41/1977. (XI. 3.) MT rendelet

a vízgazdálkodási társulatokról szóló 1977. évi 28. törvényerejű rendelet végrehajtásáról

A vízgazdálkodási társulatokról szóló 1977. évi 28. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ttvr.) 22. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:

(A Ttvr. 1-2. §-ához)

1. §

(1) A vízgazdálkodási társulat (a továbbiakban: társulat) által a helyi közcélú vízgazdálkodási feladat végrehajtása során létrehozott vízilétesítmény helyi jelentőségű közcélú vízilétesítmény [32/1964. (XII. 13.) Korm. rend. 47. § (2) bek.].

(2) A társulati közcélú vízilétesítmények, a tartozékukat alkotó művek, a tartósan beépített berendezések, szerkezetek, anyagok az állam tulajdonát alkotják.

2. §

(1) A vízitársulat a feladatkörében létrehozott vízilétesítményeket maga kezeli és üzemelteti.

(2) A víziközmű társulat a feladatkörében létrehozott vízi- vagy csatorna közművet annak elkészülte után rendeltetésszerű szolgáltatásra alkalmas állapotban, térítésmentesen a szolgáltatásra illetékes területi szakvállalat kezelésébe adja át.

3. §

(1) A vízitársulat alapfeladata elsősorban a helyi közcélú vízgazdálkodási feladatok ellátása, továbbá az érdekeltek üzemi vízrendezési, illetőleg ezekkel összefüggő műszaki jellegű talajvédelmi, továbbá mezőgazdasági vízhasznosítási feladatainak elvégzése.

(2) A vízi társulat az (1) bekezdésben meghatározott alapfeladatainak teljesítése után fennmaradó szabad kivitelezési kapacitásának hasznosítása érdekében, a jogszabályban meghatározott körben, a működési területén, megrendelésre egyéb vízgazdálkodási és műszaki jellegű talajvédelmi feladatokat is elláthat.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása után is fennmaradó kivitelezési kapacitásának hasznosítására a vízitársulat a működési területén kívül is vállalhat vízgazdálkodási (talajvédelmi) munkákat, továbbá - az állami felügyeletet gyakorló szerv előzetes hozzájárulásával - nem vízgazdálkodási, de a szakmai felkészültségének megfelelő egyéb munkákat is végezhet.

(A Ttvr. 3. §-ához)

4. §

(1) A társulat közcélú vízgazdálkodási feladataiban nem állapítható meg az érdekeltsége, és ingatlana nem vonható be az érdekeltségi területbe annak, akinek a területén a társulati vízilétesítmények (vízimunkák) rendeltetésszerű vízügyi-műszaki hatása folytán haszon nem jelentkezik, illetőleg annak elmaradásából kár nem származik.

(2) A társulati jogszabályok alkalmazása során érdekeltnek kell tekinteni az érdekeltségi területen levő ingatlan tulajdonosát (tulajdonostársat), vagy az ingatlant bármilyen egyéb jogcímen ténylegesen használó személyt.

(3) A közös használatban álló földek, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok részére a közösből kiadott háztáji földek tekintetében nem a (2) bekezdésben meghatározottat, hanem a mezőgazdasági termelőszövetkezetet kell érdekeltnek tekinteni.

5. §

(1) Az érdekeltségi hozzájárulás összege a taggyűlés által megállapított teljes hozzájárulási öszszegnek az érdekeltség aránya szerinti hányada.

(2) Az érdekeltség arányát. - a társulati érdekeltségi egység alapulvételével - az érdekelt tényleges ingatlanhasználatának megfelelően kell megállapítani.

(3) A vízitársulati érdekeltségi hozzájárulás egységnyi összegét a taggyűlés a területi arányok figyelembe vétele mellett, egyéb módon is differenciálhatja.

(4) Víziközmű társulat működése esetén a vízi-és csatornaközművek után közműfejlesztési hozzájárulás kivetésének nincs helye.

6. §

(1) A már működő társulatba újonnan belépő tagnak a hozzájárulás megfizetése iránti kötelezettsége - jogutódlás esetét kivéve - az érdekeltté válásának időpontjával kezdődik.

(2) Ha a nem tulajdonos állampolgár érdekeltnek a víziközmű társulati érdekeltsége a társulat megszűnése (a társulati közmű átadása) előtt megszűnik, a társulat köteles a befizetett érdekeltségi hozzájárulás összegét visszafizetni.

7. §

(1) Több különböző jellegű társulati feladat (pl. helyi vízrendezés és vízhasznosítás, vízellátás és csatornázás) együttes megvalósítása esetén az érdekelt csak annak a feladatnak a megvalósításához köteles érdekeltségével arányosan hozzájárulni, amelyben az érdekeltsége fennáll.

(2) Természetes egységet alkotó vízgyűjtőterület rendezését szolgáló vagy azzal összefüggő valamennyi helyi jelentőségű közcélú vízilétesítmény (vízimunka) egységes társulati feladatként történő megvalósításához valamennyi érdekelt köteles érdekeltsége arányában hozzájárulni.

(3) Ha ugyanazt az érdekeltségi ingatlant többen közösen, együttesen vagy felváltva, de valamenynyien az érdekeltséget megalapozó jogcímen használják, az érdekeltek az érdekeltségi hozzájárulás megfizetésére egyetemlegesen kötelesek. Az érdekeltek közösen kérhetik a hozzájárulás általuk bejelentett arány szerinti megosztását; ebben az esetben a rájuk eső rész megfizetéséért külön-külön felelősek.

8. §

Az érdekelt a hozzájárulás összegét - részben vagy egészben - azzal egyenlő értékű, a társulat taggyűlése által megállapított mennyiségű és fajtájú munkával megválthatja.

9. §

(1) Az érdekeltségi hozzájárulás megállapítása ellen

a) a tag az alapszabály rendelkezései szerint,

b) a nem tag érdekelt a társulat székhelye szerint illetékes helyi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervénél (a továbbiakban: pénzügyi szakigazgatási szerv)

halasztó hatályú kifogással élhet.

(2) A tag kifogását a társulat szervei az alapszabály szerint bírálják el.

(3) A nem tag érdekelt kifogását a pénzügyi szakigazgatási szerv az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint bírálja el.

