T/7667. számú törvényjavaslat indokolással - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról

2012. évi CXXIV. törvény

1. §

(1) A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 4. § 8. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

"8. fenntartó: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a köznevelési feladat ellátására való jogosultságot megszerezte vagy azzal rendelkezik, és - e törvényben foglalt esetben a működtetővel közösen - a köznevelési intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik,"

(2) Az Nkt. 4. §-a a 16. pontot követően a következő 16a. ponttal egészül ki:

"16a. működtető: az a települési önkormányzat, amely a saját tulajdonát képező ingatlanban folyó állami köznevelési feladatellátáshoz kapcsolódó ingó és ingatlanvagyont üzemelteti."

2. §

Az Nkt. 7. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(5) Köznevelési alapfeladatot csak a 7. § (1) bekezdésben felsorolt köznevelési intézmény láthat el."

3. §

Az Nkt. 8. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) Az óvodai nevelés 6. melléklet szerinti finanszírozott időkerete magába foglalja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásokra fordítható heti ötven óra időkeretet, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának heti tizenegy óra időkeretét."

4. §

Az Nkt. 14. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(7) Köznevelési Hídprogramok általános és középfokú iskolában - az oktatásért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon - szervezhetők. A programokban közreműködő intézményeket az állami köznevelési közfeladatellátás keretében állami intézményfenntartásra kijelölt szerv (a továbbiakban: állami intézményfenntartó központ) jelöli ki."

5. §

Az Nkt. 16. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) Az állami fenntartású és az állami feladatellátásban részt vevő alapfokú művészeti iskolában heti hat tanórai foglalkozás biztosított térítési díj ellenében a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás és egy művészi előadás, továbbá e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek használata. Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű, a hátrányos helyzetű tanuló, a testi, érzékszervi, középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos, továbbá az autista tanuló részére az első alapfokú művészetoktatásban való részvétel."

6. §

Az Nkt. 20. § (10) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(10) Ha a települési önkormányzat nem köteles bölcsődét működtetni és a gyermekek száma nem teszi lehetővé az óvodai és bölcsődei csoport külön-külön történő létrehozását, feltéve továbbá, hogy minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthetővé válik, egységes óvoda-bölcsőde hozható létre a legalább második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös neveléséhez. Egységes óvoda-bölcsőde szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként működhet minden olyan többcélú intézményben, amely az e §-ban meghatározottak szerint óvodai feladatot is elláthat."

7. §

(1) Az Nkt. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"21. § (1) A köznevelési intézmény e törvényben meghatározott köznevelési feladatok ellátására létesített intézmény. A köznevelési intézmény jogi személy, amely - az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmény kivételével - a fenntartójától elkülönült, önálló költségvetéssel rendelkezik. A köznevelési intézmény a nyilvántartásba való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre."

(2) Az Nkt. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A köznevelési intézmény alapítását az alapító okirat, továbbá - ha a fenntartó a tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el - a köznevelési közszolgálati tevékenység folytatására jogosító okirat, a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy nevének és képviseletének jogosultságát igazoló dokumentum, az állandó székhely meglétét igazoló okirat megküldésével, nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni. A bejelentést költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnél, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmény esetében az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró, kormányrendeletben kijelölt központi hivatalánál (a továbbiakban: hivatal), más esetben a köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi kormányhivatalnál (a továbbiakban: kormányhivatal) kell teljesíteni. A nem állami szerv által alapított intézmény csak akkor vehető nyilvántartásba, ha működése összhangban van a fővárosi, megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervben (a továbbiakban: köznevelés-fejlesztési terv) foglaltakkal."

(3) Az Nkt. 21. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A köznevelési intézmény alapító okirata tartalmazza]

" e) alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését,"

(4) Az Nkt. 21. § (3) bekezdés j)-k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A köznevelési intézmény alapító okirata tartalmazza]

"j) a feladatellátást szolgáló vagyont, továbbá a vagyon feletti rendelkezés vagy a vagyon használati jogát,

k) az önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat."

(5) Az Nkt. 21. § (5) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(5) A nyilvántartás tartalmazza]

"ab) nevét, alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését és valamennyi feladatellátási helyét,

(6) Az Nkt. 21. § (5) bekezdés a) pont ad)-ae) alpontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

[(5) A nyilvántartás tartalmazza]

"ad) az önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében adószámát,

ae) az önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében valamennyi pénzforgalmi

számlaszámát,"

(7) Az Nkt. 21. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A nyilvántartásba vételről szóló jogerős határozat alapján az önálló költségvetéssel rendelkező köznevelési intézmény képviselője köteles nyolc napon belül megkérni az intézmény adószámát és pénzforgalmi számlát nyitni. Az adószámot és a pénzforgalmi számlaszámot, annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül be kell jelenteni a (2) bekezdés szerint."

(8) Az Nkt. 21. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A nyilvántartásból való törléssel egyidejűleg a kormányhivatal kijelöli azt a nevelésioktatási intézményt, amely a megszűnt intézménnyel jogviszonyban álló gyermekek, tanulók felvételét nem tagadhatja meg. A köznevelési intézmény nyilvántartásból való törléséről szóló jogerős határozatot a kormányhivatal megküldi az állami intézményfenntartó központnak, települési önkormányzatnak, a törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében. A határozat tartalmazza annak az intézménynek a kijelölését, amely a gyermek, tanuló felvételét nem tagadhatja meg."

8. §

(1) Az Nkt. 22. § (1) bekezdés c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

"c) a jogszabályban meghatározott eszközökkel, dokumentumokkal, szabályzatokkal és önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a működéséhez szükséges pénzeszközökkel"

(2) Az Nkt. 22. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) Állandó saját székhellyel, telephellyel akkor rendelkezik a köznevelési intézmény, ha a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek - 23. § (10) bekezdésben meghatározott kivétellel - határozatlan időre a kizárólagos használatában állnak. Állandó saját alkalmazotti létszámmal akkor rendelkezik a köznevelési intézmény, ha az alapfeladatának ellátásához szükséges számított alkalmazotti létszám legalább hetven százalékát határozatlan időre szóló munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatja. Többcélú intézmény esetén az állandó saját alkalmazotti létszám meglétét szervezetileg és szakmailag önálló intézményegységenként kell vizsgálni. A köznevelési intézmény feladatainak ellátásához szükséges eszközöket, felszereléseket a fenntartó, a működtető az intézmény rendelkezésére bocsátja, önálló költségvetéssel rendelkező intézmény a feladatainak ellátásáról az alapító, a fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik. A köznevelési intézmények fenntartási és működési költségeit az évente összeállított és a fenntartó által megállapított költségvetésben kell előirányozni."

9. §

Az Nkt. 23. § (8) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

"b) munkaterve nem felel meg a külön jogszabályban foglaltaknak, továbbá pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény esetében nincs összhangban az oktatásért felelős miniszter által kijelölt háttérintézménynek a miniszter által jóváhagyott szakmai irányelvében foglaltakkal."

10. §

Az Nkt. 25. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(6) A nevelési-oktatási intézmény, a pedagógiai szakszolgálati intézmény - a jogszabályban meghatározottak szerint - kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyermekbaleseteket, teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget."

11. §

Az Nkt. 27. § (8) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(8) A gyógypedagógiai nevelés-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkeretét a 6. melléklet határozza meg. A heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható."

12. §

(1) Az Nkt. 31. § (2) bekezdés e) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

"e) a nevelési-oktatási intézmény - a fenntartó és óvoda esetében a települési önkormányzat, más köznevelési intézmény esetében az oktatásért felelős miniszter között létrejött írásbeli szerződés (a továbbiakban: köznevelési szerződés) keretei között - részt vehet az e törvényben meghatározott köznevelési közszolgálati feladatok megvalósításában."

(2) Az Nkt. 31. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(5) A köznevelési szerződés az alábbiakat tartalmazza:

a) a köznevelési alapfeladatokat,

b) a felvehető, ellátandó gyermekek, tanulók számát,

c) az óvodai nevelési feladatokban, a tankötelezettség teljesítésével és az iskolai nevelésoktatással, a pedagógiai szakszolgálatok ellátásával összefüggő feladatokban való részvételt,

d) a fenntartó által a feladatellátáshoz igénybe vehető forrásokat, azokat a szolgáltatásokat, amelyek a megállapodás alapján a gyermekek, tanulók, szülők részére térítésmentessé válnak, továbbá amelyeket térítési díjért vehetnek igénybe.

e) pedagógiai-szakmai szolgáltatás esetén az állami közfeladat-ellátásban történő részvétel keretében ingyenesen nyújtott szolgáltatásokat és az ellátási körzetet."

13. §

Az Nkt. 33. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"33. § (1) Ha az egyházi és magánintézmény fenntartója a települési önkormányzattal, az oktatásért felelős miniszterrel kötött köznevelési szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat alapján kiegészítő támogatásra válik jogosulttá, a fenntartásában működő óvoda, általános iskola részt vesz a kötelező felvételt biztosító óvoda, iskola feladatainak ellátásában. Ennek során felvételi körzetnek kell tekinteni azt a települést, fővárosban azt a kerületet, amelyben az óvoda, az általános iskola székhelye, telephelye található. Az egyházi és magánintézmény fenntartója óvoda esetében a települési önkormányzattal, egyéb alapfeladat esetében a kormányhivatallal közösen a hivatal és az állami intézményfenntartó központ véleményének kikérésével meghatározza azt a gyermek-, valamint tanulói létszámot, amelynek felvételét az óvoda, az általános iskola nem tagadhatja meg. Ez a létszám nem lehet kevesebb, mint az óvoda, az általános iskola alapító okiratában - az adott feladatellátási helyre - meghatározott felvehető maximális gyermek-, tanulói létszám huszonöt százaléka."

14. §

(1) Az Nkt. 45. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(7) A tankötelezettség általános iskolában, középfokú iskolában, Köznevelési Hídprogram keretében, valamint fejlesztő nevelés-oktatásban teljesíthető."

(2) Az Nkt. 45. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A jegyző gondoskodik az óvodai nevelésben részvételre kötelezettek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl a kormányhivatal számára. A járási hivatal gondoskodik a tankötelesek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl az állami intézményfenntartó központ, és tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője számára, továbbá hivatalból elrendeli és felügyeli a tankötelezettség teljesítését, a szakértői vizsgálatokon való megjelenést."

(3) Az Nkt. 45. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A települési önkormányzat jegyzője az óvodás, a járási hivatal az állami intézményfenntartó központ útján a tanköteles gyermekekről vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának, általános iskolának."

15. §

Az Nkt. 46. § (13) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(13) Az iskola a tanuló kérelmére diákigazolvány kiadását kezdeményezi a KIR működtetőjénél. A diákigazolvány elkészítéséről a KIR működtetője gondoskodik. A diákigazolvány közokirat. A diákigazolvány tartalmazza a diákigazolvány számát, a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét és a 14. életévét betöltött tanuló esetében az aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét, a diákigazolvány lejáratának napját, az igazolvány érvényességére vonatkozó adatot és az igazolvány típusát. A diákigazolvány elektronikus adattárolásra és adatellenőrzésre alkalmas eszközzel ellátott igazolvány. A diákigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a köznevelési intézmény a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton terjeszti elő a diákigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket. A köznevelési intézmény az eljárás során - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton tart kapcsolatot KIR működtetőjével. A KIR működtetője a köznevelési intézmény útján közli a tanulóval a diákigazolvány kiállítására irányuló eljárás során hozott hatósági döntéseket. A KIR működtetője a diákigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a köznevelési intézmény adatait, a diákigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet. A KIR működtetője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők a diákigazolvány elkészítése körében tudomására jutott személyes adatot a diákigazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelhetik."

16. §

Az Nkt. 56. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"56. § (1) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti

a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő,

b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól."

(2) Az érettségi vizsgán az (1) bekezdés b) pont szerinti tantárgyak helyett a tanuló - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - másik tantárgyat választhat.

(3) Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, vagy akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak."

17. §

Az Nkt. 60. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti."

18. §

Az Nkt. 62. § (14) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(14) A nevelési-oktatási intézmény és pedagógiai szakszolgálat vezetője a teljes munkaidő 5. melléklet vagy a pedagógiai szakszolgálatokra vonatkozó miniszteri rendelet szerinti tanórai foglalkozásokkal le nem kötött részében látja el a vezetői megbízással kapcsolatos feladatokat."

19. §

Az Nkt. 66. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) Gyakorló nevelési-oktatási intézményben, gyakorló pedagógiai szakszolgálati intézményben vezetőpedagógusi megbízást az kaphat, akinek pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége, továbbá pedagógus-szakvizsgája vagy a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozata vagy doktori cselekmény alapján szerzett doktori címe, valamint a nevelő-oktató munkában, pedagógiai szakszolgálatban eltöltött legalább ötéves szakmai gyakorlata van."

20. §

Az Nkt. 67. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(7) Az intézményvezető kiválasztása - ha e törvény másképp nem rendelkezik - nyilvános pályázat útján történik. A pályázat mellőzhető, ha az intézményvezető ismételt megbízásával a fenntartó és a nevelőtestület egyetért. Egyetértés hiányában, továbbá az intézményvezető harmadik és további megbízási ciklusát megelőzően a pályázat kiírása kötelező."

21. §

(1) Az Nkt. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"68. § (1) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény, többcélú intézmény vezetőjét - nevelési-oktatási intézmény esetében a nevelőtestület, többcélú intézményben az igazgatótanács, a fenntartó, az intézmény székhelye szerint illetékes vagy az intézményt működtető települési önkormányzat véleményének kikérésével -az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre. Az állami köznevelési intézmény, többcélú intézmény vezetője megbízásának visszavonásáról a megbízási jogkör gyakorlója dönt."

(2) Az Nkt. 68. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmények kivételével az állami fenntartású köznevelési intézmények, továbbá az egyházi és magánintézmények vezetőjét az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a fenntartó bízza meg, a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A miniszter az egyetértését csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg."

22. §

(1) Az Nkt. 74. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"74. § (1) Az állam gondoskodik - az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése kivételével - a köznevelési alapfeladatok ellátásáról."

(2) Az Nkt. 74. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) Ha a köznevelési közfeladat ellátása vallási, világnézeti szempontból elkötelezett nevelési, nevelési-oktatási intézmény fenntartójával kötött köznevelési szerződés útján történik, a szerződés megkötése nem mentesít a feladatellátási kötelezettség alól azon gyermekek tekintetében, akiknek a szülei nem akarják vallási, világnézetileg elkötelezett iskolába járatni gyermeküket. Az állami intézményfenntartó központ, óvoda esetében a települési önkormányzat gondoskodik arról, hogy ezekre a szülőkre, gyermekekre, tanulókra a köznevelési szerződés miatt a vallási, világnézeti szempontból semleges nevelésben, nevelésoktatásban való részvételhez fűződő joguk érvényesítésében aránytalan teher nem hárulhat. Aránytalan teher, ha a nevelés, a nevelés-oktatás körülményei az átlagos körülményekhez képest - a gyermek, a tanuló életkorát és sajátos nevelési igényeit figyelembe véve - lényegesen nehezebbek vagy jelentős költségnövekedést okoznak a gyermeknek, tanulónak vagy a szülőnek."

(3) Az Nkt. 74. § (4)-(6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(4) A 3000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat gondoskodik az illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről. A működtetés keretében a települési önkormányzat - a 76. § (3) bekezdésben foglaltak kivételével - saját forrásai terhére biztosítja a köznevelési feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, továbbá az ingó és ingatlan vagyon működtetésével összefüggő személyi feltételeket. A települési önkormányzat e kötelezettségéről gazdasági és jövedelemtermelő képességgel összefüggő feltételek hiányában külön jogszabályban meghatározott módon lemondhat.

(5) A 3000 főt meg nem haladó lakosságszámú települési önkormányzat vállalhatja az illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről való gondoskodást.

(6) A (4)-(5) bekezdésben meghatározott működtetés egyedi feltételeit az állami intézményfenntartó központtal kötött az intézmény által ellátott feladatokhoz igazodó szerződésben kell megállapítani."

23. §

(1) Az Nkt. 75. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"75. § (1) Az oktatásért felelős miniszter a köznevelési feladatok megszervezéséhez szükséges döntései előkészítése céljából a hivatal előterjesztése alapján a kormányhivatalok közreműködésével, valamint a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével megyei szintű bontásban feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet készít, amelynek része a megyei szakképzési terv. A települési önkormányzat a köznevelés-fejlesztési tervhez adott véleményéhez beszerzi a településen működő köznevelési intézmények nevelőtestületei, a köznevelési intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége (a továbbiakban: alkalmazotti közösség), szülői és diákszervezeteinek véleményét."

(2) Az Nkt. 75. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) Az állami fenntartású gyakorló nevelési-oktatási intézmény, gyakorló szakszolgálati intézmény köznevelés-fejlesztési tervbe való felvételéről az oktatásért felelős miniszter a felsőoktatási intézmény javaslata alapján dönt."

24. §

Az Nkt. 76. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"76. § (1) A működtető feladata, hogy a köznevelési közfeladat-ellátás céljait szolgáló ingatlant az e törvény keretei között kötött szerződésben foglalt módon és feltételekkel az ingatlan rendeltetésének megfelelő hatályos köznevelési, tűzvédelmi, munkavédelmi és egészségügyi előírások szerint üzemeltesse, karbantartsa. A működtető köteles a működtetéssel kapcsolatos közterheket, költségeket, díjakat viselni, gondoskodni az ingatlan folyamatos őrzéséről. A működtető köteles ellátni minden olyan feladatot, amely ahhoz szükséges, hogy az ingatlanban a köznevelési feladatokat megfelelő színvonalon és biztonságosan láthassák el. Ennek keretében a működtető feladata különösen a köznevelési intézmények működéséhez szükséges eszközök, anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás-átvétele, raktározása, a köznevelési feladatellátást biztosító tárgyi eszközök, készletek pótlása. A működtető feladata működtetni, karbantartani a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt feladat ellátásához szükséges technikai berendezéseket, javítani, karbantartani a tulajdonában lévő taneszközöket, beszerezni a köznevelési közfeladatellátáshoz szükséges eszközöket.

(2) A köznevelési intézmény alapító okiratának az intézmény működtetését érintő módosítása vagy az ezzel összefüggő infrastruktúra-fejlesztés az állam és a működtető közötti egyedi megállapodásban foglaltak szerint történik.

(3) A működtető feladata a köznevelési intézmény épülete állagának megóvása, az állagmegóváson túl jelentkező rekonstrukciós, fejlesztési költségek fedezése már nem kötelessége, de ehhez, továbbá a taneszközök beszerzéséhez az állam pályázati úton támogatást nyújt.

(4) A települési önkormányzat a helyi önkormányzati képviselők választását követő év májusának utolsó munkanapjáig nyilatkozhat arról, hogy a rendelkezésére álló saját és átengedett bevételek terhére a következő naptári évben kezdődő tanévtől a működtetést az államtól képes átvállalni vagy a működtetést nem képes vállalni.

