30/1970. (XII. 24.) MÉM rendelet

a vadgazdálkodásról és a vadászatról

Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. tv. (a továbbiakban: EVT) egyes rendelkezéseinek módosítására vonatkozó 1970. évi 28. sz. tvr. 15. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, a 30-33. §-ok tekintetében az igazságügyminiszterrel is egyetértésben - a következőket rendelem:

I.

Általános rendelkezések

1. §

(1) Vadgazdálkodás a hasznos vad állományának fejlesztésére, a kártékony vad számának megfelelő mértékben való csökkentésére, és a vadállomány hasznosítására irányuló tervszerű tevékenység.

(2) Vadászat a vad elejtésére, illetőleg elfogására irányuló közvetlen tevékenység.

2. §

(1) Vadgazdálkodást és vadászatot csak vadászterületté nyilvánított területen szabad gyakorolni.

(2) A vadászterület vadgazdálkodási egység, melynek határait úgy kell kijelölni, hogy

a) megfeleljen a vadgazdálkodás követelményeinek,

b) tekintettel legyen a vad életfeltételeire, mozgási körére és védelmének a biztosítására,

c) a vadászterületeket feltűnő természetes vagy mesterséges határvonalak válasszák el egymástól.

(3) A vadászterület legkisebb terjedelme 4000 ha.

(4) A vadászterületeket a megyei tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei szakigazgatási szerv) alakítja ki a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (a továbbiakban: MÉM) által megadott irányelvek és az illetékes erdőrendezőség szakvéleményének figyelembevételével. Döntés előtt meg kell hallgatni a vadászterülettel érintett ingatlant kezelő állami szerveket, illetve mezőgazdasági termelőszövetkezeteket (a továbbiakban: termelőszövetkezet), valamint a Magyar Vadászok Országos Szövetségét (a továbbiakban: MAVOSZ).

II.

A vadászati jog hasznosítása

3. §

(1) A vadászterületen a vadászati jog hasznosítási módja [EVT 32. §-ának (1) bekezdése] tekintetében a MÉM határoz. A határozatban - a vadászati jog üzemi kezelésbe adása esetén - kijelöli a vadászatra jogosult állami szervet is. Ha ez nem a MÉM felügyelete alá tartozik, a kijelöléskor a felügyeletet ellátó minisztérium előzetes hozzájárulása is szükséges. A MÉM - a felügyeletet ellátó minisztériummal egyetértésben - az üzemi kezelést bármikor megszüntetheti.

(2) A vadászati jogot a MAVOSZ-nak a MÉM, vadásztársaságnak a MÉM által kijelölt szerv adja haszonbérbe.

(3) A vadászati jog haszonbérletére jelentkező vadásztársaságok közül a haszonbérbeadó - a MAVOSZ meghallgatása után - azzal köt szerződést, amelyiktől a vadgazdálkodás legszakszerűbb folytatása várható. Előnyben kell részesíteni azt a vadásztársaságot, amely azon a területen előzőleg is vadászatra jogosult volt és vadgazdálkodása ellen kifogás nem merült fel; továbbá azt a vadásztársaságot, amely az ingatlan használójával a vadgazdálkodás fejlesztésére megállapodást kötött, illetve rendelkezik az ingatlan használója által adott megállapodás megkötésére kötelezettséget vállaló írásbeli nyilatkozattal [EVT. 33. § (5) bekezdése]. A haszonbérleti szerződés megkötésénél figyelemmel kell lenni arra is, hogy a vadásztársaságnak megvan-e a vadászterület nagyságához és vadeltartóképességéhez viszonyított taglétszáma, továbbá, hogy az újonnan alakult vadásztársaságba a MAVOSZ javaslata alapján vették-e fel a taglétszám negyed részét.

(4) Egy vadásztársaság a vadászati jogot csak egy vadászterületen szerezheti meg.

4. §

(1) A haszonbérbeadó jogosult a haszonbérlő vadgazdálkodását ellenőrizni.

