BH 2019.6.169 I. A szerződés semmisségével kapcsolatos peres eljárás indításához fűződő jogi érdek túlmutat az ügyhöz kapcsolódó érdekeltségen, jog által szabályozott érdekeltséget: jogszabályban biztosított jogot, érvényesíthető igényt, azaz jogszabályra hivatkozással bemutatható érdekeltséget jelent.

II. A szerződő feleken kívül állónak a támadott szerződésből fakadó és érvénytelenségi keresettel, restitúciós igény érvényesítésével orvosolható jogsérelmet, a helyreállítani kért eredeti állapot által érintett jogi helyzetet, jogaira és/vagy kötelezettségeire kiható érdekeltséget kell igazolni. Ennek hiányában a keresetet ítélettel anyagi jogi kereshetőségi jog (aktív perbeli legitimáció) hiányában kell elutasítani [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:88. § (3) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A II. rendű alperes 2015. december 7-ére nyilvános árverés keretében értékesítésre hirdette meg a magyar állam tulajdonában álló, perbeli földterületet a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. tv. (a továbbiakban: Nfatv.) 18. § (1) bekezdés a) pontja, a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 29. § (1) bekezdése alapján. A kiírás szerint az árverési eljárásban árverezőként az Fftv. 18. § (1) bekezdés e) pont szerinti földműves vehet részt, s az licitálhat, aki nyilatkozik arról is, hogy nincs a kiíróval szemben lejárt tartozása, jogerősen megállapított, fennálló földhasználatidíj- vagy egyéb tartozása. Az árverési jegyzőkönyv szerint árverezőként az I. rendű felperest és az I. rendű alperest regisztrálták. A licit 30 050 000 forint kikiáltási árról indult, az árverést 43 350 000 forint vételáron az I. rendű alperes nyerte. Az árverésvezető döntést követő tájékoztatása szerint a hirdetmény földhasználóként a II. rendű felperes haszonbérlőt a földhasználati nyilvántartás alapján tüntette fel. Azon észrevételről, miszerint az I. rendű alperesnek tartozása áll fenn, a II. rendű alperes dönt a szerződéskötést megelőzően. A II. rendű alperes a nyertes árverező I. rendű alperessel 2016. május 3-án megkötötte az adásvételi szerződést. Az I. rendű alperes 20. és 21. pontban rögzített nyilatkozata szerint vele szemben az Nfatv. 19. §-ában rögzített kizárási ok nem áll fenn, elővásárlásra a Fftv. 18. § (1) bekezdés ba) alpontja alapján jogosult.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[2] A felperesek a keresetükben az alperesek 2016. május 3-án kötött adásvételi szerződése semmisségének a megállapítását, az I. rendű alperes tulajdonjoga törlése érdekében az illetékes földhivatal megkeresését kérték a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:95. § alapján. Indokaik szerint az I. rendű alperesnek díjtartozása állt fenn és az elővásárlási joga nem az Fftv. 18. § (1) bekezdés ba) alpont szerinti. A jogi érdeküket abban jelölték meg, hogy az I. rendű felperes a semmis szerződés kapcsán az elővásárlási jogát nem gyakorolta, a II. rendű felperes haszonbérleti szerződését a II. rendű alperes nem bonthatja fel.

[3] Az alperesek az ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. A II. rendű alperes vitatta a felperesek perbeli legitimációját, az I. rendű alperes díjtartozását, az Fftv. 14. § (1) bekezdése szerinti kizáró ok fennállását.

Az első- és másodfokú ítélet

[4] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint a felperesek kereshetőségi joga azon a jogi érdekeltségükön alapul, hogy a szerződés érvénytelensége esetén új pályázati kiírásra lenne szükség, melyen az I. rendű felperes indulhatna. A II. rendű felperes szempontjából jelentőséggel bír a tulajdonos személye, ha az I. rendű alperes szerez tulajdonjogot, az a haszonbérleti megállapodás megszűnését is eredményezné. A Kúria Kfv.III.37.752/2014/4. számú ítélete szerint az I. rendű alperes a földet használóként a pályázaton nem indulhatott volna és tartozása is van a kiíró felé. A jogkövetkezmények tekintetében azonban nem osztotta a felperesek álláspontját, figyelemmel a Ptk. 6:95. §-ára, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. tv. (a továbbiakban: Fétv.) 13. § (3) bekezdésére és az Fftv. 18. § (1) bekezdés ba) alpontjára, a pályázati eljárás R. 14. §, 20. § (1) bekezdés b) pont, 14. § (3) bekezdése szabályaira a pályázat érvénytelenségét a kiírónak kellett volna levonnia. A II. rendű felperesnek lehetősége lett volna a Ptk. 6:223. § (1)-(2) bekezdése alapján igénye érvényesítésére.

[5] A másodfokú bíróság a felperesek fellebbezése folytán hozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az indokolása szerint az elsőfokú bíróságnak a helyesen megállapított tényállásból levont jogi következtetésével csak felperesek jogi érdekeltségén alapuló perindítási jogosultsága kapcsán értett egyet [Ptk. 6:88. § (3) bekezdése, 2/2010. (VI. 28.) PK vélemény, EBH 2004.1042., BH 2001.335.]. Az I. rendű felperes pályázóként részt vett az árverésen, ezzel kifejezett tulajdonszerzési szándéka jogi érdekeltségét megalapozza. A II. rendű felperes mint bejegyzett földhasználó haszonbérleti joggyakorlására pedig kihathat a földtulajdonos személye. A jogerős ítélet eltérő, az Nfatv., az Fftv., az R. áttekintésével adott jogi indokolása szerint a pályáztatási szabályok egyoldalú megsértése okozhatja a felek között létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségét, de csak abban az esetben, ha a jogszabályban előírt értékesítési mód megsértéséhez a jogalkotó ezt a jogkövetkezményt fűzi, vagy a jogalkotói szándék vizsgálatával ez a célja, a szerződéssel elérni kívánt joghatás megtiltása megállapítható (BH 2001.384., Kúria Pfv.VI.20.011/2010/9.). Ennek hiányában a Ptk. 6:95. §-a alapján a semmisség jogkövetkezményének alkalmazására nincs lehetőség. A bírói út lehetősége nem terjedhet odáig, hogy a bíróság átvegye a pályázat elbírálásával kapcsolatos döntési jogkört. Az NFA elnöke felel a földrészletek törvényes hasznosításáért [Nfatv. 7. § (1) bekezdés k) pont], jogosult a pályázatok elbírálására, a pályázat érvénytelenségének megállapítására [R.16. § (1), 18. § (1), 20. § (2) bekezdés]. A pályázat érvénytelenségét eredményezi, ha a közölt tények nem felelnek meg a valóságnak [R. 14. § (1) bekezdés f) pont], ha valamelyik pályázó az eljárás tisztaságát sértő cselekményt követett el [R. 20. § (1) bekezdés b) pont]. Ez esetben a pályázó a pályázati eljárásban, illetve annak további szakaszában nem vehet részt [R. 14. § (3) bekezdés]. A valótlan adatközlés mint érvénytelenségi ok jogkövetkezménye ezért az R. szerint csak a pályázati eljárásban, az ott írt rend szerint vonható le (20. §). A pályáztatási szabályok megsértése önmagában nem teszi érvénytelenné a szerződést, ha annak tartalma nem ütközik jogszabályba (BH 2001.234.). A pályázati eljárás érvénytelenségének jogkövetkezménye a közigazgatási eljárásban, illetőleg - ha ennek egyéb feltételei fennállnak - közigazgatási perben vonható le.