32022R0128[1]

A Bizottság (EU) 2022/128 végrehajtási rendelete (2021. december 21.) az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó, a kifizető ügynökségekkel és más szervekkel, a pénzgazdálkodással, a záróelszámolással, az ellenőrzésekkel, a biztosítékokkal és az átláthatósággal kapcsolatos szabályok megállapításáról

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/128 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. december 21.)

az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó, a kifizető ügynökségekkel és más szervekkel, a pénzgazdálkodással, a záróelszámolással, az ellenőrzésekkel, a biztosítékokkal és az átláthatósággal kapcsolatos szabályok megállapításáról

I. FEJEZET

Kifizető ügynökségek és más szervek

1. cikk

A kifizető ügynökségek akkreditálási eljárása

A tagállam kijelöl egy miniszteri szintű hatóságot, amelynek hatáskörébe tartozik:

a) a kifizető ügynökségek akkreditációjának megadása, felülvizsgálata és visszavonása;

b) az e fejezet szerint az illetékes hatóságra ruházott tevékenységek elvégzése.

Az ellenőrző szerv által elvégzendő vizsgálat (előakkreditációs vizsgálat) különösen a következőkre terjed ki:

a) a kifizetések engedélyezéséhez és végrehajtásához, valamint az éves teljesítményjelentés elkészítéséhez kapcsolódó meglévő eljárások és rendszerek;

b) a feladatok megosztása, valamint a belső és külső kontroll megfelelősége az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) (a továbbiakban együttesen: az alapok) által finanszírozott ügyletek tekintetében;

c) a bevezetett eljárások és rendszerek alkalmassága arra, hogy megvédjék az uniós költségvetés érdekeit, a kockázatértékelés-alapú csalás elleni intézkedéseket is beleértve;

d) az információs rendszerek biztonsága;

e) a könyvviteli nyilvántartás vezetése.

Az ellenőrző szervnek jelentést kell készítenie az elvégzett ellenőrzési munkáról és annak eredményeiről, amelyben értékelnie kell, hogy a kifizető ügynökség megfelel-e az akkreditációs kritériumoknak. Jelentését be kell nyújtania az illetékes hatóságnak, amely ezt követően értékeli az eredményeket, majd kiadja az akkreditációs okmányt, amennyiben meggyőződött róla, hogy a kifizető ügynökség teljesíti az akkreditációs kritériumokat.

Az egyedi feltételek teljesítéséhez szükséges változtatások végrehajtásáig az akkreditációt feltételes jelleggel is meg lehet adni az észlelt problémák súlyosságának figyelembevételével meghatározott időtartamra, de legfeljebb 12 hónapra. Megfelelően indokolt esetben a Bizottság az érintett tagállam kérésére az említett időszakot meghosszabbíthatja.

Az (EU) 2021/2116 rendelet 90. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában meghatározott információkat közvetlenül a kifizető ügynökség első akkreditálása után, de mindenképpen az adott kifizető ügynökség által teljesített kifizetéseknek az alapokra való terhelése előtt közölni kell. A szóban forgó információkat az alábbiakkal kapcsolatos nyilatkozatoknak és dokumentumoknak kell kísérniük:

a) a kifizető ügynökségre ruházott felelősségek;

b) a feladatkörök megoszlása a kifizető ügynökség szervezeti egységei között;

c) a kifizető ügynökség kapcsolata azokkal az egyéb köz- vagy magánjogi szervekkel, amelyek hatáskörébe tartozik olyan intézkedések végrehajtása, amelyek keretében az ügynökség kiadásokat terhel az alapokra;

d) a kedvezményezettek kérelmeinek befogadásához, elbírálásához és engedélyezéséhez, valamint a kiadások engedélyezéséhez, teljesítéséhez és könyveléséhez kapcsolódó eljárások;

e) az információs rendszerek biztonságára vonatkozó rendelkezések;

f) a (3) bekezdésben említett ellenőrző szerv által elvégzett előakkreditációs vizsgálatról szóló jelentés.

2. cikk

A kifizető ügynökségek akkreditációjának felülvizsgálata és visszavonása

Az illetékes hatóságnak háromévente írásban jelentést kell tennie a Bizottságnak a kifizető ügynökségeknél általa végzett felügyeleti és monitoring tevékenységekről. A jelentésnek ki kell terjednie annak vizsgálatára, hogy a kifizető ügynökségek folyamatosan megfelelnek-e az akkreditációs kritériumoknak, valamint ismertetnie kell a hiányosságok orvoslása érdekében hozott intézkedéseket. Az illetékes hatóságnak közölnie kell, hogy a felelősségi körébe tartozó kifizető ügynökség továbbra is megfelel-e az akkreditációs kritériumoknak.

3. cikk

A koordináló szerv akkreditációjának megadására, felülvizsgálatára és visszavonására szolgáló eljárás

Az (EU) 2021/2116 rendelet 90. cikke első albekezdésének a) pontjában meghatározott információkat közvetlenül a koordináló szerv első akkreditálását követően, de mindenképpen az adott koordináló szerv felelősségi körébe tartozó bármely kiadásnak az alapokra való terhelése előtt közölni kell. A szóban forgó információkat az alábbiakkal kapcsolatos nyilatkozatoknak és dokumentumoknak kell kísérniük:

a) a koordináló szervre ruházott feladatkörök;

b) a feladatkörök koordináló szerven belüli megoszlása;

c) a koordináló szerv kapcsolata azokkal az egyéb - köz- vagy magánjogi - szervekkel, amelyek kötelesek együttműködni vele a feladatai ellátása során;

d) a koordináló szerv feladatainak ellátását biztosító meglévő eljárások és rendszerek;

e) az információs rendszerek biztonságára vonatkozó rendelkezések;

f) a (2) bekezdésben említett akkreditációs kritériumoknak való megfelelés vizsgálatának eredménye.

Az akkreditációs kritériumoknak való megfelelés érdekében szükséges változtatások végrehajtásáig az akkreditáció:

a) ideiglenes jelleggel megadható egy új koordináló szerv számára;

b) valamely meglévő koordináló szerv esetében próbaidőre felfüggeszthető, feltéve, hogy a helyzet orvoslása érdekében cselekvési terv végrehajtására kerül sor.

Az akkreditációt vissza kell vonni, ha nem teljesülnek az akkreditációs kritériumok, és az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a koordináló szerv nem képes ellátni feladatait.

4. cikk

Vezetői nyilatkozatok

A vezetői nyilatkozatokat az e rendelet I., illetve II. mellékletében meghatározott formában kell elkészíteni, és azokban helyet kaphatnak az esetleges pénzügyi hatást számszerűsítő fenntartások. Amennyiben a vezetői nyilatkozatban fenntartások szerepelnek, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell egy korrekciós intézkedéseket előirányzó tervet és az annak megvalósításához kapcsolódó ütemtervet is.

5. cikk

Tanúsítás

Ha egy tagállamban egynél több tanúsító szerv működik, az adott tagállam kijelölhet egy nemzeti szintű állami tanúsító szervet, amely a koordinációért felelős.

Ezt a véleményt az e rendelet 6. és 7. cikke szerinti ellenőrzési munka eredményeire kell alapozni.

A tanúsító szervnek jelentést kell készítenie a megállapításairól. A jelentésnek ki kell terjednie a kifizető ügynökségnek az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 1.D. pontjával összhangban átruházott feladataira is. A jelentésnek az alábbiak értékelésére kell kitérnie a jelentési időszak vonatkozásában:

a) a kifizető ügynökség teljesítette-e az akkreditációs kritériumokat;

b) a kifizető ügynökség eljárásai megfelelő biztosítékot nyújtottak-e arra, hogy a kiadások alapokra történő terhelése az uniós szabályok betartásával történt, biztosítva a következőket: i. az (EU) 2021/2115 rendeletben említett beavatkozástípusok tekintetében a kiadásokhoz megfelelő bejelentett kimenet tartozik, és a kiadások teljesítésére az alkalmazandó irányítási rendszerekkel összhangban került sor, továbbá az eljárások továbbfejlesztésére vonatkozó ajánlások nyomán - ha volt ilyen - történt intézkedés; ii. a 228/2013/EU, a 229/2013/EU és az 1308/2013/EU rendeletben, valamint az 1144/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 1 ) megállapított intézkedéseket illetően, továbbá az (EU) 2021/2115 rendelet III. címe II. fejezete 3. szakaszának 2. alszakasza, illetve 155. cikkének (2) bekezdése szerinti, gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás, illetve korengedményes nyugdíjazáshoz nyújtott támogatás esetében az alapul szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek voltak, és az eljárások továbbfejlesztésére vonatkozó ajánlások nyomán - ha volt ilyen - történt intézkedés;

c) helyes-e az (EU) 2021/2116 rendelet 54. cikkében említett éves teljesítményalapú záróelszámolás céljára szolgáló, a kimeneti mutatókra vonatkozó teljesítményjelentés, valamint az (EU) 2021/2115 rendelet 134. cikkében említett többéves teljesítménymonitoringhoz kapcsolódó eredménymutatókra vonatkozó teljesítményjelentés, amely bizonyítja, hogy teljesült az (EU) 2021/2116 rendelet 37. cikke;

d) az e rendelet 33. cikkében említett éves pénzügyi kimutatás összhangban volt-e a kifizető ügynökségnél vezetett könyvelés és nyilvántartások adataival;

e) a kiadásokról és az állami intervenciós műveletekről szóló kimutatások lényegileg pontos, hiánytalan és alapos nyilvántartását képezték-e az alapok terhére elszámolt műveleteknek;

f) az Unió pénzügyi érdekeinek védelme megfelelően biztosítva volt-e a kifizetett előlegekkel, a megszerzett biztosítékokkal, az intervenciós készletekkel, valamint a befizettetendő pénzösszegekkel összefüggésben.

A jelentésnek információkat kell nyújtania az ellenőrzést végző személyzet létszámáról és képesítéséről, az elvégzett munkáról, a megvizsgált rendszerekről, adott esetben a lényegesség és a megszerzett bizonyosság szintjéről, az esetlegesen feltárt gyengeségekről és az ezekkel kapcsolatos ajánlásokról, valamint a tanúsító szerv és egyéb, a kifizető ügynökségen kívüli és belüli ellenőrző szervek minden olyan műveletéről, amelyek részben vagy egészben alapját képezik a tanúsító szerv által a jelentés tárgykörére vonatkozóan megfogalmazott megállapításoknak.

6. cikk

Ellenőrzési alapelvek

Ezt az irányítási rendszer működése kapcsán végzett rendszerellenőrzés és megfelelőségi vizsgálat, valamint a teljesítményjelentési rendszerhez kapcsolódó, a teljességet és a pontosságot érintő vizsgálatok és elemzési eljárások útján kell elvégezni.

Ami az éves pénzügyi kimutatások ellenőrzését illeti, tételesen és részletesen ellenőrizni kell a kiadásokat. Az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó, az első albekezdésben említettek szerinti ellenőrzést illetően a vizsgálatnak helyszíni vizsgálatot is magában kell foglalnia.

A Bizottság iránymutatásokat dolgoz ki, amelyek különösen a következőkre térnek ki:

a) részletesebb tájékoztatás és útmutatás az elvégzendő tanúsítási ellenőrzéssel kapcsolatban;

b) az ellenőrzési bizonyosság ellenőrzések révén elérendő észszerű szintjének meghatározása.

7. cikk

Ellenőrzési módszerek

A garanciaalapokkal kapcsolatban a tanúsító szerv kizárólag abban az esetben ellenőrizheti az új, alapul szolgáló hiteleket nyújtó szerveket, ha a következő helyzetek közül egyik vagy mindkettő fennáll:

a) az irányító hatóság vagy a pénzügyi eszközt végrehajtó szervezetek szintjén nem állnak rendelkezésre olyan igazoló dokumentumok, amelyek bizonyítékokat szolgáltatnának arra, hogy a pénzügyi eszközből ténylegesen támogatták a végső kedvezményezetteket;

b) bizonyítható, hogy az irányító hatóság vagy a pénzügyi eszközt végrehajtó szervezetek szintjén rendelkezésre álló dokumentumok nem adnak valós és pontos képet a nyújtott támogatásról.

A tagállam a III. mellékletben meghatározott mintával összhangban meghatározza a pénzügyi eszközökre vonatkozó, a feltételek teljesítését vagy az eredmények elérését igazoló ellenőrzési nyomvonal biztosítására szolgáló intézkedéseket.

II. FEJEZET

Az alapok pénzügyi irányítása

1. szakasz

Általános rendelkezések

8. cikk

A kifizető ügynökségek számlavezetése

A tagállamok kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátják a kifizetett kiadásokra és a beszedett címzett bevételekre vonatkozó információkat.

Az EMVA-t illetően az egyes kifizető ügynökségek kötelesek olyan könyvelést vezetni, amely minden egyes terv és beavatkozás tekintetében lehetővé teszi az összes művelet azonosítását. E könyvelésnek különösen a következőket kell tartalmaznia:

a) a közkiadások összege és az uniós hozzájárulások összege az egyes műveletek esetében;

b) a kedvezményezettekkel a megállapított szabálytalanságok vagy gondatlanságok következményeként visszafizettetendő összegek;

c) a visszafizettetett összegek, az eredeti művelet nevének megjelölésével.

2. szakasz

Az EMGA számlavezetése

9. cikk

A kiadásigazoló nyilatkozat kiállítása

10. cikk

Tagállami adatszolgáltatás

Az október 1. és 15. között kifizetett kiadásokra és beszedett címzett bevételekre vonatkozó tájékoztatást azonban legkésőbb október 25-ig továbbítani kell.

Minden releváns információt a Bizottság által az információs rendszereken keresztül a tagállamok rendelkezésére bocsátott minta alapján kell benyújtani.

Az (1) bekezdésben említett kiadásigazoló nyilatkozatnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az egyes kifizető ügynökségek kimutatása az uniós költségvetés nómenklatúrájának megfelelő, kiadások és címzett bevételek szerinti bontásban, az információs rendszer keretében a tagállamok rendelkezésére bocsátott részletes nómenklatúra szerint, az alábbiakra kiterjedően: i. az előző hónap folyamán kifizetett kiadások és beszedett címzett bevételek; ii. a pénzügyi év kezdetétől az előző hónap végéig kifizetett összes kiadás és címzett bevétel; iii. a következő három hónapra vonatkozó tervezett kiadások és címzett bevételek külön-külön, valamint adott esetben a pénzügyi év végéig terjedő időszakra vonatkozó tervezett kiadások és címzett bevételek összege. Amennyiben az első albekezdés iii. pontjában említett, a következő három hónapra vonatkozó tervezett kiadások és címzett bevételek a következő pénzügyi évre esnek, csak a havonkénti teljes összeget kell megadni;

b) az állami intervencióhoz kapcsolódó kiadásokat és bevételeket alátámasztó számlák.

11. cikk

A kiadásigazoló nyilatkozatokra és a címzett bevételekre alkalmazandó általános szabályok

Az ilyen kiadásokat és címzett bevételeket az EMGA költségvetéséhez kapcsolódó könyvelésben a megfelelő pénzügyi év alatt kell feltüntetni.

Ugyanakkor:

a) azokat a kiadásokat, amelyek az EMGA általi teljes vagy részleges átvállalásukat lehetővé tévő rendelkezés végrehajtása előtt kifizethetők, csak a következőképpen lehet bejelenteni: i. vagy arra a hónapra, amely folyamán az említett rendelkezést végrehajtották; vagy ii. az említett rendelkezés végrehajtását követő hónapra;

b) az EMGA-hoz kapcsolódó címzett bevételeket arra a hónapra kell bejelenteni, amelynek folyamán lejár az uniós jogszabályokban a megfelelő összegek befizetésére előírt határidő. Amennyiben valamely kifizető ügynökség esetében a címzett bevételek korrekciói egy adott költségvetési sor kapcsán negatív címzett bevételek bevallását eredményeznék, a túllépést okozó korrekciókat át kell vinni a következő hónapra.

Ha az EMGA keretében folyósítandó kifizetéseket hitelekkel terhelik meg, azokat az (1) bekezdés alkalmazása céljából úgy kell tekinteni, mint amelyeket teljes egészében:

a) a kedvezményezettnek járó összeg kifizetésének napján teljesítettek, ha a hitel kisebb a teljesített kiadásnál;

b) a kiegyenlítés napján teljesítettek, ha a kiadás a hitelnél kisebb vagy azzal azonos összegű.

12. cikk

A közraktározásra vonatkozó kiadásigazoló nyilatkozatokra alkalmazandó különös szabályok

Ugyanakkor:

a) a szeptember folyamán végzett műveletek esetében a kifizető ügynökségeknek legkésőbb október 15-ig el kell számolniuk az értékeket és az összegeket;

b) a 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett értékcsökkenés teljes összegei esetében az összegeket az azokat előíró határozatban megállapított napon kell elszámolni.

