26/2012. (VI. 15.) BM utasítás

a Belügyminisztérium és a belügyminiszter által irányított szervek készenlétbe helyezéséről, a különleges jogrend bevezetésére történő felkészülés szabályairól, valamint személyi állományának értesítéséről

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 23. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdésének c) pontjára, valamint a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2010. (IX. 2.) BM utasítás 1. melléklet 4. § (2) bekezdésének b) pontjára, az alábbi utasítást (a továbbiakban: utasítás) adom ki.

I. Fejezet

A különleges jogrend bevezetésére történő felkészülés szabályai

1. Általános rendelkezések

1. § Az utasítás hatálya kiterjed a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) - a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2010. (IX. 2.) BM utasításban meghatározott - hivatali egységeire, a minisztériumi szervekre és a miniszter által irányított önálló belügyi szervekre (a továbbiakban: önálló belügyi szerv), valamint a Belügyminisztérium szakmai felügyelete alatt álló gazdasági társaságokra (a továbbiakban együtt: BM szerv) és azok személyi állományára.

2. § A BM szerveknek az Alaptörvényben meghatározott különleges jogrend (a továbbiakban: minősített időszak) bevezetésére történő felkészülését és az önálló belügyi szerveknek a készenlétbe helyezéséhez szükséges feladatainak a tervezését, szervezését és végrehajtását, valamint a személyi állomány értesítését az utasításban meghatározott előírások alapján kell végrehajtani.

3. § Az önálló belügyi szerv készenlétbe helyezésére a következő készenléti fokozatok kerülnek alkalmazásra:

a) MEGELŐZŐ KÉSZENLÉT,

b) FOKOZOTT KÉSZENLÉT,

c) TELJES KÉSZENLÉT.

4. § Az önálló belügyi szerv készenlétbe helyezését, az elhelyezési objektumból történő kitelepítését, készenléti fokozat elrendelése nélkül az utasítás egyes rendelkezéseinek bevezetését a belügyminiszter rendelheti el.

5. § A készenléti fokozatokra előírt szabályok bevezetésének az időpontja az elrendeléssel kezdődik.

6. § A MEGELŐZŐ KÉSZENLÉT elrendelése esetére az előírt szabályok bevezetésének a határideje (a továbbiakban: normaidő) 4 nap.

7. § A FOKOZOTT KÉSZENLÉT elrendelése esetére az előírt szabályok bevezetésének a normaideje 5 nap. Ha a FOKOZOTT KÉSZENLÉT elrendelésére a MEGELŐZŐ KÉSZENLÉT fokozatból kerül sor, akkor a normaidő 1 nap.

8. § A TELJES KÉSZENLÉT elrendelése esetére az előírt szabályok bevezetésének a normaideje 8 nap. Ha a TELJES KÉSZENLÉT elrendelésére a MEGELŐZŐ KÉSZENLÉT fokozatból kerül sor, akkor a normaidő 4 nap, ha a FOKOZOTT KÉSZENLÉT fokozatból, akkor a normaidő 3 nap.

9. § Az általános normaidőkön belül a végrehajtás rendjét - a helyi sajátosságok figyelembevételével - az önálló szervezeti egység vezetője meghatározhatja.

10. § Az önálló belügyi szerv a minősített időszaki feladatainak az ellátását - a miniszter eltérő rendelkezése hiányában - TELJES KÉSZENLÉT-i fokozatban, az utasításban meghatározott intézkedések végrehajtásával biztosítja.

11. § Veszélyhelyzetben az önálló belügyi szerv készenléti fokozatba helyezését a belügyminiszter rendeli el.

12. § Katasztrófaveszély esetén az önálló belügyi szerv vezetője külön terv alapján jogosult intézkedni a veszélyhelyzetet megelőző időszak feladatainak a végrehajtására.

13. § Az önálló belügyi szerv készenlétbe helyezése - a minősített időszaki feladatok végrehajtására történő felkészülés érdekében - a veszélyeztetettség szintjének értékelése alapján és azzal arányosan történik. A készenlétbe helyezés feltételeit az önálló belügyi szerv a békeidőszaki tevékenysége során teremti meg.

