32012R0456[1]

A Bizottság 456/2012/EU végrehajtási rendelete ( 2012. május 30. ) a kéknyelv-betegségre fogékony fajokhoz tartozó egyes állatok szállításának ellenőrzése, megfigyelése, felügyelete és korlátozása tekintetében a 2000/75/EK tanácsi irányelv végrehajtási szabályairól szóló 1266/2007/EK rendelet módosításáról

A BIZOTTSÁG 456/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. május 30.)

a kéknyelv-betegségre fogékony fajokhoz tartozó egyes állatok szállításának ellenőrzése, megfigyelése, felügyelete és korlátozása tekintetében a 2000/75/EK tanácsi irányelv végrehajtási szabályairól szóló 1266/2007/EK rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a kéknyelv-betegség elleni védekezésre és felszámolására vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról szóló, 2000. november 20-i 2000/75/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésének c) pontjára, 11. és 12. cikkére, valamint 19. cikke harmadik bekezdésére,

mivel:

(1) Az 1266/2007/EK bizottsági rendelet (2) a kéknyelv-betegség vonatkozásában meghatározza az állatoknak a korlátozás alá vont körzeteken belüli és azokból történő szállításának ellenőrzésére, megfigyelésére, felügyeletére és korlátozására vonatkozó szabályokat. A rendelet továbbá meghatározza, hogy milyen feltételek mellett adható felmentés a betegségre fogékony állatok, illetve spermájuk, petesejtjeik és embrióik szállítására vonatkozóan a 2000/75/EK irányelvben előírt körzetelhagyási tilalom alól, továbbá a kéknyelv-betegség elleni vakcinázásra vonatkozó szabályokat határoz meg.

(2) A 2000/75/EK irányelv jelenlegi rendelkezései szerint a kéknyelv-betegség elleni vakcinázás a védőkörzeteken kívül nem engedélyezett. A kéknyelv-betegség elleni védekezésre és felszámolására vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról szóló, 2012. március 14-i 2012/5/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) rugalmasabbá teszi a 2000/75/EK irányelv által a vakcinázásra vonatkozóan megállapított szabályokat annak érdekében, hogy az állatok szállítása tekintetében korlátozás alá vont területeken kívül is lehetővé váljon a kéknyelv-betegség elleni, inaktivált oltóanyaggal történő vakcinázás. Ezért módosítani kell az 1266/2007/EK rendeletet. Továbbá egyszerűsíteni kell az ellenőrzés és megfigyelés folyamatát, valamint az 1266/2007/EK rendelet által megállapított eljárásokat hozzá kell igazítani a legújabb tudományos eredményekhez.

(3) A kéknyelv-betegségre vonatkozó járványügyi információk összegyűjtése és elemzése céljából az 1266/2007/EK rendelet úgy rendelkezik, hogy a tagállamok a BlueTongue NETwork alkalmazásba (BlueTongue NETwork application - BT-Net rendszer) továbbítják a kéknyelv-betegségre vonatkozó ellenőrzési és megfigyelési programok végrehajtása során gyűjtött, a kéknyelv-betegségre vonatkozó információkat.

(4) Azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy betegségek más uniós értesítési és bejelentési rendszerein keresztül elegendő információ áll rendelkezésre. Ezért a továbbiakban nincs szükség a BT-Net rendszeren keresztül történő kötelező információtovábbításra.

(5) A 123/2009/EK bizottsági rendelettel (4) módosított 1266/2007/EK rendelet bevezette azt a lehetőséget a tagállamok számára, hogy bizonyos feltételek mellett "alacsony kockázatú területeket" jelölhetnek ki, hogy megkönnyítsék a megelőző vakcinázást azokon a területeken, ahol a vírus nem terjed. A 2012/5/EU irányelv -, amely szerint a korlátozás alá vont körzeteken kívül is végezhető kéknyelv-betegség elleni vakcinázás - hatálybalépésnek következtében a továbbiakban már nincs szükség az "alacsony kockázatú területek" kijelölésére vonatkozó rendelkezésekre.

(6) Az 1266/2007/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerint egy tagállam határozhat úgy, hogy valamely járványügyileg releváns földrajzi területet kivon a korlátozás alá vont körzetből, azaz nyilatkozhat úgy, hogy az adott terület mentes a betegségtől, amennyiben ellenőrzés igazolja, hogy a kéknyelv-betegség ott két éve nem terjed.

(7) Azonban azok a korlátozás alá volt körzetek, amelyek területén az ellenőrzés és megfigyelés szerint a kéknyelv-betegség speciális szerotípusa vagy szerotípusai legalább egy évig - beleértve a kórokozó-átvivő egy teljes aktív időszakát - nem terjedtek, fennáll annak a veszélye, hogy a betegség újra megjelenik az ugyanabból a korlátozás alá vont körzet más részeiből - ahol a vírus még mindig terjed - beszállított fertőzött állatokkal. Ezért a betegségtől való mentességre való biztonságos és kedvező járványügyi feltételek melletti átmenet érdekében a tagállamoknak engedélyezni kell egy "átmenetileg kéknyelv-betegségtől mentes terület" kijelölését azzal a feltétellel, hogy ott a vírusterjedést kizáró ellenőrzés és megfigyelés zajlik.

(8) Az EFSA állat-egészségügyi és állatjóléti tudományos testületének "A kéknyelv-betegségnek az állatszállítmányokban történő terjedéséről" szóló, 2008. szeptember 11-én elfogadott tudományos véleménye (5) szerint fennáll az elméleti lehetősége annak, hogy fertőzött szúnyogok utaznak az állatokkal. Ez a kockázat kiküszöbölhető, ha az állatok berakodása előtt megtisztítják a járművet és rovarirtóval vagy -riasztószerrel kezelik, illetve ha alacsony kockázatú területeken szállítják át őket vagy olyan időszakban, amiről ismeretes, hogy alacsony kockázatú. Ezeknek az anyagoknak a környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásának mérséklése érdekében, illetve a várakozási időszak és az esetlegesen az állatokban megmaradó anyagokból eredő problémák elkerülésére az engedélyezett rovarirtóval vagy -riasztószerrel való kezelést már nem kell előírni, hiszen ez a kezelés csak korlátozott mértékben nyújt kiegészítő biztonságot.

(9) A 648/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (6) módosított 1266/2007/EK rendelet úgy rendelkezik, hogy azok a rendeltetési tagállamok, amelyek számára bizonyos körülmények esetén állat-egészségügyi kockázatot jelenthet az immunitással nem rendelkező állatok bevitele, átmeneti időszakra az ilyen állatok mozgását további feltételekhez köthetik. Mivel ez a rendelet meghatározza a kórokozó-átvivőktől védett létesítményekre vonatkozó követelményeket, az átmeneti rendelkezésre már nincs szükség.

(10) A vírusterjedés elérő szintje, valamint a tagállamok eltérő környezeti feltételei és vakcinázási stratégiái miatt a kéknyelv-betegséget illető járványügyi helyzet jelentősen eltérő lehet az Unió különböző területein. A tapasztalat azt mutatja, hogy eltérő megfigyelési stratégiák végrehajtása vezet a kívánt eredmény eléréséhez. Ezért az 1266/2007/EK rendelet I. mellékletében az ellenőrzésre és megfigyelésre vonatkozóan előírt harmonizált minimumkövetelményeket egyszerűsíteni kell annak érdekében, hogy a tagállamok rugalmasabban, ugyanakkor az EFSA állat-egészségügyi és állatjóléti tudományos testületének "A kéknyelv-betegség ellenőrzéséről és megfigyeléséről" szóló tudományos véleményét (7) figyelembe véve alakíthassák ki tagállami ellenőrzési és megfigyelési programjaikat.

(11) A fent említett tudományos vélemény alapján az a minimális mintanagyság, amely segítségével 95 %-os megbízhatósággal észlelni lehet 5 %-os előfordulást a betegségre fogékony fajok populációjában, elegendő a járványügyileg releváns földrajzi területen a vírus terjedésének kizárására szolgáló kétéves felügyelethez.

(12) Az 1266/2007/EK rendelet III. mellékletében előírt körzetelhagyási tilalom alóli mentességek bizonyos feltételeinek egyik fontos követelménye a kéknyelv-betegségre fogékony állatoknak meghatározott ideig kórokozó-átvivőtől mentes létesítményben való tartása. Az a tapasztalat, hogy a tagállamoknak nehézséget okoz a kórokozó-átvivőtől mentes létesítmények létrehozására vonatkozó megfelelő követelmények meghatározása a betegségre fogékony, kereskedelmi célból rendszeresen szállított állatok - például szarvasmarha, juh és kecske - miatt.

(13) A kórokozó-átvivőtől mentes létesítmények hatékonyságának növelése érdekében és a tagállamoknak az e védekező intézkedés végrehajtásában való segítségnyújtás céljából meg kell határozni néhány követelményt. Ezeknek a követelményeknek a tagállamok tapasztalatain, valamint a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) által kiadott Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexén kell alapulnia. A terminológiának a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatallal való egységesítése érdekében az 1266/2007/EK rendeletben szereplő "kórokozó-átvivőtől mentes létesítmény" szövegrész helyébe a "kórokozó-átvivőtől védett létesítmény" szövegrésznek kell kerülnie.

(14) A legújabb tudományos álláspontot figyelembe véve -, amely szerint a kéknyelv-betegség és különösen annak 8. szerotípusa - fertőzhet a placentán keresztül, a 384/2008/EK rendelet (8) óvintézkedéseket vezetett be a betegség vemhes állatok, illetve bizonyos újszülött állatok okozta esetleges terjedésének megakadályozása érdekében.

(15) Az EFSA állat-egészségügyi és állatjóléti tudományos testületének "A kéknyelv-betegség 8. szerotípusáról" szóló tudományos véleménye (9) szerint tudományos bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy az Unióba 2006-ban behozott 8. szerotípus fertőz placentán keresztül. A placentán keresztüli fertőzést azonban nem mutatták ki olyan érintett területeken, ahol nem használtak módosított élő vakcinát. E vélemény következtetéseinek fényében, a vemhes állatok szállítására vonatkozó óvintézkedést csak azokra a körzetekre vonatkozóan kell alkalmazni, amelyek a kéknyelv-betegség 8. szerotípusa vonatkozásában korlátozás alá vont körzetek.

(16) Az 1266/2007/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(17) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1266/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"4. cikk

A kéknyelv-betegségre vonatkozó ellenőrzési és megfigyelési programok

A tagállamok az I. mellékletben megállapított minimumkövetelményekkel összhangban hajtják végre az ellenőrzési és megfigyelési programokat."

2. Az 5. cikket el kell hagyni.

3. A 6. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(2) Mielőtt egy tagállam úgy határoz, hogy valamely járványügyileg releváns földrajzi területet kivon a korlátozás alá vont körzetből, a Bizottságnak előzetesen be kell nyújtania az idevágó információkat annak alátámasztására, hogy a kéknyelv-betegség vírusa az érintett területen az I. melléklet 3. pontjának megfelelő, kéknyelv-betegségre vonatkozó ellenőrzési és megfigyelési program végrehajtását követő két év - beleértve a kórokozó-átvivő két teljes aktív időszakát is - során nem terjedt."

4. A 7. cikk (2a) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép "(2a) A tagállamok a korlátozás alá vont körzetben kijelölhetnek egy járványügyileg releváns földrajzi területet "átmenetileg betegségtől mentes területnek" abban az esetben, ha egy éven át - beleértve a kórokozó-átvivő egy teljes aktív időszakát - az I. melléklet 3. pontjának megfelelő ellenőrzési és megfigyelési program azt mutatta, hogy a kéknyelv-betegség speciális szerotípusa vagy szerotípusainak kombinációja a korlátozás alá vont körzet e részén nem terjed. Az a tagállam, amely egy korlátozás alá vont körzetet vagy annak egy részét »átmenetileg betegségtől mentes területnek« kívánja kijelölni, szándékáról értesíti a Bizottságot. Az értesítéshez csatolni kell az I. melléklet 3. pontjában említett információkat. A Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság keretében tájékoztatja a tagállamokat az »átmenetileg betegségtől mentes területek« jegyzékéről. Az állatok ugyanazon korlátozás alá vont körzeten belüli szállítása egy olyan területről, ahol a kéknyelv-betegség vírus ugyanazon szerotípusa(i) fordul(nak) elő egy olyan területre, amely ugyanazon korlátozás alá vont körzetben »átmenetileg betegségtől mentes területnek« tekintendő, csak akkor engedélyezhető, ha:

