1066/E/1993. AB határozat
mulasztás vizsgálatáról a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 8/1993. (I. 30.) FM rendelettel kapcsolatban
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány ügyében az Alkotmánybíróság meghozta az alábbi
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 8/1993. (I. 30.) FM rendelettel kapcsolatban jogalkotói kötelezettség elmulasztásában megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására vonatkozó indítványt elutasítja.
INDOKOLÁS
Az indítványozó szerint alkotmányellenes, mert az Alkotmány 4. §-ában foglalt jogokat sérti, hogy a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 8/1993. (I. 30.) FM rendelet a korábbi 30/1970. (XII. 24.) MÉM rendelettel ellentétben nem biztosít az érdekképviseletek számára jogosítványokat. Így nem biztosítottak az országos és megyei vadászszövetségeknek funkciójuk ellátásához szükséges jogi eszközök. E mulasztás tehát alkotmányellenes helyzetet teremt. Kérte ennek megállapítását az Alkotmánybíróságtól, továbbá kérte, hogy az Alkotmánybíróság utasítsa a jogalkotót a jogszabály megfelelő módosítására.
Az Alkotmány 4. §-a a következőképpen rendelkezik: "A szakszervezetek és más érdekképviseletek védik és képviselik a munkavállalók, a szövetkezeti tagok és a vállalkozók érdekeit."
Az Alkotmány 63. § (1) bekezdése pedig biztosítja "A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetve azokhoz csatlakozni."
E két alkotmányos rendelkezés azt jelenti, hogy vadászszövetségek az alapszabályukban megfogalmazott célok megvalósítására, tagjaik érdekeinek védelmére és tagjaik képviseletére alakulhatnak meg. Az így megalakult szövetségek az egyesülésről szóló törvény keretei között működnek. Maguk számára fogalmazzák meg azokat a módokat, eszközöket is, ahogyan a törvényes keretek között az érdekvédelmet, képviseletet ellátják, s kidolgozhatják a szakmai szervezetekkel, hatóságokkal való kapcsolattartásukat is.
A vadászszövetségek megalakítására, jogainak gyakorlására tehát mind az Alkotmány, mind az egyesülésről szóló törvény megfelelő biztosítékokat jelent.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ugyanakkor magából az Alkotmányból nem következik a jogalkotó számára olyan kötelezettség, hogy az érdek-képviseleti szervek számára minden esetben biztosítson külön jogosítványokat is.
Minthogy a szabadon működő társadalmi szervezetek, érdekképviseletek az egyesülési jogukból eredő jogosítványaik gyakorlásától elzárva nincsenek, ezeket külön törvény garantálja, nem feltétlenül alkotmányellenes az, ha érdekeikkel összefüggő témában meghozott jogszabályi rendelkezésekben a jogalkotó nem biztosít számukra külön jogosítványokat.
Ehhez képest az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény sem tartalmaz kötelezést a végrehajtással megbízott minisztérium számára arra nézve, hogy a jogalkotás során az érdekképviseletek jogosítványairól is rendelkezzék.
Mindezekre figyelemmel a 8/1993. (I. 30.) FM rendelettel összefüggésben az Alkotmánybíróság jogalkotói mulasztást nem állapított meg és az erre vonatkozó indítványt elutasította.
Budapest, 1994. április 27.
Dr. Kilényi Géza s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró