1977. évi 28. törvényerejű rendelet

a vízgazdálkodási társulatokról

Bevezető rendelkezések

1. § (1) A vízgazdálkodási társulat (a továbbiakban: társulat) az érdekelt jogi személyek és állampolgárok bevonásával helyi közcélú vízgazdálkodási feladatok szervezett ellátásáról gondoskodik. A társulat a helyi közcélú vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő üzemi vízrendezési, talajvédelmi és mezőgazdasági vízhasznosítási tevékenységet is folytat,

(2) A társulat jogi személy, amely a jogszabályok keretei között alapszabályának és más belső szabályzatainak megfelelően működik.

(3)[1] A társulat a helyi vízgazdálkodási feladatok megvalósítása során közcélú vízilétesítményt hoz létre, amely annak rendeltetését, illetőleg vízgazdálkodási jelentőségét alapul véve az állam, vagy a helyi önkormányzat tulajdona.

2. § (1) A társulat: vízitársulat vagy víziközmű társulat.

(2) A vízitársulat helyi vízrendezési, illetőleg ezekkel összefüggő műszaki jellegű talajvédelmi feladatokat lát el, továbbá mezőgazdasági vízhasznosítási munkákat végez.

(3)[2] Víziközmű társulat: a vízműtársulat és a csatornamű társulat, valamint a belterületi vízelvezető társulat. A vízműtársulat a település (az együttesen ellátott települések) ivóvízellátását szolgáló víziközművet, a csatornamű társulat a településen (az együttesen ellátott településeken) a szennyvízelvezetés (csatornázás) és szennyvíztisztítás célját szolgáló csatornaközművet, a belterületi vízelvezető társulat a település belterületét a káros vizektől mentesítő belterületi vízelvezető műveket hoz létre, illetőleg azokat fejleszti.

3. § (1) A társulatot a vízgazdálkodási egységet alkotó területen a helyi közcélú vízgazdálkodási feladat megvalósításában érdekelt jogi személyek és állampolgárok többsége önkéntesen hozza létre.

(2) A társulat érdekeltségi területe az a terület, amelyre a helyi közcélú vízgazdálkodási feladat ellátása során megvalósuló vízilétesítmény műszaki hatása kiterjed.

(3) A társulat közcélú feladataiban érdekelt az érdekeltségi területen ingatlant ténylegesen használó minden jogi személy és állampolgár (a továbbiakban: érdekelt).

(4) A társulat közcélú feladataiban érdekelt kisebbségnek és a tagoknak a társulati érdekeltséggel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit egymással összhangban kell kialakítani.

(5) Az érdekelt a társulat közcélú feladatainak megvalósításához érdekeltsége arányában köteles hozzájárulni (érdekeltségi hozzájárulás).

A társulat megalakulása és alapszabálya

4. § (1) A társulat megalakítását szervező bizottság készíti elő.

(2) A szervező bizottság az előkészítő munkája során köteles arra is, hogy az érdekeltek teljes körének véleményét feltárja, valamint a terület-és településfejlesztésben érdekelt állami és társadalmi szervek álláspontját megismerje.

(3) A társulat megalakul, ha

a) az alakuló taggyűlés elhatározza a társulat megalakítását, megalkotja a társulat alapszabályát, megválasztja a társulat irányító és ellenőrző szerveit, tisztségviselőit, valamint kinevezi a vízitársulat munkaszervezetének ügyvezető igazgatóját,

b) az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv az alapszabályt jóváhagyja, és

c) a társulatot a törzskönyvbe bejegyzik.

5. § A társulat alapszabálya a társulati érdekeltségi viszonyok rendjének, a társulat szervezetének és működésének az alapokmánya, amelyben meg kell határozni:

a) a társulat nevét, székhelyét, feladatait, érdekeltségi területét és tevékenységi körét,

b) a tagok jogait és kötelességeit,

c) a társulati érdekeltségi egységet, a tagok érdekeltségi hozzájárulásának a szabályait,

d) a társulat testületi szerveire és azok működésére, jogaira és kötelezettségeire, valamint a tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat,

e)[3] a társulat gazdálkodására (üzemi tevékenységére), magasabb vezető állású dolgozóira vonatkozó általános szervezeti és működési szabályokat, valamint a vízitársulat vállalkozási tevékenységének kereteit.

f) a társulat képviseletének módját és a képviselőkre vonatkozó szabályokat,

g) mindazt, aminek rendezését jogszabály az alapszabályra utalja, vagy a taggyűlés szükségesnek tartja.

A tagsági viszony

6. § (1) A társulat tagja csak érdekelt lehet.

