31983L0091[1]

A Tanács irányelve (1983. február 7.) a szarvasmarhafélék, a sertések és a friss hús harmadik országból történő behozatalára vonatkozó egészségügyi és állat-egészségügyi vizsgálatok problémáiról szóló 72/462/EGK irányelv, valamint a harmadik országból behozott friss sertéshús trichinellavizsgálatáról szóló 77/96/EGK irányelv módosításáról

A Tanács irányelve

(1983. február 7.)

a szarvasmarhafélék, a sertések és a friss hús harmadik országból történő behozatalára vonatkozó egészségügyi és állat-egészségügyi vizsgálatok problémáiról szóló 72/462/EGK irányelv, valamint a harmadik országból behozott friss sertéshús trichinellavizsgálatáról szóló 77/96/EGK irányelv módosításáról

(83/91/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 43. és 100. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel a legutóbb a 81/476/EGK irányelvvel [4] módosított 72/462/EGK irányelv [5], egészségügyi és állat-egészségügyi ellenőrzési követelményeket határoz meg a szarvasmarha, a sertés, és a friss hús harmadik országokból történő behozatalára vonatkozóan;

mivel a fent említett irányelv elfogadása óta a tudományos ismeretek és a technológia fejlődött; mivel számításba kell venni azt a tapasztalatot, amelyet a közösségi állatorvosok által harmadik országokban végrehajtott ellenőrzések során szereztek; mivel ezen fejlődést figyelembe véve kívánatos a közösségi szabályok kiigazítása;

mivel bizonyos vonatkozásokban a friss hús egészségügyi minőségének védelme biztosítására kialakított módszerek a közösségi szabványokkal összhangban lévőnek tekinthetők, azon kiegészítő vagy alternatív egészségügyi biztosítékok miatt, amelyeket minden létesítményben meg kell vizsgálni;

mivel a kéknyelv betegséggel fertőzött szarvasmarhafélék harmadik országból történő behozatalának tilalma tekintetében jelenleg az az elfogadott, hogy egy 12 hónapos mentesség jobban megfelel, és nagyobb biztonságot nyújt a közösségi állományok számára;

mivel azok a biztosítékok, amelyeket a szarvasmarha esetében tuberkulózisra és brucellózisra vonatkozóan, valamint sertés esetében brucellózisra vonatkozóan megkívánhatnak, kiegészítő vagy alternatív biztosítékként közösségi szabványokként alkalmazhatók;

mivel bizonyos fertőző vagy ragályos betegségek olyan átvitelének megelőzésére, amelyek csak az állatok jelenlétében történhet meg, a Közösségbe való behozatalra szánt állatok, valamint az tranzitállatok állat-egészségügyi vizsgálatait a Közösség területére történő megérkezésükkor azonnal el kell végezni;

mivel a fenti állat-egészségügyi vizsgálatot követően pontosan meg kell határozni azokat a intézkedéseket, amelyeket a tagállam köteles megtenni;

mivel az okmányok számának csökkentésére az állat-egészségügyi bizonyítványt és a közegészségügyi bizonyítványt lehetőség szerint ugyanazon a papírlapon kell feltüntetni;

mivel a tuberkulózismentes és a brucellózismentes állományok meghatározásait napra késszé kell tenni;

mivel a hasított körmű vadállatok és a vad lófélék nyers húsát a 72/462/EGK irányelv hatálya alá kell sorolni, annak érdekében, hogy összeállítható legyen azoknak a harmadik országoknak a listája, amelyekből ilyen hús a Közösségbe behozható;

mivel általánosságban, a közegészségügyre és az állategészségügyre vonatkozóan a Közösségen belüli kereskedelemben ugyanazokat az alapvető biztosítékokat kell megkövetelni, mint a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben; mivel a szarvasmarha és a sertés Közösségen belüli kereskedelmét befolyásoló állat-egészségügyi problémákról szóló 1964. június 26-i 64/432/EGK tanácsi irányelv [6], és a friss hús Közösségen belüli kereskedelmét érintő egészségügyi problémákról szóló 1964. június 26-i 64/433/EGK tanácsi irányelv [7], mindkét irányelvet a 81/476/EGK irányelv módosította utoljára, technikai mellékletei alkalmazandók a harmadik országokból történő behozatalra is;

mivel el kell fogadni azt az eljárást, amely alapján a műszaki haladás és a tapasztalat figyelembevételével változtatni lehet a vizsgálati módszerekre, az ellenőrző laboratóriumokra és a megvizsgált hús megjelölésének eljárására vonatkozó technikai követelményeken, amelyeket a legutóbb a 81/476/EGK irányelvvel módosított, a harmadik országból behozott friss sertéshús trichinellavizsgálatáról szóló 1976. december 21-i, 77/96/EGK tanácsi irányelv [8] melléklete foglal magában;

mivel intézkedni kell, hogy bizonyos terminológiai hiányosságokat kijavítsanak, különösen a különböző nyelvi változatok közötti megfelelésre vonatkozóan, amely nehézségeket okozhat az érintett rendelkezések alkalmazásában,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 72/462/EGK irányelv a következőképpen módosul:

1. Az 1-28. cikk helyébe a következő szöveg lép.

"I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

(1) Ezt az irányelvet a következők harmadik országokból történő behozatalára kell alkalmazni:

- tenyésztésre, termelésre, vagy vágásra szánt háziasított szarvasmarha és sertés,

- a következő háziállatfajok friss húsa: háziasított szarvasmarha (beleértve a bivalyt), házisertés, juh és kecske, valamint háziasított egypatás állatok,

- a 3. cikk alkalmazásában a hasított körmű vadállatok és a vad lófélék nyers húsa, amennyiben ez bizonyos harmadik származási országokból történő engedélyezett behozatalra vonatkozik.

(2) Ezt az irányelvet nem kell alkalmazni:

a) azokra az állatokra, amelyeket a Közösség határvidékein, ideiglenes alapon, kizárólag legeltetésre vagy munkára szántak;

b) az utazók személyi poggyászának részét képező húsra, amelyet személyes fogyasztásra szántak, amennyiben a szállított mennyiség nem haladja meg a fejenkénti 1 kilogrammot, és feltéve, hogy a hús olyan harmadik országból vagy harmadik ország olyan részéből származik, amely szerepel a 3. cikknek megfelelően összeállított listán, és amelyből a 28. cikk szerint nem tiltott a behozatal;

c) magánszemélyek számára kis csomagokként küldött húsra, feltéve, hogy az ilyen húst nem kereskedelemi úton hozzák be, amennyiben a küldött mennyiség nem haladja meg az 1 kilogrammot, és feltéve, hogy a hús olyan harmadik országból vagy harmadik ország olyan részéből származik, amely szerepel a 3. cikknek megfelelően összeállított listán, és amelyből a 28. cikk szerint nem tiltott a behozatal;

d) nemzetközileg üzemeltetett szállítójárművek személyzetének és utasainak fogyasztására szánt húsra.

Az ilyen húst vagy konyhai hulladékot kirakodáskor meg kell semmisíteni. Nem szükséges azonban megsemmisíteni a húst, ha azt közvetlenül, vagy ideiglenes vámfelügyelet alá helyezés után áthelyezik az egyik szállítójárműről egy másikra.

2. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában szükség szerint a 64/432/EGK irányelv 2. cikkében, valamint a szarvasmarha, a sertés és a friss hús Közösségen belüli kereskedelmét érintő egészségügyi problémákról szóló 1972. december 12-i 72/461/EGK tanácsi irányelvben [9] - az irányelvek mindegyikét a 81/476/EGK irányelv módosította utoljára - megadott fogalom-meghatározások alkalmazandóak.

Továbbá:

a) "hatósági állatorvos": egy tagállam vagy egy harmadik ország illetékes központi hatósága által kijelölt állatorvos;

b) "rendeltetési ország": az a tagállam, ahova egy harmadik országból állatokat vagy friss húst küldenek;

c) "harmadik ország": olyan ország, amelyben a 64/432/EGK és a 64/433/EGK irányelv nem hatályos;

d) "behozatal": állatok vagy friss hús harmadik országokból a Közösség területére történő behozatala;

e) "gazdaság": egy harmadik ország területén elhelyezkedő, hatóságilag felügyelt mezőgazdasági, ipari vagy kereskedelmi vállalkozás, amelyben tenyésztésre, termelésre vagy vágásra szánt állatokat rendszeresen tartanak vagy tenyésztenek;

f) "járványmentes terület": olyan terület, amelyen a hatósági ténymegállapításnak megfelelően az állatok nem szenvednek a 29. cikkben meghatározott eljárás alapján összeállított listán szereplő fertőző vagy ragályos betegségek egyikében sem, egy, az ugyanannak az eljárásnak megfelelően meghatározandó időszakon és körzeten belül.

3. cikk

(1) A Tanács, a Bizottság javaslatára, összeállítja azon harmadik országok vagy országrészek listáját, ahonnan a tagállamok engedélyezik a szarvasmarha, a sertés és a friss hús, vagy ezeknek az állatkategóriáknak és friss hús egyikének, vagy közülük többnek, valamint a hasított körmű vadállatok és a vad lófélék friss húsának a behozatalát, figyelembe véve az ezekben az országokban vagy országrészekben fennálló egészségügyi helyzetet. Ez a lista a 30. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően kiegészíthető vagy módosítható.

(2) Mind a szarvasmarha és sertés, mind a friss hús esetében, annak eldöntésekor, hogy egy ország, vagy országrész felkerülhet-e az (1) bekezdésben említett listára, különösen a következőket kell számításba venni:

a) a harmadik országban az állatállomány, egyéb háziállatok és a vadállatok egészségi állapotát, különös figyelmet fordítva az egzotikus állatbetegségekre és az ország környezet-egészségügyi helyzetére, amely esetlegesen veszélyeztetheti a tagállamokban a köz- és állategészségügyet;

b) a harmadik ország által a területén a fertőző állatbetegségek előfordulására vonatkozóan nyújtott információ rendszerességét és gyorsaságát, különösen a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal A és B listáin említett betegségekre vonatkozóan;

c) az országnak az állatbetegségek megelőzéséről és ellenőrzéséről szóló jogszabályait;

d) az állat-egészségügyi szolgálatok szervezetét és azok hatáskörét az országban;

e) a fertőző vagy járványos állatbetegségek megelőzésére és ellenőrzésére irányuló intézkedések szervezését és végrehajtását.

(3) Az (1) bekezdésben említett lista és annak összes módosítása az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában kerül kihirdetésre.

4. cikk

(1) A 29. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően egy vagy több lista kerül összeállításra azokról a létesítményekről, amelyekből a tagállamok engedélyezhetik a friss hús behozatalát. A lista vagy listák a 30. cikkben meghatározott eljárással összhangban módosíthatók vagy kiegészíthetők.

(2) Annak eldöntésékor, hogy egy vágóhíd, egy daraboló üzem vagy egy, a vágóhídon és üzemen kívül elhelyezkedő raktár felkerülhet-e az (1) bekezdésben említett listák egyikére, különösen a következőket kell figyelembe venni:

a) azokat a biztosítékokat, amelyeket a harmadik ország tud nyújtani az irányelv rendelkezéseinek való megfelelés tekintetében;

b) a harmadik országnak azokat a rendeleteit, amelyek a vágásra szánt állatoknak a hús teljes értékűségét befolyásolható anyagokkal történő kezelésére vonatkoznak;

c) minden konkrét esetben ezen irányelvnek, valamint a 64/443/EGK irányelv I. mellékletének való megfelelést.

Mindazonáltal a 29. cikkben meghatározott eljárással összhangban eltérések engedélyezhetők az említett melléklet (13) bekezdés c) pontjának második, harmadik és negyedik francia bekezdéseitől, a (24) bekezdéstől, valamint a (41) bekezdés c) pontjától, amennyibenaz érintett harmadik ország hasonló biztosítékokat nyújt; abban az esetben a fenti eljárással összhangban megfelelően, eseti alapon, a fenti mellékletben előírt egészségügyi feltételeknél nem kevésbé szigorú feltételeket kell előírni;

d) a harmadik ország vagy országrész húshigiéniai ellenőrző szolgálatának, illetve szolgálatainak szervezetét, ennek a szolgálatnak, illetve ezeknek a szolgálatoknak a hatáskörét, és a felügyeletet, amely alá tartozik, illetve tartoznak.

