448/D/2002. AB végzés

a Polgári perrendtartásról szóló indítvány tárgyában

Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 270. § (2) bekezdésében "- a külön jogszabály rendelkezése alapján -" szövegrész alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó az alkotmányjogi panaszt a Legfelsőbb Bíróság Mfv. II. 10.289/2001/8. számú, perköltséget helyben hagyó jogerős végzés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasító végzésével szemben nyújtotta be. Kérte annak megállapítását, hogy az 1992. évi LXVIII. törvény 15. §-ával módosított Pp. 270. § (2) bekezdésében "- a külön jogszabály rendelkezése alapján -" szövegrésze alkotmányellenes, indítványozta ennek megsemmisítését és annak kimondását, hogy e rendelkezések az indítványozó peres ügyében nem alkalmazhatók. Az alkotmányjogi panasz szerint: "Az eljárt bíróságok által hozott határozatok - az általunk alkotmányellenesnek tekintett jogszabályok alkalmazása következtében - megsértették az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt demokratikus jogállamiság követelményére vonatkozó előírást, a 12. § (2) és a 13. §-ában a tulajdonjog feltétlen tiszteletben tartására - és különösen az önkormányzati tulajdon védelmére - vonatkozó jogot, valamint a 70/A. § (1) bekezdésében a diszkrimináció tilalmára azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló - az 1992. évi LXVIII. törvény 15. §-val módosított - 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 270. § (2) bekezdése nem teszi lehetővé a perből elbocsátó végzéssel szemben, illetve valamennyi végzés esetében a perköltség tekintetében a felülvizsgálati eljárást." Álláspontja szerint ezzel a törvényhozó megsértette az Alkotmány 50. § (1) bekezdésében és 57. § (1) bekezdésében foglalt, a bírósághoz való fordulás alapjogi rendelkezését, alkotmányos indok nélkül "eltérően kezeli" az állampolgárokat abban, hogy milyen esetekben kérhetik az ügydöntő végzés felülvizsgálatát.

Felhívásra benyújtott kiegészítő beadványában a tértivevények másolatának csatolásával az indítványozó azt igazolta, hogy 2002. április 22-én vette át a Legfelsőbb Bíróság Mfv. II. 10.289/2001/8. számú végzését, alkotmányjogi panasza ettől az időponttól számított hatvan napon belül, 2002. május 30-án érkezett az Alkotmánybírósághoz. A kiegészítő beadvány szerint alkotmányos követelmény, hogy az elbíráláskor hatályos eljárási szabályt kell alkalmazni. Javasolta, hogy az Alkotmánybíróság mondja ki: "alkotmányos követelmény, hogy függetlenül a bírósági határozat formájától (ítélet vagy végzés), az ügyfél vagyoni jellegű és érdekű követelése tekintetében a felülvizsgálatra vonatkozó jogosultság csak egységesen kezelhető".

II.

1. Elsőként az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy fennállnak-e az alkotmányjogi panasz előterjesztésének törvényi feltételei.

Az Abtv. 48. § (1) bekezdése szerint az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. A (2) bekezdés értelmében az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított 60 napon belül lehet az Alkotmánybírósághoz írásban benyújtani. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az Abtv. 48. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat együttesen kell értelmezni és figyelembe venni [23/1991. (V. 18.) AB végzés, ABH 1991, 361-362.; 41/1998. (X. 2.) AB határozat, ABH 1998, 306, 309.]. A 23/1991. (V. 18.) AB végzésben (ABH 1991, 361.) az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy az alkotmányjogi panaszra megállapított határidő számítása szempontjából a rendkívüli jogorvoslatokat figyelmen kívül kell hagyni. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság a 41/1998. (X. 2.) AB határozatában azt is kifejtette, hogy "ha a panaszolt alapjogsérelem nem a rendes, hanem a rendkívüli jogorvoslati eljárásban következett be, alkotmányos követelmény, hogy az alkotmányjogi panasz benyújtásának határidejét a rendkívüli jogorvoslati eljárásban hozott (...) határozat kézbesítésétől kell számítani. (...) Mindazonáltal lehetséges, hogy a kifogásolt alapjogsértés a (...) rendkívüli eljárásban következik be. Mind a polgári, mind a büntető felülvizsgálati rendkívüli eljárás (...) során törvényi lehetőség van ugyanis arra, hogy a felülvizsgálati bíróság a jogerős határozatot hozó bíróság álláspontjától eltérő érdemi álláspontot foglaljon el. Ha a felülvizsgálati bíróság határozata az ügyet ilyen módon zárja le jogerősen, az alkotmányjogi panasz benyújtására megszabott törvényi határidő a felülvizsgálat tárgyában hozott határozat kézbesítésétől veszi kezdetét (...) az Abtv. 48. § (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételeket együttesen kell értelmezni és alkalmazni. Vagyis a panasz benyújtására irányadó határidő számítására vonatkozó (...) álláspontot csak akkor lehet alkalmazni, ha a felülvizsgálati bíróság határozata az ügyet jogerősen eldönti. Ha ugyanis a felülvizsgálati bíróság határozata nem érdemi" (ABH 1998, 306, 310-311.), akkor az alkotmányjogi panasz benyújtásának nem állnak fenn az Abtv. 48. §-ában foglalt feltételei. [663/D/2000. AB határozat, ABH 2003, 1223, 1228-1229.]

2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a beadvány nem felel meg az alkotmányjogi panasszal szemben támasztott - a fentiekben ismertetett - követelményeknek. Az alkotmányjogi panasz benyújtására rendelkezésre álló határidőt akkor lehetett volna a Legfelsőbb Bíróság döntésének kézhezvételétől számítani, ha az az ügy érdemében hozott jogerős döntésnek minősült volna. Az indítványozó a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati kérelmet elutasító végzését támadta, amely azonban az ügy szempontjából nem érdemi döntés, ugyanis a jogerős érdemi döntést - éppen a felülvizsgálat kizártsága miatt - a másodfokon eljárt bíróság hozta. A jogerős másodfokú végzést a Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 8. Mf.23.306/2000/2. számon hozta, amely ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság 2002. március 6-án utasította el. Az indítványozó nem a másodfokú jogerős végzés kézbesítésétől számított 60 napon belül, hanem - a jogszabályban kizárt felülvizsgálati eljárás kezdeményezése után - 2002. május 30-án nyújtotta be alkotmányjogi panaszát, ami így nyilvánvalóan elkésett. Ezért az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 29. § e) pontja alapján az alkotmányjogi panaszt visszautasította.

Budapest, 2006. január 23.

Dr. Bihari Mihály s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bagi István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné

dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró