ÍH 2018.62 PÁLYÁZTATÁSI SZABÁLYOK MEGSÉRTÉSÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYE - BÍRÓSÁG HATÁSKÖRÉNEK TERJEDELME PÁLYÁZATI SZABÁLYOK MEGSÉRTÉSÉNÉL

Kapcsolódó határozatok:

Gyulai Törvényszék P.20448/2016/25., Szegedi Ítélőtábla Pf.20304/2017/6. (*ÍH 2018.62*), Kúria Pfv.20293/2018/8. (BH 2019.6.169), 3480/2022. (XII. 6.) AB végzés

***********

I. A pályáztatási szabályok egyoldalú megsértése akkor okozhatja a felek között létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségét, ha a jogszabályban előírt értékesítési mód megsértéséhez a jogalkotó ezt a jogkövetkezményt fűzi, vagy a jogalkotói szándék vizsgálatának eredményeként ez a cél egyértelműen megállapítható.

II. A bírói út lehetősége nem terjed odáig, hogy a bíróság átvegye a pályázat elbírálásával kapcsolatos döntési jogkört [2010. évi LXXXVII. tv. 18. §; 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 14. §, 20. §, 29. §; 2013. évi CCXII. tv. 13. §; Ptk. 6:95. §].

A II. r. alperes a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. tv. (Nfatv.) 18. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdése alapján 2015. december 7-ére nyilvános árverés keretében értékesítésre hirdette meg - többek között - a Magyar Állam tulajdonában álló és a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó vésztői 073/1 hrsz.-ú 60 hektár, 6585 m2 területű, 388,83 aranykorona értékű, legelő művelési ágú földterületet. A hirdetmény szerint annak haszonbérlője a II. rendű felperes.

A kiíró kikötötte, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. tv. (Fftv.) hatálya alá tartozó földrészlet értékesítésére irányuló árverési eljárásban árverezőként csak az az Fftv. alapján földművesnek minősülő, magyar állampolgárságú természetes személy vehet részt, akinek lakóhelye vagy mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az árverés tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton, legfeljebb 20 km távolságra van. Az árverésen az licitálhat, aki - egyebek mellett - nyilatkozik arról, hogy a kiíróval szemben lejárt tartozása nincs, illetve nincs a földhasználatért járó ellenszolgáltatásának teljesítéséből eredő, bármilyen korábbi földhasználattal kapcsolatos, jogerősen megállapított és fennálló díj- vagy egyéb tartozása.

Az árverési regisztráció során az I. rendű alperes kifogással élt, állította, nem az árverési hirdetményben szereplő II. rendű felperes a földterület használója, hanem 1993. február 1-je óta ő, akinek földhasználati jogosultságát jogerős kúriai döntés mondta ki és ezt levélben a II. rendű alperes is megerősítette. Az árverésvezető tájékoztatta a jelenlévő árverezőket, hogy a hirdetményben feltüntetett földhasználó megegyezik a földhasználati nyilvántartásban szereplő földhasználóval, aki a II. rendű felperes. A II. rendű felperes észrevételezte, hogy ő az ingatlan jogos birtokosa, ugyancsak jogerős kúriai döntés alapján. Előadása szerint 2009-ben az I. rendű alperest kizárták a földhaszonbérleti pályázatból, mivel az MNV Zrt.-vel szemben tartozása volt, ami jelenleg is fennáll. Emiatt kezdeményezte az árverésből való kizárását, illetve az árverés felfüggesztését.

Az árverésvezető tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a nyilatkozatok valóságtartalmát, az I. r. felperes kifogását a II. r. alperes fogja megvizsgálni a szerződés megkötését megelőzően, az árverés lebonyolításának azonban nincs akadálya.

Az árverést végül 43 350 000 forint vételár felajánlásával az I. rendű alperes nyerte.

A felperesek jogi képviselője 2016. április 8-án jelezte a II. r. alperes Békés Megyei Területi Irodájának, hogy az I. rendű alperes az árverésen nem vehetett volna részt az MNV Zrt. felé fennálló tartozása miatt, és a megnyert árverést követően valótlanul jelölte meg elővásárlási jogosultságát, nem minősül a földet használó földművesnek, legfeljebb helyben lakónak. Ezzel - véleménye szerint - az I. rendű alperes kizárta magát az adásvétel lehetőségéből.

A bejelentés ellenére a Magyar Állam képviseletében a II. r. alperes és az I. rendű alperes között az érintett földterületre adásvételi szerződés jött létre. A szerződés 20. és 21. pontjában az I. rendű alperes kijelentette, vele szemben az Nfatv. 19. §-ában rögzített kizárási ok nem áll fenn és a Fftv. 18. § (1) bekezdés ba) pontja alapján a földet használó olyan földműves, aki helyben lakó szomszédnak minősül.

A Gyulai Törvényszék birtokvédelmi ügyben ítéletével kötelezte az I. rendű alperest - többek között - a perrel érintett ingatlan II. rendű felperesnek történő birtokba adására. Az ítéletet a Kúria ítéletével hatályában fenntartotta. A tényállást azzal egészítette ki, hogy az I. rendű alperes az általa az MNV Zrt. ellen a II. rendű felperes és az MNV Zrt. között 2009 novemberében létrejött földhaszonbérleti szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perben maga adta elő, hogy a Szeghalmi Állami Gazdasággal 1993. február 1-jén 50 évre kötött haszonbérleti szerződését a Magyar Állam felmondta és földhasználati jogát a földhivatal határozatával törölte, ezt követően az érintett földterületeket földhasználati engedély alapján használta. Az MNV Zrt. 2009. április 27-én ismételten pályázatot hirdetett, melyre ő, mint ideiglenes földhasználó pályázott, pályázatát azonban 2009 júliusában MNV Zrt. elutasította lejárt díjtartozására hivatkozással. A Kúria határozatában megállapította azt is, a II. rendű felperes érvényes haszonbérleti szerződésen alapuló jogcímmel rendelkezik.

Az I. rendű alperes által a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt kezdeményezett perben a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság ítéletével hatályában fenntartotta a Gyulai Törvényszék azon ítéletét, amely megállapította, hogy az I. rendű alperesnek a perrel érintett ingatlanra 1993. február 1-jén megkötött szerződése érvényes és hatályos.

A II. rendű felperes közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Kúria 2014. október 15-én kelt ítéletével ugyancsak hatályában fenntartotta a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletét, mely elrendelte az érintett földterületre az I. rendű alperes bejegyzett földhasználati jogának törlését és a II. rendű felperes földhasználati jogának visszajegyzését haszonbérlet jogcímén a 2009.

november 1-jétől 2029. október 31-ig terjedő időtartamra.

A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az alperesek között 2016. május 3-án létrejött adásvételi szerződés semmis. Kérték továbbá, hogy ennek megállapítása esetén a bíróság utasítsa el az I. rendű alperes tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét, illetve bejegyzés esetén keresse meg az illetékes földhivatalt annak törlése érdekében. Álláspontjuk szerint az I. rendű alperes az árverésen nem indulhatott volna, mert nem felelt meg a pályázati kiírásnak, érvényes haszonbérleti szerződéssel az érintett ingatlanra nem rendelkezett és a kiíróval szemben díjtartozása állt fenn. Ezen túl elővásárlási jogát is jogszabálysértően határozta meg, amikor magát az Fftv. 18. § (1) bekezdés ba) pontja szerinti helyben lakó szomszédnak minősítette.