13. cikk

A Bizottság kifizetési határozata

14. cikk

A pénzügyi források tagállamok rendelkezésére bocsátása

A Bizottság a havi kifizetésekkel kapcsolatos döntése nyomán a költségvetési előirányzatok keretében az egyes tagállamok által nyitott számlán a tagállamok rendelkezésére bocsátja az EMGA-ból finanszírozandó kiadások fedezéséhez szükséges pénzügyi forrásokat, miután levonta a címzett bevételeknek megfelelő összeget.

Ha a Bizottság által a 13. cikk (1) bekezdésének alkalmazása céljából megállapított összeg valamely tagállam esetében összességében vagy egy adott költségvetési sor tekintetében negatív, a tényleges ellentételezés a következő hónapokra halasztható.

15. cikk

Az állami intervencióval kapcsolatos kommunikáció

A kifizető ügynökségek:

a) kérésre kötelesek átadni a Bizottságnak az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkének (7) bekezdésben említett dokumentumokat és információkat, valamint az intervenciós intézkedések alkalmazására és végrehajtására vonatkozóan elfogadott kiegészítő nemzeti közigazgatási rendelkezéseket;

b) az e rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében előírt határidőre, a Bizottság által az információs rendszereken keresztül a tagállamok rendelkezésére bocsátott minta szerint kötelesek benyújtani a Bizottságnak a közraktározásra vonatkozó információkat.

16. cikk

A kifizető ügynökségek közraktározási műveletekről vezetett elszámolásainak tartalma

Az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerinti készletnyilvántartásoknak a következő adatkategóriákat kell - egymástól elkülönítve - tartalmazniuk:

a) a fizikai művelet segítségével vagy anélkül történő betároláskor és kitároláskor megállapított termékmennyiségek;

b) a leginkább rászoruló személyek javára a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból ingyenesen szétosztott mennyiségek, amelyeket a 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke (3) bekezdésének rendelkezései alapján vettek számviteli nyilvántartásba, megkülönböztetve a más tagállamoknak átadott mennyiségeket;

c) a mintavételezés tárgyát képező mennyiségek, megkülönböztetve a felvásárlók által vett mintákat;

d) azon mennyiségek, amelyek az éves leltár keretében vagy az intervenciós készletekbe való átvétel utáni ellenőrzés alkalmával végrehajtott szemrevételezést követően nem újracsomagolhatók, így közvetlen értékesítés tárgyát képezik;

e) az azonosítható vagy azonosíthatatlan okból hiányzó mennyiségek, a hivatalos tűréshatároknak megfelelőket is beleértve;

f) a minőségromlást mutató mennyiségek;

g) a többletmennyiségek;

h) a tűréshatárokat meghaladó hiányzó mennyiségek;

i) azon betárolt mennyiségek, amelyekről bebizonyosodott, hogy nem felelnek meg a megkövetelt feltételeknek, és amelyek átvételét ebből kifolyólag elutasították;

j) az egyes hónapok vagy a számviteli év végén készleten lévő, a következő hónapra vagy a következő számviteli évre átvitt nettó mennyiségek.

Az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerinti pénzügyi elszámolásoknak a következőket kell tartalmazniuk:

a) az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett mennyiségek értéke, külön-külön feltüntetve a felvásárolt mennyiségek és az eladott mennyiségek értékét;

b) az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett ingyenes szétosztási rendszer keretében felhasznált vagy elkönyvelt mennyiségek könyv szerinti értéke;

c) a 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi költségek;

d) a 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett fizikai műveletekkel kapcsolatban felmerülő kiadások;

e) a 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett értékcsökkenésekből eredő összegek;

f) az eladóktól, felvásárlóktól és raktározóktól beszedett vagy velük visszafizettetett, az e rendelet 21. cikkében említetteken kívüli összegek;

g) az éves leltárt vagy a termékeknek az intervenciós készletekbe való átvétele utáni ellenőrzéseket követően végrehajtott közvetlen értékesítésekből származó összeg;

h) a termékek kitárolásából származó veszteségek vagy nyereségek, figyelembe véve az e bekezdés e) pontjában említett értékcsökkenéseket;

i) az egyéb terhelések vagy jóváírások, többek között azok, amelyek az e cikk (1) bekezdésének c)-g) pontjában említett mennyiségekhez kapcsolódnak;

j) átlagos könyv szerinti érték tonnában kifejezve.

17. cikk

Az állami intervenciós műveletek elszámolása

Az (1) bekezdésben említett megállapítások és számítások azonban a következő szabályok alkalmazásától függenek:

a) a hiányt vagy minőségromlást mutató mennyiségekhez kapcsolódó kitárolási költségeket - a 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet VI. és VII. mellékletében megállapított szabályoknak megfelelően - csak a ténylegesen eladott és kitárolt mennyiségek esetében kell lekönyvelni;

b) a tagállamok közötti átadáskor hiányzónak minősített mennyiségek nem tekinthetők úgy, mint amelyeket a rendeltetési tagállamban betároltak, így nem vonatkoznak rájuk a betárolási átalányköltségek;

c) szállításkor vagy átadáskor az e célra átalányban rögzített betárolási és kitárolási költségeket csak akkor kell könyvelni, ha ezek a költségek az uniós szabályozás értelmében nem minősülnek a szállítási költségek szerves részének;

d) amennyiben az uniós szabályok másképpen nem rendelkeznek, a romlott minőségű termékek értékesítéséből származó összegeket és az ezzel összefüggésben esetlegesen befolyt egyéb összegeket nem kell az EMGA nyilvántartásában elkönyvelni;

e) az esetlegesen megállapítható többletmennyiségeket negatív összegek formájában kell a készletállomány és a készletmozgások keretében hiányzó mennyiségekhez könyvelni. Ezeket a mennyiségeket a tűréshatárt meghaladó mennyiségek meghatározásánál figyelembe kell venni;

f) a nem a felvásárlók által vett minták értékét a 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet VII. melléklete 2.a) pontjának megfelelően kell könyvelni.

18. cikk

Az állami intervenciós kiadások és bevételek, valamint a termékmozgatás könyvelésének időpontjai

Ugyanakkor az alábbi esetekben a következő időpontok alkalmazandók:

a) az e rendelet 16. cikke (2) bekezdésének f) és g) pontjában említettek szerint beszedett vagy visszafizettetett összegek esetében az érintett összeg beérkezésének napja;

b) ha az érintett költségeket nem fedezik átalányösszegek, a fizikai műveletekkel összefüggő költségek tényleges kifizetésének időpontja.

Ugyanakkor az alábbi esetekben a következő időpontok alkalmazandók:

a) az (EU) 2016/1240 bizottsági végrehajtási rendelet ( 3 ) 22. cikkének (2) bekezdésével összhangban, a raktározási helyszín megváltozása nélkül közraktározásra kerülő mennyiségek esetében a termékek kifizető ügynökség általi átvételének időpontja;

b) a hiányzó vagy minőségromlást mutató mennyiségek, valamint a többletmennyiségek esetében a ténymegállapítás időpontja;

c) a raktáron maradó olyan termékek közvetlen értékesítése esetében, amelyeket az éves leltár keretében vagy az intervenciós átvétel utáni ellenőrzéskor végzett szemrevételezést követően nem lehetett újracsomagolni, a termékek tényleges kitárolásának időpontja;

d) az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett tűréshatárt meghaladó veszteségek esetében a számviteli év utolsó napja.

19. cikk

Az állami intervenció keretében finanszírozott összeg

20. cikk

Az intervenciós intézkedés kiadásaihoz és bevételeihez kapcsolódó nyilatkozatok

3. szakasz

Az EMVA számlavezetése

21. cikk

Finanszírozási igények előrejelzése

A tagállamok az (EU) 2021/2115 rendelet 118. cikkében említett valamennyi KAP stratégiai terv esetében az (EU) 2021/2116 rendelet 90. cikke (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának ii. alpontjával összhangban évente kétszer, legkésőbb január 31-ig és augusztus 31-ig megküldik a Bizottságnak a folyó pénzügyi évben az EMVA-ból finanszírozandó összegekre vonatkozó előrejelzéseiket. Ezen túlmenően a tagállamok eljuttatják a Bizottságnak a következő pénzügyi évre szóló finanszírozási kérelmeik naprakész becslését is.

Az említett előrejelzéseket és naprakész becsléseket a Bizottság által az információs rendszereken keresztül a tagállamok rendelkezésére bocsátott minta alapján kell elküldeni.

22. cikk

Kiadásigazoló nyilatkozatok

A kifizető ügynökségeknek a vonatkozó kiadásigazoló nyilatkozatban minden KAP stratégiai terv tekintetében közölniük kell legalább a következőket:

a) az e cikk (2) bekezdésében említett referencia-időszakok mindegyike esetében az elszámolható közkiadások összege - kivéve az (EU) 2021/2115 rendelet 115. cikkének (5) bekezdésében említett kiegészítő nemzeti finanszírozást -, amely után a kifizető ügynökség ténylegesen kifizette az annak megfelelő EMVA-hozzájárulást;

b) az (EU) 2021/2116 rendelet 32. cikkének (4) és (5) bekezdésében említett, pénzügyi eszközökre vonatkozó információk;

c) a kedvezményezettek számára az (EU) 2021/2116 rendelet 44. cikke (3) bekezdésének megfelelően teljesített előlegkifizetésekre vonatkozó kiegészítő információk;

d) a KAP stratégiai terv tekintetében az e cikk (2) bekezdésében meghatározott aktuális időszakban visszafizettetett összeg;

e) az e cikk (2) bekezdésében meghatározott aktuális időszakban visszafizettetett összeg az EMVA 2007-től kezdődően végrehajtott azon vidékfejlesztési programjai tekintetében, amelyek kapcsán a tagállamok már nem kötelesek időközi kiadásigazoló nyilatkozatot küldeni;

f) a technikai segítségnyújtáshoz kapcsolódó összegek.

A felmerült és az EMVA-nak bejelentendő kiadásoknál figyelembe kell venni a tagállamok irányítási és kontrollrendszereinek keretében meg nem felelés esetén alkalmazott szankciókat.

A KAP stratégiai terv Bizottság általi jóváhagyását követően a tagállamok az (EU) 2021/2116 rendelet 90. cikke (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának i. alpontjával összhangban megküldik a Bizottságnak kiadásigazoló nyilatkozataikat a következő határidők szerint:

a) a január 1-jétől március 31-ig terjedő időszak kiadásaira vonatkozóan legkésőbb április 30-ig;

b) az április 1-jétől június 30-ig terjedő időszak kiadásaira vonatkozóan legkésőbb július 31-ig;

c) a július 1-jétől október 15-ig terjedő időszak kiadásaira vonatkozóan legkésőbb november 10-ig;

d) az október 16-tól december 31-ig terjedő időszak kiadásaira vonatkozóan legkésőbb január 31-ig.

Ha valamely tagállamban a KAP stratégiai tervet egynél több kifizető ügynökség hajtja végre, a koordináló szervnek biztosítania kell, hogy a kiadásigazoló nyilatkozatokat ugyanazon a napon továbbítsák.

Ugyanakkor a kifizető ügynökségek által a kedvezményezettek részére az (EU) 2021/2115 rendelet 86. cikkének megfelelően, az említett rendelet 118. cikke szerinti KAP stratégiai terv jóváhagyását megelőzően, az e bekezdés első albekezdésében meghatározott utolsó időszak végéig kifizetett kiadásokért a tagállamok viselnek felelősséget, és azokat az érintett terv elfogadását követő első kiadásigazoló nyilatkozatban bejelentik a Bizottságnak. Az e cikk (1) bekezdése második albekezdésének d) és e) pontjában említett, a megfelelő időszak vonatkozásában visszafizetett összegeket ugyancsak be kell jelenteni a szóban forgó nyilatkozatban. A KAP stratégiai tervnek az (EU) 2021/2115 rendelet 119. cikke szerinti módosítása esetében is ugyanezt a szabályt kell értelemszerűen alkalmazni; ez alól kivételt képeznek a finanszírozási terv e rendelet 23. cikke szerinti kiigazításai.

Az (EU) 2021/1060 rendelet 58. cikkével és az (EU) 2021/2115 rendelet 80. cikkével összhangban létrehozott pénzügyi eszközök tekintetében a kiadások abban a pénzügyi évben jelentendők be, amikor az (EU) 2021/2116 rendelet 32. cikkének (3) és (4) bekezdésben említett feltételek teljesültek, és csak akkor, ha azokat a kifizető ügynökség a pénzügyi év vége előtt teljesítette.

Az e cikk alkalmazása alapján bekért valamennyi pénzügyi információt euróban kell megadni.

23. cikk

A fizetendő összeg kiszámítása

Az elszámolható közkiadások tekintetében fizetendő uniós hozzájárulást - az (EU) 2021/2115 rendelet 115. cikkének (5) bekezdésében említett kiegészítő nemzeti finanszírozás kivételével - fel kell tüntetni a referencia-időszak első napján hatályos finanszírozási tervben, és összegét a hivatkozott rendelet 118. cikke szerinti KAP stratégiai terveket illetően a következőképpen kell kiszámítani:

a) az e rendelet 22. cikkének (2) bekezdésében említett minden egyes referencia-időszak vonatkozásában az EMVA-hozzájárulásnak az (EU) 2021/2115 rendelet 91. cikkében előírt és a Bizottság által az ugyanazon rendelet 118. cikkével összhangban jóváhagyott mértéke alapján;

b) a 2023-2027-as időszakban az (EU) 2021/2115 rendelet 155. cikkében említett egyes elszámolható kiadástípusok esetében a KAP stratégiai tervben az adott beavatkozásra vonatkozóan meghatározott hozzájárulási mérték alapján, az említett cikkben foglalt feltételek mellett;

c) a technikai segítségnyújtás esetében átalányalapon, az (EU) 2021/2115 rendelet 94. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint.

A számítás során figyelembe kell venni az adott időszakra vonatkozó kiadásigazoló nyilatkozatokban az uniós hozzájárulásra vonatkozóan megjelölt korrekciókat.

24. cikk

A kötelezettségvállalás automatikus visszavonása

Amennyiben a tagállam nem nyújtja be június 30-ig az (EU) 2021/2116 rendelet 34. cikkének (6) bekezdésében előírt átdolgozott pénzügyi tervet és a KAP stratégiai terv kapcsolódó módosítását, a Bizottság a tagállam KAP stratégiai tervét jóváhagyó határozat módosításával legkésőbb szeptember 30-ig arányosan csökkenti az egyes beavatkozástípusokhoz rendelt összegeket.

4. szakasz

Az alapokra vonatkozó közös rendelkezések

25. cikk

Az információk és dokumentumok elektronikus cseréje

Az (1) bekezdésben említett információs rendszereknek képesnek kell lenniük többek között a következők kezelésére:

a) a pénzügyi tranzakciók tekintetében szolgáltatandó adatok, különös tekintettel a kifizető ügynökségek éves pénzügyi kimutatásaira, a kiadásigazoló és a címzett bevételekre vonatkozó nyilatkozatokra, valamint az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkében és e rendelet 8., 10., 11., 12., 14., 18., 19., 21., 22., 23. és 32. cikkében meghatározott információk és dokumentumok továbbítására vonatkozó adatokra;

b) a havi és az időközi kiadásigazoló nyilatkozatok és az éves pénzügyi kimutatások nyomon követését, valamint a kifizető ügynökségek által a Bizottság rendelkezésére bocsátandó információkba és dokumentumokba való betekintést lehetővé tevő közös érdekű dokumentumok;

c) a közös agrárpolitikának az (EU) 2021/2116 rendelet alapján akkreditált és kijelölt hatóságok által történő finanszírozására vonatkozó uniós jogszabályok és bizottsági útmutatások, valamint a vonatkozó jogszabályok összehangolt alkalmazására vonatkozó iránymutatások.

Ezeket a mintákat a Mezőgazdasági Alapok Bizottsága számára nyújtott tájékoztatását követően a Bizottság kiigazíthatja és aktualizálhatja.

26. cikk

Az alapok kiadásainak megtérítésére vonatkozó követelmények

27. cikk

A kifizetések felfüggesztése

Az (EU) 2021/2116 rendelet 21. cikkének (3) bekezdésében említett havi kifizetéseket, illetve a szóban forgó rendelet 32. cikke szerinti időközi kifizetéseket meghatározó végrehajtási jogi aktusoknak figyelembe kell venniük a hivatkozott rendelet 40. cikkének (1) és (2) bekezdésével, 41. cikkének (2) bekezdésével és 42. cikkének (2) bekezdésével összhangban a kifizetések felfüggesztésére vonatkozóan hozott határozatokat.

28. cikk

A többéves teljesítménymonitoringhoz kapcsolódó cselekvési tervek

29. cikk

Az irányítási rendszerek hiányosságaihoz kapcsolódó cselekvési tervek

III. FEJEZET

Záróelszámolás

1. szakasz

Tartozások visszafizettetése

30. cikk

A jogosulatlan kifizetések visszafizettetése

31. cikk

Beszámítás útján történő beszedés

A nemzeti jogban előírt egyéb jogérvényesítő intézkedések sérelme nélkül a tagállam a kedvezményezett által elkövetett, a nemzeti joggal összhangban megállapított, függőben lévő szabálytalanságból eredően jogosulatlanul kifizetett összeget levonja a tartozás visszafizettetéséért felelős kifizető ügynökség által a kedvezményezett javára végrehajtandó jövőbeli kifizetés összegéből.

2. szakasz

Elszámolás

32. cikk

Az éves pénzügyi kimutatás tartalma

Az (EU) 2021/2116 rendelet 90. cikke (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának iii. alpontjában említett éves pénzügyi kimutatásnak a következőket kell tartalmaznia:

a) az említett rendelet 45. cikke szerinti címzett bevételek;

b) az uniós költségvetés jogcímei és aljogcímei szerint összesített EMGA-kiadások, az e bekezdés f) pontjának hatálya alá tartozó kifizetéseken kívüli, a pénzügyi év végéig vissza nem fizettetett jogosulatlan kifizetéseknek a kamatokkal együtt történő levonását követően;

c) az EMVA-kiadások, az adott esetnek megfelelően programok, intézkedések, illetve beavatkozástípusok, valamint egyedi hozzájárulási mértékek szerint. Az éves kiadási kimutatásnak a visszafizettetett összegekre vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell. A program vagy a KAP stratégiai terv lezárása esetén az e bekezdés f) pontjának hatálya alá nem tartozó, vissza nem fizettetett jogosulatlan kifizetéseket a kamatokkal együtt a szóban forgó pénzügyi év kiadásaiból kell levonni;

d) az éves pénzügyi kimutatásban, illetve az EMGA esetében az e rendelet 10. cikkének (2) bekezdése, az EMVA esetében az e rendelet 22. cikkének (2) bekezdése szerinti dokumentumokban a megegyező időszakra bevallott kiadások és címzett bevételek között fennálló eltéréseket jogcímcsoportok és aljogcímcsoportok, illetve az EMVA vonatkozásában az adott esetnek megfelelően programok, intézkedések, illetve beavatkozástípusok, valamint adott esetben egyedi hozzájárulási mértékek és kiemelt területek szerint csoportosítva tartalmazó eltérési táblázat, amely minden eltéréshez magyarázatot fűz;

e) az érintett tagállam, illetve az Unió által az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) 54. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével, illetve (3) bekezdésével összhangban viselt összegek elkülönített kimutatása a következők tekintetében: i. az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 5 ) szerinti támogatási rendszerekkel kapcsolatban a 2022-es naptári év tekintetében és azt megelőzően felmerült kiadások és teljesített kifizetések; ii. a 228/2013/EU, a 229/2013/EU, az 1308/2013/EU és az 1144/2014/EU rendeletben meghatározott intézkedések 2022. december 31-ig; iii. az 1308/2013/EU rendelet alapján végrehajtott műveletekkel kapcsolatban felmerült kiadások és teljesített kifizetések tekintetében az (EU) 2021/2117 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 6 ) 5. cikkének (6) és (7) bekezdésében említett, a gyümölcs- és zöldségágazatban működő elismert termelői szervezetek vagy társulásaik operatív programjaihoz, valamint borágazati támogatási programokhoz nyújtott támogatás 2022. december 31. után, az (EU) 2021/2117 rendelet 5. cikke (6) bekezdésének c) pontja szerinti operatív programok, illetve (7) bekezdése szerinti támogatási programok végéig; iv. a Bizottság által az 1305/2013/EU rendelet, az 1698/2005/EK tanácsi rendelet ( 7 ) és a 27/2004/EK bizottsági rendelet ( 8 ) alapján jóváhagyott vidékfejlesztési programok végrehajtása keretében bejelentett bevételek;

f) a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet ( 9 ) 1. cikkének (2) bekezdésében említett szabálytalanságok következtében a pénzügyi év végén visszafizettetendő jogosulatlan kifizetéseknek az e rendelet V. mellékletében szereplő mintának megfelelő táblázatban benyújtott kivonata, az alkalmazandó ágazati uniós szabályok által előírt bírságokat és kamataikat is tartalmazó összegekkel. Az e bekezdés e) pontjában említett kiadások esetében a jogosulatlan kifizetések kivonatát a 908/2014/EU végrehajtási rendelet II. mellékletében meghatározott mintának megfelelő táblázatban kell benyújtani;

g) az adósnyilvántartásnak az e bekezdés e) pontjában említett kiadások tekintetében a 908/2014/EU végrehajtási rendelet III. mellékletében meghatározott mintának megfelelő táblázatban benyújtandó kivonata, a visszafizettetendő és az EMGA vagy az EMVA javára jóváírandó, az e bekezdés b), c), e) és f) pontjában nem említett, az esetleges bírságokat és kamatokat is tartalmazó összegekkel;

h) az intervenciós műveletek összefoglalása és nyilatkozat a pénzügyi év végén rendelkezésre álló készletek mennyiségéről és helyéről;

i) igazoló nyilatkozat arról, hogy az intervenciós raktározáshoz kapcsolódó kiadások, címzett bevételek és minden egyes készletmozgás részletei szerepelnek a kifizető ügynökség nyilvántartásában és könyvelésében;

j) a tagállamok által a kedvezményezettek részére kifizetett, fel nem használt/el nem számolt halmozott előlegek záróegyenlege a pénzügyi év végén, az EMGA esetében beavatkozások szerinti, az EMVA esetében programok, illetve beavatkozástípusok szerinti lebontásban, az utóbbi esetében a pénzügyi eszközöket is beleértve. A pénzügyi eszközök esetében a záróegyenleg a Bizottság által az (EU) 2021/2116 rendelet 32. cikke (4) bekezdésének a) pontjával összhangban előlegként kifizetett azon összegeket érinti, amelyeket a tagállam nem használt fel a végső kedvezményezettek számára vagy javára történő kifizetésekre, és nem kötött le garanciaszerződésekre, illetve nem fizetett ki irányítási díj vagy költség címén az (EU) 2021/2115 rendelet 80. cikkének (5) bekezdésével összhangban.

33. cikk

Információtovábbítás

Az (EU) 2021/2116 rendelet 53. és 54. cikke szerinti záróelszámolás céljából a tagállamok megküldik a Bizottság részére a következőket:

a) az éves pénzügyi kimutatásban szereplő tételek az e rendelet 32. cikke szerint;

b) az (EU) 2021/2116 rendelet 54. cikkének (1) bekezdésében és az (EU) 2021/2115 rendelet 134. cikkében említett éves teljesítményjelentés;

c) az e rendelet 5. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett, a tanúsító szerv vagy szervek által kiadott vélemény és jelentések;

d) az e rendelet 3. cikkében említett vezetői nyilatkozatok;

e) a végső ellenőrzési jelentéseknek és az elvégzett kontrolloknak a kifizető ügynökség e rendelet 3. cikkében említett vezetői nyilatkozatával együtt benyújtott éves összefoglalója, beleértve a rendszerekben azonosított hibák és gyengeségek jellegének és mértékének elemzését, valamint a meghozott vagy tervbe vett korrekciós intézkedéseket is, az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 63. cikke (5) bekezdésének b) pontjában és az (EU) 2021/2116 rendelet 9. cikke (3) bekezdése első albekezdésének c) pontjában foglaltaknak megfelelően.

A 228/2013/EU, a 229/2013/EU, az 1308/2013/EU és az 1144/2014/EU rendeletben meghatározott intézkedéseket illetően a tagállamok a Bizottság kérésére rendelkezésre bocsátják a statisztikai és ellenőrzési célból szükséges számviteli információk teljes nyilvántartását. A számviteli adatok formáját és tartalmát a Bizottság határozza meg.

E dokumentumokat a 910/2014/EU rendelet értelmében vett kötelező elektronikus aláírással kell ellátni.

34. cikk

A számviteli adatok megőrzése

A dokumentumok csak akkor tárolhatók kizárólagosan elektronikus formában, ha az érintett tagállam nemzeti joga a nemzeti bírósági eljárásokban az eljárások tárgyát képező ügyletek bizonyítása során engedélyezi az elektronikus dokumentumok felhasználását.

Ha a dokumentumokat kizárólag elektronikus formában tárolják, az erre szolgáló rendszernek meg kell felelnie az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 3.B. pontjában foglalt követelményeknek.

35. cikk

Pénzügyi záróelszámolás

Az EMVA esetében a záróelszámolási határozatban meghatározott összeg tartalmazza azokat a forrásokat, amelyeket az érintett tagállam az (EU) 2021/2116 rendelet 57. cikke alapján átcsoportosítással újra felhasználhat.

Az EMVA esetében a záróelszámolási határozat alapján az egyes tagállamok által visszafizettetendő vagy részükre folyósítandó összeget úgy kell meghatározni, hogy a szóban forgó pénzügyi évre vonatkozó időközi kifizetéseket ki kell vonni az ugyanezen év tekintetében az (1) bekezdés szerint elismert kiadásokból.

Az így kapott összeget a Bizottság levonja az első olyan kifizetésből, illetőleg hozzáadja az első olyan kifizetéshez, amelyre vonatkozóan a tagállam az (EU) 2021/2116 rendelet 53. cikke szerinti határozat elfogadását követően benyújtja a kiadásigazoló nyilatkozatot.

36. cikk

Teljesítményalapú záróelszámolás

A tagállam a közleményben meghatározott határidőn belül válaszol, amely nem lehet rövidebb, mint a közlemény kézhezvételétől számított 30 naptári nap. Válaszában a tagállamnak lehetőséget kell kapnia különösen arra, hogy:

a) észrevételeket és indoklásokat fűzzön a megállapított eltérésekhez;

b) igazolja a Bizottság felé, hogy a ténylegesen megállapított eltérés vagy a megfelelő kimenet nélküli összeg kisebb volt a Bizottság által megállapítottnál;

c) tájékoztassa a Bizottságot a kimenetek helyes jelentésének biztosítása vagy a kiadásokhoz tartozó megfelelő kimenet biztosítása érdekében tett korrekciós intézkedésekről és végrehajtásuk tényleges időpontjáról.

Az első és a második albekezdésben említett közlés elektronikus úton is megtehető.

37. cikk

Szabályszerűségi záróelszámolási eljárás

A tagállam a kézhezvétel időpontjától számítva két hónapon belül köteles választ adni a bizottsági közleményre. Válaszában a tagállamnak lehetőséget kell kapnia, hogy:

a) igazolja a Bizottság felé, hogy a meg nem felelés, illetve az alapokat érintő kockázat tényleges mértéke kisebb volt a Bizottság által megállapítottnál;

b) tájékoztassa a Bizottságot az uniós szabályoknak való megfelelés érdekében tett korrekciós intézkedésekről és végrehajtásuk tényleges időpontjáról.

Indokolt esetben a Bizottság a tagállam kellően megalapozott kérésére a két hónapos időszakot legfeljebb további két hónappal meghosszabbíthatja. Megfelelő indok lehet a tanúsító szervnek a tagállam számításával kapcsolatos értékelése. A kérelmet az említett időszak lejárta előtt kell benyújtani a Bizottságnak.

Amennyiben a tagállam megítélése szerint nincs szükség kétoldalú találkozóra, a közleményre elküldött válaszában tájékoztatja erről a Bizottságot.

A Bizottság a kétoldalú találkozó időpontjától számított 30 munkanapon belül elkészíti annak jegyzőkönyvét, amelyet elküld a tagállamnak. A tagállam a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül eljuttathatja észrevételeit a Bizottságnak.

A Bizottság a kétoldalú találkozó jegyzőkönyvének elküldését követő hat hónapon belül a szabályszerűségi záróelszámolási eljárás keretében összegyűjtött információk alapján hivatalosan közli következtetéseit a tagállammal. E közleménynek tartalmaznia kell az uniós finanszírozásból az (EU) 2021/2116 rendelet 55. cikke és az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. és 15. cikke szerint kizárandó kiadásokra vonatkozó becslést. A közleményben hivatkozni kell e rendelet 43. cikkének (1) bekezdésére.

Amennyiben valamely tagállam arról értesíti a Bizottságot, hogy nincs szükség kétoldalú találkozóra, a hat hónapos időszak ezen értesítés Bizottság általi kézhezvételének napján kezdődik.

Amennyiben a tagállam él a 43. cikk szerinti egyeztetési eljárással, a Bizottságnak hat hónapos időszak áll a rendelkezésére, hogy eljuttassa következtetéseit a tagállam részére, amely időszak kezdő időpontja:

a) az egyeztető testület jelentésének kézhezvétele; vagy

b) a tagállam által a 43. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében megjelölt határidőn belül eljuttatott kiegészítő tájékoztatás kézhezvétele, amennyiben az e cikk (6) bekezdésében előírt feltételek teljesülnek.

A (3) és a (4) bekezdésnek a megjelölt határidők betartásával történő alkalmazása érdekében a Bizottságnak rendelkeznie kell minden, az eljárás adott szakaszában releváns információval. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik elegendő információval, az említett bekezdésekben előírt határidőkön belül bármikor:

a) kiegészítő tájékoztatást kérhet a tagállamtól, amely kérésre a tagállam köteles a felszólítástól számított két hónapon belül válaszolni; és/vagy

b) tájékoztathatja a tagállamot a kiegészítő ellenőrző látogatás kezdeményezésére irányuló szándékáról a szükséges ellenőrzések elvégzése érdekében.

Ezekben az esetekben a (3) és a (4) bekezdésben előírt határidők vagy a kért kiegészítő tájékoztatás Bizottság által történő kézhezvételének napjától, vagy a kiegészítő ellenőrző látogatás utolsó napjától számítanak.

Amennyiben a (2), a (3) és a (4) bekezdésben, valamint e bekezdésben említett határidők magukban foglalják augusztus hónapot vagy annak egy részét, a szóban forgó időszakba augusztus hónap nem számít bele.

Az uniós finanszírozásból kizárandó kiadások értékelésekor a (3) bekezdés harmadik albekezdésében említett hivatalos bizottsági közlemény megküldését követően a tagállam által benyújtott esetleges tájékoztatás csak a következő esetekben vehető figyelembe:

a) amennyiben az szükséges az uniós költségvetésnek okozott pénzügyi kár jelentős túlbecslésének elkerüléséhez; valamint

b) amennyiben az információk késedelmes benyújtását külső tényezők kellően indokolják, és az nem gátolja meg a Bizottságot az (EU) 2021/2116 rendelet 55. cikke szerinti határozat időben történő elfogadásában.

Az EMVA esetében az uniós finanszírozást érintő csökkentéseket a Bizottság a megfelelő összegek azon kifizetésből való levonásával hajtja végre, amelyre vonatkozóan a tagállam az (EU) 2021/2116 rendelet 55. cikke szerinti határozat elfogadását követően nyújtott be kiadásigazoló nyilatkozatot.

Ugyanakkor a tagállam kérésére és a Mezőgazdasági Alapok Bizottságával történő konzultációt követően a Bizottság végrehajtási határozatot fogadhat el, amelyben új időpontot jelöl ki a levonások végrehajtására, vagy engedélyezi a levonások összegének legfeljebb három részletben történő visszafizetését, amennyiben ezt az (EU) 2021/2116 rendelet 55. cikke alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusban foglalt levonások mértéke indokolja. A tagállam e részletfizetési kérelmet legkésőbb 5 nappal azt követően nyújtja be a Bizottságnak, hogy a Mezőgazdasági Alapok Bizottságával az említett rendelet 55. cikke szerinti határozatról folytatott konzultáció lezajlott.

A halasztott fizetésre vonatkozó határozat lehetővé teszi, hogy az érintett tagállam a halasztási időszakot követően három, évente esedékes részletben teljesítse a levonásokat. Amennyiben a halasztott fizetésre vonatkozó határozat által érintett teljes összeg meghaladja a tagállam bruttó hazai termékének 0,02 %-át, a Bizottság engedélyezheti a visszafizetés legfeljebb öt, évente esedékes részletben történő teljesítését.

A Bizottság a tagállam kérésére és a Mezőgazdasági Alapok Bizottságával folytatott konzultációt követően úgy határozhat, hogy egyetlen alkalommal - egy legfeljebb 12 hónapos időszakra - meghosszabbítja az első albekezdésben említett halasztási időszakot.

A halasztott fizetésre vonatkozó határozat által érintett tagállam gondoskodik a levonások indokául szolgáló és a halasztott fizetésre vonatkozó határozat meghozatalának időpontjában is fennálló hiányosságoknak a Bizottsággal folytatott konzultáció során kidolgozott, konkrét határidőket és az előrehaladás mérésére szolgáló egyértelmű mutatókat tartalmazó cselekvési terv alapján történő felszámolásáról. A Bizottság az arányosság elvének tiszteletben tartásával az alábbi esetekben módosítja vagy visszavonja a halasztott fizetésre vonatkozó határozatot:

a) a tagállam elmulasztja a cselekvési tervben meghatározott, a hiányosságok felszámolásához szükséges intézkedések megtételét;

b) az előrehaladás mérésére szolgáló mutatók alapján a korrekciós intézkedések nem biztosítanak kellő előrelépést; vagy

c) az intézkedések nem járnak kielégítő eredménnyel.

38. cikk

A szabályszerűségi vizsgálat megindításának vagy lefolytatásának elvetésére vonatkozó határozat

39. cikk

Egyeztető testület

Az (EU) 2021/2116 rendelet 55. cikke szerinti szabályszerűségi záróelszámolási eljárás lefolytatása céljából egyeztető testületet kell létrehozni. Az egyeztető testület a következő feladatokat látja el:

a) megvizsgálja az azon tagállamok által a testület elé utalt ügyeket, amelyek a Bizottságtól az e rendelet 37. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdése szerint hivatalos közleményt kaptak, ideértve mindazon kiadási tételek felbecsülését, amelyet a Bizottság ki kíván zárni az uniós finanszírozásból;

b) elősegíti az érintett tagállam és a Bizottság eltérő álláspontjainak összeegyeztetését;

c) vizsgálatai végén jelentést készít az egyeztetés terén tett erőfeszítéseinek eredményeiről, amelyben - abban az esetben, ha a vita tárgyát képező kérdések egy része vagy egésze megoldatlan maradt - feltünteti a hasznosnak ítélt esetleges észrevételeit.

40. cikk

Az egyeztető testület összetétele

A tagoknak különböző tagállamok állampolgárainak kell lenniük.

A Mezőgazdasági Alapok Bizottságának tájékoztatását követően a hivatali idő egy alkalommal egy évvel meghosszabbítható. Ha azonban a kijelölendő elnök már tagja az egyeztető testületnek, az elnöki poszton kitöltendő kezdeti hivatali ideje három év.

Az elnök, a tagok és a helyettesítő tagok nevét az Európai Unió Hivatalos Lapjának"C" sorozatában közzé kell tenni.

Ez esetben az érintett tagot az eredeti kinevezése szerinti hivatali idejének hátralevő részében helyettes tag váltja fel, és erről a Mezőgazdasági Alapok Bizottsága értesítést kap.

Amennyiben az elnök hivatali ideje szűnik meg, a Bizottság a Mezőgazdasági Alapok Bizottságával folytatott konzultáció után kijelöli az elnöki feladatokat az elnök eredeti hivatali idejének hátralevő része folyamán ellátó tagot.

41. cikk

Az egyeztető testület függetlensége

A korábbi tisztségükben valamely ügyben személyesen érintett tagok a kérdéses ügyben nem vehetnek részt az egyeztető testület munkájában, és nem írhatnak alá az ügyről szóló jelentést.

42. cikk

Munkaszervezés

Az egyeztető testület titkárságát a Bizottság biztosítja.

A jelentéseket az elnök és a tanácskozásokon részt vevő tagok írják alá. A jelentéseket a titkárság ellenjegyzi.

43. cikk

Egyeztető eljárás

Az egyeztetési kérelem csak akkor fogadható el, ha az uniós finanszírozásból a Bizottság közleménye értelmében kizárásra ítélt összeg:

a) meghaladja az 1 millió EUR-t; vagy

b) a tagállam érintett költségvetési jogcímen belüli éves összkiadásának legalább 25 %-át teszi ki.

Ezen túlmenően az egyeztető testület elnöke az egyeztetési kérelmet abban az esetben is elfogadhatónak nyilváníthatja, ha az egyeztetést megelőző megbeszélések során a tagállam állítja és be is bizonyítja, hogy az ügy az uniós szabályok alkalmazásához kapcsolódó elvi kérdést vet fel. Ha azonban az ilyen kérelem kizárólag jogértelmezési ügyre vonatkozik, nem fogadható el.

Amennyiben azonban a tagállam szükségesnek véli, hogy egyeztetési kérelmében a Bizottság részére korábban át nem adott információkat közöljön, az egyeztető testület felszólíthatja a Bizottságot, hogy - amennyiben a 37. cikk (6) bekezdésében előírt feltételek teljesülnek - értékelje az új információt. A szóban forgó információt a 39. cikk c) pontjában említett jelentés elküldését követően legkésőbb két hónapon belül át kell adni a Bizottságnak.

A jelentést el kell küldeni:

a) az érintett tagállamnak;

b) a Bizottságnak, hogy tanulmányozhassa azt, mielőtt közli következtetéseit a tagállammal;

c) a Mezőgazdasági Alapok Bizottságának keretein belül a többi tagállamnak.

IV. FEJEZET

Ellenőrzések

1. szakasz

Általános szabályok

44. cikk

A kedvezményezettek azonosításával kapcsolatban gyűjtendő információk

A tagállamok biztosítják, hogy a kedvezményezettek a támogatási kérelmekben és a kifizetési kérelmekben megadják az azonosításukhoz szükséges információkat, adott esetben ideértve a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 12 ) 2. cikkének 11. pontja szerinti azon csoport azonosítását is, amelyben a tagállam által megállapítandó bizonyos időponttól részt vesznek. Az említett információknak legalább a következőket kell magukban foglalniuk:

a) a szervezet neve;

b) héa- vagy adóazonosító szám;

c) az anyavállalat neve és héa- vagy adóazonosító száma;

d) a legfelső szintű anyavállalat és annak héa- vagy adóazonosító száma;

e) a leányvállalatok és héa- vagy adóazonosító számuk.

Az első albekezdésben említett információk az (EU) 2021/2116 rendelet 60. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerinti ellenőrzési minta összeállításához is felhasználhatók. Az információk különösen a szabályoknak a hivatkozott rendelet 62. cikke szerinti kijátszásával kapcsolatos ellenőrzések elvégzéséhez használhatók fel.

45. cikk

Az adatbányászati eszközre vonatkozó követelmények

Az (EU) 2021/2116 rendelet 59. cikkének (2) bekezdésében említett, a Bizottság által a szóban forgó rendelet 60. cikke szerinti ellenőrzésekhez rendelkezésre bocsátandó adatbányászati eszköz önkéntes alapon történő használatának biztosítása érdekében a tagállamok gondoskodnak a következőkről:

a) az irányítási és kontrollrendszerek - köztük az (EU) 2021/2116 rendelet 65. cikkének (1) bekezdésében említett integrált igazgatási és kontrollrendszer - elektronikusan összekapcsolhatók az eszközzel, valamint az adminisztratív terhek és a manuális beavatkozás minimalizálása érdekében az adattovábbítás automatikus és géppel olvasható formátumban történik;

b) az adatbányászati eszközzel szerzett információk, illetve végzett ellenőrzések automatikusan visszatáplálhatók az irányítási és kontrollrendszerekbe, valamint ott rögzíthetők és tárolhatók.

2. szakasz

Az ügyletek vizsgálata

46. cikk

Tagállamok által végzett vizsgálatok

47. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás

A tagállamok az (EU) 2021/2116 rendelet 79. cikkében említett kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresést küldenek minden olyan tagállamnak, amelyben valamely, a szóban forgó cikkben említettek szerinti vállalkozás székhellyel rendelkezik. A megkeresésnek minden ahhoz szükséges adatot tartalmaznia kell, hogy a rendeltetési hely szerinti tagállam azonosíthassa a vállalkozásokat, valamint teljesíthesse vizsgálati kötelezettségeit. A rendeltetési hely szerinti tagállam felelős az ilyen vállalkozásoknak az említett rendelet 77. cikkével összhangban történő vizsgálatáért.

48. cikk

Éves ellenőrzési tervek és jelentések

V. FEJEZET

Biztosítékok

1. szakasz

Hatály, információs technológia, vis maior

49. cikk

Hatály

Ez a fejezet minden olyan esetben alkalmazandó, amikor a mezőgazdasági jogszabályok biztosíték nyújtását írják elő, függetlenül attól, hogy a rendelkezések szövegében előfordul-e konkrétan a "biztosíték" kifejezés vagy sem.

Ez a fejezet nem alkalmazandó a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 13 ) említett behozatali és kiviteli vámok megfizetésének garantálása érdekében nyújtott biztosítékokra.

50. cikk

e-Közigazgatás

A közlemények, a dokumentumok és a biztosítékok előállítása, továbbítása és kezelése történhet informatikai rendszerek alkalmazásával is, amennyiben az alkalmazott rendszerek a releváns, hivatalosan jóváhagyott minőségi és biztonsági protokollok alapján működnek.

Ha az illetékes hatóságok az IT-rendszerek eltérései miatt nem tudnak hozzáférni az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokhoz, az érintett dokumentumokat ki kell nyomtatni és hitelesíttetni kell az adott IT-rendszerek kezeléséért felelős illetékes hatósággal (a továbbiakban: kibocsátó hatóság), vagy egyéb, hivatalos okmányok hitelesítésében illetékes hatósággal.

A kinyomtatott dokumentumokat a kibocsátó hatóság és a kedvezményezett vagy az illetékes hatóság közötti elektronikus üzenetváltás helyettesítheti, amennyiben a kibocsátó hatóság hivatalosan jóváhagyott tanúsítási protokoll alkalmazása mellett tanúsítja az üzenet hitelességét.

51. cikk

Vis maior határidők

2. szakasz

A biztosítékok formája

52. cikk

Formai előírások

Biztosítékot a következő formában lehet nyújtani:

a) az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló rendelet 20. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett készpénzletét formájában; és/vagy

b) az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló rendelet 22. cikkének megfelelően kezes biztosításával.

Az illetékes hatóság saját hatáskörében a következő biztosítékokat engedélyezheti:

a) zálogjog banki készpénzbetétre;

b) zálogjog közjogi szervvel vagy közvagyonnal szemben fennálló, elismert és esedékes követelésekre, amelyre nézve harmadik félnek nincs elsőbbségi joga; és/vagy

c) zálogjog az érintett tagállamban forgatható értékpapírokra, feltéve, hogy ezeket az illető tagállam adta ki vagy értük garanciát vállal.

53. cikk

Forgatható értékpapír

54. cikk

Biztosíték helyettesítése és felhasználása

Ehhez ugyanakkor a következő esetekben az illetékes hatóság hozzájárulása szükséges:

a) ha az eredeti biztosíték lehívása esedékessé vált, de azt még nem hajtották végre; vagy

b) ha a biztosítékot az 52. cikk (2) bekezdésében felsorolt típusú biztosítékkal kívánják helyettesíteni.

3. szakasz

Biztosíték felszabadítása és lehívása

55. cikk

Részleges felszabadítás

A minimális mennyiséget meghatározó különös uniós szabályok hiányában az illetékes hatóság maga is korlátozhatja a biztosítékok részleges felszabadításának számát, továbbá megjelölheti a felszabadításra kerülő részletek minimális összegét.

A biztosíték egy részének vagy egészének felszabadítása előtt az illetékes hatóság előírhatja, hogy az összeg felszabadítását írásos formában kell kérelmezni.

Amennyiben a biztosítékok a biztosítékkal kötelezően fedezendő összeg több mint 100 %-át fedezik, a 100 %-ot meghaladó biztosítékrészt a biztosítékkal fedezett maradványösszeg végleges felszabadítását vagy lehívását követően fel kell szabadítani.

56. cikk

Lehívás

Amennyiben az említett határidőn belül nem történik meg a fizetés, az illetékes hatóság:

a) haladéktalanul jóváírja az 52. cikk (1) bekezdésének a) pontjában leírt típusú biztosítékot a megfelelő számla javára;

b) haladéktalanul felszólítja az 52. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett kezest, hogy a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított legfeljebb 30 napon belül fizesse ki a megfelelő összeget;

c) haladéktalanul megteszi a következő lépéseket: i. az 52. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott biztosítékokat az esedékes összeget fedező készpénzzé váltja át; ii. az 52. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett, készpénzbetét formájában nyújtott biztosítékokat jóváírja a saját számláján.

Az illetékes hatóság haladéktalanul jóváírhatja az 52. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott típusú biztosítékot a megfelelő számla javára, anélkül, hogy előtte fizetésre szólítaná fel az érintett személyt.

Az (1) bekezdés sérelme nélkül:

a) ha határozat született a biztosíték lehívásáról, de azt a nemzeti jognak megfelelően valamely jogorvoslatra tekintettel elhalasztották, az érintett félnek kamatot kell fizetnie a ténylegesen lehívott összeg után az (1) bekezdésben említett fizetési felszólítás kézhezvételét követő 30. naptól a ténylegesen lehívott összeg megfizetését megelőző napig terjedő időszakra;

b) amennyiben a jogorvoslati eljárást követően az érintett felet arra kötelezik, hogy 30 napon belül fizesse meg a lehívott összeget, a tagállam számíthatja úgy a kamatokat, mintha a fizetés a fizetési felszólítás kézhezvételét követő 20. napon történt volna meg;

c) az alkalmazandó kamatlábat a nemzeti jognak megfelelően kell kiszámítani, de az semmi esetre sem lehet alacsonyabb, mint a tartozások beszedésekor a tagállamon belül alkalmazott kamatláb;

d) a kifizető ügynökségeknek le kell vonniuk a kifizetett kamatot az (EU) 2021/2116 rendeletnek megfelelően az EMGA vagy az EMVA terhére elszámolt kiadásokból;

e) a tagállamok időről időre megkövetelhetik a biztosítéknak a megfelelő kamatösszeg figyelembevételével történő megnövelését.

4. szakasz

Tájékoztatás

57. cikk

Tájékoztatás a biztosíték lehívásáról, a biztosítékok típusairól és a kezesekről

A tagállamok a Bizottság rendelkezésére tartják a jegyzéket, amelyben felsorolják:

a) a kezességnyújtásra felhatalmazott intézmények típusait és az e tekintetben meghatározott követelményeket;

b) az 52. cikk (2) bekezdésének megfelelően elfogadott biztosítékok típusait és az e tekintetben meghatározott követelményeket.

VI. FEJEZET

Átláthatóság

58. cikk

Az információk benyújtásának formája és módja

59. cikk

A kedvezményezettek adatainak közzététele kis összegek esetén

60. cikk

A közzététel időpontja

Az e fejezetben említett információkat minden évben legkésőbb május 31-ig közzé kell tenni az előző pénzügyi évre vonatkozóan.

61. cikk

A kedvezményezettel közlendő információk

Az (EU) 2021/2116 rendelet 99. cikkében említett információkat vagy az EMGA-ból, illetve az EMVA-ból nyújtott támogatás igénylésére szolgáló formanyomtatványokon, vagy más módon közölni kell a kedvezményezettekkel az adatok begyűjtésekor.

62. cikk

A Bizottság és a tagállamok közötti együttműködés

VII. FEJEZET

A WTO belső támogatással kapcsolatos értesítéséhez szükséges adatok

63. cikk

Adatok és továbbítás

VIII. FEJEZET

Záró rendelkezések

64. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 908/2014/EU végrehajtási rendelet 2023. január 1-jén hatályát veszti.

Ugyanakkor:

a) az említett végrehajtási rendelet 2. cikke, 3. cikke (1) bekezdésének első albekezdése, 3. cikkének (2) bekezdése, 4 cikke (1) bekezdésének b) pontja, 5., 6., 7., 21-25., 27., 28. és 29. cikke, 30. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontja, 30. cikkének (2), (3) és (4) bekezdése, 31-40. cikke és 42-47. cikke továbbra is alkalmazandó: i. az 1307/2013/EU rendelet szerinti támogatási rendszerek keretében a 2022-es és az azt megelőző naptári évek tekintetében felmerült kiadásokra és teljesített kifizetésekre; ii. a 228/2013/EU, a 229/2013/EU, az 1308/2013/EU és az 1144/2014/EU rendelet alapján 2022. december 31-ig végrehajtott intézkedésekre; iii. az (EU) 2021/2117 rendelet 5. cikke (6) bekezdése első albekezdésének c) pontjában és 5. cikkének (7) bekezdésében említett támogatási programokra az 1308/2013/EU rendelet alapján 2022. december 31. után és a szóban forgó támogatási programok lezárultáig végrehajtott műveletek kapcsán felmerült kiadások és teljesített kifizetések tekintetében; valamint iv. az EMVA vonatkozásában az 1305/2013/EU rendelet szerinti vidékfejlesztési programok végrehajtása keretében a kedvezményezetteknél felmerült kiadásokra és a kifizető ügynökség által teljesített kifizetésekre;

b) az említett végrehajtási rendelet 57. és 59. cikke továbbra is alkalmazandó az 1306/2013/EU rendelet alapján a 2022-es és az azt megelőző valamennyi pénzügyi év tekintetében teljesített összes kifizetésre;

c) az említett rendelet II. és III. melléklete továbbra is alkalmazandó e rendelet 32. cikke f) és g) pontjának alkalmazása céljából.

65. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2023. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ugyanakkor:

a) a 9., a 10. és a 11. cikket 2022. október 16-tól kell alkalmazni a tagállamoknál felmerülő kiadásokra és a hozzájuk befolyó címzett bevételekre;

b) a behajtott címzett bevételek tekintetében a 22. cikk (1) bekezdése második albekezdésének e) pontját 2026. január 1-jétől kell alkalmazni a Bizottság által az 1305/2013/EU rendelet alapján jóváhagyott vidékfejlesztési programokra;

c) a 60. cikket a 2023-as pénzügyi évtől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

Vezetői nyilatkozat - Kifizető ügynökség, a 4. cikkben említettek szerint

Alulírott ..., a ... kifizető ügynökség igazgatója, ezúton benyújtom a nevezett kifizető ügynökség xx. október 16. és xx+1. október 15. közötti pénzügyi évre vonatkozó beszámolóját.

Kijelentem, hogy saját megítélésem és a rendelkezésemre álló információk, többek között a belső ellenőrzési szolgálat munkájának eredménye alapján:

- a benyújtott beszámoló a legjobb tudásom szerint a valóságnak megfelelően, teljeskörűen és pontosan tükrözi a szóban forgó pénzügyi évre vonatkozó kiadásokat és bevételeket. Minden általam ismert tartozás, előleg, garanciafizetés és készlet szerepel az elszámolásokban, és az EMGA-val, illetve az EMVA-val kapcsolatosan beszedett összes bevétel jóváírásra került a megfelelő alap javára;

- olyan rendszert vezettem be, amely megalapozott bizonyosságot nyújt a következők tekintetében: i. a kifizetések jogszerűek és szabályszerűek az 1307/2013/EU rendelet szerinti támogatási rendszerekkel kapcsolatban a 2022-es és az azt megelőző naptári évek tekintetében felmerült kiadások és teljesített kifizetések vonatkozásában, a 228/2013/EU, a 229/2013/EU, az 1308/2013/EU és az 1144/2014/EU rendelet alapján 2022. december 31-ig végrehajtott intézkedéseket illetően, valamint az (EU) 2021/2117 rendelet 5. cikke (6) bekezdése első albekezdésének c) pontjában és ugyanazon rendelet 5. cikkének (7) bekezdésében említett támogatási programok esetében az 1308/2013/EU rendelet alapján 2022. december 31-ig és a szóban forgó támogatási programok lezárultáig végrehajtott műveletekkel kapcsolatban felmerült kiadások és teljesített kifizetések tekintetében; az EMVA vonatkozásában pedig az 1305/2013/EU rendelet szerinti vidékfejlesztési programok végrehajtásának keretében a kedvezményezetteknél felmerült kiadások és a kifizető ügynökség által teljesített kifizetések tekintetében; ii. az (EU) 2021/2116 rendelet 9. cikke (3) bekezdése első albekezdése d) pontjának ii. alpontjában említett irányítási rendszerek megfelelően működnek és biztosítják, hogy a kiadások a hivatkozott rendelet 37. cikkével összhangban merültek fel; iii. az (EU) 2021/2115 rendeletben említett beavatkozástípusokat illetően biztosított a jelentéstételi rendszer és a mutatóra vonatkozó adatok minősége és megbízhatósága, valamint a kiadások megfelelnek a vonatkozó bejelentett kimenetnek, és a kiadásokat az alkalmazandó irányítási rendszerekkel összhangban teljesítették.

Az elszámolásokban szereplő kiadásokat az eredetileg tervezett, az (EU) 2021/2116 rendeletben meghatározott célra fordították.

Megerősítem továbbá, hogy az ügynökség az (EU) 2021/2116 rendelet 59. cikkének megfelelően hatékony és arányos csalásellenes intézkedéseket alkalmaz, az azonosított kockázatok figyelembevételével.

A fentiek szerinti bizonyossághoz ugyanakkor a következő fenntartásokat fűzöm:

Végezetül megerősítem, hogy nincs tudomásom olyan nyilvánosságra nem hozott ügyről, amely az Unió pénzügyi érdekeit sértheti.

Aláírás

II. MELLÉKLET

Vezetői nyilatkozat - koordináló szerv, a 4. cikkben említettek szerint

Alulírott ..., a ... koordináló szerv igazgatója, ezúton benyújtom ......... (tagállam) xxxx. október 16. és xxxx+1. október 15. közötti pénzügyi évre vonatkozó éves teljesítményjelentését.

Kijelentem, hogy saját megítélésem és a rendelkezésemre álló információk, többek között a tanúsító szerv munkájának eredménye alapján:

- az (EU) 2021/2116 rendelet 54. cikkének (1) bekezdésében és az (EU) 2021/2115 rendelet 134. cikkében említett éves teljesítményjelentés összeállítására a koordináló szervnél alkalmazott akkreditált eljárásnak és rendszereknek megfelelően került sor, és a teljesítményjelentés a ......... (tagállam neve)-ban/-ben működő kifizető ügynökségek (felsorolás: .....) által szolgáltatott hitelesített adatokon alapul.

A fentiek szerinti bizonyossághoz ugyanakkor a következő fenntartásokat fűzöm:

Végezetül megerősítem, hogy nincs tudomásom olyan nyilvánosságra nem hozott ügyről, amely az Unió pénzügyi érdekeit sértheti.

Aláírás

III. MELLÉKLET

A pénzügyi eszközökre vonatkozó, a 7. cikk (6) bekezdésében említett ellenőrzési nyomvonal elemei

1. a pénzügyi eszköz létrehozására vonatkozó dokumentumok, például finanszírozási megállapodások stb.;

2. a KAP stratégiai terv és az egyes beavatkozástípusok keretében a pénzügyi eszköz javára teljesített hozzájárulások összegeit, a KAP stratégiai terv alapján elszámolható kiadást és az (EU) 2021/1060 rendelet 60. és 62. cikkével összhangban az EMVA-ból nyújtott támogatás révén keletkező kamatot és egyéb nyereségeket, továbbá az EMVA-ból származó források újrafelhasználását ismertető dokumentumok;

3. a pénzügyi eszköz működésére vonatkozó dokumentumok, ideértve a monitoringgal, a jelentéstétellel és a kontrollal kapcsolatos dokumentumokat is;

4. a KAP stratégiai terv szerinti hozzájárulások kivonására és a pénzügyi eszköz megszüntetésére vonatkozó dokumentumok;

5. az irányítási költségekre és díjakra vonatkozó dokumentumok;

6. a végső kedvezményezettek által benyújtott pályázati űrlapok vagy azokkal egyenértékű dokumentumok és a kapcsolódó igazoló dokumentumok, ideértve az üzleti terveket és - adott esetben - a korábbi éves pénzügyi kimutatásokat is;

7. a pénzügyi eszközt végrehajtó szervezetektől származó ellenőrzőlisták és jelentések;

8. adott esetben a csekély összegű (de minimis) támogatásokkal kapcsolatos nyilatkozatok;

9. a pénzügyi eszköz által nyújtott támogatással - többek között sajáttőke-befektetésekhez, kölcsönökhöz, garanciákhoz nyújtott támogatással vagy a végső kedvezményezett javára egyéb formában végrehajtott beruházással - kapcsolatban aláírt megállapodások;

10. arra vonatkozó bizonyíték, hogy a pénzügyi eszközön keresztül nyújtott támogatás rendeltetésszerűen kerül felhasználásra;

11. a kifizető ügynökség és a pénzügyi eszköz közötti, valamint - a végső kedvezményezettel bezárólag minden szintre kiterjedően - a pénzügyi eszközön belüli pénzügyi mozgások nyilvántartásai, garanciák esetében pedig az alapul szolgáló kölcsönök folyósításának igazolása;

12. a pénzügyi eszköz által a végső kedvezményezett javára kifizetett, KAP stratégiai terv szerinti hozzájárulás vagy lekötött garancia elkülönített nyilvántartásai vagy számviteli kódjai.

IV. MELLÉKLET

A pénzügyi eszközökre vonatkozó, a 7. cikk (7) bekezdésében említett éves ellenőrzési jelentés mintája

1. Bevezetés

1.1. A jelentés elkészítésében részt vevő külső könyvvizsgáló társaság megnevezése.

1.2. Referencia-időszak ("N-1." év október 16-tól "N." év október 15-ig).

1.3. Az ellenőrzési jelentés tárgyát képező pénzügyi eszköz(ök)/megbízatás(ok) és KAP stratégiai terv(ek) megnevezése. Annak a finanszírozási megállapodásnak a megnevezése, amelyhez a jelentés kapcsolódik (a továbbiakban: finanszírozási megállapodás).

2. Az EBB/EBA vagy egyéb nemzetközi pénzügyi szervezetek által alkalmazott belső kontrollrendszerek ellenőrzése

Az EBB vagy egyéb, valamely tagállamot a részvényesei között számontartó nemzetközi pénzügyi szervezetek által alkalmazott belső kontrollrendszer kapcsán elvégzett, annak felépítését és hatékonyságát vizsgáló, az alábbi elemekre kiterjedő külső ellenőrzés eredményei:

2.1. A megbízatás elfogadásának folyamata.

2.2. A pénzügyi közvetítők értékelésének és kiválasztásának folyamata: formai és minőségi szempontú értékelés.

2.3. A pénzügyi közvetítőkkel történő ügyletkötés jóváhagyására és a kapcsoló finanszírozási megállapodások aláírására vonatkozó eljárás.

2.4. A pénzügyi közvetítők alábbi szempontok szerinti monitoringjára szolgáló folyamatok: 2.4.1. a pénzügyi közvetítők általi jelentéstétel; 2.4.2. a nyilvántartások vezetése; 2.4.3. a végső kedvezményezetteknek teljesített kifizetések; 2.4.4. a végső kedvezményezetteknek nyújtott támogatást megalapozó jogosultság; 2.4.5. a pénzügyi közvetítők által felszámított irányítási díjak és költségek; 2.4.6. láthatósági, átláthatósági és kommunikációs követelmények; 2.4.7. az állami támogatásokkal és a támogatáshalmozással kapcsolatos követelmények pénzügyi közvetítők általi teljesítése; 2.4.8. adott esetben a befektetők vonatkozásában alkalmazott megkülönböztetett bánásmód; 2.4.9. a pénzmosással, a terrorizmusfinanszírozással, az adókikerüléssel, az adócsalással és az adókijátszással kapcsolatos hatályos uniós jognak való megfelelés.

2.5. A kifizető ügynökségtől kapott pénzösszegek feldolgozására szolgáló rendszerek.

2.6. Az irányítási költségekkel és díjakkal kapcsolatos összegek kiszámítására és kifizetésére szolgáló rendszerek.

2.7. A pénzügyi közvetítőknek teljesített kifizetések feldolgozására szolgáló rendszerek.

2.8. A KAP stratégiai terv(ek)ből a pénzügyi eszközök javára nyújtott támogatás kamatának és más nyereségének feldolgozására szolgáló rendszerek.

2.9. Az utolsó számviteli évre vonatkozó éves ellenőrzési jelentésben a 2.1-2.8. pontban foglaltakon túl fel kell tüntetni a következő elemekkel kapcsolatos információkat is: 2.9.1. a befektetők vonatkozásában alkalmazott megkülönböztetett bánásmód; 2.9.2. az elért multiplikátorarány, a garanciát szolgáltató pénzügyi eszközökre vonatkozó garanciamegállapodásokban elfogadott multiplikátorarányhoz viszonyítva; 2.9.3. a KAP stratégiai terv keretében a pénzügyi eszközök javára nyújtott támogatásból eredő kamatoknak és egyéb nyereségeknek az (EU) 2021/1060 rendelet 60. cikke szerinti felhasználása; 2.9.4. az EMVA-ból nyújtott támogatásból eredő, a pénzügyi eszközökbe a támogathatósági időszak lejárta előtt visszafizetett források felhasználása, valamint az e forrásoknak az (EU) 2021/1060 rendelet 62. cikke szerinti, a támogathatósági időszak lejárta utáni felhasználása céljából bevezetett szabályok.

A 2.1., a 2.2. és a 2.3. pont esetében az első éves ellenőrzési jelentés benyújtását követően már csak a meglévő eljárások, illetve szabályok aktualizálásával vagy változásával kapcsolatos információkat szükséges továbbítani.

3. Az ellenőrzés következtetései

3.1. Az azzal kapcsolatos következtetés, hogy a külső könyvvizsgáló társaság megalapozott bizonyossággal tud-e szolgálni a 2. szakaszban foglalt elemek tekintetében az EBB - vagy az egyéb, valamely tagállamot részvényesei között számontartó nemzetközi pénzügyi szervezetek - által a vonatkozó szabályokkal összhangban bevezetett belső kontrollrendszer felépítését és hatékonyságát illetően.

3.2. Az ellenőrzési tevékenység eredményeképp tett megállapítások és ajánlások.

A 3.1. és a 3.2. pontban foglaltaknak a 2. szakasz szerinti ellenőrzési tevékenység eredményein kell alapulniuk, és adott esetben figyelembe kell venniük a pénzügyi eszközöket végrehajtó ugyanazon szervezettel és/vagy a pénzügyi eszközökre vonatkozó ugyanazon megbízatással összefüggésben végzett egyéb nemzeti vagy uniós szintű ellenőrzési tevékenység eredményeit.

V. MELLÉKLET

A 32. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett, szabálytalanságokra vonatkozó táblázatminta

A 32. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett információkat kifizető ügynökségenként külön-külön, az alábbi táblázat használatával kell megadni:

abcdefghij
Kifizető ügynökségAlapPénznemegységN-1. év október 15-i egyenleg„Új ügyek” összesen (N. pénzügyi év)„Korrekciók” összesen (N. pénzügyi év)„Kamatok” összesen (N. pénzügyi év)„Visszafizettetett összegek” összesen (N. pénzügyi év)„Behajthatatlan összegek” összesen (N. pénzügyi év)Visszafizettetés alatt álló összeg (N. év október 15-i egyenleg)

VI. MELLÉKLET

A vizsgálatokra vonatkozó, az (EU) 2021/2116 rendelet 80. cikkének (1) bekezdésében és e rendelet 48. cikkében említett ellenőrzési terv

A VIZSGÁLATI IDŐSZAKRA JAVASOLT ELLENŐRZÉSI TERV

1. rész Eljárások és kockázatelemzés

1.1. Kiválasztási eljárás

Be kell nyújtani a vizsgálat alá vonandó vállalkozások kiválasztásához alkalmazandó eljárás leírását.

Ezenkívül egyértelműen fel kell tüntetni a kockázatelemzés alkalmazását, és közölni kell, hogy az ilyen eljárást kiegészíti-e véletlenszerű és/vagy manuális kiválasztás.

Ismertetni kell továbbá azt a módszert, amely biztosítja, hogy a vállalkozások kiválasztására irányuló eljárás lefedje a különböző ágazatokat/intézkedéseket és régiókat.

1.2. Alkalmazandó kockázati tényezők, kockázati értékek és súlyozás

Kockázatelemzés alkalmazása esetén tájékoztatást kell adni minden figyelembe vett kockázati tényezőről, valamint az e kockázati tényezőkhöz kapcsolódó lehetséges értékekről. Ezeknek az információknak szerepelniük kell az alábbiakban megadott táblázatokban.

Adott esetben be kell nyújtani a kockázati tényezők súlyozásához alkalmazandó eljárás leírását.

A kockázatelemzés tárgyát képező valamennyi ágazatra/intézkedésre alkalmazandó kockázati tényezők és kockázati értékekA kockázati tényezők súlyozása
Kockázati tényezőkKockázati értékek
LeírásÉrtékek

A(z) … (ágazat/intézkedés) esetében alkalmazandó egyedi kockázati tényezők és kockázati értékekA kockázati tényezők súlyozása
Kockázati tényezőkKockázati értékek
LeírásÉrtékek

Adott esetben az ágazatokra/intézkedésekre alkalmazandó kockázati tényezők és kockázati értékek tekintetében a nyomtatvány további rovatokkal is kiegészíthető.

1.3. A kiválasztási eljárás eredményei

Tájékoztatást kell adni arról, hogy a kockázatelemzés eredményei és az elfogadott eljárások hogyan vezettek az érintett vállalkozásoknak a végleges ellenőrzési tervben való figyelembevételéhez.

Egyértelműen fel kell tüntetni a vizsgálatból kizárandó ágazatokat/intézkedéseket, és ismertetni kell a kizárás okait.

Meg kell indokolni azon vállalkozások kiválasztását, amelyek bevételei vagy kifizetései, illetve azok összege nem érték el a 40 000 EUR-t.

2. rész Ellenőrzési terv

2.1. A kiválasztás áttekintése

A vállalkozások minimális számának kiszámítása:
A. Azon vállalkozások száma, amelyeknek a bevételei vagy kifizetései, illetve azok összege az EMGA … pénzügyi évében meghaladták a 150 000 EUR-t.
B. Minimális szám (az A. fele).
Azon sokaság, amelyből a kiválasztás történik:
C. Teljes szám
D. Azon vállalkozások száma összesen, amelyek bevételei vagy kifizetései, illetve azok összege meghaladták a 350 000 EUR-t.
E. Azon vállalkozások száma összesen, amelyek bevételei vagy kifizetései, illetve azok összege elérték a 40 000 EUR-t, de nem haladták meg a 350 000 EUR-t.
F. Azon vállalkozások száma összesen, amelyek bevételei vagy kifizetései, illetve azok összege nem érték el a 40 000 EUR-t.
Vizsgálatra javasolt vállalkozások:
G. Teljes szám
H. Teljes szám a kockázatelemzés alapján*
I. Azon vállalkozások száma összesen, amelyek bevételei vagy kifizetései, illetve azok összege meghaladták a 350 000 EUR-t.
J. Azon vállalkozások száma összesen, amelyek bevételei vagy kifizetései, illetve azok összege elérték a 40 000 EUR-t, de nem haladták meg a 350 000 EUR-t.
K. Azon vállalkozások száma összesen, amelyek bevételei vagy kifizetései, illetve azok összege nem érték el a 40 000 EUR-t.
Megjegyzés a táblázattal kapcsolatban:
* E kategóriába csak a kockázatelemzéssel kiválasztott vállalkozások tartoznak, és nem tartoznak ide azok a vállalkozások, amelyek véletlenszerű és/vagy manuális kiválasztás eredményeként kerültek bele az ellenőrzési tervbe, anélkül, hogy kockázatelemzés tárgyát képezték volna.

2.2. A vizsgálatra javasolt vállalkozások kiválasztása

A. EMGA költségvetési jogcím számaB. EMGA költségvetési jogcímcsoportC. Összes kiadás az EMGA költségvetési sorai szerint (EUR)D. Összes kiadás az EMGA költségvetési sorai szerint azon vállalkozások vonatkozásában, amelyek bevételei vagy kifizetései, illetve azok összege meghaladták a 40 000 EUR-t (EUR)E. Összes kiadás az EMGA költségvetési sorai szerint a vizsgálati ellenőrzési tervbe bevont vállalkozások vonatkozásában (EUR)F. A vizsgálati ellenőrzési tervbe bevont vállalkozások száma az EMGA költségvetési sorai szerint
Összesen:
Megjegyzés a táblázattal kapcsolatban:
A táblázat adott esetben további sorokkal egészíthető ki.

VII. MELLÉKLET

Az (EU) 2021/2116 rendelet 80. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és e rendelet 48. cikkében említett vizsgálati jelentés

A VIZSGÁLATI IDŐSZAKRA VONATKOZÓ JELENTÉS

1. Az ellenőrzések áttekintése

A. A vizsgálat alá vonandó vállalkozások száma összesen:
B. A vizsgálat alá vont vállalkozások száma összesen:
C. A vizsgálat alatt álló vállalkozások száma összesen:
D. A még nem vizsgált vállalkozások száma összesen:

2. Az ellenőrzések áttekintése (a jogcímcsoportok vagy a jogcímek száma szerint)

A. EMGA költségvetési jogcím számaB. EMGA költségvetési jogcímcsoportC. A … vizsgálatra kiválasztott vállalkozásokhoz kapcsolódó összes kiadás
(EUR) (C=E+F+G)
Vizsgálat alá vont vállalkozásokF. Vizsgálat alatt álló vállalkozások – az e vállalkozásokhoz kapcsolódó összes kiadás
(EUR)
G. Nem vizsgált vállalkozások – az e vállalkozásokhoz kapcsolódó összes kiadás
(EUR)
D. Ténylegesen megvizsgált kiadások
(EUR)*
E. Az e vállalkozásokhoz kapcsolódó összes kiadás
(EUR)
Összesen:
Megjegyzések a táblázattal kapcsolatban:
* Csak a ténylegesen ellenőrzött számlákban (azaz az ellenőrzésre és/vagy keresztellenőrzésre kiválasztott számlákban) szereplő kiadásokra vonatkozik.
A táblázat adott esetben további sorokkal egészíthető ki.

3. Feltárt lehetséges szabálytalanságok

A. EMGA költségvetési jogcímcsoportB. EMGA költségvetési jogcím számaC. Az érintett vállalkozás hivatkozási számaD. Az egyes feltárt lehetséges szabálytalanságok leírása és jellegeE. A feltárt lehetséges szabálytalanságok számaF. A lehetséges szabálytalanságok becsült értékeG. OLAF hivatkozási szám(ok) (IMS értesítési számok)H. A vizsgálati időszak, amelyben vizsgálatot terveztek*
Összesen:
Megjegyzések a táblázattal kapcsolatban:
* Az előző vizsgálati időszakok tekintetében csak azok, amelyekről nem számoltak be a korábbi jelentésekben.
Minden egyes, szabálytalanság(ok) által érintett vállalkozást külön sorban kell feltüntetni.
A táblázat adott esetben további sorokkal egészíthető ki.

4. Az előző vizsgálati ellenőrzési tervekhez kapcsolódó vizsgálatok elvégzése.

Az előző vizsgálati ellenőrzési tervekhez kapcsolódó vizsgálatok elvégzéseA. A vállalkozások számaB. Érintett kiadásokC. A vállalkozásokhoz kapcsolódó, ténylegesen megvizsgált kiadások*
4.1. Az előző jelentésben vizsgálat alatt állóként bejelentett vállalkozások (4.1. = 4.2.+ 4.3.)x
4.2. A 4.1. pontban szereplő azon vállalkozások, amelyek esetében már befejeződtek a vizsgálatok
4.3. A 4.1. pontban szereplő azon vállalkozások, amelyek esetében még folynak a vizsgálatokx
4.4. Azon vállalkozások, melyek esetében az előző jelentés szerint még nem kezdődtek meg a vizsgálatok (4.4. = 4.5.+4.6.+4.7.)x
4.5. A 4.4. pontban szereplő azon vállalkozások, amelyek esetében már befejeződtek a vizsgálatok
4.6. A 4.4. pontban szereplő azon vállalkozások, amelyek esetében még folynak a vizsgálatokx
4.7. A 4.4. pontban szereplő azon vállalkozások, amelyek esetében még nem kezdődtek meg a vizsgálatokx
Megjegyzések a táblázattal kapcsolatban:
* Csak a ténylegesen ellenőrzött számlákban (azaz az ellenőrzésre és/vagy keresztellenőrzésre kiválasztott számlákban) szereplő kiadásokra vonatkozik.

5. Kölcsönös segítségnyújtás

Az (EU) 2021/2116 rendelet IV. címének III. fejezete szerint kiadott és beérkezett kölcsönös segítségnyújtási kérelmek összefoglalása.

Az elküldött kérelmekre és a kapott válaszokra vonatkozó információknak szerepelniük kell az alábbiakban megadott táblázatban:

A. Az a tagállam, amelynek a kérelmet küldtékB. A kérelem időpontjaC. A válasz időpontja és az eredmények összefoglalása
Megjegyzés a táblázattal kapcsolatban:
A táblázat adott esetben további sorokkal egészíthető ki.

6. Erőforrások

Meg kell adni a vizsgálatok lefolytatásához kirendelt személyzet létszámát (személy/év) ellenőrző szervenként és adott esetben régiónként.

7. Nehézségek és javításra irányuló javaslatok

Tájékoztatást kell adni az (EU) 2021/2116 rendelet IV. címe III. fejezetének alkalmazása során felmerült nehézségekről, valamint az említett nehézségek leküzdése érdekében tett intézkedésekről vagy javaslatokról.

Adott esetben az (EU) 2021/2116 rendelet IV. címe III. fejezete alkalmazásának javítására irányuló javaslatok is előterjeszthetők.

VIII. MELLÉKLET

AZ ÁTLÁTHATÓSÁG BIZTOSÍTÁSA CÉLJÁBÓL AZ 58. CIKKNEK MEGFELELŐEN KÖZZÉTEENDŐ INFORMÁCIÓK ()

A kedvezményezett/jogalany/szervezet neveA kedvezményezett vezetékneveHa valamilyen csoporthoz tartozik, az anyavállalat neve és héa- vagy adóazonosító számaTelepülésAz intézkedés/a beavatkozástípus/az ágazat kódja a IX. mellékletben meghatározottak szerintEgyedi célkitűzés (1)Kezdő időpont (2)Záró időpont (3)Összeg az EMGA keretében végrehajtott műveletek szerinti bontásbanAz adott kedvezményezetthez kapcsolódó EMGA-összeg összesenÖsszeg az EMVA keretében végrehajtott műveletek szerinti bontásbanAz adott kedvezményezetthez kapcsolódó EMVA-összeg összesenÖsszeg a társfinanszírozás keretében végrehajtott műveletek szerinti bontásbanAz adott kedvezményezetthez kapcsolódó társfinanszírozott összeg összesenEMVA- és társfinanszírozott összegek összesenAz adott kedvezményezetthez kapcsolódó uniós összeg és társfinanszírozott összeg összesen
507040110160
A. kód20
B. kód4025
C. kód30
D. kód3015
(1)
A művelet egyedi célkitűzésének meg kell felelnie a IX. mellékletben meghatározott, az érintett műveletet szabályozó vonatkozó uniós jogszabályokban előírt egy vagy több célkitűzésnek. Konkrétan az (EU) 2021/2115 rendelet szerinti műveletek egyedi célkitűzésének/célkitűzéseinek meg kell felelnie/felelniük az említett jogszabály 6. cikkében meghatározott egyedi célkitűzéseknek, és összhangban kell lennie/lenniük a tagállam KAP-tervével. Ezenkívül az 1305/2013/EU, az 1307/2013/EU és az 1308/2013/EU rendelet szerinti műveletek egyedi célkitűzésének/célkitűzéseinek meg kell felelnie/felelniük az 1306/2013/EU rendelet 110. cikkének (2) bekezdésében meghatározott célkitűzéseknek (a tagállamok további útmutatást a Technical Handbook on the Monitoring and Evaluation Framework of the Common Agricultural Policy 2014–2020 [A közös agrárpolitika monitoring- és értékelési keretéről szóló szakmai kézikönyv, 2014–2020] című kiadványban találhatnak). (2)
A közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozások típusainak, a hátrányos természeti adottságokhoz és egyéb területspecifikus hátrányokhoz, valamint a bizonyos kötelező követelményekből eredő területspecifikus hátrányokhoz kapcsolódó vidékfejlesztési beavatkozások típusainak, továbbá a 228/2013/EU és a 229/2013/EU rendelet szerinti intézkedéseknek a kezdő időpontjára vonatkozó információk nem relevánsak, mivel az ezen intézkedésekhez és beavatkozástípusokhoz tartozó műveletek éves jellegűek. (3)
A közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozások típusainak, a hátrányos természeti adottságokhoz és egyéb területspecifikus hátrányokhoz, valamint a bizonyos kötelező követelményekből eredő területspecifikus hátrányokhoz kapcsolódó vidékfejlesztési beavatkozások típusainak, továbbá a 228/2013/EU és a 229/2013/EU rendelet szerinti intézkedéseknek a záró időpontjára vonatkozó információk nem relevánsak, mivel az ezen intézkedésekhez és beavatkozástípusokhoz tartozó műveletek éves jellegűek. (4)
Az alábbi információk közzétételének esetében:

a) az 1307/2013/EU rendelet szerinti támogatási rendszerekkel kapcsolatban a 2022-es és az azt megelőző naptári év tekintetében felmerült kiadások és teljesített kifizetések;
b) a 228/2013/EU, a 229/2013/EU, az 1308/2013/EU és az 1144/2014/EU rendelet alapján 2022. december 31-ig végrehajtott intézkedésekre vonatkozó információk;
c) az (EU) 2021/2117 rendelet 5. cikke (6) bekezdése első albekezdésének c) pontjában és ugyanazon rendelet 5. cikkének (7) bekezdésében említett támogatási programok esetében az 1308/2013/EU rendelet alapján 2022. december 31. után és a szóban forgó támogatási programok lezárultáig végrehajtott műveletekkel kapcsolatban felmerült kiadások és teljesített kifizetések; valamint
d) az 1305/2013/EU rendelet szerinti vidékfejlesztési programok végrehajtásának keretében a kifizető ügynökség által teljesített kifizetések;
kizárólag az 1306/2013/EU rendelet 111. cikkében előírt információkat kell közzétenni ebben a táblázatban, a többi oszlopot üresen kell hagyni vagy az „n. a.” jelöléssel kell ellátni.

IX. MELLÉKLET

AZ 58. CIKK SZERINTI INTÉZKEDÉS/BEAVATKOZÁSTÍPUS/ÁGAZAT (1)