14. § A BM szerv a békeidőszaki rendeltetésének, szervezeti felépítésének és rendszeresített létszámának megfelelően hajtja végre minősített időszaki feladatait.

15. § Az országot ért légitámadás, vagy annak közvetlen veszélye esetén, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 79. és 80. §-ában meghatározott, a Médiaszolgáltatástámogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), illetve a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. (MTI) által légiriasztásra önállóan, illetve a kijelölt országos vagy helyi műsorszolgáltatók révén közzétett közlemények átvételével elrendelt légiriadó az önálló belügyi szerv vonatkozásában a TELJES KÉSZENLÉT elrendelését jelenti.

16. § A 15. §-ban meghatározott esetben az önálló belügyi szerv megteszi a személyi állománya megóvása érdekében szükséges intézkedéseket.

17. § Az önálló belügyi szerv készenléti fokozatba helyezése a fokozatok sorrendjében vagy azok közül az egyes fokozatok elhagyásával történhet. Amennyiben valamelyik fokozatot nem előzte meg egy vagy több közbeeső fokozat, úgy a közbeeső fokozatra előírt szabályokat is végre kell hajtani.

18. § A készenléti fokozatok, valamint a minősített időszaki feladatok pénzügyi, anyagi-technikai, egészségügyi, híradó és informatikai biztosítására az önálló belügyi szerv vezetője intézkedik.

2. A megelőző készenlét

19. § A MEGELŐZŐ KÉSZENLÉT az önálló belügyi szerv olyan állapota, amikor a békeidőszaki tevékenysége ellátása mellett külön szabályok és intézkedések kerülnek bevezetésre a készenlét fokozása érdekében.

20. § A MEGELŐZŐ KÉSZENLÉT-i fokozat feladatainak végrehajtása során biztosítani kell:

a) az állam- és közbiztonság, a közigazgatás működésének fenntartását, a lakosság életének és az anyagi javak fokozott védelmét,

b) a személyi állomány védelmével, illetve a fegyveres cselekmények következményeinek csökkentésével kapcsolatos szabályok bevezetését,

c) a vezetési pontok (tartalék vezetési pontok), működési helyek előkészítését és a működés feltételeinek aktivizálását,

d) a nyílt és rejtjelzett távközlési feladatok biztosításában részt vevő személyi állomány készenlétét és a technikai berendezések előkészítését,

e) a vezetést biztosító, a híradó és informatikai, valamint a logisztikai szervek MEGELŐZŐ KÉSZENLÉT-i működését biztosító megalakítását.

21. § A MEGELŐZŐ KÉSZENLÉT-i fokozat elrendelését követően:

a) a BM Ügyelet és az önálló belügyi szervek ügyeleti szolgálatai értesítik az alárendelt ügyeleti szolgálatokat (ügyeletes személyeket) a bevezetett készenléti fokozatról és szabályokról,

b) munkaidő után és munkaszüneti napokon történő elrendelés esetén az ügyeleti szolgálatok végrehajtják értesítési feladataikat,

c) az önálló belügyi szerv vezetője tájékoztatja az alárendelt vezetőket és meghatározza a végrehajtandó feladataikat,

d) az alárendelt vezetők végrehajtják a személyi állomány eligazítását az elrendelt készenléti fokozatról és megkezdik a részükre meghatározott feladatok végrehajtását.

22. § A MEGELŐZŐ KÉSZENLÉT-i fokozat feladatainak végrehajtása érdekében az önálló belügyi szervnél:

a) szabadság a továbbiakban csak különösen indokolt esetben engedélyezhető. A szabadságot engedélyező vezető gondoskodik a munkahelyen (szolgálati helyen) kívül tartózkodók nyilvántartásáról, értesítésük biztosításáról,

b) meg kell szervezni a munkaidőn túli időszakra, valamint munkaszüneti napokra a vezetők készenléti szolgálatát,

c) felül kell vizsgálni az ügyeleti rendszert; ahol ügyeleti szolgálat működik, ott intézkedni kell a szolgálat megerősítésére, azokon a helyeken, ahol ügyeleti szolgálat nem működik, de az elrendelt feladatok indokolják, ott ügyeleti szolgálatot kell létrehozni,

