62021CO0121(02)[1]

A Bíróság elnökhelyettesének végzése, 2021. szeptember 20. Cseh Köztársaság kontra Lengyel Köztársaság. Ideiglenes intézkedés - EUMSZ 279. cikk - Környezet - Lignitkitermelési tevékenységek külszíni bányában - A turówi (Lengyelország) lignitbánya - A végrehajtás elmaradása - A körülmények megváltozása - Hiány - Kényszerítő bírság. C-121/21 R. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ELNÖKHELYETTESÉNEK VÉGZÉSE

2021. szeptember 20. ( *1 )

"Ideiglenes intézkedés - EUMSZ 279. cikk - Környezet - Lignitkitermelési tevékenységek külszíni bányában - A turówi (Lengyelország) lignitbánya - A végrehajtás elmaradása - A körülmények megváltozása - Hiány - Kényszerítő bírság"

A C-121/21. R. sz. ügyben,

a Cseh Köztársaság (képviselik: M. Smolek, J. Vláčil és L. Dvořáková, meghatalmazotti minőségben)

felperesnek,

támogatja:

az Európai Bizottság (képviselik: K. Herrmann, M. Van Hoof, G. Gattinara és M. Noll-Ehlers, meghatalmazotti minőségben)

beavatkozó fél,

a Lengyel Köztársaság (képviseli: B. Majczyna, meghatalmazotti minőségben)

alperes ellen

az EUMSZ 279. cikk alapján ideiglenes intézkedések iránt 2021. június 7-én benyújtott kérelme tárgyában,

A BÍRÓSÁG ELNÖKHELYETTESE,

P. Pikamäe főtanácsnok meghallgatását követően,

meghozta a következő

Végzést

1 Ideiglenes intézkedések iránti kérelmével a Cseh Köztársaság azt kéri, hogy a Bíróság kötelezze a Lengyel Köztársaságot arra, hogy fizessen az Európai Unió költségvetése számára napi 5 millió euró összegű kényszerítő bírságot a Bíróság elnökhelyettesének 2021. május 21-iCseh Köztársaság kontra Lengyelország végzéséből (C-121/21 R, a továbbiakban: 2021. május 21-i végzés, EU:C:2021:420) eredő kötelezettségeinek elmulasztása miatt.

2 E kérelmet a Cseh Köztársaság által az EUMSZ 259. cikk alapján kötelezettségszegés megállapítása iránt 2021. február 26-án benyújtott kereset keretében terjesztették elő, amelynek célja annak megállapítása, hogy a Lengyel Köztársaság nem teljesítette az alábbi kötelezettségeit:

- a 2014. április 16-i 2014/52/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL 2014. L 124., 1. o.) módosított, az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2012. L 26., 1. o.; a továbbiakban: KHV-irányelv) - 4. cikkének (4)-(6) bekezdésével, 5. cikkének (1) és (2) bekezdésével és 6-9. cikkével összefüggésben értelmezett - 4. cikkének (1) és (2) bekezdéséből eredő kötelezettségeit, mivel lehetővé tette a lignitkitermelésre vonatkozó engedély hat évvel történő, környezeti hatásvizsgálat nélküli meghosszabbítását;

- a KHV-irányelv 6. cikkének (2)-(7) bekezdéséből, 7. cikkének (5) bekezdéséből, 8. cikkéből, 9. cikkéből, valamint 11. cikkének (1) bekezdéséből eredő kötelezettségeit, mivel lehetővé tette az érintett nyilvánosság kizárását a kitermelési tevékenység engedélyezésére vonatkozó eljárásból;

- a KHV-irányelv 11. cikkének (1) bekezdéséből eredő kötelezettségeit, mivel a wrocławi (Lengyelország) regionális környezetvédelmi hivatal igazgatójának 2020. január 21-i, a turówi lignitlelőhely kitermelésének 2044-ig történő folytatására irányuló projekt környezeti feltételeiről szóló határozatát (a továbbiakban: KHV-határozat) azonnal végrehajthatónak nyilvánította;

- a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2000. L 327., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 5. kötet, 275. o.) 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjából és b) pontjának ii. alpontjából eredő kötelezettségeit, mivel nem foglalt a KHV-határozatba abban az esetben alkalmazandó lehetséges eljárást, ha az érintett víztestekre vonatkozó, ezen irányelv 4. cikkének (5) bekezdése szerinti kivételt nem adják meg;

- a KHV-irányelv 6. cikkének (2)-(7) bekezdéséből, 7. cikkének (1), (2) és (5) bekezdéséből, valamint 8. cikkéből eredő kötelezettségeit, mivel nem tette lehetővé az érintett nyilvánosság és a Cseh Köztársaság részvételét a Lengyel Köztársaság éghajlatvédelemért felelős miniszterének 2020. március 20-i, a turówi lignitlelőhely kiaknázásának engedélyezéséről szóló 65/94. sz. engedély módosításáról rendelkező határozatának meghozatalához vezető eljárásban, amely határozattal e bánya lignitkitermelésre vonatkozó engedélyét hat évvel meghosszabbították (a továbbiakban: a lignitkitermelés 2026-ig szóló engedélye);

- a KHV-irányelv 9. cikkének (1) és (2) bekezdéséből eredő kötelezettségét, mivel nem tette közzé a lignitkitermelés 2026-ig szóló engedélyét, és azt érthető formában nem hozta a Cseh Köztársaság tudomására;

- a KHV-irányelv 11. cikkének (1) bekezdéséből eredő kötelezettségét, mivel nem tette lehetővé a lignitkitermelés 2026-ig szóló engedélyének bírósági felülvizsgálatát;

- a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2003. L 41., 26. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 7. kötet, 375. o.) 7. cikkéből eredő kötelezettségeit, mivel nem hozta nyilvánosságra a lignitkitermelés 2026-ig szóló engedélyét;

- az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésében foglalt lojális együttműködés elvéből eredő kötelezettségét, mivel nem nyújtott teljes körű tájékoztatást a lignitkitermelés 2026-ig szóló engedélyére vonatkozó eljárással kapcsolatban;

- a KHV-irányelv 2. cikkének az ezen irányelv 4. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett (1) bekezdéséből eredő kötelezettségét, mivel a lignitkitermelés 2026-ig szóló engedélyében nem vette kellően figyelembe a KHV-határozatot, és

- a KHV-irányelv 8a. cikke (1) bekezdésének b) pontjából eredő kötelezettségét, mivel nem határozta meg kellő mértékben a lignitkitermelés 2026-ig szóló engedélyében valamennyi környezeti feltételt.

3 2021. május 21-i végzésével a Bíróság elnökhelyettese arra kötelezte a Lengyel Köztársaságot, hogy haladéktalanul és a C-121/21. sz. ügyet befejező ítélet kihirdetéséig hagyja abba a lignitkitermelési tevékenységeket a turówi bányában.

4 A Cseh Köztársaság, mivel úgy ítélte meg, hogy a Lengyel Köztársaság nem tett eleget az e végzésből eredő kötelezettségeinek, benyújtotta a jelen ideiglenes intézkedés iránti kérelmet, amely arra irányul, hogy a Lengyel Köztársaságot kötelezettségszegés miatt kötelezzék arra, hogy fizessen meg napi 5 millió euró összegű kényszerítő bírságot az Unió költségvetése számára.

5 A 2021. június 29-én benyújtott írásbeli észrevételeiben a Lengyel Köztársaság e kérelem elutasítását kérte. Egyébiránt e tagállam azt kérte, hogy a Bíróság nagytanácsa értékelje ezt az ügyet, és hallgassa meg a felek szóbeli észrevételeit.

6 A Bíróság Hivatalához ugyanezen a napon benyújtott külön beadványában a Lengyel Köztársaság a Bíróság eljárási szabályzatának 163. cikkére alapított kérelmet terjesztett elő a 2021. május 21-i végzés visszavonása iránt. Ezenkívül e tagállam azt kérte, hogy a Bíróság nagytanácsa értékelje ezt az ügyet, és hallgassa meg a felek szóbeli észrevételeit.

A Lengyel Köztársaságnak a 2021. május 21-i végzés visszavonása iránti kérelméről

A Lengyel Köztársaság által előterjesztett, az ügynek a Bíróság nagytanácsa elé történő utalása és a felek meghallgatásának megszervezése iránti kérelemről

7 A Lengyel Köztársaság úgy véli, hogy a 2021. május 21-i végzésben szóban forgó ideiglenes intézkedés fenntartása esetén veszélybe sodort, a környezettel, az egészséggel és az emberi élettel, valamint a biztonsággal kapcsolatos érdekek érzékeny jellegére és rendkívüli fontosságára tekintettel az e végzés visszavonására irányuló kérelmet a Bíróság nagytanácsának kell megvizsgálnia.

8 Ezenkívül a Lengyel Köztársaság úgy véli, hogy az ügy összetettségére tekintettel a kérelem elbírálása érdekében el kell rendelni a felek meghallgatását.

9 E tekintetben először is emlékeztetni kell arra, hogy az eljárási szabályzatnak a Bíróság elnökhelyettesének igazságszolgáltatási feladatairól szóló, 2012. október 23-i 2012/671/EU bírósági határozat (HL 2012. L 300., 47. o.) 1. cikkével összefüggésben értelmezett 161. cikkének (1) bekezdése szerint a Bíróság elnökhelyettese maga határoz a végrehajtás felfüggesztése vagy ideiglenes intézkedések iránti kérelmekről, vagy késedelem nélkül a Bíróság elé utalja e kérelmeket.

10 Így e rendelkezések alapján a Bíróság elnökhelyettesét megilleti az ideiglenes intézkedés iránti kérelmek elbírálására vonatkozó jogkör, illetve amennyiben úgy ítéli meg, hogy az ügy sajátos körülményeire tekintettel a kérelmet ítélkező testület elé kell utalni, a kérelmet a Bíróság elé utalhatja.

11 Ebből következik, hogy kizárólag a Bíróság elnökhelyettesének feladata annak eseti alapon történő értékelése, hogy az elé terjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelmeket valamely ítélkező testületnek való kiosztás céljából a Bíróság elé kell-e utalni.

12 A jelen ügyben a Lengyel Köztársaságnak a 2021. május 21-i végzés visszavonására irányuló kérelme nem tár fel egyetlen olyan tényezőt sem, amely szükségessé tenné valamely ítélkező testületnek való kiosztását, így e kérelmet nem kell a Bíróság elé utalni.

13 Másodszor, ami a felek meghallgatására irányuló kérelmet illeti, emlékeztetni kell arra, hogy kizárólag az ideiglenes intézkedésről határozó bíró rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a jogvita tárgya és az említett jogvita eldöntéséhez a felek által nyújtandó felvilágosítás szükségessége szempontjából értékelje e kérelemnek helytállóságát (lásd analógia útján: 2020. március 3-iBizottság kontra Lengyelország végzés, C-791/19 R, nem tették közzé, EU:C:2020:147, 9. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

14 A jelen ügyben, mivel az iratok alapján elegendő információ áll rendelkezésre a határozathozatalhoz, nem kell megszervezni a felek meghallgatását.

Az ügy érdeméről

Érvelés

15 Kérelmének alátámasztására a Lengyel Köztársaság először is azt állítja, hogy a 2021. május 21-i rendelet végrehajtása céljából végzett elemzések alapján megállapítható, hogy a turówi bányában történő lignitkitermelési tevékenység abbahagyása szükségszerűen a turówi erőmű végleges leállását eredményezné. E tagállam szerint az erőmű - technológiai kialakítása folytán - valamennyi energiablokk leállítását követően nem indítható újra. Ezenkívül a Lengyel Köztársaság megjegyzi, hogy a technológiai és logisztikai akadályok, valamint a környezetvédelmi követelmények nem teszik lehetővé, hogy a turówi erőműben más külszíni bányákból származó lignitet égessenek. Ezeket a körülményeket a 2021. május 21-i végzésben nem vették figyelembe.

16 Másodszor, a Lengyel Köztársaság azzal érvel, hogy a turówi bánya lignitkitermelési tevékenységének felfüggesztése a környezetre és a biztonságra nézve veszélyt jelenthet, így például talajsüllyedéshez vezethet, ami a vízelvezető rendszer állagromlását vagy az elszivárgás elleni szűrő károsodását eredményezheti.

17 Harmadszor a Lengyel Köztársaság úgy véli, hogy a lignitkitermelési tevékenység folytatása a turówi bánya biztonságának fenntartása céljából is szükséges. E tevékenységek folytatása nélkül ugyanis nem lehet garantálni a lejtők és a talaj stabilitását az eső- és talajvíz beszivárgása miatti negatív hatásokkal szemben.

