32013R1305[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete ( 2013. december 17. ) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1305/2013/EU RENDELETE

(2013. december 17.)

az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

I. CÍM

CÉLKITŰZÉSEK ÉS STRATÉGIA

I. FEJEZET

Tárgy és fogalommeghatározások

1. cikk

Tárgy

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen túlmenően az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

"programozás" : a szervezésnek, a döntéshozatalnak és a pénzügyi források elosztásának több szakaszban, partnerek bevonásával megvalósuló folyamata, amelynek célja az Unió és a tagállamok többéves időtartamra tervezett együttes fellépésének végrehajtása az uniós vidékfejlesztési prioritások megvalósítása érdekében;

"régió" : az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 2 ) meghatározott statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája szerinti 1. és 2. szintnek (NUTS 1. és 2. szint) megfelelő területi egység;

"intézkedés" : egy vagy több uniós vidékfejlesztési prioritás végrehajtásához hozzájáruló műveletek sorozata;

"támogatási mérték" : az adott művelet végrehajtásához közpénzből biztosított hozzájárulás mértéke;

"tranzakciós költség" : valamely kötelezettségvállalás teljesítéséhez kapcsolódó, de nem közvetlenül a végrehajtásával összefüggésben felmerülő, és a közvetlenül kompenzált költségeknek vagy elmaradt bevételeknek nem részét képező többletköltség, amelynek kiszámítása átalányköltségek alapján is történhet;

"mezőgazdasági terület" : a szántóterületek, az állandó gyepterület, az állandó legelő vagy az állandó kultúrák által elfoglalt terület az 1307/2013/EU rendelet 4. cikkében meghatározottak szerint;

"gazdasági veszteségek" : a mezőgazdasági termelő által az érintett piaci kínálat csökkentése érdekében hozott kivételes intézkedések miatt a mezőgazdasági termelő által viselt többletköltségek, vagy bármely jelentős termeléskiesés;

"kedvezőtlen éghajlati jelenség" : természeti katasztrófához hasonlítható időjárási körülmények, például fagy, viharok és jégeső, jég, heves esőzés vagy súlyos szárazság;

"állatbetegségek" : az Állategészségügyi Világszervezet állatbetegségeket felsoroló jegyzékében vagy a 2009/470/EK tanácsi határozat ( 3 ) mellékletében szereplő betegségek;

"környezeti esemény" : egyedi eseményhez kapcsolódó és behatárolt földrajzi kiterjedésű, egyszeri előfordulású szennyezés vagy környezetminőség-romlás, nem terjed ki azonban az olyan, nem egyedi eseményhez kapcsolódó, általános környezeti kockázatokra, mint az éghajlatváltozás vagy a légköri szennyezés;

"természeti katasztrófa" : a természetben előforduló, biotikus vagy abiotikus jellegű esemény, amely súlyos zavarokat idéz elő a mezőgazdasági termelési rendszerek vagy az erdők vonatkozásában, és komoly gazdasági károkat okozhat a mezőgazdasági vagy az erdészeti ágazatban;

"katasztrófaesemény" : emberi tevékenység által okozott, előre nem látott, biotikus vagy abiotikus jellegű esemény, amely súlyos zavarokat idéz elő a mezőgazdasági termelési rendszerek vagy az erdők vonatkozásában, és komoly gazdasági károkat okozhat a mezőgazdasági vagy az erdészeti ágazatban;

"rövid ellátási lánc" : az együttműködés, a helyi gazdasági fejlesztés, valamint a termelők, feldolgozók és a fogyasztók közötti szoros földrajzi és társadalmi kapcsolatok iránt elkötelezett, korlátozott számú gazdasági szereplő által alkotott ellátási lánc;

"fiatal mezőgazdasági termelő" : olyan személy, aki a kérelem benyújtásának időpontjában legfeljebb 40 éves, megfelelő szakképzettséggel és szakmai alkalmassággal rendelkezik, és első alkalommal kezd gazdálkodni valamely mezőgazdasági üzemben az adott mezőgazdasági üzem vezetőjeként; a létesítést végezheti egyedül vagy más mezőgazdasági termelőkkel együtt, annak jogi formájától függetlenül;

"tematikus célkitűzések" : az 1303/2013/EU rendelet 9. cikkében meghatározott tematikus célkitűzések;

"közös stratégiai keret" : az 1303/2013/EU rendelet 10. cikkében említett közös stratégiai keret;

"klaszter" : független vállalkozások - ideértve az induló vállalkozásokat, a kis-, közép-, és nagyvállalkozásokat, valamint a tanácsadó és/vagy kutatási szervezeteket is - csoportosulásai, amelyek célja a gazdasági/innovációs tevékenység ösztönzése az intenzív együttműködésnek, az eszközök megosztásának, a tudás és a szakértelem cseréjének előmozdításán keresztül, valamint hatékonyan hozzájárulva a klaszterhez tartozó vállalkozások közötti tudásátadáshoz, hálózatépítéshez és információterjesztéshez;

"erdő" : több mint fél hektárra kiterjedő, 5 méternél magasabb fákkal és 10 %-ot meghaladó lombkorona-fedettséggel, illetve e küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal borított terület, és nem terjed ki az elsődlegesen mezőgazdasági vagy városi hasznosítású földterületekre, figyelemmel a 2. bekezdésre is;

"üzem létesítésének napja" : az a nap, amikor a kérelmező elvégzi vagy befejezi az n) pontban említett létesítéssel kapcsolatos tevékenység(ek)et.

II. FEJEZET

Feladatok, célkitűzések és prioritások

3. cikk

Feladatok

Az EMVA hozzájárul az Európa 2020 stratégia megvalósításához azáltal, hogy a KAP egyéb eszközeit, a kohéziós politikát és a közös halászati politikát kiegészítve Unió-szerte előmozdítja a fenntartható vidékfejlesztést. Hozzájárul a területi és környezetvédelmi szempontból kiegyensúlyozottabb, éghajlatbarátabb és az éghajlatváltozással szemben ellenállóbb, valamint versenyképesebb és innovatívabb uniós mezőgazdasági ágazat kialakításához. Hozzájárul továbbá a vidéki területek fejlesztéséhez.

4. cikk

Célkitűzések

A KAP átfogó keretén belül a vidékfejlesztés támogatásának - az élelmiszeripari, a nem élelmiszeripari és az erdészeti ágazatot egyaránt beleértve - az alábbi célkitűzések megvalósításához kell hozzájárulnia:

a) a mezőgazdaság versenyképességének előmozdítása;

b) a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó fellépés biztosítása;

c) a vidéki gazdaságok és közösségek kiegyensúlyozott területfejlesztésének megvalósítása, munkahelyek létrehozását és fenntartását is beleértve.

5. cikk

Az Unió vidékfejlesztési prioritásai

Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia megvalósításához hozzájáruló vidékfejlesztési célkitűzések teljesítésére a következő hat, a közös stratégiai keret tematikus célkitűzéseinek megfeleltethető uniós vidékfejlesztési prioritás keretében kerül sor:

(1) a tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a vidéki térségekben, különös tekintettel a következő területekre: a) az innovációnak, az együttműködésnek és a tudásbázis gyarapításának az ösztönzése a vidéki térségekben; b) a kapcsolatok erősítése a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés és az erdőgazdálkodás, valamint a kutatás és az innováció között, egyebek mellett a környezetgazdálkodás és a környezeti teljesítmény javítása céljából; c) az egész életen át tartó tanulás és a szakképzés előmozdítása a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban;

(2) a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása és a versenyképesség fokozása valamennyi régióban és a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében, valamint az innovatív gazdálkodási technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdítása, különös tekintettel a következő területekre: a) valamennyi mezőgazdasági üzem gazdasági teljesítményének javítása, valamint a mezőgazdasági üzemek szerkezetátalakításának és korszerűsítésének a megkönnyítése, mindenekelőtt a piaci jelenlét, a piacorientáltság, és a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikálásának fokozása céljából; b) a megfelelően képzett mezőgazdasági termelők mezőgazdasági ágazatba való belépésének megkönnyítése és ezen belül is különösen a generációs megújulás elősegítése;

(3) az élelmiszerlánc szervezésének - többek között a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának, az állatjólétnek és a mezőgazdaság terén alkalmazott kockázatkezelésnek - az előmozdítása, különös tekintettel a következő területekre: a) az elsődleges termelők versenyképességének javítása, mégpedig azáltal, hogy megfelelőbb módon integrálják őket az agrár-élelmiszeripari láncba a minőségrendszerek révén, a mezőgazdasági termékek értékének növelése, valamint a helyi piacokon, a rövid ellátási láncokban, továbbá a termelői csoportokban és szervezetekben és a szakmaközi szervezetekben folytatott promóció; b) a mezőgazdasági üzemekben megvalósuló kockázatmegelőzés és -kezelés támogatása;

(4) a mezőgazdasággal és az erdőgazdálkodással kapcsolatos ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása, különös tekintettel a következő területekre: a) a biológiai sokféleség helyreállítása, megőrzése és javítása, beleértve a Natura 2000 területeken és a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területeken, jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodás, valamint az európai tájak állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása; b) a vízgazdálkodás javítása, a műtrágya- és peszticidhasználat szabályozásának javítását is beleértve; c) a talajerózió megelőzése és a talajgazdálkodás javítása;

(5) az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az erdészeti ágazatban, különös tekintettel a következő területekre: a) a mezőgazdaság általi vízfelhasználás hatékonyságának fokozása; b) a mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozó iparág általi energiafelhasználás hatékonyságának fokozása; c) a megújuló energiaforrások, a melléktermékek, a hulladékok, a maradékanyagok és más, nem élelmiszer jellegű nyersanyagok biogazdasági célokra történő átadásának és felhasználásának megkönnyítése; d) a mezőgazdaságból származó, üvegházhatást okozó gázok és ammónia kibocsátásának csökkentése; e) a széntárolás és -megkötés előmozdítása a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban;

(6) a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben, különös tekintettel a következő területekre: a) a diverzifikálásnak, kisvállalkozások alapításának és fejlesztésének, valamint a munkahelyteremtésnek a megkönnyítése; b) a helyi fejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben; c) az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőbbé tétele, használatuk előmozdítása, és minőségük javítása a vidéki térségekben.

E prioritások mindegyike hozzájárul az innovációval, a környezettel, valamint az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos átfogó célkitűzések teljesítéséhez. A programok keretében hatnál kevesebb prioritással is lehet foglalkozni, amennyiben az a gyengeségek, az erősségek, a lehetőségek és a veszélyek (a továbbiakban: GYELV) tekintetében végzett helyzetelemzés, valamint az előzetes értékelés alapján indokolt. Az egyes programok mindegyikében legalább négy prioritással kell foglalkozni. Amennyiben egy tagállam nemzeti programot és több regionális programot nyújt be, úgy a nemzeti program négynél kevesebb prioritással is foglalkozhat.

A programokba más kiemelt területeket is fel lehet venni annak érdekében, hogy a prioritások egyikével foglalkozzanak, amennyiben ez indokolt és mérhető.

II. CÍM

PROGRAMOZÁS

I. FEJEZET

A programozás tartalma

6. cikk

Vidékfejlesztési programok

A regionális programokkal rendelkező tagállamok nemzeti keretszabályozása egy olyan táblázatot is magában foglalhat, amely a teljes programozási időszak vonatkozásában régiónkénti és évenkénti bontásban összefoglalja az érintett tagállam számára biztosított teljes EMVA-hozzájárulást.

7. cikk

Tematikus alprogramok

A vidékfejlesztéssel kapcsolatos uniós prioritások megvalósításához való hozzájárulás érdekében a tagállamok vidékfejlesztési programjaikba tematikus alprogramokat is belefoglalhatnak, amelyek konkrét igényeket elégítenek ki. Az ilyen tematikus alprogramok többek között a következőkhöz kapcsolódhatnak:

a) fiatal mezőgazdasági termelők;

b) a 19. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett mezőgazdasági kisüzemek;

c) a 32. cikk (2) bekezdésében említett hegyvidéki területek;

d) rövid ellátási láncok;

e) vidéki térségekben élő nők;

f) az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás; biológiai sokféleség.

Az egyes tematikus alprogramok szempontjából különös jelentőséggel bíró intézkedések és művelettípusok indikatív jegyzékét a III. melléklet tartalmazza.

8. cikk

A vidékfejlesztési programok tartalma

Az 1303/2013/EU rendelet 27 cikkében említett elemeken túlmenően valamennyi vidékfejlesztési programnak tartalmaznia kell a következőket is:

a) az 1303/2013/EU rendelet 55. cikkében említett előzetes értékelés;

b) helyzetelemzés GYELV elemzés formájában, valamint a program hatálya alá tartozó földrajzi területen kielégítendő igények azonosítása. Az elemzésnek az uniós vidékfejlesztési prioritások köré kell épülnie. A környezettel, az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással, valamint az innovációval kapcsolatos konkrét igényeket valamennyi uniós vidékfejlesztési prioritás fényében kell megvizsgálni abból a célból, hogy e három területen megfelelő megoldásokat lehessen találni az egyes prioritások szintjén;

c) a stratégia ismertetése; amelyből kitűnik, hogy: i. megfelelő célokat határoztak meg a programban foglalt uniós vidékfejlesztési prioritások minden egyes kiemelt területére vonatkozóan, a 76. cikkben említett közös mutatók, valamint - szükség esetén - programspecifikus mutatók alapján; ii. a programhoz a benne foglalt uniós vidékfejlesztési prioritások minden egyes kiemelt területe tekintetében az intézkedések megfelelő kombinációit választották ki olyan szilárd beavatkozási logika alapján, amelyet az a) pontban említett előzetes értékelés és a b) pontban említett elemzés támaszt alá; iii. a pénzügyi forrásoknak a programban foglalt intézkedések közötti elosztása indokolt, és kielégíti a megjelölt célkitűzések megvalósításához szükséges feltételeket; iv. a regionális vagy szubregionális szintű egyedi feltételekhez kapcsolódó konkrét igényeket figyelembe veszik és azokra - az intézkedések megfelelően megtervezett kombinációján vagy tematikus alprogramokon keresztül - konkrét választ is adnak; v. a programnak részét képezi az innovációra irányuló - az uniós vidékfejlesztési prioritások, többek között a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP megvalósulását célzó - megfelelő megközelítés, továbbá a környezetre - a Natura 2000 területek sajátos szükségleteit is beleértve -, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló megfelelő megközelítés; vi. intézkedéseket hoztak a szabályozási követelményekre és az innovációval kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó kielégítő tanácsadási kapacitás biztosítása érdekében;

d) a 19. cikkel összhangban megállapított minden egyes előfeltétel esetében, és az 1303/2013/EU rendelet általános előfeltételekről szóló XI. mellékletének 2. részével összhangban megállapított minden egyes előfeltétel esetében, valamint összhangban e rendelet V. mellékletével annak értékelése, hogy az előfeltételek közül melyeket kell a programra alkalmazni, illetve a partnerségi megállapodás és a program benyújtásakor közülük melyek teljesülnek. Amennyiben az alkalmazandó előfeltételek nem teljesülnek, a programnak tartalmaznia kell a meghozandó intézkedések leírását, a felelős szervezetek megnevezését, valamint az ilyen intézkedésekre vonatkozó határidőket is, összhangban a partnerségi megállapodásban benyújtott összefoglalóval.

e) az 1303/2013/EU rendelet 21. cikkének alkalmazásában létrehozott eredményességmérési keret leírása;

f) minden egyes kiválasztott intézkedés ismertetése;

g) az 1303/2013/EU rendelet 56. cikkében említett értékelési terv. A tagállamok gondoskodnak az azonosított igények kielégítéséhez szükséges erőforrásokról, valamint biztosítják a megfelelő monitoringot és értékelést;

h) finanszírozási terv, amely a következőket tartalmazza: i. az e rendelet 58. cikke (4) bekezdésének és 58a. cikke (2) bekezdésének megfelelően az EMVA egyes évekre tervezett teljes hozzájárulását tartalmazó táblázat. Ebben a táblázatban külön fel kell tüntetni az e rendelet 58a. cikkének (2) bekezdésében említettek szerinti kiegészítő forrásokat. Ebben a táblázatban adott esetben az EMVA teljes hozzájárulásán belül külön fel kell tüntetni a kevésbé fejlett régiók számára biztosított előirányzatokat és az EMVA-ba az 1307/2013/EU rendelet 7. cikke (2) bekezdésének értelmében átcsoportosított pénzeszközöket is. Az EMVA tervezett éves hozzájárulásának összeegyeztethetőnek kell lennie a többéves pénzügyi kerettel; ii. táblázat, amely tartalmazza a teljes tervezett uniós hozzájárulást és az EMVA-ból származó hozzájárulás alkalmazandó mértékét minden egyes intézkedés, a meghatározott mértékű EMVA-hozzájárulással támogatott minden művelettípus, a 37. cikk (1) bekezdésében és a 39a. cikkben említett művelettípus, 30 %-nál alacsonyabb százalékarány adott tagállam általi alkalmazása esetén a 38. cikk (3) bekezdésében és a 39. cikk (1) bekezdésében említett művelettípus, valamint a technikai segítségnyújtás vonatkozásában. Ebben a táblázatban adott esetben külön-külön kell feltüntetni az EMVA-ból a kevésbé fejlett régiók, illetve az egyéb régiók számára nyújtott hozzájárulás mértékét;

i) mutatókat tartalmazó terv kiemelt területenkénti bontásban, amely feltünteti a 8. cikk (1) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett célokat, valamint a megfelelő kiemelt területekhez kapcsolódóan kiválasztott minden egyes vidékfejlesztési intézkedés várt eredményeit és tervezett kiadásait;

j) adott esetben a kiegészítő nemzeti finanszírozást intézkedésenként feltüntető táblázat a 82. cikknek megfelelően;

k) adott esetben a 81. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, a programok végrehajtásához alkalmazandó támogatási rendszerek jegyzéke;

l) a vidékfejlesztési programnak a közös agrárpolitika egyéb eszközei és az európai strukturális és beruházási alapok által finanszírozott intézkedéseket kiegészítő jellegére vonatkozó információk;

m) a program végrehajtására vonatkozó intézkedések, beleértve a következőket: i. a 65. cikk (2) bekezdésében említett valamennyi hatóságnak a tagállam által történő kijelölése és - tájékoztató céllal - az irányítási és kontrollrendszer összefoglaló leírása; ii. a monitoring- és az értékelési eljárások, valamint a monitoring-bizottság összetételének ismertetése; iii. a program megismertetésének a többek között az 54. cikkben említett nemzeti vidékfejlesztési hálózaton keresztül történő biztosítását szolgáló rendelkezések; iv. a műveletek kiválasztását szolgáló kritériumok megállapítására és a helyi fejlesztési stratégiákra irányadó elveket megállapító megközelítés ismertetése, amely figyelembe veszi a vonatkozó célkitűzéseket; ezzel összefüggésben a tagállamok előnyben részesíthetik a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban működő kkv-kat. v. a helyi fejlesztés vonatkozásában - adott esetben - a helyi fejlesztési stratégiák keretében előirányzott tevékenységek, a 35. cikkben említett együttműködési intézkedés, valamint a vidéki térségekben az alapvető szolgáltatások biztosítása és a falvak megújulásának elősegítése érdekében végrehajtandó, a 20. cikkben említett intézkedés közötti koherencia biztosítását célzó mechanizmusok leírása, a város és a vidék közötti kapcsolatokat is beleértve;

n) az 1303/2013/EU rendelet 5. cikkében említett partnerek bevonása érdekében hozott intézkedések, valamint a partnerekkel folytatott konzultáció eredményeinek összefoglalása;

o) adott esetben a nemzeti vidékfejlesztési hálózatnak az 54. cikk (3) bekezdésében említett struktúrája, valamint a hálózat irányítására vonatkozó rendelkezések, amelyek az éves cselekvési terveinek alapját hivatottak képezni.

Amennyiben a vidékfejlesztési program tematikus alprogramokat foglal magában, minden egyes alprogramnak tartalmaznia kell a következőket:

a) a GYELV-módszeren alapuló részletes helyzetelemzés, valamint azon igények azonosítása, amelyekkel az alprogram keretében foglalkozni kell;

b) az alprogram szintjén meghatározott konkrét célkitűzések, valamint az alprogram beavatkozási logikájának pontos meghatározása alapján kiválasztott intézkedések, beleértve annak felmérését is, hogy a kiválasztott intézkedések várhatóan mennyiben járulnak hozzá a célkitűzések megvalósításához;

c) külön részletes, tájékoztató jellegű terv, amely feltünteti a megfelelő kiemelt területekhez kapcsolódóan kiválasztott minden egyes vidékfejlesztési intézkedés várt eredményeit és tervezett kiadásait.

II. FEJEZET

A vidékfejlesztési programok kidolgozása, jóváhagyása és módosítása

9. cikk

Előfeltételek

Az 1303/2013/EU rendelet XI. mellékletének II. részében említett általános előfeltételek mellett az EMVA-programozásra az e rendelet V. mellékletében említett előfeltételeket is alkalmazni kell, amennyiben azok a program prioritásai keretében elérendő konkrét célok tekintetében relevánsak és alkalmazandók.

10. cikk

A vidékfejlesztési programok jóváhagyása

11. cikk

A vidékfejlesztési programok módosítása

A programok módosítása iránti tagállami kérelmek a következő eljárások szerint hagyhatók jóvá:

a) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján határoz azokról a programmódosítás iránti kérelmekről amelyek a következőket érintik: i. a programstratégia módosítása a kiemelt területek valamelyikéhez kapcsolódó, célokra vonatkozó számszerűsített mutató több mint 50 %-os mértékű megváltoztatása révén; ii. az EMVA-ból származó hozzájárulás mértékének megváltoztatása egy vagy több intézkedés esetében; iii. a teljes uniós hozzájárulást vagy annak évenkénti elosztását érintő, a program szintjén végrehajtott változtatás;

b) A Bizottság minden egyéb esetben végrehajtási jogi aktusok útján jóváhagyja a program módosítására irányuló kérelmeket. Ezek különösen a következő eseteket foglalják magukban: i. az intézkedések vagy művelettípusok bevezetése vagy visszavonása; ii. az intézkedés leírását érintő változások, beleértve a támogathatósági feltételek változásait is; iii. pénzeszközök átcsoportosítása olyan intézkedések között, amelyek esetében nem azonos az EMVA-ból származó hozzájárulás mértéke; A b) pont i. és ii. alpontjának, valamint a b) pont iii. alpontjának alkalmazásában azonban, amennyiben a pénzeszközök átcsoportosítása az adott intézkedésre elkülönített összeg 20 %-ánál, és az adott programhoz nyújtott teljes EMVA-hozzájárulás 5 %-ánál alacsonyabb összeget érint, a jóváhagyást megadottnak kell tekinteni, ha a Bizottság a kérelem kézhezvételétől számított 42 munkanapos időszakot követően nem hozott arról döntést. Ez az időszak azon időszak nélkül értendő, amely az azt követő napon kezdődik, amikor a Bizottság megküldte észrevételeit a tagállamnak, és amely az észrevételek tagállamok általi megválaszolásának napján ér véget.

c) A Bizottság jóváhagyása nem szükséges az olyan pusztán szövegezési vagy szerkesztési jellegű kiigazítások esetében, amelyek nem befolyásolják a szakpolitika és az intézkedések végrehajtását. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az ilyen módosításokról.

12. cikk

Az eljárásokra és a menetrendekre vonatkozó szabályok

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogad el a következőkre vonatkozó eljárások és menetrend tekintetében:

a) a vidékfejlesztési programok és nemzeti keretek jóváhagyása;

b) a vidékfejlesztési programok módosítására, illetve a nemzeti keretek módosítására irányuló javaslatok benyújtása és jóváhagyása, beleértve a módosítások hatálybalépését és a módosítási javaslatok benyújtásának a programozási időszak alatti gyakoriságát is.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 84. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

III. CÍM

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁS

I. FEJEZET

Intézkedések

13. cikk

Intézkedések

A programba felvett vidékfejlesztési intézkedések mindegyikének ténylegesen hozzá kell járulnia egy vagy több uniós vidékfejlesztési prioritás megvalósításához. Az uniós prioritások szempontjából különös jelentőséggel bíró intézkedések indikatív jegyzékét a VI. melléklet tartalmazza.

14. cikk

Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek

Támogatás nyújtható továbbá rövid időtartamra szóló mezőgazdasági üzemvezetési és erdőgazdálkodási csereprogramok, valamint mezőgazdasági üzemlátogatások és erdészeti tanulmányutak lebonyolításához is.

A támogatás kedvezményezettje a képzési vagy egyéb, tudásátadásra vagy tájékoztatásra irányuló szolgáltatás nyújtója.

A tudásátadási és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó szervezeteknek rendelkezniük kell a feladatuk ellátásához szükséges megfelelő kapacitásokkal a személyzet képesítése és rendszeres képzése révén.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 84. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

15. cikk

Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások

Az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatásnak a következő célokat kell szolgálnia:

a) segítség nyújtása a mezőgazdasági termelőknek, az e rendeletben meghatározottak szerinti fiatal mezőgazdasági termelőknek, az erdőgazdálkodóknak, egyéb gazdálkodóknak és a vidéki térségekben működő kkv-knak abban, hogy gazdaságuk, vállalkozásuk és/vagy beruházásuk gazdasági és környezeti teljesítményének javítása, valamint éghajlatbarátabbá és ellenállóképesebbé tétele érdekében tanácsadási szolgáltatásokat vegyenek igénybe;

b) üzemvezetési, helyettesítési és mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások, valamint erdőgazdálkodási tanácsadási szolgáltatások létrehozásának előmozdítása, ideértve az 1306/2013/EU rendelet 12-14. cikkében említett mezőgazdasági tanácsadási rendszert is;

c) a tanácsadók képzésének előmozdítása.

A tanácsadás során a tanácsadási szolgáltatások nyújtóinak tiszteletben kell tartaniuk az 1306/2013/EU rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében említett titoktartási kötelezettségeket.

Az egyéni mezőgazdasági termelők, az e rendeletben meghatározottak szerinti fiatal mezőgazdasági termelők és egyéb gazdálkodók számára biztosított tanácsadásnak kapcsolódnia kell legalább egy uniós vidékfejlesztési prioritáshoz, és ki kell terjednie a következő elemek közül legalább egyre:

a) az 1306/2013/EU rendelet VI. címének 1. fejezetében meghatározott, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekből és/vagy a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásokból következő, a mezőgazdasági üzem szintjére vonatkozó követelmények;

b) adott esetben az 1307/2013/EU rendelet III. címének 3. fejezetében megállapított, az éghajlatra és a környezetre kedvező hatást gyakorló mezőgazdasági gyakorlatok, valamint a mezőgazdasági terület fenntartása az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említettek szerint;

c) a mezőgazdasági üzemek korszerűsítését, a versenyképesség javítását, az ágazati integrációt, az innovációt és a piacorientáltságot, valamint a vállalkozói készség ösztönzését célzó, vidékfejlesztési programokban előirányzott, a mezőgazdasági üzemek szintjére vonatkozó intézkedések;

d) a víz-keretirányelv 11. cikke (3) bekezdésének végrehajtása tekintetében a tagállamok által megállapított követelmények;

e) az 1107/2009/EK rendelet 55. cikkének végrehajtására vonatkozóan a tagállamok által meghatározott követelmények, különösen pedig a 2009/128/EK irányelv 14. cikkében említett integrált növényvédelmi alapelveknek való megfelelés; vagy

f) adott esetben munkahelyi biztonsági előírások vagy a mezőgazdasági üzemhez kapcsolódó biztonsági előírások;

g) szaktanácsadás olyan mezőgazdasági termelők számára, akik első alkalommal kezdenek gazdálkodásba mezőgazdasági üzemben.

A tanácsadás kiterjedhet egyéb kérdésekre is, különösen az éghajlatváltozás mérséklésével és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással, a biológiai sokféleséggel és a vízvédelemmel kapcsolatos információkra, az 1306/2013/EU rendelet I. mellékletében megállapítottak szerint, vagy a mezőgazdasági üzemek gazdasági és környezeti teljesítményével, többek között a versenyképességi vonatkozásokkal kapcsolatos kérdésekre is. Ez a rövid ellátási láncok kialakításához, az ökológiai gazdálkodáshoz, valamint az állattenyésztés egészségügyi aspektusaihoz kapcsolódó tanácsadást is magában foglalhat.

16. cikk

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszerei

Az ezen intézkedés szerinti támogatás a mezőgazdasági termelőknek és mezőgazdasági termelők csoportjainak a következő rendszerekhez való csatlakozásához, illetve a megelőző öt évben azokban történő részvételéhez nyújtható:

a) a következő rendeletek és rendelkezések értelmében létrehozott minőségrendszerek: i. az Európai Parlament és a Tanács 1151/2012/EU rendelete ( 4 ); ii. a Tanács 834/2007/EK rendelete ( 5 ); iii. az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete ( 6 ); iv. a Tanács 1601/91/EGK rendelete ( 7 ); v. az 1308/2013/EU tanácsi rendelet II. része, II. címe I. fejezetének a borra vonatkozó Ia. szakasza;

b) mezőgazdasági termékekre, gyapotra vagy élelmiszerekre vonatkozó minőségrendszerek - a mezőgazdaságiüzem-tanúsítási rendszereket is beleértve -, amelyek esetében a tagállamok elismerték a következő kritériumoknak való megfelelést: i. az ilyen rendszerek hatálya alá tartozó végtermék egyedi jellege egyértelműen meghatározott kötelezettségekre vezethető vissza, amelyek garantálják a következők bármelyikét: - a termék sajátos jellemzői, - sajátos gazdálkodási vagy termelési módszerek, vagy - a végtermék minősége jelentősen felülmúlja a köz-, az állat-, illetve a növényegészségügy, az állatjólét vagy a környezetvédelem tekintetében az árukra vonatkozó kereskedelmi előírások szerint megkövetelt minőséget; ii. a rendszer valamennyi termelő előtt nyitva áll; iii. a rendszer kötelező erejű termékleírásokat tartalmaz, és az e leírásoknak való megfelelést hatóság vagy független ellenőrző szervezet ellenőrzi; iv. a rendszer átlátható és teljes mértékben biztosítja a termékek nyomon követhetőségét; vagy

c) olyan önkéntes mezőgazdaságitermék-tanúsítási rendszerek, amelyeket a tagállamok a mezőgazdasági termékekkel és az élelmiszerekkel kapcsolatos önkéntes tanúsítási rendszerek működtetése tekintetében a legjobb gyakorlatokra vonatkozó uniós iránymutatásoknak megfelelőként ismernek el.

Abban az esetben, ha az (1) bekezdés szerinti támogatás iránt benyújtott kérelmet megelőző kezdeti részvételről van szó, a maximális ötéves időtartamot annyi évvel kell csökkenteni, amennyi a minőségrendszerhez történő kezdeti csatlakozás és a támogatás iránti kérelem között eltelt.

E bekezdés alkalmazásában "állandó költségek"-nek a támogatott minőségrendszerbe való belépéssel és az abban való részvételhez kapcsolódó éves hozzájárulással összefüggésben felmerült költségek tekintendők, szükség esetén beleértve a rendszer előírásainak való megfelelés igazolásához szükséges ellenőrzésekre fordított kiadásokat is.

E. cikk alkalmazásában "mezőgazdasági termelő"-nek az 1307/2013/EU rendelet - az érintett tagállamban alkalmazandó - 9. cikke szerinti aktív mezőgazdasági termelő tekintendő.

17. cikk

Beruházások tárgyi eszközökbe

Az ezen intézkedés szerinti támogatás olyan tárgyi és/vagy immateriális beruházásokhoz nyújtható, amelyek:

a) javítják a mezőgazdasági üzem összteljesítményét és fenntarthatóságát;

b) a halászati termékek kivételével az EUMSZ I. mellékletének hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek, illetve a gyapot feldolgozásához, értékesítéséhez és/vagy fejlesztéséhez kapcsolódnak; a termelési folyamat eredménye olyan termék is lehet, amely nem tartozik az említett melléklet hatálya alá; amennyiben a támogatást finanszírozási eszközök formájában nyújtják, úgy az input az említett melléklet hatályán kívül eső termék is lehet, feltéve, hogy a beruházás egy vagy több uniós vidékfejlesztési prioritáshoz hozzájárul;

c) a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez vagy alkalmazkodásához kapcsolódó infrastruktúrára irányulnak, beleértve a mezőgazdasági és az erdőterületek megközelíthetőségét, a birtokrendezést és a termőföld minőségének javítását, valamint az energia- és vízellátást és az energia- és víztakarékosságot; vagy

d) az agrár-környezetvédelmi, illetve az éghajlatváltozással kapcsolatos, e rendelet keretében kitűzött célok teljesítéséhez, így a biológiai sokféleséggel összefüggésben a fajok és élőhelyek védettségi állapotához, illetve valamely Natura 2000 terület vagy egyéb, a programban meghatározásra kerülő, jelentős természeti értéket képviselő rendszerek közjóléti értékének növeléséhez kapcsolódó nem termelő beruházások.

A mezőgazdasági üzemek szerkezetének átalakítását célzó beruházások esetében a tagállamok a támogatást a GYELV-elemzéssel összhangban biztosítják a mezőgazdasági üzemek számára, amely elemzést az Unió vidékfejlesztési prioritásával kapcsolatban végzik el: e prioritás célja a mezőgazdasági üzemek életképességének és versenyképességének fokozása valamennyi mezőgazdasági termelési típus vonatkozásában és valamennyi régióban, továbbá az innovatív mezőgazdasági termelési technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdítása.

18. cikk

A természeti katasztrófák és katasztrófaesemények által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása és megfelelő megelőző intézkedések bevezetése

Az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatás a következőkre terjedhet ki:

a) olyan megelőző intézkedésekre irányuló beruházások, amelyek célja a valószínűsíthető természeti katasztrófák, kedvezőtlen éghajlati események és katasztrófaesemények következményeinek mérséklése;

b) a természeti katasztrófák, kedvezőtlen éghajlati események és katasztrófaesemények által károsított mezőgazdasági földterületek és termelési potenciál helyreállítására irányuló beruházások.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ne fordulhasson elő túlkompenzáció ezen intézkedés és más, nemzeti vagy uniós támogatási eszközök vagy magánbiztosítási rendszerek kombinálása következtében.

19. cikk

A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése

Az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatás a következőkre terjedhet ki:

a) a vállalkozás beindításához nyújtott támogatás: i. fiatal mezőgazdasági termelők számára; ii. vidéki térségekben folytatandó nem mezőgazdasági tevékenységekhez; iii. mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez;

b) nem mezőgazdasági tevékenységek beindítására és fejlesztésére irányuló beruházások;

c) éves kifizetések vagy egyszeri kifizetések azoknak az 1307/2013/EU rendelet V. címe által létrehozott mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer (a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer) keretében támogatásra jogosult mezőgazdasági termelőknek a részére, akik mezőgazdasági üzemüket véglegesen átruházzák egy másik mezőgazdasági termelőre.

Az (1) bekezdés a) pontjának ii. alpontja szerinti támogatás azon mezőgazdasági termelőknek, illetve a mezőgazdasági háztartás azon tagjainak ítélhető oda, akik tevékenységi körüket nem mezőgazdasági tevékenységekkel bővítik, illetve e támogatásban részesülhetnek a vidéki térségekben működő mikro- és kisvállalkozások és a vidéki térségekben élő természetes személyek is.

Az (1) bekezdés a) pontjának iii. alpontja szerinti támogatás a tagállami meghatározás alapján mezőgazdasági kisüzemnek minősülő üzemeknek ítélhető oda.

Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás a vidéki térségekben működő mikro- és kisvállalkozásoknak, valamint vidéki térségekben élő természetes személyeknek, továbbá mezőgazdasági termelőknek és mezőgazdasági háztartások tagjainak ítélhető oda.

Az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás azoknak a mezőgazdasági termelőknek ítélhető oda, akik támogatás iránti kérelmük benyújtásának időpontjában már legalább egy éve jogosultak a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben való részvételre, és vállalják, hogy mezőgazdasági üzemük egészét és a kapcsolódó kifizetési jogosultságokat véglegesen átruházzák egy másik mezőgazdasági termelőre. A támogatás az átruházás időpontjától 2020. december 31-ig fizetendő, vagy az a szóban forgó időszak vonatkozásában kiszámított egyszeri kifizetés formájában is teljesíthető.

Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás nyújtásának feltétele az üzleti terv benyújtása. Az üzleti terv végrehajtását a támogatás odaítéléséről szóló határozat meghozatalának időpontjától számított kilenc hónapon belül meg kell kezdeni. Az üzleti terv maximális időtartama öt év.

Az üzleti tervnek tartalmaznia kell, hogy a fiatal mezőgazdasági termelő a támogatás odaítéléséről szóló határozat időpontjától számított 18 hónapon belül megfelel az 1307/2013/EU rendelet - az érintett tagállamban alkalmazandó - 9. cikkének.

A tagállamok a 2. cikk (1) bekezdésének s) pontjában említett tevékenység(ek)et a vidékfejlesztési programokban határozzák meg.

A tagállamok kedvezményezettenkénti vagy üzemenkénti alsó és felső küszöbértékeket határoznak meg az (1) bekezdés a) pontjának i. és iii. alpontja szerinti támogatásra való jogosultságra vonatkozóan. Az (1) bekezdés a) pontjának i. alpontja szerinti támogatásra vonatkozó alsó küszöbértéknek magasabbnak kell lennie az (1) bekezdés a) pontjának iii. alpontja szerinti támogatásra vonatkozó felső küszöbértéknél. A támogatás kizárólag a mikro- és kisvállalkozások fogalommeghatározása alá tartozó mezőgazdasági üzemek számára ítélhető oda.

20. cikk

Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben

Az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatás különösen a következőkre terjedhet ki:

a) a vidéki térségekben található települések és falvak, valamint az általuk biztosított alapvető szolgáltatások fejlesztésére, valamint a Natura 2000 területek és egyéb, magas természeti értéket képviselő területek védelmére és kezelésére vonatkozó tervek kidolgozása és naprakésszé tétele;

b) beruházások a kisméretű infrastruktúra valamennyi típusának létrehozása, fejlesztése vagy bővítése terén, beleértve a megújuló energiával és az energia-megtakarítással kapcsolatos beruházásokat is;

c) széles sávú infrastruktúra, beleértve annak létrehozását, fejlesztését és kiterjesztését is, passzív széles sávú infrastruktúra és hozzáférés biztosítása széles sávú szolgáltatásokhoz és nyilvános e-kormányzati megoldásokhoz;

d) a vidéki népesség számára nyújtott helyi alapvető - többek között szabadidős és kulturális tevékenységekkel kapcsolatos - szolgáltatások és a kapcsolódó infrastruktúra létrehozására, fejlesztésére vagy bővítésére irányuló beruházások;

e) a rekreációs infrastruktúra, a turisták tájékoztatása és a kisméretű turisztikai infrastruktúrák tekintetében megvalósított közhasznú beruházások;

f) a falvak kulturális és természeti örökségének, a vidéki tájaknak és a nagy természeti értékű területeknek a megőrzésével, helyreállításával és korszerűsítésével - az ezekhez kapcsolódó társadalmi-gazdasági szempontokat, valamint a környezettudatosságot célzó intézkedéseket is beleértve - kapcsolatos tanulmányok és beruházások;

g) olyan beruházások, amelyek a tevékenységek áthelyezésére és a vidéki településeken, illetve azokhoz közel található épületek vagy más létesítmények átalakítására irányulnak az életminőség javítása vagy a település környezeti teljesítményének fokozása céljából.

21. cikk

Az erdőterületek fejlesztésére és az erdők életképességének javítására irányuló beruházások

Ezen intézkedés keretében a következők vonatkozásában nyújtható támogatás:

a) erdőtelepítés és fásítás;

b) agrár-erdészeti rendszerek létrehozása;

c) az erdőtüzek, természeti katasztrófák és katasztrófaesemények által okozott erdőkárok - többek között károkozók és kórokozók elszaporodása, valamint az éghajlattal kapcsolatos fenyegetések által előidézett károk - megelőzése és helyreállítása;

d) az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére való képességének növelését célzó beruházások;

e) erdőgazdálkodási technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására, mobilizálására és értékesítésére irányuló beruházások.

Azon erdőgazdálkodási üzemek esetében, amelyek mérete meghaladja a tagállamok által a programban meghatározandó értéket, a támogatásnak feltétele a Miniszteri Konferencia az európai erdők védelméről tartott 1993. évi ülésén meghatározott fenntartható erdőgazdálkodással összhangban lévő erdőgazdálkodási üzemtervben vagy azzal egyenértékű eszközben foglalt releváns információk benyújtása.

22. cikk

Erdősítés és fásítás

A közjogi hatóságok tulajdonában lévő földterületek erdőtelepítéséhez vagy gyors növésű fák telepítéséhez nyújtott támogatás csak a közvetlen telepítés költségeit fedezheti.

23. cikk

Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása, helyreállítása vagy megújítása

24. cikk

Az erdőtüzek, a természeti katasztrófák és a katasztrófaesemények által okozott erdőkárok megelőzése és helyreállítása

A 21. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti támogatás magán- és közjogi erdőgazdálkodóknak, valamint egyéb magán- és közjogi szervezeteknek és társulásaiknak ítélhető oda a következőkhöz kapcsolódó költségek fedezése céljából:

a) védelmi infrastruktúra kiépítése. A tűzvédelmi pászták esetében a támogatás kiterjedhet a fenntartási költségek fedezéséhez nyújtott hozzájárulásra is. Nem ítélhető oda támogatás az agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalások által lefedett területeken folytatott, mezőgazdasági vonatkozású tevékenységek céljaira;

b) a tűz vagy egyéb természeti veszélyek elleni védelemre irányuló helyi, kisléptékű megelőző intézkedések, a legelő állatok igénybevételét is beleértve;

c) az erdőtüzekhez, a kártevőfertőzésekhez és a betegségekhez kapcsolódó monitoring létesítmények és kommunikációs berendezések létrehozása és fejlesztése; valamint

d) az erdőtüzek és egyéb természeti katasztrófák - a kártevőfertőzéseket, a betegségeket, valamint a katasztrófaeseményeket és az éghajlatváltozással összefüggő eseményeket is beleértve - által károsított erdőgazdálkodási potenciál helyreállítása.

A támogatható műveleteknek összhangban kell állniuk a tagállamok által kidolgozott erdővédelmi tervvel. Azon erdőgazdálkodási üzemek esetében, amelyek mérete meghaladja a tagállamok által a programban meghatározandó értéket, a támogatásnak feltétele az európai erdők védelméről tartott 1993. évi miniszteri konferencián meghatározott fenntartható erdőgazdálkodással összhangban lévő, a megelőzési célokat részletesen ismertető erdőgazdálkodási üzemtervben vagy azzal egyenértékű eszközben foglalt releváns információk benyújtása.

Az erdőtüzek megelőzéséhez kapcsolódó támogatásban a tagállamok által kidolgozott erdővédelmi tervben közepesen vagy erősen tűzveszélyesnek minősített erdőterületek részesülhetnek.

25. cikk

Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások

26. cikk

Erdőgazdálkodási technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására, mobilizálására és értékesítésére irányuló beruházások

27. cikk

Termelői csoportok és szervezetek létrehozása

Az ezen intézkedés keretében biztosított támogatás a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban működő termelői csoportok és szervezetek létrehozásának elősegítése érdekében, a következő célokból nyújtható:

a) az ilyen csoportokban vagy szervezetekben tagsággal rendelkező termelők termelésének és teljesítményének a piaci követelményekhez való igazítása;

b) az áruk közös forgalomba hozatala, beleértve az értékesítésre való előkészítést, az értékesítés központosítását és a nagy tételben vásárlók ellátását;

c) c) közös szabályok megállapítása a termeléssel, és különösen a betakarítással és a rendelkezésre állással kapcsolatos információkra vonatkozóan, valamint

d) egyéb, termelői csoportok és szervezetek által végezhető tevékenységek, például a vállalkozói és marketingkészségek fejlesztése, valamint innovációs folyamatok megszervezése és előmozdítása.

A tagállamok ellenőrzik, hogy az üzleti terv célkitűzései teljesültek-e a termelői csoport vagy szervezet elismerésétől számított öt éven belül.

A tagállamok az első évben a termelői csoportnak vagy szervezetnek kifizetett támogatás összegét számíthatják a tagok által a csoportba vagy szervezetbe történő belépésüket megelőző három év során értékesített termelés éves átlagértéke alapján is. Az erdészeti ágazatban létrehozott termelői csoportok vagy szervezetek esetében a támogatás összegét a csoport vagy szervezet tagjai által az elismerést megelőző öt év során értékesített termelés átlaga alapján kell kiszámítani, figyelmen kívül hagyva a legmagasabb és a legalacsonyabb értéket.

28. cikk

Agrár-környezetvédelemi és éghajlattal kapcsolatos műveletek

A 2021-től kezdődően teljesítendő új kötelezettségvállalások tekintetében a tagállamok egy és három év közötti rövidebb időszakot határoznak meg vidékfejlesztési programjaikban.

Ha a tagállamok az első albekezdésnek megfelelően a kezdeti időszak lejártát követően a kötelezettségvállalások éves alapon történő meghosszabbításáról rendelkeznek, 2022-től kezdődően a hosszabbítás nem haladhatja meg az egy évet.

A második albekezdéstől eltérve, a 2021-ben és 2022-ben teljesítendő új kötelezettségvállalások tekintetében a tagállamok vidékfejlesztési programjaikban három évnél hosszabb időszakot is meghatározhatnak a kötelezettségvállalások, valamint a kitűzött környezet- és éghajlatvédelmi célok jellege alapján.

Az első albekezdésben említett kifizetések kiszámításakor a tagállamok az 1307/2013/EU rendelet 43. cikkében említett gyakorlatok kettős finanszírozásának kizárása érdekében a szükséges összeget levonják. A tagállamok a levonandó összeget az adott típusú műveletet végző valamennyi kedvezményezettre alkalmazandó rögzített, átlagos összegként is kiszámíthatják.

A környezet védelmével kapcsolatos műveletek tekintetében, kellően indokolt esetekben támogatás átalány vagy egységenkénti egyszeri kifizetés formájában is nyújtható olyan kötelezettségvállalások esetén, amelyek adott területek kereskedelmi célú felhasználásáról való lemondásra irányulnak; a támogatást ebben az esetben a felmerült többletköltségek és az elmaradt bevétel alapján kell kiszámítani.

Ezen intézkedés keretében nem ítélhető oda támogatás az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó intézkedés hatálya alá tartozó kötelezettségvállalásokra.

Annak biztosítása érdekében, hogy az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalások meghatározása az Unió vidékfejlesztési prioritásaival összhangban történjen, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 83. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a) az állattenyésztés extenzívvé tételére irányuló kötelezettségvállalásokra alkalmazandó feltételek,

b) a tenyésztésből való kivonás veszélye által fenyegetett helyi fajták tenyésztésére vagy a génerózió veszélye által fenyegetett növénygenetikai erőforrások megőrzésére irányuló kötelezettségvállalásokra alkalmazandó feltételek, valamint

c) a (9) bekezdés alapján támogatható műveletek meghatározása.

29. cikk

Ökológiai gazdálkodás

A 2021-től kezdődően teljesítendő új kötelezettségvállalások tekintetében a tagállamok egy és három év közötti rövidebb időszakot határoznak meg vidékfejlesztési programjaikban.

Ha a tagállamok az első albekezdésnek megfelelően a kezdeti időszak lejártát követően a biogazdálkodás fenntartásának éves alapon történő meghosszabbításáról rendelkeznek, 2022-től kezdődően a hosszabbítás nem haladhatja meg az egy évet.

A második albekezdéstől eltérve, a 2021-ben és 2022-ben teljesítendő új kötelezettségvállalások tekintetében, amennyiben a biogazdálkodásra való áttéréshez támogatást nyújtanak, a tagállamok vidékfejlesztési programjaikban három évnél hosszabb időszakot is meghatározhatnak.

Az első albekezdésben említett kifizetések kiszámításakor a tagállamok a 1307/2013/EU rendelet 43. cikkében említett gyakorlatok kettős finanszírozásának kizárása érdekében a szükséges összeget levonják. A tagállamok a levonandó összeget az alintézkedéseket végző valamennyi kedvezményezettre alkalmazandó rögzített, átlagos összegként is kiszámíthatják.

30. cikk

Natura 2000 kifizetések és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések

Az első albekezdésben említett támogatásokhoz kapcsolódó kifizetések kiszámításakor a tagállamok az 1307/2013/EU rendelet 43. cikkében említett gyakorlatok kettős finanszírozásának kizárása érdekében a szükséges összeget levonják. A tagállamok a levonandó összeget az alintézkedéseket végző valamennyi kedvezményezettre alkalmazandó rögzített, átlagos összegként is kiszámíthatják.

A mezőgazdasági termelők számára a víz-keretirányelvvel összefüggésben biztosított támogatás csak olyan konkrét követelményekhez kapcsolódva ítélhető oda, amelyek:

a) bevezetése a víz-keretirányelvvel történt, összhangban állnak az irányelv környezetvédelmi célkitűzéseinek elérését célzó vízgyűjtő-gazdálkodási tervek intézkedési programjaival, és túlmutatnak a vizek védelmével kapcsolatos egyéb uniós jogszabályok végrehajtásához szükséges intézkedéseken;

b) túlmutatnak a 1306/2013/EU rendelet VI. címének I. fejezetében előírt jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeken és jó mezőgazdasági és környezeti állapoton, valamint a 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. és iii. pontja alapján meghatározott vonatkozó kritériumokon és minimumtevékenységeken;

c) túlmutatnak a víz-keretirányelv elfogadásakor már létező uniós jogszabályokban biztosított védelem szintjén, az említett irányelv 4. cikkének (9) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően; és

d) olyan jelentős változtatásokat írnak elő a földhasználat fajtája tekintetében, és/vagy olyan jelentős korlátozásokat vezetnek be a gazdálkodási gyakorlatban, amelyek jelentős bevételkieséshez vezetnek.

A kifizetések a következő területek számára folyósíthatók:

a) a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelv szerint kijelölt Natura 2000 mezőgazdasági és erdőterületek;

b) egyéb olyan körülhatárolt természetvédelmi területek, amelyeken a gazdálkodásra vagy az erdőkre alkalmazandó környezetvédelmi korlátozások vannak érvényben, és amelyek hozzájárulnak a 92/43/EGK irányelv 10. cikkének a végrehajtásához, feltéve, hogy e területek aránya vidékfejlesztési programonként legfeljebb a program területi hatálya alá tartozó, a Natura 2000 hálózathoz tartozóként kijelölt területek 5 %-a;

c) a víz-keretirányelv alapján a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe felvett mezőgazdasági területek.

31. cikk

Hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések

A többletköltségeket és az elmaradt bevételt a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal nem rendelkező területekkel való összevetés alapján, az 1307/2013/EU rendelet III. címének 4. fejezete szerinti kifizetések figyelembevételével kell kiszámítani.

A többletköltségek és az elmaradó jövedelem kiszámításakor a tagállamok - kellően indokolt esetekben - különbséget tehetnek a kifizetések szintje között az alábbiak figyelembevétele mellett:

- a gazdálkodási tevékenységeket befolyásoló azonosított, állandó jellegű hátrányok súlyossága,

- a mezőgazdasági termelés rendszere.

Jogi személy vagy természetes vagy jogi személyek egy csoportja esetében a tagállamok e jogi személyek vagy csoportok tagjainak a szintjén fokozatosan csökkenthetik a kifizetések szintjét, feltéve, hogy:

a) a nemzeti jog értelmében az egyes tagok - mindenekelőtt gazdasági, társadalmi és adózási jogállásuk tekintetében - a mezőgazdaságiüzem-vezetői jogállással rendelkező egyéni mezőgazdasági termelők jogaihoz és kötelezettségeihez hasonló jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek; és

b) az egyes tagok hozzájárultak a szóban forgó jogi személyek vagy csoportok mezőgazdasági szerkezeteinek megerősítéséhez.

2021-ben és 2022-ben az (EU) 2020/2220 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 11 ) 1. cikke szerint meghosszabbított programok esetében, amennyiben egy tagállam nem nyújtott fokozatosan csökkentett kifizetéseket a 2020-ig tartó 4 év teljes időtartama alatt, az érintett tagállam dönthet úgy, hogy 2022 végéig, de összesen legfeljebb négy éven át folytatja e kifizetések teljesítését. Ebben az esetben a 2021-ben és 2022-ben nyújtott kifizetések összege hektáronként nem haladhatja meg a 25 EUR-t.

A területmeghatározás lezárultát követően a továbbra is támogathatónak minősülő területeken gazdálkodó kedvezményezettek az ezen intézkedés szerinti teljes támogatást megkapják.

32. cikk

A hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek kijelölése

A tagállamok a (2), a (3) és a (4) bekezdésben foglaltak alapján az alábbi kategóriák szerint kijelölik a 31. cikkben előírt kifizetésekkel támogatható területeket:

a) hegyvidéki területek;

b) a hegyvidéki területeken kívüli egyéb, jelentős természeti hátrányokkal rendelkező területek; és

c) egyéb, sajátos hátrányokkal rendelkező területek.

A 31. cikk szerinti kifizetésekkel azok a hegyvidéki területek támogathatóak, amelyeket a földhasználat lehetőségeinek jelentős mértékű korlátozottsága és a termelési költségek észrevehetően magasabb volta jellemez az alábbiak miatt:

a) a tengerszint feletti magasság miatt nagyon kedvezőtlen éghajlati körülmények, amelyek következtében lényegesen lerövidül a tenyészidőszak;

b) alacsonyabb tengerszint feletti magasságon a kérdéses terület nagyobb része a gépek használatához túl meredek, vagy nagyon költséges különleges berendezések használatát teszi szükségessé, vagy e két tényező kombinációja, mely esetben - noha az e tényezőkből eredő hátrányok külön-külön kevésbé súlyosak - a kettő kombinációja egyenértékű hátrányokat eredményez.

A 62. szélességi körtől északra lévő területek és egyes ezekkel szomszédos területek hegyvidéki területnek minősülnek.

E feltételek teljesítését helyi közigazgatási egységek szintjén (LAU 2-es szinten) vagy valamely olyan, egyértelműen körülhatárolt helyi egység szintjén kell biztosítani, amely egyetlen egyértelmű, egybefüggő, meghatározható gazdasági és közigazgatási identitással bíró földrajzi területet fed le.

Az e bekezdés által érintett területek meghatározása során a tagállamok objektív kritériumok alapján elvégzik a meghatározás finomhangolását abból a célból, hogy kizárják azokat a területeket, amelyeken megállapítást nyert az első albekezdésben említett jelentős természeti hátrányok megléte, ám e hátrányokat sikerült beruházások vagy gazdasági tevékenységek vagy a földterület igazoltan normális termőképessége révén felszámolni, vagy ha bizonyos termelési módszerek vagy gazdálkodási rendszerek ellentételezik a 31. cikk (1) bekezdésében említett bevételkiesést vagy többletköltséget.

A sajátos hátrányokkal sújtott területeknek a természetes termelési feltételek szempontjából hasonló mezőgazdasági területekből kell állniuk, amelyek összterülete nem haladhatja meg az érintett tagállam területének 10 %-át.

Ezenfelül e bekezdés értelében támogathatónak minősül egy terület, amennyiben:

- a mezőgazdasági terület legalább 60 %-a megfelel a III. mellékletben felsorolt kritériumok közül legalább kettőnek, a feltüntetett küszöbértéktől legfeljebb 20 %-os eltéréssel, vagy

- a mezőgazdasági terület legalább 60 %-a olyan területekből áll, amelyek teljesítenek a III. mellékletben felsorolt kritériumok közül legalább egyet a feltüntetett küszöbértéken belül, illetve olyan területekből áll, amelyek megfelelnek a III. mellékletben felsorolt kritériumok közül legalább kettőnek, a feltüntetett küszöbértéktől legfeljebb 20 %-os eltéréssel.

E feltételek teljesítését LAU2-es szinten vagy valamely olyan, egyértelműen körülhatárolt helyi egység szintjén kell biztosítani, amely egyetlen egyértelmű, egybefüggő, meghatározható gazdasági és közigazgatási identitással bíró földrajzi területet fed le. Az ezen albekezdés által érintett területek meghatározásakor a tagállamok elvégzik a 32. cikk (3) bekezdése szerinti finomhangolást. Az e albekezdés értelmében támogathatónak minősülő területeket figyelembe kell venni a második albekezdésben említett 10 %-os küszöb kiszámításakor.

A fentiektől eltérve, a második albekezdés nem alkalmazandó azon tagállamokra, amelyek egész területe az 1698/2005/EK és az 1257/1999/EK rendelet értelmében vett sajátos hátrányokkal küzdő területnek minősül.

A tagállamok vidékfejlesztési programjaikhoz csatolják a következőket:

a) a meglévő vagy a módosított területmeghatározás a (2) és a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően;

b) a (3) bekezdésben említett területek új meghatározása.

33. cikk

Állatjólét

A szóban forgó kötelezettségvállalások teljesítését egytől hét éves időtartamig terjedő időszakra kell vállalni, mely időtartam megújítható.

A 2021-től kezdődően teljesítendő új kötelezettségvállalások tekintetében a tagállamok egy és három év közötti rövidebb időszakot határoznak meg vidékfejlesztési programjaikban.

Ha a tagállamok a második albekezdésnek megfelelően a kezdeti időszak lejártát követően a kötelezettségvállalások éves alapon történő megújításáról rendelkeznek, 2022-től kezdődően a megújítás nem haladhatja meg az egy évet.

A harmadik albekezdéstől eltérve, a 2021-ben és 2022-ben teljesítendő új kötelezettségvállalások tekintetében a tagállamok vidékfejlesztési programjaikban három évnél hosszabb időszakot is meghatározhatnak a kötelezettségvállalások és az elérni kívánt állatjóléti előnyök jellege alapján.

A támogatás összege nem haladhatja meg az I. mellékletben megállapított maximális összeget.

34. cikk

Erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások és természetmegőrzés

Azon erdőgazdálkodási üzemek esetében, amelyek mérete meghaladja a tagállamok által a vidékfejlesztési programjaikban meghatározandó küszöbértéket, az (1) bekezdés szerinti támogatásnak feltétele a Miniszteri Konferencia az európai erdők védelméről 1993. évi ülésén meghatározott fenntartható erdőgazdálkodással összhangban lévő erdőgazdálkodási üzemtervben vagy azzal egyenértékű eszközben foglalt releváns információk benyújtása.

A kötelezettségvállalások teljesítését öt évtől hét évig terjedő időtartamra kell vállalni. Amennyiben azonban az szükséges és kellően indokolt, a tagállamok egyes kötelezettségvállalás-típusok tekintetében hosszabb időtartamot is meghatározhatnak vidékfejlesztési programjaikban.

A környezet védelmével kapcsolatos műveletek tekintetében, kellően indokolt esetekben támogatás átalány vagy egységenkénti egyszeri kifizetés formájában is nyújtható olyan kötelezettségvállalások esetén, amelyek a fák és az erdők kereskedelmi célú felhasználásáról való lemondásra irányulnak; a támogatást ebben az esetben a felmerült többletköltségek és az elmaradt bevétel alapján kell kiszámítani.

35. cikk

Együttműködés

Az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatás azt a célt szolgálja, hogy előmozdítsa a legalább két szereplő részvételével megvalósuló együttműködés különböző formáit és különösen a következőket:

a) együttműködésre irányuló megközelítések az uniós mezőgazdasági ágazat, erdészeti ágazat és élelmiszerlánc különböző szereplői között, valamint egyéb olyan szereplők - többek között termelői csoportok, szövetkezetek és szakmaközi szervezetek - között, akik, illetve amelyek hozzájárulnak a vidékfejlesztési politika célkitűzéseinek és prioritásainak megvalósításához;

b) klaszterek és hálózatok kiépítése;

c) a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP 56. cikk szerinti operatív csoportjainak létrehozása és működtetése.

Az (1) bekezdés alapján megvalósuló együttműködés különösen a következőkhöz kapcsolódik:

a) kísérleti projektek;

b) új termékek, gyakorlatok, folyamatok és technológiák kifejlesztése a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban;

c) kis gazdasági szereplők között a közös munkafolyamatok megszervezése és az eszközök és a források megosztása terén, valamint a vidéki turizmussal kapcsolatos turisztikai szolgáltatások fejlesztése és/vagy marketingje tekintetében folytatott együttműködés;

d) horizontális és vertikális együttműködés az ellátási lánc szereplői között a rövid ellátási láncok és a helyi piacok létrehozása és fejlesztése érdekében;

e) a rövid ellátási láncok és a helyi piacok fejlesztésével kapcsolatos, helyi kontextusban végrehajtott promóciós tevékenységek;

f) az éghajlatváltozás mérséklése vagy az ahhoz való alkalmazkodás céljából végrehajtott közös fellépések;

g) környezetvédelmi projektekre és alkalmazásban lévő környezetvédelmi gyakorlatokra irányuló közös megközelítések, a hatékony vízgazdálkodást, a megújuló energia alkalmazását és a mezőgazdasági tájkép megőrzését is ideértve;

h) horizontális és vertikális együttműködés az ellátási lánc szereplői között az élelmiszer- és az energiatermelésben, valamint az ipari folyamatokban való felhasználásra szánt biomassza fenntartható biztosítása terén;

i) az egy vagy több uniós vidékfejlesztési prioritás megvalósítását célzó, az 1303/2013/EU rendelet 2. cikkének (19) bekezdésében meghatározottaktól eltérő helyi fejlesztési stratégiáknak mindenekelőtt a köz- és a magánszférabeli, az 1303/2013/EU rendelet 32. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározottaktól eltérő partnerek csoportjai által történő végrehajtása;

j) erdőgazdálkodási üzemtervek vagy azokkal egyenértékű eszközök kidolgozása;

k) a mezőgazdasági termelői tevékenységek diverzifikálása, méghozzá az egészségügyi ellátással, a szociális integrációval, a közösség által támogatott mezőgazdasággal és a környezeti és élelmiszerügyi oktatással kapcsolatos tevékenységekre bontás formájában.

A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti műveletekhez nyújtott támogatás egyéni gazdasági szereplők számára is odaítélhető, amennyiben erre a vidékfejlesztési program lehetőséget biztosít.

Ezen intézkedés keretében az alábbi, az (1) bekezdésben említett együttműködési formákhoz kapcsolódó költségek támogathatók:

a) az érintett területre vonatkozó tanulmányok, megvalósíthatósági tanulmányok költségei, valamint az üzleti terv, az erdőgazdálkodási üzemterv vagy az azzal egyenértékű eszköz, illetve az 1303/2013/EU rendelet 33. cikkében említettől eltérő helyi fejlesztési stratégia kidolgozásának költségei;

b) az érintett területen folytatott szervezési tevékenységek költségei valamely közös területi projekt megvalósíthatóvá tétele vagy egy projektnek a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerségnek a 56. cikkben említett operatív csoportja általi végrehajtása érdekében. A klaszterek esetében a szervezési tevékenységek képzések szervezésére, a tagok közötti hálózatépítésre és új tagok beszervezésére is irányulhatnak;

c) az együttműködéshez kapcsolódó működési költségek;

d) az üzleti tervek, a környezetvédelmi tervek, az erdőgazdálkodási üzemtervek vagy azokkal egyenértékű eszközök, az 1303/2013/EU rendelet 33. cikkében említettől eltérő helyi fejlesztési stratégiák végrehajtásához kapcsolódó egyedi projektek közvetlen költségei, vagy egyéb innovációs - köztük tesztelési - célú fellépések közvetlen költségei;

e) promóciós tevékenységek költségei.

Amennyiben a támogatást keretösszeg formájában nyújtják és a végrehajtott projekt a típusa alapján egy e rendelet szerinti másik intézkedés hatálya alá tartozik, akkor alkalmazni kell a támogatás vonatkozó maximális összegét vagy mértékét.

36. cikk

Kockázatkezelés

Az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatás a következőkre terjedhet ki:

a) kedvezőtlen éghajlati események, állat- vagy növénybetegségek, kártevőfertőzés vagy környezeti esemény által a mezőgazdasági termelőknek okozott gazdasági veszteségek ellen kötött termény-, állat- és növénybiztosítás biztosítási díjaihoz nyújtott pénzügyi hozzájárulások;

b) kölcsönös kockázatkezelési alapok számára kedvezőtlen éghajlati események, állat- vagy növénybetegségek, kártevőfertőzés vagy környezeti esemény által okozott gazdasági veszteségek mezőgazdasági termelők számára történő pénzügyi ellentételezéséhez nyújtott pénzügyi hozzájárulások;

c) kölcsönös kockázatkezelési alapok számára nyújtott pénzügyi hozzájárulások formájában biztosított jövedelemstabilizáló eszköz, amelynek célja ellentételezés nyújtása azoknak a valamennyi ágazatba tartozó mezőgazdasági termelőknek, akiknek a jövedelme jelentős mértékben visszaesett;

d) kölcsönös kockázatkezelési alapok számára nyújtott pénzügyi hozzájárulások formájában biztosított ágazatspecifikus jövedelemstabilizáló eszköz, amelynek célja ellentételezés nyújtása azoknak a valamely konkrét ágazatba tartozó mezőgazdasági termelőknek, akiknek jövedelme jelentős mértékben visszaesett.

37. cikk

Termény-, állat- és növénybiztosítás

Az okozott kár mértékének felmérését a termékek egyes típusainak sajátos jellemzőihez lehet igazítani a következők alkalmazása révén:

a) az egyes gazdaságok szintjén, illetve helyi, regionális vagy nemzeti szinten meghatározott biológiai mutatók (a biomassza-veszteség mennyisége) vagy a terméshozam csökkenésére vonatkozó egyenértékű mutatók, vagy

b) helyi, regionális vagy nemzeti szinten meghatározott időjárási mutatók (például csapadékmennyiség és hőmérséklet).

A tagállamok adott esetben előzetesen megállapíthatják azokat a kritériumokat, amelyek alapján e hivatalos megerősítést megadottnak kell tekinteni.

A tagállamok megfelelő felső határok alkalmazásával korlátozhatják a biztosítási díj támogatható összegét.

38. cikk

Kedvezőtlen éghajlati események, állat- és növénybetegségek, kártevőfertőzések, valamint környezeti események esetére létrehozott kölcsönös kockázatkezelési alapok

Ahhoz, hogy jogosult legyen támogatásra, az érintett kölcsönös kockázatkezelési alapnak meg kell felelnie a következő feltételeknek:

a) a kölcsönös kockázatkezelési alapot az illetékes hatóság a nemzeti joggal összhangban akkreditálta;

b) a kölcsönös kockázatkezelési alap átlátható politikát követ az alapba történő befizetések és az onnan történő kifizetések tekintetében;

c) a kölcsönös kockázatkezelési alap egyértelmű szabályok alapján állapítja meg a felelősséget bárminemű felmerülő tartozás vonatkozásában.

A 36. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett események bekövetkeztét az érintett tagállam illetékes hatóságának hivatalosan meg kell erősítenie.

A 36. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett pénzügyi hozzájárulások kizárólag a következőkhöz kapcsolódhatnak:

a) a kölcsönös kockázatkezelési alap létrehozásával kapcsolatos igazgatási költségek, legfeljebb három évre elosztva, fokozatosan csökkentve;

b) a kölcsönös kockázatkezelési alap által a mezőgazdasági termelők számára pénzügyi ellentételezésként kifizetett összegek. Ezenkívül a pénzügyi hozzájárulás kapcsolódhat a kölcsönös kockázatkezelési alap által a mezőgazdasági termelők számára válság esetén nyújtandó pénzügyi ellentételezés céljára, piaci feltételekkel felvett hitelek kamatainak fedezéséhez is;

c) az alapba történő éves befizetések kiegészítése;

d) a kölcsönös kockázatkezelési alap kezdő tőkeállománya.

A 36. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti támogatás kizárólag arra a célra nyújtható, hogy fedezze a megelőző három évben vagy a megelőző ötéves időszaknak a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlagában a mezőgazdasági termelő átlagos éves termésének több mint 30 %-át elpusztító kedvezőtlen éghajlati események, állat- vagy növénybetegség, kártevőfertőzés által, illetve a valamely növénybetegség vagy kártevőfertőzés vagy környezeti esemény felszámolása vagy továbbterjedésének megakadályozása céljából a 2000/29/EK irányelv alapján elfogadott intézkedések által okozott veszteségeket. A mezőgazdasági termelő éves termelésének kiszámítására mutatók alkalmazhatók. Az alkalmazott számítási módszernek lehetővé kell tennie az egyes mezőgazdasági termelők adott évre vetített tényleges veszteségének a megállapítását. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy e 30 %-ot - legfeljebb 20 %-ra - csökkentik.

A tagállamok korlátozhatják a támogatható költségeket a következők alkalmazásával:

a) alaponként meghatározott felső határok;

b) egységenként meghatározott megfelelő felső határok.

39. cikk

Jövedelemstabilizáló eszköz a valamennyi ágazatba tartozó mezőgazdasági termelők számára

Ahhoz, hogy jogosult legyen támogatásra, az érintett kölcsönös kockázatkezelési alapnak meg kell felelnie a következő feltételeknek:

a) a kölcsönös kockázatkezelési alapot az illetékes hatóság a nemzeti joggal összhangban akkreditálta;

b) a kölcsönös kockázatkezelési alap átlátható politikát követ az alapba történő befizetések és az onnan történő kifizetések tekintetében;

c) a kölcsönös kockázatkezelési alap egyértelmű szabályok alapján állapítja meg a felelősséget bárminemű felmerülő tartozás vonatkozásában.

A 36. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett pénzügyi hozzájárulások kizárólag a következőkhöz kapcsolódhatnak:

a) a kölcsönös kockázatkezelési alap létrehozásával kapcsolatos igazgatási költségek, legfeljebb három évre elosztva, fokozatosan csökkentve;

c) az alapba történő éves befizetések kiegészítése;

d) a kölcsönös kockázatkezelési alap kezdő tőkeállománya.

39a. cikk

Jövedelemstabilizáló eszköz a valamely konkrét ágazatba tartozó mezőgazdasági termelők számára

39b. cikk

Rendkívüli ideiglenes támogatás a Covid19-válság által különösen érintett mezőgazdasági termelők és kkv-k számára

39c. cikk

Rendkívüli ideiglenes támogatás az Ukrajna elleni orosz invázió hatása által különösen érintett mezőgazdasági termelők és kkv-k számára

A tagállamoknak a támogatással az Ukrajna elleni orosz invázió hatása által leginkább érintett kedvezményezetteket kell megcélozniuk objektív és megkülönböztetésmentes támogathatósági feltételeknek és - amennyiben az érintett tagállam megfelelőnek tekinti - kiválasztási kritériumoknak a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján történő meghatározásával. A tagállamok által nyújtott támogatásnak hozzá kell járulnia az élelmezésbiztonsághoz vagy a piaci egyensúlyhiányok kezeléséhez, és támogatnia kell azokat a mezőgazdasági termelőket vagy kkv-kat, akik vagy amelyek e célok elérése érdekében legalább egyet folytatnak a következő tevékenységek közül:

a) körforgásos gazdaság;

b) tápanyag-gazdálkodás;

c) hatékony erőforrás-felhasználás;

d) környezettudatos és éghajlatbarát termelési módszerek.

40. cikk

A kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések finanszírozása Horvátország esetében

Az egyes mezőgazdasági termelők részére a 2014., a 2015., valamint a 2016. év vonatkozásában nyújtott támogatás összege nem haladhatja meg a következők közötti különbözetet:

a) a közvetlen kifizetéseknek a Horvátországban az érintett év vonatkozásában az 1307/2013/EU rendelet 17. cikkével összhangban alkalmazandó szintje; és

b) a közvetlen kifizetések 2022-től alkalmazandó megfelelő szintjének 45 %-a.

41. cikk

Az intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályok

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyek az e szakaszban meghatározott intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályokat tartalmazzák a következők tekintetében:

a) a mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodási tanácsadási szolgáltatásokat, üzemvezetési vagy helyettesítési szolgáltatásokat nyújtó hatóságok vagy szervezetek kiválasztására irányuló eljárás, és a 15. cikkben említett, tanácsadási szolgáltatásokkal kapcsolatos intézkedés keretében nyújtott támogatás mértékének fokozatos csökkentése;

b) az üzleti terv végrehajtása terén elért haladás tagállamok általi értékelése, a kifizetés módozatai, valamint a 19. cikkben említett, a vállalkozások fejlesztésére irányuló intézkedés keretében támogatott fiatal mezőgazdasági termelők más intézkedésekhez való hozzáférésére vonatkozó részletes szabályok;

c) a II. mellékletben használtaktól eltérő egységekre történő átváltás és az állatoknak a számosállat-egységekre (száe) való átváltása, a 28., 29., 33. és 34. cikkben említett intézkedések szerint;

d) a többletköltségekre és az elmaradt bevételre vonatkozó általános feltevések alkalmazásának lehetősége a 28-31., 33. és 34. cikk szerinti intézkedések keretében, továbbá az elmaradt bevétel kiszámítására vonatkozó kritériumok;

e) a támogatási összeg kiszámítása azokban az esetekben, amikor valamely művelet egynél több intézkedés keretében is támogatható.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 84. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

LEADER

42. cikk

LEADER helyi akciócsoportok

43. cikk

LEADER kezdőcsomag

A 2007-2013-as programozási időszakban LEADER-projekt végrehajtásában részt nem vevő helyi közösségek esetében a LEADER helyi fejlesztésre vonatkozó támogatásnak része lehet egy "LEADER kezdőcsomag" is. A "LEADER kezdőcsomag" a kapacitásépítés és a kisebb kísérleti projektek támogatását szolgálja. A "LEADER kezdőcsomag" keretében való támogatásnak nem feltétele LEADER helyi fejlesztési stratégia benyújtása.

