31995R3072[1]

A Tanács 3072/95/EK rendelete (1995. december 22.) a rizs piacának közös szervezéséről

A Tanács 3072/95/EK rendelete

(1995. december 22.)

a rizs piacának közös szervezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 42. és 43. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

(1) mivel a közös agrárpolitika új irányvonalának kiegyensúlyozottabbá kell tennie a piacokat és javítania kell a közösségi mezőgazdaság versenyképességét;

(2) mivel a rizspiac közös szervezésének magában kell foglalnia egy, a Közösségre érvényes közös árrendszert; mivel az említett rendszer megvalósítható azáltal, hogy rögzítik a hántolatlan rizs egész Közösségre érvényes intervenciós árát, amelyen az illetékes szervezetek kötelesek felvásárolni a nekik megvételre felajánlott rizst;

(3) mivel a nemzetközi kereskedelmi tárgyalássorozat uruguayi fordulója eredményeként a Közösség vállalta, hogy fokozatosan csökkenti a korábbi lefölözési rendszer díjszabásaiból fakadó vámokat; mivel a vámok csökkenésével párhuzamosan a közösségi áraknak is csökkenniük kell, hogy a közösségi termékek versenyképessége fenntartható legyen; mivel meg kell előzni, hogy a termelők bevételveszteséget szenvedjenek el az intézményes árak fent említett csökkenése miatt, célszerű egy olyan, termelésre vonatkozó kompenzációs kifizetési rendszert létrehozni, amely hektárra vetített támogatást nyújt, és célja a termény jelenlegi nyereségszintjének fenntartása, és amelynek összegét a tervezett árcsökkenés és a különböző tagállamokban reprezentatívnak tekinthető időszak alatt feljegyzett mezőgazdasági hozamok alapján rögzítik; mivel erre a célra a következő két mennyiség közül a nagyobbikat célszerű kiválasztani:

- az 1990/91 és 1994/95 közötti azon három év átlaga, amelyet úgy kapunk, hogy a legnagyobb és a legkisebb hozam évét nem vesszük tekintetbe,

- az 1992/93., 1993/94. és 1994/95. évek átlaga;

(4) mivel a kompenzációs kifizetésekre irányuló igényekkel kapcsolatos bizonyos feltételeket és a termelőknek történő kifizetés dátumát meg kell határozni;

(5) mivel a hektárra vetített kompenzációs kifizetések fent említett rendszerének bevezetése szükségessé teszi a bázisterület termelő tagállamonkénti meghatározását; mivel ennek a meghatározásnak az utolsó statisztikailag feldolgozott termőévben megművelt területet kell tükröznie; mivel ugyanakkor az aszály tekintetbevétele érdekében Spanyolország és Portugália esetében az utolsó feldolgozott évet régiónként kell számításba venni, kivéve az aszálytól sújtott régiókat, amelyek esetén az aszály előtti utolsó évet kell tekintetbe venni; mivel Francia Guyana esetében a bázisterületet az egyes mezőgazdasági termékek tekintetében Franciaország tengerentúli megyéi javára egyedi intézkedések bevezetéséről szóló 3763/91/EGK rendelet [3] 3. cikke (2) bekezdésében előírt szabályok szerint kell meghatározni; mivel ez a meghatározás lehetővé teszi a piaci igényekhez igazodó termelési célkitűzések fönntartását és a nemzetközi kereskedelmi tárgyalássorozat uruguayi fordulóján a kereskedelmi kivitellel kapcsolatban vállalt kötelezettségek teljesítését; mivel a bázisterület betartása biztosítható oly módon, hogy túllépés esetén a támogatás csökkentésével a termelőket arra ösztönzik, hogy a kvótát ne lépjék túl;

(6) mivel a piac kiegyensúlyozása érdekében egy intervenciós rendszert kell létrehozni; mivel az intervenciós időszakot négy hónapra kell korlátozni annak érdekében, hogy az intervenció megőrizze eredeti célját, illetve ne váljon maga is önálló felvevőpiaccá;

(7) mivel az intervenciós ár tekintetében továbbra is bizonyos számú havi emelést kell végrehajtani, tekintettel - többek között - a tárolási költségekre és a rizs Közösség területén történő tárolásának pénzügyi terheire, valamint arra, hogy a készletek értékesítése megfeleljen a piaci követelményeknek;

(8) mivel termelési visszatérítést kell biztosítani a rizskeményítő és a származtatott termékek után, hasonlóan azokhoz a konkurens termékekhez, amelyekről a gabonafélék piacának [4] közös szervezéséről szóló, 1992. június 30-i 1766/92/EGK tanácsi rendelet 7. cikke rendelkezik;

(9) mivel az egységes közösségi rizspiac létrehozása magában foglalja egy egységes kereskedelmi rendszer bevezetését a Közösség külső határain; mivel egy importvámokat és export-visszatérítéseket tartalmazó kereskedelmi rendszer az intervenciós intézkedésekkel együtt elvben stabilizálja a közösségi piacot; mivel a kereskedelmi rendszer a nemzetközi kereskedelmi tárgyalássorozat uruguayi fordulóján vállalt kötelezettségeken alapul; mivel bizonyos rizsfajtákat, különösen az indica és a japonica rizst a feldolgozás különféle fázisaiban KN-kódokkal azonosítják; mivel annak lehetősége, hogy a forgalmazók már a kérdéses szállítmány megérkezése előtt tudják, hogy milyen díjat kell alkalmazni, elősegítheti a nemzetközi megállapodások teljesítését;

(10) mivel a kereskedelmi forgalom folyamatos ellenőrzése érdekében rendelkezni kell arról, hogy a behozatali és kiviteli engedélyek kiadásához egy olyan biztosítékot írjanak elő, amely biztosítja, hogy az engedélyezett tranzakciókat valóban végre is hajtsák;

(11) mivel annak érdekében, hogy meg lehessen előzni vagy korlátozni bizonyos termékek behozatalának a közösségi piacra gyakorolt kedvezőtlen hatását, amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek, egy vagy több ilyen termék behozatalára pótlólagos vámok kerülhetnek kivetésre, mivel ennek megfelelően egy ilyen értelmű rendelkezést kell bevezetni;

(12) mivel a nemzetközi megállapodásokból fakadó tarifakontingensek megnyitásának és igazgatásának feladatával a Bizottságot kell feljogosítani;

(13) mivel annak lehetősége, hogy a harmadik országok felé irányuló kivitel után olyan összegű visszatérítést nyújtsanak, amely megegyezik a közösségi ár és a világpiaci ár közötti különbséggel - tekintetbe véve ugyanakkor a nemzetközi kereskedelmi tárgyalássorozat uruguayi fordulóján elfogadott kötelezettségvállalásokban foglalt korlátokat is - minden bizonnyal elősegíti a Közösség szerepének megőrzését a nemzetközi rizskereskedelemben; mivel a fenti lehetőségnek mennyiségi és értékbeli korlátai vannak;

(14) mivel az értékhatárok betartása a visszatérítések megállapításakor és a pénzforgalomnak az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapra vonatkozó szabályok szerinti ellenőrzése útján biztosítható; mivel az ellenőrzést elő lehet segíteni azáltal, hogy a visszatérítéseket kötelező jelleggel előre rögzítik, miközben differenciált visszatérítés esetén lehetőséget biztosítanak arra, hogy módosítsák a visszatérítés rendeltetési helyét azon a földrajzi területen belül, amelyre ugyanaz a visszatérítési arány vonatkozik; mivel a rendeltetési hely megváltoztatása esetén az adott rendeltetési helyre vonatkozó visszatérítést ki kell fizetni, amely kifizetés felső határa a rendeltetési helyre alkalmazandó előre rögzített összeg;

