A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27010/2018/24. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (BÁNYÁSZATI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 339. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 44/A. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 1. §, 4. §, 5. §, 13. §, 50. §, 51. §, 58. §, 59. §, 94/A. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet 3. §] Bíró: Nagy Ibolya Adél

Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

9.K.27.010/2018/24/I.

A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Dr. Csapó és Kiss Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Csapó Béla, felperesi jogi képviselő címe) által képviselt felperes neve (felperes címe, ügyvezetője: Név1) felperesnek - dr. Cziráki Adorján főosztályvezető által képviselt Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (alperes címe) alperes ellen jogosulatlan bányászati tevékenység miatt kiszabott bírság ügyében hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perében meghozta az alábbi

ítéletet

A bíróság az alperes MBFH/2331/2/2017. számú határozatát, az elsőfokon eljárt hatóság VE-V/001/175-35/2017. számú határozatára kiterjedően hatályon kívül helyezi és az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasítja.

A bíróság kötelezi alperest, 15 napon belül fizessen meg felperesnek 101.600,- (százegyezer-hatszáz) Ft perköltséget.

Az eljárási illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

A bíróság a hatósági eljárás iratai, a kereset és az ellenkérelem, valamint a felek perben tett szóbeli és írásbeli nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes jogelődje, a Cégnév1. a Projek elnevezése fővédvonal töltés építésében, árvízvédelmi gátépítésben vett részt építési vállalkozóként. Ezzel összefüggésben vízjogi létesítési engedélyt kapott az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől, 2013. július 18-án kelt 13743-9/2013. iktatószámú határozatban, a Város1 hrsz1, hrsz2; hrsz3, hrsz4 hrsz.-ú ingatlanra tervezett látványtó kialakítására. Az engedély szerint a tervezett látványtó műszaki jellemzői: a tó teljes felülete: 1,95 ha; víztérfogat: 100000 m3; üzemvízszint: 111,50 mBf; vízmélység: 6,0 m; fenékszint: 105,50 mBf; rézsűhajlás: 1:2; párolgás: 770 m3/év, talajvízből pótlódik. Az engedélyben a hatóság kifejtette, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Város2 Bányakapitányság a szám1. számú szakhatósági állásfoglalásában az alábbi feltételek mellett járult hozzá a vízjogi létesítési engedély kiadásához:

a./ Az engedélyes az engedély alapján kitermelt és az engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő célra felhasznált, hasznosított ásványi nyersanyag mennyisége után bányajáradékot köteles fizetni. A bányajáradék mértéke az engedély alapján kitermelt és az engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő célra felhasznált, hasznosított ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek az 50%-a.

b./ A bányajáradék bevallást és befizetést a kitermelt mederanyag minősítése során megállapított ásványi nyersanyagcsoport megfelelő alcsoportjára kell teljesíteni, a besoroláshoz szükséges anyagvizsgálatok dokumentált eredménye alapján.

c./ A bányajáradékot az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint önbevallásban kell meghatározni. Önbevallást a létesítést engedélyező határozat jogerőre emelkedését követő első határnaptól kezdődően kell benyújtani. A bányajáradék önbevallást akkor is be kell nyújtani, ha az adott időszakban bányajáradék-fizetési kötelezettség nem keletkezett.

d./ A bányajáradékot negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell bevallani a bányafelügyeletnek, valamint befizetni a központi költségvetés e célra elkülönített számlájára.

e./ Az engedélyes köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható és ellenőrizhető az adott időszakra bevallott bányajáradék meghatározásának pontossága és megfizetésének megtörténte. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

- a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét és ennek meghatározási módját, alapadatait,

- az ásványi nyersanyag e rendelet 1. melléklete szerinti besorolásának igazolását,

- a bányajáradék kiszámításának módját és befizetésének bizonylatait,

- mérőműszeres anyagmennyiség-meghatározásnál a mérési eljárás és a mérő laboratórium akkreditálását igazoló bizonylatot.

A bányajáradék-bevallást, nyilvántartás és bizonylatokat 5 évig meg kell őrizni.

f./ Az engedélyes a vízjogi engedély alapján az adott évben kitermelt ásványi nyersanyag-mennyiséget és minőségét köteles a tárgyévet követő év február 28-ig a bányafelügyeletnek bejelenteni. A bejelentést földtani szakértővel kell ellenjegyeztetni.

g./ Az engedélyesnek a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiséget geodéziai módszerekkel vagy egyéb térfogatszámításra alkalmas módon kell meghatároznia. A különböző fajta ásványi nyersanyagok mennyiségét külön kell meghatározni. A meghatározás módját és eredményét bizonylatolni kell. Az engedélyes köteles az ásványi nyersanyag kitermelésének befejezését követő 60 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év február 28-ig az ásványi nyersanyag mennyiségéről szóló jelentést a bányafelügyeletnek megküldeni. A bányafelügyelet a kitermelt mennyiség ellenőrzése céljából geodéziai méréseket rendelhet el. Az engedélyes köteles a fizetendő bányajáradék mértékét meghatározni és befizetni.

A Megye1 Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 2016. augusztus 8-án kelt határozatszám1. ált. ügyiratszámú határozatában a vízjogi létesítési engedélyt módosította, akként, hogy az eredeti engedély okirat I. fejezet 1.1. pontjában a tavak műszaki paraméterei az alábbiak szerint módosulnak: a tó teljes felülete: 2 ha 1600 m2; víztérfogat: 129600 m3.

A Megye2 Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztálya szám2. számú állásfoglalásában a vízjogi létesítési engedély módosításához a korábbi szám1. számú szakhatósági állásfoglalásában foglalt feltételek fenntartása mellett hozzájárult.

A felperes jogelődje 2014. február 28-án az önbevallásával, annak mellékleteként megküldte az alperes jogelődjének, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak a kivitelezés alatt lévő látványtó mérési helyszínrajzát is.

A felperesi jogelőd 2013. III. negyedév és 2014. IV. negyedév közötti időszakra önbevallást készített, amelyben a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét és minőségét 149026 m3 homokos kavicsként tüntette fel. Bányajáradékot kizárólag a 2014. II. negyedévi 5794 m3 homokos kavics nyersanyag után fizetett. Az önbevallást az alperesnél nyújtotta be. Az alperes a hibás bányajáradék önbevallás módosítására kötelezte a felperesi jogelődöt. A felperesi jogelőd keresete alapján indult a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 14.K.31.653/2014. számú perben a bíróság a felperes keresetét 11. sorszámú ítéletével elutasította. A Kúria Kfv.II.37.396/2015/8. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.