d) a szolgálati utakat minimálisra kell korlátozni, intézkedni kell a folyamatban lévő ellenőrzések gyorsított befejezésére, fel kell készülni a tanintézetekben tanulók és a szabadságon lévők, illetve az egyéb okból távollévők visszarendelésére,

e) intézkedni kell a kijelölt személyi állomány tartózkodási helyének, illetve elérhetőségének pontos nyilvántartására,

f) pontosítani kell a készenlét további fokozásának feladatait, valamint a különleges intézkedések végrehajtására készített készenlétbe helyezési terveket és okmányokat,

g) elő kell készíteni a jóváhagyott tervek alapján együtt tartásra kötelezett személyi állomány elhelyezését és élelmezését,

h) az együtt tartásra kötelezett állomány kijelölésekor mentesíteni kell a várandós nőket várandósságuk orvosi megállapításának idejétől, azokat az egyedülálló szülőket, akiknek 18 éven aluli gyermekük van, továbbá azokat a dolgozókat, akiknek gondozásra szoruló közvetlen hozzátartozójuk van és annak felügyeletéről, gondozásáról más módon gondoskodni nem tudnak. Az olyan szülők esetében, akik mindketten BM szervnél dolgoznak és 18 éven aluli gyermekük, vagy gondozásra szoruló közvetlen hozzátartozójuk van és a felügyeletről más módon nem tudnak gondoskodni, az érintett szervek vezetői egyeztetést követően - a szolgálati érdek figyelembevételével - rendelkezzenek arról, hogy melyik fél kötelezett a bevonulásra.

23. § Az önálló belügyi szerv vezetője az ügyeleti szolgálata útján 6, 14 és 19 órai zárással, a zárást követő 1 órán belül jelenti - a napi jelentési kötelezettségen túl - az elöljáró ügyeleti szervnek a feladatok végrehajtásának helyzetét.

24. § A MEGELŐZŐ KÉSZENLÉT feladatainak a végrehajtását követően az önálló belügyi szerv gyakoroltatja a különböző feladatok végrehajtására szervezett szolgálatokat, csoportokat és személyeket.

3. A fokozott készenlét

25. § A FOKOZOTT KÉSZENLÉT az önálló belügyi szerv olyan állapota, amikor a békeidőszaki tevékenység fokozottabb ellátása mellett végrehajtja a MEGELŐZŐ KÉSZENLÉTI fokozatra előírt szabályokat és felkészül a TELJES KÉSZENLÉT-i fokozatra előírt feladatok végrehajtására.

26. § A FOKOZOTT KÉSZENLÉT munkaidőn túli, illetve munkaszüneti napokon történő elrendelése esetén a kijelölt önálló belügyi szerv teljes személyi állománya - a 68. §-ban meghatározott kör kivételével - berendelhető.

27. § A FOKOZOTT KÉSZENLÉT feladatainak végrehajtása érdekében az önálló belügyi szervnél:

a) fel kell függeszteni a szabadnapok kiadását, be kell szüntetni a szabadságok engedélyezését,

b) a szabadságon lévő személyi állományt vissza kell rendelni szolgálati (munka-) helyére,

c) a személyi állomány részére tartott valamennyi összevont jellegű képzést be kell szüntetni és a tanfolyamokon lévő személyi állományt vissza kell rendelni a vezénylő szervhez,

d) kötelezni kell az együtt tartásra ki nem jelölt személyi állományt - munkaidő után - a lakóhelyén, tartózkodási helyén való tartózkodásra,

e) meg kell teremteni a tartalék vezetési pontokon az élet- és munkafeltételeket biztosító működőképesség feltételeit.

28. § Munkaidő után és munkaszüneti napokon

a) az önálló belügyi szerv objektumaiban el kell helyezni és együtt kell tartani a vezetőket, a védelmi igazgatási szakterületen dolgozókat, a különleges és speciális feladatokra kijelölt csoportokat és személyeket, a gépjárművezetőket, a személyi körülményei alapján távol lakókat és a nehezen értesíthetőket, és

b) gondoskodni kell az együtt tartott személyi állomány elhelyezéséről és élelmezéséről.

4. A teljes készenlét

29. § A TELJES KÉSZENLÉT során az önálló belügyi szervek biztosítják az állam, a lakosság életének és az anyagi javainak komplex védelmét, valamint a közbiztonság fenntartását, illetve befejezik mindazon feltételek megteremtését, amelyek biztosítják a minősített időszak esetén jelentkező rendkívüli feladatok azonnali megkezdését.

30. § A TELJES KÉSZENLÉT során végre kell hajtani:

a) a - 68. §-ban meghatározott kör kivételével a - teljes személyi állomány értesítését, TELJES KÉSZENLÉT-be helyezését és együtt tartását,

b) a tartalék vezetési pontokon az élet- és munkafeltételeket biztosító működőképesség feltételeinek biztosítását.

31. § A minősített időszaki tervekben meghatározott és ennek alapján létrehozott vezető szervek és a tartalék vezetési pontok kijelölt állománya szükség esetén szervezetten elfoglalja a meghatározott működési helyeket.

32. § A hivatásos állomány egyéni védőeszközeit állandó készenlétben kell tartani.

5. A minősített időszaki feladatokra történő felkészülés szabályai

33. § Az utasításban előírt szabályok bevezetését és a kitelepülést - ha annak késedelmes elrendeléséből különösen jelentős hátrány származhat - a saját és alárendelt szervei részére az önálló belügyi szerv vezetője is elrendelheti. Az elrendelés tényét és a tett intézkedéseket haladéktalanul jelenteni kell a felettes vezetőnek.

34. § A BM szerv minősített időszakra való felkészülését a várható feladatok megtervezésével, a személyi állomány - ehhez igazodó - képzésével, továbbképzésével, a bonyolultabb feladatok ellátására való felkészítésével és begyakoroltatásával, valamint a működéshez szükséges anyagi-technikai feltételek biztosításával kell végrehajtani.

35. § Az önálló belügyi szerv a minősített időszaki feladatai ellátására való felkészülés érdekében, a békeidőszaki feladatai ellátása mellett:

a) felkészíti az ügyeleti szolgálatokat és a személyi állományt az értesítési, illetve a készenlétbe helyezés feladatai gyors, pontos végrehajtására,

b) tervezi a készenlétbe helyezéssel és a minősített időszaki továbbműködéssel összefüggő feladatokat,

c) felkészül az állam, a lakosság élete és anyagi javai fokozottabb védelme, valamint a közbiztonság fenntartása érdekében a honvédelmi felkészítés feladatai, valamint a rendkívüli intézkedések végrehajtására,

d) kiemelt figyelmet fordít a személyi állomány képzésére, továbbképzésére, valamint a minősített időszaki feladataik begyakoroltatására és ellenőrzésére,

e) biztosítja a minősített időszaki működéshez szükséges személyi és anyagi-technikai feltételeket.

36. § Az önálló belügyi szerv a készenlétbe helyezés és a minősített időszaki működés biztosítása érdekében előzetesen elkészíti az erre vonatkozó terveket és azokat naprakész állapotban tartja, továbbá felkészül az adott készenléti fokozat elrendelése esetén a meghatározott feladatok végrehajtására, valamint intézkedik a kijelölt személyi állomány tartózkodási helyének, illetve elérhetőségének pontosítására.

37. §[1] Az önálló belügyi szerv vezetője saját hatáskörében kijelöli, illetve működteti azt a szervezeti egységet, amely - a rendészeti államtitkár koordinációja és ellenőrzése mellett - tervezi, szervezi, ellátja a minősített időszakra történő felkészülés feladatait.

38. § Az önálló belügyi szerv vezetője saját hatáskörében szabályozza a területi és helyi szervek minősített időszaki feladatait, az ezekre való felkészítés módját és feltételrendszerét.

39. § A rendkívüli állapot idején történő folyamatos vezetés biztosítása érdekében a békeidőszaki feladatok ellátásának időszakában fel kell készülni a Honvédelmi Tanács feladataiban történő közreműködésre.

40. § A minősített időszak bevezetése esetén a vezetés szervezetéről és feladatairól a belügyminiszter külön utasítást ad ki.