(15) mivel a mennyiségi korlátozások betartásának biztosítása az ellenőrzés megbízható és hatékony rendszerének bevezetését teszi szükségessé; mivel ennek érdekében a visszatérítések megítélését a behozatali engedélytől kell függővé tenni; mivel visszatérítést az egyes érintett termékek sajátos helyzetétől függően a felső határig lehet odaítélni; mivel a fenti szabály alól csak a Szerződés II. mellékletében fel nem sorolt, felső mennyiségi határral nem korlátozott feldolgozott termékek és a korlátozásoktól mentes élelmiszersegély-programok esetén lehet felmentést adni; mivel lehetőséget kell biztosítani a szigorú igazgatási szabályoktól való eltérésre abban az esetben, amikor a visszatérítésben részesülő kivitel nagy valószínűséggel nem haladja meg a megállapított mennyiségi korlátokat; mivel a fent említett nemzetközi kötelezettségvállalásokban szereplő kereskedelmi években visszatérítéssel exportált mennyiségek ellenőrzését az egyes kereskedelmi évekre kiadott kiviteli engedélyek alapján fogják végezni;

(16) mivel a fent leírt rendszeren túlmenően és olyan mértékig, amennyire a rendszer megfelelő működéséhez szükséges, gondoskodni kell az aktív és passzív feldolgozással kapcsolatos intézkedések alkalmazásáról, vagy - amikor a piaci helyzet úgy kívánja - az ilyen jellegű intézkedések alkalmazásának betiltásáról;

(17) mivel a vámrendszer lehetővé teszi az összes egyéb védőintézkedés felszámolását a Közösség külső határain; mivel azonban kivételes körülmények között az ár- és vámmechanizmus hiányosnak bizonyulhat; mivel ilyen esetekben, annak érdekében, hogy a Közösség piaca a korábban érvényben lévő behozatali korlátozások eltörlése után se maradjon védtelen az említett hiányosságokból fakadó zavarokkal szemben, a Közösséget képessé kell tenni arra, hogy minden szükséges intézkedést megtegyen; mivel az ilyen jellegű intézkedéseknek összhangban kell lenniük a többoldalú kereskedelmi tárgyalássorozat uruguayi fordulóján elfogadott kötelezettségvállalásokkal;

(18) mivel rendelkezni kell annak lehetőségéről, hogy intézkedéseket lehessen hozni olyan esetekben, amikor a közösségi piacot olyan zavar éri vagy érheti, amely a behozatalból vagy a kivitelből eredően veszélyezteti a Szerződés 39. cikkében foglalt célkitűzések megvalósítását;

(19) mivel fennáll annak a veszélye, hogy a közös áraknak e rendelet hatálybalépését követő csökkenése a belső piacon zavarokhoz vezethet; mivel ennélfogva gondoskodni kell arról, hogy a Bizottságnak lehetősége legyen megtenni minden szükséges intézkedést az ilyen zavarok megelőzése érdekében;

(20) mivel szükség van arra, hogy a rizs közös piacának alakulását követve a tagállamok és a Bizottság ellássák egymást az e rendelet alkalmazásához szükséges információkkal; mivel az ilyen jellegű információcsere a nemzetközi kötelezettségvállalások tekintetében különösen fontos;

(21) mivel a közös árrendszeren alapuló egységes piac kialakítását bizonyos támogatások akadályoznák; mivel ennek folytán a Szerződés azon rendelkezéseit, amelyek a tagállamok által folyósított támogatások elbírálását és az egységes piaccal ellentétes támogatások betiltását lehetővé teszik, a rizsre is alkalmazni kell;

(22) mivel a fenti rendelkezések alkalmazásának elősegítése érdekében ki kell alakítani egy olyan eljárást, amely a Gabonapiaci Irányítóbizottságban a tagállamok és a Bizottság között szoros együttműködést hoz létre;

(23) mivel a rizspiac közös szervezésének egyúttal kellően figyelembe kell vennie a Szerződés 39. és 110. cikkében megfogalmazott célkitűzéseket;

(24) mivel a tagállamok az e rendelet alkalmazásából fakadó kötelezettségek kapcsán felmerülő költségeit a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 1970. április 21-i 729/70/EGK tanácsi rendelet [5] 2. és 3. cikke értelmében a Közösség viseli;

(25) mivel az 1418/76/EGK rendeletben [6] rögzített, a rizs piacának közös szervezését érintő rendelkezéseket több alkalommal módosították; mivel e módosító szövegek számára és összetettségére, valamint arra a tényre figyelemmel, hogy a Hivatalos Lap több különböző számában jelentek meg, nehezen használhatóak és ennélfogva nem rendelkeznek olyan fokú átláthatósággal, amellyel minden jogszabálynak rendelkeznie kell; mivel ily módon ezeket a szövegeket egy új rendeletben kell egyesíteni és a fent említett 1418/76/EGK rendeletet hatályon kívül kell helyezni; mivel nagyszámú, az alaprendeletből származó és ezek után jogi alappal nem rendelkező tanácsi rendeletet hatályon kívül kell helyezni;

(26) mivel a kompenzációs rendszer szükségessé teszi az ellenőrzést; mivel a hatékony ellenőrzés érdekében rendelkezni kell arról, hogy ez a támogatási rendszer a 3508/92/EGK rendelet [7] által létrehozott integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerbe beépítésre kerüljön,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A rizspiac közös szervezése egy ár- és egy kereskedelmi rendszerből áll, és a következő termékekre terjed ki:

KN-kód | Megnevezés |

| Hántolatlan nyers rizs |

100620 | Előhántolt (barna) rizs |

100630 | Félig vagy teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is |

| Törmelék rizs |

| Rizsliszt |

11031400 | Rizsdara és egyszeri kiőrlésű rizs |

11032950 | Rizspellet |

11041991 | Rizspehely |

11081910 | Rizskeményítő |

(2) E rendelet alkalmazásában a "hántolatlan rizs", "előhántolt rizs", "félig hántolt rizs", "hántolt rizs", "rövid szemű rizs", "félgömbölyű rizs", "hosszú szemű rizs" és "törmelék rizs" fogalmakat az A. melléklet határozza meg.

I. CÍM

ÁRAK

2. cikk

Az 1. cikkben felsorolt termékek tekintetében a gazdasági év szeptember 1-jén kezdődik és a következő év augusztus 31-én ér véget.

3. cikk

(1) A hántolatlan rizs intervenciós ára a következő:

- 351,00 ECU/t az 1996/97. gazdasági évben,

- 333,45 ECU/t az 1997/98. gazdasági évben,

- 315,90 ECU/t az 1998/99. gazdasági évben,

- 298,35 ECU/t az 1999/2000. és az azt követő gazdasági években.

Az intervenciós árat a Bizottság javaslata alapján a Tanács minősített többségi szavazatával meghatározott standard minőségre kell megállapítani.

(2) Az intervenciós árat a 4. cikk (1) bekezdésében említett négy hónapos időszak alatt havonta emelni kell. A júliusra elért ár azután augusztus 31-ig érvényben marad. A havi emelések összegét a Szerződés 43. cikke (2) bekezdésében meghatározott eljárás szerint kell megállapítani.

(3) Az intervenciós ár a nagykereskedelmi szakaszra vonatkozik, raktárba szállítással, kirakodás előtt. Az intervenciós ár a 8. cikk szerint kijelölt összes intervenciós központra érvényes.

4. cikk

(1) Április 1. és július 31. között az intervenciós hivatalok felvásárolják a nekik megvételre felajánlott hántolatlan rizst, feltéve hogy az ajánlat, különösen a mennyiség és a minőség tekintetében, megfelel a később meghatározott feltételeknek.

(2) Ha a felajánlott hántolatlan rizs minősége eltér attól a standard minőségtől, amire az intervenciós árat megállapították, akkor az intervenciós árat ennek megfelelően kell emelni vagy csökkenteni. Annak érdekében, hogy a termelést bizonyos fajták felé lehessen orientálni, az intervenciós ár emelését és csökkentését rögzíteni lehet.

(3) Később megállapítandó körülmények között az intervenciós hivatalok az (1) bekezdés értelmében felvásárolt hántolatlan rizst felajánlják értékesítésre akár harmadik ország felé irányuló kivitelre, akár a belső piac ellátására.

5. cikk

Különleges intézkedések tehetők annak érdekében, hogy:

- megelőzzék a 4. cikk nagyarányú alkalmazását a Közösség bizonyos régióiban,

- természeti katasztrófák után pótolják a hántolatlan rizsből kialakult hiányt.

6. cikk

(1) A közösségi rizstermelők az e cikkben foglalt feltételek mellett és a később meghatározandó részletes szabályok szerint igényelhetnek kompenzációs kifizetést.

(2) A kompenzációs kifizetést a rizzsel bevetett termőföld hektárjára vetítve és a tagállamok szerint elkülönítve rögzítik.

(3) A kompenzációs kifizetés összege a következő:

ECU/ha | 1997/98 | 1998/99 | 1999/2000 |

Spanyolország | 111,44 | 222,89 | 334,33 |

Franciaország

-anyaország | 96,35 | 192,70 | 289,05 |

-Guyana | 131,80 | 263,60 | 395,40 |

Görögország | 131,27 | 262,55 | 393,82 |

Olaszország | 106,00 | 212,00 | 318,01 |

Portugália | 106,18 | 212,36 | 318,53 |

A termelés kedvezőbb irányba való terelése érdekében a kompenzációs kifizetés összegét a fajtától függően áremeléssel, illetve -csökkentéssel differenciálni lehet.

A kompenzációs kifizetéseket a kérdéses gazdasági év kezdetét követő október 16. és december 31. között folyósítják.

(4) Minden egyes termelő tagállamra egy nemzeti bázisterület kerül meghatározásra. Franciaország esetében azonban két bázisterület került meghatározásra, az egyik az anyaország, a másik Guyana számára. A bázisterületek a következők:

Spanyolország: | 104973 ha |

Franciaország:

-Anyaországi terület: | 24500 ha |

-Guyana: | 5500 ha |

Görögország: | 24891 ha |

Olaszország: | 239259 ha |

Portugália: | 34000 ha |

(5) Ha a rizzsel bevetett terület egy adott évben meghaladja a (4) bekezdésben meghatározott bázisterületeket, akkor arra a termelési évre vonatkozóan az adott bázisterületen működő összes termelőnek járó kompenzációs kifizetést a következő mértékben kell csökkenteni:

- a túllépés mértékének háromszorosával, ha a túllépés kisebb mint 1 %,

- a túllépés mértékének négyszeresével, ha a túllépés nagyobb vagy egyenlő mint 1 %, de kisebb mint 3 %,

- a túllépés mértékének ötszörösével, ha a túllépés nagyobb vagy egyenlő mint 3 %, de kisebb mint 5 %,

- a túllépés mértékének hatszorosával, ha a túllépés nagyobb vagy egyenlő mint 5 %.

Az alkalmazandó csökkentés mértékét a Bizottság állapítja meg az e rendelet 22. cikkében meghatározott eljárás szerint.

A tagállamok minden bázisterülettel kapcsolatban részletes tájékoztatást adnak a Bizottságnak, fajták szerint lebontva a területeket, a hozamokat és a termelést, valamint a termelőknél és a feldolgozóknál lévő készleteket. A tájékoztatásnak a tagállamok által létrehozott, működtetett és ellenőrzött olyan rendszeren kell alapulnia, amelyben a termelők és a feldolgozók kötelező bevallást nyújtanak.

7. cikk

(1) Később meghatározandó feltételek mellett termelési visszatérítést lehet nyújtani a keményítő és egyéb olyan származtatott termékek után, amit rizsből és törmelék rizsből állítanak elő, és bizonyos termékek gyártásában használnak.

(2) Az (1) bekezdésben említett visszatérítést időszakosan rögzíteni kell.

8. cikk

Az e cím alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 22. cikkben meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni, különös tekintettel a következőkre:

a) a 3. cikk (3) bekezdésében említett intervenciós központok listája. Ezt a listát az érintett tagállamokkal való konzultációt követően kell elfogadni, és abban főleg a túltermelő területek azon intervenciós központjait kell feltüntetni, amelyek elegendő ingatlannal és műszaki felszereléssel rendelkeznek, továbbá azokat, amelyek szállítási eszközök tekintetében kedvező helyzetben vannak;

b) a 4. cikk alkalmazásának részletes szabályai. Ezek főleg a következőket tartalmazzák:

- az intervencióhoz szükséges minimális minőség és mennyiség,

- az intervencióval kapcsolatos áremelések és árcsökkentések,

- az intervenciós hivatalok általi átvétel során alkalmazott eljárások és feltételek, valamint az intervencióval kapcsolatos minden egyéb szabály,

- az intervenciós hivatalok rendelkezésére álló eljárások és feltételek;

c) az 5. cikkben említett intézkedések típusa és alkalmazása;

d) a 6. cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályok, valamint a kompenzációs kifizetésre alkalmazandó áremelések és árcsökkentések;

e) a 7. cikk alkalmazására vonatkozó, illetőleg az ugyanabban a cikkben előírt visszatérítés rögzítésére és a termékek listájának összeállítására vonatkozó részletes szabályok.

II. CÍM

HARMADIK ORSZÁGOKKAL FOLYTATOTT KERESKEDELEM

9. cikk

(1) Bármelyik, az 1. cikkben felsorolt termék Közösségbe történő behozatala vagy onnan történő kivitele a megfelelő behozatali vagy kiviteli engedély bemutatásához kötött.

Az engedélyeket a tagállamok bármilyen kérelmezőnek kiadhatják annak Közösségen belüli székhelyétől függetlenül és a 13. és a 14. cikk alkalmazása érdekében hozott intézkedések sérelme nélkül.

A behozatali és kiviteli engedélyek az egész Közösségre érvényesek. Az engedélyek kiadása biztosíték nyújtásához kötött, amely garantálja, hogy a termékek az engedély érvényessége ideje alatt behozatalra vagy kivitelre kerülnek; a vis maior esetét kivéve a biztosítékot részben vagy egészben be kell hajtani, amennyiben a behozatalra vagy kivitelre nem, vagy csak részben kerül sor az említett időn belül.

(2) Az engedélyek érvényességét és az e cikk alkalmazására vonatkozó egyéb részletes szabályokat a 22. cikkben szereplő eljárással összhangban kell elfogadni.

10. cikk

(1) Támogatás állapítható meg a Réunion francia tengerentúli megyébe irányuló, ottani fogyasztásra szánt olyan áruszállítmányokra, amelyek az 1006 KN-kód alá esnek (kivéve az 10061010 kódot), a tagállamokból származnak, és amelyekre a Szerződés 9. cikke (2) bekezdésében említett esetek valamelyike vonatkozik.