(2) A tag joga, hogy

a) érdekeltségével arányos szavazati joggal részt vegyen a társulati feladatok meghatározásában,

b) magát, vagy a jogi személy tag képviselőjét tisztségre megválasszák, ha kizáró ok vagy összeférhetetlenség nem áll fenn,

c) a tisztségviselőktől és a társulat magasabb vezető állású dolgozóitól felvilágosítást kérjen a társulatot vagy a saját érdekeltségét érintő bármely kérdésről,

d) az érdekeltségével kapcsolatos jogai vagy kötelezettségei megállapítása ügyében - ha az intézőbizottság a felszólalását elutasította - felülvizsgálati kérelemmel forduljon a taggyűléshez,

e) a társulat tevékenységi körébe tartozó üzemi (üzemen belüli vagy üzemközi) vízimunka elvégzésére a társulattal megállapodást kössön.

(3) A tag kötelessége, hogy

a) az érdekeltségi hozzájárulást határidőre megfizesse, vagy az annak megváltásaként vállalt munkát elvégezze,

b) részt vegyen a taggyűlésen és a társulat minden olyan szervének tevékenységében, amelyben a részvételt elvállalta.

(4) A tag a társulat kötelezettségeiért a saját vagyonával nem felel.

7. § A tagsági viszony megszűnik, ha

a) a tag a társulatból kilép, vagy az érdekeltségének alapjául szolgáló jogcím megszűnik,

b) a jogi személy tag jogutód nélkül megszűnik, vagy az állampolgár tag meghal,

c) a társulat jogutód nélkül megszűnik.

A társulat szervei

8. § (1) A társulat demokratikus önkormányzat alapján működik. A társulat szervezetét és testületi működését érintő minden kérdésben a társulat szervei döntenek.

(2) A társulat szervei:

a) a taggyűlés,

b) az intézőbizottság,

c) az ellenőrző bizottság.

(3) A társulat tisztségviselői:

a) a társulat elnöke,

b) az elnökhelyettes,

c) az intézőbizottság tagjai,

d) az ellenőrző bizottság elnöke és tagjai,

e) a területi érdekképviseleti szervbe választott küldöttek.

9. § (1) A társulat legfőbb testületi szerve a taggyűlés, amely a tagok összességéből áll.

(2) Kizárólag a taggyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály és más belső szabályzatok megállapítása és módosítása,

b) az intézőbizottság és az ellenőrző bizottság létrehozása, a tisztségviselők megválasztása, beszámoltatása, felmentése és visszahívása,

c) a gazdasági tervek, a mérleg és az eredménykimutatás megállapítása,

d) a társulati érdekeltségi viszonnyal, valamint a gazdálkodással kapcsolatos általános vagy elvi jelentőségű kérdések eldöntése,

e) a vízitársulat által az érdekeltek, illetve más megrendelők részére megrendelésre végezhető munkák kereteinek általános meghatározása,

f) a társulati tag felülvizsgálati kérelmének az elbírálása, amelyet az elnök, az intézőbizottság döntése (intézkedése) ellen jelentett be,

g) a társulatok érdekképviseletével kapcsolatos határozatok meghozatala,

h) döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály a taggyűlés hatáskörébe utal.

10. § (1) Az intézőbizottság a társulat irányító és vezető szerve.

(2) Az intézőbizottság gondoskodik a taggyűlés határozatainak a végrehajtásáról, és dönt a társulatot érintő minden olyan ügyben, amely nem tartozik a taggyűlés kizárólagos, vagy a társulat más szervének a hatáskörébe.

(3) A vízitársulat intézőbizottsága az ügyvezető igazgató jogkörének érintése nélkül általánosan irányítja a gazdálkodást.

11. § (1) Az ellenőrző bizottság a társulat ellenőrző szerve.

(2) Az ellenőrző bizottság rendszeresen ellenőrzi a társulat egész tevékenységét, és megállapításairól a taggyűlést tájékoztatja.

12. § A társulat elnöke a jogszabályoknak, az alapszabálynak és más belső szabályzatoknak, valamint a taggyűlés és az intézőbizottság határozatainak megfelelően irányítja a társulatot. Az intézőbizottság ülései közötti időszakban dönt azokban a kérdésekben, amelyek az alapszabály szerint a hatáskörébe tartoznak.

A társulat gazdálkodása

13. § (1) A társulat célhozkötött gazdálkodást folytat.

(2) A társulat a tartozásaiért saját vagyonával felel.

(3) A társulat közcélú feladatainak elvégzéséhez - az érdekeltségi hozzájárulás kiegészítésére, vagy ha a feladat jelentősége a helyi vízgazdálkodási érdekeket meghaladja - állami támogatás adható.

(4)[4] A vízitársulat a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyonával gazdasági társaságot, közhasznú társaságot, alapítványt nem hozhat létre, gazdasági társaságban, közhasznú társaságban érdekeltséget nem szerezhet, alapítvány részére pénzbeli vagy egyéb hozzájárulást nem teljesíthet.

(5)[5] E jogszabály alkalmazásában a közfeladat ellátásához szükséges elkülönített vagyon: a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 1. számú melléklete szerinti, a tárgyévet megelőző év mérlegében kimutatott jegyzett tőke, valamint a közfeladatok ellátásához a tárgyévben juttatott pénzeszköz, továbbá a jegyzett tőkén felüli saját tőkéből a jegyzett tőke összegének 8%-a.

