BH 2000.3.130 Adókedvezmény csak a saját vagyont csökkentő alapítványi támogatás után vehető igénybe [1991. évi XC. tv. (Szja-tv.) 38/A. § (1) bek. i) pont, 1990. évi XCI. tv. (Art.) 1. § (7) bek., 1/1998. KJE].

Az APEH megyei igazgatósága a felperes terhére az 1995. évre vonatkozóan lefolytatott személyi jövedelemadó-ellenőrzés eredményeképpen az 1996. április 26-án kelt határozatával 99.960,-Ft személyi jövedelemadó-különbözetet állapított meg, mellyel a visszaigényelt adót csökkentette. A határozat indoklása szerint a felperes az Ú. P. Alapítvány támogatására 47.600,-Ft-ot fizetett be, majd a T. és K. Egyesülethez belépve az egyesülettől juttatást igényelt, és 285.600,-Ft összegben kapott, melyet az egyesület a nevében az alapítvány részére befizetett. Az egyesületi juttatás össze volt kapcsolva az alapítványi befizetéssel, a juttatás csak alapítványi támogatásra volt fordítható, ezért a felperes az alapítványt csak a vagyoni előnyhöz való jutás érdekében támogatta, így az 1991. évi XC. törvény (a továbbiakban: Szja-tv.) 38/A. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján a felperes az adókedvezményt jogosulatlanul vette igénybe.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az 1996. július 19-én meghozott határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata és megváltoztatása iránt.

Az elsőfokú bíróság a keresetet megalapozatlannak találta, ezért azt ítéletével elutasította. Az ítélet indokolása szerint az alapítványi támogatás csak látszólag valósult meg, a felperes az alapítványt csak azon vagyoni előny érdekében támogatta, hogy a tényleges befizetésénél nagyobb összegű alapítványi támogatásról kapott igazolás után magasabb adókedvezményt érjen el. A felperes vonatkozásában így a vagyoni előny kizárta az adókedvezmény igénybevételét az Szja-tv. 38/A. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, helyes indokaira utalással.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet "megváltoztatása" és az alperesi határozat hatályon kívül helyezése iránt. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok a hatáskörüket túllépték, mert olyan, csak a perben csatolt alapítványi és egyesületi vizsgálati jegyzőkönyveket tettek vizsgálat tárgyává - ezzel a kereseti kérelemhez kötöttség szabályát is megsértették -, melyeket az alperesi határozat nem tartalmazott. Megsértették az Art. 1. §-ának (7) bekezdésében foglaltakat is, amikor más adóalanyok (egyesület, alapítvány) magatartását vizsgálták. Álláspontja szerint a más adóalanyok magatartására vonatkozó megállapítások a felperes terhére nem értékelhetőek. Hivatkozott arra, hogy a felperes az egyesületi juttatást ténylegesen megszerezte, és azt mint saját befizetését fordította alapítványi támogatásra, így iratellenes az az ítéleti megállapítás, hogy a felperes a tényleges befizetését meghaladó összegű adókedvezményt kívánt igénybe venni. Álláspontja szerint az Szja-tv. 38/A. §-a (1) bekezdésének i) pontja az adókedvezmény igénybevételéhez feltételként csak azt írta elő, hogy az alapítvány karitatív tevékenységet folytasson, és a vagyonielőny-szerzés kizárható legyen. A jogszabály az alapítvány karitatív tevékenységének mértékét nem határozta meg. Ezért az ítéletben foglalt az a megállapítás, hogy az alapítvány a bevételeinek csak 7-9%-át fordította közérdekű célok támogatására, nem értékelhető a felperes terhére. A 12/1994. (III. 2.) AB határozat szerint is, amennyiben a törvényhozó meghatározta az adókedvezmény körét, azt a végrehajtás során az adóhatóság nem vonhatja szűkebbre, így az Szja-tv. 38/A. §-a (1) bekezdésének i) pontja megszorító értelmezése jogszabálysértő.

Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet "megváltoztatását" a Legfelsőbb Bíróság 1/1998. KJE számú jogegységi határozatára figyelemmel nem ellenezte. Álláspontja szerint a felperest az adókedvezmény csak 47.600,-Ft alapítványi támogatás után illeti meg, a felperes 285.600,-Ft-ot nem saját vagyonából fordított az alapítvány támogatására.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.

A felülvizsgálati kérelem kisebb részben az alábbiak szerint alapos.

Az 1/1998. KJE számú jogegységi határozat az Szja-tv. 38/A. §-ának i) pontját értelmezi. Ez a határozat a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 25. §-ának c) pontja alapján a bíróságokra kötelező. Az 1/1998. KJE számú jogegységi határozat 4. pontja folytán alkalmazandó 1. pontja értelmében az adóból az a belföldi székhelyű alapítvány céljára átadott összeg vonható le, amely befizetés a magánszemély vagyonának tényleges csökkenését eredményezte. Az Szja-tv. 38/A. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerint az alapítványi támogatásra befizetett összeg az adóból akkor vonható le, ha az adózó a törvényben meghatározott célok megvalósítására működő alapítvány javára fizeti be az alapítványi támogatás összegét, és kizárható, hogy az adományozott összeget akár közvetlenül, akár valamely szolgáltatással összefüggésben vagyoni előny megszerzése vagy nyújtása érdekében adta.