(5) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló, települési önkormányzati tulajdonú ingatlanra vonatkozóan az állami intézményfenntartó központot ingyenes vagyonkezelői jog illeti meg, mindaddig, amíg a köznevelési közfeladat ellátása az adott ingatlanban meg nem szűnik. E rendelkezés nem alkalmazható, ha az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló, települési önkormányzati tulajdonú ingatlant a települési önkormányzat működteti. Az állami intézményfenntartó központ vagyonkezelői jogának fennállása alatt vagy mindaddig, amíg a köznevelési közfeladat ellátása az adott ingatlanban meg nem szűnik, a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingatlant a települési önkormányzat nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, bérbe csak abban az esetben adhatja, ha az a köznevelési feladat ellátását nem veszélyezteti."

25. §

(1) Az Nkt. 83. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(4) A fenntartó (3) bekezdésben foglalt döntése előtt ki kell kérni:

a) az intézmény alkalmazotti közössége,

b) az óvodaszék, az iskolaszék,

c) a szülői szervezet,

d) az iskolai diákönkormányzat,

e) a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő intézmény esetén - ha nem rendelkezik egyetértési joggal - a települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában az érintett országos nemzetiségi önkormányzat,

f) szakközépiskola és szakiskola esetén a fővárosi, megyei gazdasági kamara véleményét."

(2) Az Nkt. 83. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(7) A magyar nyelvi előkészítés, a nemzetiség nyelvén folyó nevelés és oktatás iránti igényt a települési önkormányzat, az állami intézményfenntartó központ évente köteles felmérni az érintett első óvodai nevelési évre, első iskolai évfolyamra beiratkozni szándékozók körében az érdekelt települési nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat bevonásával."

26. §

(1) Az Nkt. 84. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A működtető, ennek hiányában a fenntartó - önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében - gondoskodik az iskolaszék, a szülői szervezet, továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat működési feltételeiről."

(2) Az Nkt. 84. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(6) A kormányhivatal engedélyezi a működési engedéllyel rendelkező intézmények fenntartói számára a székhely, telephely változását tanítási évben, nevelési évben más, előre nem látható okból is. Ha a fenntartó három éven belül másodszor kéri előre nem látható okból a székhely-, telephelyváltozás engedélyezését, a kormányhivatalnak le kell folytatnia a 34. § (2) bekezdésében szabályozott törvényességi ellenőrzést."

27. §

Az Nkt. 88. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(5) Az egyházi, valamint az országos nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartók által ellátott nevelési, nevelési-oktatási feladatok központi költségvetési finanszírozása az állami fenntartású intézményekkel azonos mértékben történik."

28. §

(1) Az Nkt. 94. § (1) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy]

"a) a köznevelési intézmények működésének szakmai szabályait, a köznevelési intézmények vezetői megbízásával kapcsolatos eljárást; a köznevelési intézmények névhasználatával, a tanulók felvételével kapcsolatos kérdéseket, az érettségi vizsga bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott közösségi szolgálat végzésének megszervezésére vonatkozó részletes szabályokat, a tanulókkal kapcsolatos fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait, a diákkörök, diákönkormányzatok működésére vonatkozó részletes szabályokat, diáksportegyesületek és a nevelési-oktatási intézmények kapcsolatát, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, szülői szervezet, intézményi tanács működésének részletes szabályait, a köznevelési intézmények ügyintézésének, iratkezelésének általános szabályait, valamint a tanügyi nyilvántartásokat, az adatkezelés rendjét, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatokat, továbbá a balesetek kivizsgálásával, nyilvántartásával és jelentésével összefüggő tevékenységet,"

[rendeletben állapítsa meg.]

(2) Az Nkt. 94. § (1) bekezdés g) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy]

"g) a nem az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény működése megkezdéséhez szükséges engedély kiadásának részletes szabályait és az azzal kapcsolatos mellékleteket,"

[rendeletben állapítsa meg]

(3) Az Nkt. 94. § (1) bekezdés h) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy]

"h) az iskolai felvételi eljárás rendjét, az iskolai vizsgáztatás rendjét, a pedagógiai szakszolgálat megszervezését, a pedagógiai szakszolgálat igénybevételének rendjét, a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működését; a nevelési-oktatási intézmények részvételét és feladatait a pedagógiai szakszolgálatok ellátásában, az érintett gyermekek, tanulók nevelésében és oktatásában, a szakvélemény elkészítését, az ellenőrzés rendjét, a pedagógiai szakszolgálattal kapcsolatos kormányhivatali eljárás indításával összefüggő kérdéseket, az eljárás indítására jogosultak körét, azokat a feltételeket, amikor a pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért ellenszolgáltatás kérhető, a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmények és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben történő foglalkoztatáshoz és a vezetői megbízáshoz szükséges képesítési követelményeket, a kormányhivatalnak a nem az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmények működési engedélyezési eljárásával összefüggő, valamint a törvényességi ellenőrzésükkel kapcsolatos szakmai szabályokat, az egyes szolgáltatásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit, továbbá a vizsgáztatással, a szakértői és más szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos díjazás megállapításának kérdéseit,"

[rendeletben állapítsa meg.]

(4) Az Nkt. 94. § (1) bekezdés j) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy]

,j) a tankönyvvé nyilvánítás feltételeit és rendjét, valamint eljárását, a tankönyvjegyzék elkészítését és kiadás,a tankönyvjegyzékre való felkerülés feltételeit és eljárását, a tankönyvjegyzékre kerüléssel kapcsolatos árkorlátot, a tankönyvjegyzékből való törlés rendjét és eljárását, a tankönyvtámogatás rendjét, a nem üzletszerű tankönyvforgalmazást, a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzék kiadását, a kerettantervek, nevelési-oktatási program jóváhagyásának rendjét, a digitális tananyaggá nyilvánítás feltételeit és rendjét, valamint eljárását, a digitális tananyagok jegyzéke elkészítésének és kiadásának szabályait, a digitális tananyagok jegyzékére való felkerülés feltételeit és eljárását, a digitális tananyagok jegyzékére kerüléssel kapcsolatos árkorlátot, a digitális tananyagok jegyzékéről való törlés rendjét és eljárását, valamint az e pontban felsorolt eljárásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit,"

[rendeletben állapítsa meg.]

(5) Az Nkt. 94. § (1) bekezdés o) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy]

"o) a hat vagy nyolc - nyelvi előkészítő évfolyam esetében, hét, vagy kilenc - évfolyammal működő gimnáziumban folyó nevelés-oktatás emelt szintű követelményeit,"

[rendeletben állapítsa meg.]

(6) Az Nkt. 94. § (1) bekezdése t) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy]

"t) a Köznevelési Hídprogram megszervezésének feltételeit, a Köznevelési Hídprogramban folytatott képzéshez szükséges nevelési-oktatási programokat, a Köznevelési Hídprogramba történő bekapcsolódás részletes szabályait,"

[rendeletben állapítsa meg.]

(7) Az Nkt. 94. § (1) bekezdés q) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[94. § (1) Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy]

"q) a nyelvi előkészítő évfolyammal működő iskola nevelés-oktatás megszervezésére vonatkozó szabályokat"

[rendeletben állapítsa meg.]

(8) Az Nkt. 94. § (1) bekezdés a következő u) ponttal egészül ki:

[94. § (1) Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy]

"u) az elektronikus és a papírformátumú nyomtatványok előállításához és forgalmazásához, a tanügyi nyilvántartások elektronikus alkalmazásához szükséges engedély kiadásának szabályait, valamint az engedélyezési eljárással összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának, befizetésének és felhasználásának kérdéseit,"

[rendeletben állapítsa meg]

(9) Az Nkt. 94. § (4) bekezdés g) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[Felhatalmazás kap a Kormány, hogy]

"g) a pedagógusok előmeneteli rendszerét, az egyes fokozatokba történő besoroláshoz szükséges követelményeket, a minősítő vizsgát és a minősítési eljárást lefolytató bizottság működését, a szakmai kritériumokra vonatkozó részletes rendelkezéseket, a minősítő vizsga és a minősítési eljárások során adható minősítések feltételeit, a minősítésekhez kapcsolódó fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt, valamint az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel a 8. mellékletben meghatározott keretek között az illetménypótlék és a kereset-kiegészítés, a jutalom megállapításának részletes szabályait, a megismételt minősítő vizsga és minősítési eljárások költségét, valamint az ezért kérhető díj mértékét, befizetésének szabályait, a nevelési-oktatási intézményekben elrendelhető rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és készenlét elrendelésének feltételeit, az ügyelet és az ügyelet alatt elrendelt munkavégzés díjazását is magában foglaló átalánydíjazás megállapításának szabályait és mértékét, a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatok körét, az eseti helyettesítésnek minősülő helyettesítést, az alkotói szabadság igénybevételének részletes szabályait, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók szülei iskolai végzettséggel összefüggő önkéntes nyilatkozatának kérdéseit, valamint az igazgatótanács munkáltatói jogosítványait,"

[rendeletben állapítsa meg. ]

(10) Az Nkt. 94. § (4) bekezdés j) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[Felhatalmazás kap a Kormány, hogy]

az egyházi és magánintézményeket valamint az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézményeket megillető - a költségvetésről szóló törvényben meghatározott - állami hozzájárulások megállapításának, folyósításának, elszámolásának rendjét, az igényléssel, elszámolással, felhasználással összefüggő adatszolgáltatást, továbbá az ellenőrzés rendjét, valamint az egyházi és az országos nemzetiségi önkormányzati fenntartót megillető kiegészítő támogatás igénylésének, a jogosultat megillető kiegészítő támogatás megállapításának rendjét, a bármely jogcímen megállapításra kerülő kiegészítő támogatás igényléséhez szükséges adatszolgáltatást és a kiegészítő támogatás folyósításának, elszámolásának rendjét, az igényléssel, elszámolással, felhasználással összefüggő ellenőrzés rendjét, a kiegészítő támogatás megállapításához szükséges kormányhivatal általi adatszolgáltatást,"

[rendeletben állapítsa meg. ]

(11) Az Nkt. 94. § (4) bekezdés l) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[Felhatalmazás kap a Kormány, hogy]

"l) a kormányhivatalok hatósági ellenőrzésének tárgyköreit, a köznevelés-fejlesztési terv részletes tartalmát és elkészítésének eljárásrendjét,"

[rendeletben állapítsa meg. ]

(12) Az Nkt. 94. § (4) bekezdés o) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[Felhatalmazás kap a Kormány, hogy]

"o) a 3000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat részéről az állami köznevelési intézmény feladatait szolgáló ingatlan működtetési kötelezettségéről való lemondás, valamint a 3000 főt meg nem haladó lakosságszámú települési önkormányzat részéről az állami köznevelési intézmény feladatait szolgáló ingatlan működtetése vállalásának feltételeit,"

[rendeletben állapítsa meg. ]

(13) Az Nkt. 94. § (4) bekezdés q) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[Felhatalmazás kap a Kormány, hogy]

"q) az állami intézményfenntartó központtal a köznevelési intézmény feladatait szolgáló ingatlan működtetése céljából köthető szerződés részletes tartalmát,"

[rendeletben állapítsa meg. ]

29. §

(1) Az Nkt. 95. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A 7. § (1) bekezdés i) pont, 18. §, a 45. § (2) és (4) bekezdés, az 50. § (7) bekezdés, a 67. § (2) bekezdés, a 74-76. §, 95. § (7) bekezdés 2013. január 1-jén lép hatályba."

(2) Az Nkt. 95. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) A 4. § 12. pont b) alpont, a 8. § (3) bekezdés, a 12-14. §, a 25. § (7) bekezdés, a 27. § (1)-(10) bekezdés, 27. § (12)-(13) bekezdés, 28-29. §, a 35. §, a 46. § (1) bekezdés a) pont, a 46. § (5) bekezdés, a 47. § (7) bekezdés, az 55. § (1) bekezdés, a 60. § (2) bekezdés, a 61. § (3) és (5) bekezdés, a 62. § (3) és (5)-(14) bekezdés, a 64-65. §, a 69. § (5)-(6) bekezdés, a 88. § (4)-(5) bekezdés, a 89. § (l)-(2) bekezdés, 95. § (8) bekezdés, az 1. melléklet, a 2. melléklet, a 4. melléklet, az 5. melléklet, a 6. melléklet, a 7. melléklet, a 8. melléklet 2013. szeptember l-jén lép hatályba."

(3) Az Nkt. 95. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(6) Hatályát veszti a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 13. §-a, 4. § (l)-(3) bekezdése, 4. § (5)-(7) bekezdése, 4/A-5. §-a, 6. § (1) és (3)-(6) bekezdése, 7-11. §-a, 12. § (1) bekezdés b)-h) pontja, (2)-(6) bekezdése, 13-14. §-a, 15. § (l)-(2) és (5)-(6) bekezdése, 16. § (2)-(3) és (5)-(7) bekezdése, 17. §-a, 18-20. §-a, 22-23. §-a, 24. § (1) bekezdése, 25-26. §-a, 28. §-a, 30-33. §, 36-38. §-a, 39. § (l)-(2) és (4) bekezdése, 40-51. §-a, 52. § (15)-(16) bekezdése, 54-a, 55. § (1)-(4) bekezdése, 56-65. §-a, 66. § (1)-(8) bekezdése és (10)-(11) bekezdése, 67-68. §-a, 69. § (3)-(5) bekezdése, 70-73. §-a, 75-77. §-a, 78. § (1) bekezdése, 78. § (3)-(7) bekezdése, 79-84. §-a, 92-93. §-a, 94. § (l)-(2) bekezdése, 94. § (3) bekezdés a)-e), g)-k) pontja, m)-p) pontjai, 94. § (4)-(7) bekezdése, 95-117. § 118. § (1)-(2) bekezdése és (7)-(ll) bekezdése, 119-120. §-a, 121. § (1) bekezdés 1-13. pontja, 15-46. pontja, (2)-(10) bekezdése, 122. § (2)-(15) bekezdése, 122/A-127. §-a, 128. § (1)-(7), (9)-(23), 129-133. §-a és 2. számú melléklete."

(4) Az Nkt. 95. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(7) Hatályát veszti a Kt. 6. § (2) bekezdése, 21. §-a, 24. § (5) bekezdése, 34-35. §-a, 55. § (5) bekezdése, 66. § (9) bekezdése, 85-91. §-a, 94. § (3) bekezdés f) pontja."

(5) Az Nkt. 95. § (8) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(8) Hatályát veszti a Kt. 4. § (4) bekezdése, 12. § (1) bekezdés a) pontja, 16. § (1) és (4) bekezdése, 17/A. §-a, 24. § (4) bekezdése, 27. §-a, 29. §-a, 39. § (3) bekezdése, 52. § (1)-(14) bekezdése és (17)-(18) bekezdése, 53. §-a, 69. § (2) bekezdése, 78. § (2) bekezdése, 94. § (3) bekezdés l) pontja, 118. § (3)-(4) bekezdése, (6) bekezdése és (12)-(14) bekezdése, 121. § (1) bekezdés 14. pontja 122. § (1) bekezdése, 128. § (8) bekezdése, 1. számú melléklete, 3. számú melléklete."

30. §

(1) Az Nkt. 96. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"96. § (1) A nem köznevelési intézményben a gyermek nevelése-gondozása céljából létesített pedagógus-munkakör esetén az ágazati törvény rendelkezései szerint lehet az e törvény szerinti juttatásokat, kedvezményeket alkalmazni. Az egészségügyi intézmény, gyermekgyógyüdülő, büntetés-végrehajtási intézmény, javítóintézet szakmailag önálló nevelési-oktatási intézményegység létesítésével vagy a nevelési-oktatási intézménnyel létesített megállapodás alapján részt vehet a nevelés-oktatás feladataiban. A nevelő-oktató munka a körülményekhez igazodó egyéni fejlesztési és pedagógiai program, valamint egyedi munkarend szerint folyik, a tanév rendjére vonatkozó előírásokat nem kell figyelembe venni."

(2) Az Nkt. 96. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Ha a nevelési-oktatási intézmény alapító okiratában, működési engedélyében, nyilvántartásba vételi határozatában az intézmény alaptevékenységei között

a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátása,

b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátása

szerepel, azon 2013. január 1-ig az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek, tanulók ellátását is érteni kell.

(9) Ha a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló szakértői véleményében a sajátos nevelési igényt

a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége,

b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenessége

alapozza meg, azon a gyermek, a tanuló következő felülvizsgálatáig, de legkésőbb 2015. szeptember 1-ig az egyéb pszichés fejlődési zavart (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavart) is érteni kell."

31. §

(1) Az Nkt. 97. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"97. § (1) Azok a tanulók, akik tanulmányaikat az iskolai nevelés-oktatás kilencedik évfolyamán a 2011/2012. tanévben vagy azt megelőzően kezdték meg, tankötelezettségük azon tanítási év végéig tart, amelyben a tizennyolcadik életévüket betöltik vagy sikeres érettségi vizsgát vagy szakmai vizsgát tettek. Azon sajátos nevelési igényű tanulók tankötelezettsége, akik esetében a szakértői és rehabilitációs bizottság e törvény hatálybalépése előtt a tankötelezettség huszadik életévükig történő meghosszabbításáról döntött, annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a huszadik életévüket betöltik."

(2) Az Nkt. 97. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(4) E törvény hatálybalépését követően a fenntartó négy hónapon belül felülvizsgálja a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti közoktatási intézmény alapító okiratát, annak érdekében, hogy megfeleljen az e törvényben foglaltaknak, és megküldi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek, a hivatalnak vagy a kormányhivatalnak. Ha a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján a köznevelési intézmény a nyilvántartásba vételét követően megkezdhette működését, a fenntartó köteles 2013. április 30-ig működési engedély iránti kérelmet benyújtani vagy a közoktatási intézményt megszüntetni."

(3) Az Nkt. 97. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(5) A fejlesztő nevelés, nevelés-oktatás 15. § (2) bekezdés szerinti ellátása 2014. szeptember 1-jétől kötelező. Eddig az időpontig az érintett tanulók részére a fejlesztő iskolai oktatás a Kt. szabályai szerint is megszervezhető. A korai fejlesztés és gondozás, valamint a fejlesztő felkészítés 2013. január 1-jéig bölcsődei gondozás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, gyermekotthonban nyújtott gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás keretében is ellátható."

(4) Az Nkt. 97. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(6) A 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelés órát kell beépíteni. A többlet testnevelési órákkal a Kt. 52. § (3) bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben megszervezni."

(5) Az Nkt. 97. § (9) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(9) Az állami feladatellátásban közreműködő, a fenntartói jogot gyakorló állami intézményfenntartó központ megjelölését a KIR-ben 2013. március 2-áig át kell vezetni."

(6) Az Nkt. 97. § (18) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(18) A 4. melléklet szerinti osztály-, csoportlétszámokat és a 47. § (7) bekezdésében foglaltakat első alkalommal a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben kell alkalmazni."

(7) Az Nkt. 97. §-a a következő (23)-(25) bekezdéssel egészül ki:

"(23) A 76. § (3) bekezdés szerint a működtető tulajdonát azok a taneszközök képezik, amelyeket a 2013. január 1-jei leltár tartalmaz.

