Hollán Miklós - 16/2014. (V. 22.) AB határozat - A büntetések végrehajthatóságának elévülése

A büntetés végrehajthatóságának elévülése a büntetés jogerős kiszabását követő kérdés, amely nem tartozik az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdésének védelmi körébe. Annak időbeli hatályával kapcsolatos jogegységi határozat a jogállamiság elve (azon belül is a jogbiztonság követelményének) fényében vizsgálandó.

Az alapjogi ítélkezést folytató fórumok gyakorlatában viszonylag gyakran merülnek fel olyan ügyek, amelyeknek központi kérdését az képezi, hogy a büntető anyagi jogon kívüli (vagy nem egyértelműen abba tartozó) jogintézmények (pl. szabálysértések, elévülés, európai elfogatóparancs, kiadatás) tekintetében milyen garanciák érvényesülnek.

Az AB büntetések végrehajthatóságának elévüléséről szóló határozatában kimondta, hogy az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdésének védelmi köre nem terjed ki arra, ha a büntetés végrehajthatóságának elévülési idejét visszaható hatállyal megváltoztatják.

A határozat választ ad arra a kérdésre is, hogy az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében megfogalmazott jogállamiság elve - és a jogbiztonság abból levezetett követelménye - mikor nyújt védelmet a büntetés végrehajthatóság elévülésére vonatkozó (az elkövető számára kedvezőtlenebb) szabályozás visszaható hatályú alkalmazása ellen.

1. ELŐZMÉNYEK

1.1. SZAKJOGI ELŐZMÉNYEK

A Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1961. évi V. törvény alapján a "javító-nevelő munka vagy pénzfőbüntetés esetében" a büntetés "három

- 349/350 -

év elteltével" évült el, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (régi Btk.) szerint pedig a közérdekű munka és a pénzbüntetés végrehajthatóságának elévülési ideje három év volt.

A régi Btk. hatálybalépéséről szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (régi Btké.) alapján a jogszabálynak "a büntetés elévülésére vonatkozó rendelkezéseit [...] a hatálybalépése előtt jogerősen kiszabott büntetésre is alkalmazni kell". Ugyanakkor a régi Btk. hatálybalépése előtt, a korábbi jogszabály alapján bekövetkezett elévülés hatálya érintetlen marad.

A 2009. évi LXXX. törvény a közérdekű munka és a pénzbüntetés végrehajthatóságának elévülési idejét öt évben állapította meg. A módosított rendelkezések 2010. május 1. napján léptek hatályba. A módosító jogszabály azonban nem tartalmazott olyan átmeneti rendelkezést, amely szabályozta volna, hogy miként alakul azon büntetések végrehajthatóságának elévülési ideje, amelyeket a büntető bíróságok jogerős határozatukban 2010. május 1. napját megelőzően szabtak ki.

A bíróságok gyakorlata megoszlott a 2010. május 1. napját megelőzően kiszabott, de ezt megelőzően még el nem évült büntetések végrehajthatóságának elévülési idejét érintően.

Az egyik álláspont szerint ilyenkor az anyagi büntető kódex időbeli hatályról szóló szabályát kell alkalmazni, annak megfelelően pedig ilyen esetekben a közérdekű munka, illetve a pénzbüntetés végrehajthatóságának 2010. május 1-jén folyó elévülési ideje a cselekmény elkövetésekor hatályban volt (kedvezőbb) szabályozás alapján három év.

Más bíróságok álláspontja szerint ilyenkor - annak ellenére, hogy az elkövetés idején hatályban volt törvényi rendelkezés szerint a közérdekű munka végrehajthatóságának elévülési ideje három év volt - a régi Btké. 6. § (1) bekezdésére figyelemmel az új szabályozás szerint öt éves elévülési időt kell alkalmazni.

Erre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla elnöke jogegységi eljárást kezdeményezett, amelyben azt indítványozta, hogy "a vitás elvi kérdésben a Kúria olyan jogértelmezést adjon, amely szerint a 2010. május 1. napja előtt jogerőre emelkedett határozatokban kiszabott közérdekű munka és pénzbüntetés végrehajthatóságának elévülési ideje az új törvény hatályba lépésével nem hosszabbodik meg öt évre, csak akkor, ha a három éves elévülési idő félbeszakad, nyugszik vagy ismét elkezdődik. Ez utóbbi esetekben már az új, öt éves elévülési idő érvényesül". Felfogása

- 350/351 -

annyiban tért el a bírói gyakorlatban érvényesülő második állásponttól, hogy szerinte nemcsak a régi Btk. 2. §-a és a régi Btké. 6. §-a nem alkalmazható, mivel a régi Btk. "hatálybalépése előtt kiszabott büntetéseket és elrendelt intézkedéseket tekintve tartalmaz átmeneti rendelkezést".

A jogegységi határozat indítványozója a kérdés elbírálásához alkotmánybírósági határozatokat - köztük a 11/1992. (III. 5.) AB határozatot - vizsgálva részletesen kifejtette, hogy "az elvülési szabályok is csak úgy módosíthatók, ha azok az alkotmányos büntetőjogi felelősség alapintézményével összhangban maradnak". Ezek alapján általános elvként kiemelte, hogy "a büntetőhatalom gyakorlására rendelt hatóságok mulasztása vagy a kézre kerítés eredménytelensége, mint kockázat az államot terheli", illetve "ha az elévülés bekövetkezett, a büntethetőség kizárása alanyi jogként illeti meg az elkövetőt". Ez arra utalt, hogy a jogegységi határozat indítványozója a büntetés elévülésével kapcsolatos jogkérdést, a büntethetőség elévülésére vonatkozó 11/1992. (III. 5.) AB határozatban megfogalmazott jogtételek alapján kívánta megoldani.

A legfőbb ügyész ehhez hasonló indítványt tett, de "az indítványban felhívott 11/1992. (III. 5.) AB határozat[tal], valamint az erre hivatkozó későbbi alkotmánybírósági határozatokkal összefüggésben azt az álláspontot fejtette ki, hogy azok nem a büntetés, hanem a büntethetőség elévülésének kérdésével foglalkoznak, ezért a jogegységi indítvány tárgyát képező elvi kérdés eldöntése szempontjából nem bírnak jelentőséggel".

Az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében a Kúria büntető jogegységi tanácsa jogegységi eljárást folytatott le. Az ennek eredményeként meghozott jogegységi határozat szerint "[a]mennyiben a jogerős határozattal kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés végrehajthatóságának elévülése 2010. évi május hó 1. napja előtt bekövetkezett, úgy a továbbiakban nincs törvényes lehetőség a büntetés végrehajtására. Ha azonban a közérdekű munka és a pénzbüntetés végrehajthatóságának elévülése 2010. május 1. napjáig nem következett be, e büntetések elévülési ideje öt év."

A határozat indokolása szerint a jogegységi eljárást az tette szükségessé, hogy a régi Btk. "az elévülési idő módosítása kapcsán nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely egyértelművé tenné a jogalkalmazó számára, hogy a 2010. május 1. napját megelőzően jogerőre emelkedett határozatokban kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés végrehajthatóságának elévülése tekintetében a jogszabály változását megelőző, vagy a jogszabályváltozás folytán hatályba lépett újabb rendelkezést kell alkalmazni".

A Kúria szerint "a büntető törvény időbeli hatályát szabályozó rendelkezés - a [régi] Btk. 2. §-a - a bűncselekmény elbírálására vonatkozik; a bűncselekmény elbírálásának ideje a jogerős ügydöntő határozat meghozatalának időpontja".

- 351/352 -

A "cselekmény jogerős elbírálását, a büntetőjogi felelősség kérdésének jogerős lezárását követően a [régi] Btk. 2. §-ának alkalmazására már nem kerülhet sor". Ettől "elkülönülő, független kérdés, hogy az elbírálás eredményeként kiszabott közérdekű munka és pénzbüntetés végrehajthatósága elévülése szempontjából az elévülés vizsgálatának időpontjában hatályban lévő, de az elítéltre nézve hátrányosabb jogszabály, vagy a korábbi rendelkezés határozza-e meg az elévülés kereteit".

A Kúria szerint a régi Btké. átmeneti rendelkezései nem csupán a régi Btk. hatálybalépésekor, azaz 1979. július 1. napja előtt kiszabott büntetésekre irányadók; a régi Btk. hatálybalépésére vonatkozó szabályok "abban az esetben is irányadók, ha a hatálybalépést követően bármikor sor kerül a Btk. újabb módosítására, és a jogalkotó a módosítás kapcsán az eddigiektől eltérő hatályba léptető rendelkezés meghozatalát nem tartja szükségesnek", ahogy ez a 2009. évi módosítás esetén is történt. Így a Kúria iránymutatása a Btké. átmeneti rendelkezésének megfelelő alkalmazásán alapult.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (új Btk.) a büntetések végrehajthatóságára vonatkozó elévülési szabályokat már nem tartalmaz. Az erről szóló rendelkezések az új Btk. hatálybalépésével összefüggő kérdésekről szóló 2012. évi CCXXIII. törvény (új Btké.) alapján átkerültek a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (Bv. tvr.) 18. §-ába. Az új Btké. indokolása szerint "az 1978. évi IV. törvény előkészítésekor még nem volt kiforrott a büntetés-végrehajtási jogi szabályozás, sőt önállósága is tudományos viták tárgya volt. A Javaslat továbbviszi az új Btk. kodifikációja során megkezdett szabályozási elvet, amely a büntető anyagi és a büntetés-végrehajtási szabályok különválasztását tűzte ki célként. A büntetés végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések, így a büntetések és az intézkedések végrehajtását kizáró okok a jövőben a Bv. tvr.-ben kerülnek meghatározásra."