797/B/1991. AB határozat

a vízgazdálkodási társulatokról szóló 1977. évi 28. tvr. végrehajtására kiadott 41/1977. (XI. 3.) MT rendelet 3. § (5) bekezdése, az 5-11. §-ai és a 17. § (3) bekezdése, valamint a 18. § (1) bekezdés c), d) pontjai alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványok vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő

határozatot.

Az Alkotmánybíróság a vízgazdálkodási társulatokról szóló 1977. évi 28. tvr. (a továbbiakban: tvr.) végrehajtására kiadott 41/1977. (XI. 3.) MT rendelet (a továbbiakban: Ttvr.) 3. § (5) bekezdése, az 5-11. §-ai és a 17. § (3) bekezdése, valamint a 18. § (1) bekezdés c), d) pontjai alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasítja.

INDOKOLÁS

1. A vízgazdálkodási társulatokról szóló 1977. évi 28. törvényerejű rendelet 3. § (1) bekezdése szerint a társulatot a helyi közcélú vízgazdálkodási feladat megvalósításában érdekelt jogi személyek és állampolgárok többsége önkéntesen hozza létre.

A társulat közcélú feladataiban érdekeltnek kell tekinteni minden jogi és természetes személyt, aki az érdekeltségi területen ingatlant használ (3. § (3) bekezdés).

A társulat érdekeltségi területe az a terület, amelyre a helyi közcélú vízgazdálkodási feladat ellátása során megvalósuló vízilétesítmény műszaki hatása kiterjed (3. § (2) bekezdés).

Az érdekelt a társulat közcélú feladatainak megvalósításához érdekeltsége arányában köteles hozzájárulni (3. § (5) bekezdés).

A Ttvr. 22. § (1) bekezdése a tvr. végrehajtásáról való gondoskodásra a Minisztertanácsot hatalmazza fel. A 41/1977. (XI. 3.) MT rendelet (a továbbiakban: Tvhr.) 5. § (1) bekezdése szerint az érdekeltségi hozzájárulás összege a taggyűlés által megállapított teljes hozzájárulási összegnek az érdekeltség szerinti hányada.

Az érdekeltség arányát - a társulati érdekeltségi egység alapulvételével - az érdekelt tényleges ingatlanhasználatának megfelelően kell megállapítani (5. § (2) bek).

A Tvhr. 5. §. (2) bekezdése határozza meg az érdekeltség arányát, a további 6-10. §-ai pedig rendelkeznek az érdekeltségi hozzájárulás megállapításának, kivetésének és behajtásának részletes eljárási szabályairól.

Ugyancsak a Ttvr. végrehajtására adták ki a 4/1978. (XII. 12.) OVH rendelkezést (a továbbiakban: R.).

Az R. 11. § (2) bekezdése szerint:" Ha a társulat a jogszabályoknak megfelelően megalakult, közfeladataiban a tagként be nem lépett, területileg érintett kisebbség is a jogszabály erejénél fogva érdekeltté válik.

Az R. 17. § (3) bekezdése pedig arról rendelkezik,hogy az érdekeltségi hozzájárulás differenciálása az eltérések mérlegelésével határozható meg. Ugyanezt szabályozza a Tvhr. 18. § (1) bekezdés c) és d) pontja is, amelyek a taggyűlés hatáskörébe utalják az érdekeltségi hozzájárulás és a differenciálás mértékének megállapítását. Az R. 19. § (1) bekezdése szerint az érdekeltségi hozzájárulás köztartozás jellegű.

2. Az indítványozók a Tvhr.-nek az érdekeltségi hozzájárulásra vonatkozó szabályai vizsgálatát kérték. Ezek alkotmányellenessége megállapítását és megsemmisítését azért kérték, mert

- amennyiben "közcélú hozzájárulás" - tehát adó - beszedésére hatalmazza fel a vízgazdálkodási társulatot, ütközik az 1990. évi XCI. tv. 6. § (1) bekezdésével;

- amennyiben a szolgáltatás igénybevételét teszi kötelezővé, a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 205. §-ával ellentétes tartalmú;

- amennyiben pedig a differenciálást is lehetővé teszi, ellentétben áll az Alkotmány 70/A. §-ával.

Alkotmányellenesség állapítható meg - szerintük- azért is, mert a rendeleti szabályozás nem állhat ellentétben a törvénnyel (Alkotmány 35. § (2) bekezdés).

3. Az indítvány alaptalan.

A jogi szabályozásnak az 1. pontban ismertetett lényege szerint a vízgazdálkodási társulatok által megállapítható és beszedhető un. érdekeltségi hozzájárulás, bár közcélú feladatok megvalósítása érdekében történik, nem minősül adónak, illetőleg az állampolgároknak a közterhekhez való hozzájárulási kötelezettségének (Alkotmány 70/I. §). A Tvhr., illetőleg a módosított R. sem tekinti a hozzájárulást adónak. Az R. 19. § (1) bekezdése szerint az érdekeltségi hozzájárulás "köztartozás jellegű"; ebből pedig sem nyelvtani sem tartalmi elemzéssel nem lehet arra az értelmezésre jutni, hogy a kötelezettség adó illetőleg a közterhekhez való hozzájárulás. Ennek csak a megállapított hozzájárulás behajtásánál, a végrehajtási eljárás során a kielégítési sorrendnél / 1979. évi 18. tvr. (a továbbiakban: Vht.) 105. §/ van jogi jelentősége.

Nem alapos az indítvány a Ptk. 205. és 206. §-aival kapcsolatosan előadottak tekintetében sem.

A Ptk. 198. § (3) bekezdése szerint:" Szolgáltatásra irányuló kötelezettség és jogosultság jogszabályból vagy hatósági rendelkezésből szerződéskötés nélkül is keletkezhet, ha a jogszabály vagy a törvényes jogkörben eljáró hatóság így rendelkezik, és a kötelezettet, a jogosultat és a szolgáltatást kellő pontossággal meghatározza. "Ebben az esetben ...a szerződésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. " Az elbírált esetben a hozzájárulási kötelezettség jogalapját jogszabály / Ttvr. 3. § (5) bekezdése és az R. 11. § (2) bekezdése/ rendelkezése határozza meg és nem az érdekelt feleknek a szerződéskötésben kifejeződő megállapodása. (Ptk. 205. §.)

A felhívott rendelkezések tehát nem állnak ellentétben a Ptk.-nak a szerződésekre vonatkozó rendelkezéseivel.

Alaptalan az Alkotmány 70/A.§-ára való hivatkozás is. Az Alkotmány 70/A.§-a szerint: A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín,nem,nyelv vallás, politikai vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. A diszkrimináció tilalma azonban nem jelenti azt, hogy minden megkülönböztetés tilos. A megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőnek (egyenlő méltóságú személynek) kell kezelnie, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságok és a kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni.

Az azonban, hogy a támadott jogszabály az ingatlan használói tekintetében az érdekeltségi területek eltérése, vagy a vízimunkák és vízilétesítmények által az ingatlanokra gyakorolt hatása, illetőleg az ingatlanok jellege szerint mérlegelési lehetőséget ad az érdekeltségi hozzájárulás arányának megállapításánál, nem ütközik az Alkotmány idézett rendelkezésének a tilalmába.

Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.

Budapest, 1991 október 2.

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.

előadó alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.

alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás s. k.

alkotmánybíró