BH 2014.10.318 Közbeszerzési eljárásban a közbeszerzésben közreműködő és a támogató szervezet önálló jogorvoslati joggal rendelkezik a jogsértés megállapítására. A határidő számításánál a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül van lehetőség a jogsértés megállapításának kezdeményezésére [2003. évi CXXIX. tv. 327. § (1), (2) bek.].

[1] H. Község Önkormányzata (felperesi ajánlatkérő) 2010. november 11. napján feladott és a Közbeszerzési Értesítőben 2010. november 19. napján közzétett felhívásával a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) VI. fejezete szerinti tárgyalás nélküli egyszeri közbeszerzési eljárást indított a belterületi vízrendezés tervezése és kivitelezése tárgyában.

[2] Az ajánlattételi határidőig egy ajánlattevő nyújtott be ajánlatot. Az ajánlat alapján a felperes, valamint az ajánlattevő a szerződést megkötötte. A közbeszerzési pályázattal érintett beruházás kapcsán a támogatásban közreműködő szervezet az N. É. R. F. Ü. Kht. részére 2011. június 28. napján került benyújtásra a közbeszerzési szakértő által összeállított dokumentum, amely a felperesi ajánlat több pontja alapján szabálytalansági gyanú fennállását állapította meg. Az N. É. R. F. Ü. összeférhetetlenség fennállása miatt a szabálytalansági gyanúra vonatkozó dokumentumokat 2011. augusztus 5. napján felterjesztette a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez.

[3] A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2011. szeptember 2-án kezdeményezte a jogsértés megállapítását a felperes ajánlatában szereplő feltételek több pontja vonatkozásában. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a közbeszerzés tárgyának teljesítéséhez támogatást nyújtó szervezetként jelölte meg magát, amelyre tekintettel jogosult a közbeszerzési döntőbizottsági eljárás kezdeményezésére. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kezdeményező tizenhat pontban foglalta össze a felperes ajánlattételekor tett jogsértő cselekményeit.

[4] H. Község Önkormányzata az eljárás során eljárási kifogást terjesztett elő a tekintetben, hogy a támogató szervezet jogorvoslat kezdeményezésére irányuló határideje letelt. E körben előadta, hogy a közreműködő szervezet először 2011. július 6. napján szerzett tudomást a feltételezett szabálytalansági gyanúról a közbeszerzési eljárás okiratainak kézhezvételekor, másodszor 2011. július 28-án a közbeszerzési szakértő által összeállított iratok alapján. A tudomásszerzést követő jogorvoslati határidő ennek figyelembevételével 2011. augusztus 5. napján, de legkésőbb 2011. augusztus 27. napján lejárt. Ehhez képest a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2011. szeptember 2-án kezdeményezte a jogsértés megállapítását.

[5] A Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság ilyen előzmények után hozta meg D.636/11/2011. számú határozatát, amelyben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által a H. Község Önkormányzata által kiírt közbeszerzési eljárás ellen benyújtott hivatali kezdeményezésnek részben helyt adott és megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. több rendelkezését. A döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 500 000 forint bírságot szabott ki.

[6] H. Község Önkormányzata a közbeszerzési döntőbizottság határozatával szemben kereseti kérelmet terjesztett elő a Fővárosi Bíróságnál.

[7] A Fővárosi Bíróság 2011. november 11-én meghozott végzésében megállapította illetékességének a hiányát, és elrendelte a keresetlevél áttételét a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bírósághoz. Ez alapján járt el első fokon a Miskolci Törvényszék.

[8] A törvényszék ítéletével H. Község Önkormányzata felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség - mint támogató - jogorvoslati kezdeményezése nem késett el.

[9] A bíróság álláspontja szerint a közreműködő szervezet, valamint a támogatást nyújtó szervezet a Kbt. 327. § (1) bekezdés g) pontjára tekintettel önálló jogorvoslati joggal rendelkezik. Ezért a kezdeményező Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tudomásszerzésének határidejét azon időponttól kell számítani, amikor hozzá az iratok megérkeztek. A 2011. augusztus 5-éhez képest a 2011. szeptember 2-án történő kezdeményezés nem tekinthető elkésettnek.

[10] A bíróság érdemben vizsgálta azt is, hogy az alperes határozata a megállapított jogsértések tekintetében helytállóak-e, érdemben vizsgálta mind a tizenhat kezdeményezési elemet.

[11] Az ítélettel szemben a felperes nyújtott be fellebbezést, kérte az ítélet megváltoztatását és a végrehajtás felfüggesztését.

[12] A fellebbezés benyújtásakor annak elbírálására hatáskörrel rendelkező Fővárosi Ítélőtábla járt el a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelem tárgyában.

[13] A törvényi szabályok módosításából időközben következő hatásköri változások folytán az ügyben a Miskolci Törvényszék járt el mint másodfokú bíróság.

[14] A törvényszék ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[15] A másodfokú bíróság a harmincnapos határidő elmulasztása miatti jogszabálysértést vizsgálta. A másodfokú bíróság utalt arra, hogy a Kbt. 327. § (1) bekezdés g) pontja szerint kezdeményező lehet a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet. A törvényszék szerint a támogatási szerződésből kiderül, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatóként lett megnevezve a szerződéskötő felek által. A Kbt. rendelkezései folytán a támogató hivatalból való eljárást saját jogán kezdeményezhet. Ennek szubjektív határideje a Kbt. 327. § (2) bekezdés a) pontja szerint a tudomásszerzéstől számított harminc nap, az objektív határidő egy év, illetőleg közbeszerzési eljárás mellőzése esetén 3 év. A jogalkotó a harmincnapos szubjektív határidőt a tudomásszerzéstől számítja. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2011. augusztus 5-én szerzett tudomást a jogsértés gyanújáról, ehhez képest harminc napon belül kezdeményezte a jogsértés megállapítását.

[16] A másodfokú bíróság megerősítette, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és az N. É. R. F. Ü. önálló szervezet, két önálló szervezeti felépítéssel.

[17] H. Község Önkormányzata felperes a jogerős döntés ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, kérte, hogy a Kúria a Miskolci Törvényszék határozatát helyezze hatályon kívül és a jogszabályoknak megfelelő határozatot hozzon.

[18] A harmincnapos határidő tekintetében előadta, hogy nem releváns az a tény, amely szerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség önálló jogorvoslattal rendelkezik, hiszen a szabálytalansági eljárás egységet képez, melyhez kapcsolódóan egy tudomásszerzési időpont az irányadó, ez pedig az N. É. R. F. Ü. Kht. által észlelt időpont. Ehhez képest számított harminc napon belül lehetett volna a jogsértés megállapítását kezdeményezni.

[19] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.

[20] A felülvizsgálati kérelem szerint az, hogy a két önálló szervezet, az N. É. R. F. Ü. Kht.-t és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget önálló jogorvoslati jog illeti meg, még nem jelenti azt, hogy ha az ügy átkerül a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez, úgy a harmincnapos határidő is meghosszabbodik a felperes terhére.

[21] A Kbt. 327. § (1) bekezdése felsorolja azokat a szervezeteket vagy személyeket, amelyek a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra. Ilyen szervezeteket jelöl meg a Kbt. 327. § (1) bekezdés g) pontja, így a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet is kezdeményezheti. A Kbt. 327. § (1) bekezdés g) pontja különveszi - ami a két szervezet vonatkozásában jelen ügyben is különvált - a közreműködő és a támogató szervezetet.