(2) A haszonbérbeadó - vadásztársaság tekintetében a MAVOSZ meghallgatása után - a haszonbérleti szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha a haszonbérlő

a) - az e rendeletben foglalt kötelezettségeit felszólítás ellenére sem teljesíti és ezáltal a vadgazdálkodás, vagy a mező-, illetőleg erdőgazdálkodás, vagy a természetvédelem érdekeit súlyosan veszélyezteti,

b) - a haszonbért a lejárat után közölt felhívásban kitűzött megfelelő határidőig sem fizeti meg, vagy

c) - a vadászati jogot átruházza.

5. §

(1) Az a termelőszövetkezet, amelynek használatában levő terület egy vadászterületnek legalább kétharmad részét kiteszi, az általa alakított vadásztársaság részére a vadászati jog átengedését igényelheti.

(2) Az igényt az illetékes megyei szakigazgatási szervnél kell előterjeszteni. A vadászati jog átengedésének kérdésében a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter dönt és egyúttal megszabja, hogy az átengedés alapján a vadászati jog milyen feltételek mellett gyakorolható.

(3) A vadászati jog átengedéséért vadgazdálkodás fejlesztési hozzájárulást kell fizetni, amit a MÉM állapít meg.

(4) Az átengedett vadászati jog gyakorlását a megyei szakigazgatási szerv ellenőrzi. Észrevételeiről a MÉM-nek jelentést tesz.

(5) Az átengedett vadászati jogot ugyanazon indokok alapján lehet visszavonni, mint amely indokok miatt a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést azonnali hatállyal fel lehet mondani.

6. §

(1) A vadászatra jogosult bérkilövésre szerződést köthet, bérkilövésre alakult vadásztársaságokkal és magánszemélyekkel. Külföldi állampolgárral a szerződést bizományosként a bérkilövési díj tekintetében a MÉM által meghatározott irányelvek alapján - az erre a szakterületre külkereskedelmi joggal felruházott szerv köti meg. A bérkilövési szerződés nem jelenti a vadászati jog átruházását.

(2) Bérkilövési szerződést

a) - magyar állampolgár érvényes vadászjegy,

b) - külföldi állampolgár vadászati engedély

alapján köthet.

(3) A bérkilövésre alakult vadásztársaság tagja és a bérkilövésre szerződött magánszemély jogosult díj ellenében a szerződésben meghatározott vadat a kijelölt területen elejteni, egyéb jogait és kötelességeit a szerződés határozza meg.

(4) A külföldi állampolgárral kötött bérkilövési szerződésnek tartalmaznia kell azt a kikötést is, hogy a bérkilövőnek az általa elejtett vad trófeája - egyéb előírt feltételek mellett - abban az esetben kerül tulajdonába, ha azt az Országos Trófea Bíráló Bizottság (a továbbiakban: OTBB) elbírálta és nem nyilvánították nemzeti értékké. Ha a trófeát nemzeti értékké nyilvánították [20. § (2) bekezdés], a bérkilövő terhére a bérkilövési díjnak csak 10%-át lehet felszámítani.

7. §

A MÉM megtilthatja külföldi állampolgárral bérkilövési szerződés kötését olyan vadászatra jogosult számára, amelynek vadászterületén az előző vadászati idényben az OTBB, illetőleg valamelyik megyei trófea bíráló bizottság megállapítása szerint több szakszerűtlen trófeás nagyvadlelövés történt.

III.

A vadászati jog gyakorlásának személyi feltételei

8. §

(1) Lőfegyverrel vadászni - a (2)-(3) bekezdésekben meghatározott kivétellel - csak személyre szóló vadászjegy birtokában szabad Vadászjegyet az kaphat, aki magyar állampolgár, 18. életévét betöltötte, nem áll gondnokság alatt, vadásztársaság tagja, vadászfegyver tartására szóló érvényes engedélye van, a MÉM által előírt állami vadászvizsgát letette, baleseti szavatossági biztosítást kötött és a vadászjegyet két éven belül nem vonták tőle vissza.

(2) Hivatásos vadászok (állami szervek vadászati munkakörben foglalkoztatott dolgozói, vadásztársaságok hivatásos vadászai, vadőrei) működési területükön vadászjegy nélkül vadászhatnak.

(3) Külföldi állampolgár akkor vadászhat Magyarországon, ha a MÉM-től vadászati engedélyt kapott.

(4) Vadászati engedélyt az a külföldi állampolgár kaphat, aki

a) 18. életévét betöltötte,

b) e rendelet előírásainak megfelelő bérkilövési szerződést kötött, vagy valamely magyar vadászatra jogosult vadászatra meghívta,

c) Magyarországon baleseti szavatossági biztosítási szerződést kötött.

9. §

(1) A vadászjegyet a megyei szakigazgatási szerv adja ki egy évi időtartamra.

(2) Annak a vadásznak a vadászjegyét, akit vadászati szabálysértés [17/1968. (IV. 14.) Korm. számú rendelet 94. §] miatt megbírságoltak, vagy akit vadásztársaságból fegyelmi úton kizártak, végül akinél a vadászjegy elnyerésének feltételei [8. § (1) bekezdés] közül valamelyik hiányzik vagy megszűnt, vissza kell vonni.

(3) Az állami vadászvizsga részletes szabályait, a MAVOSZ meghallgatásával, a Belügyminisztériummal egyetértésben a MÉM állapítja meg.

10. §

(1) A vadászat gyakorlásához - a kártékony vadnak lőfegyver nélkül való elpusztítását kivéve - a vadászterületen vadászatra jogosultnak is kell a hozzájárulása.

(2) A vadászatra jogosult csak olyan személynek engedheti meg vadászterületén a lőfegyverrel való vadászatot, aki a 8. §-ban meghatározott személyi feltételeknek megfelel.

(3) Az állami szerv birtokában levő nem névre kiadott lőfegyver csak olyan személynek adható ki, aki a 8. §-ban foglalt előírásoknak megfelel.

IV.

A vadgazdálkodás

11. §

(1) Az EVT és e rendelet alkalmazása szempontjából vadnak kell tekinteni a Magyarországon honos, előforduló, illetve átvonuló, a vadgazdálkodás szempontjából jelentős szabadon élő emlősállat- és madárfajokat.

(2) Az EVT 33. § (3) bekezdés a) pontjának alkalmazása szempontjából hasznos vadfajok közül a legfontosabbak: szarvas, dám, őz, muflon, mezei nyúl, fácán, fogoly, balkáni gerle, örvös galamb, erdei szalonka, sárszalonka, tőkés réce, csörgő réce, böjti réce, barát réce, fütyülő réce, vetési lúd, nagy- és kisülik. A hasznos vadfajok közé tartoznak a természetvédelmi védettség alatt álló, a kipusztulás veszélyébe került vadfajok: túzok, császármadár és fürj, amelyek teljes vadászati tilalom alatt állnak.

(3) A kártékony vadfajok közül [EVT 33. § (3) bekezdés b) pontja] a legfontosabbak: vaddisznó, róka, vadmacska, görény, menyét, hermelin, hörcsög, ürge, üregi nyúl, borz, dolmányos varjú, szarka, szajkó, héja, karvaly, barna réti héja, mesterséges halastavakon a vidra, a szárcsa és a szürke gém.

(4) Az EVT és e rendelet alkalmazása szempontjából nem tekinthető kártékony vadnak az a vadfaj, melyeket az Országos Természetvédelmi Hivatal (a továbbiakban: OTvH) elnöke védetté nyilvánított.

(5) A sündisznó csak a fácántenyésztő telepeken és a fácánok fészkelő helyein, a vetési varjú pedig csak a fészkelőhelyeken (telepeken) kívül vadászható.

(6) Az ország területén honos vagy előforduló vadfajok közül nagyvad a szarvas, a dám, az őz, a muflon, a vaddisznó és a túzok, a többi vad apró vad.

12. §

(1) A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által megállapított irányelvek alapján az egyes vadászterületekre hosszúlejáratú - 10 évre szóló - vadgazdálkodási terveket kell készíteni.

(2) A hosszúlejáratú vadgazdálkodási tervet

a) - az állami gazdaságok üzemi kezelésében levő vadászterületekre, a vadászatra jogosult készíti el és az Állami Gazdaságok Országos Központján keresztül,

- egyéb üzemi kezelésben levő vadászterületekre, valamint azokra a vadászterületekre, amelyeken a vadászati jog haszonbérbeadója az erdő- és fafeldolgozó gazdaság vagy állami erdő-és vadgazdaság a vadászatra jogosult meghallgatásával az állami erdőrendezőség készíti el és terjeszti fel a MÉM-hez jóváhagyásra,

b) az a) pont alá nem tartozó vadászterületekre a vadászatra jogosult készíti el és a MAVOSZ megyei szervein keresztül küldi meg jóváhagyásra a megyei szakigazgatási szervnek.

13. §

(1) A jóváhagyott hosszúlejáratú vadgazdálkodási tervekkel összhangban éves vadgazdálkodási terveket kell készíteni. Az éves vadgazdálkodási tervet a vadászatra jogosult készíti el és tájékoztatás céljából a tárgyévet megelőzően a 12. §-ban előírt módon a hosszúlejáratú tervet jóváhagyó szervnek megküldi.

(2) A hosszúlejáratú vadgazdálkodási tervet jóváhagyó szervek az éves vadgazdálkodási tervre észrevételeket tehetnek, illetőleg a vadászatra jogosultnak átdolgozást javasolhatnak.

(3) Az éves tervet évközben indokolt esetben módosítani lehet. A tervmódosításról az (1) bekezdésben említett szerveket tájékoztatni kell.

A vadgazdálkodás részletes szabályai

14. §

(1) A vadászatra jogosult köteles a hosszúlejáratú és az éves tervben megállapított korszerű vadgazdálkodást folytatni.

(2) A vadászatra jogosult köteles vadgazdálkodási berendezéseket (cserkészút, magasles, vadetető, sózó, vaditató, továbbá - az ingatlan használójával kötött szerződés alapján - vadrejtő sűrűket, vadtakarmányföldeket és vadlegelőket) a hosszúlejáratú vadgazdálkodási terv előírásainak megfelelően létesíteni.

(3) A kártékony vad kivételével az éves tervben meghatározott fajú, mennyiségű, ivarú és minőségű vadat szabad elejteni vagy befogni. Ebből a szempontból a sebzett nagyvadat elejtettnek kell tekinteni.

15. §

(1) A vadászati év megegyezik a naptári évvel.

(2) Hasznos vadra csak a MÉM által hirdetményben meghatározott időszakban (vadászati idény) szabad vadászni.

(3) Vadászati idényen kívül (tilalmi időben), továbbá azokra a vadfajokra, amelyekre a MÉM vadászati idényt nem állapított meg, csak külön engedéllyel szabad vadászni. Az engedélyt a vadászatra jogosult és - vadásztársaság esetében - a MAVOSZ meghallgatásával a MÉM, illetőleg a (4) bekezdésben meghatározott esetben a megyei szakigazgatási szerv adja meg. Természetvédelmi védettség alatt álló vadfaj esetén ezen felül az OTvH engedélyét is be kell szerezni.

(4) A megyei szakigazgatási szerv a tilalmi időtől függetlenül engedélyt adhat az egyes vadászterületeken, meghatározott időtartamra

- szarvas és az őz vadászatára, ha a mezőgazdaságban vagy erdőgazdaságban,

- a mezei nyúl vadászatára, ha a gyümölcsösökben jelentős kárt okoz és ha a kár elleni védelem másként nem oldható meg.

(5) A megyei szakigazgatási szerv megtilthatja egyes vadászterületeken a szarvas és a dám vadászatát, ha az értékes szarvas, illetőleg dámállomány védelme ezt szükségessé teszi. A tilalmat a haszonbérleti szerződében, illetőleg az átengedési feltételekben rögzíteni kell.

(6) A vadászterületen, a lakott helyek kivételével a pórázon nem tartott, vagy kolonc nélküli kóborló kutyát és a macskát a vadászatra jogosult alkalmazottja, illetőleg tagja, valamint megbízottja elpusztíthatja.

16. §

(1) A vadászterületen nem honos vadfajt csak a megyei szakigazgatási szerv javaslata alapján adott MÉM-engedéllyel lehet telepíteni. Olyan területekre, amelyekre az üzemtervet az erdőrendezőség készítette, az engedély kiadása előtt be kell szerezni az erdőrendezőség véleményét is.

(2) A vérfelfrissítés és telepítés céljait szolgáló tenyészvadellátást a vadászatra jogosult végzi.

17. §

(1) A vadászatra jogosult köteles megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek a vadállománynak az állatbetegségektől való megóvása, a beteg állatok gyógykezelése, valamint az állatbetegségek megszüntetése és terjedésének a megakadályozása érdekében szükségesek.