41. § Az önálló belügyi szerv a készenlétbe helyezése, illetve a minősített időszakra való felkészülése érdekében szabályozza, illetve folyamatosan aktualizálja azokat a minősített időszakban hatályba lépő, szakterületére vonatkozó intézkedéseket, amelyek feladatai végrehajtásához szükségesek.

42. § Az önálló belügyi szerv vezetője a minősített időszaki feladatok végrehajtására való felkészülés során a személyi állománnyal ismerteti feladatait, melyek végrehajtását éves ütemtervek alapján tartandó gyakorlatok keretében ellenőrzi.

43. §[2] Az önálló belügyi szerv vezetője a saját hatáskörben tervezett készenlétbe helyezési és értesítési gyakorlatokról és ellenőrzésekről a tárgyévet megelőző év december 15-éig a rendészeti államtitkár útján tájékoztatja a minisztert.

44. § Az önálló belügyi szervek területi szervei készenlétbe helyezését érintő gyakorlatait a fővárosi és megyei védelmi bizottságokkal együttműködve kell tervezni.

45. § Az önálló belügyi szerv vezetője évente ellenőrzi és értékeli az irányítása alá tartozó szervnél a minősített időszaki felkészüléssel kapcsolatos feladatok végrehajtását, részt vesz a minősített időszaki felkészítésben.

46. §[3] Az önálló belügyi szerv vezetője - a rendészeti államtitkár előzetes tájékoztatása mellett - engedélyezheti az általa irányított szerv személyi állományának egy részére kiterjedő gyakorlatok végrehajtását.

47. § A BM szerv esetében a minősített időszaki felkészülés ellenőrzésére jogosult:

a) a belügyminiszter,

b) a közigazgatási államtitkár,

c)[4] a rendészeti államtitkár és

d) az a)-c) pontban meghatározottak által megbízólevéllel ellátott személy.

48. § Az önálló belügyi szervek esetében az önálló belügyi szerv vezetője, valamint helyettese és az általuk megbízólevéllel ellátott személy, továbbá az ellenőrzési feladatot ellátó szervezeti egységük tagja jogosult ellenőrizni az önálló belügyi szerv vezetője által irányított szervek minősített időszaki felkészülését.

49. §[5] Az önálló belügyi szerv vezetője évente január 31-ig a rendészeti államtitkár útján tájékoztatja a minisztert a minősített időszaki felkészülés helyzetéről.

II. Fejezet

A személyi állomány értesítésének szabályai

6. Általános rendelkezések

50. § A BM szerv személyi állományából értesíteni kell mindazon személyeket, akikre vezetői döntés, illetve beosztásuk alapján - az 59. §-ban meghatározott esetekben - a feladatok végrehajtására szükség van. Az értesítésre kötelezetteket erről az értesítési tervek ismertetésével egy időben tájékoztatni kell.

51. § A személyi állomány tekintetében külön nyilatkozatban kell rögzíteni a munkaidőn túli kötelezettség tudomásulvételét, valamint hozzájárulását az értesítéshez szükséges személyi adatok (név, lakcím, vezetékes és mobil telefonszám) felhasználásához, melyeket csak az értesítési feladat végrehajtásához lehet felhasználni.

52. § Az értesítést úgy kell megszervezni, hogy az biztosítsa a személyi állomány szolgálati, illetve munkahelyére a meghatározott normaidőn belül történő beérkezését.

53. § A BM szerv az értesítés végrehajtására az utasítás mellékletében meghatározott tartalommal "Értesítési Tervet", és annak mellékleteként "Értesítési Névjegyzéket" készít, és kijelöli a személyi állomány értesítésével megbízott személyt (a továbbiakban: értesítési megbízott). Az utasítás 1. mellékletében meghatározott "Értesítési Névjegyzék" - megfelelő adattartalommal - más formában is előállítható. Az "Értesítési Névjegyzék" naprakészen tartására a BM szerv vezetője intézkedik.

54. § A BM szerv vezetőjének, valamint az ügyeleti szolgálatnak készen kell állnia - a távközlési, illetve informatikai berendezések üzemen kívül kerülése esetén is - a saját személyi állomány, valamint az alárendelt szervek vezetőjének, értesítési megbízottjának vagy ügyeletének értesítésére. Az ügyeleti szolgálat nyilvántartja a BM szerv vezetőjével, valamint az értesítési megbízottal a munkaidőben és munkaidő után történő összeköttetés módját.

