32022R1172[1]

A Bizottság (EU) 2022/1172 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. május 4.) az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer, valamint a feltételességhez kapcsolódó közigazgatási szankciók alkalmazása és kiszámítása tekintetében történő kiegészítéséről

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1172 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2022. május 4.)

az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer, valamint a feltételességhez kapcsolódó közigazgatási szankciók alkalmazása és kiszámítása tekintetében történő kiegészítéséről

I. FEJEZET

ALKALMAZÁSI KÖR

1. cikk

Alkalmazási kör

Ez a rendelet az (EU) 2021/2116 rendelet egyes nem alapvető elemeit kiegészítő rendelkezéseket állapít meg az alábbiakra vonatkozóan:

a) a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer tekintetében a szóban forgó rendelet 68. cikkének (3) bekezdésében, a földrajzi térinformatikai kérelmezési rendszer tekintetében 69. cikkének (6) bekezdésében, illetve a területi monitoring rendszer tekintetében 70. cikkének (2) bekezdésében említett minőségértékelés;

b) a szóban forgó rendelet 68. cikkében említett mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer;

c) a feltételességhez kapcsolódó közigazgatási szankcióknak a szóban forgó rendelet 85. cikkében említett alkalmazása és kiszámítása.

II. FEJEZET

AZ INTEGRÁLT RENDSZER

2. cikk

A mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer

(1) Az (EU) 2021/2116 rendelet 68. cikkében említett mezőgazdasági parcellaazonosító rendszernek a referenciaparcellák szintjén kell működnie, és az említett rendelet 69. cikke szerinti földrajzi térinformatikai kérelmezési rendszerrel és az ugyanazon rendelet 70. cikkében említett területi monitoring rendszerrel való adatcserét lehetővé tevő információkat kell tartalmaznia.

(2) E rendelet alkalmazásában a "referenciaparcella" olyan földrajzilag körülhatárolt terület, amely az (EU) 2021/2116 rendelet 68. cikkében említett, mezőgazdasági parcellákra vonatkozó azonosítási rendszerben egyedi azonosítóval szerepel. A referenciaparcella az (EU) 2021/2115 rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében említett mezőgazdasági területet képező területegységet tartalmaz. Adott esetben a referenciaparcellának azokat a nem mezőgazdasági területeket is magában kell foglalnia, amelyeket a tagállamok az (EU) 2021/2116 rendelet 65. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett területalapú beavatkozásokhoz nyújtott támogatásra jogosultnak tekintenek.

(3) Az (EU) 2021/2116 rendelet 65. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett területalapú beavatkozások iránti földrajzi térinformatikai kérelmek benyújtásához a kedvezményezetteknek a referenciaparcellákra kell támaszkodniuk.

(4) A tagállamoknak a referenciaparcellákat oly módon kell körülhatárolniuk, hogy biztosítsák, hogy a parcellák hosszú távon változatlanok és mérhetők legyenek, valamint lehetővé tegyék az (EU) 2021/2116 rendelet 65. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett területalapú beavatkozásokhoz nyújtott támogatásra a tagállamok által jogosultnak tekintett, évente bejelentett minden egyes mezőgazdasági parcella, illetve nem mezőgazdasági területet magában foglaló földterület egységes és egyértelmű lokalizálását.

(5) A tagállamok az azonosító rendszerben szereplő valamennyi referenciaparcellára vonatkozóan biztosítják az információk legalább háromévente történő frissítését. Emellett a tagállamok minden évben figyelembe veszik a térinformatikai kérelmezési rendszerből, a területi monitoring rendszerből vagy bármely más megbízható forrásból származó valamennyi információt.

(6) A tagállamok biztosítják, hogy a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer tartalmazza a mutatókra vonatkozó, az (EU) 2021/2116 rendelet 66. cikkének (2) bekezdésében említett helyes jelentéstétel szempontjából releváns adatok kinyeréséhez szükséges információkat.

(7) Az azonosító rendszerben a tagállamok minden egyes referenciaparcella esetében elvégzik legalább a következőket:

a) meghatározzák az integrált rendszer szerinti területalapú beavatkozások keretében a maximális támogatható területet. A maximálisan támogatható terület meghatározásához a tagállamok lehetőség szerint megfelelő kijelölés révén levonják a parcellából a nem támogatható részeket. A tagállamok előzetesen meghatározzák a parcella támogatható és nem támogatható részeinek értékeléséhez, számszerűsítéséhez és adott esetben kijelöléséhez használt kritériumokat és eljárásokat. A maximális támogatható terület meghatározásakor a tagállamok észszerű mozgásteret határozhatnak meg a helyes számszerűsítéshez, figyelembe véve a parcella határvonalait és állapotát;

b) azonosítják az (EU) 2021/2115 rendelet 4. cikkének 3. pontja szerinti mezőgazdasági területet. A tagállamok adott esetben biztosítják a mezőgazdasági területeken belül a szántóföld, az állandó kultúrák és az állandó gyepterület közötti különbségtételt, beleértve azt az esetet is, amikor az adott területen kijelölés révén agrárerdészeti rendszert hoznak létre, az említett rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerint;

c) a szórványosan elhelyezkedő, nem támogatható tájképi elemeket is tartalmazó állandó gyepterületeket illetően, amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy az (EU) 2021/2115 rendelet 4. cikke (4) bekezdése b) pontjának harmadik albekezdésében előírtak szerint rögzített csökkentési együtthatókat alkalmaznak a támogathatónak minősülő terület meghatározására, akkor minden releváns információt rögzítenek;

d) feltüntetik az olyan jellemzőket és/vagy kötelezettségvállalásokat, amelyek relevánsak a területalapú beavatkozások támogathatósága és a feltételességi követelmények szempontjából, és hosszú távon változatlanok. Ezeket az információkat attribútumként vagy rétegként kell rögzíteni a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerben, és legalább a következőket fel kell tüntetni:

i. adott esetben a tőzegláp vagy vizes élőhely elhelyezkedése az (EU) 2021/2115 rendelet III. mellékletében említett 2. sz. GAEC-előírással összhangban;

ii. a feltételesség vagy az (EU) 2021/2116 rendelet 65. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett beavatkozások szempontjából releváns tájképi elemek típusa és a parcellán való elhelyezkedése;

e) adott esetben meghatározzák az (EU) 2021/2115 rendelet III. mellékletében foglalt 8. számú GAEC-előírás szerinti nem termelési célú területek vagy tájképi elemek minimális aránya szempontjából releváns tájképi jellegzetességek helyét és méretét;

f) meghatározzák, hogy a parcellák az (EU) 2021/2115 rendelet 71. cikkében említett, hátrányos természeti adottsággal vagy egyéb területspecifikus hátrányokkal rendelkező területeken találhatók-e, vagy figyelembe kell-e venni az ugyanazon rendelet 72. cikkében említett, bizonyos kötelező követelményekből eredő területspecifikus hátrányokat;

g) meghatározzák, hogy a parcellák Natura 2000 területeken, a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) hatálya alá tartozó területeken, az (EU) 2021/2115 rendelet 37. cikkének (1) bekezdése alapján gyapottermesztésre engedélyezett mezőgazdasági földterületen, az említett rendelet 4. cikke (3) bekezdése c) pontja második albekezdésének i. pontjában említett kialakult helyi gyakorlatok részét képező területeken, az (EU) 2021/2115 rendelet III. mellékletében foglalt 9. sz. GAEC-előírás alapján környezeti szempontból érzékenynek minősített állandó gyepterületekkel borított területeken, illetve a 92/43/EGK tanácsi irányelv ( 2 ) vagy a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 3 ) hatálya alá tartozó területeken találhatók-e.