(2) Fertőző állatbetegség fellépését a vadászatra jogosult a területileg illetékes hatósági állatorvosnak haladéktalanul köteles bejelenteni.

(3) Élő vagy lőtt vadat szállítani, illetve forgalomba hozni csak az érvényes állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai előírások megtartásával szabad.

(4) A mesterséges vadtenyésztő telepek létesítésének és az itt tenyésztett vad kiengedésénél az állategészségügyi szabályokat alkalmazni kell.

18. §

(1) A mesterséges halastavon (haltenyésztés céljából töltésekkel ellátott területen) csónakból csak a halastó kezelőjének (használójának) engedélyével szabad vadászni.

(2) Mesterséges halastavon március 1. napjától október 15. napjáig, a halastavak teleitetőit körülvevő töltéseken belül pedig egész éven át a vadászat tilos.

(3) A mesterséges halastó kezelője (használója) a halastavon a vadászatot október 15. napjától a lehalászás befejezéséig megtilthatja.

19. §

(1) Minden vadász köteles az általa elejtett vadról (megsebzett nagyvadról) lőjegyzéket vezetni.

(2) A vadászatra jogosultnak a vadászterületén elejtett, befogott és elhullott vadról nyilvántartást kell vezetnie.

20. §

(1) Az elejtett szarvasbika, őzbak, dámbika és muflonkos trófeáját a külön jogszabályban meghatározott szervnél és a megállapított időben bírálatra be kell mutatni.

(2) Az OTBB javaslatára a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter egyes rendkívüli értékű trófeákat nemzeti értéknek nyilváníthat.

(3) Nemzeti értéknek nyilvánított trófeát megsemmisíteni, feldolgozni, átalakítani nem szabad, az ország területéről pedig csak a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter engedélyével szabad kivinni.

(4) Ha azt a nagyvadat, amelynek trófeáját nemzeti értéknek nyilvánították, üzemi területen ejtették el, a trófea elhelyezéséről a MÉM gondoskodik. A nemzeti értéknek nyilvánított trófeát birtokában tartó vadásztársaságot a MÉM kötelezheti arra, hogy a trófeát meghatározott időtartamra kiállítás céljából rendelkezésre bocsássa.

(5) A 6. § (4) bekezdésében foglalt korlátozás folytán bekövetkezett károsodás miatt a vadászatra jogosultat a Vadgazdálkodási Alapból kártalanítani kell.

21. §

A vadászat rendjét az állami kezelésben levő vadászterületek tekintetében az állami vadászterületek vadászati szabályzata, a vadásztársaságok által használt vadászterületekre a MAVOSZ vadászati szabályzata határozza meg.

22. §

(1) Az ingatlan használója a vadállomány kímélése érdekében köteles minden olyan mezőgazdasági tevékenység megkezdése előtt, amely a hasznos apróvadállományban jelentős kárt okozhat, a vadászatra jogosultat értesíteni.

(2) A mezőgazdasági termeléssel szükségszerűen együttjáró olyan tevékenység esetén, amely a vadállományban is jelentős kárt tehet, a mezőgazdasági üzem is köteles a legszükségesebb védelmi intézkedéseket megtenni (pl. mezőgazdasági gépekre megfelelő riasztóberendezés alkalmazása).

(3) A vadállomány megóvása érdekében a (2) bekezdésben előírtakon túlmenő megfelelő intézkedések végrehajtásával kapcsolatban felmerülő költségeket az érintett vadászterület vadászatra jogosítottja köteles az ingatlan használójának megtéríteni. A térítés mértékére és módjára nézve a felek megállapodása az irányadó.

(4) A vadásztársaságok és a mezőgazdasági üzemek vadgazdálkodási együttműködésére a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a MAVOSZ és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa meghallgatása után irányelveket ad ki.

Vadászati tilalmak

23. §

(1) Hasznos vadat csak vadászati célra engedélyezett lőfegyverrel szabad elejteni. A vadászat során a biztonsági szabályokat meg kell tartani.