18 Negyedszer a Lengyel Köztársaság azzal érvel, hogy a turówi bánya lignitkitermelési tevékenységének abbahagyása esetén nem lehet megakadályozni a cseh területen a felszín alatti vizek szintjének csökkenését. E tagállam szerint e tevékenységeknek az alapeljárás időtartamára való felfüggesztése nem alkalmas arra, hogy hozzájáruljon a cseh területen történő vízellátás javításához.

19 Ötödször a Lengyel Köztársaság azt állítja, hogy e tevékenységek felfüggesztése valós veszélyt jelenthet a lengyel és európai villamosenergia-rendszer biztonságára nézve. A rogowieci (Lengyelország) erőműben 2021. május 17-én bekövetkezett meghibásodás nyilvánvalóvá tette, hogy a kitermelési tevékenység felfüggesztése fokozott kockázatot jelentene a lengyel villamosenergia-hálózat biztonságára nézve.

20 Hatodszor és utolsósorban a Lengyel Köztársaság lényegében azzal érvel, hogy a turówi bánya lignitkitermelési tevékenységének abbahagyása Bogatynia (Lengyelország) és Zgorzelec (Lengyelország) területén zavart okozhat az ivóvízellátásban és a távfűtési szolgáltatásban, ami veszélyeztetné az e területen élők egészségét.

Értékelés

21 Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy az eljárási szabályzat 162. cikkének (1) bekezdése értelmében az ideiglenes intézkedést elrendelő végzéssel szemben nincs helye fellebbezésnek.

22 Ezzel szemben e szabályzat 163. cikke értelmében a körülmények megváltozása esetén az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzés a fél kérelmére az eljárás során bármikor módosítható vagy visszavonható. A "körülmények megváltozásának" fogalma többek között minden olyan ténybeli vagy jogi körülmény felmerülésére vonatkozik, amely megkérdőjelezheti az ideiglenes intézkedésről határozó bírónak a végrehajtás felfüggesztésére vagy az ideiglenes intézkedés elrendelésére vonatkozó feltételekkel kapcsolatos értékelését.

23 Éppen ezért azt kell megvizsgálni, hogy a Lengyel Köztársaság által az eljárási szabályzat 163. cikkére alapított kérelmének alátámasztására felhozott tényezők az e cikk értelmében vett "körülmények megváltozásának" minősülnek-e.

24 E tekintetben először is meg kell állapítani, hogy a Lengyel Köztársaságnak a jelen végzés 15-19. pontjában kifejtett érvei lényegében megismétlik vagy kifejtik az e tagállam által a Cseh Köztársaság 2021. február 26-án benyújtott ideiglenes intézkedés iránti kérelemére vonatkozóan előterjesztett írásbeli észrevételekben előadott érveket. Az ilyen érvek következésképpen nem minősülhetnek az eljárási szabályzat 163. cikke értelmében vett "körülmények megváltozásának", következésképpen azokat el kell utasítani.

25 Másodszor, a Lengyel Köztársaságnak a jelen végzés 20. pontjában kifejtett érveit illetően elegendő megállapítani, hogy e tagállam nem támasztja alá kellőképpen, hogy a turówi bánya lignitkitermelésének abbahagyása Bogatynia és Zgorzelec területén a távfűtési szolgáltatásban és az ivóvízellátásban okozott zavarok valós veszélyével járna. Következésképpen ezek az állítások sem tekinthetők a 163. cikk értelmében vett "körülmények megváltozásának", ami kérdésessé tehetné a 2021. május 21-i végzésben foglalt értékeléseket.

26 E körülmények között el kell utasítani a Lengyel Köztársaságnak a 2021. május 21-i végzés visszavonására irányuló kérelmét.

A Cseh Köztársaság kényszerítő bírság fizetése iránti kérelméről

Az ügynek a Bíróság nagytanácsa elé történő utalása és a felek meghallgatásának megszervezése iránt a Lengyel Köztársaság által előterjesztett kérelemről

27 A Lengyel Köztársaság úgy véli, hogy a 2021. május 21-i végzéssel elrendelt ideiglenes intézkedésekre tekintettel a Cseh Köztársaság által benyújtott, kényszerítő bírság iránti kérelmet a Bíróság nagytanácsának kell megvizsgálnia. Egyébiránt a Lengyel Köztársaság azt állítja, hogy a valamely tagállammal szemben kényszerítő bírságot kiszabó határozatot nem hozhatja meg egyesbíróként eljáró bíróság.

28 Ezenkívül a Lengyel Köztársaság úgy véli, hogy az ügy összetettségére tekintettel a kérelem elbírálása érdekében el kell rendelni a felek meghallgatását.

29 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy - amint az a jelen végzés 9-13. pontjából kitűnik - a Bíróság elnökhelyettese az ügyet a Bíróság elé utalhatja annak érdekében, hogy azt valamely ítélkező testületnek ossza ki.

30 A jelen ügyben, mivel a Cseh Köztársaság által benyújtott, kényszerítő bírság iránti kérelem nem tartalmaz egyetlen olyan tényezőt sem, amely szükségessé tenné valamely ítélkező testületnek való kiosztását, azt nem kell a Bíróság elé utalni.

31 Egyébiránt, amint az a jelen végzés 13. pontjából kitűnik, az ideiglenes intézkedésről határozó bíró megszervezheti a felek meghallgatását, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az szükséges az elé terjesztett kérelem elbírálásához.

32 A jelen ügyben, mivel az iratok alapján elegendő információ áll rendelkezésre a határozathozatalhoz, nem kell megszervezni a felek meghallgatását.

Az elfogadhatóságról

33 A Lengyel Köztársaság lényegében azzal érvel, hogy a Cseh Köztársaság által benyújtott, kényszerítő bírság iránti kérelem elfogadhatatlan, mivel az ideiglenes intézkedés iránti eljárás keretében kizárólag a Bizottság - mint a Szerződések őre - nyújthat be valamely tagállammal szembeni kényszerítő bírság kiszabása iránti kérelmet.

34 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Szerződés által létrehozott jogorvoslati rendszerben a felek nemcsak az alapeljárásban megtámadott aktus végrehajtásának felfüggesztését kérhetik az EUMSZ 278. cikk alapján, hanem ideiglenes intézkedések elrendelése érdekében az EUMSZ 279. cikkre is hivatkozhatnak. Ezen utóbbi rendelkezés értelmében az ideiglenes intézkedésről határozó bíró ideiglenes jelleggel többek között megfelelő kötelezettségeket írhat elő a másik féllel szemben (2017. november 20-iBizottság kontra Lengyelország végzés, C-441/17 R, EU:C:2017:877, 96. pont).

35 Az EUMSZ 279. cikk tehát hatáskört biztosít a Bíróság számára, hogy a végleges határozat teljes érvényesülésének biztosítása érdekében elrendelje az általa szükségesnek tartott ideiglenes intézkedéseket (2017. november 20-iBizottság kontra Lengyelország végzés, C-441/17 R, EU:C:2017:877, 97. pont).

36 Konkrétan, az ideiglenes intézkedésről határozó bírónak rendelkeznie kell azzal a lehetőséggel, hogy a felek egyikével szemben az EUMSZ 279. cikk alapján előírt kötelezettség hatékonyságát oly módon biztosítsa, hogy intézkedést fogad el az ideiglenes intézkedés iránti kérelem tárgyában hozott végzés említett fél általi teljesítése érdekében. Ilyen intézkedés lehet többek között a kényszerítő bírság kiszabása abban az esetben, ha az említett kötelezettséget az érintett fél nem teljesíti (2017. november 20-iBizottság kontra Lengyelország végzés, C-441/17 R, EU:C:2017:877, 100. pont).

37 A fentiekből következik, hogy valamely tagállam hivatkozhat az EUMSZ 279. cikkre annak érdekében, hogy olyan ideiglenes intézkedések elrendelését kérje, mint a kényszerítő bírság kiszabása egy olyan féllel szemben, aki az e rendelkezés alapján vele szemben előírt kötelezettséget nem teljesíti.

38 E körülmények között elfogadható a Cseh Köztársaságnak a kényszerítő bírság Lengyel Köztársasággal szembeni kiszabására irányuló kérelme.

Az ügy érdeméről

Érvelés

39 A Cseh Köztársaság azt kéri, hogy a Bíróság elnökhelyettese a Lengyel Köztársasággal szemben napi 5 millió euró összegű kényszerítő bírságot szabjon ki, és ezt az összeget az Unió költségvetésébe utalják át.

40 A Cseh Köztársaság emlékeztet arra, hogy a 2021. május 21-i végzésben a Bíróság elnökhelyettese arra kötelezte a Lengyel Köztársaságot, hogy haladéktalanul és az érdemi ügyet lezáró ítélet kihirdetéséig hagyja abba a turówi bányában a lignitkitermelési tevékenységet.

41 A Cseh Köztársaság szerint e kötelezettség főszabály szerint azonnal, de legkésőbb néhány napon belül teljesíthető. Továbbá úgy véli, hogy a Lengyel Köztársaság nem hivatkozhat semmiféle jogszerű indokra annak igazolása, hogy az említett kötelezettséget hét nappal a 2021. május 21-i végzés kihirdetését követően sem teljesítette. A Cseh Köztársaság megjegyzi, hogy a turówi bányát üzemeltető társaság 2021. május 21-én nyilatkozatot tett arról, hogy a bányászati tevékenységet nem függesztik fel. Egyébiránt a Lengyel Köztársaság miniszterelnöke is ilyen értelmű nyilatkozatot tett. Ezenkívül a 2021. május 30-án készült képek, valamint a 2021. május 31-én és június 1-jén foganatosított zajmérések azt bizonyítják, hogy a turówi bányában a lignitkitermelés továbbra is folyamatban van.

42 Ebben az összefüggésben a Cseh Köztársaság először is emlékeztet arra, hogy a 2021. május 21-i végzés csupán arra kötelezi a Lengyel Köztársaságot, hogy hagyja abba a lignitkitermelést a turówi bányában. Következésképpen a Lengyel Köztársaságot továbbra is szabadon elvégezheti a bánya vagy a berendezések karbantartásához szükséges tevékenységeket. Másodszor a Cseh Köztársaság hangsúlyozza, hogy nem nyert bizonyítást, hogy a turówi bánya lignitkitermelésének azonnali beszüntetése a bánya által táplált erőmű működtetésének azonnali beszüntetését is maga után vonná. Mindenesetre a Lengyel Köztársaságnak továbbra is lehetősége lenne arra, hogy a területén található többi erőművet arra kötelezze, hogy növeljék villamosenergia-termelésüket, illetve hogy a határokon átnyúló villamosenergia-kereskedelem előnyeit élvezze. Végül harmadszor, a Cseh Köztársaság szerint a Lengyel Köztársaság nem hivatkozhat érvényesen arra, hogy további határidőre van szüksége a 2021. május 21-i végzésből eredő kötelezettségeinek teljesítéséhez, miközben eleve megtagadja a kötelezettségeinek teljesítését, és egyáltalán nem tesz intézkedéseket az abban foglaltaknak való megfelelés érdekében.

43 E körülmények között a Cseh Köztársaság úgy véli, hogy a megfelelő összegű kényszerítő bírság kiszabása alkalmas annak biztosítására, hogy a Lengyel Köztársaság eleget tegyen a 2021. május 21-i végzésből eredő kötelezettségeinek.

44 A Cseh Köztársaság azt állítja, hogy a Lengyel Köztársaság szándékosan nem tett eleget a 2021. május 21-i végzésből eredő egyetlen kötelezettségének sem, még részben sem. A Cseh Köztársaság úgy véli, hogy a turówi bányában folytatott bányászati tevékenység beszüntetése hozzávetőleg 3 milliárd euró összegű költséggel járna. Így, ha e tevékenységet a 2021. május 21-i végzés alapján egy teljes évre beszüntetnék, ez hozzávetőleg napi 8,2 millió euró költséget jelentene. Éppen ezért a Cseh Köztársaság azon a véleményen van, hogy a Lengyel Köztársasággal szemben napi 5 millió euró összegű, az Unió költségvetése javára fizetendő kényszerítő bírságot kell kiszabni.

45 A Lengyel Köztársaság először is arra hivatkozik, hogy a 2021. május 21-i végzés kihirdetését követően számos intézkedést hozott e végzés végrehajthatóvá tételét elősegítő objektív feltételek meghatározása érdekében. Ily módon az említett végzés végrehajtása céljából folytatott konzultációkból és tanulmányokból következik az, hogy a turówi bánya lignitkitermelési tevékenységének hirtelen beszüntetése veszélyt jelentene az emberi életre és egészségre, valamint a közbiztonságra és a környezetre.

46 Másodszor a Lengyel Köztársaság lényegében azzal érvel, hogy a kényszerítő bírság Cseh Köztársaság által javasolt összege, azaz napi 5 millió euró, a jelen ügy körülményeihez képest nyilvánvalóan aránytalan, és nem áll összhangban a Bíróság e területre vonatkozó ítélkezési gyakorlatával. Ezenkívül a Lengyel Köztársaság azt állítja, hogy a Cseh Köztársaság ilyen összegre tett javaslata joggal való visszaélésnek minősül.

Értékelés

47 Emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság elnökhelyettese a 2021. május 21-i végzésben arra kötelezte a Lengyel Köztársaságot, hogy haladéktalanul és a C-121/21. sz. ügyet lezáró ítélet kihirdetéséig hagyja abba a turówi bányában folytatott lignitkitermelési tevékenységet.

48 Márpedig az ügy irataiból egyértelműen kitűnik, hogy a Lengyel Köztársaság nem tett eleget e végzésben foglaltaknak.

49 E körülmények között szükségesnek tűnik tehát a 2021. május 21-i végzéssel elrendelt ideiglenes intézkedések hatékonyságának megerősítése a Lengyel Köztársasággal szembeni kényszerítő bírság kiszabása útján annak érdekében, hogy visszatartsa e tagállamot az e végzésben foglaltaknak megfelelő magatartás tanúsításának késleltetésétől.

50 E kényszerítő bírság összegét illetően meg kell jegyezni, hogy a Cseh Köztársaság által előterjesztett javaslatok nem köthetik az ideiglenes intézkedésről határozó bírót, mivel ez utóbbi továbbra is szabadon határozhatja meg a kiszabandó kényszerítő bírságot olyan összegben és formában, amelyet megfelelőnek vél ahhoz, hogy arra ösztönözze a Lengyel Köztársaságot, hogy teljesítse a 2021. május 21-i végzésből eredő kötelezettségeit, mivel a kiszabott kényszerítő bírságot úgy kell meghatározni, hogy az egyrészt megfeleljen a körülményeknek, másrészt pedig arányos legyen a megállapított kötelezettségszegéssel, valamint az érintett állam fizetőképességével (lásd analógia útján: 2020. november 12-iBizottság kontra Belgium [Külföldi ingatlanokból származó jövedelmek] ítélet, C-842/19, nem tették közzé, EU:C:2020:915, 63. és 64. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

51 A jelen ügy körülményeire tekintettel, és figyelembe véve különösen azt, hogy a 2021. május 21-i végzés olyan ideiglenes intézkedésekre vonatkozik, amelyek teljesítése a környezetben és az emberi egészségben okozott súlyos és helyrehozhatatlan kár elkerüléséhez szükséges, a Lengyel Köztársaságot kötelezni kell arra, hogy fizessen a Bizottságnak napi 500000 euró összegű kényszerítő bírságot a jelen végzés Lengyel Köztársasággal való közlésének napjától a 2021. május 21-i végzésben foglaltak teljesítésének napjáig.

A fenti indokok alapján a Bíróság elnökhelyettese a következőképpen határozott:

1) A Bíróság elnökhelyettese a 2021. május 21-iCseh Köztársaság kontra Lengyelország végzésének (C-121/21 R, EU:C:2021:420) a visszavonására irányuló kérelmet elutasítja.

2) A Bíróság elnökhelyettese a Lengyel Köztársaságot kötelezi arra, hogy fizessen az Európai Bizottságnak napi 500000 euró összegű kényszerítő bírságot a jelen végzés Lengyel Köztársasággal való közlésének napjától a Bíróság elnökhelyettesének 2021. május 21-iCseh Köztársaság kontra Lengyelország végzésében (C-121/21 R, EU:C:2021:420) foglaltak teljesítésének napjáig.

3) A Bíróság elnökhelyettese a költségekről jelenleg nem határoz.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: lengyel.