44. cikk

A LEADER keretében folytatott együttműködési tevékenységek

Az 1303/2013/EU rendelet 35. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett támogatás a következő célokra ítélhető oda:

a) egy adott tagállamon belüli együttműködési projektek (területek közötti együttműködés), vagy több tagállam területei közötti vagy harmadik országok területeivel megvalósuló együttműködési projektek (transznacionális együttműködés);

b) előkészítő technikai támogatás területek közötti és transznacionális együttműködési projektek számára, azzal a feltétellel, hogy a helyi akciócsoportok igazolni tudják, hogy konkrét projekt végrehajtását tervezik.

Más helyi akciócsoportok mellett a következők tartozhatnak még valamely helyi akciócsoport partnerei közé az EMVA keretében:

a) köz- és magánszférabeli helyi partnerek vidéki területen működő csoportjai, amelyek az Unió területén vagy azon kívül helyi fejlesztési stratégiát hajtanak végre;

b) köz- és magánszférabeli helyi partnerek nem vidéki területen működő csoportjai, amelyek helyi fejlesztési stratégiát hajtanak végre.

Legkésőbb két évvel a vidékfejlesztési programjaik elfogadását követően közzéteszik a transznacionális együttműködési projektek kiválasztásával kapcsolatos nemzeti vagy regionális közigazgatási eljárásokat és a támogatható költségek jegyzékét.

Az illetékes hatóságnak az együttműködési projekt jóváhagyásáról szóló határozatot legkésőbb négy hónappal a projektpályázat benyújtásának időpontját követően kell meghoznia.

II. FEJEZET

Több intézkedésre vonatkozó közös rendelkezések

45. cikk

Beruházások

Kizárólag a következő kiadások támogathatók az EMVA keretében:

a) ingatlan építése, szerzése - a lízinget is beleértve - vagy fejlesztése;

b) új gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;

c) az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is beleértve. A megvalósíthatósági tanulmányok abban az esetben is elszámolható kiadásnak minősülnek, ha a bennük foglalt eredmények következtében nem merülnek fel az a) és a b) pont szerinti kiadások;

d) a következő immateriális beruházások: számítógépes szoftverek megvásárlása vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licencek, szerzői jogok és védjegyek megszerzése;

e) az erdőgazdálkodási üzemtervek vagy azokkal egyenértékű eszközök kidolgozásának költségei.

46. cikk

Öntözéssel kapcsolatos beruházások

Ha a beruházás olyan, talajvízből vagy felszíni vizekből álló víztesteket érint, amelyek a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervben vízmennyiséggel kapcsolatos okok miatt jónál rosszabb minősítést kaptak, akkor:

a) a beruházásnak biztosítania kell, hogy a beruházás szintjén hatékonyan csökkenjen a vízfogyasztás mértéke, mégpedig legalább a által lehetővé tett potenciális vízmegtakarítás 50 %-ának megfelelő mértékben; és

b) a beruházás, amennyiben az egyetlen mezőgazdasági üzemet érint, azt is biztosítania kell a, hogy az üzem teljes vízfogyasztása a beruházás szintjén lehetővé tett potenciális vízmegtakarítás legalább 50 %-ának megfelelő mértékben csökkenjen. Az üzem teljes vízfogyasztásába az üzem által értékesített víz is beletartozik.

A (4) bekezdésben meghatározott feltételek egyike sem alkalmazandó a meglévő öntözőberendezésekre irányuló olyan beruházásokra, amelyek csak az energiahatékonyságot érintik, sem a tározók létrehozására irányuló beruházásokra, sem pedig az újrahasznosított víz használatára irányuló olyan beruházásokra, amelyek nem érintenek talajvíztestet vagy felszínivíz-testet.

Az öntözött területek nettó növekedését eredményező és talajvízből vagy felszíni vizekből álló víztestet érintő beruházások kizárólag abban az esetben támogathatók, ha:

a) az érintett víztest a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervben nem kapott jónál rosszabb minősítést vízmennyiséggel kapcsolatos okok miatt;

b) környezeti elemzés bizonyítja, hogy a beruházás nem jár majd jelentősebb kedvezőtlen hatással a környezetre nézve; a környezeti hatáselemzést az illetékes hatóság végzi el vagy ő hagyja jóvá, és az hasonló agronómiai tulajdonságokkal rendelkező üzemek csoportjaira is vonatkozhat.

Az öntözött terület nettó növekedésének meghatározása céljából az olyan, aktuálisan nem öntözött - a programban megállapítandó és indokolandó - területek is, amelyeken a közelmúltban öntözőberendezés működött, öntözött területnek minősíthetők.

Az (5) bekezdés a) pontjától eltérve, a mezőgazdasági üzemek öntözött területének nettó növekedését eredményező beruházások abban az esetben is támogathatók, ha:

a) a beruházások a meglévő öntözőberendezések vagy a meglévő öntözőrendszerek részeinek fejlesztésére irányuló olyan beruházásokkal párosulnak, amelyek esetében az előzetes értékelés azt állapítja meg, hogy azok a meglévő berendezés vagy rendszer műszaki paramétereiből kiindulva legkevesebb 5 és 25 % közé tehető mértékű potenciális vízmegtakarítást eredményeznek, és

b) a beruházás egésze a beruházás teljes szintjén a vízfogyasztás mértékének hatékony csökkenését biztosítja, mégpedig a meglévő öntözőberendezések vagy a meglévő öntözőrendszerek részeinek fejlesztésére irányuló beruházás által lehetővé tett potenciális vízmegtakarítás legalább 50 %-ának megfelelő mértékben.

További eltéréssel élve, az (5) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel nem alkalmazandó az olyan új öntözőberendezések létesítésére irányuló beruházásokra, amelyek vízellátása már meglévő tározóból történik, és amelyeket az illetékes hatóságok 2013. október 31. előtt hagytak jóvá, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

- a tározó szerepel az érintett vízgyűjtő-gazdálkodási tervben, és vonatkoznak rá a víz-keretirányelv 11. cikke (3) bekezdésének e) pontjában megállapított kontrollkövetelmények;

- 2013. október 31-én vagy a tározóból történő maximális vízkivételre vonatkozó határérték, vagy a tározó által érintett víztestekre vonatkozóan előírt minimális áramlási szint volt hatályban,

- a maximális határérték vagy az előírt minimális áramlási szint megfelel a víz-keretirányelv 4. cikkében megállapított feltételeknek, valamint

- a szóban forgó beruházás nem eredményez a 2013. október 31-én hatályban lévő maximális határértéket meghaladó vízkivételt, sem pedig az érintett víztestekre vonatkozóan 2013. október 31-én hatályos, előírt minimális áramlási szint csökkenését.

47. cikk

A területalapú kifizetésekre vonatkozó szabályok

Azon hektárok száma, amelyekhez valamely, a 28., a 29., illetve a 34. cikk alapján vállalt kötelezettség kapcsolódik, évről évre változhat, amennyiben:

a) erre a vidékfejlesztési program lehetőséget biztosít;

b) a szóban forgó kötelezettségvállalás nem meghatározott parcellákra vonatkozik;

c) ez nem veszélyezteti a kötelezettségvállalás célkitűzésének teljesítését.

48. cikk

Felülvizsgálati záradék

Felülvizsgálati záradékról kell rendelkezni a 28., 29., 33. és 34. cikk alapján végzett műveletek vonatkozásában annak biztosítására, hogy az érintett műveletek kiigazításra kerüljenek, amennyiben módosulnak azok a szóban forgó cikkekben említett vonatkozó kötelező előírások, követelmények vagy kötelezettségek, amelyeken a kötelezettségvállalásoknak túl kell mutatniuk. A felülvizsgálati záradék alkalmazandó azokra a kiigazításokra is, amelyek az 1307/2013/EU rendelet 43. cikkében említett gyakorlatok kettős finanszírozásának elkerülése érdekében szükségessé válnak az említett gyakorlatok módosítása esetén.

A 28., 29., 33. és 34. cikk alapján végrehajtott, a jelenlegi programozási időszakon túlnyúló műveletek esetében felülvizsgálati záradékról kell rendelkezni annak érdekében, hogy az érintett műveletek a következő programozási időszak jogi keretének megfelelően kiigazíthatók legyenek.

Ha a kedvezményezett nem fogadja el a kiigazítást, a kötelezettségvállalás érvényét veszti, és a kötelezettségvállalás érvényességének időtartama tekintetében nem követelhető visszatérítés.

49. cikk

A műveletek kiválasztása

Az első albekezdéstől eltérve, kivételes és kellően indokolt esetekben, amennyiben az érintett művelettípus jellege miatt kiválasztási kritériumok meghatározása nem lehetséges, úgy az irányító hatóság a monitoring bizottsággal folytatott konzultációt követően másik kiválasztási módszert is meghatározhat, amelyet ismertetni kell a vidékfejlesztési programban.

50. cikk

A vidéki térség fogalmának meghatározása

E rendelet alkalmazásában a vidéki térség fogalmát az irányító hatóság határozza meg a program szintjén. Kellően indokolt esetben a tagállamok egy bizonyos intézkedés vagy művelettípus tekintetében szintén megállapíthatnak ilyen fogalommeghatározást.

III. FEJEZET

Technikai segítségnyújtás és hálózatépítés

51. cikk

A technikai segítségnyújtás finanszírozása

Az EMVA-ból a KAP következő programozási időszakban történő végrehajtásának előkészítésére irányuló tevékenységek is finanszírozhatók.

Az EMVA finanszírozhatja továbbá az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 13 ) 41. cikkének (2) bekezdésében előírt, az uniós minőségrendszerek által alkalmazott jelölésekhez és szimbólumokhoz kapcsolódó fellépéseket is.

Ezeket a fellépéseket a 966/2012/EU, EURATOM európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 14 ) 58. cikkével, valamint az említett rendelet bármely más olyan rendelkezésével, és az említett rendeletnek azon végrehajtási rendelkezéseivel összhangban kell megvalósítani, amelyek a költségvetés e végrehajtási formája esetében alkalmazandók.

Az 1306/2013/EU rendelet 9. cikke szerinti tanúsító szervezethez kapcsolódó költségek e bekezdés alapján nem támogathatók.

Ezen a 4 %-os határértéken belül fenn kell tartani egy összeget az 54. cikkben említett nemzeti vidékfejlesztési hálózat létrehozására és működtetésére.

Az első albekezdéstől eltérve, azok a tagállamok, amelyek esetében a 2014-2020-as időszakra vonatkozó uniós vidékfejlesztési támogatásnak az e rendelet I. mellékletében meghatározott teljes összege kevesebb mint 1 800 millió EUR, a programjaiknak az (EU) 2020/2220 rendelet 1. cikke szerinti meghosszabbítását követően úgy dönthetnek, hogy az egyes vidékfejlesztési programok teljes összegének 5 %-át az 1303/2013/EU rendelet 59. cikkében említett feladatokra fordítják.

52. cikk

Európai vidékfejlesztési hálózat

Az európai vidékfejlesztési hálózaton keresztül megvalósuló hálózatépítés a következő célokat szolgálja:

a) valamennyi érdekelt fél, és különösen a mezőgazdaságban, az erdészeti ágazatban és más, a vidékfejlesztésben érdekelt felek fokozottabb bevonása a vidékfejlesztés végrehajtásába;

b) a vidékfejlesztési programok minőségének javítása;

c) hozzájárulás a szélesebb közvéleménynek a vidékfejlesztési politika előnyeiről való tájékoztatásához;

d) a vidékfejlesztési programok értékelésének támogatása.

A hálózat a következő feladatokat látja el:

a) a vidékfejlesztési fellépésekre vonatkozó információk összegyűjtése, elemzése és terjesztése;

b) az értékelési folyamatokkal, valamint az adatgyűjtéssel és -kezeléssel kapcsolatos támogatás biztosítása;

c) a bevált vidékfejlesztési gyakorlatok - köztük az értékelési módszerekkel és eszközökkel kapcsolatos gyakorlatok - összegyűjtése, megszilárdítása és terjesztése uniós szinten;

d) tematikus csoportok és/vagy műhelyek létrehozása és működtetése a szakmai tapasztalatcsere elősegítése és a vidékfejlesztési politika végrehajtásának, monitoringjának és továbbfejlesztésének támogatása céljából;

e) tájékoztatás nyújtása az uniós és a harmadik országbeli vidéki térségek helyzetének alakulásáról;

f) uniós szintű találkozók és szemináriumok szervezése a vidékfejlesztésben tevékenyen közreműködők számára;

g) a nemzeti hálózatok és a transznacionális együttműködési kezdeményezések támogatása, valamint a vidékfejlesztés területén harmadik országok hálózataival folytatandó tevékenység- és tapasztalatcsere támogatása;

h) kifejezetten a helyi akciócsoportok esetében: i. szinergiák teremtése a megfelelő hálózatok által a kapacitásépítési fellépések és a tapasztalatcsere tekintetében nemzeti vagy regionális szinten, illetve mindkét szinten végrehajtott tevékenységekkel, továbbá ii. együttműködés az ERFA, az ESZA és az ETHA által létrehozott, hálózatépítéssel és technikai segítségnyújtással foglalkozó helyi fejlesztési szervezetekkel az általuk folytatott helyi fejlesztési tevékenységek és transznacionális együttműködés tekintetében.

53. cikk

Az Európai Innovációs Partnerség hálózat

Az EIP-hálózat célja, hogy:

a) előmozdítsa a szakmai tapasztalatcserét, valamint a bevált gyakorlatok cseréjét;

b) párbeszédet alakítson ki a mezőgazdasági termelők és a kutatói közösség között, és megkönnyítse az összes érdekelt fél bevonását az ismeretcsere folyamatába.

Az EIP-hálózat a következő feladatokat látja el:

a) az EIP-vel kapcsolatos technikai információs szolgálat (help desk) működtetése és információk nyújtása a legfontosabb szereplők számára;

b) az operatív csoportok létrehozásának ösztönzése és tájékoztatás az uniós szakpolitikák által kínált lehetőségekről;

c) klaszterkezdeményezések és kísérleti vagy demonstrációs projektek létrehozásának a megkönnyítése, amelyek egyebek mellett a következőkre irányulhatnak: i. nagyobb mértékű mezőgazdasági termelékenység, gazdasági életképesség, fenntarthatóság, termelés és erőforrás-hatékonyság; ii. a bioalapú gazdaságot támogató innováció; iii. biológiai sokféleség, ökoszisztéma-szolgáltatások, talajműködés és fenntartható vízgazdálkodás; iv. innovatív termékek és az integrált ellátási láncra irányuló szolgáltatások; v. új termék- és piaci lehetőségek feltárása az elsődleges termelők számára; vi. élelmiszer-minőség, élelmiszer-biztonság és egészséges étkezés; vii. a betakarítás utáni veszteségek és az élelmiszer-pazarlás csökkentése;

d) információk gyűjtése és terjesztése az EIP területén, az innovációval és a tudásmegosztással kapcsolatos kutatási eredmények és új technológiák területét és az innováció területén harmadik országokkal folytatott információcserét is beleértve.

54. cikk

Nemzeti vidékfejlesztési hálózat

A regionális programokat alkalmazó tagállamok egyedi programot nyújthatnak be jóváhagyásra nemzeti vidékfejlesztési hálózatuk létrehozása és működtetése céljából.

A nemzeti vidékfejlesztési hálózaton keresztül megvalósuló hálózatépítés a következő célokat szolgálja:

a) az érdekelt felek fokozottabb bevonása a vidékfejlesztés végrehajtásába;

b) a vidékfejlesztési programok végrehajtása minőségének javítása;

c) a szélesebb közvéleménynek és a potenciális kedvezményezetteknek a vidékfejlesztési politikáról és a finanszírozási lehetőségekről való tájékoztatása;

d) az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az élelmiszer-termelésben, az erdőgazdálkodásban és a vidéki térségekben.

Az EMVA-ból az 51. cikk (2) bekezdése alapján nyújtott támogatás a következőkre használható fel:

a) a hálózat működtetéséhez szükséges struktúrák;

b) legalább az alábbiakra kiterjedő cselekvési tervek kidolgozása és végrehajtása: i. a vidékfejlesztési programok valamennyi prioritását lefedő, példaként szolgáló projektek gyűjteményével kapcsolatos tevékenységek; ii. a tematikus információknak és az elemzési eredményeknek a vidékfejlesztésben érdekelt felek közötti cseréjének előmozdításával, valamint a megállapítások megosztásával és terjesztésével kapcsolatos tevékenységek; iii. a képzés és hálózatépítés helyi akciócsoportok számára történő biztosításával, és különösen a területek közötti és transznacionális együttműködéshez való technikai segítségnyújtással, a helyi akciócsoportok közötti együttműködés előmozdításával a 35. cikkben említett intézkedésben való részvétel érdekében és a partnerkeresés megkönnyítésével kapcsolatos tevékenységek; iv. a hálózatépítés tanácsadók és az innovációt támogató szolgáltatások számára történő biztosításával kapcsolatos tevékenységek; v. a monitoring és értékelés megállapításainak megosztásával és terjesztésével kapcsolatos tevékenységek; vi. kommunikációs terv, amely a vidékfejlesztési programra vonatkozó, a nyilvánossággal való megismertetésre és a tájékoztatásra irányuló, az irányító hatósággal egyetértésben végrehajtott intézkedéseket, valamint a szélesebb közönséget megcélzó tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket is magában foglal; vii. az európai vidékfejlesztési hálózatban való részvétellel és az ahhoz való hozzájárulással kapcsolatos tevékenységek.

IV. CÍM

A MEZŐGAZDASÁG TERMELÉKENYSÉGÉT ÉS FENNTARTHATÓSÁGÁT CÉLZÓ EIP

55. cikk

Célok

A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP:

a) előmozdítja az erőforrás-hatékony, gazdaságilag életképes, termelékeny, versenyképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátású, éghajlatbarát és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, az agrár-ökológiai gazdálkodási rendszerek irányába haladó és a gazdálkodáshoz és erdőgazdálkodáshoz nélkülözhetetlen alapvető természeti erőforrásokkal összhangban működő mezőgazdasági és erdészeti ágazat megteremtését;

b) hozzájárul a folyamatos és fenntartható élelmiszer-, takarmány- és bioanyag-ellátás biztosításához, beleértve mind a meglévő, mind az új típusokat;

c) javítja a környezet megóvására, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló folyamatokat;

d) kapcsolatokat teremt az élvonalbeli kutatás eredményeként rendelkezésre álló ismeretek és technológiák, valamint a mezőgazdasági termelők, az erdőgazdálkodók, a vidéki közösségek, a vállalkozások, a nem kormányzati szervezetek és a tanácsadók között.

A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP a következő tevékenységeken keresztül törekszik céljai megvalósítására:

a) értéktöbblet létrehozása a kutatás és a gazdálkodási gyakorlat közötti kapcsolat szorosabbá tétele, valamint a rendelkezésre álló innovációs intézkedések szélesebb körben történő felhasználásának előmozdítása révén;

b) az innovatív megoldások gyorsabban és szélesebb körben történő gyakorlati megvalósítására való ösztönzés, továbbá

c) a tudományos közösség tájékoztatása a gazdálkodási gyakorlathoz kapcsolódó kutatási igényekről.

56. cikk

Operatív csoportok

57. cikk

Az operatív csoportok feladatai

Az EIP operatív csoportok tervet dolgoznak ki, amely magában foglalja a következőket:

a) a kidolgozandó, tesztelendő, kiigazítandó vagy végrehajtandó innovatív projekt ismertetése;

b) a várt eredmények és az EIP-nek a termelékenység fokozásával és a fenntartható erőforrás-gazdálkodással kapcsolatos célkitűzéséhez való hozzájárulás ismertetése.

Innovatív projektjeik végrehajtása során az operatív csoportok:

a) innovatív intézkedések kidolgozására és végrehajtására vonatkozó döntéseket hoznak; továbbá

b) innovatív intézkedéseket hajtanak végre a vidékfejlesztési programok keretében finanszírozott intézkedéseken keresztül.

V. CÍM

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

58. cikk

Források és azok elosztása

Az (5), (6) és (7) bekezdés sérelme nélkül, az e rendelet alapján a 2021. január 1-jétől 2022. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan nyújtható uniós vidékfejlesztési támogatás teljes összege - a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretnek megfelelően - legfeljebb 26 896 831 880 EUR, folyó árakon.

58a. cikk

Az Unió mezőgazdasági ágazata és vidéki térségei helyreállításához biztosított források

Az említett, folyó árakon 8 070 486 840 EUR összeg az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 16 ) 21. cikke (5) bekezdésének értelmében vett külső címzett bevételnek minősül.

Az összeget az e rendelet 58. cikkében meghatározott összes forráson felül az EMVA keretében a 2021. és 2022. évre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás kiegészítő forrásaiként kell rendelkezésre bocsátani a következők szerint:

- 2021: 2 387 718 000 EUR,

- 2022: 5 682 768 840 EUR.

E rendelet, valamint az 1306/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet alkalmazásában ezeket a kiegészítő forrásokat az EMVA szerinti intézkedések finanszírozására szolgáló összegeknek kell tekinteni. A szóban forgó kiegészítő forrásokat az uniós vidékfejlesztési támogatás e rendelet 58. cikkének (1) bekezdésében említett teljes összege részének kell tekinteni, amelyhez hozzá kell adni ezeket az uniós vidékfejlesztési támogatás teljes összegére való hivatkozás esetén. Az 1307/2013/EU rendelet 14. cikke nem alkalmazandó az ebben a bekezdésben és az e cikk (2) bekezdésében említett kiegészítő forrásokra.

Az e cikk (2) bekezdésében említett kiegészítő források legalább 37 %-át valamennyi vidékfejlesztési programban a 33. cikkben és az 59. cikk (5) és (6) bekezdésében említett intézkedések, különösen pedig a következőkre vonatkozó intézkedések céljára kell elkülöníteni:

a) ökológiai gazdálkodás;

b) az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, beleértve a mezőgazdaságból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését is;

c) talajvédelem, beleértve a talaj termőképességének szénmegkötés útján történő javítását;

d) a vízhasználat és vízgazdálkodás javítása, beleértve a vízmegtakarítást;

e) a biológiai sokféleség szempontjából kedvező élőhelyek kialakítása, megóvása és helyreállítása;

f) a növényvédő szerek és az antimikrobiális szerek használatával kapcsolatos kockázatok és hatások csökkentése;

g) állatjólét;

h) a LEADER keretében folytatott együttműködési tevékenységek.

Az e cikk (2) bekezdésében említett kiegészítő források legalább 55 %-át valamennyi vidékfejlesztési programban a 17., 19., 20. és 35. cikkben említett intézkedések céljára kell elkülöníteni - feltéve, hogy ezen intézkedéseknek a vidékfejlesztési programokban tervezett alkalmazása előmozdítja a vidéki területek gazdasági és társadalmi fejlődését és hozzájárul a reziliens, fenntartható és digitális gazdasági helyreállításhoz, összhangban többek között e rendelet agrár-környezetvédelmi, illetve éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzéseivel -, különösen pedig a következőkre vonatkozó intézkedések céljára:

a) rövid ellátási láncok és helyi piacok;

b) erőforrás-hatékonyság, beleértve a precíziós és az intelligens gazdálkodást, az innovációt, valamint a termelőgépek és -berendezések digitalizációját és korszerűsítését;

c) a munkahelyi biztonság feltételei;

d) megújuló energia, körforgásos és biogazdaság;

e) a kiváló minőségű információs és kommunikációs technológiák (IKT) hozzáférhetősége a vidéki térségekben.

Az e cikk (2) bekezdésében említett kiegészítő források elosztásakor a tagállamok dönthetnek úgy, hogy eltérnek az e bekezdés első albekezdésében meghatározott százalékos küszöbértéktől az ahhoz szükséges mértékben, hogy megfeleljenek a csökkentés tilalmának az (EU) 2020/2220 rendelet 1. cikke (2) bekezdésében meghatározott elvének. A tagállamok azonban dönthetnek ehelyett úgy is, hogy a csökkentés tilalmának elvétől térnek el az ahhoz szükséges mértékben, hogy megfeleljenek az e bekezdés első albekezdésében meghatározott százalékos küszöbértéknek.

59. cikk

Az Alapból nyújtott hozzájárulás

A vidékfejlesztési programok meghatározzák az EMVA hozzájárulásának egységes, valamennyi intézkedésre alkalmazandó mértékét. Adott esetben külön EMVA-hozzájárulási mértéket kell meghatározni a kevésbé fejlett régiók, a legkülső régiók és a 229/2013/EU rendelet szerinti kisebb égei-tengeri szigetek, valamint az átmeneti régiók tekintetében. Az EMVA hozzájárulásának maximális mértéke:

a) a támogatható közkiadások 85 %-a a kevésbé fejlett régiókban, a legkülső régiókban és a 229/2013/EU rendelet szerinti kisebb égei-tengeri szigeteken;

b) a támogatható közkiadások 75 %-a minden olyan régió esetében, ahol az egy főre jutó GDP a 2007-2013-as időszakban nem érte el az EU-25 átlagos GDP-jének a referenciaidőszakra vonatkoztatott átlaga 75 %-át, de ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az EU-27 átlagos GDP-jének a 75 %-át;

c) a támogatható közkiadások 63 %-a az e bekezdés b) pontjában említettektől eltérő, átmeneti régiók esetében;

d) a támogatható közkiadások 53 %-a a többi régióban.

Az EMVA hozzájárulásának minimális mértéke 20 %.

A (3) bekezdéstől eltérve az EMVA hozzájárulásának maximális mértéke:

a) 80 % a 14., a 27. és a 35. cikkben említett intézkedések, az 1303/2013/EU rendelet 32. cikkében említett, a LEADER keretében megvalósuló helyi fejlesztés, valamint a 19. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerinti műveletek esetében. Ez a mérték legfeljebb 90 %-ra növelhető a kevésbé fejlett régiók, a legkülső régiók, a 229/2013/EU rendelet szerinti kisebb égei-tengeri szigetek, valamint a (3) bekezdés b) és c) pontjában említett átmeneti régiók programjai esetében;

b) 75 % az olyan műveletek esetében, amelyek hozzájárulnak a 17. cikk, a 21. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja, a 28., 29. 30., 31. és 34. cikk szerinti, a környezettel, továbbá az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos célkitűzésekhez;

c) 100 % az 1303/2013/EU rendelet 38. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett uniós szintű pénzügyi eszközök esetében;

d) az érintett intézkedés tekintetében alkalmazandó hozzájárulási arány további 10 százalékponttal növelve az 1303/2013/EU rendelet 38. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett pénzügyi eszközökre biztosított hozzájárulás esetében;

e) 100 % az EMVA-ba a 73/2009/EK rendelet 136a. cikke (1) bekezdésének és az 1307/2013/EU rendelet 7. cikke (2) bekezdésének és 14. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában átcsoportosított pénzeszközökből támogatásban részesülő műveletek esetében;

ea) 100 % az 58a. cikk (1) bekezdésében említett kiegészítő forrásokból támogatásban részesülő műveletek esetében. A tagállamok meghatározhatják az EMVA hozzájárulásának egyedi, valamennyi említett műveletre alkalmazandó egységes mértékét;

f) 100 % az Írországnak juttatott 100 millió EUR összeg esetében, 2011-es árakon, a Portugáliának juttatott 500 millió EUR összeg esetében, 2011-es árakon, valamint a Ciprusnak juttatott 7 millió EUR esetében, 2011-es árakon;

g) A 2014. január 1-jén vagy azt követően az EUMSZ 136. és 143. cikkével összhangban pénzügyi támogatásban részesülő tagállamok esetében az EMVA-hozzájárulásnak az 1303/2013/EU rendelet (CPR) 24. cikke (1) bekezdésének alkalmazásából következő mértéke legfeljebb további 10 százalékponttal, de legfeljebb 95 %-ra növelhető az e tagállamok által a vidékfejlesztési program végrehajtásának első két évében fizetendő kiadások esetében. Az ezen eltérés hiányában alkalmazandó EMVA-hozzájárulás mértékét ugyanakkor tiszteletben kell tartani a programozási időszak alatti összes közkiadás tekintetében;

h) az 1303/2013/EU rendelet 38. cikke (1) bekezdésének (c) pontja szerinti finanszírozási eszköz esetében az említett rendelet 39a. cikkének (13) bekezdésében említett hozzájárulási ráta.

Amennyiben a tagállamok élnek az 1307/2013/EU rendelet 14. cikke (1) bekezdésének hatodik vagy hetedik albekezdésében biztosított lehetőséggel, az e bekezdés első albekezdésében megállapított százalékok az EMVA-ból a vidékfejlesztési program számára biztosított teljes hozzájárulásra alkalmazandók, az 1307/2013/EU rendelet 14. cikke (1) bekezdésének hatodik vagy hetedik albekezdése szerint rendelkezésre bocsátott kiegészítő támogatás nélkül.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a legkülső régiókra és a tagállamok tengerentúli területeire.

60. cikk

A kiadások támogathatósága

Az EUMSZ 42. cikkének hatálya alá tartozó intézkedések keretében végrehajtott beruházási műveletek tekintetében - a 45. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott általános költségek kivételével - kizárólag a kérelem illetékes hatósághoz történő benyújtását követően felmerülő kiadások tekintendők támogathatónak. Ugyanakkor a tagállamok programjukban úgy rendelkezhetnek, hogy a természeti katasztrófák, katasztrófaesemények vagy kedvezőtlen éghajlati jelenségek, illetve a tagállam vagy régió társadalmi-gazdasági körülményeinek jelentős és hirtelen megváltozása miatt hozott szükséghelyzeti intézkedésekhez kapcsolódó kiadások, amelyek a kedvezményezettnél az adott esemény bekövetkezése után merültek fel, szintén támogathatók.

A tagállamok rendelkezhetnek úgy programjaikban, hogy kizárólag azok a kiadások támogathatók, amelyek a támogatás iránti kérelemnek az illetékes hatóság általi jóváhagyását követően merültek fel.

61. cikk

Támogatható kiadások

Amennyiben az e rendelet alapján nyújtott támogatás működési költségek fedezésére is fordítható, a következő költségtípusok támogathatók:

a) operatív költségek;

b) személyzeti költségek;

c) képzési költségek;

d) közönségkapcsolati tevékenységekhez kapcsolódó költségek;

e) pénzügyi költségek;

f) hálózatépítéssel kapcsolatos költségek.

62. cikk

Az intézkedések igazolhatósága és ellenőrizhetősége

63. cikk

Előlegek

A valamely hatóság által biztosítékként nyújtott pénzügyi eszköz egyenértékűnek tekintendő az első albekezdésben említett biztosítékkal, feltéve hogy a hatóság vállalja az említett biztosíték által fedezett összeg kifizetését, amennyiben a kifizetett előlegre való jogosultság nem nyer megállapítást.

VI. CÍM

IRÁNYÍTÁS, KONTROLL ÉS NYILVÁNOSSÁG

64. cikk

A Bizottság feladatai

Az EUMSZ 317. cikkével összhangban, a megosztott irányítás keretében a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtja az 1306/2013/EU rendeletben megállapított intézkedéseket és kontrollokat.

65. cikk

A tagállamok feladatai

A tagállamok valamennyi vidékfejlesztési program vonatkozásában kijelölik az alábbi hatóságokat:

a) az érintett program irányításáért felelős irányító hatóság, amely nemzeti vagy regionális szinten működő közjogi vagy magánjogi szervezet, illetve maga a tagállam, amennyiben az látja el az említett feladatot;

b) az 1306/2013/EU rendelet 7. cikke szerinti akkreditált kifizető ügynökség;

c) az 1306/2013/EU rendelet 9. cikke szerinti tanúsító szervezet.

66. cikk

Irányító hatóság

Az irányító hatóság felel a program hatékony, eredményes és szabályszerű irányításáért és végrehajtásáért, valamint különösen:

a) annak biztosításáért, hogy létrehozzanak egy megfelelő és biztonságos elektronikus rendszert a programmal és annak végrehajtásával kapcsolatos, a monitoringhoz, valamint az értékeléshez szükséges statisztikai információk, valamint különösen a meghatározott célkitűzések és prioritások megvalósulásának nyomon követéséhez szükséges információk nyilvántartására, kezelésére, megőrzésére és szolgáltatására;

c) annak biztosításáért, hogy a kedvezményezettek és a műveletek végrehajtásában érintett egyéb szervezetek: i. tájékoztatást kapjanak a kapott támogatásból eredő kötelezettségeikről, és vagy egy elkülönült elszámolási rendszert vagy egy megfelelő elszámolási kódot tartsanak fenn a művelettel kapcsolatos összes ügyletre vonatkozóan; ii. ismerjék az irányító hatóság részére történő adatszolgáltatásra, valamint a teljesítmény és az eredmények nyilvántartására vonatkozó követelményeket;

d) annak biztosításáért, hogy az 1303/2013/EU rendelet 55. cikkében említett előzetes értékelés megfeleljen a monitoring- és értékelési rendszernek, valamint az előzetes értékelés elfogadásáért és a Bizottsághoz való benyújtásáért;

e) annak biztosításáért, hogy az 1303/2013/EU rendelet 56. cikkében említett értékelési terv rendelkezésre álljon, hogy az 1303/2013/EU rendelet 57. cikkében említett utólagos programértékelés lefolytatására az említett rendeletben megadott határidőkön belül sor kerüljön, továbbá annak biztosításáért, hogy ezek az értékelések megfeleljenek a monitoring- és értékelési rendszernek, valamint benyújtásra kerüljenek a monitoring-bizottsághoz és a Bizottsághoz;

f) azoknak az információknak és dokumentumoknak a monitoring-bizottság részére történő eljuttatásáért, amelyek a program végrehajtásának - a program konkrét célkitűzéseihez és prioritásaihoz mért - nyomon követéséhez szükségesek;

g) az elért eredményekről szóló, az összesített monitoring-táblázatokat is magában foglaló éves jelentés elkészítéséért, valamint a monitoring-bizottság jóváhagyását követően a Bizottsághoz történő benyújtásáért;

h) annak biztosításáért, hogy a kifizető ügynökség a kifizetések engedélyezése előtt minden szükséges információt megkapjon, különösen a finanszírozásra kiválasztott műveletekkel kapcsolatban működtetett eljárásokról és végrehajtott kontrollokról;

i) a programok megismertetésének többek között a nemzeti vidékfejlesztési hálózaton keresztül történő biztosításáért oly módon, hogy tájékoztatja a potenciális kedvezményezetteket, a szakmai szervezeteket, a gazdasági és szociális partnereket, a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításában közreműködő szervezeteket és az érintett nem kormányzati szervezeteket, beleértve a környezetvédelmi szervezeteket is, a program által kínált lehetőségekről és a programfinanszírozáshoz való hozzáférés szabályairól, valamint az uniós támogatás kedvezményezettjeit és a közvéleményt az Uniónak a programban vállalt szerepéről.

Abban az esetben, ha az irányító hatóság feladatainak egy részét más szervezetre ruházták át, a feladatok irányításának és végrehajtásának hatékonyságáért és szabályszerűségéért továbbra is kizárólag az irányító hatóság felel. Az irányító hatóság biztosítja a megfelelő rendelkezések életbe léptetését annak érdekében, hogy a szóban forgó másik szervezet hozzájuthasson valamennyi, a fenti feladatok végrehajtásához szükséges adathoz és információhoz.

Az irányító hatóság biztosítja, hogy az említett tematikus alprogramhoz tartozó műveletek és az alprogram eredményei a 67. cikkben említett monitoring- és értékelési rendszer alkalmazásának céljára külön kerüljenek megállapításra.

VII. CÍM

MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉS

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. szakasz

A monitoring- és értékelési rendszer létrehozása, célkitűzéseinek meghatározása

67. cikk

Monitoring- és értékelési rendszer

E címnek megfelelően a Bizottság és a tagállamok egymással együttműködve létrehoznak egy közös monitoring- és értékelési rendszert, melyet a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján jóváhagy. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 84. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

68. cikk

Célkitűzések

A monitoring- és értékelési rendszer célja:

a) a vidékfejlesztési politika terén elért haladás és az eredmények bemutatása, valamint a vidékfejlesztési politikai beavatkozások hatásának, eredményességének, hatékonyságának, és relevanciájának értékelése;

b) a vidékfejlesztés célzottabb támogatásához való hozzájárulás;

c) a monitoringhoz és az értékeléshez kapcsolódó közös tanulási folyamat támogatása.

2. szakasz

Technikai rendelkezések

69. cikk

Közös mutatók

70. cikk

Elektronikus információs rendszer

(1) A monitoringhoz és az értékeléshez szükséges, a programok végrehajtásával, valamennyi finanszírozásra kiválasztott művelettel, valamint a befejezett műveletekkel kapcsolatos alapvető információkat, ideértve az egyes kedvezményezettekkel és projektekkel kapcsolatos fő információkat, elektronikus formában kell rögzíteni és tárolni.

71. cikk

Tájékoztatás nyújtása

A vidékfejlesztési intézkedések keretében nyújtott támogatások kedvezményezettjei és a helyi akciócsoportok kötelesek az irányító hatóság és/vagy a megbízott értékelők vagy más, az irányító hatóság megbízásából eljáró szervezetek részére valamennyi olyan, különösen a meghatározott célkitűzések és prioritások elérésére vonatkozó információt eljuttatni, melyek szükségesek a programok monitoringjához és értékeléséhez.

