EH 2007.1680 A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésért a büntetőjogi felelősséget a foglalkozási szabályok megszegésének ténye önmagában még nem alapozza meg, szükséges az is, hogy a szabályszegés és a bekövetkezett eredmény között az okozati összefüggés fennálljon [Btk. 171. §].
A városi bíróság a 2005. december 7. napján hozott ítéletével a terheltet maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés bűntette miatt 10 hónapi, két évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt a kft. ügyvezető igazgatójaként 2003. április 22. napján alkalmazta a sértettet tehergépkocsi-vezetőként, akinek feladata közé tartozott a tehergépkocsi alvázára szerelt Putzmeister (mixer-gépkocsival kombinált hidraulikus betonszivattyú) kezelése. A sértett "B" és "C" járműkategóriára érvényesített vezetői engedélyén túl építőgép-kezelői jogosítvánnyal rendelkezik, amely az AM 55 típusú mixer kezelésére, valamint az LM 641 típusú rakodógép kezelésére jogosítja. A sértett mixer-gépkocsival kombinált hidraulikus betonszivattyú kezeléséhez külön típusvizsgát nem tett, ennek ellenére a terhelt ezen építőgép működtetésével bízta meg.
2004. augusztus 6. napján 15 óra 10 perckor a sértett az építőgéppel az épülő házhoz szállított betont, amit a ház födémébe kellett volna beépítenie. Az épülő ház mellett húzódott a 120 KV-os távvezeték, melyhez a betonszivattyú gémje, miközben azt a sértett kinyitotta, hozzáért, ennek következtében a sértett súlyos áramütéses és égési sérüléseket szenvedett.
A sértett a baleset következtében a bal felső végtagon, az ujjak végétől a felkar középső harmadáig, a törzsön, a mellkas bal oldalán és a háton, a lágyéktájékon, mindkét alsó végtagon teljes hosszússágban, mindkét bel- és külboka, mindkét talp területén jelentős hámhiánnyal járó, összességében a testfelület 60%-át kitevő, másod-, harmadfokú égési sérüléseket szenvedett. A sértett égési sérülései maradandó fogyatékosság kialakulásával gyógyultak, amely torzító hegesedésben és a bal kéz ujjainak kisfokú mozgásbeszűkülésében nyilvánul meg.
A terhelt az építőgép kezelésével úgy bízta meg a sértettet, hogy a sértett típusvizsgával ezen gépre vonatkozóan nem rendelkezett, a terhelt a mixer-gépkocsival kombinált hidraulikus betonszivattyúhoz nem biztosított magyar nyelvű üzemeltetési utasítást, csak német nyelvűt.
Az elsőfokú bíróság jogi indokai szerint a terhelt azzal, hogy a sértettet úgy alkalmazta az építőgép kezelésére, hogy arra vonatkozó típusvizsgával nem rendelkezett, megszegte a 6/1980 (I. 25.) IVM-KPM együttes rendelet 1. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést, miszerint építőipari tevékenység során építőgépet csak az kezelhet, aki az adott géptípusra érvényes építőgép-kezelői jogosítvánnyal rendelkezik.
A terhelt a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. 51. § (1) bekezdésében, az 54. § (7) bekezdés b) pontjában, valamint az 57-58. §-okban előírtakat is megszegte, mivel a mixer-gépkocsival kombinált hidraulikus betonszivattyúhoz nem biztosított magyar nyelvű üzemeltetési utasítást. A biztonságos munkavégzéshez nem biztosított megfelelő képesítéssel rendelkező személyt, valamint köteles lett volna meggyőződni rendszeresen arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.
A terhelt ezen szabályszegései okozati kapcsolatban állnak a baleset bekövetkezésével, amely balesettel összefüggésben a sértett maradandó fogyatékosságot eredményező égési sérüléseket szenvedett.
A megyei bíróság a 2006. november 6. napján hozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a cselekmény megnevezését maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének jelölte meg, a terhelt büntetését 250 napi tétel, napi tételenként 400 forint pénzbüntetésre enyhítette.
A másodfokú bíróság bizonyítás felvételét rendelte el, amelynek keretében igazságügyi műszaki szakértői véleményt szerzett be, annak alapján a tényállást a következőkkel egészítette ki.
A Putzmeister típusú mixer-munkagép gémje mindkét irányba elfordítható, a forgatás hidraulikusan és mechanikusan sincs korlátozva.
