32004D0111[1]

A Bizottság határozata (2004. január 29.) a tagállamokban a 2004-es év folyamán a baromfi és vadon élő madarak madárinfluenzájára vonatkozó felmérések végrehajtásáról (az értesítés a C(2004) 134. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2004. január 29.)

a tagállamokban a 2004-es év folyamán a baromfi és vadon élő madarak madárinfluenzájára vonatkozó felmérések végrehajtásáról

(az értesítés a C(2004) 134. számú dokumentummal történt)

(2004/111/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 1990. június 26-i 90/424/EGK tanácsi határozatra ( 1 ), és különösen annak 20. cikkére,

(1)

A madárinfluenza (klasszikus baromfipestis) elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedések bevezetéséről szóló, 1992. május 19-i 92/40/EGK tanácsi irányelv ( 2 ) nem írja elő a baromfiállományok és a vadon élő madarak rendszeres ellenőrzését a betegségnek az e populációkban való lehetséges jelenléte kimutatásának megállapítása érdekében.

(2)

A tapasztalat kimutatta, hogy a madárinfluenza vírusának egyes törzsei - amelyek jelenleg nem tartoznak az irányelv járványvédelmi intézkedéseinek hatálya alá - képesek kifejezetten patogén törzsekké mutálódni, miután bizonyos ideig a baromfipopulációban keringtek.

(3)

Ez a helyzet a baromfifélékben magas elhullást, a baromfiágazatnak pedig súlyos gazdasági veszteséget okozhat, amelyet az ilyen prekurzor törzsek korábbi kimutatását és ellenőrzését lehetővé tevő szűrési rendszernek a tagállamokban történő bevezetésével csökkenteni lehet.

(4)

Az állat-egészségügyi és állatjólléti tudományos bizottság a madárinfluenza meghatározásáról és a madárinfluenza elleni vakcinázás alkalmazásáról szóló véleményt adott ki. Ebben a jelentésben a madárinfluenza meghatározásának módosítását ajánlották annak érdekében, hogy több olyan madárinfluenza törzsre terjedjen ki, amelyek vonatkozásában helyénvaló a felszámolási intézkedések alkalmazása. Felméréseket kell továbbá végrehajtani az ilyen törzsek prevalenciájának a különböző baromfipopulációkban történő meghatározására. Ennek lehetővé kell tennie a módosított járványvédelmi intézkedések költségeinek becslését.

(5)

2001. novemberében a Bizottság a világméretű emberi influenzajárványokra való felkészültségről szimpóziumot szervezett. Hangsúlyozták, hogy felméréseket kell végezni a különféle állatpopulációkban az ilyen fertőzések zoonózist okozó hatásának jobb értékelése érdekében.

(6)

A zoonózissal kapcsolatos vonatkozások és az állat-egészségügyi hatások egyaránt kiemelik az állatpopulációkban az influenza vonatkozásában végzett felmérések szükségességét.

(7)

2002-ben és 2003-ban valamennyi tagállam felmérést hajtott végre a baromfiállományokban a madárinfluenzával kapcsolatban, és a 2002/649/EK bizottsági határozatnak ( 3 ) megfelelően a legtöbb ország egyúttal a vadon élő madarakban is szűrővizsgálatot végzett.

(8)

Az egyedi programokat, valamint a Közösség által az e programokhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulást a 2002/673/EK határozat ( 4 ) hagyta jóvá.

(9)

A felmérések során számos tagállamban a H5 és a H7 madárinfluenza-vírusba tartozó különböző altípusok jelenlétét mutatták ki. Noha a madárinfluenza jelenlegi prevalenciáját meglehetősen alacsonynak lehet tekinteni, arra lehet következtetni, hogy a madárinfluenza-vírusok járványtanának jobb megismerése érdekében fontos e pozitív leletek nyomon követése és a megfigyelés 2004. évi folytatása.

(10)

A tagállamoknak programjaikat jóváhagyásra be kell nyújtaniuk a Bizottságnak, hogy a közösségi pénzügyi támogatást meg lehessen adni.

(11)

A 2003. évi csatlakozási okmány 32. cikke megállapítja, hogy az állat-egészségügyi alapokból származó kiadások tekintetében az új tagállamoknak a régi tagállamokkal megegyező bánásmódban kell részesülniük.

(12)

Az érintett tagállam csatlakozását megelőzően azonban semmilyen program tekintetében nem lehet pénzügyi kötelezettséget vállalni. Egyes betegségeknek a csatlakozó tagállamokban történő ellenőrzését továbbá más közösségi eszközökkel társfinanszírozni is lehet.

(13)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A tagállamok 2004. június 15-ig a Mellékletben meghatározott előírások és irányelvek szerint jóváhagyásra benyújtják a Bizottságnak a baromfi és a vadon élő madarak madárinfluenzájának előfordulásáról szóló felmérések végrehajtására vonatkozó terveiket.