(24) 2012. évben szeptember 30-ig nyilatkozhat a települési önkormányzat arról, hogy rendelkezésére álló saját és átengedett bevételek terhére a következő naptári évben kezdődő tanévtől

a) 3000 főt meg nem haladó lakosságszámú település esetén a működtetést az államtól képes átvállalni,

b) 3000 fő lakosságszám feletti település esetén a működtetést nem képes vállalni.

(25) A 44. § (6) bekezdés szerinti elektronikus kapcsolat létrejöttéig, de legkésőbb 2012. december 31-ig a köznevelési intézmény vezetője köteles a gyermek, tanuló, az óraadó és az alkalmazott személyes adatainak megváltozását a KIR működtetőjének - a tudomásszerzéstől számított öt napon belül - bejelenteni."

32. §

(1) Az Nkt. 98. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(7) Iskolai, kollégiumi könyvtárostanárnak vagy könyvtárostanítónak alkalmazható az is, aki a 3. mellékletében foglaltak szerint az iskolában, kollégiumban pedagógus-munkakör betöltésére jogosító tanítói vagy tanári végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett emelt szintű könyvtárosi szakképesítéssel rendelkezik."

(2) Az Nkt. 98. § (10) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(10) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés, szakiskolában - a szakképzési kerettantervben az adott gyakorlati tantárgyra vonatkozó eltérő rendelkezés hiányában - alkalmazható határozatlan időre az is, továbbá köznevelési szakértői tevékenységet végezhet, aki középiskolai végzettséggel és mestervizsgával rendelkezik; továbbá a népzenész- és a szórakoztatózenész-képzésben az, aki emelt szintű szakképesítéssel rendelkezik."

(3) Az Nkt. 98. § a következő (11)-(12) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Aki az oktatásért felelős miniszter által kiállított igazolás alapján a Kormánnyal kötött, törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy tárcaközi megállapodás keretében idegen nyelven folytatott nevelési, oktatási tevékenység ellátására anyanyelvi tanárként érkezik Magyarországra, mentesül a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényben szabályozott elismerési eljárás alól. Az elismerési eljárás alóli mentesítés az oktatásért felelős miniszter által kiállított igazolásban megjelölt időtartamra, összesen maximum öt tanévre szól.

(12) Az anyanyelvi tanárt küldő állam, vagy az államközi megállapodás alapján nevesített közvetítő szervezet köteles igazolást kiállítani arról, hogy az anyanyelvi tanár a küldő országban, az alap- és középfokú oktatásban pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú oklevéllel rendelkezik."

33. §

Az Nkt. 99. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) 2012. szeptember 3-án jogutód nélkül megszűnik az Országos Diákjogi Tanács, Országos Szülői Érdekképviseleti Tanács."

34. §

Az Nkt. 2. melléklet 20., 21., 22., 23., 24., 25., 26. sora e törvény 1. melléklete szerint lép hatályba.

35. §

Az Nkt. 4. melléklet 10., 14. sora e törvény 2. melléklete szerint lép hatályba.

36. §

Az Nkt. 5. melléklet "Az intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezető, intézményegységvezető, tagintézményvezető-helyettes, intézményegységvezető-helyettes heti tanóráinak száma (óvodapedagógus esetén óvodai foglalkozásainak száma)" alcím 6. sora e törvény 3. melléklete szerint hatályba.

37. §

Az Nkt.

1. 2. § (3) bekezdésében a "Magyarországon nyilvántartásba vett egyházi jogi személy" szövegrész helyett "a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerint nyilvántartásba vett egyház, vagy annak belső egyházi jogi személye (továbbiakban együtt: egyházi jogi személy)" szöveggel,

2. 4. § 3. pontjában "a kormány" szövegrész helyett "az oktatásért felelős miniszter" szöveggel,

3. 13. § (2) bekezdésében a "kerettantervben kiadott szakképesítések körében" szövegrész helyett "szakképesítések körében a szakképzési kerettanterv szerint" szöveggel,

4. 15. § (2) bekezdésében a "fejlesztő nevelést, fejlesztő nevelés-oktatást" szövegrész helyett a "fejlesztő nevelés-oktatást" szöveggel,

5. 18. § (2) bekezdés c) pontjában "a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység" szövegrész helyett "szakértői bizottsági tevékenység" szöveggel,

6. 21. § (3) bekezdés a) pontjában, 25. § (4) bekezdésében, 26. § (1) bekezdésében, 88. § (1) bekezdésében a "fenntartó" szövegrész helyett a "fenntartó, a működtető" szöveggel,

7. 23. § (1) bekezdésében a "kormányhivatal" szövegrész helyett az "állami intézményfenntartó központ" szöveggel,

8. 24. § (1) bekezdésében, 34. § (3) bekezdésében a "nevelési-oktatási" szövegrész helyett "köznevelési" szöveggel,

9. 25. § (4) bekezdésében, 26. § (1) bekezdésében a "fenntartóra" szövegrész helyett a "fenntartóra, a működtetőre" szöveggel,

10. 31. § (4) bekezdésében a "b) pontjában" szövegrész helyett a "c) pontjában" szöveggel,

11. 32. § (2) bekezdésében "a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között létrejött megállapodás" szövegrész helyett a "nemzetközi szerződés" szöveggel,

12. 37. § (4) bekezdésében a "kormánymegbízott" szövegrész helyett a "fenntartó vezetője" szöveggel,

13. 38. § (4) bekezdésében a "fenntartónak" szövegrész helyett a "kormányhivatalnak" szöveggel,

14. 38. § (7) bekezdésében "az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró, kormányrendeletben kijelölt központi hivatalához (a továbbiakban: hivatal)" szövegrész helyett "a hivatalhoz",

15. 39. § (3) bekezdésében az "ellenőrzést" szövegrész helyett "felügyeleti eljárást" szöveggel,

16. 44. § (4) bekezdésében a "(3) bekezdés a)-b) és c)-e) pontja szerinti nyilvántartás" szövegrész helyett a "KIR személyi nyilvántartása" szöveggel,

17. 44. § (5) bekezdés 1) pontjában az "időpontját" szövegrész helyett a ,jogcímét és idejét" szöveggel,

18. 47. § (10) bekezdésében "a kormányhivatal" szövegrész helyett "az állami intézményfenntartó központ" szöveggel,

19. 50. § (7) bekezdésében "a kormányhivatal, települési önkormányzat által működtetett intézmény esetében az önkormányzat" szövegrész helyett "az állami intézményfenntartó központ" szöveggel,

20. 60. § (2) bekezdés a) pontjában a "tizenhatodik" szövegrész helyett a "tizenhetedik" szöveggel,

21. 60. § (7) bekezdésében a "nappali rendszerű iskolai oktatásban" szövegrész helyett a "nem kizárólag felnőttoktatásban" szöveggel,

22. 72. § (4) bekezdésében a, jegyző" szövegrész helyett a "kormányhivatal" szöveggel,

23. 73. § (3) bekezdésében "az intézmény székhelye szerinti illetékes kormányhivatal" szövegrész helyett "a fenntartó" szöveggel,

24. 74. § (7) bekezdésében "az államtól" szövegrész helyett "a települési önkormányzattól, az államtól" szöveggel,

25. 75. § (2) bekezdésében a "kormányhivatal" szövegrész helyett a "miniszter" szöveggel,

26. 75. § (4) bekezdésében, 97. § (8) bekezdésében a "kormányhivatal" szövegrész helyett a "hivatal" szöveggel,

27. 84. § (9) bekezdésben "Az állami fenntartó" szövegrész helyett "A települési önkormányzat, az állami fenntartó" szöveggel,

28. 85. § (1) bekezdésében a "fenntartónak" szövegrész helyett "a fenntartónak, a működtetőnek" szöveggel,

29. 89. § (1) bekezdésében "a kormányhivatal" szövegrész helyett "az állami intézményfenntartó központ a hivatal tájékoztatása mellett" szöveggel,

30. 89. § (4) bekezdésében a "fenntartó" szövegrész helyett a "fenntartó vagy a települési önkormányzat" szöveggel,

31. 94. § (4) bekezdés k) pontjában az "által" szövegrész helyett az "általa" szöveggel,

32. 96. § (4) bekezdésében a "felügyeleti szerven" szövegrész helyett" a "felügyeleti és irányító szerven" szöveggel, a "felügyeleten" szövegrész helyett a "felügyeleten és irányításon" szöveggel,

33. 97. § (8) bekezdésében a "március 1-jéig" szövegrész helyett az "április 30-ig" szöveggel,

34. 99. § (10) bekezdésében az "e törvényben meghatározott képesítésnek" szövegrész helyett az "e törvényben meghatározott képesítésnek a megváltozott előírások miatt" szöveggel,

35. 99. § (11) bekezdésben az "e törvény hatálybalépésével egyidejűleg" szövegrész helyett a "2013. szeptember 1-jén" szöveggel, 36. 2. melléklet 20. sorában a "fogyatékosokat" szövegrész helyett a "sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat" szöveggel

lép hatályba.

38. §

Az Nkt.

a) 30. § (5) bekezdés a) pontjában a "fenntartó" szövegrész helyébe a "fenntartó és a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)" szöveg,

b) 30. § (5) bekezdés b) pontjában a "kormányhivatal vezetőjének" szövegrész helyébe a "fenntartó és a járási hivatal" szöveg,

c) 45. § (9) bekezdésében a "kormányhivatal" szövegrész helyébe a ,járási hivatal" szöveg,

d) 69. § (1) bekezdés a) pontjában a "gazdálkodásért," szövegrész helyébe a "gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, működtető hiányában a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért," szöveg,

e) 69. § (2) bekezdés d) pontjában "a rendelkezésre álló" szövegrész helyébe az "önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a rendelkezésre álló" szöveg,

f) 91. § (2) bekezdésében a "települési önkormányzat jegyzőjének" szövegrész helyébe a "járási hivatalnak" szöveg

lép.

39. §

(1) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 132. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:

"(18) Ha a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti mindennapos testnevelés megszervezése érdekében a 2012/2013. tanévet megelőzően a pedagógiai program módosítása válik szükségessé, az iskolák a pedagógiai programjukat szakértő igénybevétele nélkül felülvizsgálhatják, és nincs szükség fenntartói jóváhagyásra sem."

(2) A Kt. 3. melléklet Az osztályok, csoportok szervezése alcím 7-8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. Az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi csoportra megállapított maximális létszámot - a fenntartó engedélyével - legfeljebb húsz százalékkal átlépheti a nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál, ha az óvodában legfeljebb két óvodai csoport, illetőleg az iskolában az adott évfolyamon legfeljebb két iskolai osztály, a kollégiumban két kollégiumi csoport indul; továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt. 8. Az I. részben meghatározott maximális létszám, illetve a II. rész 7. pontjában meghatározottak szerint számított maximális létszám tíz százalékkal - a fenntartó engedélyével - túlléphető, ha az oktatásszervezési okok miatt indokolt, továbbá az intézkedéssel az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetért."

40. §

(1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. § (2) bekezdés, a 28. § (8) bekezdése, a 31. § (7) bekezdése, a 32. § (3) bekezdés és a 33. § 2012. szeptember 2-án lép hatályba.

(3) A 7. §, a 14. § (2)-(3) bekezdése, a 21. § és a 38. § 2013. január 1-jén lépnek hatályba.

41. §

Nem lép hatályba az Nkt. 58. § (14) bekezdés második mondata, a 92. § (5) bekezdés második mondata, 2. melléklet 13. sora.

1. melléklet a 2012. évi ... törvényhez

Az Nkt. 2. melléklet 20., 21., 22., 23., 24., 25., 26. sora a következő szöveggel lép hatályba:

2. melléklet a 2012. évi ... törvényhez

Az Nkt. 4. melléklet 10., 14. sora a következő szöveggel lép hatályba:

3. melléklet a 2012. évi ... törvényhez

Az Nkt. 5. melléklet "Az intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezető, intézmény egységvezető, tagintézményvezető-helyettes, intézményegységvezető-helyettes heti tanóráinak száma (óvodapedagógus esetén óvodai foglalkozásainak száma)" alcím 6. sora a következő szöveggel lép hatályba:

Indokolás

Általános indokolás

A nemzeti köznevelésről szóló törvény (a továbbiakban: Nkt.) módosítására három okból van szükség:

1. A járás, mint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egysége, illetve a járási kormányhivatalok 2013. január 1-jével történő létrejötte miatt egyes, ezen a szinten hatékonyan ellátható köznevelési ágazati hatósági feladatoknak a járási szintre való telepítése.

2. Az állami köznevelési közfeladatellátás keretében történő intézményfenntartással, továbbá a köznevelési feladatok ellátását szolgáló, települési önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok települési önkormányzatok részéről történő működtetésével kapcsolatos módosítások bevezetése.

3. Jogtechnikai, a jogszabály koherenciáját megteremtő, szövegpontosító, jobbító módosítások elvégzése.

Részletes indokolás

1. §

A törvény értelmező rendelkezéseiben a fenntartó fogalmát módosítani kell, tekintettel arra, hogy az állami köznevelési közfeladatellátás keretében fenntartott intézmények túlnyomó többségben települési önkormányzati tulajdonú ingatlanokban fognak működni, továbbá ezen ingatlanok működtetését is a települési önkormányzat fogja végezni bizonyos esetekben. Az állami felelősségvállalás természetesen - amennyiben erre helyi igény és lehetőség mutatkozik - a helyi közösségekkel, települési önkormányzatokkal közösen képzelhető el a leghatékonyabban. A fenntartó az, aki a köznevelési intézmény működéséhez szükséges feltételeket biztosítja, az állami köznevelési közfeladatellátás keretében fenntartott intézményekben viszont egyes feltételeket - amelyek az ingó és ingatlan vagyonnal függenek össze - nem az állami fenntartó, hanem a működtető települési önkormányzat biztosít, tehát a fenntartó fogalmát ki kell egészíteni az erre történő utalással. Fentiek miatt van szükség a működtető fogalmának a meghatározására is.

2. §

Az agrárágazatba tartozó szakképesítésekkel összefüggő szabály a szakképzési törvényben is megtalálható, ezért a párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében a nemzeti köznevelésről szóló törvényből törlendő. Ehelyett szükség van ugyanakkor a közoktatásról szóló törvényben szereplő, bár evidenciának számító, de a törvény értelmezését egyértelműsítő szabálynak az Nkt.-ban történő megjelenítésére.

3. §

Az óvodai időkeretben megoldandó feladatokat pontosító, részletező módosítás, amelyre azért van szükség, hogy a közoktatási törvénytől eltérő módon meghatározott időkeret felhasználása egyértelmű legyen.

4. §

A törvény koherenciáját megteremtő módosítás, amely egyrészt az alacsonyabb szintű jogszabályra utaló szabályt összhangba hozza a felhatalmazó rendelkezésekkel (egyik helyen a Kormány, másik helyen az oktatásért felelős miniszter van megjelölve, mint a végrehajtási jogszabály megalkotására jogosult és köteles szerv), másrészt a kormányhivatal szövegrészt az állami intézményfenntartó központra cseréli. Ez utóbbira azért van szükség, mert a kormányhivatalnak az állami köznevelési közfeladatellátásban intézményfenntartóként nem lesz szerepe, erre a célra állami intézményfenntartó központ kerül létrehozásra. Minderre a fenntartói és a hatósági feladatok elválasztása, az összeférhetetlenségi helyzetek elkerülése miatt van szükség. Ez utóbbi célnak megfelelő módosítást, tehát a kormányhivatal helyett az állami intézményfenntartó központ megjelölését az állami fenntartással összefüggő feladatok ellátására a törvény egészében végig kell vezetni.

5. §

Az Nkt. kerettörvény jellegéből adódóan a tandíjra, térítési díjra vonatkozó részletes szabályozást a törvény nem tartalmaz. A közoktatásról szóló törvényben szereplő, erre a tárgykörre vonatkozó rendelkezések a Korm.rendeleti szintű végrehajtási rendeletben kerülnek szabályozásra, ahogy erre felhatalmazó rendelkezést is tartalmaz a törvény (94. § (4) bekezdés p) pont). A Magyarország Alaptörvényében fel nem sorolt ingyenes, illetve térítésmenetes köznevelési közszolgáltatásokon kívül további ingyenességre való jogosultságot azonban a jogbiztonság követelményének érvényesülése érdekében törvényi szinten indokolt szabályozni. Ezért kerül meghatározásra, hogy az első alapfokú művészetoktatásban való részvétel - a közoktatásról szóló törvény szabályozásával megegyező módon - mely tanulói kör számára ingyenes, illetve térítésmentes.

6. §

Az óvoda-bölcsőde többcélú intézménytípusra vonatkozó szabály pontosítása, amely érdemi változtatást nem takar.

7.-8. §

Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a köznevelési intézmények fenntartása önállóan működő és gazdálkodó vagy akár csak önállóan működő költségvetési szerv formájában nem költséghatékony, a települési önkormányzatoktól átvételre kerülő intézmények volumenét, illetve a finanszírozási rendszer teljes átalakulását tekintetbe véve. Amennyiben az állami intézményfenntartó központ csupán a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát segítők bérét és járulékait finanszírozza, mert a többi dologi költség finanszírozását a települési önkormányzat, mint működtető vállalja, szükségtelen az önálló költségvetési szervi státusz a köznevelési intézmények esetében. A köznevelési intézmény jogi személyiségét azonban mindenképpen fenn kell tartani, e nélkül ugyanis jogok és kötelezettségek alanya nem lehet.

Az állami intézményfenntartó központ fenntartásba kerülő köznevelési intézmények tehát - más fenntartású köznevelési intézményekhez hasonlóan, az ezeréves magyar iskolai hagyományhoz és a nemzeti köznevelési törvény alapelveihez igazodva - az állami intézményfenntartó központ költségvetési szerven belüli szervezeti egységként önálló, kizárólag az Oktatási Hivatal által nyilvántartásba vett sajátos (sui generis) jogi személyiségek maradnak, amely cél eléréséhez az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása szükséges a következő tartalommal: a köznevelés állami fenntartói rendszerében az állami intézményfenntartó központ költségvetési szerven belül önálló költségvetéssel és gazdálkodási jogkörrel, vagyoni jogosultságokkal, adóalanyisággal, költségvetési jogalanyisággal nem rendelkező azonban a szakmai, munkaszervezeti működtetést, önálló szakmai hatáskörgyakorlást, tanulói, foglalkoztatási jogviszony-létesítés, értékelés, az intézményi pedagógiai szabályozás további lehetőségét biztosító köznevelési feladatot ellátó jogi személyiségű szervezeti egységek hozhatók létre, melyek jogköreit - az államháztartásról szóló törvényben foglalt korlátozást nem érintve - a nemzeti köznevelési törvény szabályozza.

A fenti szabályozási célnak megfelelő szövegszerű változtatásokat vezeti át a törvényjavaslat 7-8. §-a az Nkt.-nak a köznevelési intézmény alapítását, a köznevelési intézményként történő működés feltételeit szabályozó 21-22. §-aiban.

9. §

Szövegpontosító, technikai módosítás, amely egyértelműsíti, hogy a pedagógiai szakszolgálatoknak természetesen nem a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények szakmai irányításában résztvevő minisztériumi háttérintézmény irányelvében foglaltaknak kell megfelelniük.

10. §

Joghézagot kitöltő módosítás, amely értelmében a tanuló- és gyermekbalesetekkel összefüggésben a pedagógiai szakszolgálati intézményekben is ugyanúgy kell eljárni, mint a nevelési-oktatási intézményekben. Ezen egyértelmű szabály törvényi szinten történő kimondásának hiánya, évek óta jogszabály-értelmezési problémákat okoz.

11. §

A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkerete esetében is meg kell adni azt a lehetőséget - ahogy ez most is van - hogy az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek átcsoportosítható legyen. Bár az Nkt. 28. § (4) bekezdése generálisan tartalmazza ezt a szabályt (az időkeret átcsoportosítási lehetőséget), de a jogértelmezés megkönnyítése érdekében szükséges lenne a rehabilitációs tanórai foglalkozásokról szóló rendelkezésnél is kimondani.

12. §

Az (1) bekezdés szövegpontosítást tartalmaz, amely egyértelművé teszi, hogy az óvodai nevelési feladatok ellátására a települési önkormányzat köthet köznevelési szerződést, hiszen ez a települési önkormányzat kötelező feladata.

A (2) bekezdés a köznevelési szerződés tartalmát pontosítja, tekintettel arra, hogy az elfogadott törvényszöveg a nem nevelési-oktatási, hanem szakszolgálati és szakmai szolgáltatásokra létesített köznevelési szerződéseket nem veszi figyelembe, pedig ilyen megkötésére is van lehetőség.

13. §

Az állami intézményfenntartó központ fenntartóként való megjelenésével, illetve óvoda esetében a települési önkormányzat köznevelési szerződéskötési jogával kapcsolatos -értelemszerű - szövegpontosítások.

14. §

Az (1) bekezdés szintén szövegpontosítás, amely a törvény koherenciáját teremti meg, hiszen a Köznevelési Hídprogram - egy a tavalyi Nkt. törvényjavaslathoz benyújtott elfogadott módosító indítvány szerint - általános iskolában is megszervezhető.

A (2)-(3) bekezdés a járási kormányhivatalok felállításával összefüggő módosítás, amely egyes - járási szinten hatékonyan ellátható - feladat- és hatásköröket a járási hivatalhoz telepít.

15. §

A módosítás értelmében a KIR működtetője a köznevelési intézmény útján közli a tanulóval a diákigazolvány kiállítására irányuló eljárás során hozott hatósági döntéseket. A módosítás beépítése alapvetően költségtakarékossági okokból szükséges. Közoktatási diákigazolvány igénylésére irányuló eljárást ugyanis évente megközelítőleg háromszázezer tanuló kezdeményez az Oktatási Hivatal (OH) előtt (felsőoktatásival összesen négyszázötvenezer). Tekintettel arra, hogy a diákigazolvány közokirat (hatósági igazolvány), így a diákigazolvány kiadására irányuló eljárás során háttérjogszabályként a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.) kell alkalmazni. A Ket. alapján pedig minden egyes, az eljárás során hozott döntést (végzések és határozatok: hiánypótlás, eljárás megszüntetése, költségmentesség tárgyában stb.) postai úton a tanuló lakcímére kellene postáznia tértivevénnyel az OH-nak, mely nagyon jelentős költségeket okoz az OH számára.

Mindezek mellett a módosítás illeszkedik az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerinti új koncepcióba, hiszen:

- A tanuló a diákigazolvány iránti kérelmét az iskolában terjeszti elő. Majd az iskola továbbítja az igénylést az iskolai adminisztrációs rendszeren (vagy ennek hiányában az ingyenesen elérhető webes felületen ) keresztül az OH részére, így tehát mivel a tanuló (illetve szülője) eleve az iskolában indította a kérelmét, nem életidegen, hogy az eljárás során hozott döntésekről is az iskolán keresztül értesüljön. 2012. január 1. napját megelőzően az iskola útján jutott el a kész diákigazolvány is a tanulók részére, tehát az iskolákat nem érintheti felkészületlenül egy ilyen jellegű feladat.

Természetesen a Ket. szabályainak megfelelően, amennyiben a fenti módosítás elfogadásra kerül, abban az esetben az oktatási igazolványokról szóló kormányrendeletben részletszabályok kerülnek kidolgozásra annak érdekében, hogy a döntések átvételének időpontjáról, így a határidők lejártáról az OH információkat szerezzen (pl. átadás-átvételi jegyzékek intézmények általi megküldésének előírása az OH részére - elektronikusan természetesen)

16. §

A különleges bánásmódot igénylő tanulók között vannak olyanok, akik a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság, autizmus spektrum zavar, vagy egyéb pszichés fejlődési zavar, a tanulási nehézséget megalapozó egyéb - objektív - ok miatt egyes tantárgyak, tantárgyrészek követelményeit a magasabb évfolyamra lépéshez szükséges minimális szinten sem képesek elsajátítani. Ilyen esetben indokolatlan az értékelés és minősítés alóli felmentés helyett a szöveges értékelés alkalmazása, hanem az értékelés és minősítés alóli teljes felmentés szükséges, ahogy ez jelenleg is így működik.

Ennek tényét a szakértői bizottság állapíthatja meg, és tehet javaslatot tantárgyak, tantárgyrészek esetében az értékelés, minősítés alóli mentesítésre. Ha az érintett tantárgy az érettségi vizsga kötelező tantárgya, a tanuló másik tantárgyat választhat, ezzel biztosítható számára az érettségi vizsga letétele, az adottságainak megfelelő területen történő továbbtanulás lehetőségének megalapozása.

17. §

A felnőttoktatással kapcsolatos szabályok körében az általános iskolai nappali rendszerű iskolai oktatásban való részvétel tekintetében indokolt a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti 17 éves korhatár megtartása. Vagyis: a tanuló 16. életévének betöltésétől kezdve választhatja a felnőttoktatás keretében történő továbbtanulást, ugyanakkor kötelezően - ahogy ez most is van - csak 17. életév betöltésétől kezdve kell az általános iskolai tanulmányokat felnőttoktatás keretében folytatni.

18. §

Szövegpontosítás, amely egyértelműsíti, hogy a pedagógiai szakszolgálatok vezetőinek közvetlenül a tanulókkal való foglalkozással, vizsgálatokkal stb. lekötött időkeretét - a jelenlegi hatályos szabályozáshoz hasonlóan - nem az Nkt., hanem külön jogszabály határozza meg.

19. §

A gyakorló nevelési-oktatási intézményekben és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben vezetőpedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a pedagógus-szakvizsgát tudományos fokozattal, doktori címmel is lehessen kiváltani, hisz ezekben a munkakörökben tudományos fokozatot szerző pedagógusok alapvetően a pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani tudományos továbbképzést szakmai munkájuk hatékonyabb ellátása érdekében választották és ez legalább olyan mértékben hasznosítható, mint a pedagógusszakvizsga.

20. §

A törvény koherenciáját megteremtő módosítás, melynek keretében az intézményvezetői pályázat mellőzésére vonatkozó szabályból az egyházi és magánintézményekre történő utalás elhagyásra kerül, hiszen az Nkt. 31. § (2) bekezdés d) pontja értelmében ebben az intézményi körben egyébként sem kötelező az intézményvezető pályáztatása.

21. §

Az állami intézményfenntartó központ, mint az állami köznevelési közfeladatellátás keretében a fenntartói jogokat és kötelezettségeket gyakorló szerv megjelenésével kapcsolatos értelemszerű módosítás.

22. §

Az országos nemzetiségi önkormányzatoktól kiindult kezdeményezés alapján a nemzetiségi óvodai nevelési feladatot a települési önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai között kellene megtartani, mivel ha állami feladat lesz, indokolatlan adminisztratív és anyagi terheket okozó megoldásokra lenne szükség egyes településeken (pl. sok helyen, elsősorban kistelepüléseken egy épületben, elválaszthatatlan egységben működik a nemzetiségi és a "normál" óvodai nevelést ellátó óvoda).

Az (1) bekezdés módosítása ezt a kérdést kezeli.

A (2) bekezdés az állami intézményfenntartó központ, mint fenntartó megjelenésével kapcsolatos a jogszabály koherenciáját megteremtő módosítást tartalmaz.

A (3) bekezdés határozza meg, hogy a települési önkormányzat mikor köteles a tulajdonában álló köznevelési feladatok ellátását szolgáló ingatlant működtetni, illetve mely esetben vállalhatja a működtetést. A 3000 fős lakosságszám meghatározása a települési önkormányzatoknak átengedett adók és járulékok illetve a saját bevételek jellemző alakulásán alapul. A háromezer fős lélekszám alatti települések esetén a feladatmegosztás alapértelmezése a teljes körű állami fenntartás és működtetés legyen, s a megadott határidőig az önkormányzat nyilatkozhasson az ingó és ingatlan vagyon működtetésének átvállalásáról, míg az ennél nagyobb lakosságszámú települések esetén a nyilatkozattétel arra vonatkozzon, ha a település a vagyon működtetését nem képes vállalni, s azt az államnak ajánlja fel.

23. §

Tekintettel arra, hogy a köznevelési feladatok ellátása - az óvodai nevelési kivételével -állami feladattá válik 2013. január 1-jétől, indokolt az országos szintű tervezés, ezért a köznevelés-fejlesztési terv előkészítését is egy, az egész országra kiterjedő illetékességű hivatalhoz indokolt telepíteni, ez az Oktatási Hivatal. Természetesen a terv készítésébe a kormányhivatalokat és az érdekelt helyi önkormányzatokat is be kell vonni.