(4) Ha az érdekeltségi hozzájárulás megfizetése az állampolgár tagot, illetőleg a nem tag érdekeltet súlyosan hátrányos helyzetnek tenné ki, a taggyűlés, illetőleg a pénzügyi szakigazgatási szerv a hozzájárulást mérsékelheti vagy elengedheti, a taggyűlés pedig a hozzájárulás megállapítását mellőzheti.

10. §

(1) Ha a tag vagy a nem tag érdekelt az érdekeltségi hozzájárulást határidőben nem fizeti meg, a társulat annak

- a beszedési megbízási rendszerbe tartozó jogi személytől azonnali beszedési megbízás útján,

- egyéb jogi személyektől és az állampolgároktól - a pénzügyi szakigazgatási szerv útján - adók módjára történő

beszedése (behajtása) iránt intézkedik.

(2) A pénzügyi szakigazgatási szerv az érdekeltségi hozzájárulást - a társulat kérésére -a behajtás költségeivel és a késedelmi kamat összegével növelve, adók módjára hajtja be, a beszedett összeget pedig a behajtási költségek levonása után a társulat számlájára utalja át.

11. §

(1) Az érdekeltségi hozzájárulás kivetésének joga

a) vízitársulat esetében az érdekeltségi kötelezettség keletkezésének éve utolsó naptári napjától számított öt év elteltével,

b) víziközmű társulat esetében a társulat megszűnésének napjával

szűnik meg.

(2) Az érdekeltségi hozzájárulás behajtásának joga a kötelezettség jogerőre emelkedésének napjától számított öt év alatt évül el.

(A Ttvr. 4. §-ához)

12. §

(1) A szervező bizottságot a helyi közcélú vízgazdálkodási feladatok megvalósításával érintett területeket kezelő jogi személyek és ingatlannal rendelkező állampolgárok alakítják meg, a területileg illetékes tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének ós a vízügyi igazgatóságnak, vízitársulat esetében pedig a mezőgazdasági termelőszövetkezetek területi szövetségének is a közreműködésével.

(2) A szervező bizottság az érdekeltek szervezésével, a társulat megalakításának előkészítésével és az alakuló társulat érdekeinek képviseletével kapcsolatos valamennyi feladatot ellátja; szükség esetén kezdeményezi, illetőleg elősegíti az érdekelt szervek [Ttvr. 4. § (2) bek.] álláspontjának egyeztetését.

(3) A szervező bizottság az alakuló taggyűlést akkor hívja össze, ha az érdekelteknek a társulat megalakításához szükséges többsége a belépési nyilatkozat aláírásával társulatalakítási szándékát nyilvánította.

(4) Az alakuló taggyűlésre valamennyi érdekeltet (képviselőjét) a belépési szándékának nyilvánításától függetlenül meg kell hívni.

(5) A szervező bizottság a határozatképes alakuló taggyűlés megkezdésével megszűnik.

13. §

(1) Az alakuló taggyűlés határozatképes, ha

- vízitársulat esetében legalább három olyan érdekelt, amely az összes érdekeltségi területnek legalább az 51 %-át képviseli,

- víziközmű társulat esetében az összes érdekeltségi egységnek és valamennyi érdekeltnek legalább az 51 %-a

személyesen megjelent, illetve képviselve van.

(2) A társulatot megalakító határozat akkor érvényes, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő számú érdekelt egyező akaratot nyilvánít.

(A Ttvr. 5. §-ához)

14. §

(1) Az érdekeltségi területet megállapító helyszínrajz az alapszabály része.

(2) Az alapszabály (annak módosítása) az állami felügyeletet ellátó szerv jóváhagyásával válik érvényessé.

(3) Az állami felügyeletet ellátó szerv köteles az alapszabály jóváhagyásánál a tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének, - vízitársulat esetében a mezőgazdasági termelőszövetkezetek területi szövetségének is - a véleményét előzetesen kikérni.

(4) A jóváhagyást meg kell tagadni, ha az alapszabály jogszabállyal ellentétes, vagy a társulat helyi közcélú vízgazdálkodási feladatainak a térség vízgazdálkodási rendjével összefüggő, vízügyi-műszaki szempontból megfelelő végrehajtását nem biztosítja.

(5) A társulat a törzskönyvbe való bejegyzéssel - az alakuló taggyűlés időpontjára visszaható hatállyal - jön létre. A társulat működését csak az alapszabály jóváhagyása és a törzskönyvi bejegyzés megtörténte után kezdheti meg.

(6) A társulatok törzskönyvezésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

(A Ttvr. 6. §-ához)

15. §

A társulat megalakulása után belépő érdekeltnek a tagok sorába való felvétele az intézőbizottság hatáskörébe tartozik.

16. §

(1) A tag a Ttvr. 6. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott jogait az érdekeltséget érintő kérdésekben azzal a társulati érdekeltségi feladattal kapcsolatban gyakorolhatja, amelyben érdekelt.

(2) Az állampolgár tag a jogait személyesen vagy a polgári jog szabályai szerint meghatalmazott képviselője útján, a jogi személy tag a megbízott képviselője útján gyakorolja. A kötelezettségek magát a tagot terhelik.

(A Ttvr. 7. §-ához)

17. §

(1) A tag kilépésével tagsági viszonya a naptári év végével szűnik meg, ha kilépési szándékát legalább hat hónappal korábban bejelentette. Ellenkező esetben tagsága a következő év végével szűnik meg.

(2) A kilépő tagra a tagként be nem lépett érdekeltre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, feltéve, hogy az érdekeltségét megalapozó jogcím nem szűnt meg.

(A Ttvr. 9. §-ához)

18. §

(1) A társulati érdekeltségi viszonnyal kapcsolatosan [Ttvr. 9. § (2) bek. d) pont] különösen a következő ügyek tartoznak a taggyűlés hatáskörébe:

a) a társulat helyi közcélú vízgazdálkodási feladatainak megállapítása, módosítása, azok területi és tartalmi körének, végrehajtásuk módjának, a részfeladatok időbeli ütemezésének és területi sorrendjének a meghatározása,

b) a víziközmű társulati érdekeltségi hozzájárulás teljes összegének és éves hányadának, vízitársulat esetében a hozzájárulás éves összegének a meghatározása.

c) az érdekeltségi egység (egységek) és az egységnyi érdekeltségi hozzájárulás mértékének a meghatározása,

d) a vízitársulati érdekeltségi hozzájárulás differenciálása esetében az egyes társulati érdekeltségi területek (területrészek) besorolása általános szabályainak és a differenciálás mértékének (kulcsának) a meghatározása.

e) az érdekeltségi hozzájárulás megváltására végezhető munka fajtájának, mennyiségének és értékének általános meghatározása,

f) az érdekeltségi hozzájárulás mérsékelése, elengedése, illetőleg megállapításának mellőzése.

(2) A vízitársulat gazdálkodásával (üzemi tevékenységével) kapcsolatosan [Ttvr. 9. § (2) bek. d) pont] különösen a következő ügyek tartoznak a taggyűlés hatáskörébe:

a) a magasabb vezetőállású dolgozók kinevezése, díjazásuk megállapítása és az egyéb alapvető munkáltatói jogok gyakorlása,

b) a közép- és hosszúlejáratú bankhitel felvétele kérdésében való döntés.

19. §

(1) Rendes taggyűlést az alapszabályban meghatározott esetekben és időközben, de évente legalább egyszer kell tartani.

(2) Rendkívüli taggyűlést kell tartani, ha

a) az intézőbizottság vagy az ellenőrző bizottság tagjainak száma az alapszabályban megállapított létszám alá csökken;

b) annak összehívását

- az intézőbizottság vagy a társulat elnöke a társulat érdekében szükségesnek tartja,

- vízitársulat esetében az összes érdekeltségi területnek víziközmű társulat esetében az összes érdekeltségi egységnek legalább az egyharmadát képviselő tagok kérik,

- az ok megjelölésével az ellenőrző bizottság, a tanácsi szakigazgatási szerv vagy a társulat állami felügyeletét ellátó szerv indítványozza.

(3) A taggyűlést a társulat elnöke, ha pedig az elnök e kötelezettségének nem tenne eleget, az ellenőrző bizottság elnöke - a napirend közlésével - hívja össze.

20. §

(1) A társulat taggyűlésén több állampolgár tag, valamint ha az alapszabály lehetővé teszi, több jogi személy tag is - együttesen adott meghatalmazással - közös képviselővel képviseltetheti magát. A képviselt tagok használatában levő érdekeltségi terület nagyságát, illetőleg összes érdekeltségi egység számát a meghatalmazásban fel kell tüntetni.

(2) A taggyűlésre - előterjesztési és tanácskozási joggal - meg kell hívni a társulat magasabb vezetőállású dolgozóit, a területi érdekképviseleti szerv, az állami felügyeletet ellátó szerv, a tanácsi szakigazgatási szerv képviselőjét, vízitársulat esetében pedig a mezőgazdasági termelőszövetkezetek területi szövetségének a képviselőjét is.

21. §

(1) A víziközmű társulat alapszabálya - ha a társulat tagjainak száma a kétszázat meghaladja - a taggyűlés teljes jogkörét küldött-taggyűlésre ruházhatja.

(2) A küldötteket az alapszabályban meghatározott időtartamra a tagok maguk közül választják. A tisztségviselők tisztségüknél fogva küldöttek.

(3) Egy küldött - az alapszabályban foglaltak szerint - legalább tíz és legfeljebb száz tagot képviselhet.

(4) A küldöttek jogaikat és kötelezettségeiket csak személyesen gyakorolhatják.

(5) A küldöttet a küldött-taggyűlés a tisztségviselőkre irányadó szabályok szerint visszahívhatja, felmentheti, és helyette új küldöttet választhat.

(6) A küldött-taggyűlésen tanácskozási joggal a küldött által képviselt tag is részt vehet.

(7) A küldött-taggyűlésre - a jogszabályban meghatározott eltérésekkel - a taggyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

22. §

(1) A taggyűlés akkor határozatképes, ha

- vízitársulat esetében a tagoknak több mint a fele jelen van (képviselteti magát) és a jelenlevők (képviseltek) az összes érdekeltségi területnek több mint a felét képviselik,

- víziközmű társulat esetében a tagoknak (képviselőjüknek), illetőleg a küldötteknek több mint a fele jelen van és a megjelentek (képviseltek) az összes érdekeltségi egységnek több mint a felét képviselik.

(2) A taggyűlés határozata akkor érvényes, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő és ott meghatározott számú tag egyező akaratot nyilvánít.

(3) A taggyűlés a határozatát nyílt szavazással hozza. Minden tagot egy szavazat illet meg, amelyet a szavazat-többség megállapításánál az érdekeltsége arányának [(2) bek.] megfelelően kell figyelembe venni.

(A Ttvr. 10. §-ához)

23. §

(1) Az intézőbizottságot a taggyűlés a jogi személy tagok képviselői és az állampolgár tagok közül - öt évi időtartamra - titkos szavazással választja.

(2) Az intézőbizottság - az elnökkel és az elnökhelyettessel együtt - háromnál kevesebb tagból nem állhat. A tagok (póttagok) számát az alapszabály állapítja meg.

24. §

(1) Az intézőbizottság az alapszabályban meghatározott időszakonként vagy szükség szerint tartja ülését, amit az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hív össze.

(2) Az intézőbizottság az üléseire meghívja az állami felügyeletet ellátó szerv és a területi érdekképviseleti szerv képviselőit, a napirendtől függően pedig a tanácsi szakigazgatási szerv képviselőjét.

(3) Ha az intézőbizottság a vízitársulat gazdálkodását (üzemi tevékenységét) érintő ügyet tárgyal, a társulat magasabb vezetőállású dolgozóit is meg kell hívni.

(4) Az intézőbizottság akkor határozatképes, ha tagjainak kétharmada jelen van. A határozatot egyszerű szótöbbséggel hozza; szavazat-egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(A Ttvr. 11. §-ához)

25. §

(1) Az ellenőrző bizottságot a taggyűlés a jogi személy tagok megbízott képviselői és az állampolgár tagok közül - öt évi időtartamra - titkos szavazással választja.