2. cikk

Az 1. cikkben említett intézkedésekhez kapcsolódó közösségi pénzügyi hozzájárulás a mintavétel és a minták elemzése során a tagállamokban felmerült költségek 50 %-a, együttesen valamennyi tagállam esetében összesen legfeljebb 1 000 000 euró összegig.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

MELLÉKLET

A tagállamok által 2004. során a baromfi- és vadmadár-állományon végrehajtandó madárinfluenza felmérésére szolgáló programok

CÉLOK:

1. A H5 és H7 madárinfluenza-vírus altípusok fertőzési elterjedtségének kimutatása a különböző baromfifajokban, megismételve a 2002/2003-as vizsgálatot módosított, célirányosabb módon.

2. További hozzájárulás egy költség-haszon tanulmányhoz a H5 és H7 altípusoknak a madárinfluenza meghatározásának megváltozásával szembenéző baromfikból történő kiirtásával kapcsolatban.

3. A vadmadarak madárinfluenza fertőzöttségének önkéntes alapon történő felmérésének folytatása, különösen azon tagállamok által, amelyek már jó együttműködést alakítottak ki az ornitológiai szervezetekkel és más testületekkel. E felmérés eredménye további értékes információt szolgáltat egy korai törzsészlelő-rendszer számára, a vadmadarakról a baromfikra esetleg átterjedő törzsek esetében.

4. A vadvilág által az állatok egészségére gyakorolt madárinfluenza-veszélyre vonatkozó ismeretekhez való hozzájárulás.

5. A humán és állatorvosi hálózatok kapcsolatának és integrációjának elősegítése az influenzafelügyelet területén.

A. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK ÉS IRÁNYELVEK A BAROMFIAK FELMÉRÉSÉRE VONATKOZÓAN

- A mintavételt a téli időszakban kell végrehajtani, mivel sok országban a baromfik nagyobb mértékű vágása (különösen a pulykáké és libáké) a karácsonyi időszakban történik.

- A végső felmérési eredmények benyújtásának határideje 2005. március 15.

- A minták vizsgálatát a tagállamok madárinfluenzát vizsgáló Nemzeti Laboratóriumaiban (NL) vagy egyéb, az illetékes hatóságok által engedélyezett és az NL ellenőrzése alatt álló laboratóriumokban kell végrehajtani.

- Az összes (mind szerológiai, mind virológiai) eredményt egyeztetés céljából meg kell küldeni a Közösségi Referencia Laboratóriumnak (CRL). Megfelelő információáramlást kell biztosítani. A CRL technikai támogatást nyújt és megnövelt diagnosztikai reagenskészletet tart fenn.

- Az összes madárinfluenzavírus-izolátumot el kell küldeni a CRL-nek. A H5/H7 altípusú vírusokat a 92/40/EGK tanácsi irányelv szerinti standard jellemzési vizsgálatoknak kell alávetni (nukleotid szekvenálás/IVPI).

- Az összes pozitív eredményt visszamenőlegesen meg kell vizsgálni a gazdaságban és e vizsgálat következtetéseit jelenteni kell a Bizottságnak és a CRL-nek.

- A CRL a számára küldött anyag mellé csatolandó különleges protokollokat és a felmérési adatok összegyűjtésére szolgáló jelentési táblázatokat biztosítja. E táblázatokban az alkalmazott laboratóriumi vizsgálati módszereket kell feltüntetni.

- Az összes baromfifajból a szerológiai vizsgálatra szolgáló vérmintákat kell venni gazdaságonként legalább 5-10 madártól (a kacsák és ludak kivételével) a különböző ólakból, ha egynél több ól van a gazdaságban.

- A mintavételt az egész tagállamban úgy kell rétegezni, hogy a mintákat az egész tagállamra vonatkozóan reprezentatívnak lehessen tartani, figyelembe véve:

a) a gazdaságok számát, ahol mintákat kell venni. Ezt a számot úgy kell meghatározni, hogy ez biztosítsa legalább egy fertőzött gazdaság azonosítását, ha a fertőzött gazdaságok gyakorisága legalább 5 %, 95 %-os konfidencia-intervallummal (lásd az 1. táblázatot); és

b) az egyes gazdaságokban mintavétel alá eső madarak számát úgy kell meghatározni, hogy az 95 %-os valószínűséggel biztosítsa legalább egy pozitív madár azonosítását, ha a szero-pozitív madarak gyakorisága ≥ 30 %.

- A mintavételi tervnek figyelembe kell vennie a következőket is:

a) A termelési típusokat és azok különleges veszélyeit, úgymint a külterjes, szabad tartást, a vegyes korosztályú tartást, a felszíni vizek használatát, a viszonylag hosszú élettartamot, egy vagy több faj jelenlétét a gazdaságban stb.

b) A mintavétel alá eső pulykatartó gazdaságok számát, amit úgy kell meghatározni, hogy ez biztosítsa legalább egy fertőzött gazdaság azonosítását, ha a fertőzött gazdaságok gyakorisága legalább 5 %, 99 %-os konfidencia-intervallummal.

c) Ha a tagállamban vannak futómadarat és fürjet termelő gazdaságok, akkor azokat be kell vonni a programba.

d) Az időszakot; amennyiben megfelelő, a mintavételt olyan meghatározott időszakokban kell végrehajtani, amelyek során a gazdaságban az egyéb baromfi vírusgazdák betegség behurcolásának fokozott veszélyét jelentik.

e) Azon tagállamok, amelyeknek Newcastle-betegség-mintavételt kell végrehajtaniuk a célból, hogy fenntartsák a Newcastle-betegség ellen oltást nem alkalmazó ország státuszát (94/327/EK határozat), felhasználhatják ezeket a szaporító állományból származó mintákat a H5/H7 antitestek felmérésére.

