645/F/1996. AB határozat

hatásköri összeütközés megszüntetése iránt benyújtott indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság hatásköri összeütközés megszüntetése iránt benyújtott indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság Szeged Megyei Jogú Város közlekedési hatósága által 55/825-10/1995. szám alatt hozott határozat - fellebbezés alapján történő - másodfokú érdemi elbírálására a Csongrád Megyei Közlekedési Felügyeletet jelöli ki.

INDOKOLÁS

1. Szeged Megyei Jogú Város közlekedési hatósága arra kötelezte az ügyfelet, hogy a közúton (un. zsákutcában) általa engedély nélkül épített kaput és kerítést távolítsa el. Az ügyfél jogorvoslati kérelme alapján a másodfokon eljáró Csongrád Megyei Közlekedési Felügyelet az elsőfokú határozatot megsemmisítette. Határozatában azt állapította meg, hogy az ügy "nem közlekedéshatósági, hanem építéshatósági" döntést igényel.

A jogerős határozatot követően a város építésügyi hatósága az ügyfél javára "visszavonásig érvényes fennmaradási engedélyt" adott az elkerített "kb. 1352 terjedelmű közterület" használatára. E határozat ellen viszont a szomszédos ingatlan tulajdonosa fellebbezett, arra kérve a megyei közigazgatási hivatalt, hogy az ingatlanáról az elzárt utcai szakaszra való kijutást - az elsőfokú határozat megváltoztatásával - továbbra is tegye lehetővé számára, mivelhogy az ingatlanának a másik utcáról történő megközelíthetősége - ha azt bármilyen okból (miként a gázvezeték-építés időszakában történt) bezárják - lehetetlenné válik.

A Csongrád megyei közigazgatási hivatal úgy foglalt állást, hogy az elzárt földrészlet "nem egyszerűen közterület, hanem az közút", ezért megkereste a megyei közlekedési felügyeletet, hogy a jogerős határozatában "elfoglalt álláspontját revideálja". A felügyelet azonban kitartott korábbi felfogása mellett; a levélre azt válaszolta: az ügyet "építéshatósági eljárás keretében lehet megnyugtató módon rendezni." Ezt követően - eljárásának felfüggesztése mellett - a közigazgatási hivatal vezetője az Alkotmánybírósághoz fordult "az eljáró államigazgatási szerv kijelölésére."

2. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 2. § (1) bekezdése szerint a "törvény hatálya kiterjed... az utakra..." A Ktv. 47. § h) pontja az út fogalmát így határozza meg: "Út: a gyalogosok és a járművek közlekedésére szolgáló közterület, illetőleg magánterület (közút, magánút.)" A Ktv. 8. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a "közúti közlekedéssel összefüggő állami és önkormányzati feladatok" közé tartozik: "c) a közúti közlekedési hatósági feladatok ellátása". A Ktv. végrehajtására kiadott 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet 4. § (1) bekezdése szerint a "közúti közlekedési hatósági tevékenységet... a helyi közutak ... tekintetében ... a jegyzők látják el." A Ktv. 46. § (2) bekezdése pedig azt mondja ki, hogy azokban "a közlekedési hatósági ügyekben, melyekben első fokon a települési önkormányzat jegyzője... jár el, a másodfokú hatóság a területileg illetékes közlekedési felügyelet."

Az ügyfél által birtokba vett közterület helyi közút, a Szigony utca elnevezésű zsákutca része.

Szeged város jegyzője - illetőleg a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 36. §-a alapján a jegyző által kiadmányozásra feljogosított Városüzemeltetési és Műszaki Iroda - 55/825-10/1995. sz. alatt meghozta elsőfokú útügyi határozatát. Fellebbezés folytán ennek másodfokú érdemi elbírálására - a fentebb említett jogszabályi rendelkezések szerint - a Csongrád Megyei Közlekedési Felügyeletnek van hatásköre.

3. Más hatósági döntési körbe tartozik valamely útszakasz építési munkára való igénylésének elbírálása, mint ugyanennek a közterületnek, mint egy út részének a megszüntetése. Tévedett ezért a megyei Felügyelet, amikor az útelzárást a közterület rendeltetésétől eltérő célú igénybevételének minősítette, s az útakadály megszüntetése vagy fenntartása ügyében keletkezett jogvita elbírálásának a kötelezettségét az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti építésügyi hatósági feladatkörbe tartozónak tekintette. Mind az Étv. 26-34. §-a szerinti "építésügyi hatósági engedélyezés"-re, mind a Ktv. 36-43. §-ában foglalt "A közút nem közlekedési célú igénybevételére" vonatkozó előírások ugyan építésügyi igazgatási feladat- és hatáskörökre, illetőleg engedélyezési eljárásra utalnak, következésképpen a közterület és a közút fogalmának átfedése jogszabály-értelmezési problémákat keletkeztethet. A feloldásban azonban a Ktv. 29. § (1) bekezdése egyértelmű eligazítást nyújt: "Utat... megszüntetni ... csak a közlekedési hatóság engedélye alapján szabad." S az út csekély hányada is része az útnak.

4. Az Alkotmánybíróság rendelkezésére bocsátott iratokból az is kitűnik, hogy a lezárt útszakaszt is magába foglaló térség rendezési terve felülvizsgálatának előkészítésétől a polgármesteri hivatal Városrendezési Irodája "nem zárkózott el." Az új vagy módosított rendezési tervet - többirányú egyeztetési eljárást követően - az Étv. 6. §-a alapján a városi közgyűlés hagyja jóvá. Ha a város önkormányzata változtat a jelenlegi rendezési terven, s a Szigony utcára vagy a jogvita alatt álló részére - rendelet útján közzétett - új városrendezési tervet fogad el, abban az esetben valóban építésügyi hatósági eljárás keretében lehet majd a terület átalakításáról dönteni. A rendezési terv várt módosítása sem szolgál indokul azonban arra, hogy a folyamatban lévő közlekedési hatósági eljárásban a másodfokú igazgatási szerv az útügyi hatóságok hatáskörének hiányát állapítsa meg.

5. A 2-4. pontban kifejtett érvek alapján az Alkotmánybíróság az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 8. § (2) bekezdésében és az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 50. § (2) bekezdésében megszabott hatáskörében eljárva azt állapította meg, hogy a jogvita eldöntésében a közlekedési hatóságoknak van hatásköre, ezért másodfokon érdemi döntésre kötelezett szervként a Csongrád Megyei Közlekedési Felügyeletet jelölte ki.

Budapest, 1996. december 17.

Dr. Ádám Antal s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

előadó alkotmánybíró