(2) Az ellenőrző bizottság - az elnökkel együtt - háromnál kevesebb tagból nem állhat. A tagok (póttagok) számát az alapszabály állapítja meg. A társulat elnökét (elnökhelyettesét) és az intézőbizottság tagjait az ellenőrző bizottságba választani nem lehet.

(3) Az ellenőrző bizottság szükség szerint tartja üléseit, amelyeket az elnök, akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott tag hív össze.

26. §

(1) Az ellenőrző bizottság a tevékenységéről és megállapításairól a taggyűlésnek évente beszámol.

(2) A társulat szervei kötelesek megtárgyalni az ellenőrző bizottság javaslatait, indítványait, és azok tárgyában határozni.

(3) Az ellenőrző bizottság elnöke vagy a bizottságnak általa megbízott tagja az intézőbizottság ülésein tanácskozási joggal részt vesz.

(4) A taggyűlés a társulat eredmény-elszámolásáról (mérleg-beszámolójáról) érvényesen csak akkor határozhat, ha az ellenőrző bizottság ezekre vonatkozóan a taggyűlés részére jelentést tett.

27. §

Az ellenőrzésre jogosult állami szervek és az állami felügyeletet ellátó szerv ellenőrzést végző dolgozói, ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, kötelesek az ellenőrzés megkezdéséről az ellenőrző bizottságot értesíteni és közreműködését lehetővé tenni.

(A Ttvr. 12. §-ához)

28. §

(1) A társulat elnökét a taggyűlés a jogi személy tagok képviselői és az állampolgár tagok közül - öt évi időtartamra - külön titkos szavazással választja. Az elnök egyben az intézőbizottságnak is elnöke.

(2) Az elnökhelyettes az elnököt akadályoztatása esetén helyettesíti, egyébként feladatainak ellátásában - az alapszabályban vagy az elnök által meghatározott jogkörben - segíti.

(3) Az elnökhelyettest a taggyűlés az intézőbizottság tagjai közül titkos szavazással választja.

29. §

(1) Nem lehet a társulat tisztségviselője, aki a társulatnak nem tagja, illetve a jogi személy tagnak nem képviselője, és aki nem felel meg a tisztség ellátásához megkívánt erkölcsi-politikai követelményeknek.

(2) A tisztségviselők nem lehetnek egymásnak, illetve a társulat vezetőállású dolgozóinak, vagy a társulat állami felügyeletét ellátó szervnél a társulati ügyek intézésével foglalkozó vezetőállású dolgozónak hozzátartozói.

30. §

(1) A társulat intézőbizottsága, ellenőrző bizottsága és a társulat elnöke a taggyűlésnek tartoznak felelősséggel. Tevékenységükről a taggyűlésnek rendszeresen beszámolnak.

(2) A tisztségviselők a jogszabályba, az alapszabályba vagy egyéb belső szabályzatba ütköző cselekményükkel a társulatnak szándékosan okozott kárért egyetemlegesen, a gondatlanul okozott kárért közrehatásuk arányában felelnek.

(3) Nem tartozik felelősséggel az, aki a kárt okozó határozat meghozatalában, intézkedés megtételében vagy eljárásban nem vett részt, ellene szavazott, illetőleg az ellen tiltakozott.

31. §

(1) A tisztségviselőt fel kell menteni, ha

a) a tisztségéről lemondott,

b) a tisztség betöltését kizáró személyi változás következik be,

c) összeférhetetlenséget előidéző ok merül fel.

(2) A tisztségviselőt vissza kell hívni, ha

a) a tag képviseletére adott megbízását visszavonták,

b) a tisztségekből elmozdítást kimondó határozatot, vagy a közügyektől eltiltást kimondó jogerős bírósági ítéletet hoztak ellene,

c) a tisztség ellátására egyébként alkalmatlanná vagy érdemtelenné válik.

(3) A visszahívásra az állami felügyeletet ellátó szerv, továbbá - vele egyetértésben - a tanácsi szakigazgatási szerv is javaslatot tehet a taggyűlésnek.

(A Ttvr. 13. §-ához)

32. §

(1) A társulat részére adható állami támogatás részletes szabályait külön rendelkezések állapítják meg.

(2) A társulat feladatainak ellátására bankhitelt vehet igénybe. A társulatok részére nyújtott hitelért a Vízügyi Alap kezesként felel.

(3) A társulat vagyonának kezelésére és nyilvántartására az állami szervekre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell - a társulat sajátosságainak megfelelő külön jogszabályok szerint - alkalmazni.

(A Ttvr. 14. §-ához)

33. §

(1) A vízitársulat munkaszervezetének magasabb vezetőállású dolgozói: az ügyvezető igazgató, a főmérnök és a főkönyvelő.

(2) Az ügyvezető igazgató a főmérnök munkakörét is elláthatja.

(3) A magasabb vezetőállású dolgozókat a vízügyi ágazatban előírt képesítési feltételeknek és az állás betöltéséhez megkívánt erkölcsi-politikai követelményeknek megfelelő személyek közül a taggyűlés nevezi ki. A kinevezés a társulattal munkaviszonyt létesít.

(4) A magasabb vezetőállású dolgozók egymásnak, a társulat tisztségviselőinek, a társulat állami felügyeletét ellátó szervnél a társulati ügyek ellátásával foglalkozó dolgozónak hozzátartozói nem lehetnek.

(5) A magasabb vezetőállású dolgozó díjazásának megállapítása, munkaviszonyának megszüntetése, vele szemben a fegyelmi jogkör gyakorlása a taggyűlés hatáskörébe tartozik. Az egyéb munkáltatói jogokat, ha jogszabály vagy az alapszabály másképpen nem rendelkezik, az intézőbizottság gyakorolja.

34. §

(1) A vízitársulat ügyvezető igazgatója

a) közvetlenül irányítja a jogszabályok és az alapszabály, valamint a testületi szervek határozataiban foglaltak végrehajtásaként a vízitársulat gazdálkodását (üzemi, ügyviteli tevékenységét) és vezeti a társulati munkaszervezetet;

b) az előző pontban meghatározott tevékenységéért és a gazdálkodás eredményességéért a taggyűlésnek, a taggyűlések közötti időszakban pedig az intézőbizottságnak felelős.

(2) Az ügyvezető igazgató a vízitársulatnak nem tagja, de a taggyűlésen, valamint az intézőbizottság és az ellenőrző bizottság ülésein - a társulati gazdálkodást és ügyvitelt érintő kérdésekben -előterjesztési és tanácskozási joggal részt vesz.

35. §

(1) A társulat dolgozóinak munkaviszonyára a munkajogi szabályok - a társulati sajátosságoknak megfelelően megállapított eltérésekkel vagy kiegészítésekkel - irányadók.

(2) A társulat nem magasabb vezetőállású dolgozóinak munkaviszonyát az ügyvezető igazgató vagy az ügyrend szerint erre feljogosított más vezető létesíti, szünteti meg és gyakorolja a fegyelmi jogkört. Az egyéb munkáltatói jogokat, ha jogszabály vagy az alapszabály másképpen nem rendelkezik, az ügyrend szerint erre jogosult vezető gyakorolja.

(A Ttvr. 15. §-ához)

36. §

(1) A vízitársulat nevében a gazdálkodással kapcsolatos ügyekben írásba foglalt kötelezettséget az ügyvezető igazgató, vagy a képviseletre jogosult másik két személy együttesen vállalhat.

(2) A vízitársulat bankszámlájáról való rendelkezéshez, továbbá hitelszerződés kötéséhez a gazdálkodással kapcsolatos ügyekben képviseletre jogosult személy és a főkönyvelő együttes aláírása szükséges.

(3) A jogszabályokban meghatározott személyeken kívül más tisztségviselő vagy társulati dolgozó - feltéve, hogy jogszabály vagy az alapszabály eltérően nem rendelkezik - a társulat képviseletében csak írásbeli meghatalmazással járhat el. Ilyen meghatalmazást a társulat elnöke vagy az ügyvezető igazgató és ezek helyettese adhat.

(A Ttvr. 16. §-ához)

37. §

(1) Azonos fajtájú társulatok (Ttvr. 2. §) külön-külön tartott taggyűlésen elhatározhatják, hogy új társulattá egyesülnek. A határozatok - a meghozataluk időpontjára visszaható hatállyal - akkor válnak érvényessé, ha a létrehozni kívánt társulat tervezett érdekeltségi területével az állami felügyeletet ellátó szerv egyetért.

(2) Az új társulat érdekeltségi területének megállapítása után az egyesülő társulatok együttes taggyűlésen állapítják meg az egyesülés időpontját, az új társulat alapszabályát és megtartják a szükséges választásokat.

(3) Az egyesülés alapján keletkező új társulatra a megalakulás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4) Egyesülés esetén a társulatok vagyonát -előzetesen elkészített vagyonmérleg alapján -egyesíteni kell. Az egyesülő társulatok jogai és kötelezettségei a jogutód társulatra szállnak át.

38. §

(1) A társulat taggyűlése elhatározhatja a társulat szétválását. A határozat - a meghozatalának időpontjára visszaható hatállyal - akikor válik érvényessé, ha a szétválással keletkező társutok tervezett érdekeltségi területével az állami felügyeletet ellátó szerv egyetért.

(2) Ugyanazon az érdekeltségi területen csak egy azonos fajtájú társulat (Ttvr. 2. §) működhet.

(3) Az új társulatok érdekeltségi területének megállapítását követően azokra a megalakulás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4) A szétválást kimondó taggyűlési határozatban a társulat vagyonát - az előzetesen elkészített vagyonmérleg alapján - meg kell osztani. A társulat jogai és kötelezettségei a jogutód társulatokra az érdekeltségi viszonyoknak megfelelően szállnak át, a jogelőd társulat tartozásaiért azonban az új társulatok egyetemlegesen felelősek.

39. §

(1) A társulat taggyűlése elhatározhatja a társulat feloszlását.

(2) A társulatot - az állami felügyeletet ellátó szervnek a tanácsi szakigazgatási szervvel és a területi érdekképviseleti szervvel egyetértésben tett javaslatára - Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke

a) feloszlatja, ha

- a vízitársulat tagjainak száma három alá csökken,

- a vízitársulat tagjai az érdekeltségi területnek több mint a felét, a víziközmű társulat tagjai az összes érdekeltségi egységnek több mint a felét nem képviseli többé;

b) feloszlathatja, ha

- a társulat további működése vízgazdálkodási vagy népgazdasági szempontból nem indokolt,

- a társulat működése nem felel meg a jogszabályoknak vagy az alapszabálynak, és működésének törvényességét írásbeli felszólítás ellenére sem állítja helyre.

(3) A víziközmű társulat az alapszabályában meghatározott közcélú feladatainak [Ttvr. 2. § (3) bek.] végrehajtása után akkor szűnik meg, ha az általa létrehozott közművet üzemeltetésre az illetékes szakvállalatnak átadta, feltéve, hogy a jogszabály szerint tevékenységi körébe tartozó további közfeladatra (pl. csatornamű társulattá átalakulása) nem terjeszti ki működését.

40. §

(1) A társulat feloszlása, továbbá - rendszerint - a víziközmű társulat megszűnése esetén a felszámolást a taggyűlés által a jogi személy tagok megbízott képviselői és az állampolgár tagok közül választott háromtagú felszámolási bizottság végzi.

(2) A társulat feloszlatása esetén, továbbá a víziközmű társulat megszűnésekor, ha a társulat taggyűlését már nem lehet összehívni, a felszámolási eljárást központi megbízott folytatja le.

41. §

(1) A felszámolási bizottság az intézőbizottság hatáskörét gyakorolja. A felszámolás alatt az ellenőrző bizottság a működését folytatja, a taggyűlés hatásköre azonban csak a felszámolási bizottság által készített mérlegbeszámolóról szóló határozat meghozatalára terjed ki.

(2) A felszámolásra külön jogszabály rendelkezései az irányadók.

(3) A mérlegbeszámolót az ellenőrző bizottság által történt felülvizsgálata után a taggyűlés elé kell terjeszteni, amely annak elfogadása vagy az eljárás továbbfolytatása felöl dönt.

42. §

(1) A társulat megszűnése után - ha a területen jogutód társulat nem működik - tulajdona az államra száll, s azt a jogszabályok szerint a helyi közcélú vízgazdálkodási feladatok ellátására köteles szerv veszi kezelésbe.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezését megfelelően alkalmazni kell a megszűnt víziközmű társulatot megillető érdekeltségi hozzájárulás beszedésére és a hitelek törlesztésére, valamint egyéb társulati tartozások kiegyenlítésére is.

