BH 2019.2.54 I. A fogyasztói szerződéseknél tisztességességi követelményként megfogalmazott szimmetria elvének a nem fogyasztói szerződések esetén is érvényesülnie kell. Megsértése - sikeres megtámadás folytán - az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapításához vezethet [1959. évi IV. tv. (rPtk.) 209. § (1) bek.].

II. A szerződés bíróság általi módosítása alappal nem kérhető, ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor számolhatott a körülmények későbbi változásával [rPtk. 241. §].

III. Az 1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 2. §-ába ütköző magatartásként - többlet tényállási elem hiányában - nem értékelhető, ha egy jogalany részben érvénytelen szerződést köt, vagy szerződésszegő magatartást tanúsít.

Pertörténet:

Fővárosi Törvényszék G.42097/2015/72., Fővárosi Ítélőtábla Gf.40095/2017/6., Kúria Gfv.30030/2018/10. (*BH 2019.2.54*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes mint lízingbeadó és a felperes mint lízingbevevő között 2006. március 9-én és 2006. július 13-án nyílt végű pénzügyi lízingszerződések jöttek létre, a felperes által megszerezni kívánt ingatlanokra mint lízingtárgyakra. Mindkét szerződésben a finanszírozási összeget, valamint a törlesztés devizanemét egyaránt CHF-ben, a báziskamatot háromhavi CHF LIBOR-ban, a kamatfelárat 6%-ban, a kamatlábat a báziskamat és a kamatfelár összegében határozták meg.

[2] A lízingszerződések 6.2. pontja értelmében a lízingbevevő a futamidő kezdő napjától a lízingtárgy szerződésekben meghatározott tartalmú használatáért a futamidő alatt a lízingbeadó részére lízingdíj fizetésére köteles, amely lízingdíj tőketartozás és kamatrészekből, valamint az esetleges adókból áll. A 6.11. pont az alábbi rendelkezést tartalmazza:

"Lízingbeadó fenntartja magának a jogot, hogy az esedékes Lízingdíjak nagyságát különösen az alábbiakban felsorolt események bármelyikének esetleges bekövetkezése folytán újra meghatározza, és azt növelje vagy csökkentse, azzal, hogy Lízingbeadó erről a Számlaértesítő útján tájékoztatja Lízingbevevőt. Lízingbevevő kijelenti, hogy magára nézve az így módosított lízingdíjat kötelezőnek ismeri el.

Az esedékes lízingdíjak nagyságát befolyásoló tényezők az alábbiak:

a. a Futamidő kezdetéig, illetve a Futamidő alatt a kamatlábak változnak, [...]".

[3] Mindkét lízingszerződés tartalmazza, hogy a lízingszerződést és mellékleteit az Üzletszabályzat és mellékletei rendelkezésével együtt, azzal összhangban kell értelmezni, az Üzletszabályzat a lízingszerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi.

[4] A lízingszerződések megkötésekor hatályos Üzletszabályzat (a továbbiakban: ÜSZ1.) 8.1.6. pontja szerint:

"A Lízingbeadó a Kamat, illetve egyéb díjaknak a Lízingbevevő számára kedvezőtlen változtatására egyoldalúan jogosult különösen az alább felsorolt feltételek, illetve körülmények valamelyikének a bekövetkezése esetén is:

- az éven túli lejáratú állampapírok hozamának emelkedése,

- a tőke- és pénzpiaci kamatlábak emelkedése,

- a jegybanki alapkamat emelkedése,

- a bankközi hitelkamatok emelkedése."

[5] A 8.1.22. pont - többek között - az alábbiak szerint rendelkezik:

"Amennyiben bármilyen jogszabály vagy rendelkezés, vagy annak bírói, vagy adminisztrációs értelmezésében bekövetkezett változás, vagy bármely jelenlegi vagy későbbi jegybanki, vagy bírósági előírásnak a Lízingbeadó részéről történő megfelelése többletköltséget okoz a Lízingbeadó számára a Lízingszerződés szerinti pénzügyi lízing nyújtásával, vagy fenntartásával kapcsolatban, illetve a Lízingbeadó és a Lízingbevevő között létrejövő szerződés megkötésével, a szerződésből eredő kötelezettségek vállalásával, fenntartásával, vagy teljesítésével összefüggésben, vagy a szerződés szerinti szolgáltatás nyújtásával, fenntartásával kapcsolatos költségei a Lízingbeadónak megnövekednek, abban az esetben a Lízingbeadó a Lízingbevevő részére eljuttatott értesítéssel jogosult a felmerült többletköltséget a Lízingbevevőre továbbhárítani. Megnövekedett költségek esetén a Lízingbeadó köteles a Lízingbevevőt értesíteni, és egyúttal közölni annak várható nagyságát […]".

