatalmazó hatóságot. Amennyiben a felhatalmazást adó hatóság ezt követően a határozat meghozatalára vonatkozó, indokolással ellátott, írásos utasítást ad a megbízott vagy közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőnek, úgy az engedélyezésre jogosult tisztviselőt nem terheli felelősség.

(4) A hatáskörébe tartozó feladatok átruházása esetén a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő továbbra is felelős marad a fennálló belső irányítási és kontrollrendszerek hatékonyságáért és eredményességéért, valamint a közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő kiválasztásáért.

(5) Az uniós küldöttségvezetők számára történő továbbadott megbízás esetén a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő felel a létrehozandó belső irányítási és kontrollrendszerek meghatározásáért, valamint e rendszerek hatékonyságáért és eredményességéért. Az uniós küldöttségvezetők felelnek - a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő utasításainak megfelelően - e rendszerek megfelelő kialakításáért és működtetéséért, valamint a hatáskörükbe tartozó források kezeléséért, és az uniós küldöttségben végrehajtott műveletek irányításáért. Hivatalba lépésük előtt specifikus képzéseken kell részt venniük az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladataival és kötelezettségeivel, valamint a költségvetés végrehajtásával kapcsolatban.

Az uniós küldöttségvezetők az e bekezdés első albekezdése szerinti feladatokról a 67. cikk (3) bekezdésének megfelelően tesznek jelentést.

Az uniós küldöttségvezetők minden évben megbízhatósági nyilatkozatot nyújtanak be a küldöttségen kialakított belső irányítási és kontrollrendszerekről, valamint a rájuk átruházott műveletek irányításáról és azok eredményéről a Bizottság megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselője számára annak érdekében, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselő elkészíthesse a 66. cikk (9) bekezdésében előírt nyilatkozatot.

(6) Minden intézménynek létre kell hoznia egy, a pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló szakosított testületet, vagy részt kell vennie több intézmény által létrehozott közös testület munkájában. Ezen testületek függetlenül működnek, és megállapítják, hogy pénzügyi szabálytalanság történt-e, valamint meghatározzák annak esetleges következményeit.

E testület véleménye alapján az intézmény dönti el, hogy kezdeményezzen-e fegyelmi eljárást vagy kártérítés fizetésére irányuló eljárást. Ha a testület rendszerbeli problémákat észlel, úgy ajánlásokat tartalmazó jelentést küld az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek és a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőnek, feltéve hogy utóbbi nem az érintett személy, valamint a belső ellenőrnek.

(7) Amennyiben az uniós küldöttségvezetők az 56. cikk (2) bekezdése szerint közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el, az e cikk (6) bekezdésének megfelelően a Bizottság által létrehozott testület rendelkezik hatáskörrel az 56. cikk (2) bekezdésében említett ügyekben.

Ha a testület rendszerbeli problémákat észlel, ajánlásokat tartalmazó jelentést küld az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek, a főképviselőnek, valamint a Bizottság megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőjének, feltéve hogy utóbbi nem az érintett személy, továbbá a belső ellenőrnek.

A testület véleménye alapján a Bizottság felkérheti a főképviselőt, hogy kinevező hatóságként eljárva kezdeményezzen fegyelmi eljárást vagy kártérítés fizetésére irányuló eljárást a közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselők ellen, amennyiben a szabálytalanságok a rájuk átruházott bizottsági hatásköröket érintik. Ilyen esetben a főképviselő megfelelő intézkedéseket hoz a személyzeti szabályzattal összhangban annak érdekében, hogy végrehajtsa a Bizottság ajánlása szerint a fegyelmi vagy anyagi felelősség megállapítására indított eljárással kapcsolatos döntéseket.

A tagállamok teljes mértékben támogatják az Uniót az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikke e) pontjának hatálya alá tartozó ideiglenes alkalmazottak által a személyzeti szabályzat 22. cikke értelmében okozott károk esetén történő felelősségre vonásban.

(8) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőkkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, beleértve az utasítások megerősítését, valamint a pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló testület szerepét.

3. szakasz

A számvitelért felelős tisztviselőkre és az előlegszámla-kezelőkre alkalmazandó szabályok

74. cikk

A számvitelért felelős tisztviselőkre alkalmazandó szabályok

(1) A számvitelért felelős tisztviselőt fegyelmi felelősség és kártérítési kötelezettség terheli a személyzeti szabályzatnak megfelelően és az abban foglalt eljárásokkal összhangban. A számvitelért felelős tisztviselő különösen felelőssé tehető az általa elkövetett kötelezettségszegés következő formáiért:

a) a rábízott források, vagyontárgyak vagy dokumentumok elvesztése vagy megrongálása;

b) bankszámlák vagy postai elszámolási számlák jogosulatlan megváltoztatása;

c) olyan összegek visszafizettetése vagy kifizetése, amelyek nincsenek összhangban a megfelelő beszedési, illetve fizetési megbízásokkal;

d) esedékes bevételek beszedésének elmulasztása.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a számvitelért felelős tisztviselők egyéb kötelezettségszegés esetén fennálló felelősségével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

75. cikk

Az előlegszámla-kezelőkre alkalmazandó szabályok

(1) Az előlegszámla-kezelőt fegyelmi felelősség és kártérítési kötelezettség terheli a személyzeti szabályzatnak megfelelően és az abban foglalt eljárásokkal összhangban. Az előlegszámla-kezelő különösen felelőssé tehető az általa elkövetett kötelezettségszegés következő formáiért:

a) a rábízott források, vagyontárgyak vagy dokumentumok elvesztése vagy megrongálása;

b) az általa eszközölt kifizetésekről megfelelő bizonylatok felmutatásának elmulasztása;

c) a jogosultaktól eltérő személyek részére kifizetések teljesítése;

d) esedékes bevételek beszedésének elmulasztása.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az előlegszámla-kezelők egyéb kötelezettségszegés esetén fennálló felelősségével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

5. FEJEZET

Bevételi műveletek

1. szakasz

A saját források rendelkezésre bocsátása

76. cikk

Saját források

(1) A 2007/436/EK, Euratom határozatban említett saját források által képzett bevételre vonatkozó becslés euróban szerepel a költségvetésben. A saját források által képzett bevételt az 1150/2000/EK, Euratom rendelettel összhangban kell rendelkezésre bocsátani.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a saját forrásokkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

2. szakasz

A követelések megbecslése

77. cikk

A követelések megbecslése

(1) Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek elegendő és megbízható információ áll rendelkezésére valamely olyan intézkedésről vagy helyzetről, amely az Uniónak fizetendő összeget eredményezhet, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megbecsüli a követelés összegét.

(2) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, amint a becslést eredményező intézkedést vagy helyzetet módosító eseményről szerez tudomást, kiigazítja a követelés becsült összegét.

Amennyiben egy korábban a követelések megbecslését eredményező intézkedés vagy helyzet kapcsán állítottak ki beszedési megbízást, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ennek megfelelően kiigazítja a becslést.

Amennyiben a beszedési megbízás összege megegyezik a követelés eredetileg becsült összegével, a becslést nullára kell csökkenteni.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve, a követelés megbecslését nem kell elkészíteni azt megelőzően, hogy a tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják a 2007/436/EK, Euratom határozatban meghatározott saját források összegeit, amelyeket a tagállamok rögzített időszakonként fizetnek. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő beszedési megbízást bocsát ki ezen összegekre vonatkozóan.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a követelések megbecslésével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

3. szakasz

A követelések megállapítása

78. cikk

A követelések megállapítása

(1) A követelés megállapítása olyan eljárás, amellyel az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő:

a) ellenőrzi, hogy az adós tartozása fennáll;

b) megállapítja vagy ellenőrzi a tartozás valódiságát és összegét;

c) ellenőrzi azon feltételeket, amelyek mellett a tartozás esedékes.

(2) A Bizottság számára rendelkezésre bocsátott saját forrásokat, és bármely nem vitatott, határozott összegű és esedékes követelést a számvitelért felelős tisztviselőnek szóló beszedési megbízás állapít meg, amelyet az adósnak megküldött terhelési értesítés követ - mindkét okmányt az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő készíti el.

(3) A jogalap nélkül kifizetett összegeket vissza kell fizettetni.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a követelések megállapításával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, beleértve az eljárásokat és a bizonylatokat, valamint a késedelmi kamat megállapításával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

4. szakasz

A visszafizettetés engedélyezése

79. cikk

A visszafizettetés engedélyezése

(1) A visszafizettetés engedélyezése olyan eljárás, amellyel az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő beszedési megbízás kiállításával utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy fizettesse vissza az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által megállapított követelést.

(2) Tagállamoktól eltérő jogalanyokkal szembeni követelések fennállását az intézmény hivatalos határozatban állapíthatja meg, mely határozat az EUMSZ 299. cikke értelmében végrehajtható.

Amennyiben az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony és időben történő védelme megkívánja, kivételes esetekben a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyzettel kapcsolatos követelésekre vonatkozóan a Bizottság is elfogadhat ilyen végrehajtandó határozatokat a többi intézmény javára és kérésére.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a a beszedési megbízás kiállításával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

5. szakasz

Visszafizettetés

80. cikk

A visszafizettetésre vonatkozó szabályok

(1) A számvitelért felelős tisztviselő az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által szabályszerűen kiállított beszedési megbízások szerint jár el. A számvitelért felelős tisztviselőnek kellő körültekintéssel kell eljárnia annak biztosítására, hogy az Unió megkapja bevételeit, és gondoskodnia kell az Unió jogainak védelméről.

A számvitelért felelős tisztviselő úgy fizetteti vissza az összegeket, hogy ellentételezi azon egyenértékű követelésekkel, amelyek az Unió oldalán az olyan adósokkal szemben állnak fenn, akiknek viszont az Unióval szemben vannak követeléseik. Az ilyen követeléseknek nem vitatottnak, határozott összegűnek és esedékesnek kell lenniük.

(2) Amennyiben a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő egy megállapított követelés visszafizettetésétől való teljes vagy részleges elállást tervezi, biztosítja, hogy a lemondás szabályos és összhangban van a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az arányosság elvével. A lemondó határozatot meg kell indokolni. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő átruházhatja ezt az elállásról való döntési jogkört.

A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő a megállapított követeléseket részben vagy egészben törölheti. A megállapított követelés részleges törlése nem vonja maga után az Unió valamely megállapított jogosultságáról való lemondást.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a visszafizettetés módjával, beleértve a beszámítás útján történő visszafizettetést is, az önkéntes fizetés hiányában folytatandó visszafizettetési eljárással, a fizetési határidő meghosszabbításával, a pénzbírságok és egyéb bírságok beszedésével, a visszafizettetésről való lemondással, valamint a megállapított követelések törlésével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

(3) A tagállamok viselik az elsődleges felelősséget azért, hogy - az ágazatspecifikus szabályokban foglaltaknak megfelelően - elvégezzék a kontrollokat és ellenőrzéseket, és visszafizettessék a jogosulatlanul felhasznált összegeket. Amennyiben a tagállamok saját felelősségükre feltárnak és kijavítanak szabálytalanságokat, mentesülnek a Bizottság által velük szemben e szabálytalanságokkal összefüggésben alkalmazott pénzügyi korrekciók alól.

(4) A Bizottság pénzügyi korrekciókat hajt végre a tagállamokkal szemben annak érdekében, hogy kizárja az uniós finanszírozás alól az alkalmazandó jogszabályok megsértésével teljesített kiadásokat. A Bizottság a pénzügyi korrekcióit a jogosulatlanul felhasznált összegek beazonosítása, valamint a költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatások megállapítása alapján hajtja végre. Amennyiben ezeket az összegeket nem lehet pontosan meghatározni, a Bizottság az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban extrapolált vagy átalánykorrekciót alkalmazhat.

A Bizottság a pénzügyi korrekció összegének meghatározásakor figyelembe veszi az alkalmazandó jogszabályok megsértésének természetét és súlyosságát, valamint a költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatásokat, többek között abban az esetben is, amikor az irányítási és kontrollrendszerek hiányossága állapítható meg.

A pénzügyi korrekciók megállapítására vonatkozó feltételeket és az alkalmazandó eljárást ágazatspecifikus szabályok határozhatják meg.

(5) Az extrapolált vagy átalánykorrekciók alkalmazására vonatkozó módszertant az ágazatspecifikus szabályoknak megfelelően kell meghatározni, annak érdekében, hogy a Bizottság meg tudja óvni az Unió pénzügyi érdekeit.

81. cikk

Elévülési idő

(1) A konkrét rendeletek rendelkezéseinek, valamint a 2007/436/EK, Euratom határozat sérelme nélkül, az Uniónak harmadik országokkal szembeni, valamint harmadik feleknek az Unióval szembeni jogosultságai ötéves elévülési időszak hatálya alá tartoznak.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az elévülési időszakkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

82. cikk

Az uniós jogosultságok kezelése a tagállamokban

Fizetésképtelenségi eljárás esetén az Unió követeléseit ugyanolyan preferenciális elbánásban kell részesíteni, mint a visszafizettetési eljárás helye szerinti tagállam közjogi szerveinek járó, hasonló jellegű követeléseket.

83. cikk

A Bizottság által kiszabott pénzbírságok, büntetések és felhalmozódott kamatok

(1) A pénzbírságok, büntetések és szankciók útján befolyt összegek és minden felhalmozott kamat vagy ezek által generált egyéb bevétel mindaddig nem számolható el költségvetési bevételként, amíg az azokat kivető határozatokat az Európai Unió Bírósága semmissé nyilváníthatja.

(2) Az (1) bekezdésben említett összegeket mihamarabb, és legkésőbb a valamennyi jogorvoslati lehetőség kimerülését követő évben kell költségvetési bevételként nyilvántartásba venni. A kifizető jogalanynak az Európai Unió Bíróságának ítélete nyomán visszafizetett összegeket nem lehet költségvetési bevételként feltüntetni.

(3) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni a végső elszámolásról vagy a pénzügyi korrekciókról szóló határozatokra.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a pénzbírságok, büntetések és felhalmozott kamat útján befolyt összegekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

6. FEJEZET

Kiadási műveletek

84. cikk

Finanszírozási döntés

(1) Minden kiadási tételre kötelezettséget kell vállalni, továbbá azt meg kell erősíteni, engedélyezni kell, és ki kell fizetni.

(2) Azon előirányzatok esetét kivéve, amelyeket az 54. cikk (5) bekezdése e) pontjának megfelelően alap-jogiaktus hiányában is teljesíteni lehet, a kiadásokra történő kötelezettségvállalást az intézmény vagy az intézmény által átruházott hatáskörökkel rendelkező hatóságok által elfogadott finanszírozási döntésnek kell megelőznie.

(3) A (2) bekezdésben említett finanszírozási döntés meghatározza az elérendő célokat, a várható eredményeket, a végrehajtás módszerét és annak teljes összegét. Tartalmazza a finanszírozandó fellépések leírását és az egyes fellépésekre előirányzott összegek megjelölését, valamint végrehajtásuk tervezett menetrendjét is.

Közvetett irányítás esetén a finanszírozási döntés meghatározza az 58. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti megbízott szervezetet vagy személyt, a szervezet vagy személy kiválasztására alkalmazott kritériumokat és a rábízott feladatokat is.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a finanszírozási döntésekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

1. szakasz

Kiadásokra vállalt kötelezettség

85. cikk

A kötelezettségvállalások típusai

(1) A költségvetési kötelezettségvállalás az a művelet, amely során előjegyzik a jogi kötelezettségvállalások teljesítéséből adódó, elkövetkező kifizetések fedezetéhez szükséges előirányzatot.

A jogi kötelezettségvállalás az az aktus, amellyel az engedélyezésre jogosult tisztviselő vállal vagy megállapít egy kötelezettséget, amely költséget eredményez.

A költségvetési kötelezettségvállalást és a jogi kötelezettségvállalást ugyanazon engedélyezésre jogosult tisztviselő hagyja jóvá, kivéve az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott, megfelelően indokolt esetekben.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a kötelezettségvállalások típusaival, a globális kötelezettségvállalások elfogadásával, az aláírás egységességével, valamint az ideiglenes kötelezettségvállalásokon keresztül biztosított igazgatási kiadásokkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

(3) A költségvetési kötelezettségvállalások az alábbi kategóriák valamelyikébe esnek:

a) egyedi: a költségvetési kötelezettségvállalás egyedi, ha a kedvezményezett és a kiadás összege ismert;

b) globális: a költségvetési kötelezettségvállalás globális, ha az egyedi kötelezettségvállalás meghatározásához szükséges tényezők közül legalább egy még nem ismert;

c) ideiglenes: a költségvetési kötelezettségvállalás ideiglenes, ha a 170. cikkben említett kiadás fedezetéül vagy rendszeres igazgatási kiadásokra szolgál, illetve ha vagy az összeg, vagy a végső kedvezményezettek nem ismertek véglegesen.

(4) Az egy pénzügyi évet meghaladó fellépésekre vállalt költségvetési kötelezettségeket kizárólag akkor lehet több éven keresztül éves részletekre lebontani, ha az alap-jogiaktus így rendelkezik, vagy azok igazgatási kiadásokra vonatkoznak.

86. cikk

A kötelezettségvállalásokra alkalmazandó szabályok

(1) Bármely olyan intézkedés tekintetében, amely költségvetést terhelő kiadásokat idézhet elő, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek költségvetési kötelezettséget kell vállalnia, mielőtt jogi kötelezettséget vállal harmadik felekkel, vagy a 187. cikk alapján forrásokat csoportosít át egy vagyonkezelői alaphoz.

(2) A költségvetési kötelezettségvállalás jogi kötelezettségvállalást megelőző, (1) bekezdésben előírt kötelezettsége nem alkalmazandó az üzletmenet-folytonossági terv keretében kihirdetett válsághelyzetben, a Bizottság vagy bármely egyéb intézmény által igazgatási autonómiája keretében elfogadott eljárásokkal összhangban vállalt jogi kötelezettségekre.

(3) Humanitárius segítségnyújtási műveletek, polgári védelmi műveletek és válságkezelési segélyek esetén az (1) bekezdésben megállapított kötelezettség nem alkalmazandó, ha az uniós intézkedés eredményes végrehajtásához arra van szükség, hogy az Unió harmadik felekkel azonnal jogi kötelezettséget vállaljon, és ezt megelőzően nincs lehetőség egyéni költségvetési kötelezettségvállalásra. A költségvetési kötelezettségvállalást azonnal meg kell tenni azt követően, hogy a harmadik felekkel létrejött a jogi kötelezettségvállalás.

(4) A második rész IV. címének különös rendelkezéseire is figyelemmel, a globális költségvetési kötelezettségvállalások fedezik az n+1. év december 31-éig megkötött megfelelő egyedi jogi kötelezettségvállalások összes költségét.

A 85. cikk (4) bekezdésére és a 203. cikk (2) bekezdésére is figyelemmel, az egyedi vagy ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó egyedi jogi kötelezettségvállalásokat az n. év december 31-éig kell megkötni.

Az első és második albekezdésben említett időszakok végén az ilyen költségvetési kötelezettségvállalások fel nem használt egyenlegét az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő visszavonja.

A globális költségvetési kötelezettségvállalást követően jóváhagyott minden egyedi jogi kötelezettségvállalás összegét az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő aláírás előtt rávezeti a költségvetési számlákra, és lekönyveli a globális költségvetési kötelezettségvállalásokra.

(5) Az egy pénzügyi évet meghaladó fellépésekre tett költségvetési és jogi kötelezettségvállalásoknak, a személyzeti kiadások kivételével, megszabott végső végrehajtási határidővel kell rendelkezniük a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban.

E kötelezettségvállalások bármely részét, amelyet a határidő után hat hónappal nem teljesítettek, a 15. cikkel összhangban vissza kell vonni.

A költségvetési kötelezettségvállalás azon összegét, amely olyan jogi kötelezettségvállalásnak felel meg, amely tekintetében a jogi kötelezettségvállalás aláírását követő két éven belül nem történt a 90. cikk értelmében vett kifizetés, vissza kell vonni, kivéve, ha ez az összeg a bíróság vagy választottbírósági testület előtt lévő, jogvita tárgyát képező esetekhez kapcsolódik, vagy ha az ágazatspecifikus szabályok különleges rendelkezéseket tartalmaznak.

(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a költségvetési és a jogi kötelezettségvállalással kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, beleértve az egyedi kötelezettségvállalások nyilvántartását.

87. cikk

A kötelezettségvállalásokra alkalmazandó vizsgálatok

(1) Költségvetési kötelezettségvállalás jóváhagyásakor az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy:

a) a kiadást a költségvetés megfelelő tételére terheljék;

b) az előirányzatok rendelkezésre álljanak;

c) a kiadás megfeleljen a Szerződéseknek, a költségvetésnek, e rendeletnek, az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak és minden olyan aktusnak, amelyet a Szerződések és bármely más rendelet alapján fogadtak el;

d) tiszteletben tartsák a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét. Az előfinanszírozási kifizetések megfelelősége, összegük és a teljes kifizetés ütemezése arányban kell álljon a tervezett időtartammal, a végrehajtásban elért haladással, valamint az ilyen előfinanszírozással együtt járó pénzügyi kockázatokkal.

(2) Jogi kötelezettségvállalás fizikai vagy elektronikus aláírással történő nyilvántartásba vételekor az engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy:

a) a kötelezettségvállalást fedezze a vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás;

b) a kiadás rendszeres legyen, és megfeleljen a Szerződéseknek, a költségvetésnek, e rendeletnek, az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak és minden olyan aktusnak, amelyet a Szerződések és más rendeletek alapján fogadtak el;

c) tiszteletben tartsák a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a kötelezettségvállalásokra alkalmazandó vizsgálatokkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

2. szakasz

A kiadások megerősítése

88. cikk

A kiadások megerősítése

(1) A kiadások jóváhagyása az a művelet, amelynek során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő:

a) ellenőrzi, hogy a hitelező jogosult a követelésre;

b) megállapítja vagy ellenőrzi a követelés valódiságát és összegét;

c) ellenőrzi a követelés esedékességének feltételeit.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a kiadások jóváhagyásával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, beleértve a személyzeti kiadások, valamint a közbeszerzési szerződések és a vissza nem térítendő támogatások keretében biztosított időközi kifizetések és egyenleg-kifizetések jóváhagyását, "a tényeknek megfelelő" jelzés alkalmazását előfinanszírozási kifizetések tekintetében, valamint a "kifizethető" és "a tényeknek megfelelő" jelzések lehetséges formáit.

3. szakasz

A kiadások engedélyezése

89. cikk

A kiadások engedélyezése

(1) A kiadások engedélyezése az a művelet, amelynek során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az előirányzatok rendelkezésre állásának ellenőrzése után fizetési megbízás kibocsátásával utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy fizesse ki az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által megerősített kiadási összeget.

Amennyiben az igénybevett szolgáltatások - beleértve a bérleti szolgáltatásokat is - vagy az áruszállítások kifizetése időszakos fizetéssel történik, az engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatértékelést követően elrendelheti közvetlen követeléselszámolási rendszer alkalmazását.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a kiadások jóváhagyására vonatkozóan, beleértve a fizetési megbízáson kötelezően feltüntetendő adatokat, és a fizetési megbízások engedélyezésre jogosult tisztviselő általi vizsgálatát.

4. szakasz

A kiadások kifizetése

90. cikk

A kifizetések típusai

(1) A kifizetésre annak igazolását követően kerül sor, hogy a vonatkozó fellépés az alap-jogiaktus, illetve a szerződés rendelkezéseivel összhangban van; a kifizetés a következő műveletek közül egyet vagy többet foglal magában:

a) a teljes esedékes összeg kifizetése;

b) az esedékes összeg kifizetése az alábbi módok valamelyikével:

i. előfinanszírozás, amelyet a hatáskör-átruházási megállapodás, a szerződés vagy a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírását vagy a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat kiértesítését követően több kifizetésre lehet bontani;

ii. egy vagy több időközi kifizetés a tevékenység részleges végrehajtásának ellentételezéseként;

iii. az esedékes összegek fennmaradó részének kifizetése, amennyiben a tevékenység teljes egészében végrehajtásra került.

(2) A költségvetési számvitelben a kifizetések (1) bekezdésben említett különböző típusait az egyes kifizetések teljesítésekor kell megkülönböztetni.

(3) A 152. cikkben említett számviteli szabályok magukban foglalják az előfinanszírozás elszámolására, valamint a költségek elszámolhatóságának elismerésére vonatkozó szabályokat is.

(4) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő rendszeresen elszámolja az előfinanszírozási kifizetéseket, az alapját képező projekt gazdasági természetének és ütemezésének megfelelően.

Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő nem tartja hatékonynak, hogy a kedvezményezettektől és a szerződéses felektől pénzügyi kimutatást kérjen, 5 000 000 EUR-t meghaladó vissza nem térítendő támogatások vagy szerződések esetén évente legalább egyszer információt kell tőlük kapnia a halmozott kiadásokról.

A második albekezdés alkalmazásában, a szerződések, a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatok és vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások, valamint a hatáskör-átruházási megállapodások megfelelő rendelkezéseket tartalmaznak.

Ez a bekezdés nem sértheti a második rész IV. címében rögzített különös rendelkezéseket.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a kifizetések és a bizonylatok típusaival kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

91. cikk

A kifizetések rendelkezésre álló forrásokra történő korlátozása

A kiadásokat a számvitelért felelős tisztviselő a rendelkezésre álló források keretein belül teljesíti.

5. szakasz

A kiadási műveletek határidői

92. cikk

Határidők

(1) A kifizetéseket az alábbi határidőkön belül kell teljesíteni:

a) 90 naptári napon belül olyan technikai szolgáltatásokra vagy fellépésekre kiterjedő hatáskör-átruházási megállapodások, szerződések, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások vagy vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatok esetén, amelyek értékelése különösen összetett feladat, és amelyek esetében a kifizetés jelentés vagy igazolás elfogadásától függ;

b) 60 naptári napon belül minden egyéb hatáskör-átruházási megállapodás, szerződés, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás vagy vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat esetén, amelyek esetében a kifizetés jelentés vagy igazolás elfogadásától függ;

c) 30 naptári napon belül minden egyéb hatáskör-átruházási megállapodás, szerződés, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás vagy vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat esetén.

(2) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felfüggesztheti a fizetési határidőt, ha:

a) a kifizetési kérelemben szereplő összeg nem esedékes; vagy

b) nem nyújtották be a megfelelő bizonylatokat;

Ha olyan információ jut az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő tudomására, amely kétségessé teszi a kifizetési kérelemben szereplő kiadás elszámolhatóságát, felfüggesztheti a fizetési határidőt annak érdekében, hogy meggyőződjön arról - akár helyszíni ellenőrzések alkalmazásával is-, hogy a kiadás ténylegesen elszámolhatók.

(3) Az érintett hitelezőket írásban kell tájékoztatni e felfüggesztés indokairól.

(4) Amennyiben a felfüggesztés meghaladja a két hónapot, a hitelező kérheti, hogy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő döntsön a felfüggesztés folytatásáról.

(5) A tagállamok esetét kivéve az (1) bekezdésben megállapított határidők lejártával a hitelező kamatra jogosult.

(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a fizetési határidőkkel és azon körülményekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, amelyek esetén a késedelmes fizetésben részesülő hitelezők késedelmi kamatra jogosultak, amelyet azon tételre kell elszámolni, amelyből a megfelelő kiadást elsősorban kifizették.

7. FEJEZET

Informatikai rendszerek és e-kormányzat

93. cikk

A műveletek elektronikus irányítása

(1) Amennyiben a bevételi és kiadási műveletek kezelésére számítógépes rendszereken keresztül kerül sor, úgy a dokumentumokat számítógépes vagy elektronikus eljárással is alá lehet írni.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a műveletek elektronikus irányításával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

94. cikk

Dokumentumtovábbítás

Az érintett intézmények és tagállamok előzetes megállapodására is figyelemmel, a közöttük történő dokumentumtovábbítás elektronikus úton is történhet.

95. cikk

e-kormányzat

(1) Megosztott irányítás esetén a tagállamok és a Bizottság közötti valamennyi hivatalos információcserét az ágazatspecifikus szabályokban leírtak szerint kell lebonyolítani. Ezek a szabályok biztosítják a költségvetés irányítása során összegyűjtött vagy egyéb módon kapott és továbbított adatok átjárhatóságát.

(2) Az intézmények, a végrehajtó ügynökségek és a 208. cikkben említett szervek egységes szabványokat állapítanak meg és alkalmaznak a közbeszerzési és vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos eljárásokban részt vevő harmadik felekkel elektronikus úton folytatott információcsere vonatkozásában. A lehető legnagyobb mértékben egységes szabványokat dolgoznak ki és alkalmaznak a közbeszerzési és vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos eljárások során benyújtott adatok benyújtására, tárolására és feldolgozására, és ebből a célból egységes "elektronikus adatcsereközpontot" alakítanak ki a pályázók, a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők számára.

(3) A Bizottság rendszeresen jelentést tesz az Európai Parlament és a Tanács számára az e-kormányzat végrehajtása terén tett előrelépésekről.

8. FEJEZET

Igazgatási alapelvek

96. cikk

Jó igazgatás

(1) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő késedelem nélkül tudomásra hozza bizonyítékok és/vagy dokumentumok benyújtásának szükségességét, azok formáját és megkívánt tartalmát, valamint adott esetben az odaítélési eljárás lezárásának tervezett menetrendjét.

(2) Amennyiben a pályázó vagy az ajánlattevő nyilvánvaló eljárási hibája miatt a pályázó vagy az ajánlattevő elmulasztja a bizonyítékok benyújtását, vagy nem tesz nyilatkozatokat, az értékelő bizottság vagy adott esetben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő - a megfelelően indokolt esetek kivételével - felkéri a pályázót vagy az ajánlattevőt a hiányzó információk rendelkezésre bocsátására vagy az igazoló dokumentumok tisztázására. Az ilyen információk vagy pontosítások nem járhatnak az ajánlat lényeges megváltozásával vagy a pályázati feltételek módosulásával.

97. cikk

Jogorvoslati eszközök feltüntetése

Amennyiben egy engedélyezésre jogosult tisztviselő eljárási intézkedése hátrányosan befolyásolja a pályázó vagy ajánlattevő, kedvezményezett vagy szerződő fél jogait, az intézkedés során jelezni kell az intézkedés megtámadására rendelkezésre álló közigazgatási és/vagy bírósági jogorvoslati eszközöket.

Különösen a jogorvoslat jellegét, az annak tárgyában illetékes szervet vagy szerveket, valamint az annak gyakorlására megállapított határidőket kell jelezni.

9. FEJEZET

A belső ellenőr

98. cikk

A belső ellenőr kinevezése

(1) Valamennyi intézmény létrehoz egy belső ellenőri funkciót, amelyet a vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően kell ellátni. Az intézmény által kinevezett belső ellenőr felel az előbbinek a költségvetés-végrehajtási rendszerek és eljárások megfelelő működésének ellenőrzéséért. A belső ellenőr nem lehet sem engedélyezésre jogosult tisztviselő, sem számvitelért felelős tisztviselő.

(2) Az EKSZ belső ellenőrzésének alkalmazásában az 56. cikk (2) bekezdésével összhangban közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőként eljáró uniós küldöttségvezetők a továbbadott megbízás keretében végzendő pénzgazdálkodás vonatkozásában a Bizottság belső ellenőrének ellenőrzési hatásköre alá tartoznak.

A költségvetés EKSZ-re vonatkozó szakaszának végrehajtása tekintetében az EKSZ belső ellenőreként is a Bizottság belső ellenőre jár el, a 213. cikkre figyelemmel.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a belső ellenőr kinevezésével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

99. cikk

A belső ellenőr jogköre és feladatai

(1) A belső ellenőr az irányítási és kontrollrendszerek minőségéről szóló független vélemények megalkotásával és a műveletek végrehajtási feltételeinek javítására és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás támogatására vonatkozó ajánlások megtételével tanácsot ad intézményének a kockázatkezeléssel kapcsolatban.

A belső ellenőr felelős különösen:

a) a belső irányítási rendszer alkalmasságának és hatékonyságának, valamint a szervezeti egységek szakpolitikák, programok és fellépések végrehajtása során mutatott teljesítményének az ezekhez kapcsolódó kockázatok figyelembevételével történő felméréséért;

b) a minden egyes költségvetés-végrehajtási műveletre alkalmazandó belső kontroll- és ellenőrzési endszerek hatékonyságának és eredményességének értékeléséért.

(2) A belső ellenőr feladatait az intézmény minden tevékenységével és szervezeti egységével kapcsolatban ellátja. A feladatai ellátásához szükséges információkhoz teljes és korlátlan - ha szükséges, helyszíni - hozzáférést élvez, beleértve a tagállamokat és a harmadik országokat is.

A belső ellenőr tudomásul veszi az engedélyezésre jogosult tisztviselők éves jelentését és minden egyéb meghatározott információt.

(3) A belső ellenőr megállapításairól és ajánlásairól jelentést készít az intézménynek. Az intézmény biztosítja, hogy az ellenőrzés eredményeként megszületett ajánlásokra tekintettel intézkedések történjenek. A belső ellenőr továbbá éves belső ellenőrzési jelentést nyújt be az intézménynek, feltüntetve a végrehajtott belső ellenőrzések számát és típusát, a tett ajánlásokat és az ezen ajánlásokra tekintettel hozott intézkedéseket.

(3a) A Bizottság minden évben a mentesítési eljárás keretében és az EUMSZ 319. cikkével összhangban kérésre továbbítja az e cikk (3) bekezdésének értelmében készült éves belső ellenőrzési jelentést, megfelelően figyelembe véve a titoktartási előírásokat.

(4) Az intézménynek a belső ellenőr elérhetőségeit a kiadási műveletekben érintett bármely természetes vagy jogi személy rendelkezésére kell bocsátania, hogy azok bizalmasan felvehessék az ellenőrrel a kapcsolatot.

(5) Az intézmény minden évben összefoglaló jelentést továbbít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben bemutatja a végrehajtott belső ellenőrzések számát és típusát, a tett ajánlásokat és az ajánlások alapján hozott intézkedéseket.

(6) A belső ellenőr jelentései és megállapításai, valamint az intézmény jelentése csak azt követően tehetők nyilvánosan hozzáférhetővé, hogy a belső ellenőr jóváhagyta a végrehajtásukra tett intézkedést.

(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a belső ellenőr hatásköreivel és feladataival kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

100. cikk

A belső ellenőr függetlensége

(1) A belső ellenőrre alkalmazandó különös szabályokat az intézmények állapítják meg oly módon, hogy feladatai teljesítésében teljes függetlenséget garantálnak a belső ellenőr számára, és megállapítják a belső ellenőr felelősségi körét.

Ha a belső ellenőr a személyzet tagja, kizárólagos ellenőrzési jogkörét teljesen függetlenül gyakorolja, továbbá a személyzeti szabályzatban megállapítottak és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározottak szerint vállal felelősséget.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a belső ellenőr függetlenségével és felelősségével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, beleértve a belső ellenőr azon jogát, hogy keresetet nyújtson be az Európai Unió Bíróságánál.

V. CÍM

KÖZBESZERZÉS ÉS KONCESSZIÓK

1. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. szakasz

Hatály és az odaítélés alapelvei

101. cikk

Fogalommeghatározások e cím alkalmazásában

(1) E cím alkalmazásában:

a)

"közbeszerzés" : építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás szerződés útján történő kivitelezése, megvalósítása, illetve nyújtása, valamint földterület, meglévő épületek vagy egyéb ingatlan megszerzése vagy bérlése egy vagy több ajánlatkérő szerv által, az ezen ajánlatkérő szervek által kiválasztott gazdasági szereplőktől;

b)

"közbeszerzési szerződés" :

egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több a 117. és a 190. cikk értelmében vett ajánlatkérő szerv által, írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya az árnak részben vagy egészben a költségvetésből történő kifizetése ellenében ingó vagy ingatlan javak szerzése, építési beruházás kivitelezése vagy szolgáltatás nyújtása.

A közbeszerzési szerződések tárgya lehet:

i. ingatlan;

ii. árubeszerzés;

iii. építési beruházás;

iv. szolgáltatásnyújtás;

c)

"koncessziós szerződés" : egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több, a 117. és a 190. cikk értelmében vett ajánlatkérő szerv által, írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya valamely gazdasági szereplőnek építési beruházás kivitelezésével, illetve szolgáltatások nyújtásával és irányításával való megbízása (a továbbiakban: koncesszió). Az ellenszolgáltatás vagy kizárólag az építmény vagy szolgáltatás hasznosítási joga, vagy ez a jog pénzbeli ellenszolgáltatással kiegészítve. A koncessziós szerződés elnyerésével a koncessziós jogosultra hárul a szóban forgó építmények vagy szolgáltatások hasznosításával járó működési kockázat, beleértve a keresleti kockázatot vagy kínálati kockázatot, vagy mindkettőt. Abban az esetben, ha rendes működési feltételek mellett nincs garancia arra, hogy megtérülnek az építmény vagy szolgáltatás hasznosítása során végzett beruházások, illetve felmerült költségek, úgy tekintendő, hogy a koncessziós jogosult viseli a működési kockázatot;

d)

"szerződés" : közbeszerzési szerződés vagy koncessziós szerződés;

e)

"keretszerződés" : egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő szerv között létrejött közbeszerzési szerződés, amelynek célja az egy adott időszakban kötendő, a keretszerződésen alapuló egyedi szerződésekre irányadó feltételek megállapítása, különösen az árra és adott esetben a tervezett mennyiségre vonatkozóan;

f)

"dinamikus beszerzési rendszer" : gyakori beszerzések lebonyolítására szolgáló, teljes mértékben elektronikus folyamat;

g)

"gazdasági szereplő" : bármely természetes vagy jogi személy - a közjogi szerveket is beleértve -, illetve ezek csoportja, aki vagy amely árubeszerzést, építési beruházások kivitelezését, szolgáltatások nyújtását vagy ingatlanok rendelkezésre bocsátását kínálja;

h)

"közbeszerzési dokumentum" :

minden olyan dokumentum, amelyet az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési eljárás elemeinek leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, beleértve az alábbiakat:

i. a 103. cikkben megállapított közzétételi intézkedések;

ii. az ajánlattételi felhívás;

iii. a kiírási feltételek, ezen belül a műszaki leírás és az értékelési szempontok, illetve versenypárbeszéd esetén az ismertető;

iv. a szerződéstervezet;

i)

"jogerős közigazgatási határozat" : valamely közigazgatási hatóság olyan határozata, amely jogerővel bír és kötelező érvényű a gazdasági szereplő székhelye szerinti országnak vagy az ajánlatkérő szerv országának jogszabályai vagy az alkalmazandó uniós jogszabályok szerint;

j)

"központi beszerző szerv" : olyan ajánlatkérő szerv, amely központosított és - adott esetben - járulékos beszerzési tevékenységet végez;

k)

"ajánlattevő" : ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő;

l)

"részvételre jelentkező" : a meghívásos eljárásban, tárgyalásos versenyeljárásban, versenypárbeszédben, innovációs partnerségben, tervpályázaton vagy tárgyalásos eljárásban való részvételre történő meghívásért folyamodó, vagy részvételre meghívott gazdasági szereplő;

m)

"értékesítő" : gazdasági szereplő, aki vagy amely szerepel a részvétel iránti kérelem vagy ajánlat benyújtására felkérendő értékesítők jegyzékén;

n)

"alvállalkozó" : olyan gazdasági szereplő, akit vagy amelyet egy részvételre jelentkező, ajánlattevő vagy egyéb szerződő fél a szerződés egy részének teljesítése céljából javasol. Az alvállalkozó nem áll közvetlen jogi kapcsolatban az ajánlatkérő szervvel;

(2) A két vagy több típusú közbeszerzést (építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás), illetve koncessziót (építési vagy szolgáltatási) vagy közbeszerzést és koncessziót egyaránt magában foglaló vegyes szerződést azon feltételek szerint kell odaítélni, amelyek a kérdéses szerződés fő tárgyának megfelelő közbeszerzéstípusra alkalmazandók;

(3) A 105a.-108. cikk kivételével e cím nem alkalmazandó a vissza nem térítendő támogatásokra, valamint az EBB-vel vagy az Európai Beruházási Alappal megkötött, a 125. cikk (8) bekezdésének megfelelően meghatározott technikai segítségnyújtásra irányuló szerződésekre.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően, részletes szabályokat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakról: a közbeszerzési és a koncessziós szerződések pontosabb meghatározása és hatálya, a közös közbeszerzési szójegyzék alapján alkalmazandó nómenklatúra, a vegyes szerződések, a gazdasági szereplők, valamint a keretszerződések és az ezeken alapuló egyedi szerződések, ezen belül a keretszerződések maximális időbeli hatálya, valamint a keretszerződéseken alapuló, egy vagy több gazdasági szereplővel kötött egyedi szerződések odaítélése és végrehajtási módjai.

102. cikk

A közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó elvek

(1) Minden, egészében vagy részben a költségvetés által finanszírozott közbeszerzési szerződésnek tiszteletben kell tartania az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét.

(2) Minden szerződést a lehető legszélesebb körben kell pályáztatni, kivéve a 104. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett eljárás alkalmazásakor.

A szerződés tervezett értéke nem határozható meg az alkalmazandó szabályok megkerülésének céljával, és a szerződés nem is bontható részekre e célból.

Az ajánlatkérő szervnek adott esetben külön tételekre kell bontania a szerződést, kellő figyelemmel a széles körű verseny biztosítására.

(3) Az ajánlatkérő szervek nem alkalmazhatják a keretszerződéseket nem megfelelően vagy oly módon, amelynek célja vagy tényleges hatása a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása.

2. szakasz

Közzététel

103. cikk

Közzétételi intézkedések

(1) Az ajánlatkérő szerv köteles a 118. cikk (1) bekezdésében vagy a 190. cikkben említett értékhatárt elérő vagy túllépő valamennyi eljárásra vonatkozóan közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában az alábbiakat:

a) az eljárást megindító hirdetményt, kivéve a 104. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett eljárás esetében;

b) a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztatót.

(2) A 118. cikk (1) bekezdésében vagy a 190. cikkben említett értékhatár alatti eljárásokat megfelelő módon kell meghirdetni.

(3) Az eljárás eredményére vonatkozó egyes információk közzétételétől el lehet tekinteni, amennyiben ez akadályozná a bűnüldözést vagy egyéb módon közérdeket sértene, sértené a gazdasági szereplők jogos üzleti érdekeit, vagy torzíthatja a tisztességes versenyt közöttük.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően, részletes szabályokat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakról: az eljárások meghirdetésének követelményei a 118. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárokhoz viszonyított értékük alapján, az ajánlatkérő szervek által a megkülönböztetésmentesség elvének teljes körű tiszteletben tartásával végezhető meghirdetés, valamint a hirdetmények tartalma és közzététele.

3. szakasz

Közbeszerzési eljárások

104. cikk

Közbeszerzési eljárások

(1) A koncessziós szerződések vagy közbeszerzési szerződések - beleértve a keretszerződéseket is - megkötésére irányuló közbeszerzési eljárások a következő formák egyikét ölthetik:

a) nyílt eljárás;

b) meghívásos eljárás, dinamikus beszerzési rendszerben is;

c) tervpályázat;

d) tárgyalásos eljárás, beleértve a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást;

e) versenypárbeszéd;

f) tárgyalásos versenyeljárás;

g) innovációs partnerség;

h) a részvételi szándék kifejezésére való felhívást magában foglaló eljárás.

(2) Nyílt eljárás esetében bármely érdekelt gazdasági szereplő tehet ajánlatot.

(3) Meghívásos eljárás, versenypárbeszéd, tárgyalásos eljárás és innovációs partnerség esetében bármely gazdasági szereplő kérelmezheti a részvételt az ajánlatkérő szerv által előírt információ benyújtásával. Az ajánlatkérő szervnek mindazon részvételre jelentkezőket fel kell kérnie ajánlat benyújtására, akik vagy amelyek megfelelnek a kiválasztási szempontoknak, és akik vagy amelyek az ajánlat benyújtása tekintetében nincsenek a 106. és 107. cikkben meghatározott helyzetekben.

Az első albekezdés ellenére, az ajánlatkérő szerv objektív és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási szempontok alapján korlátozhatja az eljárásban való részvételre felkérendő jelentkezők számát, és ezeket a szempontokat az eljárást megindító hirdetményben vagy a részvételi szándék kifejezésére való felhívásban ismertetnie kell. A felkért jelentkezők létszámának elegendőnek kell lennie a valódi verseny biztosításához.

(4) Az ajánlatkérő szervnek minden tárgyalást magában foglaló eljárásban tárgyalnia kell az ajánlattevőkkel az eredeti és bármely azt követő ajánlatukról vagy azok részeiről - a végleges ajánlat kivételével - az ajánlatok tartalmának javítása érdekében. A közbeszerzési dokumentumokban meghatározott minimumkövetelményekről és szempontokról nem lehet tárgyalni.

Az ajánlatkérő szerv az eredeti ajánlat alapján, tárgyalás nélkül is lebonyolíthatja az eljárást, amennyiben a közbeszerzési dokumentumokban fenntartotta magának ezt a lehetőséget.

(5) Az ajánlatkérő szerv az alábbiak szerint alkalmazhatja az eljárásokat:

a) a nyílt vagy a meghívásos eljárást bármilyen beszerzés céljára;

b) a részvételi szándék kifejezésére való felhívást magában foglaló eljárást a 118. cikk (1) bekezdésében említett értékhatár alatti szerződések esetében, jövőbeli meghívásos ajánlattételi felhívásokhoz kapcsolódóan ajánlat benyújtására felkérendő részvételre jelentkezők előválogatására, vagy pedig részvételi jelentkezések vagy ajánlatok benyújtására felkérendő értékesítők listájának összeállítására;

c) a tervpályázatot olyan tervnek vagy tervrajznak a megszerzésére, amelyet versenyeztetés után egy bírálóbizottság választ ki;

d) az innovációs partnerséget egy innovatív termék, szolgáltatás vagy innovatív építési beruházás kifejlesztésére, majd ezt követően a létrejött áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások megvásárlására;

e) a tárgyalásos versenyeljárást vagy a versenypárbeszédet koncessziós szerződésekre, a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 9 ) XIV. mellékletében említett szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre, olyan esetekben, amikor egy nyílt vagy meghívásos eljárás keretében az eredeti eljárás lezárásáig kizárólag szabálytalan vagy érvénytelen ajánlatok érkeztek be, valamint olyan esetekben, amikor ezt az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban részletesen meghatározott konkrét körülmények indokolják, amelyek többek között a szerződés tárgyának jellegéhez vagy összetettségéhez vagy az adott szerződéstípushoz kapcsolódnak;

f) a tárgyalásos eljárást a 118. cikk (1) bekezdésében említett értékhatár alatti szerződések esetében, illetve a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást kizárólag a 2014/24/EU irányelv hatályán kívül eső konkrét beszerzéstípusok esetében és az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban világosan meghatározott rendkívüli körülmények fennállása esetén.

(6) A dinamikus beszerzési rendszernek a teljes időtartama alatt nyitva kell állnia minden olyan gazdasági szereplő előtt, aki vagy amely megfelel a kiválasztási szempontoknak.

A dinamikus beszerzési rendszerben történő közbeszerzésre az ajánlatkérő szervnek a meghívásos eljárás szabályait kell alkalmaznia.

(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően, részletes szabályokat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakról: a szerződések odaítélését célzó, az (1) bekezdésben említett közbeszerzési eljárások típusai és további részletszabályai a 118. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárokhoz viszonyított értékük alapján, az egyes eljárástípusokban felkérendő részvételre jelentkezők minimális száma, a különböző eljárások alkalmazásának további feltételei, a dinamikus beszerzési rendszer, valamint a szabálytalan és érvénytelen ajánlatok.

104a. cikk

Intézményközi közbeszerzés és közös közbeszerzés

(1) Amennyiben a szerződésben vagy a keretszerződésben két vagy több intézmény, végrehajtó ügynökség vagy a 208. és a 209. cikkben említett szerv érdekelt, és amennyiben hatékonyságnövelésre van lehetőség, az érintett ajánlatkérő szervek intézményközi alapon, az egyik ajánlatkérő szerv vezetésével bonyolíthatják le az eljárást és kezelhetik a későbbi szerződést vagy keretszerződést.

Az intézményközi eljárásban részt vehetnek a Tanács által a KKBP keretében az EUSZ V. címe alapján létrehozott szervek is.

A keretszerződés feltételei csak a közbeszerzési eljárás megindításától fogva e célból bevont ajánlatkérő szervek és a keretszerződésben részes gazdasági szereplők között alkalmazhatók.

(2) Amennyiben egy szerződésre vagy keretszerződésre egy intézmény és egy vagy több tagállami ajánlatkérő szerv közös fellépésének végrehajtásához van szükség, az intézmény és az ajánlatkérő szervek közösen bonyolíthatják le a közbeszerzési eljárást.

Közös közbeszerzést EFTA-államokkal és az Unió tagjelölt országaival is lehet folytatni, amennyiben ezt a lehetőséget egy két- vagy többoldalú megállapodás kifejezetten előírja.

Közös közbeszerzési eljárás esetén az intézményekre vonatkozó eljárási rendelkezéseket kell alkalmazni.

Amennyiben a szerződés teljes tervezett értékéből egy tagállami ajánlatkérő szervhez tartozó vagy általa kezelt rész legalább 50 %, vagy más, megfelelően indokolt esetekben az intézmény dönthet úgy, hogy a tagállami ajánlatkérő szervre vonatkozó eljárási szabályok legyenek alkalmazandók a közös közbeszerzésre, feltéve hogy e szabályok egyenértékűnek tekinthetők az intézményre vonatkozó szabályokkal.

A közös közbeszerzésben érintett intézménynek, valamint a tagállamok, az EFTA-államok vagy uniós tagjelölt országok ajánlatkérő szervének meg kell állapodnia különösen a részvételi jelentkezések és az ajánlatok értékelésének, továbbá a szerződés odaítélésének gyakorlati részletszabályairól, valamint a szerződésre irányadó jogról és a vitás ügyekben illetékes bíróságról.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az intézményközi közbeszerzés részletes szabályairól.

105. cikk

A közbeszerzési eljárás előkészítése

(1) A közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő szerv előzetes piaci konzultációt folytathat annak érdekében, hogy előkészítse az eljárást.

(2) Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban oly módon kell meghatároznia a közbeszerzés tárgyát, hogy ismerteti az igényeit és a kivitelezendő építési beruházások, illetve a beszerzendő áruk vagy szolgáltatások kívánt jellemzőit, és meghatározza az alkalmazandó kizárási kritériumokat, illetve kiválasztási és odaítélési szempontokat. Az ajánlatkérő szervnek meg kell jelölnie továbbá, hogy mely elemek jelentik azokat a minimumkövetelményeket, amelyeket valamennyi ajánlattevőnek teljesítenie kell. A minimumkövetelmények között elő kell írni az uniós vagy nemzeti jogszabályokban, kollektív szerződésekben vagy a 2014/24/EU irányelv X. mellékletében felsorolt, alkalmazandó szociális, környezetvédelmi és munkajogi követelményeknek, illetve a 2014/24/EU irányelv X. mellékletében felsorolt alkalmazandó szociális és környezetvédelmi nemzetközi egyezményeknek való megfelelést.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően, részletes szabályokat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakról: a közbeszerzési dokumentumok tartalma, különös tekintettel a szerződéstervezetekre, továbbá a környezetvédelmi, szociális vagy egyéb jelölések, normák és előírások jellemzői és az előzetes piaci konzultáció.

105a. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a kockázatok felismerése és közigazgatási szankciók kiszabása révén

(1) Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a Bizottság korai felismerési és kizárási rendszert hoz létre és működtet.

A rendszer célja a következők elősegítése:

a) az Unió pénzügyi érdekeit fenyegető kockázatok korai felismerése;

b) az olyan gazdasági szereplők kizárása, akik vagy amelyek a 106. cikk (1) bekezdésében felsorolt, valamelyik kizárást indokoló helyzetben vannak;

c) pénzügyi szankciók kiszabása valamely gazdasági szereplőre a 106. cikk (13) bekezdésének megfelelően.

(2) A kizárásra és/vagy a pénzügyi szankció kiszabására vonatkozó határozatot az ajánlatkérő szervnek kell meghoznia. E határozatnak jogerős ítéleten vagy jogerős közigazgatási határozaton kell alapulnia.

A 106. cikk (2) bekezdésében említett helyzetekben azonban az ajánlatkérő szervnek elő kell terjesztenie az ügyet a 108. cikkben említett testület számára annak céljából, hogy biztosítható legyen az ilyen helyzetek központosított értékelése. Ilyen esetekben az ajánlatkérő szervnek a döntést előzetes jogi minősítés alapján kell meghoznia, figyelembe véve a testület ajánlását.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv úgy dönt, hogy eltér a testület ajánlásától, ezt a döntését meg kell indokolnia a testület felé.

(3) A 107. cikkben említett esetekben az ajánlatkérő szervnek el kell utasítania a gazdasági szereplő adott eljárásban való részvételét.

106. cikk

Kizárási kritériumok és közigazgatási szankciók

(1) Az ajánlatkérő szerv köteles kizárni az e rendelet hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásokban való részvételből azt a gazdasági szereplőt, aki vagy amely:

a) csődeljárás, fizetésképtelenségi vagy felszámolási eljárás alatt áll, a vagyonát végelszámoló vagy bíróság kezeli, a hitelezőkkel csődegyezséget kötött, üzleti tevékenységét felfüggesztette, vagy a nemzeti törvények és rendeletek szerinti hasonló eljárás következtében bármely hasonló helyzetben van;

b) jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat megállapította, hogy megszegte a székhelye szerinti ország joga, az ajánlatkérő szerv országának joga, illetve a szerződés teljesítési helye szerinti ország joga alapján fennálló, adófizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségét;

c) jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat megállapította, hogy súlyos szakmai kötelezettségszegést követett el azáltal, hogy megsértette a szakmai tevékenységére vonatkozó törvényeket, rendeleteket vagy etikai normákat, vagy a szakmai hitelességét befolyásoló, szándékosságra vagy súlyos gondatlanságra utaló jogellenes magatartást tanúsított, beleértve különösen az alábbiakat:

i. csalárd vagy gondatlan módon félrevezető információt szolgáltatott a kizárási okok fennállásának vagy a kiválasztási szempontok teljesülésének ellenőrzése céljából, vagy a szerződés teljesítése során;

ii. a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött más gazdasági szereplőkkel;

iii. szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat sértett;

iv. a közbeszerzési eljárás során megkísérelte befolyásolni az ajánlatkérő szerv döntéshozatali folyamatát;

v. olyan bizalmas információkat próbált megszerezni, amelyek jogtalan előnyöket biztosítanának számára a közbeszerzési eljárásban;

d) jogerős ítélet megállapította, hogy a gazdasági szereplő elkövette az alábbiak valamelyikét;

i. csalás, az 1995. július 26-i tanácsi jogi aktusban ( 10 ) kidolgozott, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 1. cikkének értelmében;

ii. korrupció, az 1997. május 26-i tanácsi jogi aktusban kidolgozott, az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény ( 11 ) 3. cikkében és a 2003/568/IB tanácsi kerethatározat ( 12 ) 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint, továbbá az ajánlatkérő szerv országának jogában, a gazdasági szereplő székhelye szerinti ország jogában, illetve a szerződés teljesítési helye szerinti ország jogában meghatározott korrupció;

iii. bűnszervezetben való részvétel, a 2008/841/IB tanácsi kerethatározat ( 13 ) 2. cikkében meghatározottak szerint;

iv. pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás, a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 14 ) 1. cikkében meghatározottak szerint;

v. terrorista bűncselekmények vagy terrorista tevékenységekkel összefüggő bűncselekmények, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat ( 15 ) 1., illetve 3. cikkében meghatározottak szerint, vagy ilyen bűncselekményre való felbujtás, bűnsegély vagy kísérlet az említett határozat 4. cikkében foglaltak szerint;

vi. gyermekmunka vagy az emberkereskedelem egyéb formái, a 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 16 ) 2. cikkében meghatározottak szerint;

e) a költségvetésből finanszírozott valamely szerződés teljesítése során lényeges hiányosságokkal teljesítette a főbb kötelezettségeit, ami a szerződés idő előtti felmondásához, kötbér kivetéséhez vagy más szerződéses szankciókhoz vezetett, vagy amit az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF vagy a Számvevőszék tárt fel az ellenőrzések és vizsgálatok folyamán;

f) jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat megállapította, hogy a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet ( 17 ) 1. cikkének (2) bekezdése értelmében vett szabálytalanságot követett el.

(2) Jogerős ítélet vagy adott esetben jogerős közigazgatási határozat hiányában az (1) bekezdés c), d) és f) pontjában említett esetekben vagy az (1) bekezdés e) pontjában említett esetben az ajánlatkérő szervnek az említett pontokban foglalt magatartás előzetes jogi minősítése alapján, a feltárt tények vagy a 108. cikkben említett testület ajánlásában szereplő egyéb megállapítások figyelembevételével kell kizárnia a gazdasági szereplőt.

Az első albekezdésben említett előzetes minősítés nem akadályozza a tagállamok illetékes hatóságait abban, hogy az érintett gazdasági szereplő magatartását a nemzeti jog alapján értékeljék. Amennyiben az ajánlatkérő szerv jogerős ítéletről vagy jogerős közigazgatási határozatról értesül, haladéktalanul felül kell vizsgálnia a gazdasági szereplő kizárásáról és/vagy a pénzügyi szankció kivetéséről szóló határozatát. Amennyiben a jogerős ítélet vagy a jogerős közigazgatási határozat nem rendelkezik a kizárás időtartamáról, az ajánlatkérő szervnek a feltárt tények és megállapítások alapján, a 108. cikkben említett testület ajánlásának figyelembevételével kell meghatároznia ezt az időtartamot.

Amennyiben ilyen jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat kimondja, hogy a gazdasági szereplő nem tanúsított az előzetes jogi minősítés szerinti magatartást, amelynek alapján kizárták, az ajánlatkérő szervnek haladéktalanul meg kell szüntetnie a kizárást és/vagy adott esetben vissza kell térítenie a kiszabott pénzügyi szankciót.

Az első albekezdésben említett tények és megállapítások különösen a következőket jelentik:

a) a Számvevőszék, az OLAF vagy a belső ellenőrzés által elvégzett vizsgálatok és ellenőrzések keretében, illetve az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelősségi körébe tartozó bármely egyéb ellenőrzés, vizsgálat vagy kontroll keretében megállapított tények;

b) nem jogerős közigazgatási határozatok, amelyek magukban foglalhatnak a szakmai etikai normák betartásának ellenőrzéséért felelős illetékes felügyeleti szerv által hozott fegyelmi intézkedéseket;

c) az EKB, az EBB, az Európai Beruházási Alap vagy nemzetközi szervezetek határozatai;

d) a Bizottságnak az uniós versenyszabályok megsértésével kapcsolatos határozatai vagy egy illetékes nemzeti hatóságnak az uniós vagy a nemzeti versenyszabályok megsértésével kapcsolatos határozatai.

(3) Az ajánlatkérő szervnek a 106-108. cikk alapján hozott határozataiban, illetve adott esetben a 108. cikkben említett testület ajánlásaiban be kell tartani az arányosság elvét és figyelembe kell venni különösen az alábbiakat: a helyzet súlyossága, beleértve az Unió pénzügyi érdekeire és a róla kialakult képre gyakorolt hatást, a szóban forgó magatartás óta eltelt idő, a magatartás fennállásának időtartama és ismétlődése, a szándékosság vagy a gondatlanság mértéke, e cikk (1) bekezdésének b) pontja esetében az a tény, hogy ha kisebb összegről van szó, illetve bármely más enyhítő körülmény, például a gazdasági szereplőnek az érintett ajánlatkérő szervvel való együttműködési készsége és a vizsgálathoz való, az ajánlatkérő szerv által tapasztalt hozzájárulása vagy a kizárást indokoló helyzetnek az e cikk (10) bekezdésében említett nyilatkozatban történő bejelentése.

(4) Az ajánlatkérő szervnek ki kell zárnia a gazdasági szereplőt, ha az említett gazdasági szereplő ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testületének valamely tagja, illetve az érintett gazdasági szereplő tekintetében képviseleti, döntéshozatali vagy ellenőrzési jogkörrel rendelkező valamely személy az (1) bekezdés c)-f) pontjában említett valamelyik helyzetben vagy helyzetekben van. Az ajánlatkérő szervnek abban az esetben is ki kell zárnia a gazdasági szereplőt, ha a gazdasági szereplő kötelezettségeiért korlátlan felelősséggel tartozó valamely természetes vagy jogi személy az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett valamelyik helyzetben vagy helyzetekben van.

(5) Amennyiben a költségvetést harmadik országok bevonásával, közvetett irányítás keretében hajtják végre, a Bizottság - adott esetben a 108. cikkben említett testület ajánlásának figyelembevételével - az e cikkben meghatározott feltételeknek megfelelően kizáró határozatot hozhat és/vagy pénzügyi szankciókat szabhat ki, miután az 58. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében megbízott harmadik ország ezt elmulasztotta megtenni. Ez nem befolyásolja a harmadik országnak a 60. cikk (3) bekezdése értelmében fennálló azon felelősségét, hogy megelőzze, felderítse, kijavítsa és jelentse a szabálytalanságokat és a csalásokat, illetve hogy kizáró határozatot hozzon vagy pénzügyi szankciókat szabjon ki.

(6) Az e cikk (2) bekezdésében említett esetekben az ajánlatkérő szerv ideiglenesen a 108. cikkben említett testület előzetes ajánlása nélkül is kizárhat egy gazdasági szereplőt, amennyiben az érintett gazdasági szereplőnek közbeszerzési eljárásban való részvétele súlyos és azonnali fenyegetést jelentene az Unió pénzügyi érdekeire nézve. Ilyen esetekben az ajánlatkérő szervnek az ügyet a testület elé kell terjesztenie, és a testület ajánlásának kézhezvételét követően legkésőbb 14 napon belül meg kell hoznia a végleges döntést.

(7) Az ajánlatkérő szerv, adott esetben a 108. cikkben említett testület ajánlásának figyelembevételével, nem zárhat ki egy gazdasági szereplőt a közbeszerzési eljárásban való részvételből, amennyiben:

a) a gazdasági szereplő az e cikk (8) bekezdésében meghatározott korrekciós intézkedéseket hozott, igazolva ezzel a megbízhatóságát. Ez a pont nem vonatkozik az ezen cikk (1) bekezdése d) pontjában említett esetre;

b) ez a szolgáltatásnyújtás folytonossága érdekében, korlátozott időtartamra, az e cikk (8) bekezdésében meghatározott korrekciós intézkedések meghozataláig elengedhetetlen;

c) a kizárás az e cikk (3) bekezdésében említett kritériumok alapján aránytalan lenne.

Ezenkívül az e cikk (1) bekezdésének a) pontja nem vonatkozik áruk különösen kedvező feltételek melletti, az üzleti tevékenységét véglegesen felszámoló szállítótól, vagy fizetésképtelenségi eljárás, csődegyezség vagy ahhoz hasonló, a nemzeti jogban meghatározott eljárás keretében a felszámolótól történő beszerzésére.

Az ajánlatkérő szervnek, amennyiben az e bekezdés első és második albekezdésében említett esetekben nem zár ki egy gazdasági szereplőt, meg kell indokolnia, hogy miért nem zárja ki az illetőt, és erről tájékoztatnia kell a 108. cikkben említett testületet.

(8) A (7) bekezdésben említett, a kizárást indokoló helyzetet orvosló intézkedések különösen az alábbiak lehetnek:

a) a kizárást indokoló helyzet okainak feltárására szolgáló intézkedések, valamint konkrét technikai, szervezeti és személyzeti intézkedések a gazdasági szereplő üzleti tevékenységének területén, amelyek alkalmasak a magatartás korrekciójára és ismételt előfordulásának megelőzésére;

b) bizonyíték, miszerint a gazdasági szereplő intézkedéseket hozott azon károk megtérítése vagy helyreállítása érdekében, amelyeket a kizárást indokoló helyzetet eredményező tényezők okoztak az Uniónak, sértve annak pénzügyi érdekeit;

c) bizonyíték, miszerint a gazdasági szereplő megfizette a valamely illetékes hatóság által kirótt bírságot, illetve az (1) bekezdés b) pontjában említett bármely adót vagy társadalombiztosítási járulékot, illetve gondoskodott azok megfizetéséről.

(9) Az ajánlatkérő szervnek - adott esetben figyelembe véve a 108. cikkben említett testület felülvizsgált ajánlását - hivatalból vagy az érintett gazdasági szereplő kérésére haladéktalanul felül kell vizsgálnia a kizárásról szóló döntését, amennyiben a gazdasági szereplő a megbízhatóságát bizonyító, megfelelő korrekciós intézkedéseket hozott, vagy új bizonyítékokat nyújtott be, amelyek igazolják, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett, kizárást indokoló helyzet már nem áll fenn.

(10) A részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő köteles a részvételi jelentkezés vagy az ajánlat benyújtásakor nyilatkozni arról, hogy az e cikk (1) bekezdésében vagy a 107. cikk (1) bekezdésében említett valamelyik helyzetben van-e, illetve hogy adott esetben hozott-e az e cikk (7) bekezdésének a) pontjában említett bármilyen korrekciós intézkedést. A részvételre jelentkezőnek vagy az ajánlattevőnek adott esetben ugyanilyen nyilatkozatot kell benyújtania azon szervezet aláírásával, amelynek kapacitásait igénybe kívánja venni. Az ajánlatkérő szerv mindazonáltal mentességet adhat e követelmények alól a 210. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott, nagyon alacsony értékű szerződések esetében.

(11) Amennyiben az ajánlatkérő szerv előírja, és amennyiben ez az eljárás megfelelő lebonyolításához szükséges, a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő, továbbá azon szervezet, amelynek kapacitásait igénybe kívánja venni, köteles benyújtani az alábbiakat:

a) megfelelő bizonyíték arra, hogy a részvételre jelentkező, az ajánlattevő vagy a szervezet nincs az (1) bekezdésben említett, valamelyik kizárást indokoló helyzetben;

b) információ a részvételre jelentkező, az ajánlattevő, illetve a szervezet ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testületének tagjairól, illetve a részvételre jelentkező, az ajánlattevő vagy a szervezet tekintetében képviseleti, döntéshozatali vagy ellenőrzési jogkörrel rendelkező személyekről, valamint megfelelő bizonyíték arra, hogy egy vagy több ilyen személy nincs az (1) bekezdés c)-f) pontjában említett, valamelyik kizárást indokoló helyzetben;

c) megfelelő bizonyíték arra, hogy a részvételre jelentkező, az ajánlattevő vagy a szervezet kötelezettségeiért korlátlan felelősséggel tartozó természetes vagy jogi személyek nincsenek az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában említett, valamely kizárást indokoló helyzetben.

(12) Az ajánlatkérő szerv az alvállalkozókra is alkalmazhatja az (1)-(11) bekezdést. Ebben az esetben ajánlatkérő szervnek elő kell írnia, hogy a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő lépjen azon kizárást indokoló helyzetben levő alvállalkozó vagy szervezet helyébe, amelynek kapacitásait a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő igénybe kívánja venni.

(13) Visszatartás céljából az ajánlatkérő szerv - adott esetben a 108. cikkben említett testület ajánlásának figyelembevételével - az alábbiak szerint pénzügyi szankciót róhat ki arra a gazdasági szereplőre, aki vagy amely azáltal kísérelt meg hozzájutni uniós forrásokhoz, hogy részt vett vagy részvételre jelentkezett egy közbeszerzési eljárásban, mialatt valamelyik kizárást indokoló helyzetben volt, és erről nem nyilatkozott az e cikk (10) bekezdésének megfelelően:

a) az e cikk (1) bekezdése c), d), e) és f) pontjában említett helyzetekben a gazdasági szereplő kizárásáról szóló döntés alternatívájaként, amennyiben a kizárás az e cikk (3) bekezdésében említett kritériumok alapján aránytalan lenne;

b) az e cikk (1) bekezdése c), d) és e) pontjában említett helyzetekben az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében szükséges kizárás mellett, amennyiben a gazdasági szereplő szisztematikus és ismétlődő magatartást tanúsít az uniós források jogosulatlan megszerzésének szándékával.

A pénzügyi szankció összege a szerződés teljes értékének 2-10 %-a lehet.

(14) A kizárás időtartama az alábbiak egyikét sem haladhatja meg:

a) a tagállami jogerős ítéletben vagy a jogerős közigazgatási határozatban esetlegesen előírt időtartam;

b) az (1) bekezdés d) pontjában említett esetekben öt év;

c) az (1) bekezdés c), e) és f) pontjában említett esetekben három év.

A gazdasági szereplőt mindaddig ki kell zárni, amíg az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett valamelyik helyzetben van.

(15) A valamely gazdasági szereplő kizárására és/vagy pénzügyi szankcióval való sújtására vonatkozó elévülési idő az alábbi időpontok valamelyikétől számított öt év:

a) az e cikk (1) bekezdése b), c), d) és e) pontjában említett esetekben a kizárásra okot adó magatartás időpontja, illetve folyamatos vagy ismétlődő cselekvések esetében az ilyen magatartás megszűnésének napja;

b) az e cikk (1) bekezdése b), c) és d) pontjában említett esetekben valamely nemzeti bíróság jogerős ítélete vagy egy jogerős közigazgatási határozat meghozatalának napja.

Az elévülési időt a Bizottság, az OLAF, a 108. cikkben említett testület vagy a költségvetés végrehajtásában részt vevő bármely más szervezet minden olyan intézkedése megszakítja, amelyről a gazdasági szereplőt értesítik, és amely vizsgálatokhoz vagy bírósági eljárásokhoz kapcsolódik. Az elévülés a megszakítást követő napon újrakezdődik.

Az e cikk (1) bekezdése f) pontjának alkalmazásában a 2988/95/EK, Euratom rendelet 3. cikkében előírt, a gazdasági szereplők kizárására és/vagy pénzügyi szankcióval való sújtására vonatkozó elévülési idő alkalmazandó.

Amennyiben a gazdasági szereplő magatartása az e cikk (1) bekezdésében felsorolt több okból is indokolja a kizárást, akkor a legsúlyosabb okhoz kapcsolódó elévülési időt kell figyelembe venni.

(16) Amennyiben szükséges, a kizárás és/vagy a pénzügyi szankció visszatartó erejének fokozása érdekében a Bizottság - az ajánlatkérő szerv határozatára is figyelemmel - közzéteszi a honlapján az e cikk (1) bekezdése c), d), e) és f) pontjában említett esetekben a kizárásra és adott esetben a pénzügyi szankcióra vonatkozó alábbi információkat:

a) az érintett gazdasági szereplő neve;

b) a kizárást indokoló helyzet a 106. cikk (1) bekezdése alapján;

c) a kizárás időtartama és/vagy a pénzügyi szankció összege.

Amennyiben a kizárásról és/vagy a pénzügyi szankcióról szóló határozatot az e cikk (2) bekezdésében említett előzetes minősítés alapján hozták, a közzétételben jelezni kell, hogy nincs jogerős ítélet vagy adott esetben jogerős közigazgatási határozat. Ilyen esetekben haladéktalanul közzé kell tenni az esetleges jogorvoslati kérelmeket, azok helyzetét és kimenetelét, valamint az ajánlatkérő szerv esetleges felülvizsgált határozatát. Pénzügyi szankció kiszabása esetén azt is közzé kell tenni, hogy megfizették-e a szankció összegét.

Az ajánlatkérő szervnek az információ közzétételére vonatkozó határozatát vagy a jogerős ítéletet, illetve adott esetben jogerős közigazgatási határozatot követően, vagy pedig a 108. cikkben említett testület ajánlása nyomán kell meghoznia. Az említett határozat három hónappal azt követően lép hatályba, hogy a gazdasági szereplőt arról értesítették.

A közzétett információkat a kizárási időszak lezárulásakor el kell távolítani. Pénzügyi szankció esetében az információkat hat hónappal az összeg megfizetése után kell eltávolítani.

A 45/2001/EK irányelvvel összhangban, személyes adatok esetén az ajánlatkérő szervnek tájékoztatnia kell a gazdasági szereplőt az alkalmazandó adatvédelmi szabályok alapján őt megillető jogokról és az e jogok gyakorlására rendelkezésre álló eljárásokról.

(17) Az e cikk (16) bekezdésében említett információ nem tehető közzé az alábbi körülmények között:

a) amennyiben a vizsgálat vagy a nemzeti bírósági eljárások titoktartást tesznek szükségessé;

b) amennyiben a közzététel aránytalan károkat okozna az érintett gazdasági szereplőnek, vagy az e cikk (3) bekezdésében meghatározott arányossági kritériumok és a pénzügyi szankció összege alapján más módon lenne aránytalan;

c) amennyiben természetes személyről van szó, kivéve ha például a magatartás súlyossága vagy az Unió pénzügyi érdekeire gyakorolt hatása kivételesen indokolja a személyes adatok közzétételét. Ilyen esetekben az információk közzétételére vonatkozó határozatban megfelelően figyelembe kell venni a 45/2001/EK rendeletben meghatározott magánélethez való jogot és az említett rendeletben meghatározott egyéb jogokat.

(18) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően részletes szabályokat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakról: az e cikk (10) bekezdésében említett nyilatkozat tartalma, az e cikk (11) bekezdésének a) pontjában említett bizonyíték, miszerint a gazdasági szereplő nincs valamelyik kizárást indokoló helyzetben, beleértve a 2014/24/EU irányelv 59. cikkének (2) bekezdésében meghatározott egységes európai közbeszerzési dokumentummal történő bizonyítást is, valamint hogy az ajánlatkérő szerv milyen helyzetekben kérheti vagy nem kérheti az ilyen nyilatkozat vagy bizonyíték benyújtását.

107. cikk

Elutasítás egy adott közbeszerzési eljárás során

(1) Az ajánlatkérő szerv egy adott közbeszerzési eljárásban nem ítélhet oda szerződést olyan gazdasági szereplőnek, aki vagy amely:

a) valamely, a 106. cikkel összhangban megállapított, kizárást indokoló helyzetben van;

b) az eljárásban való részvétel feltételeként megkövetelt információk tekintetében megtévesztő információt szolgáltatott vagy elmulasztotta ezen információk benyújtását;

c) korábban részt vett a közbeszerzési dokumentumok előkészítésében, ha ez olyan versenytorzulást von maga után, amely máskülönben nem orvosolható.

(2) A valamely gazdasági szereplő adott közbeszerzési eljárásban való részvételének elutasításáról szóló határozat meghozatala előtt az ajánlatkérő szerv köteles lehetőséget biztosítani a gazdasági szereplőnek észrevételei benyújtására, kivéve ha az elutasítást az (1) bekezdés a) pontja szerinti, a gazdasági szereplő kizárására vonatkozó, az észrevételeinek megvizsgálását követően hozott határozattal indokolták.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a versenytorzulás elkerülésére irányuló intézkedésekkel, valamint azon nyilatkozattal és bizonyítékkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, mely szerint a gazdasági szereplő nincs az e cikk (1) bekezdésében felsorolt egyik helyzetben sem.

108. cikk

A korai felismerési és kizárási rendszer

(1) Az e rendelet 105a. cikkében említett korai felismerési és kizárási rendszerben cserélt információkat egy, a Bizottság által létrehozott központi adatbázisban (a továbbiakban: adatbázis) tárolják, és azok kezelése során teljes mértékben tiszteletben tartják a 45/2001/EK rendeletben meghatározott magánélethez való jogot és az említett rendeletben meghatározott egyéb jogokat.

Az adatbázisba az adatokat az érintett ajánlatkérő szervnek kell bevinnie a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokkal és a hatályos szerződésekkel kapcsolatban, azt követően, hogy értesítette erről az érintett gazdasági szereplőt. Az ilyen értesítés kivételesen elhalasztható, amennyiben a vizsgálat vagy a nemzeti bírósági eljárások titkosságának megőrzését megkövetelő jogos érdek áll fenn, mégpedig mindaddig, amíg a titkosság megőrzését megkövetelő jogos érdek meg nem szűnik.

A 45/2001/EK rendeletnek megfelelően a korai felismerési és kizárási rendszer hatálya alá tartozó gazdasági szereplőknek joguk van ahhoz, hogy a Bizottsághoz intézett kérésük nyomán tájékoztatást kapjanak az adatbázisban tárolt adatokról.

Az adatbázisban szereplő adatokat adott esetben - az adatok helyesbítését, törlését vagy bármilyen módosítását követően - aktualizálni kell. Az adatok kizárólag az e rendelet 106. cikke (16) és (17) bekezdésében foglaltaknak megfelelően tehetők közzé.

(2) Az e rendelet 105a. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett, az Unió pénzügyi érdekeit fenyegető kockázatok korai felismerése az alábbiak bármelyike által a Bizottság részére továbbított információn kell, hogy alapuljon:

a) az OLAF, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 18 ) megfelelően, amennyiben egy folyamatban lévő OLAF-vizsgálat azt mutatja, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében helyénvaló lehet elővigyázatossági intézkedések meghozatala, megfelelő figyelmet fordítva az eljárási és az alapvető jogok tiszteletben tartására és a visszaélést bejelentő személyek védelmére;

b) feltételezett súlyos szakmai kötelezettségszegés, szabálytalanság, csalás, korrupció vagy súlyos szerződésszegés esetén a Bizottság, a Bizottság által létrehozott valamely európai hivatal vagy valamely végrehajtó ügynökség engedélyezésre jogosult tisztviselője;

c) feltételezett súlyos szakmai kötelezettségszegés, szabálytalanság, csalás, korrupció vagy súlyos szerződésszegés esetén az e bekezdés b) pontjában nem említett valamely intézmény, európai hivatal, ügynökség, illetve szerv;

d) felderített csalás és/vagy szabálytalanság esetén a költségvetés végrehajtásában az e rendelet 59. cikkének megfelelően részt vevő szervezetek, amennyiben az ágazatspecifikus szabályok ezt megkövetelik;

e) felderített csalás és/vagy szabálytalanság esetén a költségvetés végrehajtásában az e rendelet 60. cikkének megfelelően részt vevő szervezetek.

(3) Azon esetek kivételével, amelyekben az információkat ágazatspecifikus szabályoknak megfelelően kell benyújtani, az e cikk (2) bekezdése értelmében továbbítandó információknak tartalmazniuk kell a következőket:

a) az érintett gazdasági szereplő azonosító adatai;

b) a felismert kockázatok vagy a szóban forgó tények összefoglalása;

c) olyan információk, amelyek segíthetnek az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek az e cikk (4) bekezdésében említett ellenőrzés végrehajtásában, illetve a 106. cikk (1) vagy (2) bekezdésében említett kizárásra vonatkozó határozat, vagy a 106. cikk (13) bekezdésében említett, pénzügyi szankciók kiszabására vonatkozó határozat meghozatalában;

d) adott esetben a továbbított információk bizalmas kezelésének biztosításához szükséges különös intézkedések, beleértve - a vizsgálat vagy a nemzeti bírósági eljárások védelme céljából - a bizonyítékok megóvását szolgáló intézkedéseket is.

(4) A Bizottság haladéktalanul továbbítja az e cikk (3) bekezdésében említett információkat az engedélyezésre jogosult tisztviselőinek, valamint a végrehajtó ügynökségek és valamennyi más intézmény, szerv és európai hivatal engedélyezésre jogosult tisztviselőinek, hogy azok a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokkal és a hatályos szerződésekkel kapcsolatban végre tudják hajtani a szükséges ellenőrzést.

Az ellenőrzés végrehajtása során az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a 66. cikkben foglaltaknak megfelelően kell gyakorolnia a hatásköreit, és nem lépheti túl a közbeszerzési dokumentumok szerződési feltételeiben és a szerződéses rendelkezésekben előirányzottakat.

Az e cikk (3) bekezdésének megfelelően továbbított információk megőrzési határideje nem haladhatja meg az egy évet. Ha az ajánlatkérő szerv ebben az időszakban felkéri a testületet arra, hogy tegyen ajánlást egy kizárási ügyben, a megőrzési idő meghosszabbítható addig, amíg az ajánlatkérő szerv meghozza a határozatot.

(5) Az ajánlatkérő szerv csak azt követően hozhat kizárásra és/vagy pénzügyi szankciók kiszabására vonatkozó határozatot, illetve a vonatkozó információk közzétételére vonatkozó határozatot, ha ehhez megszerezte a testület ajánlását, amennyiben az adott határozat a 106. cikk (2) bekezdésében említett előzetes minősítésen alapul.

(6) A testületet a 117. cikkben említett ajánlatkérő szervek kérésére össze kell hívni.

(7) A testületet az alábbiak alkotják:

a) egy állandó, magas szintű, független elnök;

b) a Bizottságnak mint a rendszer tulajdonosának két képviselője, akik közös álláspontot képviselnek; valamint

c) a kérelmet benyújtó ajánlatkérő szerv egy képviselője.

A testületet úgy kell összeállítani, hogy biztosított legyen a megfelelő jogi és technikai szakértelem.

A testületet a Bizottság által biztosított állandó titkárság segíti, amely biztosítja a testület folyamatos működését.

(8) A testület előtt a következő eljárást kell alkalmazni:

a) a kérelmet benyújtó ajánlatkérő szerv az e cikk (3) bekezdésében említett szükséges információk, továbbá a 106. cikk (2) bekezdésében említett tények és megállapítások kíséretében, valamint a feltételezett, kizárást indokoló helyzet ismertetésével együtt előterjeszti az ügyet a testületnek;

b) a testület haladéktalanul értesíti a gazdasági szereplőt a szóban forgó tényekről és azok előzetes jogi minősítéséről, amely a 106. cikk (1) bekezdésének c), d), e) és f) pontjában említett valamely kizárást indokoló helyzetnek minősülhet és/vagy pénzügyi szankciók kiszabásához vezethet. A testület az értesítést ezzel egyidejűleg megküldi a többi ajánlatkérő szervnek is;

c) mielőtt bármilyen ajánlást elfogadna, a testület lehetőséget biztosít a gazdasági szereplőnek és az értesített ajánlatkérő szerveknek észrevételeik benyújtására. A gazdasági szereplő és az értesített ajánlatkérő szervek számára legalább 15 napot kell biztosítani az észrevételek benyújtására;

d) a 106. cikk (1) bekezdésének d) és f) pontjában említett esetekben az e bekezdés b) pontjában említett értesítés, valamint az e bekezdés c) pontjában említett lehetőség kivételesen elhalasztható, amennyiben a vizsgálat vagy a nemzeti bírósági eljárások titkosságának megőrzését megkövetelő jogos érdek áll fenn, mégpedig mindaddig, amíg a titkosság megőrzését megkövetelő jogos érdek meg nem szűnik;

e) amennyiben az ajánlatkérő szerv kérelme többek között az OLAF által szolgáltatott információkon alapul, az OLAF a 833/2013/EU, Euratom rendeletnek megfelelően együttműködik a testülettel, megfelelő figyelmet fordítva az eljárási és az alapvető jogok tiszteletben tartására, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmére;

f) a testület az ajánlatkérő szerv kérelmének kézhezvételétől számított 45 napon belül elfogadja az ajánlását. Amennyiben a testület további információkat kér a gazdasági szereplőtől, az említett időtartam legfeljebb 15 nappal meghosszabbodik. Kivételes és kellően indokolt esetekben a testület legfeljebb egy hónappal tovább hosszabbíthatja az ajánlásának elfogadásához szükséges időtartamot. Amennyiben a gazdasági szereplő a megadott határidőn belül nem nyújtja be az észrevételeit vagy a kért információkat, ez nem akadályozza a testületet az ajánlás elfogadásában.

(9) A testület kizárásra és/vagy pénzügyi szankciók kiszabására vonatkozó ajánlásának adott esetben a következő elemeket kell tartalmaznia:

a) a 106. cikk (2) bekezdésében említett tények vagy megállapítások és azok előzetes jogi minősítése;

b) annak értékelése, hogy szükség van-e pénzügyi szankció kiszabására, és adott esetben annak összege;

c) annak értékelése, hogy szükség van-e az érintett gazdasági szereplő kizárására, és ha igen, a kizárás javasolt időtartama;

d) annak értékelése, hogy szükség van-e a kizárt és/vagy pénzügyi szankcióval sújtott gazdasági szereplőre vonatkozó információk közzétételére;

e) a gazdasági szereplő által hozott korrekciós intézkedések értékelése, ha vannak ilyenek.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv a testület által ajánlottnál szigorúbb határozatot szándékozik hozni, a határozat meghozatala megfelelő figyelmet kell fordítania a meghallgatáshoz való jog és a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok tiszteletben tartására.

(10) A testületnek a kizárás időtartama alatt felül kell vizsgálnia az ajánlását, ha a 106. cikk (9) bekezdésében említett esetekben az ajánlatkérő szerv ezt kéri, illetve azokban az esetekben, amikor egy kizáró okot megállapító jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat nem határozza meg a kizárás időtartamát, az ítéletről vagy határozatról való értesítést követően, a 106. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében foglaltaknak megfelelően.

A testületnek az ajánlás felülvizsgálatáról haladéktalanul értesítenie kell a kérelmet benyújtó ajánlatkérő szervet, amelynek ezt követően felül kell vizsgálnia a határozatát.

(11) Az Európai Unió Bírósága korlátlan hatáskörrel rendelkezik azon határozatok felülvizsgálatát illetően, amelyekkel az ajánlatkérő szerv kizár egy gazdasági szereplőt és/vagy pénzügyi szankciókat szab ki, így tehát csökkentheti vagy növelheti a kizárás időtartamát és/vagy törölheti, csökkentheti vagy növelheti a kiszabott pénzügyi szankciókat.

(12) A Bizottság a költségvetés végrehajtásában az 58. cikknek megfelelően részt vevő valamennyi szervezet számára hozzáférést biztosít a 106. cikk értelmében hozott kizáró határozatokkal kapcsolatos információkhoz, hogy lehetővé tegye számukra annak ellenőrzését, hogy a rendszer tartalmaz-e kizárást, hogy ezt az információt - adott esetben és saját felelősségükre - figyelembe tudják venni akkor, amikor a költségvetés végrehajtása során szerződéseket ítélnek oda.

(13) A Bizottság által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtandó, az EUMSZ 325. cikke (5) bekezdésében említett éves jelentés részeként a Bizottság összesített tájékoztatást nyújt az ajánlatkérő szervek által az e rendelet 105a-108. cikke értelmében hozott valamennyi határozatról. A jelentésnek ezenkívül további információkat kell tartalmaznia az ajánlatkérő szervek által az e rendelet 106. cikke (7) bekezdésének b) pontja és az e rendelet 106. cikkének (17) bekezdése alapján hozott határozatokról, valamint az ajánlatkérő szerveknek a testület ajánlásától az e rendelet 105a. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése alapján való eltérésre vonatkozó határozatairól.

Az e bekezdés első albekezdésében említett információkat a titoktartási követelmények kellő tiszteletben tartásával kell nyújtani, így különösen oly módon, hogy az ne tegye lehetővé az érintett gazdasági szereplő azonosítását.

(14) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően részletes szabályokat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakról: az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló uniós rendszer, beleértve az adatbázist és annak egységesített eljárásait is, továbbá a testület struktúrája és összetétele, az elnök kinevezése és függetlensége, valamint az elnök és a testület tagjai tekintetében az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése.

110. cikk

A szerződések odaítélése

(1) A szerződések odaítélése az odaítélési szempontok alapján történik, feltéve, hogy az ajánlatkérő szerv ellenőrizte a következő feltételeket:

a) az ajánlat megfelel a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott minimumkövetelményeknek;

b) a részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt nem zárták ki a 106. cikk értelmében vagy nem utasították el a 107. cikk értelmében, és

c) a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő megfelel a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott kiválasztási szempontoknak, és esetében nem áll fenn olyan érdekellentét, amely negatívan befolyásolhatja a szerződés teljesítését.

(2) Az ajánlatkérő szervnek a kiválasztási szempontok szerint kell értékelnie a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő kapacitását. A kiválasztási szempontok csak a szakmai tevékenység végzéséhez szükséges jogképességre és szabályozási képességre, a gazdasági és pénzügyi kapacitásra, valamint műszaki és szakmai hozzáértésre vonatkozhatnak.

(3) Az ajánlatkérő szervnek az odaítélési szempontok szerint kell értékelnie az ajánlatot.

(4) Az ajánlatkérő szervnek a szerződések odaítélése során a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot kell kiválasztania, ehhez pedig a következő három odaítélési módszer egyikét kell alkalmaznia: legalacsonyabb ár, legalacsonyabb költség vagy legjobb ár-érték arány.

A legalacsonyabb költségre összpontosító módszer esetében az ajánlatkérő szervnek költséghatékonysági számítást kell végeznie, az életciklusköltség-elemzést is beleértve.

A legjobb ár-érték arányra összpontosító módszer esetében az ajánlatkérő szervnek az árat vagy a költséget, valamint a szerződés tárgyára vonatkozó egyéb minőségi kritériumokat kell figyelembe vennie.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a kiválasztási és odaítélési szempontok - beleértve a minőségi szempontokat is -, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat, valamint a beszerzés életciklus-költségeinek felmérésére alkalmazott módszerek részleteire vonatkozóan. A Bizottság továbbá felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el arra vonatkozóan, hogy mely dokumentumok igazolják a jogképességet, a gazdasági és pénzügyi kapacitást, és mi igazolja a műszaki és szakmai hozzáértést, valamint az elektronikus árlejtéssel és a kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatokkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

111. cikk

Benyújtás, elektronikus kommunikáció és értékelés

(1) Az ajánlattételre vonatkozó intézkedéseknek biztosítaniuk kell a tényleges versenyt, valamint azt, hogy az ajánlatok tartalma azok egyidejűleg történő kibontásáig titkos maradjon.

(2) A Bizottság megfelelő eszközökkel és a 95. cikk alkalmazásával biztosítja, hogy az ajánlattevők az ajánlat tartalmát és az alátámasztó bizonyítékokat elektronikus formátumban is benyújthassák ("e-közbeszerzés"), kivéve a 210. cikknek megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott kellően indokolt esetekben. A kommunikáció és az információcsere támogatására alkalmazott elektronikus kommunikációs rendszereknek megkülönböztetéstől menteseknek, széles körben elérhetőknek és átjárhatónak kell lenniük a széles körben használt információs és kommunikációs technológiai (IKT) termékekkel, és nem korlátozhatják a gazdasági szereplők közbeszerzési eljárásban való részvételi lehetőségét.

A Bizottság rendszeresen jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e bekezdés végrehajtása terén elért eredményekről.

(3) Az ajánlatkérő szerv - amennyiben célszerűnek és arányosnak tartja - biztosíték előzetes benyújtását írhatja elő az ajánlattevőknek, ezzel biztosítva, hogy az ajánlatokat nem vonják vissza. A kért biztosítéknak arányosnak kell lennie a szerződés tervezett értékével, és azt megfelelő szinten kell meghatározni a különböző gazdasági szereplők közötti hátrányos megkülönböztetés elkerülése érdekében.

(4) Az ajánlatkérő szervnek az összes részvételi jelentkezést és ajánlatot fel kell bontania. El kell azonban utasítania:

a) felbontás nélkül azokat a részvételi jelentkezéseket és ajánlatokat, amelyek a beérkezési határidő után érkeztek;

b) tartalmuk vizsgálata nélkül a már felbontva kézhez vett ajánlatokat.

(5) Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott szempontok alapján a felbontási szakaszban a (4) bekezdésben foglaltak szerint el nem utasított összes részvételi jelentkezést vagy ajánlatot értékelnie kell annak céljából, hogy szerződést ítéljen oda vagy elektronikus árlejtést tartson.

(6) El kell utasítani azokat a részvételi jelentkezéseket vagy ajánlatokat, amelyek nem tesznek eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott valamennyi minimumkövetelménynek.

A kellően indokolt esetek kivételével az értékelő bizottságnak vagy az ajánlatkérő szervnek fel kell kérnie a részvételre jelentkezőket vagy az ajánlattevőket, hogy az általa megadott határidőn belül nyújtsák be a kiegészítő anyagokat vagy a hiányzó dokumentumokat, tisztázzák a kizárási kritériumok fenn nem állását és a kiválasztási szempontokat alátámasztó dokumentumokat, illetve adjanak magyarázatot a kirívóan alacsony összegű ajánlatokra.

(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően részletes szabályokat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakról: az ajánlatok és a részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozó határidők, a közbeszerzési dokumentumokhoz való hozzáférés, a kiegészítő információk benyújtására vonatkozó határidők, a sürgős esetekben alkalmazandó határidők, valamint a kommunikációs eszközök, az ajánlatok és az elektronikus katalógusok benyújtása, az elektronikus információcsere-rendszerekre vonatkozó műszaki és jogi követelmények, és az ajánlatok elektronikus benyújtására vonatkozó előírás alkalmazása alól kellően indokolt esetekben adható felmentés. A Bizottság felhatalmazást kap továbbá arra, hogy a 210. cikknek megfelelően részletes szabályokat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ajánlati biztosíték megkövetelésének lehetőségével, a biztosíték lehívására és felszabadítására vonatkozó feltételekkel, az ajánlatok és részvételi jelentkezések felbontásával és értékelésével, valamint a felbontó bizottság és az értékelő bizottság létrehozásával és összetételével kapcsolatban.

112. cikk

Kapcsolattartás a közbeszerzési eljárás alatt

(1) A közbeszerzési eljárás időtartama alatt minden, az ajánlatkérő szerv és a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők közötti kapcsolattartásnak teljesítenie kell az átláthatóságot, az egyenlő bánásmódot és a jó közigazgatást biztosító feltételeket, a 96. cikkben foglaltaknak megfelelően. Az ajánlatok beérkezési határidejének letelte után az ajánlatkérő szervnek fel kell vennie a kapcsolatot az ajánlattevővel a nyilvánvaló elírások kijavítása, illetve konkrét, adott esetben műszaki elemek megerősítése céljából, kivéve a kellően indokolt esetekben. Az említett kapcsolattartás, továbbá semmilyen más kapcsolattartás sem vezethet a közbeszerzési dokumentumok módosításához vagy a benyújtott ajánlat feltételeinek lényeges módosításához, kivéve ha e lehetőségeket a 104. cikk (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési eljárás kifejezetten lehetővé teszi.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően részletes szabályokat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon kapcsolattartásokat illetően, amelyek a közbeszerzési eljárás alatt megengedettek, illetve amelyek szükségesek az ajánlatkérő szerv és a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők között.

113. cikk

A szerződés odaítéléséről szóló döntés, valamint a részvételre jelentkezők, illetve az ajánlattevők tájékoztatása

(1) Az illetékes, engedélyezésre jogosult tisztviselő a közbeszerzési dokumentumokban megállapított kiválasztási és odaítélési szempontokkal összhangban eldönti, hogy kivel kell szerződést kötni.

(2) Az ajánlatkérő szerv minden olyan részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt, akinek vagy amelynek a részvételi jelentkezését, illetve ajánlatát elutasították, tájékoztat az elutasítás indokairól, valamint a 118. cikk (2) bekezdésében említett várakozási időszak időtartamáról.

Újabb versenyeztetéssel járó keretszerződés alapján odaítélt egyedi szerződések esetében az ajánlatkérő szervnek tájékoztatnia kell az ajánlattevőket az értékelés eredményéről.

(3) Az ajánlatkérő szervnek minden egyes olyan ajánlattevő számára, aki vagy amely nincs valamely kizárást indokoló helyzetben, és akinek vagy amelynek az ajánlata megfelel a közbeszerzési dokumentumoknak, tájékoztatást kell nyújtania a következők bármelyikéről, amennyiben az ezt írásban kéri:

a) a szerződést elnyerő ajánlattevő, illetve keretszerződés esetében ajánlattevők neve, és - kivéve az újabb versenyeztetéssel járó keretszerződés alapján odaítélt egyedi szerződések esetében - a nyertes ajánlat jellemzői és viszonylagos előnyei, a fizetett ár vagy adott esetben a szerződés értéke;

b) az ajánlattevőkkel folytatott tárgyalás és párbeszéd előrehaladása.

Az ajánlatkérő szerv azonban dönthet úgy, hogy eltekint egyes információk közlésétől, amennyiben az akadályozná a bűnüldözést, közérdeket sértene, sértené a gazdasági szereplők jogos üzleti érdekeit, vagy torzíthatja a tisztességes versenyt közöttük.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az értékelő jelentések követelményeivel és tartalmával, a szerződés odaítéléséről szóló döntéssel, valamint a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatásával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

114. cikk

A közbeszerzési eljárástól való elállás

Az ajánlatkérő szerv a szerződés aláírása előtt elállhat a közbeszerzési eljárástól anélkül, hogy a részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők jogot formálhatnának bármifajta kártérítésre.

A határozatot meg kell indokolni, és a lehető leghamarabb a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők tudomására kell hozni.

114a. cikk

A szerződés teljesítése és módosítása

(1) A szerződés teljesítése nem kezdődhet meg a szerződés aláírása előtt.

(2) Az ajánlatkérő szerv közbeszerzési eljárás nélkül kizárólag a (3) bekezdésben foglalt esetekben módosíthatja a szerződést vagy a keretszerződést, és csak akkor, ha a módosítás nem változtatja meg a szerződés vagy a keretszerződés tárgyát.

(3) A szerződések, illetve a keretszerződések alapján odaítélt egyedi szerződések az alábbi esetekben módosíthatók új közbeszerzési eljárás nélkül:

a) ha az eredeti szerződő félnek olyan további építési beruházásokat, árubeszerzéseket vagy szolgáltatásokat kell végrehajtania, amelyek nem szerepeltek az eredeti közbeszerzésben, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

i. a szerződő fél a meglévő berendezések, szolgáltatások vagy felszerelések tekintetében fennálló helyettesíthetőségi vagy átjárhatósági követelményekkel összefüggő műszaki okok miatt nem változhat;

ii. a szerződő fél változása az ajánlatkérő szerv számára a költségek jelentős megnövekedését eredményezné, és

iii. semmilyen áremelkedés - beleértve az egymást követő módosítások nettó együttes értékét - nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50 %-át;

b) ha az alábbi feltételek teljesülnek:

i. a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket egy kellő gondossággal eljáró ajánlatkérő szerv nem láthatott előre, és

ii. semmilyen áremelkedés nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50 %-át;

c) ha a módosítás értéke nem éri el az alábbi értékhatárokat:

i. a 118. cikk (1) bekezdésében és a 190. cikk (2) bekezdése alapján a külső fellépések tekintetében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban említett, a módosítás idején alkalmazandó értékhatárok; és

ii. az eredeti szerződés értékének 10 %-a szolgáltatásnyújtásra és árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések, valamint építési vagy szolgáltatási koncessziós szerződések esetén, illetve az eredeti szerződés értékének 15 %-a építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések esetén;

d) ha az eredeti közbeszerzési eljárás minimumkövetelményei nem módosulnak. Ebben az esetben minden ezt követő értékmódosításnak összhangban kell lennie az ezen albekezdés c) pontjában meghatározott feltételekkel, kivéve abban az esetben, ha az ilyen értékmódosítás a közbeszerzési dokumentumok vagy a szerződéses rendelkezések szigorú alkalmazásának a következménye.

Az e bekezdés első albekezdésének a), c) és d) pontja a keretszerződésekre is vonatkozhat.

Az eredeti szerződés értékénél nem vehetők figyelembe az ármódosítások.

Az e bekezdés első albekezdésének c) pontja szerinti esetben az egymást követő módosítások nettó együttes értéke nem haladhat meg semmilyen, az említett pontban említett értékhatárt.

Az ajánlatkérő szervnek alkalmaznia kell a 103. cikkben foglalt utólagos közzétételi intézkedéseket.

4. szakasz

Biztosítékok és korrekciós intézkedések

115. cikk

Biztosítékok

(1) Amennyiben eseti alapon és kockázatelemzés alapján célszerűnek és arányosnak ítéli, az ajánlatkérő szerv - a kis értékű szerződések kivételével - az alábbiak bármelyikének érdekében biztosítéknyújtásra kötelezheti a szerződő feleket:

a) az előfinanszírozás kifizetésével kapcsolatos pénzügyi kockázatok csökkentése;

b) a lényeges szerződéses kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása építési beruházás, árubeszerzés vagy összetett szolgáltatások esetén;

c) a szerződés teljes körű teljesítésének biztosítása a szerződéses kötelezettség fennállása alatt.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően részletes szabályokat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakról: a szerződő felektől megkövetelhető biztosítékok típusai, a kockázatelemzés kritériumait is beleértve, valamint az egyes biztosítéktípusok maximális összege a szerződés teljes értékének százalékában megadva.

116. cikk

Lényeges hibák, szabálytalanságok vagy csalás

(1) E cikk alkalmazásában "lényeges hiba" egy szerződés rendelkezéseinek olyan tevőleges vagy mulasztásból eredő megsértése, amely veszteséget okoz vagy okozhat a költségvetésnek.

(2) Amennyiben bebizonyosodik, hogy az eljárás során lényeges hiba, szabálytalanság vagy csalás történt, az ajánlatkérő szervnek fel kell függesztenie az eljárást és meghozhat bármilyen, általa szükségesnek ítélt intézkedést, beleértve az eljárástól való elállást is.

(3) Amennyiben a szerződés aláírását követően az eljárásról vagy a szerződés teljesítéséről bebizonyosodik, hogy annak során lényeges hiba, szabálytalanság vagy csalás történt, az ajánlatkérő szerv felfüggesztheti a szerződés teljesítését vagy - adott esetben - felmondhatja azt.

A szerződés teljesítése annak ellenőrzése céljából is felfüggeszthető, hogy a feltételezett lényeges hibák, szabálytalanságok vagy csalások megtörténtek-e.

Amennyiben a lényeges hibák, szabálytalanságok vagy csalások a szerződő félnek tulajdoníthatók, az ajánlatkérő szerv a fentieken kívül - a lényeges hibák, szabálytalanságok vagy csalás súlyosságával arányosan - megtagadhatja a kifizetést vagy visszafizettetheti a jogtalanul kifizetett összegeket.

(4) Az OLAF gyakorolja a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel ( 19 ) a Bizottságra ruházott azon hatáskört, amelynek értelmében helyszíni vizsgálatokat és ellenőrzéseket végez a tagállamokban, a hatályban lévő együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási megállapodásoknak megfelelően harmadik országokban, valamint nemzetközi szervezetek irodáiban.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a szerződések teljesítésének a lényeges hibák, szabálytalanságok vagy csalás miatti felfüggesztésére vonatkozó részletes szabályokra vonatkozóan.

2. FEJEZET

Az intézmények által saját felelősségükre odaítélt szerződésekre alkalmazandó rendelkezések

117. cikk

Az ajánlatkérő szerv

(1) A 2. cikk értelmében vett uniós intézmények, valamint a 208. és a 209. cikk értelmében vett végrehajtó ügynökségek és szervek ajánlatkérő szervnek minősülnek a saját felelősségükre kötött szerződések esetében, kivéve abban az esetben, ha központi beszerző szervtől vásárolnak. Nem tekinthetők ajánlatkérő szervnek a szóban forgó intézmények szervezeti egységei, amikor igazgatási megállapodást kötnek egymással.

A szóban forgó intézmények a 65. cikknek megfelelően átruházzák az ajánlatkérő szerv feladatainak ellátásához szükséges hatáskört.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ajánlatkérő szerv feladatainak átruházásával és a központi beszerző szervekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

118. cikk

Alkalmazandó értékhatárok és várakozási időszak

(1) A közbeszerzési szerződések és koncessziós szerződések odaítélése során az ajánlatkérő szervnek az e rendelet 104. cikkének (1) bekezdésében meghatározott eljárás kiválasztásakor tiszteletben kell tartania a 2014/24/EU irányelv 4. cikkének a) és b) pontjában foglalt értékhatárokat. Ezek az értékhatárok határozzák meg az e rendelet 103. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt közzétételi intézkedéseket.

(2) Az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban rögzített kivételekre és feltételekre is figyelemmel az ajánlatkérő az (1) bekezdésben említett értékhatárokat meghaladó értékű szerződések esetében a sikeres ajánlattevővel csak a várakozási időszak lejárta után írhatja alá a szerződést vagy keretszerződést.

(3) Elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazása esetén a várakozási időszak 10 nap, egyéb eszközök alkalmazása esetében 15 nap.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a külön szerződésekkel és a többtételes szerződésekkel, a közbeszerzési szerződések és koncessziós szerződések értékének megbecsülésével, valamint a szerződés aláírását megelőző várakozási időszakkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

119. cikk

A közbeszerzéshez való hozzáférés szabályai

A közbeszerzési eljárásban való részvétel egyenlő feltételekkel áll nyitva minden, a Szerződések hatálya alá tartozó természetes és jogi személy számára, és minden olyan harmadik országban letelepedett természetes és jogi személy számára, amely ország külön megállapodással rendelkezik az Unióval a közbeszerzés területén, az abban a megállapodásban megállapított feltételek mellett. A közbeszerzési eljárás nemzetközi szervezetek előtt is nyitva áll.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a közbeszerzéshez való hozzáféréssel kapcsolatos bizonyítékra vonatkozó részletes szabályokra vonatkozóan.

120. cikk

A Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzési szabályai

Amennyiben a közbeszerzésről szóló, a Kereskedelmi Világszervezet keretében kötött többoldalú megállapodás alkalmazandó, úgy a közbeszerzési eljárás nyitva áll az azon államokban letelepedett gazdasági szereplők előtt is, amelyek megerősítették az említett megállapodást, mégpedig az abban megállapított feltételek mellett.

VI. CÍM

VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK

1. FEJEZET

A vissza nem térítendő támogatások alkalmazási köre és fajtái

121. cikk

A vissza nem térítendő támogatások alkalmazási köre

(1) A vissza nem térítendő támogatások a költségvetésből nem visszterhesen juttatott közvetlen pénzügyi hozzájárulások, a következők bármelyikének finanszírozására:

a) valamely uniós szakpolitikai célkitűzés elérésének segítésére szánt tevékenység;

b) általános uniós érdeket szolgáló vagy valamely uniós szakpolitika részét képző vagy azt támogató célkitűzés érdekében tevékenykedő szervezet működése (a továbbiakban: vissza nem térítendő működési támogatások).

A vissza nem térítendő támogatásokat írásos megállapodásba vagy a vissza nem térítendő támogatásra sikeresen pályázónak címzett bizottsági határozatba kell foglalni.

A Bizottság a kedvezményezettekkel folytatandó kommunikáció céljára biztonságos elektronikus rendszereket hozhat létre.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a vissza nem térítendő támogatások alkalmazási körének részletes meghatározására, valamint annak eldöntésére szolgáló szabályokra vonatkozóan, hogy vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásokat vagy vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatokat kell-e alkalmazni. Továbbá a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az elektronikus információcserére szolgáló rendszer részleteire vonatkozóan, beleértve azon feltételeket, amelyek alapján az ilyen rendszerek felhasználásával benyújtott dokumentumokat - beleértve a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásokat - eredetinek tekintik és aláírják, valamint a partnerségi keretszerződések felhasználására vonatkozóan.

(2) E cím értelmében nem minősülnek vissza nem térítendő támogatásnak a következők:

a) az intézmények tagjaihoz és személyzetéhez kapcsolódó kiadások, valamint az Európai Iskoláknak nyújtott hozzájárulások;

b) a 101. cikkben említett közbeszerzési szerződések, a makroszintű pénzügyi támogatásként fizetett segélyek, és költségvetési támogatás;

c) a pénzügyi eszközök, valamint részvénytulajdonok vagy tőkerészesedések nemzetközi pénzügyi intézményekben, például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankban (EBRD) vagy olyan szakosított uniós szervekben, mint az Európai Beruházási Alap;

d) az Unió által olyan szerveknek fizetett tagdíjak formájában nyújtott hozzájárulások, amelyekben az Unió tagsággal rendelkezik;

e) azon kiadások, amelyeket az 58., 59. és 60. cikk értelmében megosztott irányítás és közvetett irányítás keretében teljesítettek, hacsak erről másképpen nem rendelkeznek az 58. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti megbízott szervezetek vagy személyek költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályok, vagy a hatáskör-átruházási megállapodások;

f) a 62. cikkben említett végrehajtó ügynökségeknek az egyes ügynökségeket létrehozó aktusok alapján teljesített hozzájárulások;

g) a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet ( 20 ) 3. cikke (2) bekezdésének f) pontjában említett halászati termékek piacával kapcsolatos kiadások;

h) az intézmények által meghívott vagy megbízott személyek utazási és tartózkodási költségeinek visszafizetése, vagy adott esetben a nekik fizetett valamennyi költségtérítés;

i) a versenyeken adott pénzdíjak, amelyekre az e rendelet első részének VII. címe alkalmazandó;

j) a második rész VIII. címében említett, európai politikai pártoknak juttatott hozzájárulások.

(3) A kamattámogatások és a garanciadíj-támogatások vissza nem térítendő támogatásnak minősülnek, amennyiben egyazon intézkedésen belül nem ötvözik őket az Első rész VIII. címében említett pénzügyi eszközökkel.

Az ilyen támogatások e cím hatálya alá tartoznak, az alábbiak kivételével:

a) a 125. cikk (3) bekezdésében meghatározott társfinanszírozási elv;

b) a 125. cikk (4) bekezdésében meghatározott nonprofit elv;

c) azon intézkedések esetében, amelyek célja a kedvezményezett pénzügyi helyzetének megerősítése vagy jövedelemtermelés, a kérelmezőnek a 132. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi képességére vonatkozó értékelés.

(4) Minden intézmény vissza nem térítendő támogatásban részesítheti a tájékoztatási tevékenységeket, amennyiben kellően indokolt esetben a közbeszerzési eljárások alkalmazása nem megfelelő.

122. cikk

Kedvezményezettek

(1) Amennyiben több jogalany is megfelel a vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó feltételeknek, és együttesen egy jogalanyt alkotnak, ez a jogalany lehet az egyetlen kedvezményezett, többek között abban az esetben is, ha kifejezetten a vissza nem térítendő támogatás által finanszírozandó tevékenység végrehajtására hozzák létre.

(2) E cím alkalmazásában a következő szervezetek minősülnek a kedvezményezetthez kapcsolódó szervezeteknek:

a) az (1) bekezdés értelmében a kedvezményezettet alkotó jogalanyok;

b) az elszámolhatósági feltételeknek megfelelő jogalanyok, amelyek a 131. cikk (4) bekezdésében említett helyzetek egyikébe sem tartoznak, és amelyek - különösen jogi vagy tőke- - kapcsolatban állnak a kedvezményezettel, amely kapcsolat nem az adott tevékenységre korlátozódik, illetve nem kizárólag az adott tevékenység végrehajtása céljából jött létre.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások vagy vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatok minimális tartalmára vonatkozóan - különösen abban az esetben, amikor a vissza nem térítendő támogatást több szervezetnek ítélik oda -, valamint a koordinátor és a többi kedvezményezett esetleges speciális kötelezettségeire, az alkalmazandó felelősségi rendszerre és a kedvezményezettek hozzáadásának vagy eltávolításának feltételeire vonatkozóan.

123. cikk

A vissza nem térítendő támogatások fajtái

(1) A vissza nem térítendő támogatásoknak az alábbi fajtái lehetnek:

a) a 126. cikkben említett, ténylegesen felmerülő, elszámolható költségek meghatározott arányának visszatérítése;

b) egységköltségek alapján történő visszatérítés;

c) egyösszegű átalányok;

d) átalányfinanszírozás;

e) az a)-d) pontokban említettek kombinációja.

(2) A vissza nem térítendő támogatás megfelelő fajtájának meghatározásakor a lehető legnagyobb mértékben tekintetbe kell venni a lehetséges kedvezményezettek érdekeit és a számviteli módszereket.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a vissza nem térítendő támogatások különböző fajtáira vonatkozóan, beleértve a kis értékű vissza nem térítendő támogatásokat is.

124. cikk

Egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozás

(1) Az alap-jogiaktus rendelkezéseinek sérelme nélkül egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozás használatát bizottsági rendeletben kell engedélyezni, biztosítva a kedvezményezettekkel az ugyanolyan intézkedések vagy munkaprogramok tekintetében való egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartását.

Ha a vissza nem térítendő támogatás maximális összege nem haladja meg egy kis értékű vissza nem térítendő támogatás összegét, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megadhatja az engedélyt.

(2) Az engedélyt legalább a következőknek kell alátámasztaniuk:

a) az ilyen finanszírozási formák megfelelőségének indokolása, tekintettel a támogatott intézkedések vagy munkaprogramok jellegére, valamint a szabálytalanságok és csalások kockázatára és a kontroll költségére;

b) az egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozás által fedezett költségek vagy költségkategóriák azonosítása az alkalmazandó uniós szabályok szerint el nem számolható költségek kizárásával;

c) az egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozás meghatározására szolgáló módszerek, valamint azon feltételek leírása, amelyek ésszerű módon biztosítják a nonprofit és társfinanszírozási szabályoknak való megfelelést, valamint a költségek kettős finanszírozásának elkerülését. Ezek a módszerek a következőkön alapulnak:

i. statisztikai adatok alapján vagy más objektív módon; or

ii. kedvezményezettenkénti megközelítés, a kedvezményezett tanúsított vagy ellenőrizhető korábbi adataira vagy szokásos költség-elszámolási gyakorlataira való hivatkozással.

(3) A kedvezményezett által alkalmazott szokásos költség-elszámolási gyakorlatok használatának engedélyezésekor az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő előzetesen vagy az utólagos kontrollokra vonatkozó megfelelő stratégia alkalmazásával értékelheti, hogy ezek a gyakorlatok megfelelnek-e a (2) bekezdésben megállapított feltételeknek.

Ha előzetesen kerül megállapításra, hogy a kedvezményezett szokásos költségelszámolási gyakorlatai megfelelnek a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek, az egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozás e gyakorlatok alkalmazásával meghatározott összegét utólagos kontrollok során nem lehet vitatni.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő akkor határozhat úgy, hogy a kedvezményezett által alkalmazott szokásos költség-elszámolási gyakorlatok megfelelnek a (2) bekezdésben említett feltételeknek, ha azokat a nemzeti hatóságok elfogadják hasonló finanszírozási rendszerekben.

(4) A vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat vagy a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás - az intézkedés teljes, közvetlen elszámolható költségének 7 %-áig - engedélyezheti vagy előírhatja a kedvezményezett közvetett költségeinek átalánydíjas formájú finanszírozását, kivéve ha a kedvezményezett a költségvetésből finanszírozott, vissza nem térítendő működési támogatásban részesül. A 7 %-os felső határ a Bizottság indokolt döntése alapján túlléphető.

(5) A fizetésben nem részesülő kkv-tulajdonosok és egyéb természetes személyek bizottsági határozat útján meghatározott egységköltségek alapján elszámolhatónak nyilváníthatják az egy fellépéssel összefüggésben vagy munkaprogram keretében elvégzett munkával kapcsolatban felmerült személyi költségeket.

(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az egyösszegű átalányokkal, egységköltségekkel és átalányfinanszírozással kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

2. FEJEZET

Elvek

125. cikk

A vissza nem térítendő támogatásokra alkalmazandó általános elvek

(1) A vissza nem térítendő támogatásokra az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elve vonatkozik.

(2) A 130. cikk sérelme nélkül, a vissza nem térítendő támogatások nem lehetnek halmozottak és nem ítélhetők oda visszamenőlegesen.

(3) A vissza nem térítendő támogatásoknak - a második rész IV. címében rögzített szabályok sérelme nélkül - társfinanszírozást kell tartalmazniuk.

(4) A vissza nem térítendő támogatások célja vagy hatása nem lehet nyereség termelése a kedvezményezett fellépése vagy munkaprogramja keretében ("nonprofit elv").

Az első albekezdés nem alkalmazandó a következőkre:

a) olyan fellépések, amelyek célja valamely kedvezményezett pénzügyi kapacitásának megerősítése, vagy olyan fellépések, amelyek az uniós finanszírozásnak a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatban vagy a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban foglalt időszaka utáni folytonosságuk biztosítása érdekében bevételt képeznek;

b) természetes személyeknek fizetett tanulmányi, kutatási vagy képzési ösztöndíjak.

c) a leginkább rászoruló természetes személyeknek, például munkanélkülieknek és/vagy menekülteknek fizetett egyéb közvetlen támogatás;

d) átalányokon és/vagy egyösszegű átalányokon és/vagy egységköltségen alapuló vissza nem térítendő támogatások, amennyiben megfelelnek a 124. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételeknek;

e) kis értékű vissza nem térítendő támogatások.

Nyereség keletkezésekor a Bizottság jogosult visszafizettetni a nyereségnek azt a részét, amely megfelel a kedvezményezettnél a fellépés vagy a munkaprogram végrehajtása során ténylegesen felmerülő elszámolható költségekhez való uniós hozzájárulásnak.

(5) E cím alkalmazásában a profit a kedvezményezettnél felmerülő elszámolható költségeket meghaladó többletbevétel az egyenlegkifizetés iránti kérelem benyújtásának időpontjában.

Az első albekezdésben említett bevételek a fellépés vagy a munkaprogram által generált bevételre, valamint az adományozók által kifejezetten a elszámolható költségek finanszírozásához rendelt pénzügyi hozzájárulásra korlátozódnak.

Vissza nem térítendő működési támogatás esetén a tartalékok létrehozására szánt összegeket nem veszik figyelembe a nonprofit elvnek való megfelelés ellenőrzése céljából.

(6) Ha egy az 1141/2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 21 ) értelmében vett európai politikai alapítvány annak a pénzügyi évnek a végén, amelyben vissza nem térítendő működési támogatásban részesült, bevételi többletet ér el, az e cikk (4) bekezdésben foglalt nonprofit elvtől eltérően ezen többlet egy része az adott éves összes bevétel 25 %-áig átvihető a következő évre azzal a feltétellel, hogy azt e következő év első negyedévének vége előtt felhasználják.

(7) Technikai segítségnyújtás céljára pályázati felhívás nélkül lehet vissza nem térítendő támogatást odaítélni az EBB és az Európai Beruházási Alap számára. Ilyen esetekben a 131. cikk (2)-(5) bekezdése és a 132. cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó.

(8) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően a vissza nem térítendő támogatásokra alkalmazandó általános elveket - beleértve a nonprofit elvet és a társfinanszírozás elvét - kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el. Továbbá a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a technikai segítségnyújtás meghatározására vonatkozóan.

126. cikk

Elszámolható költségek

(1) A vissza nem térítendő támogatások összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek becsült összege alapján megállapított, abszolút értékben kifejezett felső korlátot.

A vissza nem térítendő támogatások nem léphetik túl az elszámolható költségek összegét.

(2) Elszámolható költségek a vissza nem térítendő támogatás kedvezményezettjének azon ténylegesen felmerült költségei, amelyek megfelelnek valamennyi alábbi kritériumnak:

a) az intézkedés vagy a munkaprogram időtartama alatt merültek fel, a végleges jelentésekhez és az ellenőrzési igazolásokhoz kapcsolódó költségek kivételével;

b) szerepelnek a fellépés vagy munkaprogram becsült átfogó költségvetésében;

c) szükségesek a vissza nem térítendő támogatás tárgyát képező fellépés vagy munkaprogram végrehajtásához;

d) azonosíthatók és ellenőrizhetők, azaz szerepelnek a kedvezményezett számviteli nyilvántartásaiban, és a kedvezményezett székhelye szerinti ország alkalmazandó számviteli standardjaival, valamint a kedvezményezett szokásos költségelszámolási gyakorlatával összhangban kerültek meghatározásra;

e) megfelelnek az alkalmazandó adó- és társadalombiztosítási szabályoknak;

f) ésszerűek, indokoltak és eleget tesznek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének, különösen a gazdaságosság és hatékonyság tekintetében.

(3) A pályázati felhívások meghatározzák azokat a költségkategóriákat, amelyek uniós finanszírozásra jogosultnak minősülnek.

Az alap-jogiaktus sérelme nélkül és a (2) bekezdést kiegészítendő, a következő költségkategóriákra az alábbi elszámolhatóságáti feltételek vonatkoznak, amennyiben a pályázati felhívás értelmében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő szerint ezek a költségkategóriák támogathatóak:

a) a vissza nem térítendő támogatás kedvezményezettje által benyújtott előfinanszírozási garanciához kapcsolódó költségek, amennyiben a garanciákat az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a 134. cikk (1) bekezdése értelmében megköveteli;

b) a finanszírozási kérelmek támogatása céljából az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által megkövetelt külső ellenőrzéshez kapcsolódó költségek;

c) hozzáadottérték-adó (héa), amennyiben a héa-ra vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján nem lehet visszaigényelni, és azt a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv ( 22 ) 13. cikke (1) bekezdésének első albekezdése szerinti adóalanynak nem minősülő személytől eltérő kedvezményezett fizeti meg;

d) értékcsökkenési költségek, feltéve, hogy a kedvezményezettnél ténylegesen felmerültek;

e) a nemzeti közigazgatások személyzetének bérköltségei oly mértékben, amennyiben azon tevékenységgel kapcsolatosak, amelyeket a vonatkozó hatóság nem végezne el, ha az érintett projektre nem vállaltak volna kötelezettséget.

(4) A 122. cikkben meghatározottak szerint a kedvezményezettekhez kapcsolódó szervezetek esetében felmerült költségeket az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a pályázati felhívás értelmében elszámolhatónak minősítheti. Ez esetben az alábbi együttes feltételek alkalmazandók:

a) a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás vagya vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat meghatározza az érintett jogalanyokat;

b) az érintett jogalanyok megfelelnek a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás vagy támogatásról szóló határozat értelmében a költségek elszámolhatóságáta, valamint a Bizottság, az OLAF és a Számvevőszék által gyakorolt vizsgálati és ellenőrzési jog tekintetében a kedvezményezettre alkalmazandó szabályoknak.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az elszámolható költségekkel kapcsolatos további előírásokra vonatkozóan.

127. cikk

Természetben történő társfinanszírozás

(1) A vissza nem térítendő támogatás következtében keletkezett nyereség kiszámításakor a természetben nyújtott hozzájárulás formájában történő társfinanszírozást nem kell figyelembe venni.

(2) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő elfogadhat természetben történő hozzájárulást társfinanszírozásként, amennyiben ezt szükségesnek és megfelelőnek tartja. Amennyiben a természetben történő társfinanszírozást kis értékű vissza nem térítendő támogatások kiegészítésére ajánlják fel és az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ennek elutasításáról határozott, meg kell indokolnia, hogy az miért nem szükséges vagy megfelelő.

Az ilyen hozzájárulások nem haladhatják meg

a) vagy a harmadik feleknél ténylegesen felmerült és számviteli bizonylatokkal kellően alátámasztott költségeket;

b) vagy ilyen dokumentumok hiányában az érintett piacon általánosan elfogadott költségeknek megfelelő költségeket.

A természetben történő hozzájárulásokat külön kell feltüntetni a becsült költségvetésben, a fellépésre elkülönített források teljes összegének tükrözése érdekében. Az egységértéküket az ideiglenes költségvetésben értékelik és a későbbiekben nem változtatható.

A természetben történő hozzájárulásoknak meg kell felelniük a nemzeti adózási és társadalombiztosítási szabályoknak.

128. cikk

Átláthatóság

(1) A vissza nem térítendő támogatásokat a végrehajtása előtt közzéteendő munkaprogram keretében kell nyújtani.

E munkaprogramot pályázati felhívások közzététele útján kell megvalósítani, kivéve a megfelelően indokolt, kivételesen sürgős eseteket, vagy azon eseteket, amikor a kedvezményezett vagy a fellépés jellemzői nem hagynak más választási lehetőséget egy adott fellépésre, vagy amikor a kedvezményezettet az alap-jogiaktus meghatározza.

Az első albekezdés nem vonatkozik a válságkezelési segélyre, a polgári védelmi műveletekre és a humanitárius segítségnyújtási műveletekre.

(2) A pályázati felhívások meghatározzák az időpontot, ameddig az összes pályázót tájékoztatni kell a pályázatuk értékelésének eredményéről és a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások aláírásának vagy a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatokról való értesítéseknek tervezett időpontjáról.

Ezeket az időpontokat az alábbi időszakok alapján kell meghatározni:

a) valamennyi pályázónak a pályázata értékelésének eredményéről történő tájékoztatására, a teljes pályázati anyagok végleges leadási határidejét követően legfeljebb hat hónap;

b) a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások pályázókkal történő aláírására vagy a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatokról való értesítésükre, a pályázók arról való tájékoztatásának időpontjától kezdődően legfeljebb három hónap, hogy sikeresek lettek.

Ezek az időszakok az alap-jogiaktus által a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 23 ) összhangban esetlegesen megkövetelt különleges eljárásoknak való megfelelés biztosításához szükséges idő figyelembevétele érdekében kiigazíthatók, és kivételes, kellően indokolt esetekben meghosszabbíthatók, különösen összetett fellépések, a pályázatok nagy száma és a pályázóknak tulajdonítható késedelmek esetén.

A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő éves jelentésében beszámol arról, hogy átlagosan mennyi idő szükséges a pályázók tájékoztatásához, a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások aláírásához vagy a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatokról való értesítéshez. Amennyiben a második albekezdésben említett időszakokat túllépik, a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő erre magyarázatot ad, és - amennyiben a harmadik albekezdés értelmében a késedelem nem kellően indokolt - javaslatot tesz javító intézkedésekre.

(3) A pénzügyi év során odaítélt minden vissza nem térítendő támogatást évente közzé kell tenni, a 35. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a munkaprogrammal, a pályázati felhívások tartalmával, a pályázati felhívások alóli kivételekkel, a pályázók tájékoztatásával, valamint az utólagos közzététellel kapcsolatos követelményekre vonatkozó részletes szabályokra vonatkozóan.

129. cikk

A támogatások kumulálásának tilalma

(1) Valamely tevékenységre bármely kedvezményezett számára a költségvetésből csak egy vissza nem térítendő támogatás ítélhető oda, kivéve, ha a vonatkozó alap-jogiaktus ettől eltérően rendelkezik.

Egy kedvezményezettnek a költségvetésből pénzügyi évenként csak egy vissza nem térítendő működési támogatás ítélhető oda.

A pályázó haladéktalanul tájékoztatja az engedélyezésre jogosult tisztviselőt az egyazon fellépéshez vagy munkaprogramhoz kapcsolódó több pályázatról és többszörös vissza nem térítendő támogatásról.

A költségvetésből semmilyen körülmények között nem finanszírozható kétszer ugyanaz a költség.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a vissza nem térítendő támogatások kumulálása tilalmának elvével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

130. cikk

A visszaható hatály tilalmának elve

(1) Már megkezdett tevékenységre csak abban az esetben ítélhető oda vissza nem térítendő támogatás, ha a pályázó bizonyítani tudja, hogy szükség volt a tevékenységnek a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírása vagy a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatról való értesítés előtti megkezdésére.

Ilyen esetekben az elszámolható költségek nem merülhetnek fel a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtásának dátuma előtt, kivéve az alap-jogiaktusban meghatározott, kellően megindokolt kivételes esetekben vagy a válságkezelési segély, a polgári védelmi műveletek, a humanitárius segítségnyújtási műveletek iránti rendkívül sürgős szükséglet esetében, vagy fegyveres konfliktus kialakulásával vagy egy ország stabilitásának megingatásával fenyegető, küszöbön álló vagy azonnali vészhelyzetekben, amikor is az Unió korai szerepvállalása rendkívüli jelentőséggel bírna a válságmegelőzés előmozdítása terén.

Már befejezett tevékenységekre nem nyújtható vissza nem térítendő támogatás visszamenőlegesen.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a visszaható hatály tilalmának elvével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

(2) Vissza nem térítendő működési támogatások esetén a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírására vagy a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatról való értesítésre a kedvezményezett pénzügyi évének kezdetétől számított hat hónapon belül sor kerül. Az elszámolható költségek nem merülhetnek fel a vissza nem térítendő támogatás iránti pályázat benyújtását vagy a kedvezményezett pénzügyi évének kezdetét megelőzően.

3. FEJEZET

Odaítélési eljárás

131. cikk

Vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat

(1) A vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázatokat írásban kell benyújtani, többek között adott esetben biztonságos elektronikus formátumban.

Amennyiben megvalósíthatónak ítéli, a Bizottság lehetőséget teremt a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázatok online benyújtására.

(2) A vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat akkor fogadható el, ha azt az alábbiak valamelyike nyújtja be:

a) jogi személyek, vagy

b) természetes személyek, amennyiben a fellépés vagy a pályázó célkitűzésének természete vagy jellemzői ezt szükségessé teszik.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázatok abban az esetben is elfogadhatók, ha a nemzeti jogszabályok alapján jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek nyújtják be, feltéve, hogy képviselőik jogképességgel rendelkeznek arra, hogy a szervezet nevében jogi kötelezettséget vállaljanak, és az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a jogi személyek által kínálttal egyenértékű biztosítékokat kínálnak.

(3) A pályázatban meg kell határozni a kérelmező jogállását és be kell mutatni a javasolt intézkedés vagy munkaprogram végrehajtásához szükséges pénzügyi és működési kapacitásait.

E célból a pályázónak becsületbeli nyilatkozatot és - kivéve, ha kis értékű vissza nem térítendő támogatásról van szó - egyéb olyan bizonylatokat kell benyújtania, amelyeket az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő egy kockázatelemzés alapján előír. A pályázat benyújtásának előfeltételét képező dokumentumokat a pályázati felhívásban fel kell tüntetni.

A pénzügyi kapacitás ellenőrzésének szabályai nem alkalmazandók az ösztöndíjban részesülő természetes személyekre, a leginkább rászoruló és közvetlen támogatásban részesülő természetes személyekre, a közszektorbeli szervekre vagy nemzetközi szervezetekre. Egy kockázatelemzés függvényében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felmentést adhat a közintézmények vagy nemzetközi szervezetek működési kapacitásának igazolására vonatkozó kötelezettség alól.

(4) A 105a. cikk, a 106. cikk (1)-(4), (6) és (7) bekezdése - a (7) bekezdés első albekezdése b) pontjának és a második albekezdésének kivételével -, továbbá a (8), (9), (11) és (13)-(17) bekezdése, valamint a 108. cikk alkalmazandó a vissza nem térítendő támogatást igénylőkre és a kedvezményezettekre is. A 107. cikk alkalmazandó a pályázókra. A pályázóknak nyilatkozniuk kell arról, hogy a 106. cikk (1) bekezdésében vagy a 107. cikkben felsorolt valamelyik helyzetben vannak-e, és hogy adott esetben hoztak-e a 106. cikk (7) bekezdésének a) pontjában említett korrekciós intézkedéseket.

A vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos, folyamatban lévő eljárások és a hatályos megállapodások tekintetében szükséges, a 108. cikk (4) bekezdése szerinti ellenőrzés végrehajtása során az engedélyezésre jogosult tisztviselő gondoskodik arról, hogy a pályázóknak és a kedvezményezetteknek lehetőségük legyen előterjeszteni az észrevételeiket azt megelőzően, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselő a jogaikat hátrányosan befolyásoló intézkedést fogad el.

(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően, részletes szabályokat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakról: vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázatok, arra vonatkozó bizonyítékok, hogy a pályázók nincsenek a támogatás igényléséből való kizárást indokoló helyzetben, a jogi személyiséggel nem rendelkező pályázók, az egy pályázót alkotó jogi személyek, az elszámolhatósági kritériumok és a kis értékű vissza nem térítendő támogatások.

132. cikk

Kiválasztási és odaítélési feltételek

(1) A pályázati felhívásban előre közzétett kiválasztási feltételeknek lehetővé kell tenniük a pályázónak a javasolt tevékenység vagy munkaprogram teljesítésére való képessége értékelését.

(2) A pályázati felhívásban előre közzétett odaítélési feltételeknek lehetővé kell tenniük a benyújtott pályázatok minőségének értékelését a meghatározott célkitűzések és prioritások fényében.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a kiválasztási és odaítélési szempontokkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

133. cikk

Értékelési eljárás

(1) A pályázatokat az előre közzétett kiválasztási és odaítélési feltételek alapján értékelik annak meghatározása érdekében, hogy melyik pályázatot finanszírozzák.

(2) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az (1) bekezdésben előírt értékelés alapján elkészíti a kedvezményezettek és a jóváhagyott összegek jegyzékét.

(3) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő írásban tájékoztatja a pályázókat a pályázatukra vonatkozó döntésről. Amennyiben az igényelt vissza nem térítendő támogatást nem ítélték oda, úgy az érintett intézmény közli a pályázat elutasításának indokát, hivatkozva különösen a kiválasztási és odaítélési feltételekre.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az értékeléssel, a vissza nem térítendő támogatások odaítélésével és a pályázók tájékoztatásával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

4. FEJEZET

Kifizetés és kontroll

134. cikk

Előfinanszírozási garancia

(1) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő - amennyiben indokoltnak és arányosnak tartja - eseti alapon és kockázatelemzés elvégzését követően előzetes biztosítéknyújtást követelhet a kedvezményezettől, az előfinanszírozással kapcsolatos pénzügyi kockázatok korlátozása érdekében.

(2) Az (1) bekezdés ellenére kis értékű támogatások esetében nem kérhetők garanciák.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az előfinanszírozási garanciával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

135. cikk

A vissza nem térítendő támogatások kifizetése és kontrollja

(1) A vissza nem térítendő támogatás összege mindaddig nem válik véglegessé, amíg az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő jóvá nem hagyta a végleges jelentéseket és elszámolásokat, az érintett intézmény által ezt követően kellő időben végzett vizsgálatok sérelme nélkül.

(2) Amennyiben bebizonyosodik, hogy az odaítélési eljárás során lényeges hiba, szabálytalanság, csalás történt, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felfüggeszti az eljárást, és meghozhat bármilyen, általa szükségesnek ítélt intézkedést, beleértve az eljárás megszüntetését is. A illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő csalásgyanús esetekről haladéktalanul értesíti az OLAF-ot.

(3) Amennyiben a vissza nem térítendő támogatás odaítélését követően bebizonyosodik, hogy az odaítélési eljárás vagy a vissza nem térítendő támogatás végrehajtása során lényeges hiba, szabálytalanság, csalás vagy kötelezettségszegés történt, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az eljárás szakaszának függvényében, és feltéve, hogy a kedvezményezett lehetőséget kapott észrevételek tételére:

a) megtagadhatja a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírását vagy a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatról való értesítést;

b) felfüggesztheti a vissza nem térítendő támogatás végrehajtását; vagy

c) adott esetben felbonthatja a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodást vagy semmissé nyilváníthatja a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatot.

(4) Emellett amennyiben az ilyen hiba, szabálytalanság vagy csalás a kedvezményezettnek tulajdonítható, vagy amennyiben a kedvezményezett megszegi a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás vagy a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat szerinti kötelezettségeit, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő csökkentheti a vissza nem térítendő támogatás összegét vagy visszafizettetheti a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás vagy a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat szerint jogosulatlan kifizetéseket a hiba, szabálytalanság vagy csalás, illetve a kötelezettségszegés súlyosságának megfelelő arányban, feltéve, hogy a kedvezményezett lehetőséget kapott észrevételek tételére.

(5) Amennyiben kontrollok vagy ellenőrzések során a kedvezményezettnek tulajdonítható rendszerszintű vagy visszatérő, az adott kedvezményezett számára hasonló feltételek mellett odaítélt számos vissza nem térítendő támogatásra lényegi hatással levő hibákra, szabálytalanságokra, csalásra vagy kötelezettségszegésre derül fény, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felfüggesztheti az összes érintett vissza nem térítendő támogatás végrehajtását vagy adott esetben megszüntetheti az e kedvezményezettel megkötött érintett, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásokat vagy vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatokat a hiba, szabálytalanság, csalás vagy kötelezettségszegés súlyosságának megfelelő arányban, feltéve, hogy a kedvezményezett lehetőséget kapott észrevételek tételére.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő emellett kontradiktórius eljárás keretében az első albekezdésben említett rendszerszintű vagy visszatérő hibák, szabálytalanságok, csalások vagy kötelezettségszegések által érintett összes, a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásokkal vagy vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatokkal összhangban esetlegesen ellenőrzésre kerülő, vissza nem térítendő támogatás esetében csökkentheti a vissza nem térítendő támogatás összegét vagy visszafizettetheti a jogosulatlanul kifizetett összegeket.

(6) Amennyiben lehetséges és kivitelezhető, a csökkentendő vagy visszafizettetendő összegeket az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az egyes érintett vissza nem térítendő támogatások esetében jogtalanul t elszámolhatónak bejelentett költségek alapján határozza meg a kedvezményezett által benyújtott, felülvizsgált pénzügyi kimutatás elfogadását követően.

(7) Amennyiben nem lehetséges vagy nem kivitelezhető minden egyes érintett vissza nem térítendő támogatás esetében az el nem számolható költségek pontos számszerűsítése, a csökkentendővagy visszafizettetendő összegeket vagy a rendszerszintű, illetve visszatérő hibák vagy szabálytalanságok által bizonyítottan érintett vissza nem térítendő támogatásokra alkalmazott csökkentési vagy visszafizettetési arány extrapolációja révén, vagy - ha az el nem számolható költségek nem szolgálhatnak a csökkentendő vagy visszafizettetendő összeg meghatározásának alapjául - átalány alkalmazásával lehet meghatározni, az arányosság elvének figyelembevétele mellett. A kedvezményezett számára lehetővé kell tenni, hogy észrevételeket tegyen az alkalmazandó extrapolációs módszerrel, illetve átalányalappal kapcsolatban, és a csökkentés vagy visszafizettetés végrehajtását megelőzően kellően megalapozott alternatív módszert vagy rátát javasoljon.

(8) A Bizottság biztosítja az egyes programok kedvezményezettjeivel szembeni egyenlő bánásmódot, különös tekintettel a több illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által végrehajtott programokra.

A kedvezményezetteket a 97. cikkel összhangban tájékoztatni kell az e cikk (3), (4), (5), (6) és (7) bekezdése alapján hozott határozatok megtámadásának módjairól.

(9) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a vissza nem térítendő támogatások kifizetésével és a kontrollokkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, ideértve a bizonylatokra, valamint a vissza nem térítendő támogatások felfüggesztésére és csökkentésére vonatkozó szabályokat.

136. cikk

Nyilvántartás-megőrzési időszakok

(1) A kedvezményezettek az egyenleg kifizetését követően öt évig, kis értékű vissza nem térítendő támogatások esetében pedig három évig megőrzik a nyilvántartásokat, bizonylatokat, statisztikai nyilvántartásokat és a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó egyéb nyilvántartásokat.

(2) A projekt végrehajtásához kapcsolódó ellenőrzésekkel, fellebbezésekkel, jogvitákkal vagy igényrendezéssel kapcsolatos nyilvántartásokat ezen ellenőrzések, fellebbezések, jogviták vagy igényrendezések lezárultáig kell megőrizni.

5. FEJEZET

Végrehajtás

137. cikk

Végrehajtási szerződések és a harmadik felek számára nyújtott pénzügyi támogatás

(1) Amennyiben egy tevékenység vagy munkaprogram végrehajtása harmadik félnek nyújtandó pénzügyi támogatást tesz szükségessé, a kedvezményezett a következő feltételek teljesülése esetén nyújthat ilyen pénzügyi támogatást:

a) a vissza nem térítendő támogatás odaítélése előtt az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ellenőrizte, hogy a kedvezményezett megfelelő biztosítékot kínál az esedékes összegek Bizottságnak való visszafizetése tekintetében;

b) a támogatás megadásának feltételeit a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat vagy a kedvezményezett és a Bizottság közötti vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás szigorúan meghatározza annak érdekében, hogy a kedvezményezettnek ne legyen mérlegelési jogköre;

c) kis összegekről van szó, kivéve ha a tevékenység elsődleges célja a pénzügyi támogatás nyújtása.

(2) Minden, vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat vagy vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás kifejezetten a Bizottságot és a Számvevőszéket jelöli meg a dokumentumok ellenőrzése, a helyszíni ellenőrzés, valamint a - többek között elektronikus adathordozón tárolt - információk ellenőrzése tekintetében az uniós forrásokból részesülő harmadik felek feletti ellenőrzési hatáskör gyakorlására.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a végrehajtási szerződésekkel és a harmadik felek számára nyújtott pénzügyi támogatással kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

VII. CÍM

PÉNZDÍJAK

138. cikk

Általános szabályok

(1) A pénzdíjaknak tiszteletben kell tartaniuk az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvét, és elő kell segíteniük az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósulását.

(2) Ennek érdekében a pénzdíjakat egy, a végrehajtása előtt közzéteendő munkaprogramtól kell függővé tenni. A munkaprogramot versenyfelhívások közzététele útján kell megvalósítani.

1 000 000 EUR-s vagy azt meghaladó egységértékű pénzdíjakra irányuló versenyfelhívások csak akkor tehetők közzé, ha ezekről a beszámoló vagy a 38. cikk (3) bekezdésének e) pontjában említett egyéb vonatkozó dokumentum így rendelkezik.

A verseny szabályainak meg kell határozniuk legalább a részvételre vonatkozó feltételeket, ideértve a kizárási kritériumokat, az odaítélési szempontokat, a pénzdíj összegét és a kifizetés módját. A 105a. cikk, a 106. cikk (1)-(4), (6) és (7) bekezdése - a (7) bekezdés első albekezdése b) pontjának és a második albekezdésének kivételével -, továbbá a (8), (9), (11) és (13)-(17) bekezdése, valamint a 108. cikk alkalmazandó a résztvevőkre és a nyertesekre. A 107. cikk alkalmazandó a résztvevőkre.

A pénzdíjak nem ítélhetők oda közvetlenül, verseny nélkül, és a 35. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban évente közzé kell tenni őket.

(3) A versenypályázatra benyújtott anyagokat a versenypályázat közzétett szabályai alapján szakértői csoport értékeli.

A pénzdíjakat ezután az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ítéli oda a szakértői bizottság értékelése alapján, amely a beérkezett anyagok minőségének értékelése alapján szabadon dönt arról, hogy javasolja-e a pénzdíjak odaítélését.

(4) A pénzdíj összege nem áll összefüggésben a nyertesnél felmerült költségekkel.

(5) Amennyiben egy intézkedés vagy munkaprogram végrehajtása szükségessé teszi, hogy az uniós vissza nem térítendő támogatás kedvezményezettje a pénzdíjakat harmadik feleknek adja át, a kedvezményezett átadhatja a kérdéses pénzdíjakat, feltéve, hogy a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat vagy a kedvezményezett és a Bizottság közötti, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás mérlegelési jogkör nélkül, szigorúan meghatározza a versenypályázat szabályainak a (2) bekezdésben megállapított minimális tartalmát.

(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a pénzdíjakkal, és azon belül a programozással, a versenypályázat szabályaival, az utólagos közzététellel, az értékeléssel, valamint a nyertesek tájékoztatásával és értesítésével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

VIII. CÍM

PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

139. cikk

Hatály

(1) A pénzügyi eszközöket alap-jogiaktus révén kell engedélyezni.

Az első albekezdés sérelme nélkül, kellően indokolt esetekben a pénzügyi eszközök alap-jogiaktus révén történő engedélyezés hiányában is létrehozhatók, amennyiben az adott eszközök a 49. cikk (1) bekezdésének e) pontjával összhangban szerepelnek a költségvetésben.

(2) A pénzügyi eszközök révén nyújtott és egyazon intézkedésen belül pénzügyi eszközökhöz közvetlenül kapcsolódó elemekkel kombinált, ugyanazon végső kedvezményezetteket célzó uniós támogatás esetén - ideértve a technikai segítségnyújtást, a kamattámogatást és a garanciadíj-támogatásokat is - ez a cím az adott intézkedés összes elemére alkalmazandó.

(3) Amennyiben a pénzügyi eszközöket a pénzügyi eszközökhöz közvetlenül nem kapcsolódó elemek tekintetében az Első rész VI. címe szerinti, költségvetésből finanszírozott vissza nem térítendő támogatásokkal kombinálják, minden egyes finanszírozási forrásra vonatkozóan külön nyilvántartást kell vezetni.

(4) A Bizottság a pénzügyi eszközöket végrehajthatja közvetlen irányítás keretében, vagy - az alap-jogiaktusban meghatározottak szerint - a feladatokat az 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii., iii., v. és vi. alpontja szerinti szervezetekre ruházva közvetett irányítás keretében.

Az 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii., iii., v. és vi.alpontja szerint megbízott szervezetek pénzügyi eszközök végrehajtásakor a végrehajtás egy részével - saját felelősségükre - pénzügyi közvetítőket bízhatnak meg, amennyiben ezek a szervezetek biztosítják, hogy a pénzügyi közvetítők eleget tesznek a 140. cikk (1), (3) és (5) bekezdésében említett kritériumoknak. A pénzügyi közvetítőket nyílt, átlátható, arányos és megkülönböztetés-mentes eljárás keretében kell kiválasztani, az összeférhetetlenségek kizárásával.

Továbbra is a Bizottság felelős annak biztosításáért, hogy a pénzügyi eszközök végrehajtási kerete megfeleljen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének, és támogassa a meghatározott és ütemezett szakpolitikai célkitűzések eredmények tekintetében mérhető megvalósítását. Az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően a megbízott szervezetek jogi és szerződésbeli felelősségének sérelme nélkül a Bizottság felelősséggel tartozik a pénzügyi eszközök végrehajtásáért.

(5) Amennyiben a pénzügyi eszközöket a tagállamokkal megosztott irányításban hajtják végre, az ilyen eszközökre vonatkozó rendelkezéseket - ideértve az e címmel összhangban közvetlen vagy közvetett irányítás alá tartozó pénzügyi eszközökhöz való hozzájárulásokra vonatkozó szabályokat - a 175. cikkben említett rendeletekben kell megállapítani.

(5a) A 105a. cikk, a 106. cikk (1) bekezdése - az e) és f) pont kivételével -, továbbá a (2)-(4), (6)-(9) és (13)-(17) bekezdése, valamint a 107. és a 108. cikk alkalmazandó a különleges célú befektetési eszközökre vagy a pénzügyi közvetítőkre is. A végső kedvezményezetteknek aláírt nyilatkozatot kell benyújtaniuk a pénzügyi közvetítők számára, amelyben megerősítik, hogy nincsenek a 106. cikk (1) bekezdésének a), b), c) és d) pontjában vagy a 107. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában felsorolt egyik helyzetben sem.

(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, ideértve a pénzügyi eszközök végrehajtásával megbízott szervezetek kiválasztását, a hatáskör-átruházási megállapodások tartalmát, az igazgatási költségeket és díjakat, a vagyonkezelői számlákra vonatkozó egyedi szabályokat, a pénzügyi eszközök közvetlen végrehajtását, valamint a gazdálkodók, a pénzügyi közvetítők és a végső kedvezményezettek kiválasztását.

140. cikk

A pénzügyi eszközökre alkalmazandó elvek és feltételek

(1) A pénzügyi eszközöket a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság, az arányosság, a megkülönböztetés-mentesség, az egyenlő bánásmód és a szubszidiaritás elvével összhangban, valamint az adott pénzügyi eszközre alkalmazandó alap-jogiaktusban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően és adott esetben az ott megállapított időtartam alatt kell felhasználni.

(2) A pénzügyi eszközöknek meg kell felelniük az alábbiaknak:

a) olyan projektekkel kapcsolatos piaci hiányosságokat vagy optimálistól ekltérő befektetési helyzeteket kezelnek, amelyek pénzügyileg életképesnek bizonyultak, de a piacról nem jutnak elegendő forráshoz;

b) addicionalitás: a pénzügyi eszközöknek nem lehet célja a tagállami pénzügyi eszközök, a magánfinanszírozás vagy más uniós pénzügyi intézkedés helyettesítése;

c) nem torzíthatják a belső piaci versenyt, és összhangban állnak az állami támogatásra vonatkozó szabályokkal;

d) tőkeáttételi hatás: a pénzügyi eszközhöz nyújtott uniós hozzájárulásnak olyan globális befektetés mozgósítását kell céloznia, amely az előre meghatározott mutatóknak megfelelően meghaladja az uniós hozzájárulás mértékét;

e) az érdekek összehangolása: a pénzügyi eszközök végrehajtása során a Bizottság biztosítja, hogy a pénzügyi eszközre vonatkozóan meghatározott szakpolitikai célkitűzések megvalósítása közös érdek legyen, amit például közös beruházások, kockázat-megosztási követelmények vagy pénzügyi ösztönzők révén is előmozdíthat, megakadályozva ugyanakkor, hogy összeférhetetlenség alakuljon ki a megbízott szervezet egyéb tevékenységeivel;

f) a pénzügyi eszközöket előzetes értékelés alapján kell meghatározni, ideértve a (8) bekezdés f) pontjában említett kiegészítő források lehetséges újrafelhasználásának értékelését.

(3) A pénzügyi eszközhöz kapcsolódó költségvetési kiadás és az Unió pénzügyi felelősségvállalása semmiképpen sem haladhatja meg az adott eszközzel kapcsolatban tett költségvetési kötelezettségvállalást, ami által elkerülhetők a költségvetést terhelő függő kötelezettségek.

(4) Az 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii., iii., v. és vi.alpontja szerint megbízott szervezeteknek és a valamely pénzügyi eszköz keretében pénzügyi műveletek végrehajtásában való részvételre kiválasztott összes pénzügyi közvetítőnek meg kell felelnie a pénzmosás megelőzésére és a terrorizmus és az adócsalás elleni küzdelemre vonatkozó standardoknak és alkalmazandó jogszabályoknak. A pénzügyi eszközök e címmel összhangban történő végrehajtása tekintetében az 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii., iii., v. és vi.alpontja szerint megbízott szervezetek székhelye nem lehet olyan területen és nem tarthatnak fenn üzleti kapcsolatokat olyan területeken bejegyzett szervezetekkel, amelynek joghatósága nem működik együtt az Unióval a nemzetközileg elfogadott adóügyi standard alkalmazása terén, és ezeket a követelményeket át kell ültetniük a kiválasztott pénzügyi közvetítőkkel kötött szerződésekbe.

(5) Az 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii., iii., v. és vi. alpontja szerint megbízott szervezetek, az e cikk (4) bekezdésében említett, uniós pénzügyi eszközökkel való gazdálkodásban érintett pénzügyi közvetítők, valamint az e cím szerinti uniós támogatás végső kedvezményezettjei minden olyan támogatást és információt megadnak a Számvevőszéknek, amit a Számvevőszék a 161. cikk szerinti feladatai ellátásához szükségesnek tart.

Az e cím szerinti uniós támogatásra a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 24 ) alkalmazandó.

(6) Az uniós hozzájárulással legalább egyenlő összeget, illetve adott esetben annak többszöröseit a pénzügyi eszköz révén megvalósítani kívánt konkrét szakpolitikai célok elérésére kell felhasználni, és azok nem eredményezhetnek - különösen jogosulatlan osztalékok vagy harmadik felek profitszerzése formájában - jogosulatlan előnyöket.

A megosztott irányításra vonatkozó ágazat-specifikus szabályok sérelme nélkül a bevételeket, köztük az osztalékokat, a tőkenyereséget, a garanciadíjakat, valamint a kölcsönök és a vagyonkezelői számlák Bizottságnak visszafizetett összegei, illetve a pénzügyi eszközök számára nyitott és valamely pénzügyi eszköz keretében a költségvetésből nyújtott támogatáshoz kapcsolódó vagyonkezelői számlák összegei után járó kamatokat az igazgatási költségek és díjak levonása után fel kell venni a költségvetésbe.

A Bizottságnak történő éves visszafizetések - köztük a tőkevisszafizetések, a felszabadított biztosítékok és a kölcsönök tőkeösszegének visszafizetése -, illetve a pénzügyi eszközök számára nyitott és valamely pénzügyi eszköz keretében a költségvetésből nyújtott támogatáshoz kapcsolódó vagyonkezelői számlák éves visszafizetései a 21. cikkel összhangban belső címzett bevételeknek minősülnek, és azokat e cikk (9) bekezdésének sérelme nélkül az előirányzatok lekötésének időtartamát plusz két évet nem meghaladó ideig ugyanazon pénzügyi eszközre kell fordítani, hacsak valamely alap-jogiaktus másképp nem rendelkezik.

(7) A vagyonkezelői számlákra történő befizetéseket a Bizottság kifizetési előrejelzésekkel kellően megalapozott fizetési kérelmek alapján hajtja végre, figyelembe véve a vagyonkezelői számlákon rendelkezésre álló egyenlegeket és a túlzott többlet elkerülésének szükségességét. Amennyiben a vagyonkezelői számlákon lévő összegek elegendőek a vagyonkezelői számlákon tartandó, szerződésben rögzített minimális tartalék, valamint a folyó pénzügyi évre vonatkozó kifizetési előrejelzések fedezéséhez, valamint az eurótól eltérő pénznemben fennálló fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos függő kötelezettségek kizárásához szükséges (beleértve a várható árfolyammozgások fedezéséhez szükséges összegeket is), nem történik további befizetés a vagyonkezelői számlákra. A kifizetési előrejelzéseket évente vagy adott esetben félévente kell elkészíteni.

(8) A Bizottság köteles évente jelentést tesz az Európai Parlament és a Tanács számára a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tevékenységekről. A jelentés minden támogatott pénzügyi eszköz tekintetében tartalmazza az alábbiakat:

a) a pénzügyi eszköz és az alap-jogiaktus azonosítása;

b) a pénzügyi eszköz leírása, a végrehajtási rendelkezések és az uniós hozzájárulás hozzáadott értéke;

c) a végrehajtásban érintett pénzügyi eszközök, ideértve bármely, a (5) bekezdés alkalmazásával kapcsolatos kérdést;

d) az aggregált költségvetési kötelezettségvállalások és a költségvetésből teljesített kifizetések minden egyes pénzügyi eszköz tekintetében;

e) a pénzügyi eszköz teljesítménye, ideértve a megvalósított beruházásokat is;

f) az eszközbe a (8) bekezdés szerint belső címzett bevételként visszakerült összegek felhasználásának értékelése;

g) a vagyonkezelői számla egyenlege;

h) a (6) bekezdés szerinti bevételek és visszafizetések;

i) a tőkebefektetések értéke az előző évekhez képest;

j) a tőkeinstrumentumok vagy kockázatmegosztó eszközök eszközeinek értékvesztésére és a garanciaeszközök esetében a lehívott garanciákra vonatkozó kumulált adatok;

k) a célzott és az elért tőkeáttételi hatás;

l) a pénzügyi eszköz hozzájárulása az adott program céljainak eléréséhez, meghatározott mutatók, adott esetben többek között a földrajzi diverzifikáció alapján.

(9) Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács úgy véli, hogy valamely pénzügyi eszköz nem érte el eredményesen a céljait, az eszköz felszámolása érdekében kérheti a Bizottságtól egy felülvizsgált alap-jogiaktusra irányuló javaslat benyújtását. A pénzügyi eszköz felszámolása esetén az ilyen eszköznek a (6) bekezdés harmadik albekezdése szerinti új visszafizetéseit általános bevételnek kell tekinteni.

(10) A pénzügyi eszközök célját, valamint adott esetben konkrét jogi formáját és bejegyzésének helyét a Bizottság honlapján közzé kell tenni.

(11) A pénzügyi eszközök tekintetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy az 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii., iii., v. és vi. alpontja szerint megbízott szervezetek a következő év február 15-ig rendelkezésre bocsássák a január 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó és a 143. cikkben említett számviteli szabályoknak, illetve a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardoknak (IPSAS) megfelelő pénzügyi kimutatásokat, valamint a 68. cikk (3) cikke értelmében a pénzügyi kimutatások elkészítéséhez szükséges információkat. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő emellett biztosítja, hogy az említett szervezetek a következő év május 15-ig rendelkezésre bocsássák a pénzügyi eszközökre vonatkozó ellenőrzött pénzügyi kimutatásokat.

(12) A Bizottság a pénzügyi eszközök vonatkozásában biztosítja a harmonizált gazdálkodást, különös tekintettel a számvitel, a jelentéstétel, az ellenőrzés és a pénzügyi kockázatkezelés területére.

(13) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a pénzügyi eszközök végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, ideértve alkalmazásuk feltételeit, a tőkeáttételi hatást, az előzetes értékelést, az ellenőrzést, valamint a 175. cikkben említett alapokból származó hozzájárulások kezelését.

IX. CÍM

A BESZÁMOLÓK TARTALMA ÉS A KÖNYVVEZETÉS

1. FEJEZET

A beszámolók tartalma

141. cikk

A beszámolók szerkezete

A beszámolók a következőket tartalmazzák:

a) az összevont pénzügyi beszámoló, amely az uniós költségvetésből finanszírozott intézmények pénzügyi kimutatásaiban, a 208. cikkben említett szervek pénzügyi kimutatásaiban, valamint azon egyéb szervek pénzügyi kimutatásaiban szereplő pénzügyi információkat konszolidálja, amelyeknek beszámolóit az Unió 143. cikkben említett számviteli szabályaival összhangban konszolidálni kell;

b) az aggregált költségvetési számlák, amelyek az intézmények költségvetési számláin szereplő információkat mutatják be.

142. cikk

Jelentés a költségvetési és pénzgazdálkodásról

(1) A 141. cikkben említett valamennyi intézmény és szerv jelentést készít a pénzügyi év költségvetési és pénzgazdálkodásáról.

A jelentést a pénzügyi évet követő év március 31-ig megküldik az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.

(2) Az (1) bekezdésben említett jelentés mind abszolút értékben, mind százalékos arányban kifejezve információval szolgál legalább az előirányzatok végrehajtási arányáról, és összefoglaló adatokat tartalmaz az előirányzatok különböző költségvetési jogcímek közötti átcsoportosításáról.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

143. cikk

A beszámolókra vonatkozó szabályok

(1) A szabályok elfogadásakor a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjét a közszféra tekintetében nemzetközileg elfogadott számviteli standardok vezérelik. A számvitelért felelős tisztviselő eltérhet ezektől a standardoktól, amennyiben az eszközökre és forrásokra, a ráfordításokra, a bevételekre és a cash-flow-ra vonatkozó megbízható és valós kép kialakításához ezt szükségesnek ítéli. Amennyiben valamely számviteli szabály jelentősen eltér ezektől a standardoktól, ezt a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzések között jelezni és indokolni kell.

(2) A 141. cikkben említett költségvetési számlák tiszteletben tartják az e rendeletben rögzített költségvetési alapelveket. Megbízható és valós képet nyújtanak a költségvetési bevételi és kiadási műveletekről.

144. cikk

Számviteli alapelvek

(1) A 141. cikkben említett pénzügyi kimutatások az információkat - beleértve a számviteli politikát - releváns, megbízható, összehasonlítható és érthető módon mutatják be. A pénzügyi kimutatásokat a 143. cikkben említett számviteli szabályokban meghatározott általánosan elfogadott számviteli alapelvekkel összhangban kell elkészíteni.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a számvitelért felelős tisztviselőnek az e cikk, valamint a 145., 146., 148., 151., 154., 156. és 157. cikkek szerinti feladatainak ellátására vonatkozó keret meghatározására vonatkozóan.

145. cikk

Pénzügyi kimutatások

(1) A pénzügyi kimutatások millió euróban készülnek, és a következőkből állnak:

a) a mérleg és az eredmény-kimutatás, amelyek az összes eszközt és forrást, a pénzügyi helyzetet, valamint az előző év december 31-i gazdasági eredményt mutatják; összeállításuk a 143. cikkben említett számviteli szabályokkal összhangban történik;

b) az év folyamán beszedett és kifizetett összegeket, valamint a végleges pénzügyi helyzetet feltüntető cash flow-kimutatás;

c) a nettó eszközök változásait feltüntető kimutatás, amely áttekintést nyújt az év során a tartalékokban és a felhalmozott eredményekben bekövetkezett mozgásokról.

(2) A pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzések kiegészítik és magyarázattal látják el az (1) bekezdésben említett kimutatásokban feltüntetett információkat, és tartalmazzák a nemzetközileg elfogadott számviteli gyakorlat által előírt kiegészítő információkat, amennyiben ezen információk az Unió tevékenységei szempontjából relevánsak.

146. cikk

Költségvetés-végrehajtási jelentések

(1) A költségvetés-végrehajtási jelentések millió euróban készülnek. Ezek a következőkből állnak:

a) jelentések, amelyek aggregálják az adott évi összes költségvetési bevételi és kiadási műveletet;

b) magyarázó megjegyzések, amelyek kiegészítik és magyarázattal látják el a jelentésben megadott információkat.

(2) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetéssel azonos szerkezetben készülnek.

147. cikk

Előzetes beszámolók

(1) A 132. cikkben említett más intézmények és szervek számvitelért felelős tisztviselői a következő év március 1. napjáig megküldik a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek az előzetes beszámolóikat.

(2) A 132. cikkben említett más intézmények és szervek számvitelért felelős tisztviselői konszolidációs célból a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által rögzített standardizált formában ugyancsak a következő év március 1. napjáig jelentéscsomagot küldenek a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének.

(3) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője összevonja az előzetes beszámolókat a Bizottság előzetes beszámolójával, és a következő év március 31. napjáig megküldi a Számvevőszéknek a Bizottság előzetes beszámolóját az Unió előzetes összevont beszámolójával együtt.

148. cikk

A végleges összevont beszámoló jóváhagyása

(1) A Számvevőszék június 1-jéig megteszi a Bizottságtól eltérő intézmények és a 141. cikkben említett szervek előzetes beszámolóira vonatkozó észrevételeit, és június 15-ig megteszi a Bizottság előzetes beszámolójára, valamint az előzetes összevont beszámolókra vonatkozó észrevételeit.

(2) Az intézmények - a Bizottság kivételével - és a 141. cikkben említett valamennyi szerv elkészíti a végleges beszámolót, és a végleges összevont beszámoló elkészítése érdekében a következő év július 1. napjáig megküldi azt a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének, a Számvevőszéknek, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A 141. cikkben említett más intézmények és szervek számvitelért felelős tisztviselői konszolidációs célból a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által rögzített standardizált formában ugyancsak a következő év július 1. napjáig jelentéscsomagot küldenek a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének.

(3) A 141. cikkben említett más intézmények és szervek számvitelért felelős tisztviselői a végleges beszámolók továbbításával egyidejűleg az e végleges beszámolókra vonatkozó teljességi nyilatkozatot is megküldik a Számvevőszéknek, egy másolati példányt pedig a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének.

A végleges beszámolóhoz a számvitelért felelős tisztviselő által kiállított nyilatkozatot kell csatolni, amelyben a tisztviselő kijelenti, hogy a végleges beszámoló e címmel, valamint az alkalmazandó számviteli alapelvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban készült.

(4) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az e cikk (2) bekezdése értelmében a Bizottságtól eltérő intézmények és a 141. cikkben említett más szervek által benyújtott információ alapján elkészíti a végleges összevont beszámolót. A végleges összevont beszámolóhoz a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által kiállított nyilatkozatot kell csatolni, amelyben a számvitelért felelős tisztviselő kijelenti, hogy a végleges beszámoló e címmel, valamint a pénzügyi kimutatások megjegyzéseiben található számviteli alapelvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban készült.