55. § A BM szervek értesítésével összefüggő szakmai feladatokat - a Belügyminisztérium és a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek ügyeleti szolgálatai által teljesítendő tájékoztatási kötelezettség rendjéről, valamint a Kormányügyelet működéséről szóló 33/2011. (XII. 2.) BM utasításban meghatározottak szerint - a Terrorelhárítási Központ szervezetében működő BM Ügyeleti Osztály végzi. A Belügyminisztérium hivatali egységei vezetőinek, valamint értesítési megbízottainak értesítését a BM Ügyeleti Osztály hajtja végre.

7. A személyi állomány értesítése

56. § A személyi állomány értesítése lehet:

a) részleges, ha az értesítés az értesítésben meghatározott, vagy valamennyi BM szerv értesítésre kötelezett állományának csak kijelölt részét érinti,

b) teljes, ha az értesítés az értesítésben meghatározott, vagy valamennyi BM szerv értesítésre kötelezett állományának - a mentesítettek kivételével - egészére kiterjed.

57. § Az értesítés az elrendelésre jogosultak által történhet:

a) személyesen, illetve

b) hírközlő eszközökön keresztül vagy

c) az ügyeleti szolgálatok útján szóban vagy írásban.

58. § A BM szerv állományának részleges, vagy teljes értesítését elrendelheti:

a) a belügyminiszter,

b) a közigazgatási államtitkár, és

c) az általuk megbízólevéllel ellátott személy,

d) az önálló belügyi szerv vezetője a személyi állománya vonatkozásában, amennyiben a központi utasítás kiadásához szükséges idő miatti késedelem különösen jelentős hátrányt (életveszélyt, anyagi kárt) okozna, természeti, ipari és civilizációs katasztrófa, tömegszerencsétlenség esetén az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságának megvédése, az anyagi értékek megóvása (megőrzése) céljából, váratlanul jelentkező szolgálati feladatok erő-eszköz szükségletének biztosítására.

59. § Az értesítési feladatok az 58. § a)-c) pontjaiban meghatározott vezetők által elrendelhetők:

a) minősített időszak kihirdetése vagy annak közvetlen veszélye esetén, egyrészt a készenlét fokozása érdekében, másrészt egyes rendkívüli intézkedések részeként,

b) az országot ért váratlan támadás, vagy annak közvetlen veszélye esetén,

c) egyéb esetben, többek között: elemi csapás, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetve elhárítása érdekében nyílt szövegű utasítással és a bekövetkezett esemény megjelölésével,

d) az értesítési feladatok gyakorlása és ellenőrzése céljából.

60. § Az 58. § d) pontjában meghatározott esetekben az elrendelés tényét és a tett intézkedéseket - amint az lehetővé válik - az értesítést elrendelő vezetőnek jelentenie kell a felettes szerv vezetőjének, illetve az elöljáró parancsnoknak, valamint tájékoztatni kell a fővárosi, megyei, helyi védelmi bizottság elnökét.

61. § Az értesítés személyesen történő elrendelése esetén az ügyeleti szolgálat, illetve az ügyelettel nem rendelkező szerv vezetője vagy megbízottja:

a) ellenőrzi az elrendelő személyazonosságát, jogosultságát a feladat elrendelésére,

b) feljegyzi, hogy kitől, milyen feladatot kapott, illetve annak időpontját (nap, óra, perc), valamint az elrendelőnél lévő megbízólevél számát,

c) jelenti a szerv vezetőjének a feladat vételét, majd az "Értesítési Tervben" foglalt feladatok végrehajtását megkezdi,

d) indokolt esetben kezdeményezi az ügyeleti szolgálat megerősítését,

e) az értesítés befejezéséről tájékoztatja az elrendelő szerv vezetőjét (ügyeletét).

62. § Az értesítés hírközlő eszközön történő elrendelése esetén az ügyeleti szolgálatnak, illetve az értesítésre kijelölt vezetőnek vagy értesítési megbízottnak a 61. § b)-d) pontjainak végrehajtása előtt a BM Ügyeleti Osztály általi visszaigazolással ellenőriznie kell a közlemény kiadásának jogosságát és hitelességét.