(A Ttvr. 17. §-ához)

43. §

(1) Az együttműködés keretében a társulatok az alapfeladataikkal és a jogszabály által engedélyezett egyéb tevékenységükkel összefüggő olyan részfeladatokat oldhatnak meg, amelyek elvégzésére a saját munkaszervezetük felkészülve nincs és arra gazdaságosan nem is fejleszthető ki.

(2) Az együttműködés a társulatok egységes egészet alkotó feladatainak ellátását nem vállalhatja át.

(3) Együttműködés létrehozását, vagy meglevő társulati együttműködéshez való csatlakozást a társulat taggyűlése határozza el.

(4) Az együttműködés tevékenységi körét, szervezetét és a résztvevő társulatokkal való kapcsolatát az együttműködést létrehozó szerződésben kell meghatározni.

(A Ttvr. 18. §-ához)

44. §

(1) A területi választmány megalakításáról és fenntartásáról a társulatok - külön-külön tartott taggyűlésen - határoznak.

(2) A társulatok az (1) bekezdésben említett taggyűlési határozatban döntenek arról is, hogy vállalják a választmány ós a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmánya (a továbbiakban: Országos Választmány) fenntartásához szükséges hozzájárulást.

(3) A területi választmányba a belépést, illetve abból a kilépést a társulat taggyűlése határozhatja el.

(4) A területi választmány küldöttgyűlése kizárhatja a választmányból azt a társulatot amely a fenntartási hozzájárulást az alapszabályban meghatározott időn belül nem fizeti meg.

45. §

(1) A területi választmány működését a társulatok küldötteik útján irányítják.

(2) A küldötteket a taggyűlés a jogi személy tagok képviselői és az állampolgár tagok közül öt évi időtartamra titkos szavazással választja.

(3) A vízitársulat taggyűlése a küldötteket úgy választja meg, hogy azok a társulat munkaszervezetét is megfelelően képviseljék.

46. §

(1) A területi választmány megalakul, ha az alakuló küldöttgyűlés megállapította a választmány alapszabályát, megalakította a választmány testületi szerveit és megválasztotta a tisztségviselőit.

(2) A területi választmány alapszabályában meg kell határozni:

a) a választmány nevét és székhelyét, a működési területét és feladatkörét, szervezeti és működési szabályait,

b) a tag-társulatok jogait és kötelezettségeit, c) a területi választmány, valamint az Országos Választmány fenntartásához és működéséhez szükséges hozzájárulásra vonatkozó szabályokat, d) a választmány működése szempontjából lényeges egyéb adatokat és szabályokat.

(3) Az alapszabály (annak módosítása) az állami felügyeletet ellátó szerv jóváhagyásával válik érvényessé. A jóváhagyásra a társulati alapszabály jóváhagyására vonatkozó rendelkezések (14. §) az irányadók.

47. §

(1) A területi választmány legfőbb testületi szerve a küldöttgyűlés, amelyet évente legalább egyszer össze kell hívni.

(2) A küldöttgyűlés elnökséget választ, amely két ülés közötti időszakban intézi a területi választmány ügyeit. Az elnökség a tevékenységéről a küldöttgyűlésnek beszámol.

(3) A területi választmány üléseire az állami felügyeletet gyakorló szerv képviselőjét, valamint a területi választmány működési területe szerint illetékes tanács vízügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének a képviselőjét meg kell hívni.

(4) A területi választmány a küldöttgyűlés által jóváhagyott éves költségvetés alapján működik.

48. §

(1) A területi választmány a javaslatait és iránymutatásait ajánlás formájában adhatja ki a társulatoknak. Ha az ajánlás nem kizárólagosan a társulatok mozgalmi kérdéseire vonatkozik, és a társulatok szervezetét, testületi életét, szakmai működését, gazdálkodását (üzemi tevékenységét) általában érinti, kiadása előtt ki kell kérni az állami felügyeletet ellátó szerv, a terület- és település-fejlesztést érintő kérdések tekintetében pedig a területi választmány működési területe szerint illetékes tanácsi szakigazgatási szerv véleményét.

(2) Az ajánlás a társulatra az illetékes szerve által hozott határozat alapján válik kötelezővé. A választmány kötelező határozatot csak saját szervezetére hozhat. A választmány az ajánlásai érvényesítéséről a társulatoktól tájékoztatást kérhet.

49. §

(1) A területi választmány küldöttgyűlése -a választmány területén működő társulatok öszszes érdekeltségi területének (érdekeltségi egységeinek) legalább a kétharmadát képviselő küldöttek egybehangzó szavazatával - a választmány feloszlását határozhatja el.

(2) Az állami felügyeletet ellátó szerv a választmányt feloszlathatja, ha működése nem felel meg a jogszabályoknak vagy az alapszabálynak, és működésének törvényességét írásbeli felszólítás ellenére sem állítja helyre.

50. §

(1) Az Országos Választmány a területi választmányok küldötteiből alakul.

(2) Az Országos Választmány alapszabály alapján működik. Az alapszabály (annak módosítása) az állami felügyeletet ellátó szerv jóváhagyásával válik érvényessé. Munkatervét az Országos Választmány maga állapítja meg.

(3) Az Országos Választmány általában kétévenként tart ülést. Ha a társulatok ügyei indokolják, az elnökség az Országos Választmány ülését soron kívül is összehívhatja.

(4) Az Országos Választmány üléseire meg kell hívni - tanácskozási joggal - az állami felügyeletet gyakorló szerv képviselőjét, továbbá a fővárosi és megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak, valamint a társulatok működésével érintett egyéb állami és társadalmi szerveknek a képviselőit.

51. §

(1) Az Országos Választmány legfőbb testületi szerve az elnökség, amelynek élén az elnök áll.

Az Országos Választmány két ülése között az elnökség a választmány jogkörét gyakorolja és feladatait ellátja. Az elnökség a tevékenységéről az Országos Választmánynak beszámolni köteles.

(2) Az Országos Választmány elnökségébe csak társulati tag vagy jogi személy tag képviselője választható.

(3) Az Országos Választmány szerveire és tisztségviselőire vonatkozó részletes szabályokat, valamint szervezetük és működésük rendjét az Országos Választmány alapszabályában kell meghatározni.

(4) Az Országos Választmány titkársági teendőit az Országos Vízügyi Hivatal a saját hivatali szervezete útján - a Tanács elnöksége és az Országos Vízügyi Hivatal elnöke által együttesen megállapított ügyrendi szabályzatban foglaltak szerint - látja el.

52. §

(1) Az Országos Választmány ajánlásokat adhat ki, azonban a társulatokra kötelező határozatokat nem hozhat.

(2) A társulatok és a területi választmányok számára az alapszabályok és a belső szabályzataik elkészítéséhez az Országos Választmány minta-szabályzatokat bocsáthat ki.

(3) Ajánlás, illetőleg minta-szabályzat kiadásához ki kell kérni az állami felügyeletet gyakorló szerv, valamint az ajánlás tárgya szerint illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetőjének) véleményét, kivéve, ha az kizárólag a társulatok mozgalmi kérdéseire vonatkozik.

(4) Az érintett társulat vagy területi választmány illetékes testületi szerve köteles az ajánlást megtárgyalni és arról határozni. Az ajánlás a társulatra vagy a területi választmányra az illetékes testületi szervének határozata alapján válik kötelezővé.

(A Ttvr. 19. §-ához)

53. §

(1) Az állam a törvényességi felügyelet útján biztosítja, hogy a társulatok szervezeti élete és szerveik tevékenysége megfeleljen a jogszabályok rendelkezéseinek.

(2) Az állam az ágazati-szakmai felügyelet útján biztosítja a társulati gazdálkodásnak a népgazdaság és a vízgazdálkodás érdekeivel való összhangját, a társulatok közcélú vízgazdálkodási feladatainak a térség egységes és tervszerű vízgazdálkodási rendjébe való beilleszkedését, a társulati tevékenység szakszerűségét, valamint az állami támogatás és az érdekeltségi hozzájárulás célszerű és gazdaságos felhasználását.

54. §

(1) Az állami felügyeletet ellátó szerv a felügyeleti tevékenysége során tapasztalt rendellenességeknek megfelelően:

a) a társulat elnökét vagy az intézőbizottságot írásban figyelmeztetheti, és felhívhatja a jogszabályoknak, az alapszabályoknak vagy a népgazdasági és vízgazdálkodási követelményeknek megfelelő társulati működés kialakítására és folytatására;

b) megsemmisítheti a testületi szervek jogszabályba, alapszabályba, más belső szabályzatba ütköző, vagy a társulat rendeltetésszerű működését, a vízgazdálkodási érdekeket és követelményeket sértő határozatát, és új határozat hozatalát rendelheti el;

c) javasolhatja, hogy a társulat illetékes szerve vonja felelősségre, illetőleg hívja vissza azt a tisztségviselőt, aki a jogszabályt (alapszabályt, más belső szabályzatot) megsértette;

d) javasolhatja a vízitársulat munkaszervezete magasabb vezetőállású dolgozóinak figyelmeztetését, ellenük fegyelmi eljárás indítását vagy a leváltásukat, ha azok a gazdálkodás szabályait súlyosan megsértették, vagy egyébként a társulat rendeltetésével ellentétes működést fejtenek ki;

e) összehívhatja a taggyűlést a működés törvényességének helyreállítása és a vízgazdálkodási közérdek megóvása céljából;

f) felfüggesztheti a társulat elnökének vagy az intézőbizottságnak a működését, és - indokolt esetben - javaslatot tehet központi megbízott kiküldésére;

g) a jogszabályban meghatározott esetekben - a 39. § (2) bekezdése alapján - a társulatot feloszlathatja.

(2) Ha a felügyeleti ellenőrzés kizárólag a vízitársulat munkaszervezetének gazdálkodásában, ügyvitelében vagy szakmai működésében állapít meg rendellenességet, az állami felügyeletet gyakorló szerv - első intézkedésként - az ügyvezető igazgatót közvetlenül is felhívhatja a megfelelő eljárásra. Ennek eredménytelensége esetén az (1) bekezdésben felsorolt intézkedések valamelyikét alkalmazhatja.

55. §

(1) A társulat szerveinek törvénysértő határozatát akkor kell megsemmisíteni, ha azt az illetékes testületi szerv felhívás ellenére sem vonja vissza, illetőleg nem változtatja meg.

(2) Nincs helye a határozat megsemmisítésének, ha a határozat meghozatalától számítva egy év eltelt.

(3) Ha a határozat megsemmisítése várható és a végrehajtás jelentős kárt vagy súlyos sérelmet okozna, az állami felügyeletet gyakorló szerv a határozat végrehajtását - egy ízben - legfeljebb harminc napra, taggyűlési határozat esetében pedig a legközelebbi taggyülésig felfüggesztheti.

(4) Megsemmisítés esetén a társulat illetékes testületi szerve harminc napon belül, illetőleg a legközelebbi taggyűlés köteles új határozatot hozni.

56. §

(1) A társulat elnökének vagy intézőbizottságának a működését akkor lehet felfüggeszteni, ha a társulat tevékenységének és gazdálkodásának törvényes rendjét, a társulat közfeladatainak ellátásához fűződő vízgazdálkodási vagy népgazdasági érdekeket súlyosan megsértették és azt írásbeli felhívás ellenére sem állították helyre.

(2) Az intézkedés megtétele (javaslata) előtt meg kell hallgatni a területi érdekképviseleti szerv, valamint a tanácsi szakigazgatási szerv véleményét.

(3) Az elnök vagy az intézőbizottság működésének felfüggesztése esetén a taggyűlést egy hónapon belül össze kell hívni. A taggyűlés döntéséig az elnök jogkörét a tagok (képviselők) sorából felkért személy gyakorolja.

57. §

(1) Az állami felügyeletet ellátó szerv hatósági eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a társulat taggyűlésének összehívásáról szóló határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

(2) Az állami felügyeletet ellátó szerv az intézkedés megválasztásánál (javaslatánál) figyelembe veszi a jogsértés vagy a közérdek sérelmének súlyát, gyakoriságát, az előidéző körülményeket és a társulat általános helyzetét.