A fenti támogatást Réunion piaca ellátási igényeinek figyelembevételével, az adott termékek világpiaci ára vagy jegyzési ára és az adott termékek közösségi piaci ára vagy jegyzési ára közötti különbség, valamint - ha szükséges - a Réunionra szállított ilyen termékek ára alapján kell megállapítani.

A támogatást az érintett fél kérelme alapján kell odaítélni. Ahol erre szükség van, ott a támogatást pályázati eljárás útján kell megállapítani. Az ilyen pályázati eljárásnak a támogatás összegére kell vonatkoznia.

A támogatást a 22. cikkben említett eljárás keretében, rendszeres időközönként kell megállapítani. Szükség esetén azonban a Bizottság valamely tagállam kérése alapján vagy saját kezdeményezésére időközben is módosíthatja a támogatást.

(2) A közös mezőgazdasági politika finanszírozására vonatkozó szabályok az (1) bekezdésben említett támogatásra is vonatkoznak.

(3) E cikk alkalmazásának részletes szabályait a 22. cikkben szereplő eljárással összhangban kell elfogadni.

11. cikk

(1) Ha ez a rendelet másként nem rendelkezik, akkor az 1. cikkben felsorolt termékekre a Közös Vámtarifában szereplő vámtételeket kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a behozatali vám:

a) az 100620 KN-kód alá eső előhántolt rizsre megegyezik a behozatalra érvényes intervenciós árral, plusz:

- 80 % az 10062017 és az 10062098 KN-kód alá tartozó előhántolt rizs esetén,

- 88 % a KN kódok-alá - kivéve az 10062017 és az 10062098 kódot - tartozó előhántolt rizs esetén,

mínusz a behozatali ár; és

b) az 100630 KN-kód alá tartozó hántolt rizs esetében megegyezik a behozatalkor érvényes intervenciós árral, plusz egy számított százalékos érték, mínusz a behozatali ár.

A fenti vám azonban nem haladhatja meg a Közös Vámtarifában megadott vám mértékét.

A b) pontban említett százalékos értéket úgy kell kiszámítani, hogy az a) pontban említett százalékot az átváltási arányok, a feldolgozási költségek és a melléktermékek értékének figyelembevételével kell módosítani, majd egy, az ágazat védelmét szolgáló összeget kell hozzáadni.

(3) Az (1) bekezdés ellenére:

a) nem kell vámot kivetni a Réunion francia tengerentúli megyébe szállított, helyi fogyasztásra szánt, az 100610, 100620, illetve 10064000 KN-kódok alá tartozó termékek behozatalára;

b) a Réunion francia tengerentúli megyébe behozott, helyi fogyasztásra szánt, az 100630 KN-kód alá tartozó termékekre kiszabott vámot egy 0,30-os együtthatóval meg kell szorozni.

(4) E cikk alkalmazásának részletes szabályait a 22. cikkben szereplő eljárással összhangban kell elfogadni. A részletes szabályok főleg a következőkre vonatkoznak:

- megállapítják a feldolgozás különféle fázisaiban lévő rizsek átváltási arányait, a (2) bekezdésben említett feldolgozási költségeket és a melléktermékek értékét,

- megállapítják az ágazat védelmét szolgáló összeget, és meghatározzák a behozatali árak megállapításához és kiszámításához, illetve valódiságának ellenőrzéséhez szükséges rendelkezéseket,

- bizonyos esetekben lehetőséget biztosítanak arra, hogy a gazdasági szereplők az érintett szállítmány elindítása előtt megismerhessék az alkalmazásra kerülő díjtételeket.

12. cikk

(1) A 11. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, az 1. cikkben felsorolt termékek behozatalából fakadó és a közösségi piacot érintő kedvezőtlen hatások megelőzése, illetve visszaszorítása érdekében egy vagy több ilyen terméknek a 11. cikkben meghatározott mértékű vámmal terhelt behozatalát egy kiegészítő importvám megfizetésétől kell függővé tenni abban az esetben, ha teljesülnek a Szerződés 228. cikke alapján a nemzetközi kereskedelmi tárgyalássorozat uruguayi fordulójának keretében megkötött Mezőgazdasági Megállapodás 5. cikkében említett feltételek, hacsak a behozatal várhatóan nem fog zavart kelteni a közösségi piacon, vagy ha a hatások aránytalanok lennének az elérni kívánt célkitűzéshez képest.

(2) A küszöbár, amely alatt kiegészítő vámot lehet kivetni, azt az árat jelenti, amelyet a Közösség a Kereskedelmi Világszervezethez eljuttat.

Azokat a küszöbvolumeneket, amelyek meghaladása kiegészítő importvám kivetését vonja maga után, különösen annak a három évnek a közösségi behozatala alapján kell megállapítani, amely megelőzi azt az évet, amelyben az (1) bekezdésben említett kedvezőtlen hatások ténylegesen vagy várhatóan jelentkeznek.

(3) A kiegészítő importvám kivetésénél figyelembe vett behozatali árakat a kérdéses szállítmány cif importárai alapján kell megállapítani.

Az ebből a célból tekintetbe veendő cif importárat a kérdéses terméknek a világpiacon vagy a Közösség behozatali piacán érvényes irányadó ára alapján kell megállapítani.

(4) E cikk alkalmazásának részletes szabályait a Bizottság a 22. cikkben szereplő eljárással összhangban kell elfogadni. Ezek a részletes szabályok főleg a következőkre vonatkoznak:

a) azok a termékek, amelyekre kiegészítő importvám vethető ki a Mezőgazdasági Megállapodás 5. cikke, valamint a 11. cikk (2) bekezdésében említett termékekre vonatkozó különleges rendelkezések alapján, különös tekintettel a további importvám alkalmazásánál figyelembe veendő importárak meghatározására vonatkozó előírásokra;

b) az irányadó árak és az egyéb olyan feltételek megállapítása, amelyek az (1) bekezdésnek az említett Megállapodás 5. cikkével összhangban történő alkalmazásához szükségesek.

13. cikk

(1) Olyan mértékben, amennyire az az 1. cikkben említett termékek további feldolgozás nélküli, vagy a B. mellékletben felsorolt áruk formájában a világpiacon érvényes árak vagy jegyzések alapján, a Szerződés 228. cikkével összhangban megkötött megállapodásokból fakadó korlátozások betartásával történő kivitelének biztosításához szükséges, a fenti árak vagy jegyzések és a közösségi ár közötti különbséget export-visszatérítés formájában fedezni lehet.

Az 1. cikkben szereplő termékeknek a B. mellékletben felsorolt áruk formájában történő kivitelére vonatkozó visszatérítés nem lehet magasabb, mint az a visszatérítés, amely ugyanazon termékek további feldolgozás nélküli kivitele után jár.

(2) A visszatérítés mellett exportálható mennyiségek elosztásánál azt a módszert kell alkalmazni, amely

a) a legjobban illeszkedik a termék jellegéhez és a kérdéses piacon uralkodó helyzethez, lehetővé téve a rendelkezésre álló erőforrások lehető leghatékonyabb kihasználását, figyelembe véve a közösségi kivitel hatékonyságát és szerkezetét a kis és nagy piaci szereplők megkülönböztetése nélkül;

b) a lehető legkevesebb adminisztratív terhet rója a piaci szereplőkre, figyelembe véve az adminisztrációs követelményeket;

c) elejét veszi az érintett piaci szereplők közötti mindennemű megkülönböztetésnek.

(3) A visszatérítések egyformák az egész Közösségen belül. A rendeltetési hely függvényében lehetnek eltérések, amennyiben ezt a világpiac helyzete vagy bizonyos piacok speciális követelményei szükségessé teszik.