II. FEJEZET

Monitoring

72. cikk

Monitoringeljárások

73. cikk

Monitoring-bizottság

A regionális programokkal rendelkező tagállamok felállíthatnak egy nemzeti monitoring-bizottságot a programok nemzeti keretszabályozással összefüggő végrehajtásának és a pénzügyi források felhasználásának koordinálása érdekében.

74. cikk

A monitoring-bizottság feladatai

A monitoring-bizottság meggyőződik a vidékfejlesztési program teljesítményéről és végrehajtásának eredményességéről. Ennek érdekében, az 1303/2013/EU rendelet 49. cikkében említett feladatkörök kiegészítéseként a monitoring-bizottság:

a) a vonatkozó pályázati felhívás közzététele előtt konzultációt folytat és véleményt alkot a finanszírozott műveletek kiválasztási kritériumairól, amelyeket a programozás által támasztott igényeknek megfelelően felül kell vizsgálni;

b) megvizsgálja a program értékelési tervének végrehajtása terén elért előrehaladással kapcsolatos tevékenységeket és eredményeket;

c) megvizsgálja mindenekelőtt az előfeltételek teljesítéséhez kapcsolódóan a program keretében végrehajtott azon intézkedéseket, amelyek az irányító hatóság felelősségi körébe tartoznak, valamint tájékoztatást kap az egyéb előfeltételek teljesítésével kapcsolatos intézkedésekről;

d) részt vesz a nemzeti vidékfejlesztési hálózat munkájában azzal a céllal, hogy információcserét folytasson a program végrehajtásával kapcsolatban; és

e) a Bizottságnak történő megküldést megelőzően megvizsgálja és jóváhagyja az éves végrehajtási jelentéseket.

75. cikk

Éves végrehajtási jelentés

III. FEJEZET

Értékelés

76. cikk

Általános rendelkezések

77. cikk

Előzetes értékelés

A tagállamok biztosítják, hogy az előzetes értékelést végző fél a vidékfejlesztési program kidolgozásának folyamatában már annak korai szakaszától kezdődően részt vegyen, ideértve a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett elemzés kidolgozását, a program beavatkozási logikájának kialakítását és a program céljainak meghatározását.

78. cikk

Utólagos értékelés

2026-ban a tagállamok utólagos értékelési jelentést készítenek valamennyi általuk végrehajtott vidékfejlesztési program tekintetében. Ezt a jelentést 2026. december 31-ig be kell nyújtani a Bizottsághoz.

79. cikk

Az értékelések összegzése

Az előzetes és utólagos értékelési jelentések uniós szintű összegzése a Bizottság hatáskörébe tartozik.

Az értékelési jelentések összegzésének legkésőbb a vonatkozó értékelések benyújtását követő év december 31-ig kell elkészülnie.

VIII. CÍM

VERSENYJOGI RENDELKEZÉSEK

80. cikk

A vállalkozásokra vonatkozó szabályok

Abban az esetben, amikor e rendelet keretében vállalkozások közötti együttműködések különféle formái részesülnek támogatásban, a támogatás csak olyan együttműködési formák esetében ítélhető oda, amelyek megfelelnek az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 206-210. cikkének értelmében alkalmazott versenyszabályoknak.

81. cikk

Állami támogatások

82. cikk

Kiegészítő nemzeti finanszírozás

A tagállamoknak a 8. cikk (1) bekezdésének j) pontjában előírt vidékfejlesztési programban fel kell tüntetniük azon tagállami kifizetéseket, amelyek az EUMSZ 42. cikkének hatálya alá tartozó műveletekhez kapcsolódnak, és amelyek célja, hogy a programozási időszak során bármikor kiegészítő finanszírozást biztosítsanak az uniós támogatás alá eső vidékfejlesztésre, és e kifizetéseket, amennyiben azok megfelelnek az e rendeletben előírt követelményeknek, a Bizottságnak jóvá kell hagynia.

IX. CÍM

A BIZOTTSÁG HATÁSKÖRE, KÖZÖS RENDELKEZÉSEK, VALAMINT ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

A Bizottság hatásköre

83. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

84. cikk

A bizottsági eljárás

II. FEJEZET

Közös rendelkezések

85. cikk

Információk és dokumentumok cseréje

86. cikk

A személyes adatok feldolgozása és védelme

87. cikk

A KAP-ra vonatkozó általános rendelkezések

Az e rendeletben meghatározott intézkedésekkel kapcsolatban az 1306/2013/EU rendelet és az annak értelmében elfogadott rendelkezések alkalmazandók.

III. FEJEZET

Átmeneti és záró rendelkezések

88. cikk

Az 1698/2005/EK rendelet

Az 1698/2005/EK rendelet hatályát veszti.

Az 1698/2005/EK rendeletet továbbra is alkalmazni kell a Bizottság által a rendelet alapján 2014. január 1-je előtt jóváhagyott programok értelmében végrehajtott műveletekre.

89. cikk

Átmeneti rendelkezések

Az 1698/2005/EK által létrehozott rendszerről az e rendelettel létrehozott rendszerre való áttérés elősegítésének érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 83. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az olyan feltételeket illetően, melyek teljesülése esetén a Bizottság által az 1698/2005/EK rendelet alapján jóváhagyott támogatás beépíthető az e rendelet alapján nyújtott támogatásba, többek között a technikai segítségnyújtás és az utólagos értékelések céljaira. A szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a Horvátország számára az 1085/2006/EK rendelet alapján nyújtott vidékfejlesztési támogatásról az e rendelet alapján nyújtott támogatásra való áttérésre vonatkozó feltételekről is rendelkezhetnek.

90. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet 2014. január 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

ELSŐ RÉSZ: AZ UNIÓS VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁS BONTÁSA (2014-2020)

(folyó árakon, EUR-ban)
	2014	2015	2016	2017	2018	2019	2020	ÖSSZESEN 2014–2020
Belgium	40 855 562	97 243 257	109 821 794	97 175 076	97 066 202	102 912 713	102 723 155	647 797 759
Bulgária	0	502 807 341	505 020 057	340 409 994	339 966 052	339 523 306	338 990 216	2 366 716 966
Cseh Köztársaság	0	470 143 771	503 130 504	344 509 078	343 033 490	323 242 050	321 615 103	2 305 673 996
Dánia	90 287 658	90 168 920	136 397 742	144 868 072	153 125 142	152 367 537	151 588 619	918 803 690
Németország	664 601 903	1 498 240 410	1 685 574 112	1 404 073 302	1 400 926 899	1 397 914 658	1 394 588 766	9 445 920 050
Észtország	103 626 144	103 651 030	111 192 345	122 865 093	125 552 583	127 277 180	129 177 183	823 341 558
Írország	0	469 633 941	469 724 442	313 007 411	312 891 690	312 764 355	312 570 314	2 190 592 153
Görögország	0	907 059 608	1 007 736 821	703 471 245	701 719 722	700 043 071	698 261 326	4 718 291 793
Spanyolország	0	1 780 169 908	1 780 403 445	1 185 553 005	1 184 419 678	1 183 448 718	1 183 394 067	8 297 388 821
Franciaország	4 353 019	2 336 138 618	2 363 567 980	1 665 777 592	1 668 304 328	1 984 761 729	1 987 739 983	12 010 643 249
Horvátország	0	448 426 250	448 426 250	282 342 500	282 342 500	282 342 500	282 342 500	2 026 222 500
Olaszország	0	2 223 480 180	2 231 599 688	1 493 380 162	1 495 583 530	1 498 573 799	1 501 763 408	10 444 380 767
Ciprus	0	28 341 472	28 345 126	18 894 801	18 892 389	18 889 108	18 881 481	132 244 377
Lettország	138 327 376	150 968 424	153 066 059	155 139 289	157 236 528	159 374 589	161 491 517	1 075 603 782

Litvánia	230 392 975	230 412 316	230 431 887	230 451 686	230 472 391	247 213 599	264 151 386	1 663 526 240

Luxemburg	0	21 385 468	21 432 133	14 366 484	14 415 051	14 464 074	14 511 390	100 574 600
Magyarország	0	742 851 235	737 099 981	488 620 684	488 027 342	487 402 356	486 662 895	3 430 664 493
Málta	0	20 905 107	20 878 690	13 914 927	13 893 023	13 876 504	13 858 647	97 326 898
Hollandia	87 118 078	87 003 509	118 496 585	118 357 256	118 225 747	148 107 797	147 976 388	825 285 360
Ausztria	557 806 503	559 329 914	560 883 465	562 467 745	564 084 777	565 713 368	567 266 225	3 937 551 997
Lengyelország	1 569 517 638	1 175 590 560	1 193 429 059	1 192 025 238	1 190 589 130	1 189 103 987	1 187 301 202	8 697 556 814
Portugália	577 031 070	577 895 019	578 913 888	579 806 001	580 721 241	581 637 133	582 456 022	4 058 460 374
Románia	0	1 723 260 662	1 751 613 412	1 186 544 149	1 184 725 381	1 141 925 604	1 139 927 194	8 127 996 402
Szlovénia	118 678 072	119 006 876	119 342 187	119 684 133	120 033 142	120 384 760	120 720 633	837 849 803
Szlovákia	271 154 575	213 101 979	215 603 053	215 356 644	215 106 447	214 844 203	214 524 943	1 559 691 844
Finnország	335 440 884	336 933 734	338 456 263	340 009 057	341 593 485	343 198 337	344 776 578	2 380 408 338
Svédország	0	386 944 025	378 153 207	249 386 135	249 552 108	249 710 989	249 818 786	1 763 565 250
Egyesült Királyság	475 531 544	848 443 195	850 859 320	754 569 938	754 399 511	755 442 113	756 171 870	5 195 417 491

EU-28 összesen	5 264 723 001	18 149 536 729	18 649 599 495	14 337 026 697	14 346 899 509	14 656 460 137	14 675 251 797	100 079 497 365


Technikai segítségnyújtás	34 130 699	34 131 977	34 133 279	34 134 608	34 135 964	34 137 346	34 138 756	238 942 629

Összesen	5 298 853 700	18 183 668 706	18 683 732 774	14 371 161 305	14 381 035 473	14 690 597 483	14 709 390 553	100 318 439 994

MÁSODIK RÉSZ: AZ UNIÓS VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁS BONTÁSA (2021 ÉS 2022)

(folyó árakon, EUR-ban)

	2021	2022
Belgium	101 120 350	82 800 894
Bulgária	276 362 304	284 028 644
Csehország	317 532 230	267 027 708
Dánia	155 064 249	136 972 060
Németország	1 635 145 136	1 387 301 738
Észtország	107 500 074	88 031 648
Írország	380 591 206	311 641 628
Görögország	776 736 956	651 537 600
Spanyolország	1 320 014 366	1 081 564 825
Franciaország	2 342 357 917	2 008 001 070
Horvátország	320 884 794	276 679 401
Olaszország	1 654 587 531	1 355 921 375
Ciprus	29 029 670	23 770 514
Lettország	143 740 636	142 745 173
Litvánia	238 747 895	195 495 162
Luxemburg	13 190 338	11 626 644
Magyarország	476 870 229	384 539 149
Málta	23 852 009	19 334 497
Hollandia	161 088 781	129 378 369
Ausztria	635 078 708	520 024 752
Lengyelország	1 297 822 020	1 004 725 539
Portugália	575 185 863	455 640 620
Románia	1 181 006 852	967 049 892
Szlovénia	134 545 025	110 170 192
Szlovákia	318 199 138	234 975 909
Finnország	432 995 097	354 551 956
Svédország	258 770 726	211 889 741
EU összesen	15 308 020 100	12 697 426 700
Technikai segítségnyújtás	36 969 860	30 272 220
Összesen	15 344 989 960	12 727 698 920

IA. MELLÉKLET

A KIEGÉSZÍTŐ FORRÁSOK 58A. CIKK SZERINTI, TAGÁLLAMONKÉNTI BONTÁSA

(folyó árakon, EUR)

	2021	2022
Belgium	14 246 948	33 907 737
Bulgária	59 744 633	142 192 228
Csehország	54 879 960	130 614 305
Dánia	16 078 147	38 265 991
Németország	209 940 765	499 659 020
Észtország	18 636 494	44 354 855
Írország	56 130 739	133 591 159
Görögország	108 072 886	257 213 470
Spanyolország	212 332 550	505 351 469
Franciaország	256 456 603	610 366 714
Horvátország	59 666 188	142 005 526
Olaszország	269 404 179	641 181 947
Ciprus	3 390 542	8 069 491
Lettország	24 878 226	59 210 178
Litvánia	41 393 810	98 517 267
Luxemburg	2 606 635	6 203 790
Magyarország	88 267 157	210 075 834
Málta	2 588 898	6 161 577
Hollandia	15 513 719	36 922 650
Ausztria	101 896 221	242 513 006
Lengyelország	279 494 858	665 197 761
Portugália	104 599 747	248 947 399
Románia	204 761 482	487 332 328
Szlovénia	21 684 662	51 609 495
Szlovákia	48 286 370	114 921 561
Finnország	61 931 116	147 396 056
Svédország	44 865 170	106 779 104
EU-27 összesen	2 381 748 705	5 668 561 918
Technikai segítségnyújtás (0,25 %)	5 969 295	14 206 922
Összesen	2 387 718 000	5 682 768 840

II. MELLÉKLET

ÖSSZEGEK ÉS TÁMOGATÁSI MÉRTÉKEK

Cikk	Tárgy	Maximális összeg euróban vagy mérték
15. cikk (8) bekezdés	Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások	1 500	Tanácsadásonként
15. cikk (8) bekezdés		200 000	Hároméves időszakonként, a tanácsadók képzésére
16. cikk (2) bekezdés	Tájékoztatási és promóciós tevékenységek	70 %	A tevékenység támogatható költségéből
16. cikk (4) bekezdés	A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszerei	3 000	Mezőgazdasági üzemenként évente
17. cikk (3) bekezdés	Beruházások tárgyi eszközökbe		Mezőgazdasági ágazat
		50 %	A kevésbé fejlett régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből és minden olyan régió esetében, ahol az egy főre jutó GDP a 2007–2013-as időszakban nem érte el az EU-25 átlagos GDP-jének a referencia-időszakra vonatkoztatott átlaga 75 %-át, de ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az EU-27 átlagos GDP-jének a 75 %-át
		75 %	A legkülső régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből
		75 %	A Horvátországban a 91/676/EGK tanácsi irányelvnek (1) a csatlakozás időpontjától számított legfeljebb négyéves időszakon belül, az irányelv 3. cikkének (2) bekezdése és 5. cikkének (1) bekezdése szerint történő végrehajtása céljából megvalósított támogatható beruházások összegéből
		75 %	A kisebb égei-tengeri szigeteken végrehajtott támogatható beruházások összegéből
		40 %	Az egyéb régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből A fenti mértékek további legfeljebb 35 százalékponttal növelhetők a reziliens, fenntartható és digitális gazdasági helyreállítást elősegítő, az 58a. cikk (1) bekezdésében említett forrásokból végrehajtott finanszírozási műveletek esetén, feltéve, hogy e támogatás mértéke nem haladja a 75 %-ot, illetve további 20 százalékponttal növelhetők, feltéve, hogy a maximális kombinált támogatási mérték nem haladja meg a 90 %-ot, a következők esetében: — az e rendelet meghatározása szerinti fiatal mezőgazdasági termelők vagy olyan fiatal mezőgazdasági termelők, akik a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző öt évben már megkezdték mezőgazdasági tevékenységüket, — kollektív beruházások és integrált projektek, ideértve azokat is, amelyek termelői szervezetek egyesüléséhez kapcsolódnak, — a 32. cikk szerinti, hátrányos természeti adottságokkal és egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek, — az EIP keretében támogatott műveletek, — a 28. és a 29. cikk szerinti műveletekhez kapcsolódó beruházások
			Az EUMSZ I. mellékletének hatálya alá tartozó termékek feldolgozása és értékesítése
		50 %	A kevésbé fejlett régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből és minden olyan régió esetében, ahol az egy főre jutó GDP a 2007–2013-as időszakban nem érte el az EU-25 átlagos GDP-jének a referenciaidőszakra vonatkoztatott átlaga 75 %-át, de ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az EU-27 átlagos GDP-jének a 75 %-át
		75 %	A legkülső régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből
		75 %	A kisebb égei-tengeri szigeteken végrehajtott támogatható beruházások összegéből
		40 %	Az egyéb régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből Az EIP keretében támogatott vagy a termelői szervezetek egyesüléséhez kapcsolódó műveletek esetében a fenti mértékek további legfeljebb 35 százalékponttal növelhetők a reziliens, fenntartható és digitális gazdasági helyreállítást elősegítő, az 58a. cikk (1) bekezdésében említett forrásokból végrehajtott finanszírozási műveletek esetén, feltéve, hogy e támogatás mértéke nem haladja a 75 %-ot, illetve további 20 százalékponttal növelhetők, feltéve, hogy a maximális kombinált támogatási mérték nem haladja meg a 90 %-ot
17. cikk (4) bekezdés	Beruházások tárgyi eszközökbe	100 %	Nem termelő beruházások, valamint mezőgazdasági és erdőgazdálkodási infrastruktúra
18. cikk (5) bekezdés	A természeti katasztrófák által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása és megfelelő megelőző intézkedések bevezetése	80 %	Az egyéni mezőgazdasági termelők által végrehajtott megelőző műveletek támogatható beruházási költségeinek összegéből
		100 %	Az egynél több kedvezményezett által közösen végrehajtott megelőző műveletek támogatható beruházási költségeinek összegéből
		100 %	A természeti katasztrófák és katasztrófaesemények által károsított mezőgazdasági terület és termelési potenciál helyreállítása érdekében végrehajtott műveletek támogatható beruházási költségeinek összegéből
19. cikk (6) bekezdés	A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése	70 000	Fiatal mezőgazdasági termelőnként, a 19. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja alapján Az összeg további legfeljebb 30 000 EUR-val növelhető az 58a. cikk (1) bekezdésében említett forrásokból végrehajtott finanszírozási műveletek esetén
		70 000	Kedvezményezettenként, a 19. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja alapján
		15 000	Mezőgazdasági kisüzemenként, a 19. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja alapján
23. cikk (3) bekezdés	Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása	80 %	Az agrár-erdészeti rendszerek létrehozására irányuló támogatható beruházások összegéből
26. cikk (4) bekezdés	Erdőgazdálkodási technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására, mobilizálására és értékesítésére irányuló beruházások	65 %	A kevésbé fejlett régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből
		75 %	A legkülső régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből
		75 %	A kisebb égei-tengeri szigeteken végrehajtott támogatható beruházások összegéből
		40 %	Az egyéb régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből
27. cikk (4) bekezdés	Termelői csoportok és szervezetek létrehozása	10 %	Az értékesített termelés százalékában az elismerést követő első öt év során. A támogatásnak folyamatosan csökkennie kell.
27. cikk (4) bekezdés	Termelői csoportok és szervezetek létrehozása	100 000	Évenkénti maximális összeg valamennyi esetben
28. cikk (8) bekezdés	Agrár-környezetvédelmem és éghajlat	600 (*1)	Hektáronként és évenként az évelő növények esetében
		900 (*1)	Hektáronként és évenként a specializált évelő növények esetében
		450 (*1)	Hektáronként és évenként az egyéb földhasználati módok esetében
		200 (*1)	Számosállat-egységenként (száe) és évenként a tenyésztésből való kivonás veszélye által fenyegetett helyi fajták esetében
29. cikk (5) bekezdés	Ökológiai gazdálkodás	600 (*1)	Hektáronként és évenként az évelő növények esetében
		900 (*1)	Hektáronként és évenként a specializált évelő növények esetében
		450 (*1)	Hektáronként és évenként az egyéb földhasználati módok esetében
30. cikk (7) bekezdés	Natura 2000 kifizetések és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések	500 (*1)	Hektáronkénti és évenkénti maximum a legfeljebb öt évig tartó kezdeti időszakban
		200 (*1)	Hektáronkénti és évenkénti maximum
		50 (*2)	Hektáronkénti és évenkénti maximum a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések esetében
31. cikk (3) bekezdés	Hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések	25	Hektáronkénti és évenkénti minimum a támogatásban részesülő kedvezményezett mezőgazdasági területének átlaga alapján
		250 (*1)	Hektáronkénti és évenkénti maximum
		450 (*1)	Hektáronkénti és évenkénti maximum a 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott hegyvidéki területek esetében
33. cikk (3) bekezdés	Állatjólét	500	Számosállat-egységenként
34. cikk (3) bekezdés	Erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások és erdővédelem	200 (*1)	Hektáronként és évenként

37. cikk (5) bekezdés	Termény-, állat- és növénybiztosítás	70 %	A fizetendő biztosítási díjból
38. cikk (5) bekezdés	Kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állat- és növénybetegségek, kártevőfertőzések, valamint környezeti események esetére létrehozott kölcsönös kockázatkezelési alapok	70 %	Támogatható költségekből
39. cikk (5) bekezdés	Jövedelemstabilizáló eszköz	70 %	Támogatható költségekből

(1) A Tanács irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1. o.) (1) Ezek az összegek kellően indokolt esetekben növelhetők, figyelembe véve a vidékfejlesztési programokban megindokolandó egyedi körülményeket. (2) Ez az összeg kellően indokolt esetekben csökkenthető, figyelembe véve a vidékfejlesztési programokban megindokolandó egyedi körülményeket. N.B.: A támogatási intenzitás nem sérti az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokat.

III. MELLÉKLET

A HÁTRÁNYOS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOKKAL RENDELKEZŐ TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁRA VONATKOZÓ BIOFIZIKAI KRITÉRIUMOK

KRITÉRIUM	MEGHATÁROZÁS	KÜSZÖBÉRTÉK
ÉGHAJLAT
Alacsony hőmérséklet (*1)	A tenyészidőszak hossza (a napok száma) azon napok számában meghatározva, amelyeken a napi átlaghőmérséklet > 5 °C (LGPt5) vagy	≤ 180 nap
Alacsony hőmérséklet (*1)	A termikus idő összege (foknapok) az 5 °C feletti felhalmozott napi átlaghőmérséklet alapján meghatározott tenyészidő tekintetében	≤ 1 500 foknap
Szárazság	Az éves csapadékmennyiségnek (P) a felszín és a növényzet éves potenciális párolgásához (PET) viszonyított aránya	P/PET ≤ 0,5
ÉGHAJLAT ÉS TALAJ
Túlzott talajnedvesség	Azon napok száma, amelyeken a szántóföldi vízkapacitás értéke eléri vagy meghaladja a talaj művelhetőségéhez szükséges értéket	≥ 230 nap
TALAJ
A talaj korlátozott vízelvezető képessége (*1)	Az év jelentős részében vizenyős területek	A felszíntől számítva 80 cm mélységig nedves több mint 6 hónapon át, illetve 40 cm mélységig nedves több mint 11 hónapon át, vagy Gyenge vagy nagyon gyenge vízelvezető képességű talaj, vagy Rozsdaszínű (glejes) foltok a felszíntől számított 40 cm mélységig
Kedvezőtlen szerkezet és kövesség (*1)	Viszonylag nagy mennyiségű agyag, iszap, homok, szerves anyag (tömegszázalék) és durva anyagok frakciói (térfogatszázalék)	A termőtalajréteg térfogatának legalább 15 %-a (≥ 15 %) durva anyag, beleértve a sziklakibúvásokat és a görgetegeket is, vagy
		a termőtalajréteg a talajfelszíntől számított 100 cm mélységig 50 %-ban vagy annál nagyobb arányban (összesítve) homokos vagy agyagos-homokos szerkezetű, mely a következőképpen határozható meg: iszap% + (2 × agyag%) ≤ 30 %, vagy
		Erősen agyagos szerkezetű termőtalajréteg (≥ 60 % agyag) vagy
		Legalább 40 cm vastagságú szerves talaj (szerves anyag ≥ 30 %), vagy
		A termőtalajréteg legalább 30 %-a agyag; az agyagásványok miatt és repedező, duzzadó (vertic) termőtalajréteg a talaj felszínétől számítva 100 cm-es mélységig
Csekély gyökerezési mélység	Mélység (cm) a talajfelszíntől az összefüggő kemény kőzetig vagy kemény altalajig. ≤ 30 cm	≤ 30 cm
Kedvezőtlen kémiai tulajdonságok (*1)	Sók, kicserélhető nátrium jelenléte és túlzott savasság	Sótartalom: ≥ 4 decisiemens méterenként (dS/m) a termőtalajrétegben vagy
		Nátriumtartalom: ≥ 6 kicserélhetőnátrium-százalék (ESP) a termőtalajréteg legalább 50 %-ban (összesítve), a felszíntől számított 100 cm-es mélységig vagy
		Talajsavasság: pH ≤ 5 (vízben) a termőtalajrétegben
TEREP
Meredek lejtő	A tengerszint feletti magasság változása a síkrajzi távolság viszonylatában (%)	≥ 15 %
(*1) A tagállamoknak kizárólag az adott terület sajátos helyzete szempontjából releváns küszöbértékekhez képest kell e kritérium teljesülését ellenőrizniük.

IV. MELLÉKLET

A 7. CIKKBEN EMLÍTETT TEMATIKUS ALPROGRAMOK SZEMPONTJÁBÓL KÜLÖNÖS JELENTŐSÉGGEL BÍRÓ INTÉZKEDÉSEK ÉS MŰVELETEK INDIKATÍV JEGYZÉKE

Fiatal mezőgazdasági termelők:

Mezőgazdasági kisüzemek:

Nem mezőgazdasági tevékenységekre irányuló beruházások

Hegyvidéki területek:

Rövid ellátási láncok:

Vidéki térségekben élő nők:

Az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás; biológiai sokféleség:

V. MELLÉKLET

A VIDÉKFEJLESZTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ ELŐFELTÉTELEK

1. A PRIORITÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ELŐFELTÉTELEK

Uniós vidékfejlesztési prioritás / A közös rendelkezésekről szóló rendelet tematikus célkitűzése	Előfeltétel	Az előfeltétel teljesülésére vonatkozó kritériumok
3. vidékfejlesztési prioritás: az élelmiszerlánc szervezésének – beleértve a mezőgazdasági termékek feldolgozását és értékesítését –, az állatjólétnek és a kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előmozdítása 5. tematikus célkitűzés: az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és a kockázatkezelés előmozdítása	3.1. Kockázatmegelőzés és kockázatkezelés: a katasztrófakezeléssel kapcsolatos nemzeti és regionális kockázatértékelések megléte, figyelembe véve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást	— A következő elemeket tartalmazó nemzeti vagy regionális szintű kockázatértékelést kell alkalmazni: — — a nemzeti kockázatértékelés folyamatának, módszertanának, valamint a kockázatértékeléshez használt módszereknek és nem érzékeny adatoknak, valamint a beruházások rangsorolására szolgáló kockázatalapú kritériumoknak az ismertetése; — az egy- vagy többféle kockázatra vonatkozó forgatókönyvek leírása; — adott esetben az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló nemzeti stratégiák figyelembevétele.
4. vidékfejlesztési prioritás: a mezőgazdasággal és az erdőgazdálkodással összefüggő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása	4.1. Jó mezőgazdasági és környezeti állapot: nemzeti szinten meghatározásra kerültek az 1306/2013/EU rendelet VI. címének I. fejezetében említett, a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírások	— A jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások meghatározása szerepel a nemzeti jogszabályokban, és a programok részletesen is meghatározzák ezen előírásokat;
5. tematikus célkitűzés: az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és a kockázatkezelés előmozdítása	4.2. A műtrágyákra és a növényvédő szerekre vonatkozó minimumkövetelmények: nemzeti szinten meghatározásra kerültek az e rendelet III. címe I. fejezetének 28. cikkében említett, a műtrágyákra és a növényvédő szerekre vonatkozó minimumkövetelmények	— a programok részletesen meghatározzák az e rendelet III. címének I. fejezetében említett, a műtrágyákra és a növényvédő szerekre vonatkozó minimumkövetelményeket;
6. tematikus célkitűzés: a környezet megőrzése és védelme és az erőforrás-hatékonyság előmozdítása	4.3. Egyéb vonatkozó nemzeti előírások: e rendelet III. címe I. fejezete 28. cikkének alkalmazásában meghatározásra kerültek a vonatkozó kötelező nemzeti előírások	— a programok részletesen meghatározzák a vonatkozó kötelező nemzeti előírásokat;
5. vidékfejlesztési prioritás: az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint a karbonszegény és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban 4. tematikus célkitűzés: a karbonszegény gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása valamennyi ágazatban 6. tematikus célkitűzés: A környezet megőrzése és védelme és a forráshatékonyság elősegítése	5.1. Energiahatékonyság: Olyan intézkedésekre került sor, amelyek célja annak előmozdítása, hogy az építkezések, illetve az épületfelújítások során az energia végfelhasználásának hatékonyságát költséghatékony módon javítsák, illetve az energiahatékonyságot célzó költséghatékony beruházásokat tegyenek.	— Ezek az intézkedések a következők: — — a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 3., 4. és 5. cikke által az épületek energiahatékonysága vonatkozásában előírt minimumkövetelmények alkalmazásának biztosítását célzó intézkedések, — az épületek energiahatékonyságát tanúsító rendszer létrehozásához szükséges intézkedések, a 2010/31/EU irányelv 11. cikkéve összhangban, — az energiahatékonyságra irányuló stratégiai tervezést biztosító intézkedések, a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 3. cikkével összhangban. — az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 13. cikkével összhangban álló intézkedések az egyéni fogyasztásmérőkkel rendelkező végfelhasználók részére történő ellátás biztosítása érdekében, a műszakilag lehetséges, pénzügyileg ésszerű és a potenciális energiamegtakarítással arányos mértékben.
	5.2. Vízügyi ágazat: Olyan vízdíj-megállapítási politika megléte, amely a) alkalmas arra, hogy a felhasználókat a vízforrások hatékony használatára ösztönözze, és b) annak biztosítása, hogy a különféle vízhasznosítási célok megoszlása megfelelően hozzájáruljon a vízszolgáltatások költségeinek megtérüléséhez a programok által támogatott beruházások céljára készített, jóváhagyott vízgyűjtő-gazdálkodási tervben meghatározott mértékben.	— Az EMVA által támogatott ágazatokat illetően az egyik tagállam biztosította, hogy a különböző vízfelhasználók hozzájárulnak a vízszolgáltatások ágazatonkénti költségmegtérüléséhez, összhangban a víz-keretirányelv 9. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdésével, figyelemmel adott esetben a költségmegtérülés társadalmi, környezeti és gazdasági hatásaira, valamint az érintett régió vagy régiók földrajzi és éghajlati feltételeire is;
	5.3. Megújuló energia: Intézkedésekre került sor a megújuló energiaforrások előállításának és elosztásának ösztönzése érdekében (4);	— A 2009/28/EK irányelv 14. cikkének (1) bekezdése, 16. cikkének (2) és (3) bekezdése értelmében átlátható támogatási rendszerek, a távvezeték-rendszerhez való elsőbbségi hozzáférés vagy garantált hozzáférés és elsőbbségi terheléselosztás, valamint a műszaki átalakítások költségeinek viselésére és megosztására vonatkozó egységes szabályok vannak érvényben, — Az egyik tagállam a megújuló energiára vonatkozó nemzeti cselekvési tervet fogad el a 2009/28/EK irányelv 4. cikkének megfelelően.
6. vidékfejlesztési prioritás: a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben 2. tematikus célkitűzés: információs és kommunikációs technológiák hozzáférésének, használatának és minőségének javítása (Szélessávú cél)	6. Új generációs hálózat (NGN) infrastruktúrája: Olyan nemzeti vagy regionális NGA tervek rendelkezésre állása, amelyek figyelembe veszik az unió nagysebességű internet elérési céljainak megvalósítására tett regionális intézkedéseket olyan területekre koncentrálva, ahol a piac nem tud nyílt infrastruktúrát biztosítani elérhető árakon és megfelelő minőségben a versenyre és állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokkal összhangban, és biztosítani tudja a lakosság kiszolgáltatott csoportjai számára a szolgáltatások elérhetőségét.	— Rendelkezésre áll egy nemzeti vagy regionális NGN-terv, amely tartalmaz: — — egy gazdasági elemzésen alapuló infrastrukturális beruházási tervet, figyelembe véve a meglevő magán és közinfrastruktúrákat és a tervezett beruházásokat, — olyan fenntartható beruházási modelleket, amelyek erősítik a versenyt és hozzáférést biztosítanak a nyílt, megfizethető, jó minőségű és jövőálló infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz, — a magánberuházásokat ösztönző intézkedéseket.
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (HL L 153., 2010.6.18., 13. o.) (2) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.). (3) Az Európai Parlament és Tanács 2006/32/EK irányelve (2006. április 5.) az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról, valamint a 93/76/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 114., 2006.4.27., 64. o.). (4) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.).

VI. MELLÉKLET

AZ EGY VAGY TÖBB UNIÓS VIDÉKFEJLESZTÉSI PRIORITÁS SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS INTÉZKEDÉSEK INDIKATÍV JEGYZÉKE

15. cikk

Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások

17. cikk

Beruházások tárgyi eszközökbe

19. cikk

A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése

35. cikk

Együttműködés

42-44. cikk

LEADER

14. cikk

Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek

26. cikk

Erdőgazdálkodási technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására, mobilizálására és értékesítésére irányuló beruházások

16. cikk

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszerei

18. cikk

A természeti katasztrófák és katasztrófaesemények által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása és megfelelő megelőző intézkedések bevezetése

24. cikk

Az erdőtüzek, a természeti katasztrófák és a katasztrófaesemények által okozott erdőkárok megelőzése és helyreállítása

27. cikk

Termelői csoportok létrehozása

33. cikk

Állatjólét

36. cikk

Kockázatkezelés

37. cikk

Termény-, állat- és növénybiztosítás

38. cikk

Kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állat- és növénybetegségek, kártevőfertőzések, valamint környezeti események esetére létrehozott kölcsönös kockázatkezelési alapok

39. cikk

Jövedelemstabilizáló eszköz

21. cikk (1) bekezdés a) pont

Erdőtelepítés és fásítás

21. cikk (1) bekezdés b) pont

Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása

21. cikk (1) bekezdés d) pont

Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások

28. cikk

Agrár-környezetvédelemi és éghajlattal kapcsolatos műveletek

29. cikk

Ökológiai gazdálkodás

30. cikk

Natura 2000 kifizetések és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések

34. cikk

Erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások, természetmegőrzés

20. cikk

Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben

42-44. cikk

LEADER

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (Lásd e Hivatalos Lap 549. oldalát).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK (2003. május 26.) rendelete a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o., magyar nyelvű különkiadás, 14. fejezet, 1. kötet, 196. o.).

( 3 ) A Tanács 2009/470/EK határozata (2009. május 25.) az állat-egészségügyi kiadásokról (HL L 155., 2009.6.18., 30. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1151/2012/EU rendelete (2012. november 21.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).

( 5 ) A Tanács 834/2007/EK rendelete (2007. június 28.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2007.7.20., 1. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete (2008. január 15.) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 39., 2008.2.13., 16. o.)

( 7 ) A Tanács 1601/91/EGK rendelete (1991. június 10.) az ízesített bor, ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok meghatározásáról (HL L 149., 1991.6.14., 1. o.)

( 8 ) A Tanács 2000/29/EK irányelve (2000. május 8.) a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről (HL L 169., 2000.7.10., 1. o., magyar nyelvű különkiadás: 3. fejezet, 29. kötet, 258. o.).

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 229/2013/EU rendelete (2013. március 13.) egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról és az 1405/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 41. o.).

( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról,és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (Lásd e Hivatalos Lap 671. oldalát).

( 11 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2220 rendelete (2020. december 23.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) és az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) 2021-ben és 2022-ben nyújtandó támogatásokra vonatkozó egyes átmeneti rendelkezések megállapításáról és az 1305/2013/EU, az 1306/2013/EU és az 1307/2013/EU rendeletnek a források és a 2021-ben és 2022-ben való alkalmazás tekintetében, valamint az 1308/2013/EU rendeletnek a források és az ilyen támogatások 2021-re és 2022-re vonatkozó elosztása tekintetében történő módosításáról (HL L 437., 2020.12.28., 1. o.).

( 12 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/825 rendelete (2017. május 17.) a strukturálisreform-támogató program 2017-2020-as időszakra vonatkozó létrehozásáról, valamint az 1303/2013/EU és az 1305/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 129., 2017.5.19., 1 o.).

( 13 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1151/2012/EU rendelete (2012. november 21.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.)

( 14 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

( 15 ) A Tanács (EU) 2020/2094 rendelete (2020. december 14.) a Covid19-válság utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról (HL L 433., 2020.12.22., 23. o.).

( 16 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32013R1305 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32013R1305&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02013R1305-20220630 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02013R1305-20220630&locale=hu

32013R1305[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete ( 2013. december 17. ) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

I. MELLÉKLET

II. MELLÉKLET

III. MELLÉKLET

IV. MELLÉKLET

V. MELLÉKLET

VI. MELLÉKLET

Tartalomjegyzék