1. TÁBLÁZAT

Az egyes baromfi-kategóriákban kötelezően mintavétel alá eső gazdaságok száma (a pulykatartó gazdaságok kivételével)

2. TÁBLÁZAT

A kötelezően mintavétel alá eső pulykatartó gazdaságok

B. A MADÁRINFLUENZA H5/H7 ALTÍPUS FERTŐZÉSEK KACSÁKBAN ÉS LUDAKBAN TÖRTÉNŐ KIMUTATÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES KÖVETELMÉNYEK

- A szerológiai vizsgálat céljára szolgáló vérmintákat lehetőleg a szabadban tartott madarakból kell venni.

- Minden egyes kiválasztott gazdaságban 40-50 vérmintát kell venni szerológiai vizsgálat céljából.

C. A MADÁRINFLUENZA FELMÉRÉSE VADMADARAKBAN

C.1. Felmérési terv és végrehajtás

- A madár megőrzési/megfigyelési intézményekkel és madárgyűrűző állomásokkal kapcsolatot kell tartani. A mintavétel valószínűleg e csoportok/állomások személyzete által hajtható végre leghatékonyabban. Szintén együtt lehet működni a vadászokkal az elejtett állatokból történő mintavétel céljából.

- A korábbi felmérések tapasztalatai azt mutatják, hogy a vírusizoláció-arány különösen alacsony volt, emiatt a mintavételt az ősszel és kora télen délre vonuló madarakra kell összpontosítani.

C.2. Mintavételi eljárások

- Virológiai vizsgálatok céljára kloáka-keneteket kell venni. Az ősszel "elsőéves" madarakon kívül a nagyon fogékony és a baromfikkal fokozott kapcsolatban álló gazdafajok (mint például a Mallard kacsák) nyújthatják a legnagyobb esélyt a sikerre.

- A különböző fajok közötti eloszlás ideális esetben a következő:

70 % víziszárnyas

20 % parti madár

10 % egyéb vadmadár

- Az ürüléket tartalmazó keneteket vagy óvatosan összegyűjtött friss ürüléket kell venni csapdába ejtett, elejtett és frissen elhullott vadmadaraktól.

- Egyazon faj öt egyedéig terjedő pool mintavétel lehetséges.

- Különleges gonddal kell eljárni a minták tárolása és szállítása során. Ha nem garantált a laboratóriumba történő 48 órán belüli gyors beszállítás (4 °C hőmérsékletű szállító közegben), akkor a mintákat szárazjégben - 70 °C-on kell tárolni majd szállítani.

D. LABORATÓRIUMI VIZSGÁLAT

A laboratóriumi vizsgálatokat a 92/40/EGK tanácsi irányelv III. mellékletében meghatározott útmutató eljárások szerint kell végrehajtani (beleértve a kacsákból és ludakból származó szérumok HI-vel történő vizsgálatát). Ha azonban sem a 92/40/EGK tanácsi irányelvben, sem pedig az OIE Világ Kézikönyvben nem meghatározott laboratóriumi vizsgálatokat irányoznak elő, akkor a tagállamoknak a Bizottság számára jóváhagyásra benyújtott programjaikkal együtt meg kell adniuk a szükséges érvényesítési adatokat a CRL számára. A Nemzeti Laboratóriumok egy haemagglutáció-gátlási vizsgálattal megerősítik az összes pozitív szerológiai madárinfluenza észlelést, melyhez a Közösségi Referencia Laboratórium által biztosított kijelölt törzseket használják:

H5

a) Első vizsgálat Kacsa/Dánia/64650/03 (H5N7) használatával.

b) Az összes pozitív minta vizsgálata Strucc/Dánia/72420/96 (H5N2) használatával az N9 keresztreagáló antitest kizárására.

H7

a) Első vizsgálat Pulyka/Anglia/647/77 (H7N7) használatával.

b) Az összes pozitív minta vizsgálata Afrikai seregély/983/79 (H7N1) használatával az N7 keresztreagáló antitest kizárására.

( 1 ) HL L 224., 1990.8.18., 19. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.) módosított határozat.

( 2 ) HL L 167., 1992.6.22., 1. o.

( 3 ) HL L 213., 2002.8.9., 38. o.

( 4 ) HL L 228., 2002.8.24., 27. o. A 2003/21/EK határozattal (HL L 8., 2003.1.14., 37. o.) módosított határozat.