24. §

Kardinális kérdés a működtető önkormányzat feladatainak körülhatárolása. Ez a szakasz tartalmazza azokat a rendelkezéseket, amelyek a működtetés tartalmát határozzák meg, a gyakorlatból már ismert üzemeltetési szerződések és vagyonkezelői jog alkalmazásának tapasztalatai alapján. Mivel jelen esetben a működtetés/üzemeltetés feladatának átadása és vállalása nem a felek szabad elhatározásán alapul, rendkívüli jelentősége van a működtetés keretében ellátandó feladatok törvényi szinten való kijelölésének. Tekintettel azonban a törvény kerettörvény jellegére, továbbá arra, hogy a gyakorlati életben számos előre nem látható körülmény merülhet fel, illetve az intézmények és a helyzetek sokszínűségére, fontos egy külön szerződést is kötni az állami intézményfenntartó központ és a működtető önkormányzat részéről, a konkrét üzemeltetési feladatok meghatározására. Ezt a szerződést ugyanakkor csak a törvényben pontosan körülhatárolt működtetési feladatok keretei között lehet megkötni.

25. §

A 25. § (1) bekezdés értelemszerű szövegpontosítást tartalmaz, mikor az óvodaszékre történő utalást is felveszi az iskolaszék mellett, azon szervezetek felsorolásába, amelyek véleményt nyilváníthatnak az intézménnyel kapcsolatos döntések meghozatalakor.

A (2) bekezdés az állami intézményfenntartói központ, mint az állami közfeladatellátás keretében fenntartói jogokat és kötelezettségeket gyakorló szerv megjelenésével kapcsolatos értelemszerű módosítás, hisz ebben a rendelkezésben fenntartói és nem hatósági jogkör gyakorlásáról van szó.

26. §

A 26. § szintén szövegpontosításokat, a törvény koherenciáját megteremtő értelemszerű módosításokat tartalmaz. Az (1) bekezdés az állami intézményfenntartó központ által fenntartott önálló költségvetési szervi státusszal nem rendelkező köznevelési intézményeknek a rendszerben való megjelenése miatt szükséges pontosítást tartalmaz.

27. §

A nemzetiségek jogairól szóló törvénnyel való összhangot megteremtő módosítás, melynek értelmében nem az összes, hanem csupán az országos nemzetiségi önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmény finanszírozása történik az állami fenntartású intézményekkel azonos módon és mértékben. Ez így volt a korábbiakban is és az új nemzetiségi törvény szerint is.

28. §

A 28. § a felhatalmazó rendelkezéseket pontosítja, a törvényben található utaló szabályokkal való összhang megteremtése (egyik helyen a Kormány, másik helyen az oktatásért felelős miniszter van megjelölve, mint a végrehajtási jogszabály megalkotására jogosult és köteles szerv), és az új jogintézmények bevezetéséhez szükséges végrehajtási jogszabályok megalkotására való felhatalmazások megteremtése érdekében.

29. §

A törvény hatálybaléptető és ezzel összhangban a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt hatályon kívül helyező rendelkezéseket pontosítja, az egymással összefüggő rendelkezések egy időben történő érvénybe léptetése érdekében.

30. §

A gyermekvédelmi és más nem köznevelési intézményekben a pedagógus-munkakörök létesítése nem jelenti azt, hogy a köznevelési törvény szerinti nevelési-oktatási feladatellátásban is részt vennének ezek az intézmények. Az egyes ágazati törvényben, végrehajtási rendeletben kell azt eldönteni, hogy az egyes intézmények feladatainak ellátásához létesíthető-e pedagógus-munkakör, valamennyi kedvezményével együtt. Jelenleg a szabadságok száma, a pedagógus-igazolvány az, amely kedvezményeket megkapnak a nem köznevelési intézményben foglalkoztatott pedagógusok. Van néhány speciális intézmény, amely speciális működése miatt, indokolt, hogy felmentést kapjon egyes törvényi rendelkezések alól.

A szakasz (2) bekezdése rendezi továbbá azokat az átmeneti szabályokat, amelyek a sajátos nevelési igényű tanuló fogalmának változása miatt szükségesek.

31. §

Az átmeneti szabályokat is pontosítani szükséges

- a tankötelezettség határa tekintetében azok esetében, akik még a közoktatásról szóló törvény szerint teljesítik a tankötelezettségüket,

- a fejlesztő felkészítést folytató nem köznevelési intézmények vonatkozásában, a mindennapos testnevelés bevezetésével összefüggésben,

- az Nkt. szerinti új osztály- és csoportlétszámok felmenő rendszerű bevezetése kapcsán.

Továbbá új átmeneti rendelkezésekkel is ki kell egészíteni az átmeneti szabályokat, a települési önkormányzat működtetési feladatai miatt.

32. §

Szövegpontosításokat tartalmaz: egyrészt a felsőfokú könyvtárosi szakképesítést javítja emelt szintűre, tekintettel arra, hogy felsőfokú könyvtárosi szakképesítés már nem létezik, másrészt a szakképzési törvénnyel való összhangot teremti meg (az elméletigényes szakmai gyakorlat fogalmát ugyanis már nem ismeri az új szakképzési törvény).

A külföldről záros határidőre érkező anyanyelvi tanárokkal kapcsolatos módosítást a következők indokolják:

Az elmúlt évtizedekben prioritást élvező nyelvoktatás fejlesztésére - az EU-ban megfogalmazott célokkal összhangban -kétoldalú nemzetközi együttműködés keretében jelentős számban érkeztek Magyarországra anyanyelvi tanárok. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló a 2001. évi C. törvény rendelkezéseinek alkalmazása azonban komoly problémákat vetett fel, tekintettel arra, hogy a határozott időre - általában 10 hónapra - érkező szakemberek esetében, az alkalmazás idejére tekintettel, hosszadalmas az elismertetési eljárás, továbbá számottevő költséget jelent az eljárási díj megfizetése. Fontos hangsúlyozni, hogy a hatályos közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvénnyel összhangban a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény sem kíván engedményt adni a végzettségre, szakképzettségre vonatkozó szabályok alól, hanem pontosan körülhatárolt feltételek esetében engedi csak meg, hogy a külföldi diplomák az elismerési eljárás lefolytatása nélkül is jogosítsák az anyanyelvi tanárt a pedagógus-munkakör betöltésére a magyar nevelési-oktatási intézményekben.

Ezen feltételek a következők:

- az oktatásért felelős minisztérium által kiállított igazolás,

- a Kormánnyal kötött, törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy tárcaközi megállapodás alapján idegen nyelven folytatott nevelési, oktatási tevékenység ellátása magyarországi nevelési-oktatási intézményben,

- pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél,

- az anyanyelvi tanárt küldő állam vagy államközi megállapodás alapján nevesített közvetítő szervezet kötelezettségvállalása a tekintetben, hogy az anyanyelvi tanár felsőfokú oklevele a küldő országban, az alap- és középfokú oktatásban pedagógusmunkakör betöltésére jogosít.

33. §

A közoktatásról szóló törvénynek az oktatásért felelős miniszter tanácsadó testületeire vonatkozó szabályozása hatályon kívül helyezésével egyidejűleg - az Országos Köznevelési Tanácsra vonatkozó rendelkezéshez hasonlóan - rendelkezni kell a többi testület - az Országos Diákjogi Tanács, Országos Szülői Érdekképviseleti Tanács - záros határidőn belül történő megszűnéséről. A továbbiakban a Kormány közjogi szervezetszabályozó eszközzel hozhat létre miniszteri tanácsadó testületet.

34. §

A jogszabály koherenciáját megteremtő módosítás, mivel elhagyja a diákotthonra való utalást a 2. mellékletből, tekintettel arra, hogy a diákotthon intézménytípust az Nkt. nem ismeri.

35. §

A 4. melléklet 10. sorának módosítása csak jelzésértékű: az átlaglétszám emelése az optimálisabb feladatszervezést hivatott elősegíteni a szakképző iskolákban. A 14. sor módosítása, figyelembe véve a művészeti szakképzés elméleti képzésének, feladatszervezésének sajátosságait, kizárólag a szakmai elméleti maximális létszám emelését tartalmazza, annak érdekében, hogy ne legyen törvényi akadálya a szakmai elméleti órák osztálykeretben történő szervezésének, amennyiben az egyébként szervezhető így.

36. §

Értelemszerű pontosítás, amely kiküszöböli azt, hogy az intézményvezető-helyettes óraszáma a kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő óvodában magasabb legyen 1 órával, mint a beosztott pedagógusoké.

37. §

Szövegcserés módosítások, amelyek a törvény koherenciáját teremtik meg elsősorban az új típusú feladatszervezéssel (állami fenntartás-önkormányzati működtetés), továbbá a kormányhivatal és az állami intézményfenntartó központ közötti feladatmegosztással, a fenntartói és hatósági feladatok szétválasztásával összefüggésben, valamint egyéb szövegpontosításokat tartalmaznak.

38. §

Ezen szakasz szövegcserés módosításai a megyei és a járási kormányhivatal közötti munkamegosztás miatt szükségesek, illetve a d) pont az állami fenntartású, nem önálló költségvetési szerv státuszú intézmények vezetőinek feladataira, felelősségi körére vonatkozóan az általános szabályoktól történő értelemszerű eltérést határozza meg.

39. §

A mindennapos testnevelés 2012/2013. tanévben az l.,5.,9. évfolyamon történő zökkenőmentes megszervezése, továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvénynek az osztály- és csoportlétszám meghatározására vonatkozó rendelkezései még egy évig való hatályban maradása, ugyanakkor a fenntartói jogokra vonatkozó közoktatási törvénybeli szabályozás hatályon kívül helyezése miatt szükséges a közoktatásról szóló törvényt is módosítani két ponton.

40. §

Rendelkezik a módosító törvény hatálybalépéséről.

41. §

A törvény koherenciájának megteremtése érdekében hatályon kívül helyez három rendelkezést.