63. § Azon BM szerveknél, ahol ügyeleti szolgálat nem működik, a BM szerv vezetője vagy helyettese, illetve a megbízott személy a 61-62. §-ban meghatározottak szerint intézkedik az értesítés végrehajtására.

64. § Az értesítési feladat elrendelése esetén a személyi állomány értesítése az alábbi szöveg közlésével történik:

"SZOLGÁLATI (MUNKA-) HELYÉRE VONULJON BE!"

65. § A személyi állománynak az értesítés vétele után:

a) szolgálati (munka-) helyére a legrövidebb időn belül be kell vonulnia,

b) jelentkeznie kell a vezetőjénél és a továbbiakban annak utasítása szerint kell eljárnia.

66. § Az értesítés elrendelése esetén a beérkezés normaideje 6 óra, amely az elrendelő utasítás kiadásának időpontjától kezdődik. A beérkezés normaidejét a BM szerv vezetője - a feladat indokoltságának és jellegének függvényében -csökkentheti.

67. § Ha a berendelt személy beérkezése a meghatározott normaidőn belül nem lehetséges, vagy az értesítésben meghatározott feladat végrehajtásában akadályoztatva van, arról haladéktalanul tájékoztatnia kell vezetőjét, vagy a szerv ügyeletét.

68. § Az utasításban meghatározottak alapján elrendelt értesítés esetén a BM szerv vezetője mentesíti a szolgálati (munka-) helyre történő bevonulás alól:

a) a várandós nőket,

b)[6] azokat az egyedülálló szülőket, akiknek 18 éven aluli gyermekük van, továbbá azokat a dolgozókat, akiknek gondozásra szoruló közvetlen hozzátartozójuk van és annak felügyeletéről, gondozásáról más módon gondoskodni nem tudnak. Abban az esetben, ha mindkét szülő BM szervnél, vagy más rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél foglalkoztatott és 18 éven aluli gyermekük, vagy gondozásra szoruló közvetlen hozzátartozójuk van és felügyeletéről más módon gondoskodni nem tudnak, az érintett szervek vezetői egyeztetést követően a szolgálati érdek figyelembevételével rendelkeznek arról, hogy melyik fél kötelezett a bevonulásra,

c) a betegállományban lévőket,

d) a rendelkezési állományban lévőket annál a szervnél, ahol rendelkezési állományban vannak,

e) a kirendelteket, kiküldetésen lévőket és a határozott időre áthelyezetteket az eredeti munkavégzési helyükön,

f) a felmentési idejüket töltőket,

g) a tartalékállományban lévőket,

h) a személyi állomány szolgálati vagy hivatali beosztásából felfüggesztett tagját,

i) a különleges foglalkoztatási (szenior) állományban lévőket és a könnyített szolgálatot ellátó hivatásos állományúakat.

8. Az értesítés gyakorlásának és ellenőrzésének rendje

69. § A BM szervnél az értesítés gyakoroltatását és ellenőrzését - a jóváhagyott terveknek megfelelően - az ellenőrzöttek számára váratlanul és a hivatali munkaidő kezdetét legalább 4 órával megelőzően, vagy a munkaidő vége után legalább 4 órával később kell elrendelni és levezetni.

70. §[7] A BM szerv vezetője az irányítása alá tartozó szerv személyi állománya vonatkozásában kétévente az értesítést ellenőrzi. A valós feladat végrehajtása érdekében elrendelt (éles) értesítési feladatok a gyakorlatot kiváltják. A gyakorló értesítés időpontjáról a felettes szervet tájékoztatja és a gyakorlatról - a 74. §-ban foglalt értékelési szempontok alapján - jelentést készít, melyet a rendészeti államtitkár útján a miniszternek felterjeszt.

71. § Az értesítés gyakoroltatására és ellenőrzésére valamennyi szervnél az 58. §-ban felsorolt vezetők jogosultak.

72. § A személyi állomány értesítését gyakoroltatás és ellenőrzés céljából a 64. §-ban leírt szöveg közlésével kell végrehajtani, jelezve, hogy gyakorlat végrehajtásáról van szó.