(2) Tilos vadászni:

a) nagyvadra söréttel, postával, vágott ólommal és 6,5 mm-nél kisebb kaliberű céllövő puskával, és

b) a vaddisznó vadászatának kivételével gyöngygolyóval,

c) önműködő (automata) golyós lőfegyverrel,

d) motoros járműről,

e) fényszóró, továbbá hajtóeb használatával, a vaddisznó vadászatának kivételével,

f) lesgödörből hasznos vadra, a vízivad kivételével,

g) hasznos nagyvadra tilos hajtóvadászatot tartani.

(3) Hivatásos vadászok 6 mm-es (FÉG) puskát használhatnak dúvadirtásra és a fácán ivararányának szabályozására.

(4) Tilos a hasznos vad elejtése, illetőleg elfogása csapdával, tőrrel, hálóval, hurokkal, veremmel, méreggel, vagy ezekhez hasonló módon. A különleges célú vadászaton (pl. tenyészvadbefogás, élővad értékesítés céljából való befogás) háló és csapda alkalmazható.

(5) Tilos a lesvadászat a szomszéd vadászterület határától számított háromszáz méteres területsávon belül és tilos szomszéd vadászterületre átlőni.

(6) Lakott helyeken, valamint ilyen helyek, járművek és szabadon hajtott állatok közelében vadászni tilos.

(7) A természetvédelem hatálya alatt álló fajok vadászatára a természetvédelmi rendelkezések vonatkoznak.

(8) A mérgeknek a kártékony vad pusztítására való felhasználását a MÉM az OTvH-val egyetértésben szabályozza.

V.

Hivatásos vadászok

24. §

(1) A vadászatra jogosult köteles üzemi vadászterületeken 5000 ha-anként, haszonbérbeadott vadászterületeken 6000 ha-anként legalább egy hivatásos vadászt alkalmazni.

(2) Hivatásos vadászként csak olyan személy alkalmazható, aki 18. életévét betöltötte, a fegyvertartási engedély kiadására vonatkozó feltételeknek megfelel, az állami vadőri szakvizsgát letette, illetőleg vadászati szakképzettséggel rendelkezik.

(3) Hivatásos vadász köteles baleseti szavatossági biztosítást kötni.

(4) A hivatásos vadász munkakörét - az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel - csak főfoglalkozásként láthatja el.

(5) Az erdészek, ha az őket alkalmazó szerv vadászatra jogosult, működési területükön a hivatásos vadászi teendőket is elláthatják. Az a vadásztársaság, amely legalább egy főfoglalkozású vadőrt foglalkoztat, szükség esetén másodállásban mezőőrt is alkalmazhat vadőri teendők ellátására.

(6) A vadőrök működési területükön a mezőőri teendőkkel is megbízhatók [36/1968. (IX. 27.) MÉM számú rendelet 2. § (1) bekezdés].

25. §

A hivatásos vadász a lakhelye szerint illetékes községi (nagyközségi), városi (városi kerületi, a továbbiakban együttesen: községi) tanács végrehajtó bizottságának titkára előtt esküt tesz. Az esküt tett hivatásos vadászt igazolvánnyal és szolgálati jelvénnyel kell ellátni.

26. §

A hivatásos vadász jogait, kötelességeit és alkalmazásának részletes szabályait a Hivatásos Vadászok Szolgálati Szabályzata tartalmazza.

VI.

A vadkárok megelőzése

27. §

A vadkár közvetlen veszélyét, illetőleg a vadkárt jelző értesítésben [EVT. 34. § (2)-(3) bekezdése] meg kell jelölni a vadkár elhárítása, illetőleg a további vadkár megszüntetése érdekében megtett vagy megtenni szándékolt intézkedéseket és a másik felet megfelelő vadkárelhárítási cselekmények végzésére, és azoknak összehangolására fel kell hívni.

28. §

Az ingatlan használója a rendes gazdálkodás körében köteles a veszélyeztetett termelvények őrzésére a fenyegető vadkár mértékével arányban álló leghatásosabbnak mutatkozó intézkedéseket (őrzés, riasztó berendezés elhelyezése) megtenni.

29. §

(1) Ha a vadászatra jogosult vadkárt észlel vagy arról értesül, köteles a további kár megelőzése, illetőleg elhárítása céljából a szükséges intézkedéseket megtenni. Nyúl által a gyümölcsösben okozott vadkár esetén a vadászatra jogosultnak a károsított területen a további károsítás elhárításáról a nyúl vadászatával haladéktalanul gondoskodnia kell, tilalmi időben a (2) bekezdés szerinti engedély megadása után.

(2) A nyúl által a gyümölcsösben okozott vadkár észlelője - ha a károsítás tilalmi időben történik - köteles a 15. § (4) bekezdésében említett engedély megadása érdekében a megyei szakigazgatási szervet haladéktalanul megkeresni.

VII.

Kártalanítási eljárás

30. §

(1) A károsult a vadkárt a károsodás helye szerint illetékes községi tanács végrehajtó bizottságának köteles az EVT. 36. §-ának (1) bekezdésben megszabott határidőn belül bejelenteni. A bejelentésről a községi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének az 1. számú melléklet szerint nyilvántartást kell vezetnie.

(2) A vadkárbecslést szakértő végzi. A megyei szakigazgatási szerv köteles szakértői névjegyzék összeállításával és a községi tanácsok végrehajló bizottságának rendelkezésére bocsátásával gondoskodni arról, hogy a vadkárbecslésre megfelelő szaktudással és tapasztalattal rendelkező érdektelen szakértő álljon rendelkezésre. A szakértőt a községi tanács VB rendeli ki.

(3) A vadkárbecslés időpontjáról és helyéről - az azon való részvétel céljából - a községi tanács végrehajtó bizottságának titkára az érdekelteket értesíti. A vadkárbecslést a bejelentéstől számított 8 napon belül kell lefolytatni.

(4) A vadkárbecslést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az előírt határidő után történt. Ha késedelmes bejelentés miatt a vadkár, vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt a bejelentő terhére kell figyelembe venni.

(5) A vadkárbecslésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a szakértő és a felek megnevezését, címét, a vadkárért az EVT 35. §-ának (3) bekezdése szerint felelős vadászatra jogosult megnevezését, a szakértő helyszíni megállapításait, az általa megállapított kár mértékét, valamint azt, hogy a károsult vadkárelhárítási feladatának hogyan tett eleget és hogy a felek vadkárátalány fizetésben megállapodtak-e. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell továbbá a felek, illetőleg képviselőik által a szakértő megállapításaira tett esetleges észrevételeket is.

(6) A jegyzőkönyv mintáját a 2. számú melléklet tartalmazza. A jegyzőkönyvet a szakértőnek és a jelenlevő feleknek (képviselőiknek) kell aláírniuk.

31. §

(1) A szakértő

- az előzetes vadkárbecslés során a vadkárral érintett területre vonatkozó tábla törzskönyvből [8/1965. (X. 17.) FM számú rendelet] vett és a terméseredményt befolyásoló adatokat,

- a vadkár mértékének végleges megállapításánál a termésbecslés végrehajtásáról szóló jogszabályban [4/1969. (II. 6.) MÉM számú rendelet] előírt állapotminősítési és átlagtermésre vonatkozó adatokat

köteles figyelembe venni.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett termésbecslési adatok a károsított táblára vonatkozóan nem állnak rendelkezésre, vagy a termésbecslést nem lehet a vadkárral érintett területre vonatkoztatni, az átlagtermés kiszámításánál a 4/1969. (II. 6.) MÉM számú rendelet 5. számú mellékletében foglaltak szerint kell eljárni.

32. §

(1) A szakértő köteles a vadkárbecslésről készült jegyzőkönyveket haladéktalanul átadni a községi tanács végrehajtó bizottsága titkárának. A vadkárbecslési jegyzőkönyv alapján a községi tanács végrehajtó bizottsága a felek között egyezség létrehozását kísérli meg. Ha ez eredménytelen, határozatot hoz. Határozatában a vadkárigénynek helyt ad vagy azt elutasítja. A kártalanítási kötelezettség teljesítésére 30 napos határidőt kell megállapítani.

(2) A vadkárbecslési eljárás költségeinek megfizetésére marasztalás esetén a vadászatra jogosultat, a vadkárigény elutasítása esetén az ingatlan használóját kell kötelezni.

33. §

A községi tanács végrehajtó bizottságának a kártalanítással kapcsolatos az EVT-ben, valamint e rendeletben nem szabályozott eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmaznia.

VIII.

Vadgazdálkodási alap

34. §

(1) A vadgazdálkodás fejlesztése céljára létesült vadgazdálkodásai alap (a továbbiakban: alap) bevételi forrásai:

a) - a 39/1967. (MÉM É 44) MÉM számú utasítás szerint járó haszonbérleti díjkülönbözet,

b) - a 19/1969. (MÉM É 13) MÉM számú utasítás 10. pontja értelmében az alapba utalandó bérkilövési díjak,

c) - mezőgazdasági termelőszövetkezet vadásztársasága részére átengedett vadászati jogért fizetendő vadgazdálkodás fejlesztési hozzájárulás.

(2) Az alap bevételeit elsősorban a vadgazdálkodás alábbi, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott céljainak támogatására kell fordítani:

a) a mesterséges vadtenyésztés (elsősorban a szárnyas vadtenyésztés) támogatására;

b) a nagyvad vérfelfrissítésére és

c) az engedélyezett vadtelepítés költségeinek fedezésére.

(3) Felhasználható, az alap a következő célokra is:

a) a vadgazdálkodás fejlesztését célzó propaganda, oktatás és a kutatómunka költségeihez való hozzájárulásra, továbbá

b) egyes trófeáknak nemzeti értékké nyilvánítása esetén a bérkilövési szerződést kötött vadászatra jogosult kártalanítására.

35. §

(1) Az alapnak a 34. § (2) bekezdésében foglalt célokra való felhasználásáról a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter évenként határoz.

(2) Azok a szervek, (vadászatra jogosított állami szervek, vadásztársaságok), amelyek az alapból juttatásban részesülnek, kötelesek a rendelkezésre bocsátott pénzösszeget a kiutaló határozatban megjelölt célra felhasználni.

(3) Az alapot a MÉM központi költségvetése keretében kell megtervezni és számon tartani.

IX.

Vegyes rendelkezések

36. §

(1) A vadgazdálkodással és a vadászattal kapcsolatos igazgatási feladatokat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - első fokon a megyei szakigazgatási szerv, másodfokon a MÉM látja el.

(2) Ha a vadászterület több megyére terjed ki, az eljárásra az a megyei szakigazgatási szerv az illetékes, amelynek illetékességi területén a vadászterület nagyobb (legnagyobb) része fekszik.

37. §

(1) A Magyar Vadászok Országos Szövetsége (MAVOSZ) az egyesületként működő vadásztársaságok közös szövetsége [Ptk. 79. § (1) bekezdése].

(2) A MAVOSZ feladata a vadásztársaságok és azok tagjainak társadalmi összefogása, érdekeik képviselete. Feladata ezen kívül a vadásztársaságok vadgazdálkodásának előmozdítása és egyesületi életének támogatása, a vadászok oktatása, nevelése, a vadászati és az ezzel kapcsolatos természetvédelmi kultúra fejlesztése.

38. §

Abban a kérdésben, hogy a vadászterületen levő nagyvadállomány indokolja-e a golyós lőfegyver engedélyezését megyei szakigazgatási szerv ad véleményt.

39. §

Ez a rendelet 1971. január 1-én lép hatályba.

Egyidejűleg

- a növényvédelemről szóló 43/1968. (XII. 6.) MÉM számú rendelet 13. számú mellékletének a vetési varjúra, a seregélyre, a szürke gémre és a téli búvármadarakra vonatkozó rendelkezései,

- a vadászati bérkilövések díjainak és egyéb feltételeinek megállapításáról szóló és a 2/1964. (Erd É 1.) OEF számú és a 16/1966. (Erd É 15.) OEF számú, valamint a 9/1967. (Erd É 10.) OEF számú utasításokkal módosított 36/1963. (Erd É 22.) OEF számú utasítás,

- a vadászati engedélyről és a lőjegyzékről szóló 21/1966. (Erd É 18.) OEF számú utasítás

hatályát veszti.

Dr. Dimény Imre s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

1. számú melléklet a 30/1970. (XII. 24.) MÉM számú rendelethez

VADKÁRBEJELENTÉSEK NYILVÁNTARTÁSA

[30/1970. (XII. 24.) MÉM sz. r. 30. § (1) bek.]

2. számú melléklet a 30/1970. (XII. 24.) MÉM számú rendelethez