(3) Ha a felügyeletet gyakorló szerv felelősségre vonást javasol, a társulat illetékes szerve köteles a javaslatot megtárgyalni és arról határozni.

58. §

(1) A taggyűlés és az intézőbizottság ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről az állami felügyeletet gyakorló szervet előzetesen tájékoztatni kell.

(2) Az állami felügyeletet gyakorló szerv képviselője a társulat taggyűlésein, valamint az intézőbizottság és az ellenőrző bizottság ülésein - tanácskozási és javaslattételi joggal - résztvehet.

59. §

(1) A társulat ügyeinek vitelére központi megbízott küldhető ki, ha

a) a társulat működése nem felel meg a jogszabályok vagy az alapszabály rendelkezéseinek és a törvényes működés egyéb eszközzel nem állítható helyre,

b) a társulat rendeltetésszerű működésének biztosítása, feladatainak a vízgazdálkodás és a népgazdaság érdekeivel összhangban álló ellátása ezt az intézkedést szükségessé teszi.

(2) A központi megbízottat - a területi állami felügyeletet ellátó szerv és a területi érdekképviseleti szerv javaslatára, illetőleg véleményének meghallgatása után - az Országos Vízügyi Hivatal elnöke meghatározott időre és szükség esetén meghatározott feladat megjelölésével rendeli ki.

(3) A feladat végrehajtásával vagy a meghatározott idő elteltével a központi megbízott kirendelése megszünik. Ha a feladat végrehajtása megkívánja, a kirendelés további határozott időre meghosszabbítható.

60. §

(1) A központi megbízott a működésének tartama alatt betölti a társulat tisztségviselőinek és - az ellenőrző bizottságot kivéve - testületi szerveinek, valamint vizitársulatnál szükség esetén a magasabb vezetőállású dolgozóknak a jogkörét, irányítja a társulat működését és a vízitársulat munkaszervezetének tevékenységét.

(2) A központi megbízott köteles intézkedéseit a feladatának ellátásához feltétlenül szükséges keretek között megtenni, és a társulat törvényes működésének, a társulati önkormányzatnak mielőbbi helyreállítására törekedni.

(3) Nem terjed ki a központi megbízott jogköre a tisztségviselők leváltására vagy újak behívására, a magasabb vezetőállású dolgozók munkaviszonyának - fegyelmi eljárás esetén kívül - a megszüntetésére, továbbá új magasabb vezetőállású dolgozó kinevezésére.

(4) Az ellenőrző bizottság tevékenységét a központi megbízott működése nem érinti. Ha az ellenőrző bizottság tagjai lemondtak, a bizottság jogkörét az állami felügyelet keretében kell ellátni. Felszámolás esetén a központi megbízott vezetésével készült mérlegbeszámolóról az állami felügyeletet ellátó szerv határoz.

61. §

(1) A társulat működési területe szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága - a jogszabályban meghatározott feladatain túlmenően - a társulat eredményes működésének előmozdítása érdekében

a) megvitatja a társulat működéséről előterjesztett beszámolókat és javaslatokat tesz a társulat munkájának eredményesebbé tételére,

b) közreműködik a társulat és az érdekelt mezőgazdasági üzemek feladatainak és terveinek összehangolásában,

c) közreműködik a víziközmű társulatok szervezésének a terület vízellátási és csatornázási fejlesztésével való összehangolásban.

(2) A társulat működési területe szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságának a társulat feladataiban érdekelt szakigazgatási szerve a társulat eredményes működésének előmozdítása érdekében

a) ellenőrzi a társulatnak adott tanácsi állami támogatás folyósítását és felhasználását,

b) a vízitársulat által végzett talajvédelmi, öntözési, vízvisszatartási és lecsapolási munkáknál gondoskodik a mezőgazdasági termelés érdekeinek érvényesítéséről, továbbá arról, hogy a vízitársulatok tevékenysége beilleszkedjék a terület mezőgazdasági termelési rendjébe az összhangban legyen a tulaj donvédelem érdekében tett mezőgazdasági intézkedésekkel,

c) ellenőrzi, hogy a társulati beruházások terve és a munkák műszaki terve, valamint a társulat építési tevékenysége beilleszkedjék a területrendezési és településfejlesztési tervek rendjébe,

d) megteszi a szükséges intézkedéseket a víziközmű társulat által létesített és üzemeltetett vízi-és csatornaközműveknek a területi szakvállalat által történő átvételére,

e) gondoskodik a víziközmű társulat által létesített művekkel történő szolgáltatás és a közmű fejlesztése során a megvalósításukban resztvett érdekeltség jogainak és érdekeinek megfelelő érvényesítéséről.

62. §

(1) Ahol a jogszabály a társulatokkal kapcsolatban a tanács végrehajtó bizottságát említi, ezen

a) a helyi tanács végrehajtó bizottságát kell érteni, ha a társulat működési területe egyetlen község, nagyközség, város, megyei város, vagy fővárosi kerület területére terjed ki;

b) a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottságát kell érteni, ha a társulat működési területe az a) pontban meghatározott területen túl terjed.

(2) Ha a társulat működési területe több megyére terjed ki, az illetékes megyei tanács kijelölésére az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tesz javaslatot.

(3) Ahol a jogszabály a társulatokkal kapcsolatban tanácsi szakigazgatási szervet említ, ezen

a) a vízitársulat esetében az (1) bekezdésben megjelölt tanácsi végrehajtó bizottság mezőgazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervét,

b) víziközmű társulat esetében az (1) bekezdésben megjelölt tanácsi végrehajtó bizottság vízügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervét

kell érteni.

(A Ttvr. 22. §-ához)

63. §

(1) Ez a rendelet az 1978. évi január hó 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a vízgazdálkodási társulatokról szóló 1965. évi 23. törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 25/1965. (XI. 28.) Korm. rendelet hatályát veszti.

(3) A társulatokra vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról és a társulatok tevékenységével kapcsolatban szükséges további részletes rendelkezések kiadásáról - az érdekelt miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetőinek) egyetértésével - az Országos Vízügyi Hivatal elnöke gondoskodik.

Aczél György s. k.,

a Minisztertanács elnökhelyettese