(5) A végleges összevont beszámoló és a saját végleges beszámolója jóváhagyása után a Bizottság július 31-ig megküldi azokat az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.

Ugyanezen időpontig a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője a végleges összevont beszámolóra vonatkozó teljességi nyilatkozatot juttat el a Számvevőszékhez.

(6) A végleges összevont beszámolót a Számvevőszék által az EUMSZ 287. cikkével és az Euratom-Szerződés 160a. cikkével összhangban adott megbízhatósági nyilatkozattal együtt november 15-éig ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

2. FEJEZET

A költségvetés végrehajtására vonatkozó információk

149. cikk

Jelentés a költségvetési biztosítékokról és kockázatokról

A 145. és 146. cikkben előírt kimutatásokon és jelentéseken felül a Bizottság évente egyszer beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 49. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett költségvetési biztosítékokról és a vonatkozó kockázatokról.

Ezen információt egyúttal a Számvevőszéknek is megküldi.

150. cikk

A költségvetés végrehajtásáról szóló tájékoztatás

(1) A 145. és 146. cikkben előírt kimutatásokon és jelentéseken felül a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője havonta megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a költségvetés végrehajtására vonatkozó - legalább alcím szinten összesített - számadatokat, minden előirányzatnál mind a bevételekre, mind a kiadásokra vonatkozóan.

E számadatok részletekkel szolgálnak az áthozott előirányzatok felhasználásáról is.

A számadatokat minden hónap végét követő 10 munkanapon belül kell megküldeni.

(2) Évente háromszor, a május 31-ét, augusztus 31-ét és december 31-ét követő 30 munkanapon belül, a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője alcímek, jogcímcsoportok és jogcímek szerinti bontásban beszámolót küld a költségvetés végrehajtásáról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely magában foglalja mind a bevételeket, mind a kiadásokat.

E beszámolók részletekkel szolgálnak az előző pénzügyi évekről átvitt előirányzatok felhasználásáról is.

(3) A számadatokat és a költségvetés végrehajtására vonatkozó beszámolót egyúttal a Számvevőszéknek is meg kell küldeni, és a Bizottság honlapján közzé kell tenni.

(4) A számvitelért felelős tisztviselő minden év szeptember 15. napjáig jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az észlelt fennálló kockázatokról, a megfigyelt általános tendenciákról, a felmerült új számviteli kérdésekről, a számvitel terén - többek között a Számvevőszék által felvetett kérdésekben - tett előrelépésekről, valamint a visszafizettetésekkel kapcsolatos információkról.

3. FEJEZET

Könyvvezetés

1. szakasz

Közös rendelkezések

151. cikk

A számviteli rendszer

(1) Az intézmények számviteli rendszere a költségvetési és pénzügyi információk olyan formában történő szervezését szolgálja, amely lehetővé teszi a számadatok bevitelét, iktatását és nyilvántartását.

(2) A számviteli rendszer általános számlákból és költségvetési számlákból áll. A számlákat euróban vezetik, az elszámolási időszak pedig a naptári év.

(3) A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő vezethet analitikus nyilvántartást is.

152. cikk

Az intézmények számviteli rendszerére vonatkozó közös követelmények

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője a 143. cikkel összhangban, a 141. cikkben említett más intézmények és szervek számvitelért felelős tisztviselőivel való konzultációt követően elfogadja a számviteli szabályokat, valamint az intézmények, a második rész V. címében említett hivatalok és a 141. cikkben említett szervek által alkalmazandó harmonizált számlatükröt.

2. szakasz

Általános elszámolások

153. cikk

Az általános elszámolások

Az általános elszámolások időrendi sorrendben, a kettős könyvvitel módszerével tartanak nyilván minden olyan eseményt és műveletet, amelyek kihatással vannak a 141. cikkben említett intézmények és szervek gazdasági és pénzügyi helyzetére, valamint eszközeire és forrásaira.

154. cikk

Könyvviteli bejegyzések az általános elszámolásokban

(1) Az általános elszámolások egyenlegei és az ott történő mozgások a könyvekben jelennek meg.

(2) Minden könyvelési tétel - az elszámolások kiigazítását is beleértve - bizonylatokon alapul, amelyekre a tételekben hivatkozás történik.

(3) A számviteli rendszernek olyannak kell lennie, hogy minden könyvelési tételnek egyértelmű ellenőrzési nyoma maradjon.

155. cikk

Számviteli kiigazítások

A pénzügyi év zárása után és a végső általános elszámolások bemutatásának időpontjáig a számvitelért felelős tisztviselő bármely olyan, az adott évre vonatkozó kifizetéseket vagy beszedéseket nem érintő kiigazítást elvégezhet, amely az elszámolások megbízható és valós bemutatásához szükséges. E kiigazításoknak összhangban kell állniuk a 143. cikkben említett számviteli szabályokkal.

3. szakasz

Költségvetési elszámolások

156. cikk

Költségvetési számvitel

(1) A költségvetési elszámolások részletesen nyilvántartják a költségvetés végrehajtását.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a költségvetési elszámolások rögzítenek minden, az első rész IV. címében előírt költségvetési bevételi és kiadási műveletet.

4. FEJEZET

Vagyonleltár

157. cikk

Leltár

(1) A 141. cikkben említett valamennyi intézmény és szerv leltárt vezet, amely bemutatja az Unió minden tárgyi eszközének, immateriális javának és befektetett pénzügyi eszközének mennyiségét és értékét, a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elkészített mintával összhangban.

A 141. cikkben említett valamennyi intézmény és szerv megvizsgálja, hogy a leltárban szereplő bejegyzések megfelelnek-e a tényleges helyzetnek.

(2) Az Unió ingóságainak értékesítését megfelelő módon közzé kell tenni.

X. CÍM

KÜLSŐ ELLENŐRZÉS ÉS MENTESÍTÉS

1. FEJEZET

Külső ellenőrzés

158. cikk

A Számvevőszék által végzett külső ellenőrzés

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a lehető leghamarabb értesíti a Számvevőszéket a 13., 16., 21., 25., 26., 29. és 40. cikk szerint elfogadott határozatokról és szabályokról.

159. cikk

Az ellenőrzésre vonatkozó szabályok és eljárások

(1) A Számvevőszék által arra vonatkozóan folytatott vizsgálat, hogy az összes bevétel beérkezése és az összes kiadás kifizetése jogszerű és megfelelő módon történt-e, figyelembe veszi a Szerződések, a költségvetés, e rendelet, az e rendelet szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és minden más, a Szerződések szerint elfogadott jogi aktus rendelkezéseit.

(2) Feladatai ellátása során a Számvevőszék a 161. cikkben előírt módon jogosult áttekinteni a szervezeti egységek vagy szervek Unió által finanszírozott vagy társfinanszírozott műveleteinek pénzügyi lebonyolításával kapcsolatos minden dokumentumot és információt. Jogosult bármely bevételi vagy kiadási műveletért felelős tisztviselőt meghallgatni, és az előbb említett szervezeti egységekre vagy szervekre alkalmazható ellenőrzési eljárások bármelyikét használni. A tagállamokban folytatott ellenőrzést a nemzeti pénzügyi ellenőrzési intézményekkel, vagy - amennyiben ezek nem rendelkeznek a szükséges hatáskörrel - az illetékes nemzeti szervezeti egységgel együttműködésben kell véghezvinni. A Számvevőszék és a tagállamok nemzeti pénzügyi ellenőrzési intézményei függetlenségük megőrzése mellett a bizalom szellemében működnek együtt.

A Szerződések vagy a Szerződések szerint elfogadott jogi aktusok által ráruházott feladatai teljesítéséhez szükséges minden információ megszerzése érdekében a Számvevőszék saját kérésére jelen lehet a költségvetés végrehajtásának keretében bármely intézmény által vagy nevében folytatott ellenőrzési műveletnél.

A Számvevőszék kérésére minden intézmény meghatalmazza az uniós vagyont kezelő pénzügyi intézményeket, hogy tegyék lehetővé a Számvevőszék számára annak ellenőrzését, hogy a külső adatok megfelelnek az elszámolásoknak.

(3) Feladatai ellátása érdekében a Számvevőszék értesíti az e rendelet hatálya alá tartozó intézményeket és hatóságokat személyzete azok ellenőrzésére felhatalmazott tagjainak nevéről.

160. cikk

Az értékpapírok és a készpénz vizsgálata

A Számvevőszék biztosítja, hogy minden letétbe helyezett és likvid értékpapírt, továbbá minden bankbetétet és készpénzt a letéteményes által aláírt bizonylat alapján vagy a készpénz- és értékpapír-állományról szóló hivatalos igazolások segítségével megvizsgálnak. Az ilyen vizsgálatokat a Számvevőszék saját maga is elvégezheti.

161. cikk

A Számvevőszék betekintési joga

(1) A Bizottság, a többi intézmény, az Unió nevében bevételeket vagy kiadásokat kezelő szervek és a végső kedvezményezettek minden olyan feltételt és információt biztosítanak a Számvevőszéknek, amelyet az feladata elvégzéséhez szükségesnek tart. A Számvevőszék rendelkezésére bocsátanak minden, a költségvetésből finanszírozott szerződések odaítélésével és teljesítésével kapcsolatos dokumentumot és minden készpénz- vagy anyagelszámolást, minden számviteli bejegyzést vagy bizonylatot, valamint az ezekre vonatkozó adminisztratív dokumentumokat, minden bevételre és kiadásra vonatkozó dokumentumot, minden leltárt, minden szervezeti ábrát a szervezeti egységekről, amelyet a Számvevőszék szükségesnek ítél a költségvetési és pénzügyi eredménykimutatás nyilvántartásokon alapuló vagy a helyszínen végzett ellenőrzéséhez, és - ugyanezen célból - minden, elektronikusan létrehozott vagy tárolt dokumentumot és adatot.

Az érintett nemzeti közigazgatás belső ellenőrzési szervei és többi szolgálata minden eszközt megadnak a Számvevőszéknek, amit az feladata ellátásához szükségesnek tart.

(2) Azon tisztviselők, akiknek működését a Számvevőszék vizsgálja:

a) bemutatják készpénzbizonylataikat és bármilyen más, készpénzre, értékpapírra és bármilyen típusú anyagra vonatkozó bizonylataikat, továbbá a rájuk bízott források kezelése tekintetében a vonatkozó alátámasztó dokumentumokat, valamint bármely könyvet, nyilvántartást és a velük kapcsolatos más dokumentumot;

b) bemutatják a 159. cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzés teljes körű végrehajtásához szükséges levelezést és bármely más dokumentumot.

Az első albekezdés b) pontja szerint nyújtott információt csak a Számvevőszék kérheti.

(3) A Számvevőszék jogosult az Unió bevételeire és kiadásaira vonatkozó, az intézmények szervezeti egységei és különösen az ilyen bevételekre és kiadásokra vonatkozó döntésekért felelős szervezeti egységek, az Unió nevében bevételeket és kiadásokat kezelő szervek és a költségvetésből támogatásban részesülő természetes vagy jogi személyek által birtokolt dokumentumok ellenőrzésére.

(4) Az annak megállapítására vonatkozó feladat, hogy a bevételek beérkezése és a kiadások kifizetése jogszerű és megfelelő módon történt-e, illetve a pénzgazdálkodás hatékony és eredményes volt-e, kiterjed a hozzájárulásként kapott uniós források intézményeken kívüli szervek általi felhasználására is.

(5) Az intézményeken kívüli végső kedvezményezetteknek kifizetett uniós finanszírozás a végső kedvezményezettekkel - vagy azok beleegyezése hiányában a kivitelezőkkel vagy alvállalkozókkal - a Számvevőszék által lefolytatandó, a finanszírozás felhasználására vonatkozó ellenőrzésről kötött írásos megállapodás függvénye.

(6) A Bizottság a Számvevőszék számára - annak kérésére - megadja a hitelnyújtási és hitelfelvételi műveletekre vonatkozó információkat.

(7) Az integrált számítógépes rendszerek használata nem eredményezheti a Számvevőszék bizonylatokhoz való hozzáférésének csökkenését.

162. cikk

A Számvevőszék éves jelentése

(1) A Számvevőszék június 30-ig megküldi a Bizottság és az érintett intézmények számára azon észrevételeit, amelyeket - véleménye szerint - fel kell tüntetni az éves jelentésben. Ezen észrevételeknek titkosaknak kell maradniuk és kontradiktórius eljárás tárgyát képezik. Október 15-ig valamennyi intézmény megküldi válaszát a Számvevőszéknek. Az intézmények válaszait - a Bizottságét kivéve - egyúttal a Bizottságnak is meg kell küldeni.

(2) Az éves jelentés tartalmazza a pénzgazdálkodás hatékonyságára és eredményességére vonatkozó értékelést.

(3) Az éves jelentés minden intézményről tartalmaz egy szakaszt. A Számvevőszék ezt kiegészítheti bármilyen összefoglaló jelentéssel vagy általános észrevétellel, amelyet helyénvalónak tart.

A Számvevőszék megtesz minden szükséges lépést annak biztosítására, hogy minden intézmény válaszát az észrevételeire azon észrevétel mellett vagy azon észrevételt követően tegyék közzé, amelyre az vonatkozik.

(4) A Számvevőszék november 15-ig megküldi éves jelentését az intézmények válaszaival együtt a mentesítésért felelős hatóságok és a többi intézmény számára, és gondoskodik ezek közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(5) Amint a Számvevőszék megküldte az éves jelentést, a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az érintett tagállamokat a jelentésnek az alkalmazandó szabályok szerint a felelősségük alá tartozó források kezelésére vonatkozó részleteiről.

A tagállamok az ilyen információ kézhezvételét követően 60 napon belül válaszolnak a Bizottságnak. A Bizottság február 28-ig megküldi az információ összefoglalóját a Számvevőszéknek, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

163. cikk

A Számvevőszék különjelentései

(1) A Számvevőszék minden olyan észrevételt továbbít az érintett intézmények vagy szervek részére, amelyet - véleménye szerint - különjelentésben kell feltüntetni. Ezen észrevételeknek titkosaknak kell maradniuk és kontradiktórius eljárás tárgyát kell képezniük.

Az érintett intézménynek vagy szervnek az észrevételek továbbítását követően általában hat héten belül tájékoztatnia kell a Számvevőszéket bármely, a szóban forgó észrevételekre adni kívánt válaszról. Kellően indokolt esetekben ezt az időtartamot fel kell függeszteni, különösen akkor, ha a kontradiktórius eljárás folyamán az érintett intézménynek vagy szervnek a válasza véglegesítéséhez visszajelzést kell kapnia a tagállamoktól.

Az érintett intézmény vagy szerv válaszainak közvetlenül és kizárólagosan a Számvevőszék észrevételeire kell vonatkozniuk.

A Számvevőszék gondoskodik arról, hogy a különjelentések megfelelő - általában 13 hónapot meg nem haladó - időn belül elkészüljenek és elfogadásra kerüljenek.

A különjelentéseket az érintett intézmények vagy szervek válaszaival együtt haladéktalanul meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyek mindegyike - szükség esetén a Bizottsággal egyetértésben - határoz a válaszlépésről.

A Számvevőszék megtesz minden szükséges lépést annak biztosítására, hogy minden érintett intézménynek vagy szervnek az észrevételeire adott válaszát, akárcsak a különjelentés elkészítésének menetrendjét a különjelentéssel együtt közzétegyék.

(2) Az EUMSZ 287. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében említett azon véleményeket, amelyek nem kapcsolódnak a jogalkotói konzultációs eljárás alá tartozó javaslatokhoz vagy tervezetekhez, a Számvevőszék közzéteheti az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Számvevőszék a közzétételre vonatkozó döntését a véleményt kérő vagy a vélemény által érintett intézménnyel folytatott konzultációt követően hozza meg. A közzétett véleményekhez csatolni kell az érintett intézmény valamennyi megjegyzését.

2. FEJEZET

Mentesítés

164. cikk

A mentesítési eljárás ütemterve

(1) Az Európai Parlament a minősített többséggel eljáró Tanács javaslata alapján az n+2. év május 15. napjáig mentesíti a Bizottságot az n. évi költségvetés végrehajtása tekintetében.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben előírt időpont nem tartható, úgy az Európai Parlament vagy a Tanács tájékoztatja a Bizottságot a halasztás okairól.

(3) Amennyiben az Európai Parlament elhalasztja a mentesítő határozat meghozatalát, úgy a Bizottság minden erőfeszítést megtesz a határozat útjában álló akadályok elmozdítását vagy elmozdításának elősegítését szolgáló intézkedések mielőbbi meghozatala érdekében.

165. cikk

A mentesítési eljárás

(1) A mentesítő határozat kiterjed az Unió bevételeinek és kiadásainak elszámolásaira, az ebből következő egyenlegre és az Unió mérlegben feltüntetett eszközeire és forrásaira.

(2) A mentesítés megadásának céljából az Európai Parlament - a Tanács után - megvizsgálja az EUMSZ 318. cikkében említett elszámolásokat, pénzügyi kimutatásokat és értékelő jelentést. Megvizsgálja továbbá a Számvevőszék által elkészített éves jelentést, az ellenőrzés alatt álló intézmények válaszaival együtt, a Számvevőszék bármely releváns, az adott pénzügyi évre vonatkozó különjelentését, valamint a Számvevőszéknek az elszámolások megbízhatóságát, illetve az alapjául szolgáló műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló nyilatkozatát.

(3) A Bizottság az EUMSZ 319. cikkével összhangban az Európai Parlament kérésére benyújt a Parlamentnek minden, a mentesítési eljárás adott pénzügyi évre történő szabályszerű alkalmazásához szükséges információt.

166. cikk

Nyomonkövetési intézkedések

(1) Az EUMSZ 319. cikkével és az Euratom-szerződés 106a. cikkével összhangban a Bizottság, az e rendelet 208. és 209. cikkében említett többi intézmény és szerv megteszi a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy eleget tegyen az Európai Parlament mentesítő határozatához kapcsolódó észrevételeknek és a Tanács által elfogadott, a mentesítésre vonatkozó ajánláshoz kapcsolódó megjegyzéseknek.

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére az (1) bekezdésben említett intézmények és szervek beszámolnak az ezen észrevételek és megjegyzések figyelembevételével hozott intézkedésekről, és különösen azon utasításokról, amelyeket a költségvetés végrehajtásáért felelős szervezeti egységeiknek adtak. A tagállamok együttműködnek a Bizottsággal, tájékoztatva azt az ezen észrevételeknek való megfelelés céljából tett intézkedéseikről, annak érdekében, hogy a Bizottság figyelembe vehesse ezeket saját jelentése elkészítésekor. Az intézmények jelentését a Számvevőszéknek is meg kell küldeni.

167. cikk

Az EKSZ-re vonatkozó egyedi rendelkezések

Az EKSZ-re vonatkoznak az EUMSZ 319. cikkében és az e rendelet 164., 165. és 166. cikkében előírt eljárások. Az EKSZ teljes mértékben együttműködik a mentesítési eljárásban részt vevő intézményekkel, és adott esetben rendelkezésükre bocsát minden további szükséges információt, többek között a vonatkozó szervek ülésein való részvétel révén.

MÁSODIK RÉSZ

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

I. CÍM

EURÓPAI MEZŐGAZDASÁGI GARANCIAALAP

168. cikk

Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapra alkalmazandó különös rendelkezések

(1) Az első és a harmadik részt - amennyiben e cím másként nem rendelkezik - alkalmazni kell az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapra (EMGA) vonatkozó szabályokban említett hatóságok és szervek által teljesített kiadásokra, valamint a bevételekre.

(2) A közvetlenül a Bizottság által irányított műveleteket az első és harmadik részben megállapított szabályoknak megfelelően kell végrehajtani.

169. cikk

Az EMGA-előirányzatok lekötése

(1) Az EMGA-előirányzatok minden pénzügyi évre nem differenciált előirányzatokat tartalmaznak, az 1290/2005/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett intézkedésekre vonatkozó kiadások kivételével, amelyeket differenciált előirányzatokkal fedeznek.

(2) Az átvitt, de a pénzügyi év végéig fel nem használt kifizetési előirányzatokat törölni kell.

(3) Az 1290/2005/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében említett fellépésekhez kapcsolódó, le nem kötött előirányzatok csak a következő pénzügyi évre vihetők át.

Az ilyen átvitel nem haladhatja meg a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet ( 25 ) 11. cikkében említett, és az előző pénzügyi év során alkalmazott kiigazítás összegét, és legfeljebb az eredeti előirányzatok 2 %-a lehet.

Az átvitt előirányzatok kizárólag az 1290/2005/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett fellépéseket fedező költségvetési sorokba kerülhetnek vissza.

Az ilyen átvitel kizárólag azon végső kedvezményezettek számára eredményezhet további kifizetéseket, akiket az előző pénzügyi évben a közvetlen kifizetéseknek a 73/2009/EK rendelet 11. cikke szerinti kiigazítása érintett.

A Bizottság azon év február 15-ig meghozza az átvitelről szóló határozatot, amely évre az összegeket átviszik, és erről tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

170. cikk

Az EMGA előirányzatainak terhére tett globális előzetes kötelezettségvállalások

(1) A Bizottság megtéríti a tagállamok EMGA-kiadásait.

(2) Az ilyen kiadások visszatérítésének összegét megállapító bizottsági határozatok globális előzetes kötelezettségvállalásokat képeznek, amelyek nem haladhatják meg az EMGA-ra elkülönített összes előirányzatot.

(3) A pénzügyi év november 15. napjától az EMGA rendszeres irányítási kiadásai előre leköthetők a következő pénzügyi évre meghatározott előirányzatok terhére. Az ilyen kötelezettségvállalások azonban nem haladhatják meg a pénzügyi évre vonatkozó összes előirányzat háromnegyedét. Csak olyan kiadásokra alkalmazhatók, amelyekre valamely meglévő alap-jogiaktus alapelvet állapított meg.

171. cikk

Az EMGA költségvetési kötelezettségvállalások tervezése és ütemezése

(1) Az EMGA-ra vonatkozó szabályokban említett hatóságok és szervek által teljesített kiadások a tagállamok által elküldött kiadáskimutatások kézhezvételét követő két hónapon belül alcím, jogcímcsoport és jogcím szerinti kötelezettségvállalás tárgyát képezik. Ilyen kötelezettségvállalás e két hónapos határidő után is megtehető, amikor a vonatkozó költségvetési sorokat érintő előirányzat-átcsoportosítási eljárásra van szükség. Azon eseteket kivéve, amikor a tagállam még nem teljesítette a kifizetést, illetve amikor az elszámolhatóság kétséges, az összegeket ugyanazon két hónapos határidőn belül kifizetésként kell elszámolni.

Az első albekezdésben említett kötelezettségvállalásokat le kell vonni a 170. cikkben említett globális előzetes kötelezettségvállalásból.

(2) Azon globális előzetes kötelezettségvállalásokat, amelyeket egy pénzügyi évre vállaltak, és amelyek a következő pénzügyi év február 1-jéig nem idéztek elő kötelezettségvállalást a költségvetés-nómenklatúra egy adott sorára, az érintett pénzügyi év tekintetében törölni kell.

(3) Az (1) és a (2) bekezdést az elszámolások vizsgálatára és elfogadására is figyelemmel kell alkalmazni.

172. cikk

Az EMGA-kiadások könyvelése

A költségvetési számvitelben a kiadásokat a Bizottság által a tagállamoknak az adott pénzügyi év december 31. napjáig teljesített visszafizetések alapján kell a pénzügyi év elszámolásaira lekönyvelni, feltéve hogy a számvitelért felelős tisztviselő a következő pénzügyi év január 31. napjáig megkapta a fizetési megbízást.

173. cikk

Az EMGA-előirányzatok átcsoportosítása

(1) Amennyiben a Bizottság a 26. cikk (1) bekezdése alapján előirányzatokat csoportosít át, úgy a következő pénzügyi év január 31-éig meghozza határozatát, és erről a 26. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(2) Az (1) bekezdésben említettektől eltérő esetekben a Bizottság a következő pénzügyi év január 10. napjáig átcsoportosításról szóló javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé.

Az Európai Parlament és a Tanács az ilyen átcsoportosításokra vonatkozó döntését a 27. cikkben előírt eljárással összhangban hozza meg, e cikk esetében azonban az alkalmazandó határidő három hét.

174. cikk

Az EMGA címzett bevételei

(1) Az e cím szerinti címzett bevételeket a 21. cikk (3) bekezdésével összhangban típus szerint kell kiadási tételekhez hozzárendelni.

(2) Az 1290/2005/EK tanácsi rendelet 30. cikkében említett határozatok eredményét egyetlen jogcímcsoportba kell elkönyvelni.

II. CÍM

STRUKTURÁLIS ALAPOK, KOHÉZIÓS ALAP, EURÓPAI HALÁSZATI ALAP, EURÓPAI MEZŐGAZDASÁGI VIDÉKFEJLESZTÉSI ALAP, A SZABADSÁGON, A BIZTONSÁGON ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉN ALAPULÓ TÉRSÉGBEN LÉTREHOZOTT, MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁSSAL IRÁNYÍTOTT ALAPOK ÉS AZ EURÓPAI HÁLÓZATFINANSZÍROZÁSI ESZKÖZ

175. cikk

Különös rendelkezések

(1) Az első és a harmadik rész - amennyiben e cím másként nem rendelkezik - alkalmazandó az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendeletben ( 26 ), az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló, 2006. július 5-i 1080/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 27 ), az Európai Szociális Alapról szóló, 2006. július 5-i 1081/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 28 ), az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendeletben ( 29 ), a Kohéziós Alapról szóló, 2006. július 11-i 1084/2006/EK tanácsi rendeletben ( 30 ) és az Európai Halászati Alapról szóló, 2006. július 27-i 1198/2006/EK tanácsi rendeletben ( 31 ) említett hatóságok és szervek, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben létrehozott, az 59. cikk értelmében megosztott irányításban irányított alapok (a továbbiakban: az alapok) - többek között a "Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása" program keretében létrehozott alapok - által teljesített kiadásokra, valamint bevételeikre.

(2) A közvetlenül a Bizottság által irányított műveleteket az első és a harmadik részben megállapított szabályoknak is megfelelve kell végrehajtani.

176. cikk

A kötelezettségvállalási előirányzatok elosztásának tiszteletben tartása

Az Európai Parlament és a Tanács tiszteletben tartja a kötelezettségvállalási előirányzatoknak a strukturális műveletekre, a vidékfejlesztésre és az Európai Halászati Alapra vonatkozó alap-jogiaktusokban meghatározott elosztását.

177. cikk

Hozzájárulások kifizetése, időközi kifizetések és visszafizetések

(1) Az alapokból származó pénzügyi hozzájárulások kifizetését a Bizottság a 175. cikkben említett szabályozással összhangban teljesíti.

(2) A Bizottság által eszközölt időközi kifizetések határidejét a 175. cikkben említett rendeletekkel összhangban kell megállapítani.

(3) A 175. cikkben említett rendeletekkel összhangban az egy adott művelet tekintetében teljesített előfinanszírozási kifizetések teljes vagy részleges visszafizetése nem csökkenti az alapokból az érintett művelet tekintetében teljesített hozzájárulást.

A visszafizetett összegek a 21. cikk (3) bekezdésének c) pontjával összhangban belső címzett bevételeket képeznek.

A tagállami visszafizetések kezelését és a kezelés hatását az alapokból történő hozzájárulások összegére a 175. cikkben említett rendeletek szabályozzák.

(4) A 14. cikktől eltérve az előfinanszírozási kifizetések visszafizetéséből keletkező, december 31-én rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatok átvihetők a program lezárásáig, és szükség esetén felhasználhatók, feltéve, hogy más kötelezettségvállalási előirányzatok már nem állnak rendelkezésre.

(5) A költségvetési számvitelben a kiadásokat a Bizottság által a tagállamoknak az adott év december 31-éig teljesített visszafizetések alapján kell a pénzügyi év elszámolásaira lekönyvelni, ideértve azokat a kiadásokat, amelyeket a következő pénzügyi év január 31-éig a 179. cikkben említett átcsoportosításokat követő hónapban rendelkezésre bocsátott kifizetési előirányzatok terhére fizettek ki.

178. cikk

Előirányzatok visszavonása

(1) A Bizottság a lekötött előirányzatokat a 175. cikkben említett rendeletekben előírt feltételek szerint automatikusan visszavonja.

(2) A visszavont előirányzatokat kizárólag a Bizottságnak tulajdonítható, nyilvánvaló hiba esetén lehet újra rendelkezésre bocsátani.

E célból a Bizottság megvizsgálja az előző pénzügyi év során visszavont kötelezettségvállalásokat, és - a szükségletek alapján - a folyó pénzügyi év február 15-ig határoz a szóban forgó előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátásának szükségességéről.

(3) A visszavont előirányzatokat újból rendelkezésre kell bocsátani a következő esetekben:

a) a program esetében az előirányzatok visszavonására az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 32 ) 20. cikkében létrehozott eredményességi tartalék végrehajtására vonatkozó szabályok alapján került sor;

b) az 1303/2013/EU rendelet 39. cikk (2) bekezdése hetedik albekezdésének megfelelően a kkv-k számára létrehozott egyedi pénzügyi eszközhöz kapcsolódó program esetében az előirányzatok visszavonására annak folytán került sor, hogy a tagállam megszüntette részvételét a pénzügyi eszközben.

178a. cikk

Kötelezettségvállalási előirányzatok átvitele az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz esetében

(1) A 2014-es, 2015-ös és 2016-os költségvetési év vonatkozásában az európai parlamenti és tanácsi 1316/2013/EU rendelettel ( 33 ) létrehozott Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében támogatott projektek esetében az adott költségvetési év végén felhasználatlan kötelezettségvállalási előirányzatokat csak a következő költségvetési évre lehet átvinni.

(2) A Bizottság az előző költségvetési évből való átvitelre vonatkozó javaslatokat a folyó költségvetési év február 15-éig terjeszti az Európai Parlament és a Tanács elé.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács - ez utóbbi minősített többséggel eljárva - a folyó költségvetési év március 31-éig minden egyes átviteli javaslat tárgyában határoz.

(4) Az átviteli javaslat jóváhagyott, amennyiben a (3) bekezdésben említett határidőig a következők bármelyike megvalósul:

a) az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyja azt;

b) az Európai Parlament vagy a Tanács jóváhagyja azt, és a másik intézmény tartózkodik az intézkedéstől;

c) mind az Európai Parlament, mind a Tanács tartózkodik az intézkedéstől, vagy egyikük sem hoz a javaslat elutasítására irányuló határozatot.

179. cikk

Előirányzatok átcsoportosítása

(1) Az e címben említett operatív kiadások esetében a Bizottság - az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap kivételével - átcsoportosíthat előirányzatokat az egyik címből a másikba, feltéve hogy az érintett előirányzatok a 175. cikkben említett rendeletek értelmében ugyanazon célkitűzésre vonatkoznak, vagy technikai segítségnyújtási kiadások. A Bizottság a döntéseit a következő pénzügyi év január 31. napjáig hozza meg.

(2) Az (1) bekezdésben említettektől eltérő esetekben a Bizottság a következő pénzügyi év január 10. napjáig javaslatot terjeszthet az Európai Parlament és a Tanács elé kifizetési előirányzatok alapokhoz történő átcsoportosítására vonatkozóan. A kifizetési előirányzatok bármely költségvetési tételből átcsoportosíthatók. Az Európai Parlament és a Tanács az ilyen átcsoportosításokra vonatkozó döntését a 27. cikkben előírt eljárással összhangban hozza meg, e cikk esetében azonban az alkalmazandó határidő három hét.

(3) Amennyiben az Európai Parlament és a Tanács nem, vagy csak részben hagyja jóvá az átcsoportosítást, a 177. cikk (5) bekezdésében említett kiadás megfelelő részét a következő pénzügyi év kifizetési irányzataira kell terhelni.

180. cikk

Irányítás, kiválasztás és ellenőrzés

A projektek irányítását és kiválasztását, valamint az ellenőrzésüket a 175. cikkben említett rendeletek szabályozzák.

III. CÍM

KUTATÁS

181. cikk

Kutatásra szánt források

(1) A kutatási és technológiafejlesztési előirányzatokra az első és a harmadik részt kell alkalmazni, kivéve, ha e cím másként írja elő.

Ezen előirányzatokat vagy a költségvetés "közvetlen kutatás" vagy "közvetett kutatás" elnevezésű szakpolitikához kapcsolódó címeinek egyikén, vagy egy másik címen a kutatási tevékenységekhez kapcsolódó alcímben kell megjeleníteni.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a kutatás alá tartozó műveletek típusaival kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

(2) Az olyan bevételekre vonatkozó előirányzatokat, amelyeket az ESZAK-Szerződés lejártának pénzügyi következményeiről és a Szén- és Acélipari Kutatási Alapról szóló 37. jegyzőkönyv által létrehozott Szén- és Acélipari Kutatási Alap képzett, a 21. cikk értelmében címzett bevételként kell kezelni. Az e bevételből származó kötelezettségvállalási előirányzatok akkor állnak rendelkezésre, amikor a követelés becslése megtörtént, a kifizetési előirányzatok pedig akkor, amikor a bevétel befolyt.

(3) Tekintettel az e címben említett operatív kiadásokra, a Bizottság átcsoportosíthat egyik címből a másikba, feltéve hogy az előirányzatokat ugyanazon célra használják fel.

(4) A kutatási és technológiafejlesztési előirányzatokból fizetett szakértőket az Európai Parlament és a Tanács által az egyes kutatási keretprogramok elfogadásakor megállapított eljárásokkal, vagy a vállalkozások, kutatóközpontok és egyetemek részvételére vonatkozó kapcsolódó szabályokkal összhangban kell alkalmazni.

182. cikk

A kutatásra szánt források lekötése

(1) Azok a kötelezettségvállalási előirányzatok, amelyek a kötelezettségvállalások az általuk finanszírozandó, kutatáshoz kapcsolódó projektek végrehajtásának teljes vagy részleges elmaradása miatti visszavonásával keletkeznek, kivételes és kellően megindokolt esetben újból rendelkezésre bocsáthatók, amennyiben az eredetileg tervezett program végrehajtása alapvető fontosságú, hacsak az érintett pénzügyi év (n. év) költségvetése nem tartalmaz forrásokat e célra.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Bizottság minden pénzügyi év kezdetén megvizsgálja az előző pénzügyi év (n-1. év) során visszavont kötelezettségvállalásokat, és az igények figyelembevételével értékeli az érintett előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátásának szükségességét.

Ezen értékelés alapján a Bizottság minden pénzügyi év február 15-ig megfelelő javaslatokat terjeszthet az Európai Parlament és a Tanács elé, valamennyi költségvetési jogcím esetében indokolva ezen előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátását.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács hat héten belül dönt a Bizottság javaslatairól. Ha e határidőn belül nem születik határozat, úgy a javaslatokat jóváhagyottnak kell tekinteni.

Az n. évben újra rendelkezésre bocsátható kötelezettségvállalási előirányzatok összege egyetlen esetben sem haladhatja meg az n-1. évben az azonos költségvetési soron visszavont teljes összeg 25 %-át.

(4) Az újból rendelkezésre bocsátott kötelezettségvállalási előirányzatok nem vihetők át.

Az újból rendelkezésre bocsátott kötelezettségvállalási előirányzatokhoz kapcsolódó jogi kötelezettségvállalásokat az n. év december 31. napjáig kell megkötni.

Az n. év végén ezen újból rendelkezésre bocsátott kötelezettségvállalási előirányzatok fel nem használt egyenlegét az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő véglegesen visszavonja.

183. cikk

Közös Kutatóközpont

(1) A Közös Kutatóközpont (Joint Research Centre - JRC) a 181. cikk (1) bekezdésében említett címeken és alcímeken kívüli előirányzatokból is részesülhet finanszírozásban az első rész V. és VI. címe szerinti és egészében vagy részben a költségvetésből finanszírozott közbeszerzési és vissza nem térítendő támogatással kapcsolatos eljárásokban való részvétele tekintetében.

A közbeszerzési és vissza nem térítendő támogatással kapcsolatos eljárásokban való részvétel vonatkozásában a JRC tagállamban bejegyzett jogi személynek tekintendő.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a JRC-vel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

(2) A következőkhöz kapcsolódó előirányzatokat címzett bevételként kell kezelni a 21. cikk (2) bekezdése értelmében:

a) a JRC részvételével zajló vissza nem térítendő támogatással kapcsolatos és közbeszerzési eljárások,

b) a JRC által harmadik felek nevében végzett tevékenységek, vagy

c) a más intézményekkel vagy a Bizottság más szervezeti egységeivel műszaki-tudományos szolgáltatások nyújtásáról kötött igazgatási megállapodás keretében végzett tevékenységek,.

Az első albekezdés a) és c) pontjában említett bevétel által megteremtett kötelezettségvállalási előirányzatok igénybe vehetőek, amint a követelésre vonatkozó becslés rendelkezésre áll.

Az első albekezdés c) pontjában említett tevékenységek esetében az öt éven belül fel nem használt előirányzatokat törölni kell.

(3) Az ilyen előirányzatok felhasználása a költségvetési eredménykimutatásban minden egyes érintett fellépéskategória esetében egy-egy analitikus elszámoláscsoporton kerül feltüntetésre; ez elkülönül a harmadik (köz- vagy magán-) fél általi finanszírozásból származó bevételektől, illetve a Bizottság által harmadik fél számára végzett egyéb szolgáltatásokból származó bevételektől.

(4) Vissza nem térítendő támogatással kapcsolatos vagy közbeszerzési eljárásokban az e cikk (1) bekezdésével összhangban való részvétele során a közbeszerzésekkel és vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos kizárásra és szankciókra vonatkozó rendelkezések tekintetében a JRC-re nem alkalmazandók a 105a. és a 106. cikkben, a 107. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában, a 108. cikkben, valamint a 131. cikk (4) bekezdésében foglalt feltételek.

A JRC-ről feltételezni kell, hogy teljesíti a gazdasági és pénzügyi kapacitásra vonatkozó követelményeket.

A JRC mentesül a 115. és 134. cikkben említett biztosítéknyújtási kötelezettség alól.

(5) Az első rész V. címében szereplő közbeszerzési szabályok nem vonatkoznak a JRC harmadik fél nevében végzett tevékenységeire.

(6) A 26. cikktől eltérve a Bizottság a "Közvetlen kutatás" elnevezésű szakpolitikai területre vonatkozó költségvetési címen belül átcsoportosíthat az alcímek között, legfeljebb az abban a sorban szereplő előirányzatok 15 %-áig, amelyből az átcsoportosítás történik.

IV. CÍM

KÜLSŐ FELLÉPÉSEK

1. FEJEZET

Általános rendelkezések

184. cikk

Külső fellépések

(1) A költségvetésből finanszírozott külső fellépésekre az első és a harmadik részt kell alkalmazni, kivéve, ha e cím másként írja elő.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a külső fellépések keretében finanszírozható tevékenységekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

(2) Az (1) bekezdésben említett fellépésekre képzett előirányzatokat a Bizottság a következőképpen használja fel:

a) vagy autonóm alapon nyújtott segély keretén belül; vagy

b) finanszírozási megállapodás aláírása révén valamely, az 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett, harmadik országgal kötött partnerség keretében.

(3) Amennyiben a külső fellépéseket a költségvetésben szereplő előirányzatokból és a 21. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett külső címzett bevételekből együttesen társfinanszírozzák, azon forrásokat, amelyek a 189. cikk (2) bekezdésében említett szerződéskötési időszak végéig nem kötöttek le, arányosan kell visszatéríteni, levonva egy, az ellenőrzésre, az értékelésre és a rendkívüli kiadásokra elkülönített, később leköthető egyösszegű átalányt.

(4) Az e címben említett fellépésekre a 90. cikk (4) bekezdésének második albekezdése nem alkalmazandó.

A több mint 5 000 000 EUR-s, külső fellépéseket finanszírozó, közvetlen irányítás keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások esetében a fellépés ideje alatt legfeljebb két előfinanszírozási kifizetés maradhat elszámolás nélkül.

2. FEJEZET

Fellépések végrehajtása

1. szakasz

Általános rendelkezések

185. cikk

A külső fellépések végrehajtása

Az e címben említett fellépések az 58. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint közvetlenül a Bizottság által, az 58. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint megosztott irányítás keretében, vagy közvetve az 58. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint megbízott személyek és szervezetek által, az 58-63. cikkben foglalt vonatkozó rendelkezésekkel összhangban hajthatók végre. A külső fellépésekre vonatkozó előirányzatokat egy közös célkitűzés elérése érdekében más forrásokból származó pénzeszközökkel lehet kombinálni.

2. szakasz

Költségvetés-támogatás és több adományozóra kiterjedő vagyonkezelői alapok

186. cikk

A költségvetés támogatásának alkalmazása

(1) Amennyiben a vonatkozó alap-jogiaktusok így rendelkeznek, a Bizottság alkalmazhatja a költségvetés-támogatást valamely kedvezményezett harmadik ország javára, ha az adott ország államháztartási gazdálkodása kellően átlátható, megbízható és hatékony.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a költségvetés-támogatás alkalmazásának és a végső kedvezményezettek kötelezettségeinek részletes szabályaira vonatkozóan.

(2) A 84. cikkben említett finanszírozási döntés részletezi a kedvezményezett harmadik országnak nyújtott költségvetés-támogatás céljait és várt eredményeit. Az uniós hozzájárulás kifizetésének alapja az (1) bekezdésben említett feltételek teljesítése, ideértve az államháztartási gazdálkodás javítását és az adott ágazatban az idők során elért előrehaladás mérésének alapjául szolgáló világos és objektív teljesítménymutatók alkalmazását.

(3) A Bizottság a 184. cikk (2) bekezdésének b) pontja értelmében megkötött vonatkozó finanszírozási megállapodásba megfelelő rendelkezéseket foglal bele, amelyek alapján a kedvezményezett harmadik országnak kötelezettséget kell vállalnia a működésre kapott finanszírozás egészének vagy egy részének haladéktalan visszafizetésére, amennyiben megállapítást nyer, hogy az adott uniós források kifizetése során súlyos, a kedvezményezett harmadik országnak felróható szabálytalanságok történtek.

Az első albekezdésben említett visszafizetés feldolgozása érdekében az ellentételezéssel történő beszedésre vonatkozó 80. cikk (1) bekezdésének második albekezdése alkalmazható.

(4) A Bizottság az átláthatóság és az információkhoz való nyilvános hozzáférés erősítése érdekében támogatja az kedvezményezett harmadik országban parlamenti kontroll- és ellenőrzési kapacitások kialakítását.

187. cikk

A külső fellépésekre képzett uniós vagyonkezelői alapok

(1) A vészhelyzeti, vészhelyzetet követő, illetve a tematikus intézkedésekre a Bizottság - a más támogatókkal megkötött megállapodás keretében - vagyonkezelői alapokat hozhat létre. Az egyes vagyonkezelői alapok célkitűzését az adott vagyonkezelői alap alapító okirata határozza meg.

(2) Az uniós vagyonkezelői alapok végrehajtása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság, az arányosság, a megkülönböztetés-mentesség és az egyenlő bánásmód elvével és az egyes alapító okiratokban meghatározott egyedi célkitűzésekkel összhangban történik.

Az uniós vagyonkezelői alapokat közvetlenül a Bizottság hajtja végre az 58. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint, kivéve a vészhelyzeti vagy vészhelyzetet követő intézkedésekre létrehozott uniós vagyonkezelői alapokat, amelyek - a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokat az 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának i., ii., v. és vi. alpontja szerint megbízott szervezetekre ruházva - közvetetten is végrehajthatóak.

(3) Az uniós vagyonkezelői alapoknak az alábbi feltételeket kell teljesíteniük:

a) az uniós intézkedés hozzáadott értéket képvisel: a vagyonkezelői alapok csak akkor hozhatók létre és hajthatók végre uniós szinten, ha céljaik - különösen terjedelmük vagy lehetséges hatásaik miatt - uniós szinten jobban megvalósíthatók, mint tagállami szinten;

b) az uniós vagyonkezelői alapok minden esetben egyértelmű politikai láthatóságot adnak az Uniónak és igazgatási előnyökkel járnak, valamint jobb uniós kontrollt tesznek lehetővé az Unió és más támogatók hozzájárulásainak kockázatai és kifizetése tekintetében. A vagyonkezelői alapok nem hozhatók létre, ha csupán más létező finanszírozási csatornákat vagy hasonló eszközöket kétszereznek meg, kiegészítő jelleg nélkül.

(4) A Bizottság elnökletével minden uniós vagyonkezelői alap esetében igazgatótestületet hoznak létre, amely biztosítja a támogatók, valamint - megfigyelőként - a hozzájárulást nem fizető uniós tagállamok képviseletét, és dönt az alap felhasználásáról.

(5) Az uniós vagyonkezelői alapokat az alapító okiratban meghatározott, korlátozott időtartamra hozzák létre. Ez az időtartam az érintett vagyonkezelői alap igazgatótestületének kérésére, bizottsági határozattal meghosszabbítható.

A Európai Parlament és/vagy a Tanács adott esetben kérheti a Bizottságot a vagyonkezelői alapnak szánt előirányzatok megszüntetésére vagy az alapító okiratnak a vagyonkezelői alap felszámolását célzó felülvizsgálatára. Ebben az esetben a megmaradó forrásokat általános bevételként arányosan vissza kell téríteni a költségvetésbe, valamint a hozzájárulást fizető tagállamok és más támogatók részére.

(6) Az Unió és a támogatók hozzájárulása elkülönített bankszámlára kerül. Az Unió hozzájárulását kifizetési előrejelzésekkel kellően megalapozott fizetési kérelmek alapján utalják át erre a számlára, figyelembe véve a számlán rendelkezésre álló egyenleget és az abból következő további fizetési szükségleteket. A kifizetési előrejelzéseket évente vagy adott esetben félévente kell elkészíteni.

A hozzájárulások nem képezik részét a költségvetésnek, kezelésüket a Bizottság végzi a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő felelősségi körében.

Az uniós vagyonkezelői alap számvitelért felelős tisztviselője a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője. Ő felel a valamennyi uniós vagyonkezelői alapra egyaránt vonatkozó számviteli eljárások és a számlatükör meghatározásáért.

A Bizottság belső ellenőre és a Számvevőszék ugyanazon jogokkal rendelkezik a vagyonkezelői alapok felett, mint a Bizottság által végrehajtott más fellépések tekintetében.

Az elkülönített bankszámla megnyitása és megszüntetése a számvitelért felelős tisztviselő feladata.

A Bizottság biztosítja a számvitelért felelős tisztviselők és az engedélyezésre jogosult tisztviselők feladatkörének szigorú szétválasztását.

A források lekötése és kifizetése az Első rész IV. címének 3. fejezetében meghatározottak szerint a Bizottság pénzügyi szereplőinek feladata.

(7) A Bizottság a (6) bekezdésben említett hozzájárulások felhasználása megkezdésének évétől jogosult a vagyonkezelői alapban összegyűlt összegek maximum 5 %-át az igazgatási költségei fedezése céljából visszatartani. A vagyonkezelői alapok működési ideje alatt az ilyen igazgatási díjak a 21. cikk (2) bekezdése b) pontjának értelmében vett címzett bevételeknek minősülnek.

A vagyonkezelői alap által finanszírozott fellépésekhez kapcsolódó beszedési megbízások tekintetében a számvitelért felelős tisztviselő lép fel. A beszedési megbízások teljesítéséből eredő bevételeket vissza kell vezetni a vagyonkezelői alap elkülönített bankszámlájára. A visszafizettetési utasítások törlése, illetve az azokról történő lemondás a 80. cikkben említett szabályokkal összhangban történik.

(8) A Bizottság az uniós vagyonkezelői alapok létrehozásáról, kibővítéséről, illetve felszámolásáról szóló határozattervezeteit benyújtja az azon alap-jogiaktusban említett illetékes bizottságnak, amelynek alapján az uniós vagyonkezelői alaphoz való uniós hozzájárulást nyújtják.

(9) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a külső fellépésekkel kapcsolatos vagyonkezelői alapokat érintő gazdálkodás, jelentéstétel és irányítás részletes szabályaira vonatkozóan.

(10) A Bizottság évente átfogó és részletes jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely tartalmazza az uniós vagyonkezelői alapokból támogatott tevékenységeket, a végrehajtásukat és teljesítményüket, valamint az elszámolásukat. A Bizottság az éves jelentések 66. cikk (9) bekezdésének harmadik albekezdésében említett összefoglalójához mellékeli jelentését.

3. szakasz

Egyéb irányítási módok

188. cikk

A külső fellépések végrehajtása közvetett irányítással

(1) A fellépéseknek az 58. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján közvetett gazdálkodással történő végrehajtása az 56. cikk (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság és az uniós küldöttségek részletes vizsgálatának tárgya. Az ilyen részletes vizsgálat vagy előzetes jóváhagyás alapján, vagy utólagos vizsgálatokkal, vagy kombinált eljárás útján történik.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a külső fellépések közvetett irányítással történő végrehajtásának részletes szabályaira vonatkozóan.

189. cikk

A külső fellépések végrehajtására vonatkozó finanszírozási megállapodások

(1) A végrehajtandó külső fellépések érdekében a következő megállapodások közül kell egyet vagy többet megkötni:

a) finanszírozási megállapodás a Bizottság és valamely, a 185. cikkben említett szervezet vagy személy között;

b) szerződés vagy vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás a Bizottság és a fellépések végrehajtásáért felelős természetes vagy jogi személyek között.

A külső támogatás nyújtásának feltételeit az első albekezdés a) és b) pontban előírt finanszírozási megállapodásokat vagy szerződéseket vagy vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásokat kezelő eszköz fekteti le.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett szervezetekkel kötött finanszírozási megállapodásokat az n+1. év december 31. napjáig kell megkötni, ahol az n. év az az év, amelyben a költségvetési kötelezettségvállalást megtették.

A finanszírozási megállapodások rögzítik azt az időszakot, amelyen belül az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett szervezeteknek meg kell kötniük valamennyi, a fellépést végrehajtó egyedi szerződést és vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodást. Ezek az időszakok legkésőbb a finanszírozási megállapodás megkötésének időpontja után három évvel véget kell hogy érjenek, az alábbiak kivételével:

a) a több támogatót tömörítő fellépések esetében;

b) az ellenőrzésre és értékelésre vonatkozó egyedi szerződések esetében;

c) az alábbi kivételes körülmények esetén:

i. a már megkötött szerződések módosító záradékai esetében;

ii. egy meglévő szerződés lejárat előtti megszüntetését követően megkötendő egyedi szerződések esetében;

iii. az érintett feladatokkal megbízott szervezet változása esetén.

(3) A (2) bekezdés a következő esetekben nem vonatkozik az éves részletekre bontott kötelezettségvállalások révén végrehajtott többéves programokra:

a) az előcsatlakozási támogatási eszköz;

b) az európai szomszédsági és partnerségi eszköz.

Ezekben az esetekben a Bizottság az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban automatikusan visszavonja az előirányzatokat.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a külső fellépések végrehajtására vonatkozó finanszírozási megállapodások részletes szabályaira vonatkozóan.

3. FEJEZET

Közbeszerzés

190. cikk

Közbeszerzés külső fellépések esetében

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a külső fellépésekkel kapcsolatos közbeszerzés részletes szabályaira vonatkozóan.

(2) Az első rész V. címe 1. fejezetében foglalt, a közbeszerzés általános rendelkezéseivel kapcsolatos rendelkezések alkalmazandók az e cím hatálya alá tartozó szerződésekre, figyelemmel az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban az értékhatárokra és a külső szerződések odaítélése tekintetében megállapított intézkedésekre vonatkozó különös rendelkezésekre is. A 117. és a 120. cikk nem alkalmazandó az e fejezetben meghatározott közbeszerzésre.

Ez a fejezet a következőkre alkalmazandó:

a) olyan közbeszerzés, ahol a Bizottság nem saját felelősségére ítél oda szerződést;

b) az 58. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint megbízott szervezetek vagy személyek általi közbeszerzés, amennyiben a 189. cikkben említett finanszírozási megállapodás úgy rendelkezik.

(3) A közbeszerzési eljárásokról a 189. cikkben említett finanszírozási megállapodásokban kell rendelkezni.

(4) E fejezet nem alkalmazandó az ágazatspecifikus alap-jogiaktusok keretében hozott azon fellépésekre, amelyek humanitárius válságkezelési segélyhez, polgári védelmi műveletekhez és humanitárius segítségnyújtási műveletekhez kapcsolódnak.

191. cikk

A közbeszerzéshez való hozzáférés szabályai

(1) A közbeszerzési eljárásban való részvétel egyenlő feltételekkel nyitva áll minden, a Szerződések hatálya alá tartozó személy előtt, és - az érintett együttműködési ágazatot szabályozó alap-jogiaktusok különös rendelkezéseivel összhangban - minden más természetes és jogi személy előtt. A közbeszerzési eljárás nemzetközi szervezetek előtt is nyitva áll.

(2) Az 54. cikk (2) bekezdésében említett esetekben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által megfelelően megindokolt, kivételes körülmények alapján megengedhető, hogy az e cikk (1) bekezdésében említettektől eltérő, harmadik országok állampolgárai is pályázhassanak a szerződésekre.

(3) Amennyiben az áruk vagy szolgáltatások beszerzése piacának kiszélesítésére vonatkozó olyan megállapodást kell alkalmazni, amelynek az Unió szerződő fele, úgy a költségvetés által finanszírozott szerződésekre irányuló közbeszerzési eljárások nyitva állnak az (1) és a (2) bekezdésben említetteken kívül más harmadik országokban letelepedett természetes és jogi személyek előtt is, az említett megállapodásban megállapított feltételekkel.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a közbeszerzési eljárásokhoz való hozzáférés részletes szabályaira vonatkozóan.

4. FEJEZET

Vissza nem térítendő támogatások

192. cikk

Külső fellépések teljes körű finanszírozása

Egy fellépést csak akkor lehet teljes egészében a költségvetésből finanszírozni, ha ez annak végrehajtásához elengedhetetlenül szükségesnek bizonyul.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a külső fellépések teljes körű finanszírozásának részletes szabályaira vonatkozóan.

193. cikk

A külső fellépések keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatásokra alkalmazandó szabályok

A közvetett irányítás keretében, a 185. cikkben említett szervezetek által alkalmazandó, vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos eljárásokat a Bizottság és e szervezetek között megkötött megállapodásokban kell rögzíteni.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a közvetett irányítás esetében alkalmazandó, vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos eljárások részletes szabályaira vonatkozóan.

5. FEJEZET

Az elszámolások ellenőrzése

194. cikk

A külső fellépések uniós ellenőrzése

Minden, a Bizottság és a 185. cikkben említett szervezetek valamelyike közötti megállapodásnak, vagy vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásnak, vagy vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatnak kifejezetten a Bizottságot és a Számvevőszéket kell megjelölnie minden - az uniós forrásokból részesülő - kivitelező és alvállalkozó feletti, a dokumentumok alapján és a helyszínen történő ellenőrzési hatáskör gyakorlására.

V. CÍM

EURÓPAI HIVATALOK

195. cikk

Az európai hivatalok

(1) E cím alkalmazásában az "európai hivatalok" meghatározott horizontális feladatok teljesítésére, egy vagy több intézmény által létrehozott igazgatási szervezetek.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az európai hivataloknak és az intézmények európai hivatalokhoz rendelt küldöttségeinek hatáskörével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

(2) E címet az OLAF működésére is alkalmazni kell, a 198., 199. és 200. cikk kivételével.

(3) Az európai hivatalok működésére az első és a harmadik részt kell alkalmazni, kivéve, ha e cím másként írja elő.

196. cikk

Az európai hivatalokra vonatkozó előirányzatok

(1) Az egyes európai hivatalokra vonatkozó előirányzatokat, amelyek teljes összege a költségvetés Bizottságra vonatkozó szakaszán belül külön költségvetési tételben jelenik meg, részletesen annak a szakasznak a melléklete határozza meg.

A melléklet bevételi és kiadási kimutatás formáját ölti, a költségvetés szakaszaival azonos módon tovább bontva.

Az e mellékletben megjelenített előirányzatok valamennyi európai hivatal minden, feladataiknak az intézmények nevében történő teljesítéséhez szükséges pénzügyi igényét fedezik.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az európai hivataloknak biztosított előirányzatokkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, ideértve bizonyos feladatok számvitelért felelős tisztviselő általi átruházását, a pénztár- és bankszámlakezelést.

(2) Az egyes európai hivatalok létszámtervét a Bizottság létszámtervéhez kell csatolni.

(3) Az (1) bekezdésben előírt mellékleten belüli átcsoportosításokra vonatkozó döntéseket az érintett európai hivatal igazgatója hozza meg. A Bizottság az ilyen átcsoportosításokról tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(4) Az egyes európai hivatalok beszámolói az Unió 141. cikkben említett beszámolóinak szerves részét képezik.

197. cikk

Az európai hivatalok engedélyezésre jogosult tisztviselői

Az egyes európai hivatalok számára a mellékletben megjelenített előirányzatok tekintetében a Bizottság az engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskört az érintett európai hivatal igazgatójára ruházza át, a 66. cikkel összhangban.

198. cikk

Az európai hivatalok elszámolásai

(1) Minden intézményközi európai hivatal analitikus elszámolást készít kiadásairól, lehetővé téve az egyes intézményeknek nyújtott szolgáltatásai részarányának meghatározását. Az érintett európai hivatal igazgatója - az igazgatási bizottság jóváhagyása után - elfogadja a számviteli rendszer alapjául szolgáló kritériumokat.

(2) Azon meghatározott költségvetési tételre vonatkozó megjegyzések, amelyen az egyes intézményközi európai hivatalok teljes előirányzatait megjelenítik, bemutatják a hivatal által az egyes intézményeknek nyújtott szolgáltatások költségének becsült értékét. Ez az (1) bekezdésben előírt analitikus elszámolásokon alapul.

(3) Az egyes intézményközi európai hivatalok értesítik az érintett intézményeket az analitikus nyilvántartás eredményéről.

199. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskör átruházása az intézményközi európai hivatalokra

(1) Minden intézmény átruházhat engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskört egy intézményközi európai hivatal igazgatójára a saját szakaszában megjelenő előirányzatokkal való gazdálkodás céljából; a hatáskör átruházásának korlátait és feltételeit az adott intézmény határozza meg.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskör valamely intézményközi európai hivatal igazgatójára való átruházásának részletes szabályaira vonatkozóan.

(2) A Bizottság belső ellenőre az első rész IV. címének 9. fejezetében megállapított valamennyi felelősséget gyakorolja.

200. cikk

Harmadik félnek nyújtott szolgáltatások

Amennyiben egy európai hivatal megbízása visszterhes szolgáltatások harmadik félnek történő nyújtására is kiterjed, úgy az igazgatási bizottság jóváhagyása után a hivatal igazgatója megállapítja az arra vonatkozó különös rendelkezéseket, hogy e szolgáltatásokat hogyan teljesítsék, és a vonatkozó elszámolásokat hogyan vezessék.

VI. CÍM

IGAZGATÁSI ELŐIRÁNYZATOK

201. cikk

Általános rendelkezések

(1) Az igazgatási előirányzatokra az első és a harmadik részt kell alkalmazni, kivéve, ha e cím másként írja elő.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az igazgatási előirányzatok és bérleti garanciák alkalmazási körével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

202. cikk

Kötelezettségvállalások

(1) A rendszeres igazgatási kiadásokat minden év október 15-től előre le lehet kötni a következő pénzügyi évre meghatározott előirányzatok terhére. Az ilyen kötelezettségvállalások azonban nem haladhatják meg az Európai Parlament és a Tanács által a szóban forgó költségvetési sorra a folyó pénzügyi évre meghatározott előirányzatok egynegyedét. A kötelezettségvállalások nem vonatkozhatnak olyan új típusú kiadásokra, amelyeket az előző szabályszerűen elfogadott költségvetésben elvben még nem hagytak jóvá.

(2) A jogi vagy szerződéses rendelkezések szerint előre fizetendő kiadások - például bérleti díjak - december 1-jétől a következő pénzügyi év előirányzatainak terhére kifizethetők. Ebben az esetben az (1) bekezdésben említett korlát nem alkalmazandó.

203. cikk

Az igazgatási előirányzatokra vonatkozó különös rendelkezések

(1) Az igazgatási előirányzatok nem differenciált előirányzatok.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az egyes igazgatási előirányzatokkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, ideértve az épületekkel és az intézmények személyzetének kifizetett előlegekkel kapcsolatos előirányzatokat.

(2) A pénzügyi évet - akár a helyi gyakorlattal összhangban, akár a berendezések beszerzése kapcsán - meghaladó időszakra kiterjedő szerződésekből eredő igazgatási kiadásokat azon pénzügyi év költségvetésében kell elszámolni, amelyben azokat teljesítik.

(3) Az egyes intézmények minden év június 1-jéig az ingatlanpolitikájukról szóló munkadokumentumot nyújtanak be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz, amely tartalmazza a következő információkat:

a) a vonatkozó költségvetési sorokon található előirányzatok által lefedett kiadások és összterület valamennyi épület esetében;

b) a területre és a helyszínekre vonatkozó általános programozás várható alakulása az elkövetkezendő években, a már meghatározott, tervezés alatt álló ingatlanprojekt bemutatásával;

c) a (4) és (5) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz korábban benyújtott, az előző év munkadokumentumaiban nem szereplő új ingatlanprojektek végrehajtásával kapcsolatos végleges feltételek és költségek, valamint lényeges információk;

(4) A költségvetésre várhatóan jelentős pénzügyi kihatással lévő ingatlanprojektek esetében az intézmények a lehető leghamarabb - ingatlanszerződések esetében a helyi piac felmérése előtt, építési munkálatok esetében pedig az ajánlati felhívás megjelenése előtt - tájékoztatják az Európai Parlamentet és a Tanácsot a szükséges építési területről és az előzetes tervezésről.

(5) A költségvetésre várhatóan jelentős pénzügyi kihatással lévő ingatlanprojektek esetében az intézmények a szerződések megkötése előtt előterjesztik az ingatlanprojektet, részletezve annak becsült költségeit és finanszírozását, valamint közölve a tervek szerint alkalmazásra kerülő szerződéstervezetek listáját, és kérik az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyását. Az intézmény kérésére az ingatlanprojekttel kapcsolatban benyújtott dokumentumokat bizalmasan kezelik.

A vis maior eseteket kivéve az Európai Parlament és a Tanács az ingatlanprojektre vonatkozó javaslatot az attól az időponttól számított négy héten belül vitatja meg, amikor a két intézmény azt megkapta.

A négyhetes időszak leteltével az ingatlanprojektre vonatkozó javaslatot jóváhagyottnak kell tekinteni, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács ezen időszak alatt nem hoz ellenkező értelmű döntést.

Amennyiben az Európai Parlament és/vagy a Tanács a négyhetes időszak alatt kellően megalapozott aggályokat fogalmaz meg, az időszakot - egy alkalommal - további két héttel meghosszabbítják.

Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács az ingatlanprojektre vonatkozó javaslat ellen dönt, az érintett intézmény visszavonja a javaslatát, de újabbat nyújthat be.

(6) Vis maior esetén a (4) bekezdésben meghatározott információkat az ingatlanprojekttel együtt is be lehet nyújtani. Az Európai Parlament és a Tanács az ingatlanprojektre vonatkozó javaslatot az attól az időponttól számított két héten belül vitatja meg, amikor a két intézmény azt megkapta. A kéthetes időszak leteltével az ingatlanprojektre vonatkozó javaslatot jóváhagyottnak kell tekinteni, amennyiben az Európai Parlament és/vagy a Tanács ezen időszak alatt nem hoz ellenkező értelmű döntést.

(7) A költségvetés szempontjából jelentős pénzügyi hatással járó ingatlanprojektek a következők:

i. minden telekvásárlás;

ii. a 3 000 000 EUR-t meghaladó összegű épületvásárlások és -eladások, szerkezeti felújítások és építkezések vagy ezek egyidejű ötvözésével megvalósuló projektek;

iii. minden, a ii. pont alá nem tartozó, évente legalább 750 000 EUR-s kiadással járó új ingatlanszerződés (beleértve a haszonélvezeti jogot, a hosszú távú bérletet és a meglévő ingatlanszerződések kedvezőtlenebb feltételek melletti megújítását is);

iv. meglévő ingatlanszerződések (köztük a haszonélvezeti jog és a hosszú távú bérlet) évente legalább 3 000 000 EUR-s kiadással járó, azonos vagy kedvezőbb feltételek melletti meghosszabbítása vagy megújítása.

Ez a bekezdés az intézményközi jellegű ingatlanprojektekre és az uniós küldöttségekre is alkalmazandó.

(8) A 17. cikk sérelme nélkül az ingatlanvásárlási projektek az Európai Parlament és a Tanács előzetes jóváhagyásának függvényében kölcsönből is finanszírozhatók.

A kölcsönt a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban és az Unió pénzügyi érdekeinek kellő tiszteletben tartása mellett kell felvenni és visszafizetni.

Amennyiben az intézmény a vásárlást kölcsönből javasolja finanszírozni, az érintett intézmény által az előzetes jóváhagyás iránti kérelemmel együtt benyújtandó pénzügyi tervnek tartalmaznia kell különösen a maximális finanszírozási szintet, a finanszírozási időszakot, a finanszírozás módját, a finanszírozás feltételeit és a más típusú szerződéses megállapodásokhoz képest elérhető megtakarításokat.

Az Európai Parlament és a Tanács az előzetes jóváhagyás iránti kérelmet a kérelem ezen intézményekhez való beérkezését követő négy héten belül megvitatja; ez az időtartam - egy alkalommal - két héttel meghosszabbítható. A kölcsön révén történő vásárlást elutasítottnak kell tekinteni, ha ahhoz az Európai Parlament és a Tanács az említett határidőn belül nem adta kifejezett jóváhagyását.

VII. CÍM

SZAKÉRTŐK

204. cikk

Javadalmazott külső szakértők

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a javadalmazott külső szakértőkkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, ideértve az intézmények munkáját a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázatok, projektek és pályázatok értékelése terén szakértőként segítő, valamint különleges esetekben véleményt nyilvánító és tanácsot adó javadalmazott külső szakértőként tevékenykedő természetes személyek speciális kiválasztási eljárásait.

E szakértők javadalmazása előre bejelentett fix összeg alapján történik, kiválasztásuk alapját pedig szakmai kompetenciájuk jelenti. A kiválasztás a megkülönböztetés-mentesség, az egyenlő bánásmód és az összeférhetetlenség tilalma alapelvével összhangban lévő kiválasztási kritériumok alapján történik.

A szakértők a 105a. cikk, a 106. cikk (1)-(3) és (7) bekezdése - a (7) bekezdés első albekezdése b) pontjának és a második albekezdésének kivételével -, továbbá a (8)-(10) bekezdése, a (11) bekezdésének a) pontja és a (13)-(17) bekezdése, valamint a 107. és 108. cikk hatálya alá tartoznak.

VIII. CÍM

AZ EURÓPAI POLITIKAI PÁRTOKNAK JUTTATOTT HOZZÁJÁRULÁSOK

204a. cikk

Általános rendelkezések

(1) E rendelet alkalmazásában európai politikai pártoknak az 1141/2014/EU, Euratom rendelettel összhangban ilyenként nyilvántartásba vett szervezetek tekintendők.

(2) Az 1141/2014/EU, Euratom rendelettel összhangban a költségvetésből közvetlen pénzügyi hozzájárulás nyújtható az európai politikai pártok számára tekintettel arra, hogy elősegítik az európai politikai tudatosság kialakítását és az uniós polgárok politikai akaratának kinyilvánítását.

204b. cikk

Elvek

(1) A hozzájárulásokat csak az európai politikai párt céljaihoz közvetlenül kapcsolódó működési költségeknek az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 17. cikke (4) bekezdésében meghatározott százaléka visszatérítéséhez lehet felhasználni, az említett rendelet 17. cikke (5) bekezdésében és 21. cikkében megállapítottak szerint.

(2) A hozzájárulások felhasználhatók az európai politikai pártok által kötött szerződésekkel kapcsolatos kiadások visszatérítésére, feltéve, ha odaítélésükkor nem állt fenn összeférhetetlenség.

(3) A hozzájárulások nem használhatók fel az európai politikai párt bármely egyéni tagjának vagy alkalmazottjának készpénzben vagy természetben történő közvetlen vagy közvetett személyes előnyszerzésére. A hozzájárulások nem használhatók fel harmadik felek, különösen nemzeti politikai pártok vagy európai, illetve nemzeti szintű politikai alapítványok tevékenységeinek közvetlen vagy közvetett finanszírozására, öltse az vissza nem térítendő támogatások, adományok, kölcsönök vagy bármely hasonló megállapodás formáját. A hozzájárulások nem használhatók fel az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 22. cikkében kizárt célokra.

(4) A hozzájárulásoknak meg kell felelniük az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvének az 1141/2014/EU, Euratom rendeletben megállapított feltételeknek megfelelően.

(5) A hozzájárulásokat az Európai Parlament ítéli oda éves alapon, és azokat e rendelet 35. cikke (2) bekezdésének, és az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 32. cikke (1) bekezdésének megfelelően közzé kell tenni.

(6) A hozzájárulásban részesülő európai politikai pártok nem kaphatnak közvetlenül vagy közvetve egyéb forrásokat a költségvetésből. Különösen az európai parlamenti képviselőcsoportok költségvetéséből származó adományok tiltottak. Egy kiadási tétel semmilyen körülmények között sem finanszírozható kétszer a költségvetésből.

204c. cikk

Költségvetési vonatkozások

A hozzájárulásokat a költségvetés Európai Parlamentre vonatkozó szakaszából fizetik ki. Közvetlenül az Európai Parlament költségvetéséből kell fedezni az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 23. cikkében említett, külső auditot végző független testületekre vagy szakértőkre elkülönített előirányzatokat.

204d. cikk

Hozzájárulási felhívás

(1) A hozzájárulásokat évenkénti, legalább az Európai Parlament honlapján közzétett hozzájárulási felhívás keretében ítélik oda.

(2) Egy adott európai politikai párt évente csak egy hozzájárulásban részesülhet.

(3) Bármely európai politikai párt csak akkor kaphat hozzájárulást, ha a hozzájárulási felhívásban meghatározott feltételek alapján finanszírozást kér.

(4) A hozzájárulási felhívás meghatározza a kérelmező által teljesítendő jogosultsági feltételeket, valamint a kizárásra vonatkozó feltételeket.

(5) A hozzájárulási felhívás legalább a hozzájárulás révén visszatéríthető kiadások jellegét meghatározza.

(6) A hozzájárulási felhívásban tervezett költségvetés benyújtását kell előírni.

204e. cikk

Odaítélési eljárás

(1) A hozzájárulás iránti kérelmeket kellő időben, írásban - beleértve adott esetben a biztonságos elektronikus formátumot is - kell benyújtani.

(2) Nem ítélhető oda hozzájárulás azon kérelmezők részére, akik az odaítélési eljárás idején a 106. cikk (1) bekezdésében, a 107. cikkben és a 109. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett helyzetek egyikében vannak, és azok számára, akiket a kizárt kérelmezőket tartalmazó, 108. cikkben említett központi adatbázisban tartanak nyilván.

(3) A kérelmezőknek igazolniuk kell, hogy a (2) bekezdésben említett helyzetek egyike sem vonatkozik rájuk.

(4) A hozzájárulások odaítélésére a hozzájárulási felhívásban meghatározottaknak megfelelően hozzájárulási megállapodás vagy határozat útján kerül sor.

(5) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt egy bizottság segítheti a hozzájárulási megállapodás vagy határozat értékelésében és létrehozatalában, illetve meghozatalában. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, kellő figyelmet fordítva az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elveire, megállapítja az említett bizottság összetételére, kinevezésére és működésére vonatkozó szabályokat, valamint az összeférhetetlenség megelőzésére vonatkozó szabályokat.

204f. cikk

Értékelési eljárás

(1) A kérelmeket az 1141/2014/EU, Euratom rendeletben meghatározott odaítélési feltételek alapján kell kiválasztani a jogosultsági és kizárási feltételeknek megfelelő kérelmek közül.

(2) A jogosultsági feltételek határozzák meg azokat a feltételeket, amelyek alapján a kérelmező az 1141/2014/EU, Euratom rendeletben meghatározott szabályoknak megfelelően hozzájárulást kaphat.

(3) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kérelemre vonatkozó határozata legalább az alábbi információkat tünteti fel:

a) a hozzájárulás tárgya és teljes összege;

b) a kiválasztott kérelmezők neve és az elfogadott összegek;

c) az elutasított kérelmezők neve és az elutasítás oka.

(4) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő írásban tájékoztatja a kérelmezőket a kérelmükre vonatkozó határozatról. Amennyiben a finanszírozás iránti kérelmet elutasítják, illetve a kért összegek egy részét vagy egészét nem ítélik oda, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő közli a kérelem elutasításának vagy a kért összegek oda nem ítélésének indokait, hivatkozással különösen az (1) és (2) bekezdésben említett jogosultsági és odaítélési feltételekre. Amennyiben a kérelmet elutasítják, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő tájékoztatja a kérelmezőt a rendelkezésre álló közigazgatási és/vagy bírósági jogorvoslati lehetőségről, az e rendelet 97. cikkében előírtak szerint.

204g. cikk

A hozzájárulások formája

(1) A hozzájárulások a következő formákat ölthetik:

a) a ténylegesen felmerült visszatéríthető kiadások bizonyos arányának visszatérítése;

b) egységköltségek alapján történő visszatérítés;

c) egyösszegű átalányok;

d) átalányfinanszírozás;

e) az a)-d) pontokban említettek kombinációja.

(2) Csak azokat a kiadásokat lehet visszatéríteni, amelyek a hozzájárulási felhívásban meghatározott feltételeket teljesítő kiadások, és amelyek nem a kérelem benyújtása előtti időpontban merültek fel.

204h. cikk

A hozzájárulásra vonatkozó szabályok

(1) Egységköltség alapú finanszírozás esetében a visszatéríthető kiadások összes vagy bizonyos kategóriáira egységenként előre egyértelműen meghatározott összeget alkalmaznak.

(2) Az egyösszegű átalányok az európai politikai párt egyedi tevékenységének folytatásához szükséges bizonyos kiadásokat fedezik. Az egyösszegű átalányok csak a hozzájárulások egyéb formáival együtt alkalmazhatók.

(3) Átalányfinanszírozás esetében a visszatéríthető kiadások bizonyos kategóriáira előre egyértelműen meghatározott százalékos rátát alkalmaznak.

(4) Amennyiben egyösszegű átalányok, átalányfinanszírozás vagy egységköltségek alkalmazására kerül sor, azokat a hozzájárulási felhívásban meg kell határozni, szükség szerint feltüntetve összegüket és arányukat. A hozzájárulási felhívásnak tartalmaznia kell az egyösszegű átalányok, az átalányfinanszírozás vagy az egységköltségek meghatározására vonatkozó módszerek leírását, amelyeknek olyan objektív eszközökön kell alapulniuk, mint statisztikai adatok, az európai politikai pártokra vonatkozó hitelesített vagy auditálható korábbi adatok, vagy azok szokásos költségelszámolási gyakorlatai. A hozzájárulási megállapodásnak vagy határozatnak olyan rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek lehetővé teszik annak ellenőrzését, hogy betartották-e az egyösszegű átalányok, az átalányfinanszírozás vagy az egységköltség alapú finanszírozás odaítélésére vonatkozó feltételeket.

204i. cikk

Előfinanszírozás

A hozzájárulásokat egy összegben, egyetlen előfinanszírozási kifizetés útján kell kifizetni, kivéve, ha az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megfelelően indokolt esetben másképpen határoz.

204j. cikk

Biztosítékok

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő - amennyiben indokoltnak és arányosnak tartja - csak akkor követelhet - eseti alapon és kockázatelemzés elvégzését követően -előzetes biztosítéknyújtást az európai politikai párttól az előfinanszírozási kifizetéshez kapcsolódó pénzügyi kockázatok korlátozása érdekében, ha a kockázatelemzés alapján az európai politikai pártot az a közvetlen veszély fenyegeti, hogy az e rendelet 106. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontjában leírt helyzet valamelyikébe kerül, vagy ha az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 6. cikke alapján létrehozott, az európai politikai pártokkal és alapítványokkal foglalkozó hatóság (a továbbiakban: a hatóság) határozatát az említett rendelet 10. cikke (4) bekezdésének megfelelően közölték az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal.

Az e rendelet 134. cikkében foglalt, a vissza nem térítendő támogatások előfinanszírozási garanciájáról szóló rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók azokra a biztosítékokra, amelyekre az e cikk első bekezdésében felsorolt helyzetekben lehet szükség az európai politikai pártoknak történő előfinanszírozási kifizetések esetében.

204k. cikk

A hozzájárulások felhasználása

(1) A hozzájárulásokat a 204b. cikknek megfelelően kell felhasználni.

(2) A hozzájárulás bármely olyan részét, amelyet nem használtak fel abban a pénzügyi évben, amelyre az adott hozzájárulást nyújtották (n év), bármely olyan visszatéríthető kiadásra kell felhasználni, amely az n+1. év december 31-ig merül fel. A hozzájárulás azon fennmaradó részét, amelyet ezen határidőn belül nem használtak fel, az első rész IV. címe 5. fejezetének megfelelően vissza kell fizettetni.

(3) Az európai politikai pártok tiszteletben tartják az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 17. cikke (4) bekezdésében megállapított legmagasabb társfinanszírozási arányt. Az előző évről fennmaradó hozzájárulások összegét nem lehet azon rész finanszírozására fordítani, amelyet az európai politikai pártoknak saját forrásból kell finanszírozniuk. Harmadik felek hozzájárulásai a közös eseményekhez nem sorolhatók az európai politikai párt saját forrásai közé.

(4) Az európai politikai pártoknak a hozzájárulás azon részét, amelyet nem használtak fel abban a pénzügyi évben, amelyre az adott hozzájárulást nyújtották, fel kell használniuk, mielőtt felhasználnák az említett évet követően odaítélt hozzájárulásokat.

(5) Az előfinanszírozási kifizetések után keletkező kamatok a hozzájárulás részének tekintendők.

204l. cikk

Beszámolás a hozzájárulások felhasználásáról

(1) Az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 23. cikkével összhangban az európai politikai párt jóváhagyásra benyújtja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a hozzájárulás felhasználásáról szóló éves jelentését és az éves pénzügyi kimutatásait.

(2) Az e rendelet 66. cikke (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentést az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az e cikk (1) bekezdésében említett éves jelentés és éves pénzügyi kimutatások alapján készíti el. Ezen jelentés elkészítéséhez más bizonylatok is felhasználhatók.

204m. cikk

Az egyenleg kifizetése

(1) A hozzájárulás összege csak akkor válik véglegessé, miután az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő jóváhagyta a 204l. cikk (1) bekezdésében említett éves jelentést és éves pénzügyi kimutatásokat. Az éves jelentés és az éves pénzügyi kimutatások jóváhagyása nem zárja ki a hatóság későbbi vizsgálatait.

(2) Az előfinanszírozásból el nem költött összeg egészen addig nem végleges, amíg az európai politikai párt a hozzájárulási felhívásban meghatározott feltételeknek megfelelő, visszatéríthető kiadások kifizetésére fel nem használja.

(3) Amennyiben az európai politikai párt a hozzájárulás felhasználásához kapcsolódó kötelezettségeinek nem tesz eleget, foganatosítani kell a hozzájárulások felfüggesztését, csökkentését vagy megszüntetését, miután az európai politikai párt lehetőséget kapott észrevételei benyújtására.

(4) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az egyenleg kifizetése előtt megvizsgálja, hogy az európai politikai párt az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 7. cikkében említett nyilvántartásban még mindig szerepel-e, továbbá nem alkalmazták-e rá az említett rendelet 27. cikkében megállapított szankciók valamelyikét a kifizetés időpontja és a hozzájárulás folyósítása pénzügyi évének vége között.

(5) Amennyiben az európai politikai párt már nem szerepel a szóban forgó 1141/2014/EU, Euratom rendelet 7. cikkében szereplő nyilvántartásban vagy az említett rendelet 27. cikkében leírt szankciók valamelyikét alkalmazták rá, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a hozzájárulás felhasználásával kapcsolatos hibák, szabálytalanságok, csalás vagy más kötelezettségszegés súlyosságától függően felfüggesztheti, csökkentheti vagy megszüntetheti a hozzájárulásokat, és visszafizettetheti a hozzájárulási megállapodás vagy határozat szerint jogtalanul kifizetett összegeket, miután az európai politikai párt lehetőséget kapott észrevételei benyújtására.

204n. cikk

Ellenőrzés és szankciók

(1) Minden hozzájárulási megállapodásnak vagy határozatnak kifejezetten rendelkeznie kell arról, hogy az Európai Parlament, az Európai Csalás Elleni Hivatal és a Számvevőszék valamennyi, az uniós forrásból részesülő európai politikai párt, vállalkozó és alvállalkozó felett gyakorolja a dokumentumok alapján és helyszínen történő ellenőrzési hatáskörét.

(2) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókkal sújthatja a kérelmezőket, e rendelet 109. cikkével és az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 27. cikkével összhangban.

(3) A (2) bekezdésben említett szankciókkal sújthatók azok az európai politikai pártok is, amelyek a hozzájárulás iránti kérelem benyújtása idején, vagy miután megkapták a hozzájárulást, hamis nyilatkozatot tettek az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által kért adatok benyújtása során, illetve elmulasztották a kért adatok benyújtását.

204o. cikk

Nyilvántartások megőrzése

(1) Az európai politikai pártok a 204l. cikk (1) bekezdésében említett éves jelentés és éves pénzügyi kimutatások benyújtását követően öt évig megőrzik a hozzájárulásra vonatkozó összes nyilvántartást és bizonylatot.

(2) Az auditokkal, fellebbezésekkel, jogvitákkal vagy igényrendezéssel kapcsolatos nyilvántartásokat az ezen auditok, fellebbezések, jogviták vagy igényrendezések lezárultáig kell megőrizni.

204p. cikk

Külső auditot végző testületek vagy szakértők kiválasztása

Az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 23. cikkében említett, külső auditot végző független testületek vagy szakértők kiválasztása közbeszerzési eljárás keretében történik. Szerződésük időtartama nem lehet hosszabb 5 évnél. Két egymást követő megbízatási időtartam után úgy kell tekinteni, hogy összeférhetetlenség áll fenn, amely negatívan befolyásolhatja az audit végrehajtását.

HARMADIK RÉSZ

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

205. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) A 175. cikk (1) bekezdésében említett azon alapok tekintetében, amelyek alap-jogiaktusát 2013. január 1. előtt hatályon kívül helyezik, a 178. cikk alkalmazásában visszavont előirányzatokat újra rendelkezésre lehet bocsátani egy nyilvánvalóan kizárólag a Bizottságnak tulajdonítható hiba esetén, vagy olyan vis maior esetében, amely az ezen alapok által támogatott műveletek végrehajtására komoly következményekkel bír.

(2) Az 1260/1999/EK, 1290/2005/EK, 1080/2006/EK, 1081/2006/EK, 1083/2006/EK, 1084/2006/EK és 1198/2006/EK rendeletben említett operatív kiadásokat érintő azon előirányzatok átcsoportosítását illetően, amelyekkel kapcsolatban a fennálló uniós kötelezettségvállalások pénzügyi rendezése érdekében a segítségnyújtás lezárásáig még végre kell hajtani az uniós kifizetéseket, a Bizottság a címek között átcsoportosítást végezhet, feltéve hogy a szóban forgó előirányzatok ugyanazt a célkitűzést szolgálják, vagy uniós kezdeményezésekhez vagy technikai segítségnyújtáshoz és innovációs intézkedésekhez kapcsolódnak, és ugyanilyen jellegű intézkedésekre csoportosítják át őket.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az átmeneti rendelkezésekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, ideértve a garanciaszámla felszámolását, valamint a küszöbértékek és az összegek frissítését.

206. cikk

Az Európai Parlament és a Tanács információkérése

Az Európai Parlament és a Tanács jogosult a hatáskörükbe tartozó költségvetési ügyekkel kapcsolatos információk vagy felvilágosítás megszerzésére.

207. cikk

Küszöbértékek és összegek

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően - a 118. cikk sérelme nélkül - felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az e rendeletben rögzített küszöbértékekre és összegekre vonatkozóan.

208. cikk

Az EUMSZ és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alapján létrehozott szervek költségvetési keretrendelete

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktus keretében költségvetési keretrendeletet fogadjon el az EUMSZ és az Euratom-Szerződés alapján létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező azon szervekre vonatkozóan, amelyek hozzájárulásokat kapnak az uniós költségvetés terhére.

Ez a költségvetési keretrendelet az e rendeletben meghatározott alapelveken és szabályokon alapul.

E szervek pénzügyi szabályai nem térhetnek el a költségvetési keretrendelettől, kivéve, amennyiben különös szükségleteik ezt megkívánják, valamint a Bizottság előzetes hozzájárulásával.

(2) Az (1) bekezdésben említett szervek költségvetésének végrehajtására vonatkozó felelősség alól a Tanács ajánlására az Európai Parlament ad mentesítést. Az (1) bekezdésben említett szervek teljes körűen együttműködnek a mentesítési eljárásban részt vevő intézményekkel, és adott esetben - többek között a vonatkozó szervek ülésein való részvétel révén - rendelkezésükre bocsátanak minden további szükséges információt.

(3) A Bizottság belső ellenőre ugyanolyan hatáskört gyakorol az (1) bekezdésben említett szervek felett, mint a Bizottság tekintetében.

(4) A Bizottság végleges beszámolójában való konszolidálás előtt független külső ellenőr ellenőrzi, hogy az (1) bekezdésben említett szervek éves beszámolói megfelelően tükrözik-e a szerv bevételeiket, kiadásaikat és pénzügyi helyzetüket. Amennyiben az (1) bekezdésben említett alap-jogiaktus másként nem rendelkezik, a Számvevőszék az EUMSZ 287. cikkének (1) bekezdésében foglalt előírásokkal összhangban minden egyes szervről éves különjelentést készít. E jelentés elkészítésekor a Számvevőszék figyelembe veszi a független külső ellenőr által végzett ellenőrzési tevékenységet és az ellenőr észrevételei nyomán tett intézkedéseket.

209. cikk

Költségvetésirendelet-minta a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára

(1) Az alap-jogiaktussal létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező és a köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott szervek elfogadják saját pénzügyi szabályaikat.

E szabályok magukban foglalják az uniós forrásokkal való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához szükséges elveket.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktus keretében az uniós forrásokkal való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához szükséges elveket meghatározó, és az 60. cikken alapuló költségvetésirendelet-mintát fogadjon el.

E szervek pénzügyi szabályai nem térhetnek el a költségvetésirendelet-mintától, kivéve, amennyiben különös szükségleteik ezt megkívánják, valamint a Bizottság előzetes hozzájárulásával.

(2) A 208. cikk (2)-(4) bekezdése alkalmazandó.

210. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2) A Bizottság az 8., 11., 13., 19., 21., 22., 23., 25., 26., 29., 30., 31., 34., 35., 38., 41., 44., 49., 53., 54., 57., 58., 59., 60., 61., 62., 63., 64., 65., 66., 68., 69., 70., 71., 72., 73., 74., 75., 76., 77., 78., 79., 80., 81., 83., 84., 85., 86., 87., 88., 89., 90., 92., 93., 94., 98., 99., 100., 101., 103., 104., 105., 106., 107., 108., 109., 110., 111., 112., 113., 114., 115., 116., 117., 118., 119., 121., 122., 123., 124., 125., 126., 128., 129., 130., 131., 132., 133., 134., 135., 137., 138., 139., 140., 142., 144., 181., 183., 184., 186., 187., 188., 189., 190., 191., 192., 193., 195., 196., 199., 201, 203., 204., 205., 207., 208., és 209. cikkben említett felhatalmazást az EUMSZ 312. cikkében említett, 2013 utáni első többéves pénzügyi keret végéig kapja. A Bizottság legkésőbb két évvel a 2013 utáni első többéves pénzügyi keret vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a következő többéves pénzügyi keretekkel azonos időtartamra, amennyiben a megfelelő többéves pénzügyi keret érvényességének vége előtt legkésőbb három hónappal az Európai Parlament vagy a Tanács nem emel kifogást e meghosszabbítás ellen.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8., 11., 13., 19., 21., 22., 23., 25., 26., 29., 30., 31., 34., 35., 38., 41., 44., 49., 53., 54., 57., 58., 59., 60., 61., 62., 63., 64., 65., 66., 68., 69., 70., 72., 73., 74., 75., 76., 77., 78., 79., 80., 81., 83., 84., 85., 86., 87., 88., 89., 90., 92., 93., 98., 99., 100., 101., 103., 104., 105., 106., 107., 108., 109., 110., 111., 112., 113., 114., 115., 116., 117., 118., 119., 121., 122., 123., 124., 125., 126., 128., 129., 130., 131., 132., 133., 134., 135., 137., 138., 139., 140., 142., 144., 181., 183., 184., 186., 187., 188., 189., 190., 191., 192., 193., 195., 196., 199., 201., 203., 204., 205., 207., 208. és 209. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően arról egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5) A 8., 11., 13., 19., 21., 22., 23., 25., 26., 29., 30., 31., 34., 35., 38., 41., 44., 49., 53., 54., 57., 58., 59., 60., 61., 62., 63., 64., 65., 66., 68., 69., 70., 72., 73., 74., 75., 76., 77., 78., 79., 80., 81., 83., 84., 85., 86., 87., 88., 89., 90., 92., 93., 98., 99., 100., 101., 103., 104., 105., 106., 107., 108., 109., 110., 111., 112., 113., 114., 115., 116., 117., 118., 119., 121., 122., 123., 124., 125., 126., 128., 129., 130., 131., 132., 133., 134., 135., 137., 138., 139., 140., 142., 144., 181., 183., 184., 186., 187., 188., 189., 190., 191., 192., 193., 195., 196., 199., 201., 203., 204., 205., 207., 208. és 209. cikk szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament és a Tanács a jogi aktusról való értesítését követő két hónapos időtartamon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel kifogást, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbodik.

211. cikk

Felülvizsgálat

E rendeletet szükség esetén bármikor, de a 2013 utáni első többéves pénzügyi keret vége előtt legkésőbb két évvel mindenképpen felülvizsgálatnak kell alávetni.

A felülvizsgálatnak többek között ki kell terjednie az első rész VIII. címében foglalt rendelkezések végrehajtására és a 163. cikk (1) bekezdésében foglalt határidőkre.

212. cikk

Hatályvesztés

Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 2013. január 1-jétől az alábbiak kivételével hatályát veszti:

(a) az 53- 57. cikk továbbra is alkalmazandó a 2013. december 31. előtt tett valamennyi kötelezettségvállalás vonatkozásában;

(b) a 166. cikk (3) bekezdésének a) pontja továbbra is alkalmazandó a 2012. december 31. előtt tett valamennyi kötelezettségvállalás vonatkozásában; és

(c) a 166. cikk (3) bekezdésének b) pontja továbbra is alkalmazandó a 2013. január 1. és 2013. december 31. között tett kötelezettségvállalások vonatkozásában.

Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet Első részének VI. címe továbbra is alkalmazandó a 2012. évi vagy - amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elveire tekintettel így határoz - az azt megelőző évekre vonatkozó költségvetés keretében tett globális kötelezettségvállalásokkal összefüggésben 2013. december 31. előtt aláírt vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások, illetve azon, vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatok vonatkozásában, amelyekről 2013. december 31. előtt megtörténik az értesítés.

A hatályát vesztett rendeletre vonatkozó hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásokként kell értelmezni, és a mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell olvasni.

213. cikk

Az EKSZ-re vonatkozó felülvizsgálat

Az EKSZ, illetve az uniós küldöttségek különleges jellegének, továbbá adott esetben az EKSZ megfelelő pénzgazdálkodási képességének kellő figyelembevételével a 68. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdését, valamint a 98. cikk (2) bekezdésének második bekezdését 2013-ban felülvizsgálják.

214. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon lép hatályba.

A rendelet az alábbiak kivételével 2013. január 1-jétől alkalmazandó:

(a) Az 58-63. cikk kizárólag a 2014. január 1-jétől tett kötelezettségvállalásokra alkalmazandó.

(b) A 50. cikk (1) bekezdése második albekezdésének ba) pontja, valamint a 82., a 139. és a 140. cikk 2014. január 1-jétől alkalmazandó.

(c) A 177., 179. és 210. cikk 2012. október 27-től alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

EGYÜTTES NYILATKOZAT A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERETTEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEKRŐL

"Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodik abban, hogy a 2014-2020 közötti többéves pénzügyi keretről folyó tárgyalások kimeneteléből adódóan szükségessé váló módosítások beillesztése érdekében a költségvetési rendeletet felülvizsgálja, többek között az alábbi kérdéseket illetően:

- a sürgősségisegély-tartalékra, valamint az európai összekapcsolódási eszköz keretében finanszírozott projektekre vonatkozó átviteli szabályok;

- a fel nem használt előirányzatok és a költségvetési egyenleg átvitele, valamint a kifizetési és kötelezettségvállalási tartalékokba történő bevezetésükre irányuló, kapcsolódó javaslat;

- az Európai Fejlesztési Alap felvételének lehetősége az Unió költségvetésébe;

- a dohánytermékek illegális kereskedelme elleni fellépés kapcsán kötött megállapodások révén befolyó összegek kezelése."

EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ ÉPÜLETEKKEL KAPCSOLATOS KIADÁSOKRÓL A 203. CIKKEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN:

"Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodik abban, hogy:

1. a 203. cikk (4) bekezdésében említett korai előrejelzési eljárás és a 203. cikk (5) bekezdésében említett előzetes jóváhagyási eljárás nem alkalmazandó az ingyenesen vagy jelképes áron történő ingatlanszerzésre;

2. a 203. cikkben az »épületekre« való utalás kizárólag nem lakáscélú épületekre vonatkozik. Az Európai Parlament és a Tanács információkat kérhet lakáscélú épületekkel kapcsolatban;

3. rendkívüli vagy sürgető politikai körülmények esetén a harmadik országbeli uniós küldöttségekkel vagy irodákkal kapcsolatos ingatlanprojektekre vonatkozó, a 203. cikk (4) bekezdésében említett információkat a 203. cikk (5) bekezdése szerinti ingatlanprojekttel együtt is be lehet nyújtani; ilyen esetekben az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság kötelezettséget vállal arra, hogy az első adandó alkalommal foglalkozik az ingatlanprojekt ügyével;

4. a 203. cikk (5) és (6) bekezdésében említett előzetes jóváhagyási eljárás nem alkalmazandó az ingatlanprojekt részletes költségeinek és finanszírozásának értékeléséhez szükséges előkészítő szerződésekre, illetve tanulmányokra;

5. a 203. cikk (7) bekezdésének ii-iv. pontjában említett 750 000 EUR-s, illetve 3 000 000 EUR-s küszöbérték magában foglalja az épület belső kialakítását; bérleti szerződések esetén ezek a küszöbértékek a rezsi nélküli bérleti díjra vonatkoznak, de magukban foglalják az épület belső kialakításához kapcsolódó költségeket;

6. a 203. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett kiadás nem tartalmazza a rezsit;

7. a Bizottságnak egy évvel a költségvetési rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően jelentést kell tennie a 203. cikkben említett eljárások alkalmazásáról."

AZ EURÓPAI PARLAMENT, A TANÁCS ÉS A BIZOTTSÁG EGYÜTTES NYILATKOZATA A 203. CIKK (3) BEKEZDÉSÉRŐL

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodik abban, hogy ezzel egyenértékű rendelkezéseket vezessenek be az EUMSZ és az Euratom-Szerződés alapján létrehozott szervek költségvetési keretrendeletében.

( 1 ) HL L 56., 1968.3.4., 1. o.

( 2 ) HL L 124., 1971.6.8., 1. o.

( 3 ) HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

( 4 ) HL L 130., 2000.5.31., 1. o.

( 5 ) HL L 209., 1997.8.2., 6. o.

( 6 ) HL L 201., 2010.8.3., 30. o.

( 7 ) HL L 163., 2007.6.23., 17. o.

( 8 ) HL L 11., 2003.1.16., 1. o.

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

( 10 ) HL C 316., 1995.11.27., 48. o.

( 11 ) HL C 195., 1997.6.25., 1. o.

( 12 ) A Tanács 2003/568/IB kerethatározata (2003. július 22.) a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről (HL L 192., 2003.7.31., 54. o.).

( 13 ) A Tanács 2008/841/IB kerethatározata (2008. október 24.) a szervezett bűnözés elleni küzdelemről (HL L 300., 2008.11.11., 42. o.).

( 14 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/60/EK irányelve (2005. október 26.) a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről (HL L 309., 2005.11.25., 15. o.).

( 15 ) A Tanács 2002/475/IB kerethatározata (2002. június 13.) a terrorizmus elleni küzdelemről (HL L 164., 2002.6.22., 3. o.).

( 16 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 101., 2011.4.15., 1. o.).

( 17 ) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

( 18 ) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

( 19 ) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

( 20 ) HL L 209., 2005.8.11., 1. o.

( 21 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1141/2014/EU, Euratom rendelete (2014. október 22.) az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok alapszabályáról és finanszírozásáról (HL L 317., 2014.11.4., 1. o.).

( 22 ) HL L 347., 2006.12.11., 1. o.

( 23 ) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

( 24 ) HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

( 25 ) HL L 30., 2009.1.31., 16. o.

( 26 ) HL L 277., 2005.10.21., 1. o.

( 27 ) HL L 210., 2006.7.31., 1. o.

( 28 ) HL L 210., 2006.7.31., 12. o.

( 29 ) HL L 210., 2006.7.31., 25. o.

( 30 ) HL L 210., 2006.7.31., 79. o.

( 31 ) HL L 223., 2006.8.15., 1. o.

( 32 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

( 33 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1316/2013/EU rendelete az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.).