A visszatérítéseket a 22. cikkben említett eljárás keretében kell megállapítani. A visszatérítések megállapíthatók:

a) rendszeres időközönként;

b) pályázati eljárással olyan termékek esetén, amelyek számára az ilyen eljárást már korábban létrehozták.

A rendszeres időközönként megállapított visszatérítéseket a Bizottság szükség esetén valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére időközben módosíthatja.

Az 1. cikk (1) bekezdése a) és b) pontjában említett termékek utáni rendszeres időközönként megállapított visszatérítést legalább havonta egyszer meg kell állapítani.

(4) A visszatérítések megállapításánál a következőkre kell figyelemmel lenni:

a) az aktuális helyzet és a várható fejlemények a következőket illetően:

- a rizs és a törmelék rizs ára és kínálata a Közösség piacán,

- a rizs és a törmelék rizs ára a világpiacon;

b) a rizspiac közös szervezésének céljai, amelyek nem mások, mint az egyensúly, illetve az árak és a kereskedelem természetes fejlődésének biztosítása;

c) a Szerződés 228. cikke alapján kötött megállapodásokból eredő korlátok;

d) a Közösségen belüli piaci zavarok elkerülésének szükségessége;

e) a tervezett kivitel gazdasági vonatkozásai.

A visszatérítés összegének megállapításakor különös tekintettel kell lenni arra az igényre, hogy egyensúly álljon fenn a Közösség alapvető, feldolgozott áruként harmadik országba történő kivitelre szánt mezőgazdasági termékeinek felhasználása és az ugyanezen országokból származó, belső feldolgozásra beengedett alapvető mezőgazdasági termékek felhasználása között.

(5) Az 1. cikk (1) bekezdése a) és b) pontjában említett termékek utáni visszatérítést a következő különös szempontok figyelembevételével kell megállapítani:

a) az említett termékre a Közösség különféle irányadó kiviteli piacain elérhető árak;

b) az importáló harmadik országok piacain feljegyzett legkedvezőbb jegyzések; továbbá

c) a marketingköltségek és az a) pontban említett közösségi piacoktól az e piacokat kiszolgáló közösségi kikötőkig vagy más kiviteli pontokig felszámított legkedvezőbb szállítási költségek, valamint az áruk világpiacon történő elhelyezésének költségei.

(6) Amennyiben a visszatérítést pályázati eljárás keretében állapítják meg, a pályázati eljárásnak a visszatérítés összegére kell vonatkoznia.

(7) Az 1. cikkben felsorolt, további feldolgozás nélkül exportált termékek után visszatérítés csak külön kérelemre és a vonatkozó kiviteli engedély bemutatása után nyújtható.

(8) Az 1. cikkben felsorolt, további feldolgozás nélkül exportált termékekre érvényes visszatérítés az engedélyre vonatkozó kérelem benyújtása napján érvényes visszatérítés és - differenciált visszatérítés esetén - pedig az, amely ugyanezen a napon érvényes

a) az engedélyen feltüntetett rendeltetési helyre;

vagy

b) a tényleges rendeltetési helyre, amennyiben az eltér az engedélyen feltüntetett rendeltetési helytől. Ebben az esetben az alkalmazandó összeg nem haladhatja meg az engedélyen megjelölt rendeltetési helyre érvényes összeget.

Megfelelő intézkedéseket lehet hozni abból a célból, hogy az ebben a bekezdésben biztosított rugalmassággal való visszaéléseket meg lehessen előzni.

(9) A 3448/93/EK rendelet [8] 16. cikkében meghatározott eljárással összhangban a (7) és a (8) bekezdést az 1. cikkben felsorolt termékekre és a B. mellékletben felsorolt áruk formájában exportált termékekre is alkalmazni lehet.

(10) A 22. cikkben meghatározott eljárással összhangban az 1. cikkben felsorolt, az élelmiszersegély-programok keretében visszatérítésben részesített termékek esetén a (7) és (8) bekezdéstől el lehet tekinteni.

(11) Amennyiben a 22. cikkben meghatározott eljárással összhangban más rendelkezés nem születik, az 1. cikk (1) bekezdése a) és b) pontjában említett termékekre a (4) bekezdés értelmében alkalmazandó visszatérítést módosítani kell az intervenciós árra vonatkozó havi emelés összegének és - adott esetben - ezen ár változásainak megfelelően, a feldolgozottság mértékétől függően és a megfelelő átváltási arány alkalmazásával.

A 22. cikkben meghatározott eljárással összhangban a korrekciós összeget rögzíteni lehet. A Bizottság azonban szükség esetén módosíthatja a korrekciós összeget.

Az első és a második albekezdés részben vagy egészben alkalmazható az 1. cikk (1) bekezdése c) pontjában felsorolt termékekre, valamint az 1. cikkben felsorolt és a B. mellékletben felsorolt áruk formájában exportált termékekre. Ilyen esetekben az első albekezdésben említett módosítást ki kell igazítani egy olyan együttható alkalmazásával, amely az alaptermék mennyisége és az exportált feldolgozott termékben jelen lévő, illetőleg az exportált áruban használt alaptermék-mennyiség közötti arányt fejezi ki.

(12) Az 1. cikk a) és b) pontjában említett termékek utáni visszatérítést a következők bizonyítása után lehet kifizetni:

- hántolatlan és előhántolt rizs esetén a termék a Közösségből származik, kivéve azokat az eseteket, ahol a (13) bekezdés alkalmazandó,

- a termékek a Közösségből már kivitelre kerültek,

és

- a termékek - differenciált visszatérítés esetén - elérték az engedélyen feltüntetett rendeltetési helyet, vagy egy másik olyan rendeltetési helyet, amelyre visszatérítést állapítottak meg a (8) bekezdés b) pontjának sérelme nélkül. E szabály alól kivétel tehető a 22. cikkben meghatározott eljárással összhangban, feltéve hogy olyan feltételek kerülnek meghatározásra, amelyek ezzel egyenértékű garanciákat biztosítanak.

A 22. cikkben meghatározott eljárással összhangban további rendelkezések állapíthatók meg.

(13) Harmadik országból importált és újfent harmadik országba irányuló exportra kerülő hántolatlan és előhántolt rizsre export-visszatérítés nem adható, kivéve ha az exportőr bizonyítja a következőket:

- az exportálandó és a korábban behozott termék egy és ugyanaz, és

- a behozatalkor az összes importvám kifizetésre került.

Ilyen esetekben az egyes termékekre adott visszatérítés megegyezik a kifizetett importvámmal, ahol az utóbbi alacsonyabb, mint az alkalmazandó visszatérítés, míg ha a kifizetett importvám magasabb, mint az alkalmazandó visszatérítés, az utóbbit kell alkalmazni.

(14) A Szerződés 228. cikke értelmében kötött megállapodásokból származó mennyiségi korlátok betartását a megállapodásokban rögzített, az érintett termékekre vonatkozó referencia-időszakokra kiadott kiviteli engedélyek alapján kell biztosítani. Ami az Uruguayi Forduló részeként megkötött megállapodásokból fakadó kötelezettségek betartását illeti, a referencia-időszak vége nem befolyásolhatja a kiviteli engedélyek érvényességét.

(15) E cikk alkalmazásának részletes szabályait, köztük a felosztatlan vagy felhasználatlan exportmennyiségek újrafelosztásának szabályait - különösképpen a (11) bekezdésben említett módosítás tekintetében - a 22. cikkben meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni. A B. mellékletet ugyanezen eljárással összhangban kell módosítani. A (7) bekezdésnek az 1. cikkben említett és a mellékletben felsorolt áruk formájában exportált termékekre történő alkalmazásának részletes szabályait azonban a 3448/93/EK rendelet 16. cikkében meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni.