(8) Az (EU) 2021/2115 rendelet 70. és 72. cikke alapján támogatott, erdészettel kapcsolatos intézkedések esetében a tagállamok megfelelő alternatív rendszereket alakíthatnak ki a támogatás tárgyát képező, erdővel borított parcellák egyedi azonosításához.

(9) A földrajzi információs rendszert olyan, a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 4 ) meghatározott nemzeti koordinátarendszer alapján kell működtetni, amely lehetővé teszi a mezőgazdasági parcellák szabványosított mérését és egyedi azonosítását az adott tagállam egész területén. Amennyiben különböző koordináta-referenciarendszereket alkalmaznak, azoknak kölcsönösen ki kell zárniuk egymást, és az egyes koordinátarendszereknek biztosítaniuk kell az ugyanazon helyre vonatkozó információk közötti következetességet.

3. cikk

A mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer minőségértékelése

(1) A fenntarthatóságot elősegítő alapszintű a jövedelemtámogatással összefüggésben a tagállamok évente elvégzik az (EU) 2021/2116 rendelet 68. cikkének (3) bekezdésében említett minőségértékelést. A minőségértékelésnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

a) a támogatható maximális terület pontos mennyiségi meghatározása;

b) azon referenciaparcellák aránya és megoszlása, amelyek esetében a támogatható maximális területbe beleszámítanak a nem támogatható területek vagy amelyek esetében a támogatható maximális területbe nem számítanak bele a mezőgazdasági földterületek;

c) a jelentős hiányosságokkal rendelkező referenciaparcellák előfordulása;

d) a mezőgazdasági terület szántóföldként, állandó gyepterületként vagy állandó növénykultúraként való helyes besorolása minden egyes referenciaparcellában;

e) a területbejelentések referenciaparcellánkénti aránya;

f) azon referenciaparcellák osztályozása, amelyek esetében a támogatható maximális terület megállapítása a nem támogatható területek figyelembevételével, illetve a mezőgazdasági területek figyelmen kívül hagyásával történik, vagy amelyek esetében kritikus problémák jelentkeznek;

g) a rendszeres frissítési ciklus során módosult referenciaparcellák halmozott százalékos aránya.

A tagállamok biztosítják továbbá, hogy a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer aktualizálására irányuló valamennyi kérelmet oly módon teljesítsék, hogy nyomon követhető legyen, hogy azok a területi monitoring rendszerből, a kedvezményezett által végrehajtott intézkedésből vagy valamilyen más forrásból származnak-e.

(2) A tagállamok az (1) bekezdésben említett értékelést a referenciaparcellák egy adott mintája alapján végzik el. Az értékelés során olyan adatokat használnak, amelyek lehetővé teszik a tényleges helyzet értékelését.

(3) Amennyiben az értékelés a minőség terén hiányosságokat tár fel, a tagállamok megfelelő korrekciós intézkedéseket javasolnak.

4. cikk

A földrajzi térinformatikai kérelmezési rendszer minőségértékelése

(1) Az (EU) 2021/2116 rendelet 69. cikkének (6) bekezdésében említett éves minőségértékelés keretében értékelni kell a földrajzi térinformatikai kérelemben szereplő információk megbízhatóságát, valamint az (EU) 2021/2115 rendelet 7. cikkében említett mutatókra vonatkozó jelentéstételhez használt információk helytállóságát. A minőségértékelés során értékelni kell különösen a földrajzi térinformatikai kérelemben előre kitöltött információk teljességét és helyességét, a kedvezményezetteknek a kérelmezési folyamat során nyújtott, útmutatásul szolgáló figyelmeztetések teljességét és helyességét, valamint a földrajzi térinformatikai kérelmekben a benyújtást követően nyilvántartásba vett valamennyi változás nyomonkövethetőségét.