(3) Egy vágóhíd, egy daraboló üzem vagy egy, a vágóhídon, illetve üzemen kívül elhelyezkedő raktár csak akkor tüntethető fel az (1) bekezdésben előírt listán vagy listákon, ha az a 3. cikk (1) bekezdésében említett harmadik országok egyikében vagy annak részén található, és ezenkívül a harmadik ország illetékes hatóságai hatóságilag jóváhagyták a Közösségbe történő kivitelre. Az ilyen jóváhagyás a következő követelmények betartásától függ:

a) megfelelés a 64/433/EGK irányelv I. mellékletének;

b) a harmadik ország hatósági állatorvosa általi állandó felügyelet.

(4) Az (1) bekezdésben említett lista vagy listák és annak vagy azoknak összes módosítása az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában kerül kihirdetésre.

5. cikk

A tagállamok és a Bizottság állat-egészségügyi szakértői helyszíni ellenőrzéseket végeznek annak ellenőrzésére, hogy az irányelv rendelkezéseit és különösen a 3. cikk (2) bekezdésének és a 4. cikk (2) és (3) bekezdéseinek rendelkezéseit a gyakorlatban ténylegesen alkalmazzák-e.

Amennyiben a cikk szerint elvégzett vizsgálat egy jóváhagyott létesítménnyel szemben súlyos tényeket tár fel, akkor a Bizottság azonnal tájékoztatja a tagállamokat, valamint haladéktalanul dönt a jóváhagyás ideiglenes felfüggesztéséről. Végső döntést a 30. cikkben előírt eljárással összhangban hoznak.

A tagállamok azon szakértőit, akiket ezekkel a vizsgálatokkal megbíznak, a tagállamok javaslatára a Bizottság nevezi ki.

Az ellenőrzések a Közösség nevében kerülnek elvégzésre, amely vállalja az ezzel kapcsolatban felmerülő költségeket.

Ezeknek az ellenőrzéseknek a gyakorisága és az ezekre vonatkozó eljárások a 29. cikkben meghatározott eljárással összhangban kerülnek meghatározásra.

II. FEJEZET

A szarvasmarhafélék és a sertés behozatala

6. cikk

Eltérően a 3. cikk (1) bekezdésétől, a tagállamok nem engedélyezik az irányelv tárgykörébe tartozó állatok behozatalát, kivéve, ha azok olyan harmadik országból jönnek:

a) amelyek mentesek minden olyan betegségtől, amelyekre az állatok fogékonyak:

- 12 hónapja a keleti marhavésztől, a ragadós száj- és körömfájástól, a ragadós tüdőlobtól, a kéknyelv betegségtől, az afrikai sertéspestistől és a fertőző sertésbénulástól (Teschen betegség),

- hat hónapja a hólyagos szájgyulladástól;

b) amelyekben a megelőző 12 hónap során nem alkalmaztak védőoltást azok ellen az a) pont első francia bekezdésében említett betegségek ellen, amelyekre ezek az állatok fogékonyak.

7. cikk

A 29. cikkben meghatározott eljárással összhangban lehet úgy dönteni, hogy a 6. cikk a) pontjának rendelkezéseit egy harmadik ország területének csak egy részére alkalmazzák.

Ugyanazzal az eljárással összhangban, a 6. cikk b) pontjának rendelkezéseitől eltérve, az irányelv hatálya alá tartozó állatok behozatala bizonyos feltételekkel engedélyezhető olyan harmadik országokból vagy azok részeiről, ahol védőoltást alkalmaztak a 6. cikk a) pontjának első francia bekezdésében említett egy vagy több betegség ellen.

8. cikk

(1) A 6. és 7. cikkek sérelme nélkül, a tagállamok nem engedélyezik az irányelvhatálya alá tartozó állatoknak egy harmadik országból történő behozatalát, kivéve, ha azok megfelelnek a 29. cikkben meghatározott eljárásnak, az ebből az országból történő behozatalra elfogadott egészségügyi feltételeknek, a fajnak és az állatok rendeltetési helyének megfelelően.

(2) A 29. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően lehet úgy dönteni, hogy a felhatalmazásokat korlátozzák egyes fajokra, vágásra, tenyésztésre vagy termelésre, vagy különleges célokra szánt állatokra, valamint, hogy a szükséges állat-egészségügyi intézkedéseket a behozatal után alkalmazzák

A tenyésztésre vagy termelésre szánt állatok esetében az e bekezdés alapján előírt követelmények országonként változhatnak azért, hogy figyelembe vegyék azokat a speciális rendelkezéseket, amelyeket a tagállamok a Közösségen belüli kereskedelem keretében élveznek.

(3) Az (1) bekezdésnek megfelelően, a szarvasmarha-tuberkulózisra, valamint a szarvasmarha- és a sertés-brucellózisra vonatkozó állat-egészségügyi feltételek rögzítésére szolgáló referenciabázisai a 64/432/EGK irányelv A. mellékletében meghatározott szabványok. A 29. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően, eseti alapon lehet úgy dönteni, hogy ne alkalmazzák ezeket a feltételeket, amennyiben a harmadik ország hasonló állat-egészségügyi biztosítékokat nyújt; abban az esetben, ugyanannak az eljárásnak megfelelően, az ilyen állatok közösségi állományokba való beengedésének engedélyezésére legalább a fenti irányelv A. mellékletének állat-egészségügyi feltételeivel megegyező feltételeket kell meghatározni.

9. cikk

Amennyiben egy tagállam úgy gondolja, hogy a ragadós száj- és körömfájás vírus A, O és C szerotípusai ellen egy harmadik országban használt vakcinák bizonyos hiányosságokkal bírnak, akkor megtiltja az érintett harmadik országból származó szarvasmarha és sertés területére történő bevitelét. Döntéséről a lehető leghamarabb tájékoztatja a többi tagállamot, valamint a Bizottságot, és megindokolja a döntését. Az Állat-egészségügyi Állandó Bizottság ezen értesítés után a lehető leghamarabb összeül. A 30. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően döntést hoznak.

10. cikk

A tagállamok nem engedélyezik a szarvasmarhafélék és sertés behozatalát, kivéve, ha ezek az állatok a rendeltetési országba történő szállításra való berakodás napját megelőzően: a 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően létrehozott listán szereplő harmadik ország területén, vagy területének egy részén tartózkodtak:

a) tenyésztésre vagy termelésre szánt állatok esetében legalább hat hónapig;

b) vágásra szánt állatok esetében legalább három hónapig.

Az értelemszerűen hat vagy három hónapnál fiatalabb állatoknak a születéstől számítva kell azon a területen tartózkodni.

11. cikk

(1) A tagállamok a kiviteli harmadik ország hatósági állatorvosa által kiállított bizonyítvány bemutatása nélkül nem engedélyezik a szarvasmarhafélék és a sertés behozatalát.

A bizonyítvány a következőknek kell, hogy megfeleljen:

a) az állatoknak a rendeltetési országba irányuló szállításra történő berakodásának napján kell kiállítani;

b) a rendeltetési ország hivatalos nyelveinek legalább egyikén, valamint a 12. cikkben előírt importellenőrzést elvégző ország hivatalos nyelveinek egyikén kell kitölteni;

c) a bizonyítvány eredeti példányának kell kísérnie az állatokat;

d) bizonyítja, hogy a szarvasmarhafélék és a sertés megfelel az irányelvben, valamint az ennek alapján a harmadik országokból történő behozatalokra vonatkozóan meghatározott feltételeknek;

e) egy lapból áll;

f) egy címzettre állították ki.

(2) E bizonyítványnak meg kell felelnie a 29. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően alkotott mintának.

12. cikk

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a háziasított szarvasmarhafélék és a házisertések a Közösség területére történő érkezésekor azonnal, a vámeljárástólfüggetlenül, egy hatósági állatorvos által végzett állat-egészségügyi vizsgálaton megy keresztül.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy tilos a szarvasmarhafélék és a sertés Közösségen belüli mozgása, ha az (1) bekezdésben leírt ellenőrzés során azt állapítják meg, hogy:

- az állatok nem egy olyan harmadik ország területéről vagy területének részéről származnak, amely szerepel a 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően összeállított listán;

- az állatok fertőző vagy ragályos betegségben betegek, vagy betegségre, illetve fertőzöttségre gyanúsak;

- a kiviteli harmadik ország nem felelt meg az irányelvben és a 64/432/EGK irányelv A-D. mellékletében meghatározott feltételeknek;

- az állatokat kísérő bizonyítvány nem felel meg a 11. cikkben meghatározott feltételeknek.

(3) Azok a tagállamok, amelyek az (1) bekezdésben említett ellenőrzést végezték, megteszik az összes, általuk szükségesnek vélt intézkedést, beleértve:

a) - azoknak az állatoknak a karanténba helyezését, amelyek fertőző vagy ragályos betegségre, illetve fertőzöttségre gyanúsak;

- a (2) bekezdés negyedik francia bekezdésében meghatározott esetben, a feladó, a címzett vagy képviselőjük kérésére a bizonyítvány tisztázásáig az állatok felügyelet alatt tartását;

b) azoknak az állatoknak a visszaküldését, amelyek a (2) bekezdésnek megfelelően nem engedhetők be, ha ez nem ellentétes az állat-egészségügyi megfontolásokkal.

Amennyiben nincs lehetőség az állatok visszaküldésére, akkor az illetékes hatóság elrendeli a levágásukat, és kijelöli az erre a célra használandó létesítményt;

c) a kérdéses szállítmány összes állatának levágását és megsemmisítését, ha a fent említett ellenőrzés a 29. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően összeállított listán szereplő járványos betegségek egyikének bizonyosságát, vagy gyanúját mutatja.

(4) A szarvasmarhát és a sertést a behozatal során kísérő bizonyítványt az állat-egészségügyi ellenőrzés (import vizsgálat) után egy nyilatkozattal kell ellátni, amely egyértelműen jelzi, hogy az állatokat beengedték-e, vagy visszautasították.

(5) Ha az állatok fertőző vagy ragályos betegségben szenvednek, vagy betegségre, illetve fertőzöttségre gyanúsak, akkor a rendeltetési tagállam eléréséhez a Közösség területén való áthaladáskor, a tagállamok végrehajthatják a 3. bekezdés a) pontja első francia bekezdésében és a 3. cikk c) pontjában említett egészségügyi intézkedéseket.

(6) Azokat az állatokat, amelyek behozatali engedélyt kaptak, és amelyeknek a rendeltetési helye nem az a tagállam, amelyik az (1) bekezdésben meghatározott importellenőrzést elvégezte, kirakodás nélkül, vámfelügyelet alatt a rendeltetési országba kell irányítani.

(7) Az (1) bekezdésben leírt importellenőrzésen megfelelt állatoknak a rendeltetési országban át kell menniük bármely további szükséges ellenőrzésen annak biztosítására, hogy ezen irányelv rendelkezéseinek, beleértve a 8. cikk alapján, a 29. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően meghatározott speciális feltételeket, megfeleltek-e.

Ezeket az ellenőrzéseket mind a határnál, mind a rendeltetési ország illetékes hatósága által kijelölt bármely más ponton, illetve mindkét helyen el lehet végezni.

(8) Az e cikk alapján felmerült összes kiadás, beleértve az állatok levágását és megsemmisítését, a feladót, a címzettet vagy a képviselőjüket terheli, állami kártalanítás nélkül.

13. cikk

A rendeltetési országba való megérkezésükkor a vágásra szánt állatokat közvetlenül a vágóhídra viszik, és az állat-egészségügyi követelményeknek megfelelően, legkésőbb a vágóhídra való bevitelüktől számított három munkanapon belül levágják.

A 29. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően meghatározott bármely különös feltétel sérelme nélkül, a rendeltetési ország illetékes hatósága,állat-egészségügyi okokból, kijelölheti azt a vágóhidat, ahova ezen állatokat vinni kell.

III. FEJEZET

A friss hús behozatala

14. cikk

(1) A friss húsnak olyan állatokból kell származnia, amelyek a 3. cikk (1) bekezdésének alkalmazásával meghatározott listán szereplő harmadik ország területén, vagy területének részén tartózkodtak legalább a vágást megelőző három hónapon át, illetve a születésük óta, ha a kérdéses állatok három hónaposnál fiatalabbak.

(2) A 3. cikk (1) bekezdése rendelkezéseitől eltérően a tagállamok csak akkor engedélyezik a friss hús behozatalát, amennyiben azok olyan harmadik országokból jönnek:

a) amelyek 12 hónapja mentesek azoktól a következő betegségektől, amelyekre azok az állatok, amelyekből a hús származik, fogékonyak: keleti marhavész, ragadós száj- és körömfájás, afrikai sertéspestis és fertőző sertésbénulás (Teschen betegség);

b) amelyekben a megelőző 12 hónap során nem alkalmaztak védőoltást azon a) pontban említett betegségek ellen, amelyekre azok az állatok, amelyekből a hús származik, fogékonyak.

15. cikk

A 29. cikkben meghatározott eljárással összhangban lehet úgy dönteni, hogy a 14. cikk (2) bekezdésének a) pontjának rendelkezéseit egy harmadik ország területének csak egy részére alkalmazzák.

Ugyanannak az eljárásnak megfelelően, és a 14. cikk (2) bekezdésének b) pontja rendelkezéseitől eltérve, a friss hús behozatala bizonyos feltételekkel engedélyezhető olyan harmadik országból, vagy egy harmadik ország területének egy részéről, ahol védőoltást alkalmaztak a 14. cikk (2) bekezdése a) pontjában említett egy vagy több betegség ellen.

16. cikk

A 14. és 15. cikkek sérelme nélkül, a tagállamok nem engedélyezik a friss húsnak egy harmadik országból történő behozatalát, kivéve, ha a hús megfelel a 29. cikkben meghatározott eljárással összhangban a harmadik országból történő friss hús behozatalra elfogadott közegészségügyi és állat-egészségügyi követelményeknek, az érintett állatok fajainak megfelelően.

17. cikk

(1) A tagállamok nem engedélyezik a friss hús behozatalát sertések esetén test, - beleértve a féltestet - formájában, szarvasmarha- és lófélék esetén féltest vagy negyed formájában, kivéve, ha lehetséges minden állat teljes testének újbóli összeállítása.

(2) Az ilyen behozatal a következő feltételektől függ:

a) a friss húsnak a 4. cikk (1) bekezdésének megfelelően létrehozott listán említett vágóhídról kell származnia;

b) a friss húsnak egy hatósági állatorvos által ante mortem vizsgálat alá vetett vágóállattól származik a 64/433/EGK irányelv I. melléklete V. fejezetének összhangban, és az ilyen vizsgálat eredményeképpen megfelel a Közösségbe történő export céljaira;

c) a nyers húst a 64/433/EGK irányelv I. melléklete VI. fejezetével összhangban álló higiéniai feltételeknek megfelelően kezelték;

d) a friss húst a 64/433/EGK irányelv I. melléklete VII. fejezetének megfelelően egy hatósági állatorvos felelőssége és közvetlen ellenőrzése alatt elvégzett post-mortem vizsgálatnak vetették alá, amely során nem mutatott elváltozást, kivéve a röviddel vágás előtt keletkezett traumás elváltozásokat vagy a helyi rendellenességeket, illetve elváltozásokat, feltéve, hogy megállapítást nyert - ha szükséges, megfelelő laboratóriumi vizsgálatokkal -, hogy ezek nem teszik a testet és a belsőségeket emberi fogyasztásra alkalmatlanná, vagy az emberi egészségre veszélyessé;

e) a friss hús a 29. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően meghatározásra kerülő állat-egészségügyi jelöléssel rendelkezik; az állat-egészségügyi jelölést a 64/433/EGK irányelv I. melléklete X. fejezetével összhangban kell alkalmazni;

f) a (d) pontban meghatározottak szerint végrehajtott post-mortem vizsgálat után a friss húst a létesítményekben megfelelő higiéniai körülmények között, valamint a 64/433/EGK irányelv I. melléklete XIII. fejezetének megfe lelően tárolták;

g) a friss húst a 64/433/EGK irányelv I. melléklete XIV. fejezetének megfelelően szállították, és kielégítő higiéniai körülmények között kezelték.

(3) A (2) bekezdés d) pontjában említett post-mortem vizsgálat elvégzésekor, valamint a (2) bekezdés c) pontjában említett higiéniai feltételeknek és a 64/433/EGK irányelv I. melléklete XIII. fejezete követelményeinek való megfelelés ellenőrzésekor a hatósági állatorvost neki felelős asszisztensek segíthetik.

Ezekre az segédekre a következők vonatkoznak:

a) a kiviteli ország illetékes központi hatóságának kell kineveznie őket, a hatályban lévő rendelkezéseknek megfelelően;

b) megfelelően képzetteknek kell lenniük;

c) olyan helyzetben kell lenniük, amely biztosítja a létesítmények üzemeltetőivel szembeni pártatlanságukat;

d) a közegészségügyi vizsgálat végeredményére vonatkozóan nem lehet döntéshozatali hatáskörük.

18. cikk

(1) A 17. cikk (1) bekezdésétől eltérve a tagállamok a következők behozatalát engedélyezik:

a) azoknak a féltesteknek, a nem több mint három nagykereskedelmi darabra vágott féltesteknek, negyedeknek vagy belsőségeknek a behozatalát, amelyek megfelelnek a 17. cikk (2) és (3) bekezdés feltételeinek, valamint a 29. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően erre a célra kijelölt vágóhidakról származnak;

b) olyan, negyedeknél kisebb daraboknak vagy csontozott húsnak a behozatalát, amelyek a 4. cikknek megfelelően vizsgált és a 29. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően erre a célra jóváhagyott daraboló üzemekből származnak. A 17. cikk (2) és (3) bekezdéseiben meghatározott feltételeken felül az ilyen hús, megfelel a következő követelményeknek:

i. a 64/433/EGK irányelv I. mellékletének VIII. fejezete rendelkezéseinek megfelelően darabolták és állították elő;

ii. a 64/433/EGK irányelv I. mellékletének IX. fejezete rendelkezéseinek megfelelően hatósági állatorvos ellenőrizte;

iii. a csomagolása megfelel a 64/433/EGK irányelv I. melléklete XI. fejezetében meghatározott követelményeknek;

iv. átesik minden olyan, közösségi állatorvosok által elvégzett vizsgálaton, amelyek annak biztosítására szükségesek, hogy a fent említett rendelkezések teljesülnek;

v. a lófélék friss húsa átesik a rendeltetési ország által, az ilyen hús felhasználására vonatkozó esetleges korlátozások szempontjából végzett vizsgálaton.

(2) A 20. cikk (k) pontja ellenére, a tagállamok engedélyezhetik a rágóizmoknak és az agyvelőnek a területükre történő behozatalát, feltéve, hogy azok megfelelnek a 17. cikk (2) bekezdése és a cikk (1) bekezdésének b) pontja iii., iv. és v. alpontjai követelményeinek.

(3) A 29. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően lehet úgy dönteni, hogy a speciálisan arra a célra kialakított létesítményekben a 64/433/EGK irányelv I. mellékletének VIII. fejezete (45) pontjának c) pontjában meghatározott feltételektől eltérő speciális feltételek alapján a hús melegen is darabolható.

19. cikk

A 17. és 18. cikkeket nem kell alkalmazni:

a) a rendeltetési ország engedélyével emberi fogyasztástól eltérő célokra behozott friss húsra;

b) a kiállítási célra vagy különleges vizsgálatokra, illetve elemzésekre szánt friss húsra, amennyiben az adminisztratív ellenőrzés lehetővé teszi annak biztosítását, hogy ezt a húst nem használják emberi fogyasztásra és, hogy a kiállítás bezárásakor, illetve amikor a különleges vizsgálatokat vagy elemzéseket elvégezték, ezt a húst, az elemzés során felhasználtak kivételével, kivonják a Közösség területéről, illetve megsemmisítik.

Ebben az esetben, valamint az a) pontban említett esetben a rendeltetési ország biztosítja, hogy a szóban forgó húst ne lehessen attól eltérő célra használni, mint amiért azt beengedték a területére;

c) a kizárólag nemzetközi szervezetek ellátására szánt friss húsra, a 29. cikkben meghatározott eljárás szerinti jóváhagyás alapján, és amennyiben ez a hús a 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően létrehozott listán szereplő harmadik országból származik, valamint az állat-egészségügyi követelmények teljesülnek. Azok a tagállamok, amelyeknek a területén a kérdéses nemzetközi szervezetek elhelyezkednek, biztosítják, hogy ez a hús nem kerül szabad forgalomba.

20. cikk

A tagállamok megtiltják a következők behozatalát:

a) a kan, vagy rejtett heréjű sertésekből származó friss húsét;

b) az olyan friss húsét, amely:

i. olyan állatokból származik, amelyeket stilbénekkel, vagy stilbén származékokkal, azok sóival vagy észtereivel, vagy tireosztatikus anyagokkal kezeltek, valamint az ilyen anyagok maradványait tartalmazó húsét,

ii. más hormonok maradékanyagait, vagy antibiotikumokat, antimont, arzént, növényvédő szereket, vagy egyéb olyan anyagokat tartalmazó friss húsét, amelyek károsak, illetve a nyers hús fogyasztását veszélyessé vagy károssá tehetik az emberi egészségre, amennyiben ezek a maradékanyagok meghaladják az engedélyezett szintet.

Az engedélyezett szinteket a Bizottság javaslatára a Tanács határozza meg, és azt követően azok a 29. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően módosíthatók;

c) az ionizáló vagy ultraibolya sugarakkal kezelt friss húsét, valamint az olyan állatokból származó friss húsét is, amelyeket állományjavítókkal, illetve egyéb olyan szerekkel kezeltek, amelyek a hús összetételét vagy érzékszervi tulajdonságait károsan befolyásolhatják;

d) olyan friss húsét, amelyhez az állat-egészségügyi jelölés céljára a 64/433/EGK irányelv I. melléklete X. fejezetének 57. pontjában előírt anyagokon kívül más anyagokat adtak;

e) olyan állatokból származó friss húsét, amelyekben a tuberkulózis bármely formáját észlelték, valamint olyan állatokból származó friss húsét, amelyekben a vágás után a tuberkulózis bármely formáját észlelték, vagy amelyekben számos élő vagy elpusztult cycistercus bovis vagy cycistercus cellulosae található, illetve sertések esetében, amelyek trichinásak;

f) a túl fiatalon levágott állatokból származó friss húsét;

g) a röviddel a vágás előtt kialakult traumás sérüléseket, illetve a 17. cikk (2) bekezdése d) pontjában említett rendellenességeket vagy elváltozásokat mutató testrészekét vagy belsőségekét;

h) a vérét;

i) a darált, hasonló módon feldarabolt, vagy mechanikai úton kinyert húsét;

j) a 100 grammnál kisebb darabokban lévő friss húsét;

k) a szarvasmarha fejét, valamint a fej izom- és egyéb szöveteinek darabjait, kivéve a nyelvet és az agyvelőt.

21. cikk

A trichinának a friss sertéshúsban való kimutatására szükséges módszert és eljárásokat a Bizottság javaslatára a Tanács határozza meg.

22. cikk

(1) A tagállamok a friss hús behozatalát csak a kiviteli harmadik ország hatósági állatorvosa által kiállított állat-egészségügyi bizonyítvány, valamint közegészségügyi bizonyítvány bemutatásával engedélyezik.

Ezekre a bizonyítványokra a következő előírások vonatkoznak:

a) a rendeltetési ország legalább egy hivatalos nyelvén, valamint annak az országnak az egyik hivatalos nyelvén kell kiállítani, amelyben a 23. és 24. cikkekben előírt importellenőrzéseket végzik;

b) az eredeti példánynak kell kísérnie a friss húst;

c) egy lapból kell állnia;

d) egy címzett részére kell kiállítani.

Az állat-egészségügyi bizonyítványnak igazolnia kell, hogy a friss hús megfelel az irányelvben maghatározott állat-egészségügyi követelményeknek, valamint azoknak, amelyeket ennek megfelelően határoztak meg a harmadik országokból történő friss hús behozatalára vonatkozóan.

(2) A bizonyítványnak meg kell felelnie a 29. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően megállapított mintának.

Ugyanannak az eljárásnak megfelelően, és eseti alapon dönteni lehet arról, hogy ez az állat-egészségügyi bizonyítvány és a közegészségügyi bizonyítvány egy lapot alkosson.

(3) A közegészségügyi bizonyítványnak megjelenésben és tartalomban meg kell felelnie az A. mellékletben bemutatott mintapéldánynak, valamint azt a friss húsnak a rendeltetési országba való feladása céljából történő berakodásának napján kell kiállítani.

23. cikk

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a friss húst késedelem nélkül, a Közösség földrajzi területére történő érkezésekor azonnal, a vámeljárástól függetlenül, az illetékes hatóság által elvégzett állat-egészségügyi ellenőrzésnek vetik alá.

Az e bekezdésben említett ellenőrzés egységes módon történő végrehajtásának biztosításához szükséges részletes szabályokat a 29. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően fogadják el.

(2) A (3) bekezdés sérelme nélkül, a tagállamok biztosítják a behozatal tilalmát, amennyiben ez az ellenőrzés feltárja, hogy:

- a hús nem a 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően összeállított listán szereplő harmadik ország területéről, illetve területének részéről származik;

- a hús olyan harmadik ország területéről, illetve területének részéről származik, ahonnan a 14. és 28. cikkeknek megfelelően tilos a behozatal,

- a húst kísérő állat-egészségügyi bizonyítvány nem felel meg a 22. cikk (1) és (2) bekezdései alapján meghatározott feltételeknek.

(3) A tagállamok engedélyezik a friss húsnak egy harmadik országból egy másik harmadik országba történő szállítását, feltéve, hogy:

a) az érintett fél bizonyítékot nyújt be arra vonatkozóan, hogy az első harmadik ország, amelynek irányába a húst küldik, vállalja, hogy a Közösség területén történő átszállítás után semmilyen körülmények között sem utasítja vissza, illetve küldi vissza a Közösségbe azt a húst, amelynek a behozatalát, illetve átszállítását az engedélyezte;

b) ezt a szállítást előzetesen jóváhagyták annak a tagállamnak az illetékes hatóságai, amelynek területén az (1) bekezdésben előírt állat-egészségügyi vizsgálatot elvégzik;

c) az ilyen szállítást a Közösség területén történő kirakodás nélkül, az illetékes hatóságok felügyelete alatt, az illetékes hatóságok által lezárt járműveken vagy konténerekben hajtják végre; ennek a szállításnak a során az egyetlen engedélyezett kezelés a Közösség területére történő belépési pontnál, vagy a Közösség területének kilépési pontjánál végrehajtott, hajóról vagy repülőgépről bármely más szállítójárműre, vagy viszont történő közvetlen átrakodás.

(4) Az e cikk alapján felmerült összes költség a feladót, a címzettet vagy azok képviselőjét terheli, állami kártalanítás nélkül.

24. cikk

(1) A tagállamok biztosítják, hogy minden frisshús-szállítmányt, mielőtt a Közösség földrajzi területén forgalomba hozzák, közegészségügyi ellenőrzésnek, valamint hatósági állatorvos által végzett állat-egészségügyi ellenőrzésnek vetnek alá.

A tagállamok biztosítják, hogy az importőrök kötelesek legalább két munkanappal előre értesíteni az importellenőrzésért azon a ponton felelős helyi részleget, ahol erre a friss húst bemutatják, pontosan meghatározva a mennyiséget, a hús jellegét és azt az időpontot, amikortól az ellenőrzés elvégezhető.

(2) Az (1) bekezdésben előírt közegészségügyi ellenőrzést a 17. cikk és a 18. cikk (1) és (2) bekezdései hatálya alá tartozó behozatalok esetében véletlenszerű mintavétellel hajtják végre. Az ellenőrzés célja főként az, hogy a (3) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően ellenőrizzék:

a) a közegészségügyi bizonyítványt, a friss húsnak a bizonyítványon szereplő kikötésekkel való összhangját, az állat-egészségügyi jelölést;

b) a tartósítást, szennyeződés vagy kórokozók jelenlétét;

c) a 20. cikkben említett anyagok maradékanyagainak jelenlétét;

d) hogy a vágást és a darabolást arra a célra jóváhagyott létesítményekben végezték-e el;

e) a szállítás feltételeit.

(3) A 29. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően fogadják el az (1) bekezdésben említett vizsgálatok egységes módon történő végrehajtásának biztosításához szükséges végrehajtási szabályokat, különösen a 20. cikk rendelkezéseinek alkalmazására, az elemzési módszerekre, a mintavétel gyakoriságára és szabványaira vonatkozóan.

(4) A tagállamok megtiltják a friss hús forgalmazását, amennyiben az (1) bekezdésben előírt ellenőrzések azt mutatják, hogy:

- a friss hús emberi fogyasztásra alkalmatlan,

- az irányelvben és a 64/433/EGK irányelv I. mellékletében meghatározott feltételek nem teljesülnek,

- a szállítmányokat kísérő, a 22. cikkben hivatkozott bizonyítványok egyike nem felel meg az említett cikkben meghatározott feltételeknek.

(5) Ha a friss hús nem hozható be, akkor azt vissza kell fordítani, kivéve, ha ez ellentmond az állat-egészségügyi vagy közegészségügyi megfontolásoknak.

Ha lehetetlen visszaküldeni a húst, akkor azt meg kell semmisíteni annak a tagállamnak a területén, ahol a vizsgálatokat végezték.

E rendelkezéstől eltérve, és az importőr, illetve annak képviselője kérésére az állat-egészségügyi vizsgálatot és a közegészségügyi vizsgálatot elvégző tagállam engedélyezheti a hús belépését emberi fogyasztástól eltérő célra történő felhasználásra, ha ez nem jelent veszélyt emberekre vagy állatokra, valamint a hús olyan harmadik országból származik, amely szerepel a 3. cikk (1) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően összeállított listán, és a 28. cikknek megfelelően nem tiltott a behozatal. Ez a hús nem hagyhatja el a tagállam területét, amelynek ellenőriznie kell a hús végső rendeltetését.

(6) Az (1) bekezdésben említett ellenőrzések után a bizonyítványokat minden esetben kiegészítő záradékkal kell ellátni, egyértelműen jelezve a hús engedélyezett felhasználását.

25. cikk

Minden frisshús-szállítmányt, amelynek a Közösségen belüli forgalomba hozatalát egy tagállam engedélyezte a 24. cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzések alapján, egy megjelenésében és tartalmában a B. mellékletben bemutatott mintapéldánynak megfelelő bizonyítványnak kell kísérnie a rendeltetési országba történő továbbításkor.

A bizonyítvány a következőknek kell, hogy megfeleljen:

a) a hatósági állatorvosnak kell kiállítania az ellenőrzési ponton, vagy a raktározás helyszínén;

b) azt a friss húsnak a rendeltetési országba való szállítása céljából történő berakodásának napján kell kiállítani;

c) a rendeltetési ország legalább egy hivatalos nyelvén kell kiállítani;

d) a frisshús-szállítmányt az eredeti példánynak kell kísérnie.

26. cikk

A 24. és 25. cikkek alkalmazása során felmerült összes költség és különösen a friss hús vizsgálatának költségei, a raktározási költségek, valamint a hús esetleges megsemmisítésének a költségei a feladót, a címzettet vagy azok képviselőjét terheli, állami kártalanítás nélkül.