14. cikk

(1) Amilyen mértékben azt a rizspiac közös szervezésének megfelelő működése megkívánja, a Tanács - a Bizottság javaslata alapján a Szerződés 43. cikke (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban - az 1. cikkben felsorolt termékek tekintetében indokolt esetekben részben vagy egészben betilthatja az aktív vagy passzív feldolgozással kapcsolatos megállapodások alkalmazását.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, amennyiben az (1) bekezdésben említett helyzet rendkívüli sürgősséggel alakul ki, és a Közösség piacát az aktív vagy passzív feldolgozással kapcsolatos megállapodások megzavarják vagy ennek veszélye fennáll, a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy a saját kezdeményezésére határozhat a szükséges intézkedésekről; a Tanácsot és a tagállamokat értesíteni kell az ilyen intézkedésekről, amelyek legfeljebb hat hónapig maradhatnak érvényben és azonnal hatályba lépnek. Ha a Bizottsághoz valamely tagállamtól kérelem érkezik, arról a kézhezvételtől számított egy héten belül döntést kell hoznia.

(3) A Bizottság döntését bármely tagállam az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított egy héten belül a Tanács elé utalhatja. A Tanács a Bizottság döntését minősített többséggel jóváhagyja, módosítja, vagy hatályon kívül helyezi. Amennyiben a Tanács három hónapon belül nem hoz határozatot, a Bizottság döntését hatályon kívül helyezettnek kell tekinteni.

15. cikk

(1) A kombinált nómenklatúra értelmezésének általános szabályait és alkalmazásának különös szabályait az e rendelet által szabályozott termékek tarifális besorolására is alkalmazni kell; az e rendelet alkalmazásából adódó vámtarifajegyzéket - az A. mellékletben felsorolt meghatározásokat is beleértve - bele kell foglalni a Közös Vámtarifába.

(2) Amennyiben ez a rendelet vagy az ennek értelmében elfogadott előírások másként nem rendelkeznek, be kell tiltani a következőket:

- bármilyen vámilletékkel megegyező hatású díj kivetése,

- mennyiségi behozatali korlátozás vagy ezzel egyenértékű intézkedés alkalmazása.

16. cikk

(1) Amennyiben az 1. cikk a) és b) pontjában felsorolt termékek némelyikének világpiaci jegyzése vagy ára eléri a közösségi árak szintjét, illetve ha ez a helyzet valószínűleg stabilizálódik, illetőleg romlik, ezáltal megzavarva vagy zavarral fenyegetve a Közösség piacát, megfelelő intézkedéseket lehet tenni.

(2) A világpiaci jegyzések vagy árak akkor tekintendők olyannak, hogy elérték a közösségi árak szintjét, ha megközelítik vagy meghaladják az intervenciós árnak a következőkkel növelt összegét:

- 80 %-kal az 10060217 és 10062098 KN-kód alá tartozó előhántolt rizs esetén,

és

- 88 %-kal az 10060217 és 10062098 KN-kódtól eltérő KN-kódok alá tartozó előhántolt rizs esetén.

(3) Az (1) bekezdésben említett helyzetről akkor kell azt feltételezni, hogy stabilizálódik vagy romlani fog, ha a kereslet és a kínálat nincs egyensúlyban, és ez az egyensúlyhiány a termelés és a piaci árak előrelátható alakulása alapján ítélve valószínűleg folytatódik.

(4) A közösségi piacról akkor kell feltételezni azt, hogy a fenti bekezdésekben említett helyzet megzavarja vagy zavarral fenyegeti, ha a nemzetközi kereskedelmi árak olyan magasak, hogy gátolják az 1. cikkben említett termékeknek a Közösségbe történő behozatalát, vagy azoknak a Közösségből történő kivitelét váltják ki, ezáltal veszélybe sodorva a piac stabilitását és az ellátás biztonságát.

(5) Amennyiben az e cikkben említett feltételek teljesülnek, a következő intézkedéseket lehet hozni:

- exportlefölözés alkalmazása; ezen túlmenően pályázati eljárás keretében egy rögzített mennyiségre különleges exportlefölözés is megállapítható,

- időkorlát megállapítása a kiviteli engedélyek kibocsátására,

- a kiviteli engedélyek kiadásának teljes vagy részleges felfüggesztése,

- a kiviteli engedélyek kiadása végett benyújtott függő kérelmek teljes vagy részleges elutasítása.

Ezeket az intézkedéseket legkésőbb akkor kell hatályon kívül helyezni, amikor megállapítható, hogy a (2) bekezdésben említett feltétel három egymást követő hét folyamán nem teljesült.

(6) Az 1. cikk (1) bekezdése a) és b) pontjában felsorolt termékekre kivetett exportlefölözés megállapításakor a következőket kell figyelembe venni:

a) a fennálló helyzet és a várható folyamatok a következők tekintetében:

- a rizs ára és kínálata a közösségi piacon,

- a rizs és a rizságazat feldolgozott termékeinek ára a világpiacon;

b) a rizspiac közös szervezésének céljai, amelyek nem mások, mint az ellátás és a kereskedelem egyensúlyának biztosítása;

c) a zavarok elkerülésének szükségessége a közösségi piacon;

d) a kivitel gazdasági vonatkozásai.

(7) Amikor az 1. cikk (1) bekezdése c) pontjában felsorolt termékekre az exportlefölözést megállapítják, a (6) bekezdésben felsorolt tényezőket kell alkalmazni. Ezen túlmenően a következő különleges tényezőket is figyelembe kell venni:

a) a törmelék rizs ára a különféle közösségi piacokon;

b) a szóban forgó termékek előállításához szükséges törmelék rizs mennyisége és - adott esetben - a melléktermékek értéke;

c) az adott termékek értékesítési lehetőségei és az értékesítés feltételei a világpiacon.

(8) Amennyiben a világpiaci helyzet és az egyes piacok speciális elvárásai megkövetelik, az exportlefölözést differenciálni lehet.

(9) A felszámítandó exportlefölözés az, amely a kivitel napján érvényes. Az engedélykérelem benyújtásának napján érvényes lefölözést kell alkalmazni azonban - ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor ilyen irányú igényét kifejezésre juttatja - olyan kivitelre, amelyet az engedély érvényességi ideje alatt fognak végrehajtani.

(10) A 13. cikk (10) bekezdése szerinti élelmiszersegély-programok keretében bonyolított kivitelre lefölözés nem vethető ki.

(11) E cikk alkalmazásának részletes szabályait a 22. cikkben meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni.

Ugyanezen eljárással összhangban és minden egyes termék esetén:

- kell a döntést meghozni az (5) bekezdésben felsorolt intézkedések bevezetéséről, valamint az ugyanezen bekezdés második és harmadik francia bekezdésében felsorolt intézkedések visszavonásáról,

- az exportlefölözést időszakosan meg kell állapítani.

Szükség esetén a Bizottság az exportlefölözést megállapíthatja vagy módosíthatja.

(12) Sürgős esetekben a Bizottság meghozhatja az (5) bekezdés harmadik és negyedik francia bekezdésében említett intézkedéseket. A Bizottságnak döntéséről értesíti a tagállamokat, és azt közszemlére helyezi az ügyintézési helyein található hirdetőtábláin. A döntés értelmében az érintett termékekre vonatkozó intézkedéseket az arra meghatározott és az értesítés dátumát követő időponttól kezdve kell alkalmazni. Az (5) bekezdés harmadik francia bekezdésében említett intézkedésekről hozott döntés a hét napot meg nem haladó időtartamra alkalmazható.

17. cikk

(1) Ha az 1. cikkben említett termékek valamelyikének közösségi piaca a behozatal vagy a kivitel miatt olyan komoly zavart szenved, vagy olyan komoly zavar fenyegeti, amely nagy valószínűséggel veszélyezteti a Szerződés 39. cikkében meghatározott célkitűzések megvalósítását, akkor megfelelő intézkedések alkalmazhatók a harmadik országokkal folytatott kereskedelem terén mindaddig, amíg az ilyen zavar vagy annak veszélye fennáll.

A Tanács a Bizottság javaslatára és a Szerződés 43. cikke (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban elfogadja az e bekezdés alkalmazására vonatkozó általános szabályokat és meghatározza, hogy a tagállamok milyen esetekben és milyen korlátok között tehetnek védőintézkedéseket.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett helyzet előáll, a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére határoz a szükséges intézkedésekről. A tagállamokat tájékoztatni kell az ilyen döntésekről, amelyek haladéktalanul hatályba lépnek. Ha a Bizottsághoz kérelem érkezik valamely tagállamtól, az azzal kapcsolatos döntést a kérés kézhezvételétől számított három munkanapon belül meg kell hozni.

(3) A Bizottság által hozott döntést bármely tagállam az értesítés kézhezvételétől számított három munkanapon belül a Tanácshoz továbbíthatja. A Tanács haladéktalanul összeül. A kérdéses intézkedést minősített többséggel módosíthatja vagy megsemmisítheti.

(4) Ezt a cikket a Szerződés 228. cikke (2) bekezdésével összhangban kötött szerződésekből fakadó kötelezettségek figyelembevételével kell alkalmazni.

III. CÍM

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. cikk

Az 1. cikkben felsorolt olyan áruk, amelyek nem a Szerződés 9. cikke (2) bekezdésében vagy 10. cikke (1) bekezdésében említett termékek felhasználásával készültek, a Közösségen belül nem hozhatók szabad forgalomba.

19. cikk

Ha ez a rendelet másként nem rendelkezik, az 1. cikkben felsorolt termékek előállítására és forgalomba hozatalára a Szerződés 92., 93. és 94. cikkét kell alkalmazni.

20. cikk

Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garancia Részlege tekintetében az 1. cikkben felsorolt termékekkel kapcsolatban Franciaország tengerentúli megyéire a Szerződés 40. cikke (4) bekezdése és az említett cikk végrehajtása céljából elfogadott előírások vonatkoznak.

21. cikk

A tagállamok és a Bizottság közlik egymással az e rendelet végrehajtásához szükséges információkat. Az ilyen információk cseréjéhez és terjesztéséhez szükséges rendelkezéseket a 22. cikkben meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni.

22. cikk

Amikor az e cikkben meghatározott eljárást kell követni, akkor az elnök akár saját kezdeményezésére, akár valamely tagállam képviselőjének a kérésére az ügyet az 1766/92/EGK rendelet 22. cikke által létrehozott Gabonapiaci Irányítóbizottsághoz, továbbiakban: "bizottság", továbbítja.

A fenti rendelet 22. és 23. cikkének a bizottságra vonatkozó összes rendelkezését alkalmazni kell.

23. cikk

A bizottság megtárgyalhat minden olyan egyéb kérdést is, amelyet elnöke vagy saját kezdeményezésére, vagy valamely tagállam képviselőjének a kérésére terjeszt elé.

24. cikk

Ezt a rendeletet úgy kell alkalmazni, hogy közben kellő tekintettel kell lenni a Szerződés 39. és 110. cikkében meghatározott célkitűzések teljesülésére is.

25. cikk

(1) Az 1418/76/EGK rendelet B. mellékletének helyébe 1996. január 1-jei hatállyal e rendelet B. melléklete lép.

(2) Az 1418/76/EGK rendeletet az 1996/97-es gazdasági évtől hatályon kívül kell helyezni.

(3) Az (1) bekezdés által hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásokként kell értelmezni, a C. mellékletben található megfelelési táblázat figyelembevételével.

(4) Az 1996/97. gazdasági évtől a következő rendeletek hatályukat vesztik:

- 1422/76/EGK rendelet [9],

- 1424/76/EGK rendelet [10],

- 1425/76/EGK rendelet [11],

- 1426/76/EGK rendelet [12],

- 3878/87/EGK rendelet [13].

(5) A rizs piacának jelenlegi közös szervezéséről az e rendeletben előírt piaci szervezésre történő áttérés, illetve az 1996/97. és 1997/98. gazdasági évek alatt az egyik gazdasági évről a másikra történő áttérés elősegítése érdekében a Bizottság a 22. cikkben meghatározott eljárással összhangban bármilyen szükséges átmeneti intézkedést meghozhat.

(6) A 3508/92/EGK rendelet 1. cikke (1) bekezdése a) pontja a következő francia bekezdéssel egészül ki:

"- a rizstermelők támogatási programja, amelyet a 3072/95/EK rendelet [14] 6. cikke hozott létre."

26. cikk

Az e rendelet I. címében meghatározott intézkedéseket a 729/70/EGK rendelet 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett intervenciónak kell tekinteni.

27. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet az 1996/97. gazdasági évtől kell alkalmazni, kivéve az 5. cikket és a 25. cikk (1) és (5) bekezdését, amelyeket 1996. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1995. december 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

L. Atienza Serna

[1] Az 1995. december 14-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[2] Az 1995. november 23-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[3] HL L 356., 1991.12.24., 1. o.

[4] HL L 181., 1992.7.1., 21. o. A legutóbb a 1023/95/EGK rendelettel (HL L 103., 1995.5.6., 24. o.) módosított rendelet.

[5] HL L 94., 1970.4.28., 13. o. A legutóbb a 2048/88/EGK rendelettel (HL L 185., 1988.7.15., 1. o.) módosított rendelet.

[6] HL L 166., 1976.6.25., 1. o. A legutóbb az 1530/95/EK rendelettel (HL L 148., 1995.6.30., 5. o.) módosított rendelet.

[7] HL L 355., 1992.12.5., 1. o. A 3235/94/EK rendelettel (HL L 338., 1994.12.28., 16. o.) módosított rendelet.

[8] HL L 318., 1993.12.20., 18. o.

[9] HL L 166., 1976.6.25., 18. o.

[10] HL L 166., 1976.6.25., 20. o.

[11] HL L 166., 1976.6.25., 26. o.

[12] HL L 166., 1976.6.25., 28. o.

[13] HL L 329., 1995.12.30., 18. o.

[14] HL L 363., 1987.12.24., 3. o.

--------------------------------------------------

A. MELLÉKLET

MEGHATÁROZÁSOK

1. Hántolatlan rizs : rizs, amelyen a cséplés után is rajta maradt a pelyvás héj;

előhántolt rizs : olyan rizs, amelyről csak a pelyvás héjat távolították el. A meghatározás alá eső rizsféleségeket a következő nevek alatt forgalmazzák: "barna rizs", "cargo rizs, loonzain" és "riso sbramato";

félig hántolt rizs : olyan rizs, amelyről eltávolították a pelyvás héjat, a csíra egy részét és a magház külső rétegeinek egy részét vagy egészét, de a belső rétegeket nem;

hántolt rizs : olyan rizs, amelyről eltávolították a pelyvás héjat, a magház külső és belső rétegeinek egészét, valamint hosszú szemű és félgömbölyű rizs esetén a teljes csírát, rövid szemű rizs esetén pedig a csírának legalább egy részét, de amelyen a szem felületének több mint 10 %-át nem fedő hosszirányú fehér csíkok maradhatnak.

2. Rövid szemű rizs : olyan rizs, amelynek szemhossza nem haladja meg az 5,2 mm-t és a hosszúság/vastagság aránya kisebb, mint 2;

félgömbölyű rizs : olyan rizs, amelynek szemhossza meghaladja az 5,2 mm-t, de nem haladja meg a 6,0 mm-t és a hosszúság/vastagság aránya nem nagyobb, mint 3;

hosszú szemű rizs A. olyan rizs, amelynek szemhossza meghaladja a 6 mm-t és a hosszúság/vastagság aránya 2 és 3 közé esik;

B. olyan rizs, amelynek szemhossza meghaladja a 6 mm-t és a hosszúság/vastagság aránya eléri vagy meghaladja a 3-at;

rizsszemek mérése i. a szállítmányból reprezentatív mintát kell venni;

ii. a mintát át kell rostálni, hogy csak a teljes szemek, köztük az éretlen szemek maradjanak fönn;

iii. két mérést kell elvégezni egyenként 100 szemen, majd átlagolni kell;

iv. az eredményt milliméterben, egy tizedesjegyre kerekítve kell megadni.

3. Törmelék rizs : olyan szemdarabok, amelyek hossza nem haladja meg a teljes szemek átlagos hosszának háromnegyedét.

--------------------------------------------------

B. MELLÉKLET

KN-kód | Megnevezés |

0403 | Író, aludttej és tejföl, joghurt, kefir és más erjesztett vagy savanyított tej és tejföl, sűrítve is, cukrozva vagy más anyaggal édesítve vagy ízesítve, gyümölcs, dió vagy kakaó hozzáadásával is |

ex1704 | Cukorkaáru (beleértve a fehér csokoládét is) kakaótartalom nélkül: |

17049051-től17049099-ig | - - Más |

ex1806 | Csokoládé- és, kakaótartalmú más élelmiszer-készítmények, kivéve a következő alszámokat: 180610, 18062070, 18069060, 18069070 és 18069090 |

1901 | Malátakivonat; lisztből, darából, durva őrleményből keményítőből vagy malátakivonatból előállított, másutt nem említett élelmiszer-készítmények, amelyek kakaót nem vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 40 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaznak; a 0401-0404 vámtarifaszámok alá tartozó árukból készített, máshol nem említett olyan élelmiszer-készítmények, amelyek kakaót nem vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaznak |

ex1902 | Tészta, főzve vagy töltve (hússal vagy más anyaggal) vagy másképp elkészítve is, mint például a spagetti, makaróni, metéltgaluska, lasagne, gnocchi, ravioli, cannelloni; kuszkusz (búzadarakása), elkészítve is: |

19022091 | - - - Főzve |

19022099 | - - - Másféle |

190230 | - Más tészta |

19024090 | - - Más |

1904 | Gabonából puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer (pl. kukoricapehely); gabona (a kukorica kivételével) szem formában, pehely formában vagy más megmunkált szem formában (a liszt, a dara és a durva őrlemény kivételével), előfőzve vagy másképp elkészítve |

ex1905 | Kenyér, cukrászsütemény, kalács, biscuit és más pékáru kakaótartalommal is; áldozóostya, üres gyógyszerkapszula, pecsételőostya, rizspapír és hasonló termékek |

19059020 | Áldozóostya, üres gyógyszerkapszula, pecsételőostya, rizspapír és hasonló termékek |

ex2004 | Más zöldség, ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, fagyasztva, a 2006 vámtarifaszám alá tartozók kivételével: |

20041091 | - - - Burgonyaliszt, dara vagy pelyhesített formában |

ex2005 | Más zöldség, ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006 vámtarifaszám alá tartozók kivételével: |

20052010 | - - Burgonyaliszt, dara vagy pelyhesített formában |

ex2008 | Más módon elkészített vagy tartósított, másutt nem említett gyümölcs, dió (mogyoró) és más ehető növényrész, hozzáadott cukor vagy más édesítőanyag, vagy alkohol hozzáadásával is |

20081110 | - - - Amerikai mogyoróvaj |

ex2101 | Kávé-, tea- vagy matétea-kivonat, -eszencia vagy -koncentrátum, és ezen a termékeken, vagy kávén, teán vagy matéteán alapuló készítmények; pörkölt cikória és más pörkölt pótkávék, valamint ezeknek kivonata, eszenciája és koncentrátuma: |

210112 | - - Ezen kivonatokon, eszenciákon vagy koncentrátumokon, vagy kávén alapuló készítmények |

2101209221012098 | - - - Tea- vagy matétea-kivonat, -eszencia vagy koncentrátum alapú és másféle |

ex210500 | Fagylalt és más ehető jégkrém, kakaótartalommal is |

2106 | Másutt nem említett élelmiszer-készítmény |

ex3505 | Dextrinek és más átalakított keményítők (például: előkocsonyásított vagy észterizált keményítő); keményítő-, dextrin- vagy átalakított más keményítő-alapanyagból készített enyv, kivéve a 35051050 vámtarifaszám alá tartozó észterezett és éterezett keményítők |

ex3809 | Textil-, papír-, bőr- és hasonló iparban használt, másutt nem említett végkikészítő szerek, festést gyorsító és elősegítő, színtartósságot növelő anyagok, valamint más egyéb termékek és készítmények (például appretálószerek és pácanyagok): |

ex380910 | - Keményítőtartalommal |

--------------------------------------------------

C. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

1418/76/EGK rendelet | E rendelet |

1. cikk | 1. cikk |

2. cikk | 2. cikk |

3. cikk | 3. cikk (1) bekezdés |

4. cikk | |

1. bekezdés | 3. cikk (3) bekezdés |

2. és 3. bekezdés b), c) és d) pontja | - |

3. bekezdés a) pontja | 8. cikk a) pontja |

5. cikk | |

1. bekezdés | 4. cikk (1) bekezdés |

2. bekezdés első albekezdése | - |

2. bekezdés második albekezdése | 4. cikk (2) bekezdés |

3. bekezdés | 4. cikk (3) bekezdés |

4. bekezdés | - |

5. bekezdés | 8. cikk b) pontja |

6. cikk | |

első albekezdés | 5. cikk |

második albekezdés | 8. cikk c) pontja |

7. cikk | 3. cikk 2) bekezdés |

- | 6. cikk |

8. cikk | - |

8a. cikk | - |

9. cikk | |

1. és 2. bekezdés | 7. cikk |

3. bekezdés | 8. cikk c) pontja |

- | 8. cikk e) pontja |

10. cikk | 9. cikk |

11. cikk | 10. cikk |

12. cikk | 11. cikk |

13. cikk | 12. cikk |

14. cikk | 13. cikk |

15. cikk | 14. cikk |

16. cikk | 15. cikk |

17. cikk | 16. cikk |

18. cikk | 17. cikk |

23. cikk | 18. cikk |

24. cikk | 19. cikk |

25. cikk | - |

- | 20. cikk |

25a. cikk | - |

26. cikk | 21. cikk |

27. cikk | 22. cikk |

28. cikk | 23. cikk |

29. cikk | 24. cikk |

30. cikk | 25. cikk |

- | 26. cikk |

31. cikk | 27. cikk |

A. melléklet | A. melléklet |

B. melléklet | B. melléklet |

--------------------------------------------------