(6)[6] A vízitársulat a jogszabályban és az alapszabályban meghatározott közfeladatai ellátásának sérelme nélkül vállalkozási tevékenységet is folytathat és részt vehet olyan vállalkozásban, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(7)[7] A vízitársulat közfeladata ellátásához szükséges elkülönített vagyona és a vállalkozásaiból származó nyeresége a tagok között nem osztható fel.

(8)[8] A vízitársulat a vállalkozási tevékenységből származó eredményét elsősorban közfeladatai ellátására köteles fordítani.

14. § (1) A vízitársulat munkaszervezetét az ügyvezető igazgató vezeti.

(2) Az ügyvezető igazgató a munkaszervezet folyamatos gazdálkodási (üzemi, ügyviteli stb.) tevékenységével kapcsolatos ügyekben - a jogszabályok, az alapszabály és más belső szabályzatok, valamint a társulat testületi szerveinek határozatai alapján - önállóan és személyes felelősséggel jár el.

15. § (1) A társulatot - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az elnök, illetőleg az intézőbizottságnak a taggyűlés által kijelölt más tagja képviseli.

(2) A vízitársulatot a gazdálkodással kapcsolatos ügyekben az ügyvezető igazgató képviseli.

A társulat megszűnése

16. § (1) A társulat megszűnik, ha

a) másik társulattal egyesül,

b) több társulatra szétválik,

c) feloszlik,

d) az állami felügyeletet gyakorló szerv feloszlatja.

(2) A víziközmű társulat megszűnik akkor is, ha az alapszabályban meghatározott közcélú feladatát végrehajtotta.

(3) A társulat feloszlása vagy feloszlatása, valamint a víziközmű társulatnak a (2) bekezdésben említett megszűnése esetén felszámolási eljárást kell lefolytatni.

(4)[9] A társulat jogutód nélküli megszűnése esetén a közfeladatok ellátásához szükséges vagyon - a helyi vízgazdálkodási közfeladatot egyébként ellátni köteles - önkormányzatra vagy az államra száll.

(5)[10] Ha a társulat megszűnését követően a közfeladatot az állam látja el, a közfeladat ellátásához szükséges vagyont a vízügyi igazgatás területi szerve, illetőleg a vizek és vízilétesítmények kezelésére létrehozott kizárólagos vagy többségi állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek veszik át.

A társulatok együttműködése

17. § (1) A társulatok a közös vagy összehangolt tevékenységgel célszerűbben és gazdaságosabban megvalósítható feladataik ellátására együttműködhetnek.

(2) A társulatok együttműködésére agazdasági társulásokról szóló jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A társulatok érdekképviselete

18. § (1) A társulatok érdekképviseleti szervei a területi választmányok és a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmánya.

(2) Az érdekképviseleti szervek feladata a társulati mozgalom fejlődésének előmozdítása, a társulatok demokratikus működésének és gazdasági tevékenységének elősegítése, a társulatok érdekeinek képviselete.

A társulatok állami irányítása és felügyelete

19. § (1) A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter gyakorolja a társulatok állami felügyeletét. Ennek keretében

a) gondoskodik arról, hogy a társulatok a rendeltetésüknek, továbbá a gazdasági és társadalmi jelentőségüknek megfelelően fejlődjenek és működjenek,

b) a vízügyi igazgatóságok útján ellátja a társulatok, a társulatok együttműködései és a területi választmányok törvényességi és ágazati szakmai felügyeletét,

c) törvényességi felügyeletet gyakorol a Vizgazdálkodási Társulatok Országos Választmánya felett.

(2) Az ágazati miniszter az ágazatába tartozó társulati tevékenység körében közreműködik az állami felügyelet ellátásában.

(3) A fővárosi, a megyei és a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai támogatják a területükön működő társulatok munkáját, összehangolják a társulatok tevékenységét a terület- és településfejlesztési célkitűzésekkel és tervekkel.

20. § A törvényerejű rendelettel érintett államigazgatási eljárási kérdésekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt kell alkalmazni.

21. § (1) A társulatok célját, feladatkörét, a társulati érdekeltségi viszonyokat alapvetően érintő, továbbá a társulatok szervezetére és szerveik működésére, valamint a tagokra vonatkozó rendelkezéseket csak törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi rendelet és minisztertanácsi határozat állapíthat meg.

(2) A társulatok szakmai tevékenységére és gazdálkodására vonatkozó rendelkezéseket miniszteri rendelet, államtitkári rendelkezés és miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) által kiadott utasítás is megállapíthat.

Záró rendelkezések

22. § (1) E törvényerejű rendelet az 1978. évi január hó 1. napján lép hatályba, végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

(2) A törvényerejű rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a vízgazdálkodási társulatokról szóló 1965. évi 23. törvényerejű rendelet hatályát veszti.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára