12/1967. (X. 20.) MüM rendelet

a munkakönyvek kiállításáról, kezeléséről, nyilvántartásáról, a munkakönyvbe történő bejegyzésekről

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 34/1967. (X. 8.) Korm. rendeletének (a továbbiakban: Mt. V.) 11. §-ában kapott felhatalmazás alapján - a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - az alábbiakat rendelem:

Általános rendelkezések

1. § (1) A munkakönyv a dolgozó munkaviszonyának nyilvántartására szolgáló közokirat. Ebbe csak olyan adatokat szabad bevezetni, amelyet jogszabály kifejezetten megenged. A dolgozó magatartására, erkölcsi magaviseletére, elbocsátásának, áthelyezésének okára vonatkozó adatokat bejegyezni nem szabad.

(2) A dolgozó a munkakönyvébe semmilyen bejegyzést "nem tehet, abban javításokat nem eszközölhet.

(3) Egy személynek csak egy munkakönyve lehet.

(4) Munkakönyvet egyéb igazolás csak akkor helyettesíthet, ha azt jogszabály kifejezetten megengedi. Ha a dolgozó munkakönyvét bíróság vagy hatóság lefoglalja, a lefoglalásról kiadott igazolás a munkakönyv-másodlat kiállításáig, de legfeljebb az igazolás keltétől számított 15 nap tartama alatt a munkakönyvet helyettesítheti.

2. § (1) Munkakönyv nélkül alkalmazható:

a) az összefüggően hat munkanapot meg - nem haladó munkára felvett dolgozó;

b) a mező- és erdőgazdasági, valamint az ilyen termékeket feldolgozó idénymunkáltatónál szabadsága tartamára az a más vállalatnál munkaviszonyban álló dolgozó, aki igazolja, hogy szabadságát tölti;

c) az építőipari, kő- és kavicsipari, a tégla- és cserépipari, valamint egyes kommunális vállalatok munkásállományú dolgozói a téli fagyszünet tartama alatt, ha a téli munkaszünetről kiállított igazolást felmutatják;

d) termelőszövetkezeti tag a termelőszövetkezet elnökének írásos engedélyével, az abban meghatározott időtartamra;

e) a szünidő tartama alatt, vagy azon túl, de az iskola (főiskola, egyetem) vezetője által adott Írásbeli engedéllyel munkát vállaló tanuló.

(2) Ha a dolgozó kéri, akkor a munkaviszonyt az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt esetekben is be kell a munkakönyvbe jegyezni.

A munkakönyvek kiállítása

3. § (1) Munkakönyvet annak lehet kiállítani, aki az Mt. 18. § (2) bekezdésében foglaltak alapján munkaviszony létesítésére is jogosult.

(2) Külföldi állampolgár részére munkakönyvet akkor lehet kiállítani, ha lakhatási engedéllyel rendelkezik.

(3) Nem állítható ki munkakönyv szakmunkásképző intézetek (iskolák), továbbá középfokú és felsőiskolák nappali tagozatain tanulók részére.

4. § Munkakönyv kiállítására az állandó lakóhely vagy bejelentett tartózkodási hely szerinti községi, városi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervei, Budapesten a Fővárosi Tanács V. B. munkakönyvkiállító kirendeltsége (továbbiakban: munkakönyvkiállító hatóság) illetékes.

5. § (2) A kérdőívnek a dolgozó személyi adataira és lakóhelyére vonatkozó rovatait a személyi igazolvány, a szakképzettségre, iskolai végzettségre vonatkozó adatokat pedig az ennek megszerzését igazoló okirat (bizonyítvány) alapján kell kiállítani. Külföldön szerzett szakképzettség bejegyzésének csak akkor lehet helye, ha annak honosítása megtörtént.

(3) Ha a dolgozó személyi igazolványt felmutatni nem tud, a kérdőíve személyi adatokra vonatkozó rovatait csak közokirat (születési anyakönyvi kivonat, külföldi állampolgár esetében érvényes lakhatási engedély) alapján Szabad kitölteni.

(4) A munkaviszonyban töltött időket vállalati igazolással (működési, szolgálati bizonyítvány, munkaadói igazolvány) ezek hiányában a társadalombiztosítási szervek által kiadott igazolással kell igazolni. Olyan adatokat, amelyre a dolgozónak igazolása nincs, a munkakönyvbe bevezetni nem szabad.

(5) A munkakönyv iránti kérelem benyújtását a munkakönyvkiállító hatóság a kérdőív "szelvény" visszaadásával igazolja. A munkakönyvet legkésőbb a kérelem benyújtásától számított ötödik (Budapesten a harmadik) napon kell a dolgozó részére átadni, vagy kérésére - a portóköltség megtérítése mellett - postán kell lakcímére megküldeni.

6. § A dolgozónak az új munkakönyv kiállításáért 10 forint, az első munkakönyv-másodlat kiállításáért 50 forint, a második és minden további munkakönyv-másodlat kiállításáért 100 forint díjat kell illetékbélyegben leróni. A kiállítási díj lerovása alól a községi, a városi kerületi tanács vb elnöke, illetve a városi, Budapesten a Fővárosi Tanács V. B. munkaügyi szakigazgatási szerv vezetője indokolt esetben felmentést adhat.

Betelt munkakönyvek pótlása

7. § (1) Ha a munkakönyv valamely rovata betelt, a dolgozónak a munkakönyvkiállító hatóságtól folytatólagos munkakönyv kiállítását kell kérnie. A kérelmet a "folytatólagos munkakönyv" jelzéssel ellátott kérdőív kitöltésével kell benyújtani. Az újonnan kiadott munkakönyv személyi adatait a betelt munkakönyv alapján kell kiállítani. A folytatólagos munkakönyv kiállítása díjmentes.

(2) A betelt és folytatólagos munkakönyvet két éven keresztül együtt kell megőrizni, ezen idő alatt külön-külön egyik munkakönyv sem érvényes. Két év után a betelt munkakönyvet a dolgozónak ki kell adni.

(1) A munkakönyv kiállítása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített kérdőíven kell benyújtani.

Munkakönyv-másodlat kiállítása

8. § (1) Az a dolgozó, akinek munkakönyve megrongálódott, megsemmisült, vagy elveszett, vagy akinek munkakönyvét az 1. § (4) bekezdés szerint lefoglalták, a munkakönyvkiállító hatóságtól munkakönyv-másodlat kiállítását kérheti. Ha egy dolgozónak több ízben állítanak ki munkakönyv-másodlatot, a munkakönyvre rá kell vezetni, hogy az hányadik másodlat.

(2) A munkakönyv-másodlat kiállítása "munkakönyv-másodlati kérdőív" alapján történik. Ezt ugyancsak okiratok alapján, az 5. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott feltételek szerint kell kitölteni. A korábbi munkaviszonyok igazolására a személyi igazolványt is fel lehet használni.

A munkakönyv kiállítása utáni bejegyzések

9. § (1) A vállalatnak a dolgozó munkába lépésekor a munkakönyv megfelelő rovatába be kell vezetni a vállalat nevének és székhelyének feltüntetése mellett a munkába lépés napját és a dolgozó munkakörét.

(2) A munkába lépés napjául - ha jogszabály másképpen nem rendelkezik - azt a napot kell bevezetni, amelyen a dolgozó ténylegesen munkába lépett. Áthelyezésnél az (1) bekezdés szerinti adatokat, továbbá a munkábalépés napját - a Mt. V. 24. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - az áthelyező vállalatnak kell bejegyezni.

(3) Amikor a dolgozót a felügyeleti, vagy ennél magasabb szerv nevezi ki, a "munkáltató neve (cége) és székhelye" rovatba azt a vállalatot kell bejegyezni, amellyel a kinevezett dolgozó munkaviszonyba lép.

10. § (1) A munkaviszony alatt megszerzett iskolai, szaktanfolyami végzettséget vagy egyéb szakképzettséget, valamint a munkával összefüggésben kapott kitüntetést, elismerő címet, oklevelet és jubileumi jutalmat a vállalatnak a munkakönyv megfelelő rovataiba be kell jegyezni.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bejegyzéseket a vállalatnak a végzettség megszerzésétől, illetőleg a bizonyítványnak a dolgozó által történt bemutatásától, a kitüntetéseket és jutalmazásokat pedig az adományozás napjától számított három napon belül kell a munkakönyvbe bevezetni. Ha a dolgozó nem áll munkaviszonyban, ezeket az adatokat a munkakönyv kiállítása után a munkakönyvkiállító hatóság is bevezetheti.

11. § A munkaviszony megszűnésekor a vállalatnak be kell jegyezni a munkakönyv megfelelő rovatába a dolgozó kilépésekori munkakörét, átlagkeresetét a munkaviszony megszűnésének napját és módját. Átlagkeresetként a 7/1967. (X. 8.) MüM rendelet 7-10. §-a alapján számított összeget kell bejegyezni.

12. § (1) A munkakönyvnek "a munkaviszony megszűnésének módja" rovatába a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve minden esetben a "munkaviszony megszűnt" szöveget kell beírni.

(2) "Áthelyezve" szöveget kell a munkakönyvbe bevezetni, ha a dolgozót a Mt. V. 24. §-a szerint más vállalathoz áthelyezik, illetőleg akkor, ha a Mt. V. 31. § (3) bekezdése szerint az áthelyezésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) "Kilépett" szöveget kell bejegyezni,

a) ha a dolgozó felmondás nélkül kilép, vagy a munkaviszony felmondását követően az előírt felmondási időt nem tölti le, kivéve, ha jogszabály alapján vagy a vállalattal történt megegyezés következtében a munkavégzés alól felmentést nyer,

b) ha a dolgozó munkaviszonyának megszüntetésére fegyelmi elbocsátás vagy bírói ítélet folytán kerül sor,

c) ha a megválasztott dolgozó munkaviszonya összeférhetetlenség megállapítása, választójogosultság elvesztése, valamint fegyelmi határozat vagy büntető ítélet alapján történő visszahívás következtében szűnik meg,

d) végül, ha a kinevezéssel létrejött munkaviszony megszüntetésére fegyelmi elbocsátással vagy azonos hatályú felmentéssel kerül sor.

13. § (1) A munkaviszony megszűnésének napját, valamint az ezzel kapcsolatos egyéb adatokat azzal a nappal megegyezően kell a munkakönyvbe bevezetni, amelyik napra a Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendelete [Mt. V. 24. § (2) bekezdése, az Mt. V. 30. § (3) bekezdése, az Mt. V. 31. §-a, az Mt. V. 33. § (2)-(3) bekezdése] a munkaviszony megszűnését előírja.

(2) A fegyelmi úton történő elbocsátás esetén a dolgozó írásbeli kérésére a határozat jogerőre emelkedése előtt is ki kell adni a munkakönyvet. Ilyen esetben azonban a munkakönyvbe fegyelmi elbocsátásnak megfelelő "kilépett" bejegyzést be kell jegyezni.

14. § (1) A vállalat 9-13. §-ban előírt adatokat csak a tényleges állapotnak, az azt igazoló okiratoknak, határozatoknak megfelelően vezetheti be a munkakönyvbe. A munkakönyvi bejegyzéseket minden esetben aláírással és bélyegzőlenyomattal is igazolni kell, feltüntetve a bejegyzés időpontját is.

(2) A munkakönyvben a munkába lépés, a munkából való kilépés napját pontosan (év, hó, nap) kell megjelölni. Az időpont megjelölésénél a hónapot betűkkel kell feltüntetni.

Munkakönyvbe bevezetett adatok módosítása

15. § (1) A munkakönyv javítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha elírás vagy egyéb körülmény folytán az adatok nem a tényleges helyzetnek felelnek meg, vagy ha az erre feljogosított szerv (munkaügyi döntőbizottság, bíróság, felügyeleti szerv) határozata teszi ezt szükségessé. A javítás a bejegyzés alapjául szolgáló irat (pl. felmondó levél, áthelyezési utasítás, házasságlevél stb.) - ha az nincs meg, a javításra jogosult szerv által felvett és iktatószámmal ellátott jegyzőkönyv - alapulvételével, a fentiekben megjelölt szervek határozata folytán szükséges javítás pedig e szervek határozata alapján történhet.

(2) Ha a munkakönyvi bejegyzést a munkakönyvkiállító hatóság családnév megváltoztatása vagy házasságkötés folytán szükséges névváltoztatás miatt javítja ki, erről a személyi adatváltoztatás pontos közlése mellett köteles a Központi Munkakönyv Nyilvántartónak (Budapest, V, Alkotmány u. 10.) bejelentést tenni.

(3) A vállalat nevének megváltoztatása, valamint a vállalatnak székhelyváltoztatás nélkül más vállalattal történő egyesülése esetén a munkakönyvbe csak "a munkáltató neve (cége) és székhelye" rovatba kell bejegyzést tenni. A bejegyzés szövegeként a következő írandó be: " ... évi hó . . . nap óta új elnevezése: .... Vállalat".

(4) A munkakönyvbe bevezetett adatokat szükség esetén az a szerv (személy) javíthatja ki (egészítheti ki, módosíthatja, helyesbítheti), amely ezeknek az adatoknak a bejegyzésére jogosult. A munkakönyvi bejegyzés módosításának Mt. V. 110. § (2) bekezdése szerinti végrehajtását a járásbíróság a munkakönyvi bejegyzés kijavításával eszközli.

16. § (1) Ha a munkaviszony megszüntetését hatálytalanítják [Mt. V. 33. § (1) bekezdés], a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos munkakönyvi bejegyzést törölni kell. Ilyenkor a Mt. V. 33. § (2) bekezdésében foglalt intézkedés esetében a munkakönyvi bejegyzést "áthelyezve", a Mt. V. 33. § (3) bekezdésében foglalt esetben pedig "munkaviszony megszűnt" bejegyzésre kell módosítani. Az áthelyezés esetében azt a napot kell bejegyezni, amely napon a dolgozó új munkaviszonyába lépett, a munkaviszony megszűnésének időpontjául pedig az új munkaviszonyba lépés időpontját megelőző napot. A munkaviszony megszűnésének időpontját a hatálytalanítást elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával kell bejegyezni.

(2) Ha a munkaviszony megszüntetést hatálytalanító határozatot utóbb megváltoztatják és a dolgozó a Mt. V. 33. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a vállalatnál tovább dolgozott, a korábban törölt bejegyzést kell a dolgozó munkakönyvébe újból beírni. Ez idő óta a vállalatnál munkaviszonyban töltött időt új munkaviszonyként kell feltüntetni azzal a kezdő időponttal, amelyen a dogozó újból munkába lépett. A munkaviszony megszűnésének időpontjául az újabb hatálytalanító határozat jogerőre emelkedésének napját, illetőleg a dolgozó által munkában töltött utolsó munkanapot kell "munkaviszony megszűnt" bejegyzéssel beírni.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően az eredeti bejegyzésekre kell kijavítani a munkakönyvét annak a dolgozónak is, aki a Mt. V. 33. § (2)-(3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően munkaviszonyát nem állította helyre és ezért munkakönyvét "munkaviszonya megszűnt", illetve "áthelyezve" bejegyzéssel adták ki.

17. § Ha a fegyelmi úton elbocsátott dolgozó a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól mentesül, kérelmére a "kilépett" bejegyzéshez jelzést (pl. csillagot) kell tenni, a lap alján a jelzés magyarázataként pedig a következő bejegyzést: "mentesül". Ha a dolgozót a vállalat mentesíti, a jelzés magyarázataként a következő megjegyzést kell tenni: "A . . . . sz. igazgatói határozat szerint időponttól kezdődően mentesítve".

18. § A munkakönyvbe bejegyzett adatok javítása esetén a lap alján minden esetben hivatkozni kell a javítás alapját képező okirat (döntést hozó szerv határozata, a vállalati alapintézkedést tartalmazó okirat, a javításról felvett jegyzőkönyv iktatószáma) számára, valamint annak kibocsátójára is. A javítást a 14. § (1) bekezdésében megjelölt módon ugyancsak igazolni kell.

19. § Ha a dolgozó munkaviszonya letartóztatás, szabadságvesztés büntetés, javító-nevelő munka vagy 30 napot meghaladó fizetésnélküli szabadság miatt szünetel - ha egyébként jogszabály nem rendeli ezt az időt munkaviszonyban töltött időnek - a szünetelés időtartamát a munkakönyvbe be kell jegyezni. A bejegyzést a munkakönyv "a bejegyzés igazolása" című rovatába kell beírni a következő szöveggel: " . . . . naptól a munkaviszony szünetel", illetve "a szünetelés befejeződött, . . . . napján",

A munkakönyvek kezelése és nyilvántartása

20. § (1) A vállalat jelen rendelet melléklete szerint nyilvántartást (munkakönyv nyilvántartás) köteles vezetni.

(2) A munkakönyv átvételét a munkakönyvekről vezetett nyilántartás megfelelő rovatának a dolgozóval való aláíratása útján minden esetben igazoltatni kell.

21. § A munkakönyvet az alkalmazó vállalatnál kell kezelni és megőrizni. A 9. § (3) bekezdésében említett dolgozók munkakönyvét a kinevező szervnél kell kezelni és megőrizni. Ha a dolgozót miniszternél magasabb szintű szerv nevezi ki, a munkakönyv kezelése és őrzése iránt a miniszter intézkedik.

22. § (1) Ha a dolgozó a munkaviszony megszűnésekor munkakönyvét szóbeli felhívásra nem veszi át, a vállalatnak írásban fel kell szólítania annak átvételére. A dolgozó kérésére a munkakönyv postán - ajánlott küldeményként - is elküldhető.

(2) Ha a dolgozó a munkakönyvet a munkáltató felszólítása ellenére nem veszi át és annak elküldését nem kérte, a munkakönyvet a munkáltató a kilépés napjától számított hat hónapig köteles megőrizni.

(3) Azokat a munkakönyveket, amelyeket a dolgozók munkaviszonyuk megszűnését követő hat hónapon belül nem vettek át, illetve annak elküldését nem kérték, a munkáltató köteles megsemmisíteni. A megsemmisítésről két példányban jegyzőkönyvet kell felvenni, amely feltünteti a munkakönyvek sorozatát, sorszámát, tulajdonosuk nevét és személyi adatait. A jegyzőkönyv egy példányát három napon belül meg kell küldeni a Központi Munkakönyv Nyilvántartónak (Budapest, V. Alkotmány u. 10.). A munkakönyv megsemmisítésének időpontját a munkakönyv nyilvántartás aláírási rovatában fel kell tüntetni.

23. § A szabadságvesztését töltő vagy előzetes letartóztatásban levő dolgozó munkaviszonyának megszűnése esetén munkakönyvét, ha ezt a Büntetésvégrehajtási Intézet Parancsnoksága kéri, meg kell küldeni az Intézetnek. Egyébként a munkakönyv kezelésére adott általános szabályok szerint kell eljárni.

24. § (1) Az elhunyt dolgozó munkakönyvét érvényteleníteni kell. Az érvénytelenítés a munkakönyv minden egyes lapjának lyukasztógéppel való átlyukasztásával történik. E mellett a munkakönyv első oldalára rá kell vezetni, hogy "meghalt". A munkaviszony megszűnésének módját pedig ugyancsak "meghalt" szóval kell a munkakönyvben feltüntetni.

(2) Az elhunyt dolgozó munkakönyvének érvénytelenítését a pontos személyi adatok feltüntetése mellett írásban közölni kell a Központi Munkakönyv Nyilvántartóval [22. § (3) bekezdés].

(3) Az elhunyt dolgozó érvénytelenített munkakönyvét a házastársának, ennek nem létében örökösének kell kiadni. Ha a munkakönyvet nem veszik át, úgy azt a 22. § (3) bekezdésében foglaltak szerint meg kell semmisíteni.

Egyes eltérő rendelkezések

25. § A magánmunkáltató a dolgozó munkakönyvébe nem vezetheti be a munkakönyv kiállítása után megszerzett iskolai, szaktanfolyami vagy egyéb szakképzettséget, valamint a munkával összefüggésben kapott kitüntetést, elismerő címet, oklevelet és a jubileumi jutalomra vonatkozó adatokat [10. § (1) bekezdés]. Ezeket a bejegyzéseket a 10. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a munkakönyvkiállító hatóság vezeti be.

26. § A magánmunkáltató a munkaviszony megszűnésének módjaként csak "áthelyezve", "munkaviszonya megszűnt", "meghalt" bejegyzést tehet,

27. § (1) A kisiparosnak, magánkereskedőnek a dolgozó munkábalépesekor, illetve a munkaviszony megszűnésekor e rendelet 9. §-ában, 12. § (1)-(2) és 13. § (1) bekezdésében, illetve a 23. §-ban foglalt bejegyzéseket a KIOSZ-, illetve KISOSZ-szal láttamoztatni kell.

(2) A láttamozásra a kisiparos, magánkereskedő telephelye (műhelye) szerint illetékes járási (városi) KIOSZ, KISOSZ helyi csoport, Budapesten a kisiparos, magánkereskedő szakmája szerint illetékes szakosztály, illetőleg külső kerületi helyi csoport jogosult.

(3) A láttamozást az alábbi szöveggel kell a munkakönyv "bejegyzés igazolása" rovatába bejegyezni: "be- (ki)-lépést bejelentette; keltezés, aláírás, bélyegző".

(4) A láttamozás alkalmával meg kell vizsgálni a kisiparos, vagy magánkereskedő által eszközölt bejegyzést. Ha a bejegyzés a munkaviszony tartamára vagy a munkakörre nézve nem kellő olvashatósága, vagy szövegezése miatt a későbbiek során vitára adhat alapot, a láttamozással egyidejűleg a tényeknek megfelelő adatokat is be kell jegyezni a munkakönyvbe: "A munkábalépés időpontja: 19 . . . évi . . . . hó . . .-án, alkalmazási viszony: ...... Kelt, aláírás, bélyegző".

(5) A munkakönyvet az alkalmazott belépésétől számított nyolc nap alatt láttamoztatni kell. A munkaviszony megszűnése esetében a láttamozási olyan időben kell elvégeztetni, hogy a munkakönyv az alkalmazottnak kilépéskor azonnal kiadható legyen.

28. § A magyar állampolgár által Magyarországon külföldi munkáltatóval létesített munkaviszony esetén [15/1960. (III. 24.) Korm. rendelet] a munkaviszony fennállása alatt a munkakönyvet a Diplomáciai Testületet Ellátó Iroda őrzi és a munkaviszonnyal kapcsolatos adatokat a munkakönyvbe bejegyzi.

29. § (1) A másodállást vagy mellékfoglalkozást folytató dolgozó munkakönyvét az első állást, illetve főfoglalkozást nyújtó munkáltatónál kell megőrizni.

(2) A másodállásként vagy mellékfoglalkozásként betöltött munkaviszony adatait a munkakönyvet őrző vállalat a másik vállalat írásbeli megkeresésére köteles a dolgozó munkakönyvébe bejegyezni. Az írásbeli megkeresés másodlatát a másodállást vagy mellékfoglalkozást nyújtó munkáltató köteles a munkakönyvre vonatkozó szabályok szerint megőrizni, nyilvántartani és az ellenőrző szervek kívánságára felmutatni.

30. § Ez a rendelet 1968. január 1-ével lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidőben hatályát veszti a munkakönyvek kiállításáról, kezeléséről, nyilvántartásáról és a munkakönyvekbe történő bejegyzésekről szóló 1/1954. (MTH K. 10.) MTH utasítás, az annak módosításáról és kiegészítéséről szóló 2/1963. (IV. 26) MüM számú, a 10/1984. (XII. 24.) MüM rendeletek, a mezőgazdasági építkezéseken munkakönyv nélkül történő alkalmazás ideiglenes engedélyezéséről szóló - 7/1954. (MTH K 18.) MTH utasítás, továbbá az Élelmiszeripari Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok idénymunka-vállalóinak rakodási munkára munkakönyv nélkül történő alkalmazásáról szóló 8/1954. (MTH K. 20.) MTH utasítás, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó közlekedés-építési és útfenntartó vállalatoknál munkakönyv nélkül foglalkoztatható munkavállalókra vonatkozó 24/1955. (MTH K 6.) MTH utasítás, a kisiparosok ipara korlátozásáról szóló 1958. évi 9. törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 2/1958. (V. 1.) KipM rendelet 27. §-a, a társadalmi tanulmányi ösztöndíjasok munkaviszonyával és társadalombiztosításával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 1/1961. (XI. 17.) MüM-MM rendelet 3. §-a, az ösztöndíjas aspiránsok és ösztöndíjas doktorjelöltek munkaviszonyával és társadalombiztosításával kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 4/1965. (X. 3.) MüM rendelet 6. §-a.

Veres József s. k.,

munkaügyi miniszter

Melléklet a 12/1967. (X. 20.) MüM rendelethez