Az intézkedés/beavatkozástípus/ágazat kódjaAz intézkedés/beavatkozástípus/ágazat megnevezéseAz intézkedés/beavatkozástípus/ágazat célja
Az (EU) 2021/2115 rendelet 16. cikke szerinti, közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusokhoz kapcsolódó műveletek
1. Termeléstől független jövedelemtámogatás
I.1.A fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatásAz alapszintű jövedelemtámogatás termeléstől független, területalapú támogatás. Cél: az élelmezésbiztonság fokozása érdekében a gazdaságok fennmaradását biztosító jövedelemnek és a gazdaságok rezilienciájának az Unión belüli támogatása.
I.2.A fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatásA fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás termeléstől független, területalapú támogatás. Cél: a közvetlen kifizetések elosztásának javítása a támogatásnak a nagyobb mezőgazdasági üzemektől a kisebb vagy közepes méretű mezőgazdasági üzemek részére történő átcsoportosítása révén.
I.3.Fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatásA fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás olyan, termeléstől független támogatás, amely magasabb jövedelemtámogatást biztosít azoknak a fiatal mezőgazdasági termelőknek, akik először hoznak létre mezőgazdasági üzemet. Cél: a mezőgazdasági ágazat korszerűsítése a fiataloknak az ágazat számára történő megnyerése és vállalkozásfejlesztésük javítása révén.
I.4.Az éghajlattal és a környezetvédelemmel kapcsolatos rendszerekAz ökorendszerek termeléstől független támogatási rendszerek. Cél: a környezet, az éghajlat és az állatjólét szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok előmozdítására irányuló jövedelemtámogatás nyújtása.
I.5.Mezőgazdasági kistermelők részére nyújtott támogatások (28. cikk)A mezőgazdasági kistermelők részére nyújtott támogatások termeléstől független támogatások, amelyek felváltanak minden más, az érintett kedvezményezettek számára teljesített közvetlen kifizetést. A mezőgazdasági kistermelők részére nyújtott támogatások célja a támogatások kiegyensúlyozottabb elosztásának elősegítése, valamint a kis összegű támogatások kedvezményezettjeire és az irányító hatóságokra háruló adminisztratív terhek csökkentése.
2. Termeléstől függő közvetlen kifizetések
I.6.Termeléstől függő jövedelemtámogatásA termeléstől függő jövedelemtámogatás meghatározott termeléshez kötött, hektáronkénti vagy fejenkénti támogatás. Cél: a versenyképesség, a fenntarthatóság és/vagy a minőség javítása bizonyos olyan ágazatokban és termékek esetében, amelyek társadalmi, gazdasági vagy környezeti okokból különösen fontosak, és amelyek tekintetében bizonyos nehézségek merültek fel.
I.7.A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatásA gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás termeléstől függő támogatás, amely a gyapottal bevetett támogatható terület hektárszáma után nyújtható. A gyapottermelő tagállamok által kötelezően alkalmazandó rendszer célja a gyapottermelés azon régiókban való támogatása, ahol a szóban forgó termelés fontos szerepet tölt be az agrárgazdaságban.
Az 1307/2013/EU rendelet I. mellékletében meghatározott intézkedések
II.1.Alaptámogatási rendszer (III. cím, 1. fejezet, 1., 2., 3. és 5. szakasz)Az alaptámogatási rendszer olyan, termeléstől független területalapú támogatásokat biztosító rendszer, amely a mezőgazdasági termelőknek kiosztott támogatási jogosultságokon alapul. Cél: a mezőgazdasági termelők jövedelmének támogatása, tekintve, hogy a mezőgazdasági termelők átlagos jövedelme jelentős mértékben elmarad a gazdaság többi területén tevékenykedő szereplők átlagjövedelmétől.
II.2.Egységes területalapú támogatási rendszer (36. cikk)Az egységes területalapú támogatási rendszer termeléstől független területalapú támogatást biztosít a mezőgazdasági termelő által bejelentett támogatható hektárok tekintetében. Cél: a mezőgazdasági termelők jövedelmének támogatása, tekintve, hogy a mezőgazdasági termelők átlagos jövedelme jelentős mértékben elmarad a gazdaság többi területén tevékenykedő szereplők átlagjövedelmétől.
II.3.Átcsoportosítással nyújtható támogatás (III. cím, 2. fejezet)Az átcsoportosítással nyújtható támogatás termeléstől független, területalapú támogatás. Cél: a kisebb mezőgazdasági üzemek támogatása azáltal, hogy az ilyen üzemek kiegészítő támogatásban részesülnek az általuk az alaptámogatási rendszer keretében bejelentett első hektárok után.
II.4.Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatás (III. cím, 3. fejezet)A környezetbarátabbá válást ösztönző támogatás termeléstől független, területalapú, hektáronként nyújtott támogatás. A támogatás célja a következő három, az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlat alkalmazásának előmozdítása: a növénytermesztés diverzifikálása, az állandó gyepterület fenntartása, valamint ökológiai jelentőségű terület meglétnek biztosítása a mezőgazdasági területen.
II.5.A hátrányos természeti adottságú területekre vonatkozó támogatás (III. cím, 4. fejezet)A hátrányos természeti adottságú területekre vonatkozó támogatás termeléstől független, területalapú támogatás, amely az alaptámogatáson felül nyújtható a mezőgazdasági termelőknek. Cél: a hátrányos természeti adottságú területek mezőgazdasági termelőinek támogatása.
II.6.A fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás (III. cím, 5. fejezet)A fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás olyan, termeléstől független támogatás, amely magasabb jövedelemtámogatást biztosít azoknak a fiatal mezőgazdasági termelőknek, akik először hoznak létre mezőgazdasági üzemet. Cél: új gazdasági tevékenységek létrehozásának és fejlesztésének előmozdítása a mezőgazdasági ágazatban, ami elengedhetetlen az uniós mezőgazdasági ágazat versenyképessége szempontjából.
II.7.Termeléstől függő önkéntes támogatás (IV. cím, 1. fejezet)A termeléstől függő önkéntes támogatás meghatározott termeléshez kötött, hektáronkénti vagy fejenkénti támogatás. Cél: a versenyképesség és a fenntarthatóság javítása bizonyos olyan ágazatokban, amelyek gazdasági, társadalmi vagy környezeti okokból különösen fontosak, és bizonyos nehézségekkel küzdenek.
II.8.A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás (IV. cím, 2. fejezet)A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás termeléstől függő támogatás, amely a gyapottal bevetett támogatható terület hektárszáma után nyújtható. A gyapottermelő tagállamok által kötelezően alkalmazandó rendszer célja a gyapottermelés azon régiókban való támogatása, ahol a szóban forgó termelés fontos szerepet tölt be az agrárgazdaságban.
II.9.Mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer (V. cím)A mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer keretében olyan, termeléstől független támogatások nyújthatók, amelyek felváltanak minden más, az érintett kedvezményezettek számára teljesített közvetlen kifizetést. Cél: a támogatások kiegyensúlyozottabb elosztásának elősegítése, valamint a kis összegű támogatások kedvezményezettjeire és az irányító hatóságokra háruló adminisztratív terhek csökkentése.
II.10.A 73/2009/EK tanácsi rendelet (2) I. mellékletében meghatározott intézkedésekE közvetlen kifizetések célja az, hogy a mezőgazdasági termelők jövedelemtámogatásának javítása érdekében függetlenítsék a támogatást a növénytermesztéstől és az állattenyésztéstől.
Az (EU) 2021/2115 rendelet 42. cikke szerinti ágazati beavatkozások formájában megvalósuló műveletek
III.1.Gyümölcs- és zöldségágazat (49–53. cikk)Cél: a gyümölcs- és zöldségágazat kínálati koncentrációjának, versenyképességének és fenntarthatóságának támogatása. Ez olyan, az 1308/2013/EU rendelet szerint elismert termelői szervezeteken vagy azoknak az említett rendelet szerint elismert társulásain keresztül történik, amelyek az (EU) 2021/2115 rendelettel összhangban operatív programokat működtetnek. A kedvezményezettek termelői szervezetek és termelői szervezetek társulásai. A programok időtartama 3 és 7 év között van, és irányításuk az egyes pénzügyi évekhez igazodik. A tagállamoknak minden egyes programot jóvá kell hagyniuk.
III.2.A méhészeti termékek ágazata (54., 55. és 56. cikk)Cél: támogatás biztosítása a méhészek számára, valamint a méhészeti termékek minőségének és értékesítési lehetőségeinek javításához.
III.3.Borágazat (57–60. cikk)Cél: a borágazat versenyképességének és fenntarthatóságának támogatása. A programokat a tagállamok nemzeti szinten, stratégiai tervük keretében működtetik és az egyes pénzügyi évekhez igazodva irányítják. A kedvezményezettek szőlőtermesztők, valamint borászati és borkereskedelmi szereplők vagy azok társulásai/szervezetei. A tagállamok által jóváhagyandó műveletek éves vagy többéves műveletek is lehetnek.
III.4.Komlóágazat (61. és 62. cikk)Cél: a komlóágazat kínálati koncentrációjának, versenyképességének és fenntarthatóságának támogatása olyan, az 1308/2013/EU rendelet szerint elismert termelői szervezeteken és azoknak az említett rendelet szerint elismert társulásain keresztül, amelyek az (EU) 2021/2115 rendelettel összhangban operatív programokat működtetnek. A kedvezményezettek termelői szervezetek vagy termelői szervezetek társulásai. A programok időtartama 3 és 7 év között van, és irányításuk az egyes pénzügyi évekhez igazodik. A tagállamoknak minden egyes programot jóvá kell hagyniuk.
III.5.Olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat (63., 64. és 65. cikk)Cél: az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat kínálati koncentrációjának, versenyképességének és fenntarthatóságának támogatása olyan, az 1308/2013/EU rendelet szerint elismert termelői szervezeteken és azoknak az említett rendelet szerint elismert társulásain keresztül, amelyek az (EU) 2021/2115 rendelettel összhangban operatív programokat működtetnek. A kedvezményezettek termelői szervezetek vagy termelői szervezetek társulásai. A programok időtartama 3 és 7 év között van, és irányításuk az egyes pénzügyi évekhez igazodik. A tagállamoknak minden egyes programot jóvá kell hagyniuk.
III.6.Az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a)–h), k), m), o)–t) és w) pontjában meghatározott egyéb ágazatok, valamint az (EU) 2021/2115 rendelet XIII. mellékletében felsorolt termékeket előállító ágazatok (66., 67. és 68. cikk)Cél: a kapcsolódó ágazatok kínálati koncentrációjának, versenyképességének és fenntarthatóságának támogatása olyan, az 1308/2013/EU rendelet szerint elismert termelői szervezeteken és azoknak az említett rendelet szerint elismert társulásain, valamint a tagállamok által ideiglenesen jóváhagyott olyan termelői csoportokon keresztül, amelyek az (EU) 2021/2115 rendelettel összhangban operatív programokat működtetnek. A kedvezményezettek termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai vagy termelői csoportok. A programok időtartama 3 és 7 év között van, és irányításuk az egyes pénzügyi évekhez igazodik. A tagállamoknak minden egyes programot jóvá kell hagyniuk.
Az 1308/2013/EU rendeletben meghatározott intézkedések
IV.1.Állami intervenció (I. fejezet, 2. szakasz)Amikor egyes mezőgazdasági termékek piaci ára egy előre meghatározott szint alá esik, a tagállamok hatóságai a piac stabilizálása céljából beavatkozhatnak oly módon, hogy felvásárolják a felesleges készleteket, és azokat a piaci ár emelkedéséig raktározhatják. Azoknak a gazdálkodó egységeknek az adatait kell közzétenni, amelyek a támogatás kedvezményezettjei, azaz amelyektől a terméket felvásárolták.
IV.2.Magántárolási támogatás (I. fejezet, 3. szakasz)A támogatás célja az, hogy bizonyos termékek termelői átmeneti támogatásban részesüljenek a magántároláshoz kapcsolódó költségek fedezéséhez.
IV.3.Az uniós iskolaprogram, iskolagyümölcs- és iskolatejprogramok (II. fejezet, 1. szakasz)A támogatás célja a mezőgazdasági termékek bölcsődébe/óvodába, illetve általános vagy középiskolai oktatási intézménybe járó gyermekek számára történő kiosztásának előmozdítása és ezáltal a gyermekek által fogyasztott gyümölcsök, zöldségek és tej mennyiségének növelése és az étkezési szokások javítása.
IV.4.Rendkívüli intézkedések (I. fejezet, 1., 2. és 3. szakasz)Az 1308/2013/EU rendelet 219. cikkének (1) bekezdése, 220. cikkének (1) bekezdése, valamint 221. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján bevezetett rendkívüli intézkedések célja az, hogy az (EU) 2021/2116 rendelet 5. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban támogassák a mezőgazdasági piacokat.
IV.5.A gyümölcs- és zöldségágazatban nyújtott támogatások (II. fejezet, 3. szakasz)A támogatások arra ösztönzik a gyümölcs- és zöldségtermesztőket, hogy csatlakozzanak a termelői szervezetekhez. E szervezetek támogatást kapnak a nemzeti stratégián alapuló operatív programjaik végrehajtásához. A támogatás további célja a válságok miatt bekövetkező jövedelemingadozások mérséklése. Támogatások vehetők igénybe az operatív programok keretében végrehajtott válságmegelőzési és válságkezelési intézkedések céljaira, nevezetesen a következőkre: árukivonás, zöldszüret/be nem takarítás, promóciós és kommunikációs eszközök, képzés, betakarítási biztosítás, a kölcsönös kockázatkezelési alapok (a mezőgazdasági termelők tulajdonában lévő stabilizációs alapok) létrehozásához szükséges bankhitelek biztosítása és adminisztratív költségek fedezése.
IV.6.A borágazatban nyújtott támogatások (II. fejezet, 4. szakasz)A szóban forgó ágazatban nyújtott különféle támogatások a piaci egyensúly biztosítására és az uniós borok versenyképességének növelésére irányulnak, és a következő formákat ölthetik: a borok harmadik országbeli piacokon folytatott promóciójához, valamint a bor felelősségteljes módon történő fogyasztásával és az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekre (OEM), illetve oltalom alatt álló földrajzi jelzésekre (OFJ) vonatkozó uniós rendszerrel kapcsolatos tájékoztatáshoz nyújtott támogatás; a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához, a borászatokra és a piaci létesítményekre irányuló beruházásokhoz, valamint az innovációhoz kapcsolódó költségek társfinanszírozása; a zöldszürethez, a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásához, a betakarítási biztosításhoz és a melléktermék-lepárláshoz nyújtott támogatás.
IV.7.Az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában nyújtott támogatások (II. fejezet, 2. szakasz)A termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai és a szakmaközi szervezetek által az alábbi területek legalább egyikén létrehozandó hároméves munkaprogramokra nyújtott támogatás: a piac figyelemmel kísérése és irányítása az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában; az olajbogyó-termesztés környezeti hatásainak javítása; az olajbogyó-termesztés versenyképességének korszerűsítés révén történő javítása; az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelési minőségének javítása; az olívaolaj és az étkezési olajbogyó nyomonkövethetőségi rendszere, minőségének tanúsítása és védelme; a termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai, illetve a szakmaközi szervezetek által az olívaolaj és az étkezési olajbogyó minőségének javítása érdekében végrehajtott intézkedésekről szóló információk terjesztése.
IV.8.A méhészeti ágazatban nyújtott támogatás (II. fejezet, 5. szakasz)A támogatás célja az, hogy a szóban forgó ágazat a méhészeti termékek előállításának és forgalmazásának javítását célzó méhészeti programokon keresztül támogatásban részesüljön.
IV.9.A komlóágazatban nyújtott támogatás (II. fejezet, 6. szakasz)A komlótermelői szervezetek számára nyújtott támogatás.
Az (EU) 2021/2115 rendelet 69. cikke szerinti, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozástípusok formájában megvalósuló műveletek
V.1.Környezetvédelmi, éghajlattal kapcsolatos és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalásokA támogatás célja ellentételezés biztosítása a mezőgazdasági termelők, erdőtulajdonosok és egyéb gazdálkodók számára a kötelező előírásokon túlmutató olyan önkéntes környezet- és éghajlatvédelmi, valamint egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos többletköltségek és elmaradt jövedelem tekintetében, amely kötelezettségvállalások hozzájárulnak a KAP egyedi célkitűzéseinek megvalósításához, különösen a környezet- és éghajlatvédelem, valamint az állatjólét területén.
V.2.Hátrányos természeti adottság és egyéb területspecifikus hátrányokA támogatás célja ellentételezés biztosítása a mezőgazdasági termelők számára az érintett területeken, például a hegyvidéki területeken fennálló hátrányos természeti adottságokhoz és egyéb területspecifikus hátrányokhoz kapcsolódó többletköltségek és elmaradt jövedelem egésze vagy egy része tekintetében.
V.3.Bizonyos kötelező követelményekből eredő területspecifikus hátrányokA támogatás célja ellentételezés biztosítása a mezőgazdasági termelők, erdőtulajdonosok és egyéb gazdálkodók számára az érintett területeken fennálló bizonyos területspecifikus hátrányokhoz kapcsolódó, a Natura 2000 irányelvek (a 92/43/EGK tanácsi irányelv (3) és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4)) vagy – a mezőgazdasági területek esetében – a víz-keretirányelv (a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5)) végrehajtásából eredő követelmények teljesítésével járó többletköltségek és elmaradt jövedelmek egésze vagy egy része tekintetében.
V.4.Beruházások, az öntözésre irányuló beruházásokat is beleértveA támogatás célja az olyan tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra irányuló beruházások – köztük öntözéssel kapcsolatos beruházások – támogatása, amelyek hozzájárulnak a KAP egy vagy több egyedi célkitűzésének megvalósításához.
V.5.Fiatal mezőgazdasági termelők, új mezőgazdasági termelők és vidéki induló vállalkozások tevékenységének megkezdéseA támogatás a fiatal mezőgazdasági termelők, az új mezőgazdasági termelők, valamint – bizonyos feltételek mellett – a vidéki induló vállalkozások tevékenységének megkezdését hivatott előmozdítani a KAP egy vagy több egyedi célkitűzésének megvalósításához való hozzájárulás céljából.
V.6.Kockázatkezelési eszközökA támogatás célja az olyan kockázatkezelési eszközök alkalmazásának előmozdítása, amelyek segítik a mezőgazdasági termelőket a mezőgazdasági tevékenységükhöz kapcsolódó, rajtuk kívül álló termelési és jövedelemkockázatok kezelésében.
V.7.EgyüttműködésA támogatás célja az együttműködés támogatása és ezáltal a KAP egy vagy több egyedi célkitűzésének megvalósításához való hozzájárulás. Ez a következőkhöz nyújtott együttműködési támogatást foglalja magában:
a) a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség keretében működő operatív csoportok műveleteinek előkészítése és végrehajtása;
b) a LEADER előkészítése és végrehajtása;
c) az uniós és a nemzeti szinten elismert minőségi rendszereknek és e rendszerek mezőgazdasági termelők általi alkalmazásának előmozdítása és támogatása;
d) termelői csoportok, termelői szervezetek és szakmaközi szervezetek támogatása;
e) az „Intelligens falvak” stratégia előkészítése és végrehajtása;
f) az együttműködés egyéb formáinak támogatása.
V.8.Ismeretek cseréje és információk terjesztéseA támogatás célja a KAP egy vagy több egyedi célkitűzésének megvalósításához hozzájáruló, különösen a természet-, környezet- és éghajlatvédelemre irányuló ismeretmegosztási és tájékoztatási tevékenységek támogatása, ideértve a környezeti nevelési és tudatosságnövelő intézkedéseket, valamint a vidéki vállalkozások és közösségek fejlesztését is. Az ilyen intézkedések magukban foglalhatják az innováció, a képzés és a tanácsadás, valamint az ismeret- és információmegosztás és -terjesztés előmozdítására szolgáló intézkedéseket.
Az 1305/2013/EU rendelet III. címének I. fejezetében előírt intézkedések
VI.1.Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek (14. cikk)Ez az intézkedés a képzésre és egyéb olyan tevékenységekre terjed ki, mint a szakmai találkozók szervezése, a személyre szabott tanácsadás, a demonstrációs tevékenységek, a tájékoztatási tevékenységek, továbbá a rövid időtartamra szóló mezőgazdasági üzemvezetési és erdőgazdálkodási csereprogramok, valamint a mezőgazdasági üzemlátogatások és erdészeti tanulmányutak lebonyolítása. Célja a mezőgazdasági, az élelmiszer- és az erdészeti ágazatban tevékenykedő személyek, a gazdálkodók és a vidéki térségekben működő kis- és középvállalkozások (kkv-k) humán potenciáljának növelése.
VI.2.Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások (15. cikk)Ezen intézkedés célja az, hogy tanácsadási szolgáltatások igénybevétele, valamint tanácsadási, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások létrehozása révén javítsa a mezőgazdasági és az erdőgazdálkodási üzemek, továbbá a vidéki térségekben működő kkv-k által folytatott fenntartható gazdálkodást és ezen üzemek, illetve kkv-k gazdasági és környezeti teljesítményét. Az intézkedés emellett előmozdítja a tanácsadók képzését is.
VI.3.A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszerei (16. cikk)Ezen intézkedés célja az uniós, a nemzeti és az önkéntes minőségrendszerekhez újonnan csatlakozók támogatása. A támogatás a szóban forgó uniós és nemzeti minőségrendszerek keretében előállított termékek létezésére és sajátosságaira vonatkozó fogyasztói ismeretek gyarapítására irányuló tájékoztatási és promóciós intézkedések költségeit is fedezheti.
VI.4.Beruházások tárgyi eszközökbe (17. cikk)Ezen intézkedés célja a mezőgazdasági üzemek és a vidéki vállalkozások gazdasági és környezeti teljesítmények javítása, a mezőgazdasági termékek értékesítésével és feldolgozásával foglalkozó ágazatok hatékonyságának fokozása, a mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez szükséges infrastruktúra biztosítása és a környezeti célok eléréséhez szükséges nem jövedelemtermelő beruházások előmozdítása.
VI.5.A természeti katasztrófák által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása és megfelelő megelőző intézkedések bevezetése (18. cikk)Ezen intézkedés célja az, hogy segítséget nyújtson a mezőgazdasági termelőknek a természeti katasztrófák és katasztrófaesemények megelőzésében, illetve – amennyiben az illetékes tagállami hatóságok hivatalosan megerősítették ilyen katasztrófa vagy katasztrófaesemény bekövetkeztét – a károsodott mezőgazdasági potenciál helyreállításában, és ezáltal hozzájáruljon ahhoz, hogy a mezőgazdasági üzemek ilyen események bekövetkezésének dacára is életképesek és versenyképesek maradjanak.
VI.6.A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése (19. cikk)Ezen intézkedés célja az új, életképes gazdasági tevékenységek beindításának és továbbfejlesztésének – például a fiatal mezőgazdasági termelők által irányított új mezőgazdasági üzemek létrehozásának, a vidéki térségekben új vállalkozások indításának –, valamint a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésének támogatása. Támogatás nyújtható továbbá az új vagy a meglévő vállalkozásoknak olyan, nem mezőgazdasági tevékenységek beindítására és fejlesztésére irányuló beruházásokhoz, amelyek alapvető fontosságúak a vidéki térségek és a mezőgazdasági tevékenységeit diverzifikáló valamennyi mezőgazdasági termelő számára a fejlődés és a versenyképesség szempontjából. Az intézkedés azoknak a mezőgazdasági termelőknek biztosít támogatást, akik a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer keretében támogatásra jogosultak, és mezőgazdasági üzemüket véglegesen átruházzák egy másik mezőgazdasági termelőre.
VI.7.Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)Ezen intézkedés az olyan beavatkozások támogatására irányul, amelyek célja, hogy ösztönözzék a növekedést és előmozdítsák a környezeti és társadalmi-gazdasági fenntarthatóságot a vidéki térségekben, különösen a következőkön keresztül: a helyi infrastruktúra (többek között a szélessávú, a megújuló energiához kapcsolódó és a társadalmi infrastruktúra) és a helyi alapvető szolgáltatások fejlesztése, továbbá a falvak megújítása, valamint a kulturális és a természeti örökség helyreállítását és korszerűsítését célzó tevékenységek. Az intézkedés ezenkívül támogatást biztosít a tevékenységek áthelyezéséhez és a létesítmények átalakításához, amennyiben az áthelyezésre, illetve az átalakításra az életminőség javítása vagy a település környezeti teljesítményének fokozása céljából kerül sor.
VI.8.Az erdőterületek fejlesztésére és az erdők életképességének javítására irányuló beruházások (21. cikk; 22–26. cikk)Ezen intézkedés célja az erdőterületek fejlesztése, az erdővédelem, valamint az erdészettel, az erdőgazdálkodási technológiákkal és az erdei termékekkel kapcsolatos innováció terén megvalósuló beruházások támogatása és ezáltal a vidéki térségek növekedési potenciáljához való hozzájárulás.
VI.9.Erdősítés és fásítás (22. cikk)Ezen alintézkedés célja a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági területen végrehajtott erdősítési és fásítási műveletek támogatása.
VI.10.Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása, helyreállítása vagy megújítása (23. cikk)Ezen alintézkedés célja az olyan agrár-erdészeti rendszerek létrehozásának és az olyan gyakorlatok bevezetésének támogatása, amelyek keretében – szándékos integráció nyomán – ugyanazon a földgazdálkodási egységen fás szárú évelő növényeket is nevelnek és egyéb növénykultúrákat is termesztenek és/vagy állatokat is tenyésztenek.
VI.11.Az erdőtüzek, a természeti katasztrófák és a katasztrófaesemények által okozott erdőkárok megelőzése és a károsodott erdők helyreállítása (24. cikk)Ezen intézkedés célja az, hogy (kivágás, illetve újratelepítés révén) megelőzze az erdészeti potenciál erdőtüzek, más természeti katasztrófák – a kártevőfertőzéseket és a betegségeket is ideértve –, valamint éghajlatváltozással kapcsolatos események miatti károsodását, valamint hogy helyreállítsa a károsított erdészeti potenciált.
VI.12.Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások (25. cikk)Ezen alintézkedés célja az olyan tevékenységek támogatása, amelyek növelik az erdők környezeti értékét, elősegítik, hogy az erdők alkalmazkodjanak az éghajlatváltozáshoz és mérsékeljék annak hatásait, továbbá amelyek ökoszisztéma-szolgáltatásokat biztosítanak és növelik az erdők közjóléti értékét. A beruházásoknak biztosítaniuk kell az erdők környezeti értékének növekedését.
VI.13.Erdőgazdálkodási technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására, mobilizálására és értékesítésére irányuló beruházások (26. cikk)Ez az alintézkedés a fáknak az ipari fűrészelést megelőző kitermeléséhez, darabolásához, mobilizálásához és feldolgozásához kapcsolódó gépekbe és/vagy berendezésekbe történő beruházás támogatására irányul. Az alintézkedés legfőbb célja az erdők gazdasági értékének növelése.
VI.14.Termelői csoportok és szervezetek létrehozása (27. cikk)Ezen intézkedés célja a termelői csoportok és szervezetek létrehozásának támogatása – különösen az első években, amikor többletköltségek merülnek fel –, annak érdekében, hogy a termelők közösen nézhessenek szembe a piaci kihívásokkal, és megerősíthessék alkupozícióikat a termelés és a forgalmazás tekintetében, többek között a helyi piacokon is.
VI.15.Agrár-környezetvédelemi és éghajlattal kapcsolatos műveletek (28. cikk)Ezen intézkedés célja az, hogy a gazdálkodókat olyan gazdálkodási gyakorlatok alkalmazására ösztönözze, amelyek hozzájárulnak a környezet, a táj és a természeti erőforrások védelméhez, valamint az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz. A támogatás nem csupán a termelési gyakorlatok környezeti szempontból előnyös javításához nyújtható, hanem már meglévő környezetbarát gyakorlatok fenntartásához is.
VI.16.Ökológiai gazdálkodás (29. cikk)Ezen intézkedés az ökológiai gazdálkodási gyakorlatokra és módszerekre való áttérésnek, illetve az ilyen gyakorlatok és módszerek fenntartásának a támogatására irányul, azzal a céllal, hogy ösztönzést nyújtson a mezőgazdasági termelőknek az ilyen rendszerekben való részvételre és ezáltal arra, hogy megfeleljenek a környezetbarát gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásával kapcsolatos társadalmi elvárásoknak.
VI.17.Natura 2000 kifizetések és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések (30. cikk)Ezen intézkedés célja az, hogy kompenzációs támogatást biztosítson azoknak a kedvezményezetteknek, akik a 92/43/EGK, a 2009/147/EK és a 2000/60/EK irányelv végrehajtásából eredő, az érintett területeken alkalmazandó különleges kötelező követelmények miatt hátrányos helyzetben vannak az egyéb területeken tevékenykedő, a szóban forgó hátrányok által nem érintett mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók helyzetéhez képest.
VI.18.Hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések (31. cikk)Ezen intézkedés célja az, hogy támogatást biztosítson azoknak a kedvezményezetteknek, akiket gazdaságuk hegyvidéki területen vagy más, jelentős természeti vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területen való elhelyezkedése miatt sújtanak különleges hátrányok.
VI.19.Állatjólét (33. cikk)Ezen intézkedés célja, hogy támogatást biztosítson azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik önkéntes alapon vállalják olyan műveletek végrehajtását, amelyek egy vagy több állatjóléti kötelezettségvállalás teljesítéséből állnak.
VI.20.Erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások és erdővédelem (34. cikk)Ezen intézkedés célja a következők iránti igény kielégítése: az erdők és a fás területek fenntartható kezelésének és fejlesztésének előmozdítása, többek között a biológiai sokféleség, valamint a vízhez és a talajhoz kapcsolódó erőforrások megőrzése és javítása, továbbá az éghajlatváltozás elleni küzdelem révén; valamint az erdők genetikai erőforrásainak megőrzése, ideértve például a sajátos helyi körülményekhez való alkalmazkodást lehetővé tévő különféle erdei fajok kiválasztására irányuló tevékenységeket is.
VI.21.Együttműködés (35. cikk)Ezen intézkedés célja az együttműködés olyan formáinak támogatása, amelyek legalább két szereplő részvételével valósulnak meg, és többek között a következőkre irányulnak: kísérleti projektek kidolgozása; új termékek, gyakorlatok, folyamatok és technológiák kifejlesztése a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az erdészeti ágazatban; turisztikai szolgáltatások biztosítása; rövid ellátási láncok és a helyi piacok létrehozása és fejlesztése; a környezettel vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos közös projektek vagy gyakorlatok kidolgozása; a biomassza fenntartható biztosítását célzó projektek kidolgozása; a LEADER keretén kívül megvalósítandó helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása; erdőgazdálkodási tervek kidolgozása; valamint a „szociális gazdálkodást” célzó tevékenységek irányába történő diverzifikálás.
VI.22.Kockázatkezelés (36. cikk)Ez az intézkedés olyan új kockázatkezelési eszköztár, amely az egyre növekvő gazdasági és környezeti kockázatoknak kitett mezőgazdasági termelők megsegítése céljából kibővíti a biztosítások és a kölcsönös kockázatkezelési alapok költségeinek fedezéséhez a nemzeti közvetlen kifizetések tagállami keretéből biztosított támogatás tekintetében fennálló lehetőségeket. Az intézkedés egyúttal egy olyan jövedelemstabilizáló eszközt is bevezet, amely ellentételezést biztosít azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akiknek jövedelme jelentős mértékben visszaesett.
VI.22a.Rendkívüli ideiglenes támogatás a Covid19-válság által különösen érintett mezőgazdasági termelők és kkv-k számára (39b. cikk)Ezen intézkedés célja, hogy ideiglenes támogatást nyújtson a mezőgazdasági termelők, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára a Covid19-válsággal összefüggésben.
VI.22b.Rendkívüli ideiglenes támogatás az Ukrajna elleni orosz invázió hatása által különösen érintett mezőgazdasági termelők és kkv-k számára (39c. cikk)Ezen intézkedés célja, hogy ideiglenes támogatást nyújtson a mezőgazdasági termelők, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára az Ukrajna elleni orosz invázióval összefüggésben.
VI.23.A kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések finanszírozása Horvátország esetében (40. cikk)Ezen intézkedés célja az, hogy kiegészítő támogatást nyújtson az EMVA keretében a Horvátországban kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetésekre jogosult mezőgazdasági termelők számára.
VI.24.A LEADER keretében megvalósuló helyi fejlesztéshez (közösségvezérelt helyi fejlesztés) nyújtott támogatás (az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 35. cikke)Ezen intézkedés célja a LEADER olyan, szubregionális („helyi”) szintű integrált területfejlesztési eszközként való fenntartása, amely közvetlenül hozzájárul a vidéki térségek kiegyensúlyozott területi fejlődéséhez, ami egyike a vidékfejlesztési politika átfogó célkitűzéseinek.
VI.25.Technikai segítségnyújtás (51–54. cikk)Ezen intézkedés célja annak biztosítása, hogy a tagállamok technikai segítség nyújtásával elő tudják mozdítani az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) kezeléséhez kapcsolódó igazgatási kapacitás támogatását szolgáló fellépéseket. E fellépések irányulhatnak a vidékfejlesztési programok előkészítésére, irányítására, monitoringjára, értékelésére, továbbá az e programokhoz kapcsolódó tájékoztatási és kommunikációs, hálózatépítési, panaszkezelési, valamint kontroll- és ellenőrzési tevékenységekre.
VII.1.A 228/2013/EU rendeletben előírt intézkedésekA POSEI-intézkedések különleges mezőgazdasági támogatási programok, amelyek – a Szerződés 349. cikkében előírtaknak megfelelően – a legkülső régiókat sújtó hátrányok figyelembevételére irányulnak. Két fő elemből állnak: az egyedi ellátási szabályokból, valamint a helyi termelés támogatását célzó intézkedésekből. Az előbbi elem célja az alapvető termékekkel való ellátáshoz kapcsolódó, az érintett régiók távoli fekvéséből eredő többletköltségek csökkentése (az Unióból származó termékek kapcsán nyújtott támogatás és a harmadik országból érkező termékek behozatali vám alóli mentesítése révén), az utóbbié pedig a helyi mezőgazdasági ágazat fejlődésének elősegítése (közvetlen kifizetéseken és piaci intézkedéseken keresztül). Ezenkívül a POSEI keretében növényegészségügyi programok is finanszírozhatók.
VIII.1.A 229/2013/EU rendeletben előírt intézkedésekA kisebb égei-tengeri szigetekre vonatkozó rendszer hasonló a POSEI rendszeréhez, de a Szerződés szerinti jogalapja nem azonos a POSEI jogalapjával, és alkalmazási köre is szűkebb. A rendszer egyedi ellátási szabályokat és a helyi mezőgazdasági tevékenységeket támogató intézkedéseket egyaránt magában foglal, noha az előbbiek az Unióból származó termékek kapcsán nyújtott támogatásra korlátozódnak, míg az utóbbiak konkrétan meghatározott helyi termékek tekintetében biztosított kiegészítő kifizetések folyósításából állnak.
IX.1.Az 1144/2014/EU rendeletben előírt tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedésekAz 1144/2014/EU rendeletben felsorolt, mezőgazdasági termékekre, valamint mezőgazdasági termékekből előállított egyes élelmiszeripari termékekre vonatkozó, a belső piacon vagy harmadik országokban végrehajtott tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések az említett rendeletben előírt feltételek mellett részben vagy egészben finanszírozhatók az uniós költségvetésből. A szóban forgó intézkedéseket tájékoztatásnyújtási és promóciós programok keretében kell végrehajtani.
(1)
Valamint a Szerződés 39. cikkének (2) bekezdése és/vagy az 1308/2013/EU rendelet alapján elfogadandó további támogatási intézkedések. (2)
A Tanács 73/2009/EK rendelete (2009. január 19.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 30., 2009.1.31., 16. o.). (3)
A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.). (4)
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.). (5)
Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.). (6)
Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1144/2014/EU rendelete (2014. október 22.) a belső piacon és harmadik országokban megvalósított, mezőgazdasági termékekre vonatkozó tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedésekről, és a 3/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 317., 2014.11.4., 56. o.).

( 2 ) A Bizottság 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 11.) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állami intervencióhoz kapcsolódó kiadások tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 255., 2014.8.28., 1. o.).

( 3 ) A Bizottság (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelete (2016. május 18.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állami intervenció és a magántárolási támogatás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 206., 2016.7.30., 71. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1307/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 608. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2117 rendelete (2021. december 2.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU rendelet, az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 251/2014/EU rendelet és az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló 228/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 435., 2021.12.6., 262. o.).

( 7 ) A Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról (HL L 277., 2005.10.21., 1. o.).

( 8 ) A Bizottság 27/2004/EK rendelete (2004. január 5.) az 1257/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó átmeneti részletes szabályoknak a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Máltán, Lengyelországban, Szlovéniában és Szlovákiában a vidékfejlesztési intézkedéseknek az EMOGA Garanciarészlegéből való finanszírozása tekintetében történő megállapításáról (HL L 5., 2004.1.9., 36. o.).

( 9 ) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

( 10 ) A Tanács 332/2002/EK rendelete (2002. február 18.) a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus eszköz létrehozásáról (HL L 53., 2002.2.23., 1. o.).

( 11 ) A Tanács 407/2010/EU rendelete (2010. május 11.) európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról (HL L 118., 2010.5.12., 1. o.).

( 12 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

( 13 ) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32022R0128 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32022R0128&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02022R0128-20231021 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02022R0128-20231021&locale=hu

Tartalomjegyzék