[6] Az alperes a 2008. december 18. napján kelt Hirdetményében 2009. január 5-től kezdődően a kamatfelárat 2,4%-kal megemelte. A Hirdetmény annak indokát abban jelölte meg, hogy az elmúlt hónapok negatív pénzpiaci fejleményei hatással voltak a pénzeszközök forrásköltségeire is. A hatás kettős volt, egyrészt a kamatfelárak megnőttek és ez jelentősen megnövelte a pénzintézetek forrásköltségét, másrészt viszont a svájci frank alapkamat jelentősen csökkent.

[7] Az alperes Hirdetmény közzétételekor hatályos üzletszabályzata (a továbbiakban: ÜSZ2.) 2.4.1. pontja szerint a lízingbeadó fenntartja magának a jogot, hogy az Üzletszabályzatot és a Hirdetményt meglévő szolgáltatás módosításakor is egyoldalúan kiegészítse, valamint hogy azokat a pénz- és tőkepiaci feltételek, a jogszabályok és a hatósági előírások, valamint a lízingbeadói üzletpolitika megváltozásakor ahhoz igazodva egyoldalúan módosítsa, továbbá hogy az abban foglaltakon felül új díjakat és költségelemeket vezessen be. Ezek a hatálybalépés időpontjától kezdve vonatkoznak a már korábban megkötött lízingszerződésekre is.

[8] Az ÜSZ2. 8.1.11. pontja értelmében:

"Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy a Lízingszerződésben meghatározott kezdő havi lízingdíj kalkulált, a fizetendő Havi Lízingdíj mértéke nem állandó, azok a Finanszírozási Dokumentumokban foglalt rendelkezések szerint módosulhatnak, így különösen a Kamatbázis mértékének Jegyzési Napoktól függő automatikus változása, deviza alapú lízing esetében az árfolyamváltozás, továbbá a Kamatláb változásának, valamint az adók és költségek változásának függvényében, valamint megnövekedett költségek, adó alapjának felbruttósítására vonatkozó rendelkezések alkalmazásának függvényében."

[9] Az ÜSZ2. 9.1.6. pontja az ÜSZ1. 8.1.22. pontjával lényegében azonos tartalmú volt, azzal a kiegészítéssel, hogy a megnövekedett többletköltségek lízingbevevőre történő áthárítására az utóbbi szerint az is alapot ad, ha a szerződés szerinti szolgáltatás nyújtásával, fenntartásával kapcsolatos költségei megnövekedése következtében a lízingbeadó nem képes elérni azt a tőkemegtérülést, amelyet elérhetett volna, ha nem kötötte volna meg a lízingszerződést, nem vállalta volna, vagy tartaná fenn a lízingszerződés szerinti kötelezettségeit.

[10] A felperes 2008. december 30. napján kelt levelében kifogásolta a kamatfelár felemelését, amelyet a 2010. augusztus 5. napján kelt levelében megismételt. A lízingszerződésekben foglalt kötelezettségeit mind a kamatfelár felemeléséről szóló Hirdetményt megelőzően, mind az azt követően szerződésszerűen teljesíti.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[11] A felperes a 2011. július 21-én előterjesztett, később módosított keresetében elsődlegesen a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 318. §-a alapján - figyelemmel a fogyasztói kölcsönszerződésben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségéről szóló 2/2012. (XII. 10.) PK vélemény (a továbbiakban: 2/2012. PK vélemény) elvi jelentőségű megállapításaira és a lízingszereződések 6.11. pontjára - szerződésszegéssel okozott kár megtérítése jogcímén kérte az alperest 47 361,95 CHF és annak a keresetében megjelölt esedékességi időpontoktól a kifizetés napjáig számított, az rPtk. mindenkori 301/A. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamata megfizetésére kötelezni. Kérte emellett, hogy az rPtk. 241. §-a alapján a bíróság az ítélethozataltól kezdődő hatállyal módosítsa mindkét lízingszerződés kamat­felár­mértékét meghatározó rendelkezését akként, hogy az 4,17%. Ez utóbbi, jogalakítási kereseti kérelme megalapozatlansága esetére az rPtk. 318. és 341. §-ai alapján, a kár megelőzéséhez szükséges intézkedésként kérte az alperes eltiltását attól, hogy mindkét lízingszerződés alapján létrejött jogviszonyban 8,4% mértékű kamatfelárat alkalmazzon, és kötelezze 4,17%-os kamatfelár alkalmazására.