(2) A minőségértékelésnek a következőkből kell állnia:

a) annak ellenőrzése, hogy a tagállam által a földrajzi térinformatikai kérelem előzetes kitöltéséhez felhasznált információk hiánytalanok, helyesek és naprakészek voltak-e;

b) annak a tagállam általi ellenőrzése, hogy a kedvezményezett által területalapú beavatkozásra bejelentett területet az alkalmazandó támogathatósági feltételek tekintetében helyesen határozták-e meg;

c) annak ellenőrzése, hogy a kérelmezési folyamat során a tagállamok által a kedvezményezetteknek címzett, útmutatásul szolgáló figyelmeztetések küldésekor a lehetőségekhez mérten figyelembe vették-e a beavatkozások valamennyi támogathatósági feltételét és adott esetben a feltételességi követelményeket;

d) annak ellenőrzése, hogy a tagállam a benyújtott földrajzi térinformatikai kérelem valamennyi módosítását nyilvántartásba vette-e oly módon, hogy nyomon követhető legyen, hogy az a területi monitoring rendszer által adott figyelmeztetésből, a kedvezményezett által végrehajtott intézkedésből vagy valamilyen más forrásból származik-e.

(3) A (2) bekezdés a), c) és d) pontjában előírt minőségértékelést a kérelmezési eljárásnak a támogatási kérelmek reprezentatív mintáján történő informatikai tesztelésével és ismételt elvégzésével kell végrehajtani.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti ellenőrzés esetében a minőségértékelést helyszíni látogatások vagy ugyanazon naptári év képanyagának elemzése révén kell elvégezni, legalább ugyanolyan minőségben, mint ami az (EU) 2021/2116 rendelet 68. cikkének (3) bekezdésében említett minőségértékeléshez szükséges. A szóban forgó ellenőrzést a beavatkozás tekintetében bejelentett terület mérésével, az e rendelet 5. cikkében említett területi monitoring rendszer minőségértékelésére kiválasztott mintán kell elvégezni.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy az integrált rendszer által kezelt valamennyi területalapú beavatkozás bekerüljön a (3) és (4) bekezdésben említett mintákba, és azok a minőségértékelési eljárás során ellenőrzésre kerüljenek.

(6) Amennyiben az értékelés a minőség terén hiányosságokat tár fel, a tagállamok megfelelő korrekciós intézkedéseket javasolnak.

5. cikk

A területi monitoring rendszer minőségértékelése

(1) Az (EU) 2021/2116 rendelet 70. cikkének (2) bekezdésében említett éves minőségértékelés keretében értékelni kell a területi monitoring rendszer végrehajtásának megbízhatóságát, diagnosztikai információkat kell szolgáltatni a beavatkozások és a támogathatósági feltételek szintjén hozott helytelen döntések forrásairól és különösen értékelni kell az (EU) 2021/2115 rendelet 7. cikkében említett mutatókra vonatkozó jelentéstételhez szolgáltatott információk helytállóságát.

(2) A minőségértékelést helyszíni látogatások vagy ugyanazon naptári év képanyagának elemzése révén kell elvégezni, adott esetben legalább ugyanolyan minőségben, mint ami az (EU) 2021/2116 rendelet 68. cikkének (3) bekezdésében említett minőségértékeléshez szükséges. A helyszíni látogatásokra az év során bármikor sor kerülhet, és egyazon látogatás során a lehetőségekhez mérten az adott kedvezményezettre vonatkozó összes támogathatósági feltételt ellenőrizni kell. A tagállamok által a minőségértékeléshez használt képanyagnak a tényleges helyszíni helyzet tekintetében meggyőző és megbízható eredményekkel kell szolgálnia. Amennyiben a tagállamok a Kopernikusz-Sentinelek adataival legalább egyenértékű adatként földrajzi koordinátákkal ellátott fényképeket használnak a mezőgazdasági tevékenységek megfigyelésére, nyomon követésére és értékelésére, a tagállamok a földrajzi koordinátákkal ellátott fényképek alapján hozott döntések minőségértékelését a földrajzi koordinátákkal ellátott fényképek nem automatizált elemzése révén is elvégezhetik, feltéve, hogy azok meggyőző és megbízható eredményeket hoznak.

(3) A beavatkozások szintjén a minőségértékelés a következőkből áll:

a) a területalapú beavatkozás tárgyát képező parcellák támogathatósági feltételeire vonatkozó helytelen döntésekből eredő hibák számszerűsítése, függetlenül attól, hogy az adott döntés a területi monitoring rendszerből származik-e vagy sem. Az eredményt hektárban kell kifejezni;

b) azon parcellák számának számszerűsítése, amelyek esetében a területi monitoring rendszer a támogathatósági feltételeknek való meg nem felelést állapított meg, valamint azon parcellák számának számszerűsítése, amelyek a támogatási kérelmek módosításának határideje után nem feleltek meg a támogathatósági feltételeknek.

(4) A 2025. február 15-ig, illetve 2027. február 15-ig esedékes jelentéseknek ki kell terjedniük annak ellenőrzésére is, hogy a területalapú beavatkozások valamennyi monitoring útján ellenőrizhetőnek tekintett támogathatósági feltétele 2024-ben, illetve 2026-ban területi monitoring rendszer hatálya alá tartozott-e. E jelentések eredményeinek értékelését követően korrekciós intézkedésekre lehet szükség.

(5) A minőségértékelésnek a kérelmezett beavatkozások valamennyi támogathatósági feltételének a parcellák reprezentatív mintáján végzett ellenőrzésével kell történnie.

(6) Az egyszerűsítés érdekében és tekintettel arra, hogy a területi monitoring rendszer minőségértékelési mintája megfelelő szintű bizonyosságot nyújt a beavatkozásonkénti támogathatósági feltételek teljesítése tekintetében, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az e rendelet 4. és 5. cikkében említett minőségértékeléseket figyelembe veszik az ellenőrzési rendszer létrehozására vonatkozóan az (EU) 2021/2116 rendelet 72. cikkében meghatározott kötelezettség tekintetében.

(7) A tagállamok biztosítják, hogy a területi monitoring rendszer tekintetében az (EU) 2021/2116 rendelet 70. cikkének (1) bekezdésében említett fokozatos felállítás lehetőségétől függetlenül az integrált rendszer által kezelt valamennyi területalapú beavatkozás bekerüljön a parcellamintába, és a minőségértékelési folyamat során ellenőrzésre kerüljön.

(8) Amennyiben a (3) bekezdés a) és b) pontjában említett számszerűsítések eredményei hiányosságokat tárnak fel, a tagállam megfelelő korrekciós intézkedéseket javasol.

(9) A monitoring útján nem ellenőrzött vagy nem meggyőző módon ellenőrzött támogathatósági feltételek esetében a korrekciós intézkedések közé tartozhatnak a helyszíni látogatások. Azokban az esetekben, amikor az adott naptári évre vonatkozó minőségértékelés eredményei alapján korrekciós intézkedésekre van szükség, előfordulhat, hogy a következő évi minőségértékelési jelentésben további részleteket kell feltüntetni az orvosolandó hiányosságok tekintetében.

III. FEJEZET

A FELTÉTELESSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ KÖZIGAZGATÁSI SZANKCIÓK ALKALMAZÁSA ÉS KISZÁMÍTÁSA

6. cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában az (EU) 2021/2116 rendelet IV. címének IV. fejezetében foglalt fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

Ezenkívül a következő fogalommeghatározásokat is alkalmazni kell:

a) "meg nem felelés": az (EU) 2021/2115 rendelet 12. cikkének (4) bekezdésében említett, uniós jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeknek vagy a tagállamok által az említett rendelet 13. cikkével összhangban meghatározott, a föld jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírásoknak való meg nem felelés;

b) "előírások": a tagállamok által az (EU) 2021/2115 rendelet 13. cikkével összhangban meghatározott előírások;

c) "a ténymegállapítás éve": az adminisztratív vagy helyszíni ellenőrzés elvégzése szerinti naptári év;

d) "a feltételesség területei": az (EU) 2021/2115 rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében említett három különböző terület.

7. cikk

A meg nem felelésre vonatkozó általános elvek

(1) A meg nem felelés ismételt előfordulásának megállapítása céljából a kölcsönös megfeleltetési szabályoknak való, a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelettel összhangban meghatározott meg nem feleléseket kell figyelembe venni.

(2) A meg nem felelés "mértékét" különösen annak figyelembevételével kell megállapítani, hogy a meg nem felelés kiterjedt hatással rendelkezik-e, vagy hatása magára a mezőgazdasági üzemre korlátozódik.

(3) A meg nem felelés "súlyossága" különösen a meg nem felelés következményeinek jelentőségétől függ, tekintetbe véve a szóban forgó követelmény vagy előírás célját.

(4) A meg nem felelés "folytonossága" különösen a hatás időtartamától vagy attól függ, hogy e hatásokat meg lehet-e szüntetni megfelelő eszközökkel.

(5) E fejezet alkalmazásában a meg nem felelést akkor kell "megállapítottnak" tekinteni, ha az az (EU) 2021/2116 rendelettel összhangban végrehajtott ellenőrzés eredményeképpen vagy az illetékes ellenőrző hatóság, illetve adott esetben a kifizető ügynökség számára valamely más forrásból ismertté vált információ nyomán kerül megállapításra.

8. cikk

A közigazgatási szankciókra vonatkozó általános elvek

(1) Az (EU) 2021/2116 rendelet 84. cikkének (1) bekezdésében előírt közigazgatási szankció csak akkor szabható ki, ha a meg nem felelést a meg nem felelés évétől kezdődő és azt is magában foglaló három egymást követő naptári éven belül állapítják meg.

(2) Amennyiben ugyanaz a meg nem felelés több naptári éven keresztül folyamatosan előfordul, minden olyan naptári évre közigazgatási szankciót kell alkalmazni, amelyben a meg nem felelés fennállt. A közigazgatási szankciók kiszámítása az érintett kedvezményezettnek a meg nem felelés bekövetkezte szerinti naptári években benyújtott vagy majd benyújtásra kerülő támogatási kérelmei vagy kifizetési kérelmei tekintetében nyújtott vagy nyújtandó kifizetések alapján történik.

(3) Amennyiben a ténymegállapítás naptári évében a kedvezményezett nem nyújt be támogatási kérelmet vagy az igazgatási szankció meghaladja a kedvezményezett által a ténymegállapítás naptári évében benyújtott vagy benyújtandó támogatási kérelmek alapján a kedvezményezettnek odaítélt vagy odaítélendő kifizetések teljes összegét, a közigazgatási szankciót az (EU) 2022/128 bizottsági végrehajtási rendelet ( 5 ) 30. cikkének megfelelően kell megfizettetni.

9. cikk

A támogatáscsökkentés százalékos aránya nem szándékos meg nem felelés esetén

(1) A megállapított nem szándékos meg nem felelések esetében a kifizető ügynökség a meg nem felelésnek az illetékes ellenőrző hatóság által az (EU) 2021/2116 rendelet 85. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett kritériumok figyelembevételével elvégzett értékelése alapján dönthet úgy, hogy az említett rendelet 85. cikkének (2) bekezdésében meghatározott százalékos arányt legfeljebb 1 %-ra csökkenti.

(2) Amennyiben egy megállapított nem szándékos meg nem felelés súlyos következményekkel jár az érintett előírás vagy követelmény céljának elérésére nézve, vagy közvetlen köz- vagy állategészségügyi kockázatot jelent, a kifizető ügynökség a meg nem felelésnek az illetékes ellenőrző hatóság által az (EU) 2021/2116 rendelet 85. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett kritériumok figyelembevételével elvégzett értékelése alapján dönthet úgy, hogy az említett rendelet 85. cikkének (5) bekezdésében említett százalékos arányt legfeljebb 10 %-ra növeli.

(3) Amennyiben ugyanazon követelménynek vagy előírásnak való nem szándékos meg nem felelés három egymást követő naptári éven belül továbbra is fennáll, az (EU) 2021/2116 rendelet 85. cikke (6) bekezdésének első albekezdésében meghatározott csökkentési százalék csak akkor alkalmazandó, ha a kedvezményezettet tájékoztatták az előző megállapított meg nem felelésről. Ha ugyanazon meg nem felelés alapos ok nélkül továbbra is fennáll, és a kedvezményezett ezt nem tudja kielégítően indokolni, azt szándékos meg nem felelésnek kell tekinteni.

(4) Amennyiben egy megállapított meg nem felelésnek nincs vagy csak jelentéktelen következményei vannak az érintett előírás vagy követelmény céljának elérésére nézve, és az (EU) 2021/2116 rendelet 85. cikke (3) bekezdésének első albekezdésével összhangban nem került kiszabásra közigazgatási szankció, a meg nem felelés megismétlődésének vagy tartósságának megállapítása céljából a meg nem felelést nem kell figyelembe venni.

(5) Amennyiben egy tagállam az (EU) 2021/2116 rendelet 66. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett területi monitoring rendszert használja a meg nem felelés eseteinek feltárására, a megállapított nem szándékos meg nem felelések esetében alkalmazandó csökkentés lehet alacsonyabb az e cikk (1) bekezdésében előírt csökkentésnél, de nem lehet kevesebb, mint az említett rendelet 83. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett kifizetésekből és támogatásokból eredő teljes összeg 0,5 %-a.

10. cikk

A támogatáscsökkentések százalékos aránya szándékos meg nem felelés esetén

Megállapított szándékos meg nem felelés esetén a csökkentés százalékos aránya egyenlő legalább az (EU) 2021/2116 rendelet 83. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett kifizetésekből és támogatásokból eredő teljes összeg 15 %-ával. A meg nem felelésnek az illetékes ellenőrző hatóság által elvégzett, az említett rendelet 85. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett kritériumok figyelembevételével történő értékelése alapján a kifizető ügynökség dönthet úgy, hogy ezt a százalékos arányt legfeljebb 100 %-ra növeli.

11. cikk

A csökkentések kiszámítása ugyanabban a naptári évben előforduló több meg nem felelés esetén

(1) Amennyiben egy előírásnak való megállapított meg nem felelés egy követelménynek való meg nem felelésnek is minősül, a meg nem felelést egyetlen meg nem felelésnek kell tekinteni. A támogatáscsökkentés kiszámítása céljából a meg nem felelést a követelmény feltételességhez kapcsolódó területe részének kell tekinteni.

(2) Amennyiben ugyanabban a naptári évben egynél több nem ismétlődő, nem szándékos meg nem felelést tártak fel, a támogatáscsökkentés megállapítására szolgáló eljárást minden egyes meg nem felelésre külön-külön kell alkalmazni, és az eredményül kapott százalékokat össze kell adni. A teljes csökkentés azonban nem haladhatja meg:

a) az (EU) 2021/2116 rendelet 83. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett kifizetésekből és támogatásból eredő teljes összeg 5 %-át, amennyiben a meg nem felelések egyike sem jár súlyos következményekkel az érintett előírás vagy követelmény célkitűzéseinek teljesítésére nézve, illetve a meg nem felelések egyike sem jelent közvetlen kockázatot a köz- vagy állategészségügyre; vagy

b) az (EU) 2021/2116 rendelet 83. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett kifizetésekből és támogatásból eredő teljes összeg 10 %-át, amennyiben a meg nem felelések legalább egyike súlyos következményekkel jár az érintett előírás vagy követelmény célkitűzéseinek teljesítésére nézve, illetve közvetlen kockázatot jelent a köz- vagy állategészségügyre.

(3) Amennyiben ugyanabban a naptári évben egynél több ismétlődő, nem szándékos meg nem felelést tártak fel, a támogatáscsökkentés megállapítására szolgáló eljárást minden egyes meg nem felelésre külön-külön kell alkalmazni, és a támogatáscsökkentések eredményül kapott százalékos arányait össze kell adni. A csökkentés azonban nem haladhatja meg az (EU) 2021/2116 rendelet 83. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett kifizetésekből és támogatásokból eredő teljes összeg 20 %-át.

(4) Amennyiben ugyanabban a naptári évben egynél több szándékos meg nem felelést tártak fel, a támogatáscsökkentés megállapítására szolgáló eljárást minden egyes meg nem felelésre külön-külön kell alkalmazni, és az eredményül kapott csökkentési százalékos arányokat össze kell adni. A csökkentés azonban nem haladhatja meg az (EU) 2021/2116 rendelet 83. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett kifizetésekből és támogatásokból eredő teljes összeg 100 %-át.

(5) Amennyiben ugyanabban a naptári évben többször fordult elő nem szándékos, ismétlődő és szándékos meg nem felelés, akkor a támogatáscsökkentések eredményül kapott százalékos arányait - adott esetben az e cikk (2), (3) és (4) bekezdésének alkalmazását követően - össze kell adni. A csökkentés azonban nem haladhatja meg az (EU) 2021/2116 rendelet 83. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett kifizetésekből és támogatásokból eredő teljes összeg 100 %-át.

IV. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12. cikk

Átmeneti rendelkezések

Az (EU) 2021/2116 rendelet 104. cikke (1) bekezdése második albekezdése a) pontjának iv. alpontjától eltérve, a feltételességgel kapcsolatos szabályoknak való megfelelés tekintetében az említett rendelet 83. cikke szerint végrehajtandó ellenőrzést az 1305/2013/EU rendeletnek megfelelően 2025. december 31-ig végrehajtott vidékfejlesztési programokon keresztül és az ugyanazon rendelet 21. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja, valamint 28., 29., 30., 31. és 34. cikke alapján támogatott területeken kell elvégezni, amennyiben az érintett kedvezményezett az (EU) 2021/2115 rendelet értelmében a KAP stratégiai terv keretében is területalapú támogatásban részesül.

Úgy kell tekinteni, hogy az első bekezdésben említett feltételességi ellenőrzések kiterjednek az 1306/2013/EU rendelet 96. cikkében említett kölcsönös megfeleltetési ellenőrzésekre, kivéve, ha a feltételességi szabályoknak való meg nem felelésre derül fény. A feltételességre vonatkozó szabályok be nem tartása esetén a tagállam az említett cikkel összhangban ellenőrzéseket végez a vidékfejlesztési programok területalapú intézkedéseire vonatkozóan, és szabálytalanságok feltárása esetén a közigazgatási szankciók kiszámítására és alkalmazására vonatkozóan az 1306/2013/EU rendeletben megállapított szabályokat alkalmazza.

13. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 2023. január 1-jével hatályát veszti.

Az említett rendelet azonban továbbra is alkalmazandó:

a) a 2023. január 1-je előtt benyújtott, közvetlen kifizetések iránti támogatási kérelmekre;

b) az 1305/2013/EU rendelet alapján végrehajtott támogatási intézkedésekkel kapcsolatban benyújtott kifizetési kérelmekre;

c) a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó szabályokkal kapcsolatos kontrollrendszerre és közigazgatási szankciókra.

14. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2023. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

( 2 ) A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

( 5 ) A Bizottság (EU) 2022/128 végrehajtási rendelete (2021. december 21.) az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó, a kifizető ügynökségekkel és más szervekkel, a pénzgazdálkodással, a záróelszámolással, az ellenőrzésekkel, a biztosítékokkal és az átláthatósággal kapcsolatos szabályok megállapításáról (HL L 20., 2022.1.31., 131. o.).