A munkagép az építési területen megfelelően helyezkedett el.
- Amikor a munkagép ún. letapadása megtörtént, a sértett kiszállt a járműből, nyakába vette az irányítóberendezést, és hozzálátott a torony mozgatásához és a gémtagok kinyitásához. Eközben azonban a gém emelése nem történt meg az előírt 60 fokos szöghelyzetig, amikor a gépkezelő már a géptagok kinyitását hajtotta végre. A sértett a gém nyitása közben a torony elfordítását is végrehajtotta. A két mozgás helytelen koordinálása következtében a gém nyitása gyorsabb volt, mint a torony elfordítása és a gém vége elérte a villamos felsővezetéket.
Ha a gépkezelő a gém elfordítását 60 fokos szöghelyzetig felemelt gémmel hajtja végre az épület homloksíkjával párhuzamos helyzetig és itt hajtja végre a gém nyitását, akkor nem következett volna be a villamos vezeték veszélyes megközelítése.
A másodfokú bíróság az elsőfokú határozat jogi indokaival egyetértve kiemelte, hogy a baleset bekövetkezéséhez vezető legfontosabb tényező, hogy a sértett nem rendelkezett megfelelő, konkrét szakirányú végzettséggel az adott munkagép kezeléséhez, nem volt tisztában a gép nyitásának, forgatásának előírásaival, szabályaival. Az a szabályszegés tehát, hogy a terhelt a sértett alkalmazásakor nem ellenőrizte a speciális, szakirányú végzettség meglétét, és ennek hiányában alkalmazta a munkavállalót, közvetlen okozati összefüggésben áll a balesettel.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint a magyar nyelvű használati útmutató biztosításának hiánya másodlagos szerepet játszott az okfolyamat létrejöttében, tekintettel arra, hogy a munkagép műszaki leírása pontatlan, ábrái félreértelmezhetőek voltak.
A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja alapján a terhelt felmentése érdekében.
A felülvizsgálati indítvány szerint a terheltet nem terheli büntetőjogi felelősség. A terhelt által megvalósított foglalkozási szabályszegés következményeként közvetlen - meghatározott helyzetre és személyre konkretizált - veszélyhelyzet nem jött létre. A terhelt terhére rótt formális foglalkozási szabályszegések a balesetben nem játszottak szerepet, nem állnak okozati összefüggésben a maradandó fogyatékosság létrejöttével. A terhelt bűnössége tehát "nem állapítható meg a baleset bekövetkezéséig azért, mert a bűncselekmény törvényi tényállási eleme a közvetlen veszély nem valósult meg, annak létrejötte után történtekért pedig azért nem, mert a gondatlanság ismérvei hiányoznak".
A baleset kizárólagos oka az volt, hogy a sértett az általa jól ismert gépet nem kellő körültekintéssel, az elektromos vezeték figyelmen kívül hagyásával működtette.
A Legfőbb Ügyészség átiratában és a nyilvános ülésen is a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. Indokai szerint: abban az esetben, ha a foglalkozási szabályokat megszegő sértett a betonkezelő működtetéséhez szükséges típusvizsgával rendelkezik, részére a magyar nyelvű működési leírás áll rendelkezésre és munkába állása előtt az őt alkalmazó terhelt meggyőződött volna az adott munkagép kezelésére vonatkozó jártasságáról, akkor nagy valószínűséggel nem következett volna be a baleset. A sértett azonban a betonszivattyú kezelésére vonatkozóan hiányos ismeretekkel rendelkezett, a gémszerkezetet szabálytalanul kezelte, és ezért szenvedett maradandó fogyatékossággal járó sérülést.
A felülvizsgálati indítvány a következők szerint alapos.
Anyagi jogszabályt sértettek az eljárt bíróságok, amikor a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapították.
A Btk. 171. §-ába ütköző, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségét az követi el, aki foglalkozása szabályainak megszegésével más, vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sérülést okoz.
A bűncselekmény elkövetési magatartása a foglakozási szabályszegés.
A Btk. 171. §-ának alkalmazásában kizárólag az élet, testi épség, egészség védelmére irányuló foglalkozási szabályoknak van jelentősége, vagyis olyan foglalkozási szabályoknak, amelyeknek megszegése veszélyt jelent a bűncselekmény jogi tárgyára.
A bűncselekmény eredménye más, vagy mások életének, testi épségének vagy egészségének közvetlen veszélynek kitétele, vagy testi sértés okozása.
A veszély közvetlensége nyilvánvaló, amikor más életét, testi épségét vagy egészséget tényleges sérelem éri - mint jelen esetben -, ezért a veszély közvetlen vagy absztrakt voltát ilyenkor külön vizsgálni nem kell. Alapvető jelentőségű viszont, hogy az elkövetési magatartás - foglalkozási szabályszegés - és az eredmény - adott esetben a testi sértés okozása - közötti okozati összefüggés fennálljon. Az ítélkezési gyakorlat értelmében ugyanis nem állapítható meg az okozati összefüggés, ha a káros következmény a foglalkozási szabályszegés nélkül is létrejött volna, illetőleg ha az eredményt más személy tevékenysége idézte elő.
Kétségtelen, hogy a terhelt az építőipari tevékenység során kötelező előírásokat megsértette azzal, hogy a sértett alkalmazásakor nem ellenőrizte a speciális, szakirányú, az adott munkagépre érvényes építőgép-kezelői jogosítvány meglétét, és magyar nyelvű kezelési útmutatót sem bocsátott rendelkezésére.
Az áramütés okozta baleset bekövetkezésében jelen esetben azonban nem a terhelt terhére foglalkozási szabályszegésként felrótt mulasztásnak volt közvetlen oksági szerepe.
Az irányadó tényállásból kitűnően a sértett "B" és "C" járműkategóriára érvényes vezetői engedélyen túl építőgép-kezelői, valamint más típusú mixer-gépkocsi és rakodógép kezelésére is érvényes jogosítvánnyal és nagy gyakorlattal rendelkezett. A balesetben érintett munkagépet is közel másfél éven keresztül fennakadás nélkül, rendszeresen, balesetmentesen működtette.
Mindezekből következik, hogy a baleset bekövetkezéséig az általa közel másfél évig használt munkagép működését elsajátította, kezeléséhez kellő jártasságot szerzett. A gépszerkezetet ismerő és a gyakorlatban azt megfelelően irányító gépkezelőnek a géptagok nyitásával és a forgási irányokkal - típusvizsga nélkül is - tisztában kellett lennie.
A baleset nem a típusvizsga és a magyar nyelvű kezelési útmutató hiányával, hanem a munkagép nyitási helyének helytelen megválasztásával, elsődlegesen a villamos felsővezeték távolságának nem megfelelő felmérésével és annak veszélyes megközelítésével áll releváns oksági kapcsolatban.
Az elektromos vezeték megközelíthetőségét a nehézgép-kezelői vizsgával és jogosítvánnyal rendelkező sértettnek attól függetlenül ismernie kellett, hogy az adott munkagépre volt-e külön érvényes típusvizsgája, magyar nyelvű kezelési útmutatója, vagy sem. Az elektromos vezeték megközelítési távolságára vonatkozó általános balesetvédelmi előírások szempontjából nincs különbség a különböző mixer-típusú munkagépek között. A gépkezelői jogosultság megszerzéséhez ezzel kapcsolatban bármely géptípusra azonos munkavédelmi ismeretből kell vizsgát tenni, amellyel a sértett képesítésének megfelelően nyilvánvalóan rendelkezett is. A munkaterületen azonban a sértett az elektromos felsővezeték jelenlétére nem fordított figyelmet, nem kellő körültekintéssel hajtotta végre a munkagép üzembe helyezését. Az adott körülmények között a sértett figyelmetlensége mellett az áramütéses baleset akkor sem lett volna elkerülhető, ha az általa működtetett munkagépre típusvizsgával és magyar nyelvű kezelési leírással rendelkezett volna.
Mindezekre tekintettel a terhelt foglalkozási szabályt szegő mulasztása és a baleset közötti közvetlen okozati összefüggés hiánya miatt büntetőjogi felelőssége nem állapítható meg.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a terheltet a Be. 427. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a Be. 6. § (3) bekezdés a) pontja és a Be. 331. § (1) bekezdése alapján bűncselekmény hiányába felmentette.
A pénzbüntetés és a bűnügyi költség címén befizetett összegek visszatérítéséről a Legfelsőbb Bíróság a Be. 585. § (1) bekezdése alapján rendelkezett.