BH 1988.9.330 A tagsági viszony megszűnésekor a termelőszövetkezet köteles a volt tagjának a munkakönyvét kiadni, vagy pedig a tagot írásban felszólítani a munkakönyve átvételére. Ha a termelőszövetkezet mindezeket elmulasztja, a tag ebből eredő kárát köteles megtéríteni [1967. évi III. tv. 89. §, Ptk. 340. § (1) bek., 12/1967. (X. 20.) MüM sz. r. 22. §, 8/1979. (VII. 12.) MüM-MÉM sz. r. 10. §].

A felperes 1981. április 1-jétől 1984. december 31-ig - a tagsági viszonya megszűnéséig - traktorosként dolgozott az alperes termelőszövetkezetben. Tagsági viszonya a saját kezdeményezésére szűnt meg, 1984. december 13-án az egészségi állapotára hivatkozva kérte a kilépésének tudomásulvételét. 1984. július 11-én porckorongsérv műtétet hajtottak végre rajta, emiatt korábban is és a műtét után többször volt keresőképtelen beteg.

Az alperes az 1985. január 15-én kelt levelében értesítette a felperest, hogy a kilépéséhez a szövetkezet vezetősége 1984. december 30-i hatállyal járult hozzá. Egyben felhívta, hogy a szövetkezetnél fennálló tartozását ki kell egyenlítenie, mindezekkel kapcsolatban keresse fel a bércsoportvezetőt.

A felperes 1985. szeptember végéig az alperes által biztosított tanyán lakott, jószágok nevelésével foglalkozott. Elköltözése után az alperes ajánlott levélben felhívta a munkakönyvének átvételére. A felhívást a posta azzal küldte vissza, hogy a felperes a megadott címen ismeretlen. A felperes a munkakönyvét - ügyészi intézkedésre - 1986 január 17-én kapta kézhez.

A felperes ilyen előzmények után a szövetkezeti döntőbizottsághoz fordult a munkakönyv késedelmes kiadásából származó kárának megtérítése iránt. A döntőbizottság a kérelmét elutasította.

A felperes ezután a munkaügyi bírósághoz fordult. A többször módosított kereseti kérelmében végül is 295 180 forintban jelölte meg az alperessel szemben érvényesíteni kívánt kárigényét. A követelésének egy része az annak folytán kiesett kereset és elmaradt családi pótlék, hogy munkakönyv hiányában nem tudott munkaviszonyt létesíteni, a másik része pedig az állatállomány tartásával összefüggésben felmerült kára.

A munkaügyi bíróság az ítéletével a szövetkezeti döntőbizottság határozatát megváltoztatva az alperest 39 480 forint és ennek 1986. január 1. napjától a kifizetés napjáig járó évi 8 % kamatának megfizetésére kötelezte. A felperes ezt meghaladó keresetét elutasította.

A munkaügyi bíróság ítéletének indokolása szerint az alperesnek kötelessége volt a tagsági viszony megszűnésekor a felperesnek a munkakönyvét átadni, ha pedig erre valamilyen oknál fogva nem kerülhetett sor, a felperest fel kellett volna szólítania a munkakönyve átvételére. Az alperes e kötelezettségének nem tett eleget, ennélfogva a munkakönyv ki nem adásából származó kárát köteles a felperesnek megtéríteni. A felperest is mulasztás terheli azonban, mert kötelessége lett volna - akár személyesen, akár írásban - a munkakönyv kiadását kérni. Mulasztása folytán a keletkezett kár 50 %-át maga köteles viselni.

Megállapította a munkaügyi bíróság, hogy a felperes - egészségi állapotára tekintettel - a jelenlegi munkakörével azonos portás munkakörben havi 3500 forint keresettel tudott volna munkaviszonyt létesíteni. Az elmaradt keresetben jelentkező kára az 1985. évben 42 000 forint, ugyanerre az időre 36 960 forint családi pótlékot kapott volna. Az összes kára tehát 78 960 forint, amelyből - a kármegosztás arányának megfelelően - az alperes 39 480 forintot köteles megtéríteni. Az állattartással összefüggésben felmerült kár nem hozható okozati összefüggésbe a munkakönyv visszatartásával, ezért a felperes további kárigényét a munkaügyi bíróság elutasította.