IV. FEJEZET

Általános rendelkezések

27. cikk

(1) A tagállamok összeállítják, és közlik a Bizottsággal a következők listáit:

a) a szarvasmarha- és a sertésbehozatalt vizsgáló állat-egészségügyi határállomások;

b) a frisshúsbehozatal-vizsgáló állomásait.

Ezeket a vizsgáló állomásokat a 29. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően kell jóváhagyni.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett állat-egészségügyi határállomások jóváhagyásához rendelkezésre kell állnia különösen a 12. cikk (1) bekezdésében említett vizsgálatok végrehajtásához szükséges felszerelésnek, valamint a fertőtlenítéshez, a takarmányhulladék és a szemét, trágya, vizelet és egyéb hulladék kezeléséhez szükséges felszerelésnek.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában hivatkozott vizsgáló állomások jóváhagyásához legalább a következőknek kell rendelkezésre állniuk:

a) az ellenőrzések megfelelő végrehajtásához megfelelő nagyságú vizsgáló helyiségek;

b) megfelelő hűtő és fagyasztó helyiségek;

c) egy megfelelő kiolvasztó helyiség;

d) egy laboratórium.

(4) Az ellenőrzésekért a hatósági állatorvos felelős. A hatósági állatorvost a tisztán gyakorlati feladatok elvégzésében speciálisan erre a célra képzett segédek segíthetik.

A segédletet szabályozó részletes szabályok a 29. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően kerülnek elfogadásra.

(5) Állat-egészségügyi szakértők ellenőrzik, hogy a jóváhagyott vizsgáló állomások felszerelései megfelelnek-e e cikk feltételeinek, valamint azt, hogy az ellenőrzéseket az irányelvnek megfelelően hajtják-e végre.

Ezeknek a szakértőknek egy másik tagállam állampolgárainak kell lenniük, mint az a tagállam, amelyben az ellenőrzendő állomás található.

E bekezdés alkalmazásának feltételei és különösen az állat-egészségügyi szakértők kinevezése, valamint az ellenőrzési eljárások a 29. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően kerülnek meghatározásra.

(6) Az (5) bekezdés első albekezdésének alkalmazása során felmerült összes költséget a Közösség viseli.

28. cikk

(1) A 6. cikk sérelme nélkül, ha egy harmadik országban egy tagállam állatállományának egészségét veszélyeztethető fertőző vagy ragályos állatbetegség jelentkezik vagy terjed el, illetve ha az állat-egészségügyi ellenőrzéshez kapcsolódóan bármely más okból ez indokolt, akkor az érintett tagállam megtiltja ezen irányelv tárgyát képező fajok egyedeinek behozatalát, akár közvetlenül, akár más tagállamon keresztül, akár a harmadik ország egész területéről, akár azon harmadik ország területének egy részéről.

(2) A 14. cikk sérelme nélkül, ha egy, a 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően összeállított listán szereplő harmadik országban egy olyan fertőző vagy ragályos állatbetegség jelentkezik vagy terjed el, amely friss hússal terjeszthető, és veszélyezteti egy tagállam közegészségét vagy állatállományának egészségét, illetve ha az állat-egészségügyi ellenőrzéshez kapcsolódóan bármely más okból ez indokolt, akkor az érintett tagállam megtiltja annak a húsnak a behozatalát, akár közvetlenül, akár más tagállamon keresztül, akár a harmadik ország egész területéről, akár azon harmadik ország területének egy részéről.

(3) A tagállamok által az (1) és (2) bekezdés alapján hozott intézkedéseket, valamint az ilyen intézkedések visszavonását azonnal közlik a többi tagállammal és a Bizottsággal, azok indokaival együtt.

Az Állat-egészségügyi Állandó Bizottság a közlés után a lehető leghamarabb összeül, és a 30. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően dönt arról, hogy módosítani kell-e ezeket az intézkedéseket, különösen a többi tagállam által elfogadott intézkedésekkel való összehangolás érdekében, illetve, hogy hatályon kívül kell-e helyezni azokat.

Ha az (1) és (2) bekezdésekben felvázolt helyzet bekövetkezik, és ha szükségesnek tűnik, hogy más tagállamok is alkalmazzák azoknak a bekezdéseknek az alapján hozott intézkedéseket, amennyiben szükséges, az előző albekezdésnek megfelelően módosítva, akkor a szükséges intézkedések a 30. cikkben meghatározott eljárás szerint kerülnek elfogadásra.

(4) Az érintett harmadik országból való behozatal újrakezdése ugyanannak az eljárásnak megfelelően kerül engedélyezésre."

2. A következő cikkel egészül ki:

"32a. cikk

(1) A 29. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően, a 3. cikkben említett lista szükséges módosítása céljából elfogadott bizottsági határozat(ok) hatálybalépéséig, ezen irányelvet nem kell alkalmazni az 1. cikk (1) bekezdésének harmadik francia bekezdésében említett állatok húsának harmadik országokból történő behozatalára.

(2) A közegészségügyről szóló nemzeti jogszabályokat kell továbbra is alkalmazni az ilyen hús harmadik országokból történő behozatalára az ilyen tárgyú közösségi jogszabályok hatálybalépéséig."

3. Az A-D. mellékletek helyébe a következő mellékletek lépnek:"

A. MELLÉKLET

MINTA

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

B. MELLÉKLET

MINTA

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

"

2. cikk

A 77/96/EGK tanácsi irányelv 8. cikke helyébe a következő szöveg lép:

"8. cikk

A 9. cikkben meghatározott eljárás alkalmazásával dönteni lehet a csatolt mellékletek kiigazításásról és kiegészítéséről a műszaki fejlődés figyelembevételével; az ilyen döntéseknek biztosítaniuk kell, hogy az egészségügyi biztosítékokat a jelenlegi szintjükön fenntartják."

3. cikk

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 1985. január 1-jéig megfeleljenek, és erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1983. február 7-én.

a Tanács részéről

az elnök

H.-J. Rohr

[1] HL C 250., 1981.9.30., 3. o. ésHL C 293., 1982.11.9., 6. o.

[2] HL C 267., 1982.10.11., 54. o.

[3] HL C 64., 1982.3.15., 18. o.

[4] HL L 186., 1981.7.8., 20. o.

[5] HL L 302., 1972.12.31., 28. o.

[6] HL 121., 1964.7.29., 1977/64. o.

[7] HL 121., 1964.7.29., 2012/64. o.

[8] HL L 26., 1977.7.31., 67. o.

[9] HL L 302., 1972.12.31., 24. o.

--------------------------------------------------