a) az állatokra vonatkozóan teljesülnek a III. mellékletben meghatározott feltételek; vagy

b) az állatokra teljesülnek bármely más megfelelő állat-egészségügyi garanciák feltételei, amelyek a kéknyelv-betegség vírusának terjedését megakadályozó, illetve a kórokozó-átvivők támadása elleni intézkedések kockázatelemzésének kedvező eredményén alapulnak, amelyeket az állatok szállítását megelőzően a származási hely illetékes hatósága megkövetel, a rendeltetési hely illetékes hatósága pedig engedélyez; vagy

c) az állatokat azonnali levágásra szánják."

5. A 8. cikk (5) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"A kijelölt vágóhidakra vonatkozó információkat a többi tagállam és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni."

6. A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép: "9. cikk Az állatok átszállítására vonatkozó további feltételek (1) Az illetékes hatóság az állatok átszállítását a következő feltételekkel engedélyezi: (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha az átszállítás: (3) Az e cikk (1) bekezdésében említett állatok esetében a következő szöveggel kell kiegészíteni a 64/432/EGK, a 91/68/EGK és a 92/65/EGK irányelvben meghatározott, illetve a 93/444/EGK határozatban említett megfelelő egészségügyi bizonyítványokat: »A ...-án/-én (dátum), ... (termék neve) rovarirtóval/riasztószerrel elvégzett kezelés megfelel az 1266/2007/EK rendelet 9. cikkének.«"

a) a szállítási eszközt a berakodás helyén elvégzett megfelelő tisztítást és fertőtlenítést követően, engedélyezett rovarirtó szerekkel és/vagy -riasztószerekkel kezelik. Ennek a kezelésnek minden esetben a korlátozás alá vont körzet elhagyása, illetve az oda való megérkezés előtt kell megtörténnie;

b) ha egy korlátozás alá vont körzeten való átszállítás során több mint egy nap pihenőidőt terveznek egy ellenőrző ponton, az állatokat a II. mellékletben előírt követelményeknek megfelelő, kórokozó-átvivőtől mentes létesítményben való elhelyezéssel kell védeni a kórokozó-átvivők támadásától.

a) a korlátozás alá vont körzet kizárólag járványügyileg releváns földrajzi területéről kiindulva vagy azon áthaladva történik, az V. mellékletben meghatározottak szerint a kéknyelv-betegség tekintetében szezonálisan kórokozóátvivő-mentes időszakban; vagy

b) a 7. cikk (2a) bekezdése szerint a korlátozás alá vont körzet »átmenetileg betegségtől mentes területnek« tekintendő részéről vagy részén keresztül történik.

7. A 9a. cikket el kell hagyni.

8. Az I., a II., a III. és az V. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. május 30-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 327., 2000.12.22., 74. o.

(2) HL L 283., 2007.10.27., 37. o.

(3) HL L 81., 2012.3.21., 1. o.

(4) HL L 40., 2009.2.11., 3. o.

(5) The EFSA Journal (2008) 795., 18-65. o.

(6) HL L 176., 2011.7.5., 18. o.

(7) The EFSA Journal 2011; 9 (6):2192.

(8) HL L 116., 2008.4.30., 3. o.

(9) The EFSA Journal 2011; 9 (5):2189.

MELLÉKLET

Az 1266/2007/EK rendelet I., II., III. és V. melléklete a következőképpen módosul:

1. Az I. melléklet helyébe a következő szöveg lép: "I. MELLÉKLET A kéknyelvbetegség-ellenőrzési és -megfigyelési programok minimumkövetelményei (hivatkozás a 4. cikkben) 1. Általános követelmények A kéknyelv-betegségre vonatkozó ellenőrzési és megfigyelési programok célja: a) a kéknyelvbetegség-vírus esetleges előretörésének észlelése és; b) adott esetben a vírus bizonyos szerotípusai jelenlétének kizárása egy tagállamban vagy járványügyileg releváns földrajzi területen; vagy c) a szezonálisan kórokozóátvivő-mentes időszak meghatározása (rovartani megfigyelés). A kéknyelvbetegség-ellenőrzési és -megfigyelési programok alkalmazásában a földrajzi referenciaegységet egy 45 × 45 km (kb. 2 000 km2) osztású háló segítségével határozzák meg, kivéve, ha a konkrét környezeti körülmények más méretet indokolnak. Adott esetben a tagállamok a 64/432/EGK irányelv 2p. cikkében meghatározott »területi egységet« vagy az állatbetegségek kódolt formájának és bejelentésük kódjainak a 82/894/EGK tanácsi irányelvnek megfelelően történő meghatározásáról szóló, 2005. március 1-jei 2005/176/EK határozat (1) X. mellékletében meghatározott régiókat is használhatják földrajzi referenciaegységként kéknyelvbetegség-ellenőrzési és -megfigyelési programokhoz. 2. A kéknyelvbetegség-vírus esetleges előretörésének észlelésére irányuló kéknyelvbetegség-ellenőrzési és -megfigyelési programok A kéknyelvbetegség-vírus esetleges előretörésének észlelésére irányuló kéknyelvbetegség-ellenőrzési és -megfigyelési programok magukban foglalják legalább a passzív klinikai megfigyelést és az aktív, laboratóriumi alapú megfigyelést. 2.1. A passzív klinikai megfigyelés olyan hivatalos és megfelelően dokumentált, folyamatos rendszer, melynek célja, hogy észlelje és megvizsgálja a kéknyelv-betegség előfordulásának gyanúját, beleértve a gyanús esetek jelentésére szolgáló korai előrejelző rendszert is. Az állattartóknak és -tulajdonosoknak, valamint az állatorvosoknak azonnal jelenteniük kell minden kéknyelvbetegség-gyanút az illetékes hatóságnak. 2.2. Az aktív, laboratóriumi alapú megfigyelésnek kontrollállatokon végzett, legalább egy szerológiai/virológiai ellenőrzésből - vagy több ilyen kombinálásából -, szerológiai/virológiai felmérésekből, vagy kockázatelemzésen alapuló célzott ellenőrzésből és megfigyelésből álló éves programból kell állnia. - A mintavételre az év során előre meghatározott időközönként kerül sor, de legalább évente egy alkalommal, mégpedig az év azon időszakában, amikor a legnagyobb valószínűséggel észlelhető fertőzés vagy szerokonverzió. - A kéknyelvbetegség-ellenőrzési és -megfigyelési programokat oly módon kell kialakítani, hogy a minták a betegségre fogékony állatoktól származzanak (azaz olyan állatoktól, amelyeket nem oltottak be és amelyek ki vannak téve a kompetens kórokozó-átvivő támadásának), valamint reprezentatívak legyenek a járványügyileg releváns földrajzi terület betegségre fogékony fajai populációjának struktúrájára nézve. - A minta méretét úgy kell kiszámítani, hogy 95 %-os megbízhatósággal észlelni lehessen a megfelelő előfordulási arányt - a célpopulációra vonatkozó ismert kockázatot alapul véve - a járványügyileg releváns földrajzi területen a betegségre fogékony állatok populációjában; A célpopulációra vonatkozó várható előfordulásra vonatkozó tudományos információ hiányában a minta méretét úgy kell megválasztani, hogy 20 %-os előfordulás észlelhető legyen. - Amennyiben a minták nem egyes állatoktól származnak, a minta méretét az alkalmazott diagnosztikai eljárások érzékenységének megfelelően kell kiigazítani. - A laboratóriumi alapú megfigyelést oly módon kell kialakítani, hogy a pozitív ellenőrző vizsgálatokat konkrét, szerotípusra vonatkozó szerológiai/virológiai vizsgálatok kövessék, melyek a járványügyileg releváns földrajzi területen várhatóan előforduló kéknyelvbetegség-szerotípusra vagy szerotípusokra irányulnak, és melyek az előforduló kéknyelvbetegség-szerotípusok meghatározásához szükségesek. 3. A kéknyelvbetegség-vírus bizonyos szerotípusai jelenlétének kizárására irányuló kéknyelvbetegség-ellenőrzési és -megfigyelési programok egy tagállamban vagy járványügyileg releváns földrajzi területen A kéknyelvbetegség-vírus terjedésének kizárására irányuló kéknyelvbetegség-ellenőrzési és -megfigyelési programoknak meg kell felelniük a 2.1. és 2.2. pontban előírt feltételeknek. Az aktív, laboratóriumi alapú megfigyeléshez használt minta méretét úgy kell kiszámítani, hogy 95 %-os megbízhatósággal észlelhető legyen 5 %-os előfordulás (2). Ezen túlmenően: a) valamely járványügyileg releváns földrajzi területnek a korlátozás alá vont körzetből a 6. cikk (2) bekezdésének megfelelő kivonásához, a tagállamnak bizonyítnia kell, hogy a kéknyelv-betegség vírusa az érintett területen legalább két éve - beleértve a kórokozó-átvivő két aktív időszakát - során nem terjedt. A tagállamok benyújtják a Bizottságnak az aktuális kéknyelvbetegség-ellenőrzési és -megfigyelési programokra vonatkozó releváns múltbeli járványügyi információkat és a programok éves eredményeit az elmúlt három évre vonatkozóan, beleértve legalább a következőket: i. a jelenleg folyó felmérések leírása és az elvégzett diagnosztikai vizsgálat típusa (ELISA (agargél-immundiffúziós próba), szérumneutralizácó, PCR (polimeráz láncreakció), vírusizoláció); ii. a mintavételbe kerülő fajok és a betegségre fogékony állatfajonként vett minták száma; szérumminta használata esetén a megvizsgált mintának megfelelő állatok becsült számát kell megadni; iii. a mintákhoz tartozó földrajzi kiterjedés; iv. a mintavétel gyakorisága és időpontjai; v. a pozitív eredmények száma állatfajonként és földrajzi elhelyezkedés szerint. b) valamely »átmenetileg betegségtől mentes területnek« a 7. cikk (2a) bekezdésének megfelelő kijelöléséhez, a tagállamnak bizonyítania kell, hogy a kéknyelv-betegség vírusa az érintett területen legalább egy éve - beleértve a kórokozó-átvivő egy aktív időszakát is - nem terjedt. A tagállamok benyújtják a Bizottságnak az aktuális kéknyelvbetegség-ellenőrzési és -megfigyelési programokra vonatkozó releváns múltbeli járványügyi információkat és a programok eredményeit az elmúlt két évre vonatkozóan, beleértve legalább az a) pont i-v. alpontjaiban szereplő információkat. 4. A szezonálisan kórokozóátvivő-mentes időszak meghatározására (rovartani megfigyelés) irányuló kéknyelvbetegség-ellenőrzési és -megfigyelési programok A szezonálisan kórokozóátvivő-mentes időszak meghatározására irányuló, az V. mellékletben említett rovartani megfigyelésnek meg kell felelnie a következő követelményeknek: a) magában foglal legalább egy olyan aktív, éves programot, amely során állandó helyszínen lévő, beszippantós rovarcsapdák segítségével fogják be a kórokozó-átvivőket, hogy meg lehessen határozni a kórokozó-átvivő populációdinamikáját; b) az előzetesen megállapított protokollokkal összhangban UV-fénnyel felszerelt beszippantós rovarcsapdák használhatók; a rovarcsapdáknak egész éjszaka üzemelniük kell, legalább: - hetente egy éjszakán át a szezonálisan kórokozóátvivő-mentes időszak várható kezdete előtti hónapban, illetve a várható vége előtti hónapban, - havonta egy éjszakán át a szezonálisan kórokozóátvivő-mentes időszakban. A rovarcsapdák működésének első három évében szerzett bizonyítékok alapján a beszippantós rovarcsapdák működési gyakorisága módosítható; c) a szezonálisan kéknyelvbetegség-mentes körzet minden járványügyileg releváns területén legalább egy rovarcsapdát kell elhelyezni. A beszippantós rovarcsapdákban összegyűjtött szúnyogok egy részét olyan szakosodott laboratóriumba kell küldeni, mely képes a gyanított kórokozó-átvivő fajok megszámolására és azonosítására.

2. A II. melléklet helyébe a következő szöveg lép: "II. MELLÉKLET A »kórokozó-átvivőtől védett létesítményre« vonatkozó kritériumok (III. melléklet A. szakaszának 2., 3. és 4. pontja, a B. szakaszának b) pontja és a C. szakaszának 2b) pontja) 1. A »kórokozó-átvivőtől védett létesítmény« megfelel legalább a következő feltételeknek: a) megfelelő fizikai elkülönítés történik a belépési és kilépési pontokon; b) a kórokozó-átvivőtől való védelem érdekében a »kórokozó-átvivőtől védett létesítmény« nyílásait olyan hálóval kell lezárni, amelyet rendszeresen kezelnek jóváhagyott rovarirtó szerrel, a gyártó utasításainak megfelelően; c) a kórokozó-átvivő megfigyelésére és az ellene való védekezésre irányuló tevékenységeket a »kórokozó-átvivőtől védett létesítmény« területén és körülötte kell végezni; d) az intézkedések hatására csökkennie kell vagy meg kell szűnnie a kórokozó-átvivő szaporodóhelyeinek a »kórokozó-átvivőtől védett létesítmény« környezetében; e) szabványműveleti előírásokra van szükség, beleértve a »kórokozó-átvivőtől védett létesítmény« működtetéséhez és az állatoknak a berakodás helyére való szállításához szükséges tartalék és riasztási rendszerek leírásait. 2. Az illetékes hatóság abban az esetben nyilvánít egy létesítményt kórokozó-átvivőtől védettnek, ha teljesül az 1. pontban leírt követelmény. A hatóság megfelelő gyakorisággal, de a kötelező védelmi időszak során legalább három alkalommal (az időszak kezdetén, közben és a végén) ellenőrzi a végrehajtott intézkedések eredményességét a »kórokozó-átvivőtől védett létesítményben« elhelyezett kórokozó-átvivő csapda segítségével."

3. A III. melléklet a következőképpen módosul:

a) Az A. szakasz a következőképpen módosul:

i. A 2. pontban az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"Az állatokat a kiszállításig a II. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő, kórokozó-átvivőktől védett létesítményben tartva védték a kórokozó-átvivőkkel szemben, a kiszállítást megelőzően legalább 60 napig."

ii. A 3. pontban az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"Az állatokat kiszállításukig az V. melléklet szerint meghatározott szezonálisan kórokozóátvivő-mentes időszakban szezonálisan kéknyelvbetegség-mentes körzetben tartották, vagy azokat a II. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő, kórokozó-átvivőktől védett létesítményben tartva védték a kórokozó-átvivőkkel szemben legalább 28 napig, és ebben az időszakban az OIE szárazföldi állatokra vonatkozó kézikönyve szerint a kéknyelv betegség víruscsoportjához tartozó antitestek kimutatására szolgáló szerológiai vizsgálatot végeztek az állatoktól a kórokozó-átvivők támadásaival szembeni védettségi időszak vagy a szezonálisan kórokozóátvivő-mentes időszak kezdetét követően legalább 28 nappal begyűjtött mintákon, amely vizsgálat negatív eredménnyel zárult."

iii. A 4. pontban az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"Az állatokat kiszállításukig az V. melléklettel összhangban meghatározott szezonálisan kórokozóátvivő-mentes időszakban szezonálisan kéknyelvbetegség-mentes körzetben tartották, vagy a II. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő, kórokozó-átvivőktől védett létesítményben tartva védték a kórokozó-átvivőkkel szemben legalább 14 napig, és ebben az időszakban az OIE szárazföldi állatokra vonatkozó kézikönyve szerint a kórokozó-kimutatásra szolgáló vizsgálatot végeztek az állatoktól a kórokozó-átvivőkkel szembeni védettségi időszak vagy a szezonálisan kórokozóátvivő-mentes időszak kezdetét követően legalább 14 nappal begyűjtött mintákon, amely vizsgálat negatív eredménnyel zárult."

iv. Az 5. pont helyébe a következő szöveg lép:

"5. Az állatokat beoltották azon szerotípus(ok) ellen, amely(ek) a járványügyileg releváns származási helyen jelen vannak vagy valószínűleg jelen vannak, továbbá az állatok még a védőoltás leírásában garantált immunitási időszakon belül vannak, és az alábbi követelmények közül legalább egynek eleget tesznek: Amennyiben az ebben a pontban említett állatokat Unión belüli kereskedelemre szánják, a 64/432/EGK, a 91/68/EGK és a 92/65/EGK irányelvben meghatározott, megfelelő egészségügyi bizonyítványokat a következő szöveggel kell kiegészíteni: »Az 1266/2007/EK rendelet III. melléklete A. részének 5. pontja szerint a kéknyelv-betegség ... (szerotípus[ok] megnevezése) szerotípusa ellen ... (vakcina megnevezése) inaktivált/módosított élő vakcinával (megfelelő rész törlendő) beoltott állatok.« "

a) több mint 60 nappal a szállítás előtt oltották be őket;

b) inaktivált oltóanyaggal oltották be őket legalább annyi nappal korábban, amennyi az oltóanyag leírásában meghatározott immunvédelem kialakulásának kezdetéhez szükséges, és az OIE szárazföldi állatokra vonatkozó kézikönyve szerint kórokozó-kimutatásra szolgáló vizsgálatot végeztek rajtuk, amelyre az oltóanyag leírásában meghatározott immunvédelem kezdete előtt legalább 14 nappal került sor, amely vizsgálat negatív eredménnyel zárult;

c) már korábban beoltották, majd az oltóanyag leírásában garantált immunitási időszakon belül inaktivált oltóanyaggal újraoltották őket;

d) az V. melléklet szerint meghatározott szezonálisan kórokozóátvivő-mentes időszakban szezonálisan kéknyelvbetegség-mentes körzetben tartották őket születésük óta vagy az oltást megelőzően legalább 60 napig, és inaktivált oltóanyaggal beoltották őket legalább annyi nappal korábban, amennyi az oltóanyag leírásában meghatározott immunvédelem kialakulásának kezdetéhez szükséges.

v. A 6. pontban a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

"6. Az állatokat mindig olyan járványügyileg releváns földrajzi származási területen tartották, ahol legfeljebb egy szerotípus fordult elő vagy ahol legfeljebb egy szerotípus előfordulása valószínűsíthető, és:"

vi. A 7. pont a következőképpen módosul:

- A bevezető mondat helyébe az alábbi szöveg lép:

"7. Az állatokat pozitív eredménnyel vetették alá az OIE szárazföldi állatokra vonatkozó kézikönyve szerinti két megfelelő szerológiai vizsgálatnak, amelyek képesek kimutatni minden, a járványügyileg releváns földrajzi származási területen jelen lévő vagy valószínűleg jelen lévő kéknyelvbetegség-vírus szerotípus elleni specifikus antitestet, és:"

- A harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"A kéknyelv vírus 8. szerotípusa vonatkozásában korlátozás alá eső körzetből szállított vemhes állatokra vonatkozóan az 5., 6. és 7. pontban meghatározott feltételek legalább egyikének teljesülnie kell a megtermékenyítés vagy párosodás előtt, illetve a 3. pontban meghatározott feltételeknek kell teljesülniük. Szerológiai vizsgálat esetén, a 3. pontban meghatározottak szerint a vizsgálatot legkorábban a szállítás időpontja előtti hetedik napon kell elvégezni."

b) A B. szakasz b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) a spermavétel alatt és a spermavétel megkezdése előtt a II. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő, kórokozó-átvivőktől védett létesítményben tartva védték a kórokozó-átvivőkkel szemben legalább 60 napig;"

c) A C. szakasz 2. pontja b) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) Az embrió/petesejt begyűjtésének megkezdése előtt a II. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő, kórokozó-átvivőktől védett létesítményben tartva védték a kórokozó-átvivőkkel szemben legalább 60 napig;"

4. Az V. melléklet címe helyébe a következő lép:

"V. MELLÉKLET

A szezonálisan kórokozóátvivő-mentes időszak meghatározásának kritériumai (9. cikk (2) bekezdés)"

(1) HL L 59., 2005.3.5., 40. o.

(2) 2012. augusztus 31-ig tartó átmeneti időszakra a felmérés céljából vett minta mérete kiszámítható úgy, hogy 20 %-os előfordulás legyen észlelhető."