73. § A gyakorlatok és ellenőrzések alkalmával a 68. §-ban felsoroltakon túl nem rendelhetők be:

a) a szolgálati okból távollévők,

b) a szabadságon lévők.

74. § A végrehajtott értesítés értékelése "megfelelő", illetve "nem megfelelő" minősítésű lehet. "Megfelelő", ha az ellenőrzött szerv értesített állományának legalább kétharmada megfelelt az ellenőrzés követelményeinek. Egyéb esetben az eredmény "Nem megfelelő". "Nem megfelelő" minősítés esetén a hiányosságok megszüntetése után, de legkésőbb 6 hónapon belül újabb értesítési gyakorlatot kell elrendelni.

75. § Az ellenőrzésről szóló jelentésben értékelni kell:

a) a vezetői és személyi állomány intézkedő képességét és gyakorlottságát,

b) a tervek és egyéb okmányok naprakészségét, kezelhetőségét és összehangoltságát,

c) az ügyeleti szolgálatok felkészültségét, a szolgálati okmányok naprakészségét, az értesítési rendszer működőképességét,

d) az ellenőrzésben érintett állomány létszámát,

e) az értesítési feladat begyakorlottságát és végrehajtásának színvonalát (különösen a végrehajtás fegyelmezettsége, öltözet, felszerelés, munkaképesség elérése),

f) az ellenőrzés végrehajtásának költségét.

III. Fejezet

Záró rendelkezések

76. § Az önálló belügyi szerv vezetője részletesen szabályozza a vezetése, illetve az irányítása alá tartozó szervek készenlétbe helyezésével és értesítésével összefüggő feladatokat, és a személyi állomány értesítésének végrehajtására - az 53. §-ban meghatározottak figyelembevételével - intézkedést ad ki.

77. § Az önálló belügyi szerv vezetője gondoskodik arról, hogy az érintett személyi állomány a készenlétbe helyezéssel összefüggő feladatait részletesen ismerje meg és a 42. §-ban előírtak szerint gyakorolja be.

78. §[8] A Belügyminisztérium hivatali egysége, a minisztériumi szerv, valamint a Belügyminisztérium szakmai felügyelete alatt álló gazdasági társaság vezetője "Értesítési Terv"-et készít és az adatokban történő változás esetén a rendészeti államtitkárnak haladéktalanul megküldi a saját és az értesítési megbízott értesítési címét, elérhetőségi adatait (név, lakcím, vezetékes és mobil telefonszám).

79. § A Belügyminisztérium "Értesítési Terv"-ét a BM Ügyeleti Osztállyal együttműködve a részére megküldött adatok alapján a Miniszteri Kabinet állítja össze, amelyet a közigazgatási államtitkár hagy jóvá.

80. § Az utasítás 2012. július 1-jén lép hatályba.

81. § Hatályát veszti a Belügyminisztérium Minősített időszaki Szervezeti és Működési Szabályzata kiadásáról szóló 43/2001. BM utasítás, valamint a Belügyminisztérium és szervei készenlétbe helyezéséről, minősített időszaki működésének szabályairól, valamint személyi állományának értesítéséről szóló 11/2011. (V. 6.) BM utasítás.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 26/2012. (VI. 15.) BM utasításhoz

Az Értesítési Terv tartalma:

- az elrendelésre jogosultak beosztásának megnevezése,

- az elrendelés célja,

- az elrendelés jogosultságának ellenőrzési módja,

- az értesítés szövege,

- az értesítés vétele utáni teendők, az értesítési megbízott feladatai,

- a meghatározott normaidők,

- a felügyeleti, illetve az együttműködő szervekkel való kapcsolattartás rendje,

- az értesítéssel berendelt személyek munkavégzésére és munkarendjére vonatkozó szabályok,

- az eseményekről történő tájékoztatás rendje,

- a jelentések rendje,

- a személyi állomány értesítésére vonatkozó szabályok,

- az értesítési névjegyzék a BM szerv személyi állományáról.

A BM Ügyeleti Osztály elérhetőségi adatai:

BM vonal:

Városi vonal:

Mobil szám:

Fax szám:

e-mail: