Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

EH 2009.2069 A munkáltató jogos gazdasági érdekének megsértését a munkavállaló megvalósítja, ha mint értékesítési csoportvezető tudomást szerez valamely versenytárs cég piacra lépéséről, ezt azonban a munkáltatójával nem közli, bár a felesége révén a cégben érintett [Mt. 3. § (5) bekezdés, 103. §, 96. § (1) bekezdés a) pont].

A felperes a keresetében a munkáltatói rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítását, és az ehhez fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte eredeti munkakörbe történő visszahelyezésének mellőzésével.

A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította.

A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes munkaviszonyát az alperes a 2006. január 17-én kelt intézkedésével rendkívüli felmondással szüntette meg. Ennek indokolása szerint a felperes az alperesnél értékesítési csoportvezető munkakört töltött be, amely miatt a titoktartási kötelezettség és versenytilalom szabályának betartása kiemelkedő fontosságú. 2006. január 9-én a munkáltató tudomására jutott, hogy a felperes állandó lakhelye a társaság újonnan alapított versenytársának cégjegyzékben bejegyzett fióktelepe. A 2005. december 21. napján bejegyzett V. T. Kft. főtevékenysége megegyezik a társaság főtevékenységével. A felperes a munkáltatójánál nem jelentette be, hogy felesége, K. P. K. tulajdonos, és vezető tisztségviselő ebben a gazdasági társaságban. A konkurens cég tevékenysége veszélyezteti az alperes érdekeit, a felperes megszegte az Mt. 3. § (5) bekezdésében rögzített tilalmat, valamint az Mt. 108. § (1) bekezdésével kapcsolatosan fennálló bejelentési kötelezettségét és a 103. § (1) bekezdés b) pontjában rögzített kötelezettségét, mely szerint a munkavállaló köteles munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni.

A munkaügyi bíróság osztotta az alperes álláspontját abban a tekintetben, hogy a felperes az Mt. 3. § (5) bekezdésébe ütközően járt el, amikor nem tájékoztatta a munkáltatót a felesége által, az alperesnek konkurenciát jelentő gazdasági társaság alapításáról. A felperesnek az erre vonatkozó tájékoztatási kötelezettsége fennállt függetlenül attól, hogy ő nem minősült vezető állású munkavállalónak. Önmagában a tájékoztatás elmaradása megalapozza a rendkívüli felmondást, ezért a bíróság nem vizsgálta a felperes személyes közreműködését a kft.-ben [Mt. 108. § (1) bekezdés].

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperes a 2007. január 17-én kelt rendkívüli felmondással jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát, amely 2008. május 16-án szűnik meg. Egyebekben az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot az összegszerűség tárgyában új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

A másodfokú bíróság álláspontja szerint nem vonható le olyan következtetés - figyelemmel az Mt. 3. § (5) bekezdésében foglaltakra is -, hogy a munkáltató jogos gazdasági érdeke veszélyeztetésének tilalma a munkavállaló hozzátartozóját is terhelné, illetve a munkavállalónak a munkaviszonya alatt létesített további munkaviszonyán felül a hozzátartozója tevékenységét is be kellene jelentenie a munkáltatójának. A felperes terhére az Mt. 103. § (1) bekezdés b) pontjában írtak megszegése, így a rendkívüli felmondást megalapozó minősített kötelezettségszegés sem állapítható meg. Az elsőfokú bíróság tévesen helyezkedett arra az álláspontra, hogy a felperes az Mt. 3. § (5) bekezdésébe ütközően járt el, amikor nem tájékoztatta az alperest a felesége által alapított, konkurenciát jelentő gazdasági társaság létrehozásáról.

Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet "megváltoztatását", és a felperes keresetének elutasítását kérte.

Álláspontja szerint a másodfokú bíróság jogszabálysértően értelmezte az Mt. 3. §-ának (5) bekezdésében lévő jogszabályt. Ez nem szűkíthető le arra a körre, hogy a munkavállaló a munkaviszonya alatt nem létesíthet további munkaviszonyt, amely sértené a munkáltató jogos gazdasági érdekeit. A felülvizsgálati érvelés szerint a másodfokú bíróság megsértette a Pp. 206. §-ában foglaltakat is. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy életszerűtlen, hogy a felperes a felesége által alapított cégben - a saját szakterületén - egyáltalán nem működött közre.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.

A felülvizsgálati kérelem alapos.

Az Mt. 3. §-ának (5) bekezdése alapelvként rögzíti, hogy a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt - kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.

Helytállóan hivatkozott az alperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a fenti jogszabály úgy értelmezendő, miszerint a munkáltató jogos gazdasági érdekének megsértését jelenti, ha a munkavállaló - különösen mint értékesítési csoportvezető - tudomást szerez valamely versenytárs cég piacra lépéséről, ezt azonban munkáltatójával nem közli akkor, amikor családi kapcsolatai révén abban érintett.

A felperes nem tájékoztatta az alperest arról, hogy a házastársa a munkáltató tevékenységével azonos feladatok ellátására céget hozott létre, amelynek fióktelepeként a felperessel közös állandó lakcímet jelöltek meg. A felperes együttműködési kötelezettségét (Mt. 103. §) ezáltal akkor is megszegte, ha nem nyert bizonyítást, miszerint a felesége vállalkozásában tevékenyen részt vett volna.

A fentiek alapján az alperes jogszerűen élhetett az Mt. 96. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendkívüli felmondással, mivel adott körülmények mellett - figyelemmel a bizalomvesztésre is - a munkaviszony megszüntetésének indoka jogszerű volt.

A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján a jogerős közbenső ítéletet hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta.

(Legf. Bír. Mfv. I. 10.958/2008.)