T/9246. számú törvényjavaslat indokolással - A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról

2012. évi ... törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról

1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések

1. §

(1) Ha e törvényben vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (a továbbiakban: Btk.) foglaltak alapján a korábbi büntető törvény szerint bűncselekménynek minősülő cselekmény már nem bűncselekmény, hanem szabálysértés, a büntető ügyben eljáró

a) bíróság a folyamatban lévő eljárás megszüntetésével egyidejűleg

aa) a szabálysértési eljárást megszünteti, ha a szabálysértés elévült,

ab) a szabálysértést elbírálja, vagy

ac) az ügyet a szabálysértési eljárás lefolytatása céljából az előkészítő eljárást lefolytató szervhez vagy - ha a cselekmény miatt szabálysértési elzárás büntetés nem szabható ki - a szabálysértési hatósághoz teszi át;

b) ügyész vagy nyomozó hatóság a folyamatban lévő nyomozás megszüntetésével egyidejűleg az ügyet a szabálysértési eljárás lefolytatása céljából az előkészítő eljárást lefolytató szervhez vagy - ha a cselekmény miatt szabálysértési elzárás büntetés nem szabható ki - a szabálysértési hatósághoz teszi át.

(2) Az ügy áttétele esetében az előkészítő eljárást lefolytató szerv, illetve a szabálysértési hatóság, valamint a bíróság felhasználhatja mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság a büntetőeljárás során szerzett be.

2. §

(1) A részben felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani, ha

a) a próbaidő alatt, a Btk. hatálybalépését követően állapítják meg, hogy a szabadságvesztés végrehajtását a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 91. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel,

b) az elkövetőt a szabadságvesztés végrehajtandó része alatt, a Btk. hatálybalépését követően elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik,

c) az elkövetőt a próbaidő alatt, a Btk. hatálybalépését követően elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik,

d) az elkövető a pártfogó felügyelet magatartási szabályait a Btk. hatálybalépését követően súlyosan megszegi.

(2) Ha az elkövetőn olyan szabadságvesztést hajtanak végre, amely miatt a részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását nem lehet elrendelni, akkor a próbaidő a szabadságvesztés tartamával meghosszabbodik. Ezt a rendelkezést a közérdekű munka és pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés esetén is alkalmazni kell.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a próbaidő tartama az öt évet meghaladhatja.

3. §

Ha az összbüntetésbe foglalandó ítéletek közül legalább egy a Btk. hatálybalépését követően emelkedett jogerőre, a Btk. 93-96. §-át kell alkalmazni.

4. §

(1) A Btk. 459. § (1) bekezdés 31. pont a) alpontja alkalmazásában, ha az elkövető a korábbi bűncselekményt a Btk. hatálybalépését megelőzően követte el, figyelembe kell venni az 1978. évi IV. törvény szerinti ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményeket is.

(2) A Btk. 459. § (1) bekezdés 31. pontja alkalmazásában visszaesőnek minősül az is, akivel szemben korábban - az 1978. évi IV. törvény 90. §-a alapján - szándékos bűncselekmény miatt a szabadságvesztés végrehajtását részben felfüggesztették, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el.

(3) A Btk. 459. § (1) bekezdés 31. pont c) alpontja alkalmazásában, ha az elkövető legalább egy bűncselekményt a Btk. hatálybalépését megelőzően követett el, figyelembe kell venni az 1978. évi IV. törvény 137. § 17. pontja szerinti bűncselekményeket is.

5. §

A 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 3. és 4. §-a szerinti magyar büntető joghatóság alá tartozó ügyekben az eljárást a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) szerint kell lefolytatni.

6. §

A Be. 16. § (1) bekezdése alkalmazásában a törvényszék hatáskörébe tartoznak az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények is:

a) az állam elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény X. Fejezet);

b) az emberiség elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XI. Fejezet);

c) az emberölésre irányuló előkészület, a gondatlanságból elkövetett emberölés [1978. évi IV. törvény 166. § (3) és (4) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés (1978. évi IV. törvény 167. §), az életveszélyt (halált) okozó testi sértés [1978. évi IV. törvény 170. § (6) és (7) bekezdés harmadik fordulata]:

d) az emberrablás (1978. évi IV. törvény 175/A. §), az emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §);

e) az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XII. Fejezet II. Cím);

f) a választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 211. §);

g) visszaélés minősített adattal (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet III. Cím);

h) a hivatali bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet IV. Cím);

i) a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 232. §).

j) a fogolyzendülés (1978. évi IV. törvény 246. §), a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 249/B. §);

k) a közélet (nemzetközi közélet) tisztasága elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VII. és VIII. Cím);

l) a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §); visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel [1978. évi IV. törvény 263/B. §]:

m) a bennfentes kereskedelem (1978. évi IV. törvény 299/A. §), a tőkebefektetési csalás (1978. évi IV. törvény 299/B. §), a piramisjáték szervezése (1978. évi IV. törvény 299/C. §), a pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303. §);

n) a különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás [1978. évi IV. törvény 259. § (2) bekezdés b) pont], a különösen nagy, vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó közérdekű üzem működésének megzavarása [1978. évi IV. törvény 260. § (3) és (4) bekezdés], a különösen nagy, vagy a különösen jelentős kárt okozó számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 300/C. § (4) bekezdés b) és c) pont], a különösen nagy és a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása [1978. évi IV. törvény 310. § (4) bekezdés a) pont, (5) bekezdés a) pont és az így minősülő (6) bekezdés, 310/A. §], a különösen nagy, vagy a különösen jelentős kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés [1978. évi IV. törvény 313/C. § (5) bekezdés a) pont és 313/C. § (6) bekezdés], a különösen nagy, vagy a különösen jelentős értékre elkövetett lopás [1978. évi IV. törvény 316. § (6) bekezdés a) pont és 316. § (7) bekezdés], a különösen nagy, vagy a különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás [1978. évi IV. törvény 317. § (6) bekezdés a) pont és 1978. évi IV. törvény 317. § (7) bekezdés], a különösen nagy, vagy a különösen jelentős kárt okozó csalás [1978. évi IV. törvény 318. § (6) bekezdés a) pont és 318. § (7) bekezdés], a különösen nagy, vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés [1978. évi IV. törvény 319. § (3) bekezdés c) és d) pont], a különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés [1978. évi IV. törvény 320. § (2) bekezdés], a különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre elkövetett rablás [1978. évi IV. törvény 321. § (4) bekezdés b) pont], a különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre elkövetett kifosztás [1978. évi IV. törvény 322. § (3) bekezdés a) pont], a különösen nagy, vagy a különösen jelentős kárt okozó rongálás [1978. évi IV. törvény 324. § (5) bekezdés és 324. § (6) bekezdés], a különösen nagy, vagy a különösen jelentős értékre elkövetett orgazdaság [1978. évi IV. törvény 326. § (5) bekezdés a) pont és 326. § (6) bekezdés], a különösen nagy, vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése [1978. évi IV. törvény 329/A. § (3) bekezdés] és az iparjogvédelmi jogok megsértése [1978. évi IV. törvény 329/D. § (3) bekezdés]: o) az 1978. évi IV. törvény szerint a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekmények."

7. §

(1) A Be. 17. § (5) bekezdése alkalmazásában a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el a megye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel az 1978. évi IV. törvény szerinti közveszélyokozás (1978. évi IV. törvény 259. §), valamint a közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §) bűncselekmények esetén is.

(2) A Be. 17. § (6) bekezdése alkalmazásában a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el a megye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel az 1978. évi IV. törvény szerinti visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével (1978. évi IV. törvény 264/A. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §) és a gazdasági bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XVII. Fejezet) - kivéve a számvitel rendjének megsértését (1978. évi IV. törvény 289. §), valamint a pénzügyi bűncselekményeket (1978. évi IV. törvény XVII. Fejezet III. Cím) - miatt is.

8. §

A Be. 29. §-a alkalmazásában kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények miatt is: a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet élvező személy [551. § (1) bekezdés], a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy [553. § (1) bekezdés] által elkövetett bűncselekmény, a sérelmükre elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, a működésükkel kapcsolatban ellenük elkövetett más bűncselekmény, továbbá a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 232. §); a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott és a bírósági ügyintéző, az önálló és a törvényszéki végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a közjegyző és a közjegyzőhelyettes, a rendőrség és az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja ellen elkövetett emberölés, hivatalos személy ellen elkövetett emberrablás, hivatalos személy elleni erőszak, hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt elkövetett rablás [1978. évi IV. törvény 166. § (2) bekezdés e) pont, 1978. évi IV. törvény 175/A. § (2) bekezdés c) pont, 1978. évi IV. törvény 229. §, 1978. évi IV. törvény 321. § (3) bekezdés d) pont, (4) bekezdés c) és d) pont, 1978. évi IV. törvény 321. § (5) bekezdés b) pont]: a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott és a bírósági ügyintéző, az ügyészségi nyomozó, az önálló és a törvényszéki végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a közjegyző és a közjegyzőhelyettes által elkövetett bármilyen bűncselekmény, valamint az ülnöknek az igazságszolgáltatással összefüggésben elkövetett bűncselekménye; a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott és a bírósági ügyintéző, az ügyészségi nyomozó, az önálló és a törvényszéki végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a közjegyző és a közjegyzőhelyettes, a rendőrség és az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja vonatkozásában elkövetett vesztegetés [1978. évi IV. törvény 253. § (1) és (2) bekezdés], a vezető beosztású vagy a fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott más hivatalos személy által elkövetett vesztegetés [1978. évi IV. törvény 250. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés második tétele], a vesztegetésnek az 1978. évi IV. törvény 255. §-a szerinti alakzata, a vesztegetés feljelentésének elmulasztása (1978. évi IV. törvény 255/B. §) és a befolyással üzérkedés [1978. évi IV. törvény 256. § (1) és (2) bekezdés]: a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett, nem katonai büntetőeljárásra tartozó bűncselekmény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, továbbá a pénzügyi nyomozó által elkövetett bármilyen bűncselekmény; az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VI. Cím) közül a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233-236. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), a hamis tanúzás (1978. évi IV. törvény 238-241. §), a hamis tanúzásra felhívás (1978. évi IV. törvény 242. §), a hatósági eljárás akadályozása (1978. évi IV. törvény 242/A. §), a hatóság eljárásának megzavarása (1978. évi IV. törvény 242/B. §), a mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV. törvény 243. §), a hivatalos személy eljárása során elkövetett bűnpártolás [1978. évi IV. törvény 244. § (3) bekezdés b) pont], az ügyvédi visszaélés (1978. évi IV. törvény 247. §), a zugírászat (1978. évi IV. törvény 248. §), a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 249/B. §); a külföldi hivatalos személy (1978. évi IV. törvény 137. § 3. pontja) ellen elkövetett bűncselekmények, valamint a nemzetközi közélet tisztasága ellen elkövetett bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VIII. Cím).

9. §

(1) A Be. 36. § (2) bekezdése alkalmazásában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi a nyomozást az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények miatt is: nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel [1978. évi IV. törvény 263/B. § (1) bekezdés c) pont], engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység (1978. évi IV. törvény 298. §), jövedékkel visszaélés elősegítése (1978. évi IV. törvény 311/B. §), áru hamis megjelölése (1978. évi IV. törvény 296. §), bitorlás (1978. évi IV. törvény 329. §), szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (1978. évi IV. törvény 329/A. §), szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása (1978. évi IV. törvény 329/B. §), jogkezelési adat meghamisítása (1978. évi IV. törvény 329/C. §) és iparjogvédelmi jogok megsértése (1978. évi IV. törvény 329/D. §), számvitel rendjének megsértése (1978. évi IV. törvény 289. §), csődbűncselekmény (1978. évi IV. törvény 290. §), feljelentés elmulasztása a felszámolási eljárásban (291/A. §), visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással (1978. évi IV. törvény 309. §), költségvetési csalás (1978. évi IV. törvény 310. §), költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása (1978. évi IV. törvény 310/A. §), az orgazdaság, ha vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árura vagy jövedéki adózás alól elvont termékre követik el (1978. évi IV. törvény 326. §), és az ezekkel a bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás (1978. évi IV. törvény 274. §), magánokirat-hamisítás (1978. évi IV. törvény 276. §), egyedi azonosító jel meghamisítása (1978. évi IV. törvény 277/A. §), pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303-303/A. §), a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (1978. évi IV. törvény 303/B. §) és bélyeghamisítás (1978. évi IV. törvény 307. §).

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései alapján a 2013. július 1-je után indult nyomozásokban kell eljárni.

(3) A Be. 36. § (4) bekezdése alkalmazásában külföldön lévő magyar kereskedelmi hajón, vagy polgári légi járművön az 1978. évi IV. törvény 3. § (2) bekezdésében, illetve 4. §-ában meghatározott esetben a bárki által elkövetett bűncselekmény miatt is a hajó, illetve a légi jármű parancsnoka jogosult a nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezések alkalmazására.

10. §

A Be. 64/A. § alkalmazásában a büntetőeljárást soron kívül kell lefolytatni az 1978. évi IV. törvény szerinti kiskorú sértett sérelmére elkövetett, az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XII. Fejezet I. Cím) vagy a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XIV. Fejezet) miatt is.

11. §

A Be. 68. § (1) bekezdés, 70. § (8) bekezdés, 128. § (3) bekezdés, 137. § (4) bekezdés, 138. § (5) bekezdés, 162. § (6) bekezdés, 470. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása során katona az 1978. évi IV. törvény 122. § (1) bekezdésében meghatározott személy is.

12. §

A Be. 170. § (6) bekezdése az 1978. évi IV. törvény 274. § szerinti közokirat-hamisítás esetén is alkalmazandó.

13. §

(1) A Be. 174. § (1) bekezdés c) pontja alapján az ügyész a tudomására jutott feljelentést három napon belül határozattal elutasítja akkor is, ha magából a feljelentésből az 1978. évi IV. törvény 22. §-ban meghatározott büntethetőséget kizáró ok állapítható meg.

(2) A Be. 174. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a feljelentés elutasítására a nyomozó hatóság akkor is jogosult, ha a büntethetőséget az 1978. évi IV. törvény 22. § a) pontjában meghatározott gyermekkor zárja ki.

14. §

A Be. 179. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint jár el a nyomozó hatóság abban az esetben is, ha a nyomozás adatai alapján az 1978. évi IV. törvény 283. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető okból lehet helye az eljárás megszüntetésének.

15. §

A Be. 190. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a nyomozás megszüntetésére a nyomozó hatóság akkor is jogosult, ha a büntethetőséget az 1978. évi IV. törvény 22. § a) pontjában meghatározott gyermekkor zárja ki.

16. §

A Be. 191. § (2) bekezdésében foglaltak szerint jár el az ügyész akkor is, ha a gyanúsítottat az 1978. évi IV. törvény 71. §-a alapján részesítették megrovásban.

17. §

(1) A Be. 201. § (1) bekezdésének alkalmazásában titkos adatszerzésnek van helye az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények esetén is:

a) öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény,

b) üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,

c) a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, a kitartottság, a hivatali visszaélés, a visszaélés új pszichoaktív anyaggal bűncselekménye,

d) az emberkereskedelem, a tiltott pornográf felvétellel visszaélés, a kerítés, az embercsempészés, a bűnpártolás, a vesztegetés, a vesztegetés nemzetközi kapcsolatban, a környezetkárosítás, a természetkárosítás, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata,

e) a visszaélés minősített adattal cím alá tartozó bűncselekmények,

f) az a)-e) pontban meghatározott bűncselekmény kísérlete, valamint - ha az előkészületet a törvény büntetni rendeli - előkészülete.

(2) Ha a nyomozást az ügyész végzi, titkos adatszerzésnek az (1) bekezdésben felsorolt bűncselekményeken kívül az alábbi 1978. évi IV. törvény szerinti bűncselekmények esetében van helye:

a) a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet élvező személy, a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, továbbá a nemzetközileg védett személy elleni erőszakkal fenyegetés,

b) a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott és a bírósági ügyintéző, az önálló és a törvényszéki végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a közjegyző és a közjegyzőhelyettes, a rendőrség hivatásos állományú tagja sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, valamint a felsoroltak, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, továbbá a nem hivatásos állományú pénzügyi nyomozó vonatkozásában elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő közélet tisztasága elleni bűncselekmények,

c) a b) pontban felsoroltak vonatkozásában elkövetett vesztegetés feljelentésének elmulasztása és a befolyással üzérkedés,

d) a Be. 29. § e) pontjában meghatározott igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények, kivéve a hatóság félrevezetését,

e) a külföldi hivatalos személy ellen elkövetett bűncselekmények, valamint a nemzetközi közélet tisztasága ellen elkövetett bűncselekmények,

f) a katonai büntetőeljárásra tartozó, az a)-e) pontban felsorolt bűncselekmények.

18. §

A Be. 218. § (4) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell akkor is, ha a vádemelés az 1978. évi IV. törvény szerinti kábítószerrel visszaélés (1978. évi IV. törvény 282-282/C. §) miatt történik.

19. §

(1) A Be. 221/A. § (1) bekezdése szerinti közvetítői eljárás az 1978. évi IV. törvény szerinti személy elleni (1978. évi IV. törvény XII. fejezet I. és III. cím), közlekedési (1978. évi IV. törvény XIII. fejezet), vagyon elleni (1978. évi IV. törvény XVIII. fejezet), ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás tartama alatt, a gyanúsított vagy a sértett indítványára, illetve önkéntes hozzájárulásukkal alkalmazható eljárás is.

(2) A Be. 221/A. § (3) bekezdés a) pontja alapján jár el az ügyész akkor is, ha az 1978. évi IV. törvény 36. §-a alapján lehet helye az eljárás megszüntetésének vagy a büntetés korlátlan enyhítésének.

20. §

A Be. 222. § (2) bekezdése alapján jár el az ügyész akkor is, ha az 1978. évi IV. törvény 283. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt lehet helye az eljárás megszüntetésének.

21. §

A Be. 244/A. § (2) bekezdés b) pontja alapján a tanács elnöke zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatását rendelheti el annak a tanúnak is, akinek sérelmére az 1978. évi IV. törvény szerinti az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XII. Fejezet I. Cím), vagy a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XIV. Fejezet) körébe tartozó vagy más, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el.

22. §

(1) A bíróság az eljárást a Be. 266. § (2) bekezdése alapján akkor is felfüggeszti, ha az 1978. évi IV. törvény 236. § (1) bekezdés, illetve 240. § szerinti az eljárás megindításához szükséges feljelentés hiányzik.

(2) A bíróság a Be. 266. § (6) bekezdése alapján jár el akkor is, ha az 1978. évi IV. törvény 283. § -ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt lehet helye az eljárás megszüntetésének, és az ügyész a vádemelést a 222. § (2) bekezdése alapján nem halasztotta el.

(3) A Be. 266. § (8) bekezdésben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell az 1978. évi IV. törvény szerinti tartás elmulasztása (1978. évi IV. törvény 196. §) miatt indított eljárásban is.

23. §

(1) A Be. 267. § (1) bekezdés h) pontja, a 274. § (2) bekezdése, illetve a 276. § (4) bekezdése alkalmazása során a bíróság a vádlottat az 1978. évi IV. törvény 71. § szerint is megrovásban részesítheti.

(2) A Be. 267. § (1) bekezdés l) pontja alkalmazása során a bíróság az eljárást az 1978. évi IV. törvény 36. § (1) bekezdés szerinti tevékeny megbánás esetén is megszüntetheti.

24. §

A bíróság az eljárást a Be. 332. § (1) bekezdés f) pontjának alkalmazása során az 1978. évi IV. törvény 36. § (1) bekezdésében meghatározott tevékeny megbánás, a Be. 332. § (1) bekezdés g) pontjának alkalmazása során az 1978. évi IV. törvény 32. § e) pontban meghatározott büntethetőséget megszüntető ok esetén is megszüntetheti.

25. §

A Be. 354. § (4) bekezdése alapján a súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában nem szabhat ki

a) büntetést azzal szemben, akinek az ügyét első fokon önállóan alkalmazott intézkedéssel bírálták el,

b) közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás helyett szabadságvesztést annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem,

c) felfüggesztett szabadságvesztés helyett részben felfüggesztett szabadságvesztést, végrehajtandó szabadságvesztést,

d) végrehajtandó szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú szabadságvesztést, annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem,

e) részben felfüggesztett szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú részben felfüggesztett szabadságvesztést, a részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtandó részénél hosszabb tartamú végrehajtandó szabadságvesztést,

f) az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetések számát meghaladó további büntetéseket, ide nem értve a szabadságvesztés helyett alkalmazott büntetéseket,

g) az elsőfokú bíróság által nem alkalmazott mellékbüntetést,

h) lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése helyett szabadságvesztést, annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem.

26. §

Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja alapján akkor is helye van, ha a büntetés végrehajtását az 1978. évi IV. törvény 91. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel.

27. §

A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot a Be. 427. § (1) bekezdés b) pontja alapján akkor is megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha a büntetés végrehajtását az 1978. évi IV. törvény 91. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel.

28. §

A Be. 446. § alkalmazásában fiatalkorú az 1978. évi IV. törvény 107. § (1) bekezdésében meghatározott személy is.

29. §

A Be. 470. § alkalmazásában katonai büntetőeljárásnak van helye az 1978. évi IV. törvény 122. § (1) bekezdésében meghatározott katona által a tényleges szolgálati viszonyának tartama alatt elkövetett, az 1978. évi IV. törvény XX. Fejezete szerinti katonai bűncselekmény esetén is.

30. §

A Be. 485. § szerinti feljelentés elutasítására a katonai nyomozó hatóság az 1978. évi IV. törvény 124. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt is jogosult.

31. §

A Be. 487. § szerinti eljárás megszüntetésének az 1978. évi IV. törvény 124. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt is helye lehet.

32. §

A Be. 514. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a 74. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűnügyi költséget az állam viseli akkor is, ha a büntetőeljárást az 1978. évi IV. törvény 32. § a) vagy c) pontja szerinti büntethetőséget megszüntető okból szüntették meg.

33. §

A Be. 534. § (2) bekezdésének alkalmazásában szabadságvesztés kiszabásakor az 1978. évi IV. törvény 87. § (2) bekezdése alapján meghatározott büntetési tétel is irányadó.

34. §

(1) A Be. 554/B. § alkalmazásában kiemelt jelentőségű ügy az 1978. évi IV. törvény szerinti hivatali visszaélés (1978. évi IV. törvény 225. §); közélet tisztasága elleni bűncselekmények [1978. évi IV. törvény 250. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés, 255/B. § és 256. §], ha annak elkövetésével a helyi önkormányzat képviselő-testületének tagja, polgármestere, alpolgármestere, képviselő-testülete hivatalának vezető beosztású dolgozója, országgyűlési képviselő, állami vezető, a központi költségvetési szerv, a központi államigazgatási szerv, illetve ezek területi szerveinek vezető beosztású dolgozója gyanúsítható megalapozottan, illetve elkövetőként kizárólag az ebben a pontban felsorolt személyek valamelyike jöhet szóba, vagy a bűncselekményt e személyek vonatkozásában követik el, továbbá a nemzetközi közélet tisztasága ellen elkövetett bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VIII. Cím); a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §); a bűnszervezetben (1978. évi IV. törvény 137. § 8. pont) elkövetett bármely bűncselekmény; a gazdasági életben súlyos következményekkel járó csődbűncselekmény [1978. évi IV. törvény 290. § (4) bekezdés], a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban (1978. évi IV. törvény 296/B. §), a pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303. és 303/A. §) és a költségvetési csalás súlyosabban minősülő esetei [1978. évi IV. törvény 310. § (4)-(5) bekezdés] és azok a bűncselekmények is, amelyek büntethetősége az 1978. évi IV. törvény 33. § (2) bekezdése alapján nem évül el.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései alapján a 2013. július 1-je után indult nyomozásokban kell eljárni.

35. §

A Be. 572. § (1) bekezdésének alkalmazása során a bíróság a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását az ügyész indítványára vagy hivatalból elrendeli akkor is, ha

a) az elkövetőt az 1978. évi IV. törvény 91/A. § b) pontja alapján a szabadságvesztés végrehajtandó része alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és az újabb bűncselekmény miatt eljáró bíróság a végrehajtás iránt nem intézkedett,

b) az elítéltet az 1978. évi IV. törvény 91/A. § c) pontja alapján a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és az újabb bűncselekmény miatt eljáró bíróság a végrehajtás iránt nem intézkedett.

2. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosítása

36. §

(1) Az 1978. évi IV. törvény 313/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 313/B-313/D. § alkalmazásában készpénz-helyettesítő fizetési eszközön a hitelintézetekről szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, illetve a kincstári kártyát, az utazási csekket, a személyi jövedelemadóról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott utalványt és a váltót kell érteni, feltéve, hogy kivitelezése, kódolása vagy a rajta lévő aláírás folytán a másolás, a meghamisítás vagy a jogosulatlan felhasználás ellen védett. A külföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a belföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel azonos védelemben részesül."

(2) Hatályát veszti az 1978. évi IV. törvény 213. §-a, 214. §-a, 215. §-a, 220. §-a, 257. §-a, 272. §-a, 278. §-a, 293. §-a, 297/A. §-a, 298/A. §-a, 301-302. §-a, 328. §-a, 336/A. §-a, 336/B. §-a és 337. §-a.

3. A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása

37. §

A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) 2. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A Magyarországon élő elítélt köteles a lakcímadataiban (1akóhely, tartózkodási hely) történő változást a változás bekövetkeztétől számított három munkanapon belül a büntetés vagy az intézkedés végrehajtásáért felelős szervnek, ha ez nem ismert, a büntetés-végrehajtási bírónak bejelenteni. A kötelezettség elmulasztása miatt a büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy a végrehajtásért felelős szerv kezdeményezésére rendbírságot szab ki. Erre az elítéltet az ítélet kihirdetésekor, továbbá a végrehajtás során adott tájékoztatásakor vagy a részére kiadott idézésben, felhívásban figyelmeztetni kell."

38. §

A Bv. tvr. 5/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5/A. § (1) A pártfogó felügyelő általi megkeresésre a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 71. §-ában foglaltak értelemszerűen irányadók azzal, hogy

a) a (3) bekezdés szerinti megkeresés nem teljesítése miatt a pártfogó felügyelő rendbírság kiszabását kezdeményezheti a büntetés-végrehajtási bírónál;

b) a (4) és az (5) bekezdés szerinti megkeresés nem teljesítése miatt a pártfogó felügyelő rendbírság kiszabását kezdeményezheti a bíróságnál vagy az ügyésznél. Ha az feladatának ellátásához szükséges, a pártfogó felügyelő a bíróságtól, az ügyésztől, a nyomozó hatóságtól vagy a büntetés-végrehajtási szervtől is kérhet adatokat, iratokat és felvilágosítást.

(2) A pártfogó felügyelő megkeresés útján az (1) bekezdésben meghatározott szervektől, illetve szervezetektől a (3)-(6) bekezdésben meghatározott célból a feladata ellátása során az elítélt alábbi személyes adatait veheti át és kezelheti:

a) a természetes személyazonosító és a lakcímadatait,

b) Társadalombiztosítási Azonosító Jelét,

c) az 5/B. §-ban meghatározott bűnügyi személyes adatait,

d) a családi állapotára és körülményeire vonatkozó adatokat,

e) a lakáskörülményeire vonatkozó adatokat,

f) a tanulói jogviszonyának adatait,

g) az iskolai végzettségére, szakmai képesítésére vonatkozó adatokat,

h) a foglalkozására, munkahelyére vonatkozó adatokat,

i) az egészségi állapotára, esetleges káros szenvedélyeire vonatkozó adatokat,

j) a vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozó adatokat.

(3) A pártfogó felügyelő a közérdekű munka végrehajtása érdekében, ha ez feladatának ellátásához szükséges, a (2) bekezdés a)-c) és f)-i) pontjában meghatározott adatokat veheti át és kezelheti.

(4) A pártfogó felügyelő a pártfogó felügyelet végrehajtása érdekében, ha ez feladatának ellátásához szükséges, a (2) bekezdésben meghatározott valamennyi adatot átveheti és kezelheti.

(5) A pártfogó felügyelő pártfogó felügyelői vélemény, környezettanulmány vagy jelentés elkészítése érdekében, ha ez feladatának ellátásához szükséges, a (2) bekezdés a)-b) és d)-j) pontjában meghatározott adatokat átveheti és kezelheti a Be. 114/A. § (5) bekezdésében foglaltak szerint.

(6) A pártfogó felügyelő az utógondozás ellátása érdekében, ha ez feladatának ellátásához szükséges, a (2) bekezdés a)-b) és f)-h) pontjában meghatározott adatokat veheti át és kezelheti."

39. §

A Bv. tvr. a következő 5/B. §-sal egészül ki:

"5/B. § (1) A pártfogó felügyelő a közérdekű munka és a pártfogó felügyelet végrehajtása érdekében az érintett következő bűnügyi személyes adatait igényelheti és veheti át a bűnügyi nyilvántartó szervtől:

a) a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 11. § (1) bekezdés c)-l) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott adatokat,

b) a Bnytv. 16. § c)-l) pontjában és (2) bekezdés j) pontjában meghatározott adatokat, ha az érintettel szemben kényszergyógykezelést rendeltek el,

c) a Bnytv. 28. § b)-d) pontjában meghatározott adatokat, ha a terhelttel szemben lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet, előzetes letartóztatást vagy ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el.

(2) Az (1) bekezdés alapján átvett adatokat törölni kell, ha azokat a bűnügyi nyilvántartásból törölték, vagy ha a közérdekű munkát, illetve a pártfogó felügyeletet végrehajtották, vagy azok végrehajtása megszűnt."

40. §

A Bv. tvr. az 5/B. §-t követően a következő 5/C. §-sal egészül ki:

"5/C. § (1) A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XIX. Fejezet] sértettjét kérelmére értesíteni kell az elítélt véglegesen vagy feltételesen történő szabadon bocsátásáról és a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakításáról. A kérelmet a büntető ügyben első fokon eljárt bíróságnál kell benyújtani, és abban meg kell jelölni, hogy milyen lakcímre kéri a sértett az értesítést. A sértett a kérelmét, annak a bírósághoz történő bejelentésével visszavonhatja.

(2) A szabadságvesztést foganatosító büntetés-végrehajtási intézet a bíróság értesítése alapján a sértetti kérelmet a nyilvántartásban rögzíti, és a sértett által megadott lakcímre a szabadulás előtt egy hónappal, félbeszakítás engedélyezése esetén haladéktalanul a sértettnek értesítést küld a szabadon bocsátás időpontjáról. A büntetés-végrehajtási intézet és a bíróság a sértett kérelmét, a sértett nevét és lakcímét zártan kezeli, és biztosítja, hogy ezek az adatok ne jussanak az elítélt a tudomására."

41. §

(1) A Bv. tvr. 6. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetésvégrehajtási bíró)

"b) az e törvényben meghatározott esetekben iratok alapján hozhatja meg a döntést, ez esetben beszerzi az ügyész és az elítélt nyilatkozatát, az ügyész és az elítélt a nyilatkozatát a bíróság felhívásától számított nyolc napon belül teheti meg; egyéb esetekben, vagy ha azt szükségesnek tartja, az elítéltet meghallgatja, bizonyítás felvétele esetén tárgyalást tart, az ügyész és a védő az elítélt meghallgatásán jelen lehet; ha az elítélt fogva van, a büntetés-végrehajtási bíró a meghallgatást, illetve a tárgyalást a büntetés-végrehajtási intézetben tartja,"

(2) A Bv. tvr. 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az e fejezetben szabályozott eljárásokat - eltérő rendelkezés hiányában - annak a büntetésvégrehajtási intézetnek, illetve javítóintézetnek a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, ahol az elítélt a büntetését tölti, illetve ahol a javítóintézeti nevelést végrehajtják. A közérdekű munkával és a pártfogó felügyelettel kapcsolatos e fejezetben szabályozott eljárásokat - eltérő rendelkezés hiányában - a végrehajtásért felelős kormányhivatal pártfogó felügyelői szolgálatának székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le."

(3) A Bv. tvr. 6. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Az e fejezetben szabályozott eljárások közül azokban, amelyeknél e törvény az elítélt meghallgatását nem írja elő, a büntetés-végrehajtási bíró feladatait önálló aláírási joggal a törvényszék elnöke által kijelölt bírósági titkár is elláthatja. A bírósági titkár a döntését iratok alapján hozza meg."

42. §

A Bv. tvr. 6/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A büntetés-végrehajtási bíró a büntetés vagy a kényszergyógykezelés végrehajtása érdekében lakcímfigyelést, körözést rendelhet el, illetve elfogatóparancsot bocsáthat ki annak az ismeretlen helyen tartózkodó elítéltnek, illetve kényszergyógykezeltnek a felkutatása érdekében, aki

a) a büntetés-végrehajtási intézetből megszökött,

b) a büntetés-végrehajtási intézetből vagy a javítóintézetből engedély nélkül távozott,

c) a büntetés-végrehajtási intézetből vagy a javítóintézetből engedéllyel távozott, de jogellenesen nem tért vissza,

d) a jogerősen kiszabott szabadságvesztés vagy elzárás letöltését nem kezdte meg,

e) a jogerősen kiszabott közérdekű munkát nem kezdte meg, vagy azt jogellenesen megszakította,

f) a jogerősen elrendelt kényszergyógykezelés végrehajtását nem kezdte meg."

43. §

A Bv. tvr. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § (1) A szabadságvesztés fokozatának megváltoztatása [28/A. § (1)-(2) bekezdés], valamint az enyhébb fokozat kijelöléséről szóló határozat hatályon kívül helyezése [28/A. § (1a) bekezdés] iránt a büntetés-végrehajtási intézet tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bíróhoz.

(2) A szabadságvesztés fokozatának megváltoztatását az elítélt vagy védője is kezdeményezheti. A kérelmet a büntetés-végrehajtási intézet - értékelő véleményével és javaslatával együtt - tizenöt napon belül továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz. Ha az enyhébb fokozat kijelölését a törvény kizárja [28/A. § (3) bekezdés], vagy ha az egy éven belül ismételten előterjesztett kérelem új körülményre nem hivatkozik, az értékelő vélemény és a javaslat elkészítését a büntetés-végrehajtási intézet mellőzheti.

(3) Enyhébb végrehajtási fokozat kijelölése iránti előterjesztés és kérelem tárgyában a büntetésvégrehajtási bíró az iratok alapján hozhatja meg a döntést.

(4) A büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet érdemi indokolás nélkül elutasíthatja, ha

a) az enyhébb fokozat kijelölését e törvény kizárja,

b) az elítélt vagy a védője a hat hónapon belül ismételten előterjesztett kérelemben új körülményre nem hivatkozik, ide nem értve azt az esetet, ha a korábbi kérelem elutasítását követően a 28/A. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti idő elteltével nyújtanak be újbóli kérelmet.

(5) Enyhébb fokozat kijelölése, valamint a fokozat megváltoztatása vagy az enyhébb fokozat kijelöléséről szóló határozat hatályon kívül helyezése iránt tett előterjesztés elutasítása esetén a bűnügyi költséget az állam viseli."

44. §

A Bv. tvr. 7/A. §-a a következő (2a)-(2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása iránti előterjesztés tárgyában a büntetésvégrehajtási bíró az iratok alapján hozhatja meg a döntést; az elítélt vagy a védő által benyújtott kérelem tárgyában - a (2b) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - meghallgatást tart.

(2b) A büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet érdemi indokolás nélkül elutasíthatja, ha

a) az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását e törvény kizárja,

b) az elítélt vagy a védője a hat hónapon belül ismételten előterjesztett kérelemben új körülményre nem hivatkozik, ide nem értve azt az esetet, ha a korábbi kérelem elutasítását követően a 28/B. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti idő elteltével nyújtanak be újbóli kérelmet."

45. §

A Bv. tvr. 7/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az (1)-(3) bekezdés irányadó az elzárásra ítéltnek és a szabálysértési elzárást töltő elkövetőnek, valamint az előzetesen letartóztatottnak a magánelzárás fenyítést kiszabó határozat elleni fellebbezése elbírálására."

46. §

A Bv. tvr. a 7/C. §-t követően a következő alcímmel és 7/D. §-sal egészül ki:

"A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárása

7/D. § (1) A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek alapján történő kizárására a büntetés-végrehajtási intézet tesz előterjesztést - a szabadságvesztés foganatba vételekor - a büntetés-végrehajtási bíróhoz.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró az előterjesztés érkezésétől számított öt napon belül dönt.

(3) A feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárásának mellőzése esetén a bűnügyi költséget az állam viseli."

47. §

A Bv. tvr. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a magatartási szabályok súlyos megszegése miatt a feltételes szabadság megszüntetésének lehet helye, az ügyész az elítélt tartózkodási helye szerint illetékes büntetésvégrehajtási bírónak indítványt tesz. Ha az elítélt - az elfogása előtt - a hatóság elől elrejtőzött vagy elrejtőzésétől, illetve attól, hogy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el, alaposan tartani kell, az ügyész, az indítvány benyújtása után pedig a büntetés-végrehajtási bíró elrendelheti a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét. A szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételére a Be. előzetes letartóztatás tartamára vonatkozó rendelkezései az irányadók."

48. §

A Bv. tvr. 10. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

"A munkahely kijelöléséről szóló határozat és az új munkahely kijelölése iránti kérelem elutasítása elleni fellebbezés elbírálása

10. § (1) A munkahely, illetve az új munkahely kijelöléséről szóló határozat ellen bejelentett fellebbezésről a büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján dönt. Az elítélt vagy a védő fellebbezése esetén a büntetés-végrehajtási bíró beszerzi az ügyész nyilatkozatát, az ügyész fellebbezése esetén az elítélt nyilatkozatát. A büntetés-végrehajtási bíró a fellebbezést az ügyész, illetve az elítélt nyilatkozatának a beérkezésétől számított tizenöt napon belül bírálja el. A büntetés-végrehajtási bíró végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró a munkahely, illetve az új munkahely kijelöléséről szóló határozatot

a) helybenhagyja, ha a fellebbezés alaptalan, vagy

b) hatályon kívül helyezi és a pártfogó felügyelőt új eljárás lefolytatására utasítja.

(3) Az elítélt új munkahely kijelölése iránti kérelmét elutasító határozat ellen bejelentett fellebbezésének elbírálására az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A bűnügyi költséget az állam viseli."

49. §

(1) A Bv. tvr. 11/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közérdekű munka megtagadása vagy nem teljesítése miatt annak szabadságvesztésre történő átváltoztatása iránt az ügyész a pártfogó felügyelő jelentése alapján tesz indítványt a büntetésvégrehajtási bírónak."

(2) A Bv. tvr. 11/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Ha az elítélt felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejét tölti, a közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatásakor a büntetés-végrehajtási bíró határozatában megállapítja, hogy a próbaidő az átváltoztatott szabadságvesztés tartamával meghosszabbodik [Btk. 86. § (2)-(3) bekezdés]."

50. §

A Bv. tvr. a 11/A. §-t követően a következő 11/B. §-sal egészül ki:

"11/B. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyész indítványára a Btk. 49. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén - az iratok alapján - a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre változtatja át.

(2) A bűnügyi költséget az állam viseli.

(3) Az (1) bekezdés alapján átváltoztatott közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztésre halasztás nem engedélyezhető."

51. §

A Bv. tvr. a 11./B §-t követően a következő alcímmel és 11/C. §-sal egészül ki:

"A pénzbüntetés átváltoztatása szabadságvesztésre

11/C. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyész indítványára a Btk. 51. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén - az iratok alapján - a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre változtatja át.

(2) Ha az elítélt felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejét tölti, a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatásakor a büntetés-végrehajtási bíró határozatában megállapítja, hogy a próbaidő az átváltoztatott szabadságvesztés tartamával meghosszabbodik [Btk. 86. § (2)-(3) bekezdés].

(3) Az átváltoztatást kimondó végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

(4) A bűnügyi költséget az állam viseli.

(5) A büntetés-végrehajtási bíró a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés megkezdésére fontos okból halasztást engedélyezhet. Határozathozatal előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el. E végzés ellen fellebbezésnek nincs helye."

52. §

A Bv. tvr. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § (1) A büntetés-végrehajtási intézet a pártfogó felügyeletnek a feltételes szabadságra bocsátáskor való elrendelése [Btk. 69. § (1) bekezdés b) pont] iránt a feltételes szabadságra bocsátás esedékessége előtt tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bíróhoz.

(2) A határozat meghozatala előtt a büntetés-végrehajtási bíró - feltéve, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontjáig rendelkezésre álló idő legalább három hónap - pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el külön magatartási szabály előírása érdekében.

(3) A büntetés-végrehajtási bíró a pártfogó felügyelet elrendeléséről a feltételes szabadságra bocsátásról szóló határozattal dönt, ha az elítélt pártfogó felügyeletét rendeli el, külön magatartási szabályt írhat elő.

(4) A pártfogó felügyelet kötelező alkalmazása esetén a büntetés-végrehajtási intézet a feltételes szabadságra bocsátás tárgyában megtett előterjesztéshez kapcsolódóan a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előtt legalább három hónappal előterjesztést tehet a büntetés-végrehajtási bíróhoz - külön magatartási szabály előírása érdekében - pártfogó felügyelői vélemény beszerzése iránt, ha ez az eredményesebb megelőzés érdekében szükséges.

(5) A (4) bekezdés szerinti előterjesztés alapján a büntetés-végrehajtási bíró pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el, és a pártfogó felügyelet alkalmazásának megállapításával külön magatartási szabályt írhat elő.

(6) A pártfogó felügyelő a (2) és (5) bekezdésben írt pártfogó felügyelői vélemény elkészítése érdekében az elítéltet a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előtt legalább két hónappal a büntetés-végrehajtási intézetben meghallgatja, és vele ettől az időponttól kezdődően rendszeresen kapcsolatot tarthat.

(7) Az e §-ban szabályozott eljárásokban a bűnügyi költséget az állam viseli."

53. §

A Bv. tvr. a következő 13/A. §-sal egészül ki:

"13/A. § (1) A Btk. 70. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a pártfogó felügyelő jelentést készít, és annak megküldésével a pártfogó felügyelet megszüntetésére tesz javaslatot az ügyésznek.

(2) Az ügyész indítványára a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt pártfogó felügyeletét megszünteti, ha a pártfogó felügyelet fele része, de legalább egy év eredményesen eltelt, és annak szükségessége már nem áll fenn. A büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján hozhatja meg a döntést.

(3) Az ítéletben, illetve a bíróság határozatában előírt magatartási szabályok megváltoztatása iránt a pártfogó felügyelő tesz javaslatot a büntetés-végrehajtási bírónak. A magatartási szabályok megváltoztatása iránti javaslatnak a pártfogolt kérelme alapján is helye van.

(4) A pártfogolt kérelme esetén a büntetés-végrehajtási bíró a pártfogó felügyelőt meghallgathatja, és pártfogó felügyelői véleményt szerezhet be.

(5) A pártfogó felügyelet megszüntetése és a magatartási szabályok megváltoztatása esetén a bűnügyi költséget az állam viseli."

54. §

A Bv. tvr. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § (1) Ha a szabadságvesztést az ítélet szerint fiatalkorúak börtönében vagy fiatalkorúak fogházában kell végrehajtani, de az elítélt a huszonegyedik életévét a büntetés végrehajtásának megkezdése előtt betölti, az első fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján a Btk. 37. §-a szerint meghatározza a szabadságvesztés fokozatát, ennek során a Btk. 35. § (2) bekezdése alapján a törvényben meghatározottnál eggyel enyhébb végrehajtási fokozatot is meghatározhat.

(2) Ha a fiatalkorúak börtönében vagy a fiatalkorúak fogházában levő elítélt a szabadságvesztés végrehajtása alatt betölti a huszonegyedik életévét, a szabadságvesztés fokozatának a Btk. 37. §-a alapján történő meghatározása, valamint a fiatalkorú végrehajtás során tanúsított magatartására figyelemmel a Btk. 35. § (2) bekezdésének alkalmazása iránt a büntetés-végrehajtási intézet tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bíróhoz.

(3) Ha az előterjesztés a Btk. 35. § (2) bekezdésének alkalmazására is irányult, a büntetésvégrehajtási bíró meghallgatást tart, egyéb esetben a büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján a Btk. 37. § -a szerint meghatározza a szabadságvesztés fokozatát. A büntetés-végrehajtási bíró a szabadságvesztés fokozatának meghatározásakor a Btk. 35. § (2) bekezdése alapján a törvényben

meghatározottnál eggyel enyhébb végrehajtási fokozatot is meghatározhat azzal, hogy az ott meghatározott szempontokon túl a fiatalkorúnak a szabadságvesztés végrehajtása során tanúsított magatartását is vizsgálni kell.

(4) A bűnügyi költséget az állam viseli."

55. §

A Bv. tvr. a 14. §-t követően a következő alcímmel és 14/A. §-sal egészül ki:

"Az elévülés megállapítása

14/A. § A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyész indítványára, iratok alapján megállapítja a büntetés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajthatóságának kizártságát a 18. § szerinti elévülés bekövetkezése miatt."

56. §

A Bv. tvr. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az intézeti tanács az előterjesztést az ideiglenes elbocsátás esedékessége előtt legalább három hónappal teszi meg a büntetés-végrehajtási bíróhoz, és abban - ha ez a fiatalkorú további fejlődése és a megelőzés érdekében szükséges - külön magatartási szabály előírása érdekében pártfogó felügyelői vélemény beszerzésére is javaslatot tehet."

57. §

A Bv. tvr. 16. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

"Javítóintézeti nevelés átváltoztatása szabadságvesztésre

16. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyész indítványára a Btk. 122. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén - az iratok alapján - a javítóintézeti nevelést vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre változtatja át.

(2) A bűnügyi költséget az állam viseli.

(3) Az (1) bekezdés alapján átváltoztatott javítóintézeti nevelés helyébe lépő szabadságvesztésre halasztás nem engedélyezhető."

58. §

A Bv. tvr. III. fejezete helyébe a következő fejezet lép:

"III. fejezet

A büntetések és az intézkedések végrehajtását kizáró okok

17. § A büntetés vagy intézkedés végrehajtását kizárja

a) az elítélt halála,

b) az elévülés,

c) a kegyelem,

d) törvényben meghatározott egyéb ok.

Az elévülés

18. § (1) A szabadságvesztés végrehajthatósága elévül

a) tizenöt évi szabadságvesztés vagy ennél súlyosabb büntetés esetén húsz év,

b) tízévi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztés esetén tizenöt év,

c) ötévi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztés esetén tíz év,

d) öt évet el nem érő tartamú szabadságvesztés esetén öt év

elteltével.

(2) Az elzárás, a közérdekű munka, a pénzbüntetés, a kitiltás és a sportrendezvények látogatásától eltiltás végrehajthatósága öt év elteltével évül el.

(3) A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás és a közügyektől eltiltás végrehajthatósága

a) ötévi vagy ezt meghaladó tartam esetén tíz év,

b) öt évet el nem érő tartam esetén öt év

elteltével évül el.

(4) A javítóintézeti nevelés végrehajthatósága három év elteltével évül el.

(5) Nem évül el

a) az emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet) miatt kiszabott,

b) a háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet) miatt kiszabott,

c) az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet 11. és 13. §-ában meghatározott egyéb háborús bűntettek miatt kiszabott tizenöt évig tartó vagy ennél súlyosabb,

d) az életfogytig tartó

szabadságvesztés végrehajthatósága.

18/A. § (1) Az elévülés határideje a büntetést vagy az intézkedést kiszabó határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha pedig a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztik, a próbaidő leteltének a napjával kezdődik.

(2) Ha az elítélt a szabadságvesztés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtása alatt megszökik, az elévülés határideje a szökés napjával ismét elkezdődik.

(3) A szabadságvesztés mellett kiszabott büntetés elévülésének határideje a szabadságvesztés végrehajtása befejezésének vagy a végrehajthatósága megszűnésének napján kezdődik.

(4) Az elévülést félbeszakítja az elítélt ellen a büntetés vagy az intézkedés végrehajtása végett tett intézkedés. Az elévülést minden olyan hatósági intézkedés félbeszakítja, amelyet a büntetés végrehajtásának előbbre vitele érdekében foganatosítottak. A félbeszakítás napjával az elévülés ismét elkezdődik.

Kegyelem

18/B. § (1) A kegyelmi jogkör gyakorlója az elítélt büntetését vagy a vele szemben alkalmazott próbára bocsátást, jóvátételi munkát és javítóintézeti nevelést kegyelemből elengedheti vagy mérsékelheti.

(2) Kegyelmi rendelkezés kizárólag még végre nem hajtott büntetésre vagy intézkedésre vonatkozhat. A kegyelem gyakorlása szempontjából a kiutasítás mindaddig nem tekinthető végrehajtottnak, amíg annak tartama el nem telt.

(3) Ha a kegyelmi jogkör gyakorlója az elítéltet kegyelemben részesíti, a büntetőjogi következmények [Btk. 98. § (3) bekezdés] - ellenkező rendelkezés hiányában - az ítéletben kiszabott büntetéshez igazodnak.

(4) Ha a köztársasági elnök a büntetés végrehajtását kegyelemből próbaidőre felfüggeszti, a próbaidő és a mentesítés hatályának beálltához szükséges időtartam a kegyelmi elhatározás keltének napján kezdődik.

Egyes büntetések végrehajtásának kizárása

18/C. § Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a határozott ideig tartó szabadságvesztés, az elzárás és a közérdekű munka nem hajtható végre."

59. §

A Bv. tvr. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A félbeszakítás tartama alatt az elévülés nyugszik."

60. §

A Bv. tvr. a 22. §-t követően a következő 22/A. §-sal egészül ki:

"22/A. § (1 ) Az elítélt felügyelettel vagy anélkül meglátogathatja a súlyos beteg hozzátartozóját, részt vehet a hozzátartozója temetésén. A büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka elrendelheti bilincs használatát, kivételesen a végrehajtás biztonsága érdekében vagy közbiztonsági érdekből megtagadhatja a látogatás, illetve a temetésen való részvétel engedélyezését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendkívüli eltávozás az öt napot nem haladhatja meg, annak tartama a szabadságvesztésbe beszámít."

61. §

A Bv. tvr. a 23. §-t követően a következő 23/A-23/E. §-sal egészül ki:

"23/A. § (1) Az elítéltet a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből ki kell zárni, ha a határozott ideig tartó szabadságvesztés letöltését önhibájából határidőben nem kezdte meg.

(2) Az elítéltet erre a következményre a szabadságvesztés megkezdésére kiadott felhívásban, halasztás engedélyezése esetén a határozatban figyelmeztetni kell.

23/B. § (1) A szabadságvesztésre ítélt feltételes szabadságra bocsátható, ha

a) a büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartására, valamint arra a készségére tekintettel, hogy törvénytisztelő életmódot fog folytatni alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető, és

b) a határozott ideig tartó szabadságvesztésnek a Btk. 38. § (2) bekezdése szerinti vagy a bíróság által az ítéletben megállapított részét, az életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a bíróság által a Btk. 43. § (1) bekezdése alapján az ítéletben meghatározott tartamot letöltötte.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró a határozott ideig tartó szabadságvesztésből feltételes szabadágra bocsátott elítélt pártfogó felügyeletét (Btk. 69. §) rendelheti el, és az elítélt számára a Btk. 71. § (2)-(3) bekezdése alapján külön magatartási szabályokat írhat elő.

(3) A büntetés-végrehajtási bíró az életfogytig tartó szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátott elítélt számára a Btk. 71. § (2)-(3) bekezdése alapján külön magatartási szabályokat írhat elő.

23/C. § (1) Ha az elítélttel szemben több határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztést kell végrehajtani, és a szabadságvesztések folyamatos végrehajtása során a bíróság az elítéltet bármely szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátotta, a feltételes szabadság mindaddig nem kezdhető meg, amíg az elítélt más szabadságvesztést - ide nem értve a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést - tölt.

(2) Ha a bíróság az elítéltet több szabadságvesztésből bocsátotta feltételes szabadságra, az elítélt ezeket párhuzamosan tölti.

(3) A párhuzamosan töltött feltételes szabadságok mindegyikénél külön kell vizsgálni, hogy a feltételes szabadság megszüntetésének a Btk. 40. § (1) bekezdésében meghatározott valamely feltétele fennáll-e.

23/D. § (1) Ha a határozott idejű szabadságvesztésből vagy az életfogytig tartó szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátott elítélt a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi, a büntetés-végrehajtási bíró a feltételes szabadságot megszünteti.

(2) A párhuzamosan töltött feltételes szabadságok mindegyikénél külön kell vizsgálni, hogy a feltételes szabadság megszüntetésének az (1) bekezdésben meghatározott feltétele fennáll-e.

23/E. § Ha az összbüntetési ítélet olyan időpontban emelkedik jogerőre, amikor az elítélt az összbüntetésként megállapított szabadságvesztést már kitöltötte, és az elítélttel szemben más ügyben kiszabott szabadságvesztést kell foganatba venni, a végrehajtásra kerülő szabadságvesztés tartamába be kell számítani azt az időtartamot, amennyivel az elítélt által kitöltött szabadságvesztés tartama meghaladja az összbüntetésként megállapított szabadságvesztés tartamát."

62. §

A Bv. tvr. 25. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szabadságvesztés végrehajtása során biztosítani kell az elítélt)

"b) elhelyezését, élelmezését, ruházatát és - ha e törvény másként nem rendelkezik - a hatályos egészségügyi, társadalombiztosítási, egészségbiztosítási jogszabályok, illetve a kötelező szakmai eljárásrend szerinti egészségügyi ellátását,"

63. §

(1) A Bv. tvr. 28/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az elítélt megváltozott magatartására figyelemmel a bíróság az (1) bekezdés alapján hozott határozatát hatályon kívül helyezheti."

(2) A Bv. tvr. 28/A. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Enyhébb végrehajtási fokozat nem jelölhető ki, ha)

"e) az elítélt olyan életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést tölt, amelyből nem bocsátható feltételes szabadságra."

64. §

A Bv. tvr. a 28/B. §-t követően a következő 28/C. §-sal egészül ki:

"28/C. § (1) A szabadságvesztés végrehajtási fokozatára vonatkozó általános szabályok a különleges biztonságú zárkában vagy körleten történő elhelyezés esetén annak végrehajtási rendjéhez igazodnak.

(2) A különleges biztonságú zárkában vagy körleten elhelyezett elítélt a büntetés-végrehajtási intézet területén engedéllyel és felügyelettel mozoghat, zárkáját zárva kell tartani."

65. §

A Bv. tvr. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"32. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt elveszti a személyi szabadságát.

(2) A szabadságvesztés végrehajtása alatt

a) szünetelnek azok az állampolgári jogok és kötelezettségek, amelyek a büntetés végrehajtására tekintettel nem gyakorolhatóak,

b) szünetelnek azok az állampolgári jogok, amelyekre - ha a bíróság az elítéltet eltiltotta a közügyek gyakorlásától - a közügyektől eltiltás hatálya kiterjed,

c) korlátozottan érvényesíthetők azok a jogok és állampolgári kötelezettségek, amelyekről törvény így rendelkezik, vagy amelyek gyakorlásában, illetve teljesítésében az elítélt akadályozva van."

66. §

A Bv. tvr. 33. § (1) bekezdés f)-g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az elítélt köteles - különösen -)

"f) alávetni magát a jogszabályban előírt kötelező vagy egészségi állapotának megítéléséhez szükséges orvosi vizsgálatnak és a jogszabály szerint kötelező, illetve életmentő gyógykezelésnek, a műtétre az egészségügyi jogszabályok az irányadók;

g) a tartására fordított költséghez hozzájárulni, kivéve, ha önhibáján kívüli okból nem dolgozik, és nem részesül nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban."

67. §

(1) A Bv. tvr. 36. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elítélt jogosult)

"f) munkahelyi vagy üzemi baleset esetén baleseti ellátásra és baleseti egészségügyi szolgáltatásra;"

(2) A Bv. tvr. 36. § (1) bekezdése a következő p)-q) ponttal egészül ki:

(Az elítélt jogosult)

"p) az ellene folyamatban lévő büntetőeljárás során a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság által elektronikus eszközön átadott iratokba vagy az ellene folyamatban volt büntetőeljárásban keletkezett iratról elektronikus eszközön kiadott másolatba történő betekintéshez a büntetés-végrehajtási intézet által biztosított eszközt igénybe venni;

q) a már megállapított nyugellátásának, korhatár előtti ellátásának, szolgálati járandóságának, valamint egyéb rendszeres pénzbeli juttatásának a meghatalmazott személy kezéhez vagy a büntetés-végrehajtási intézethez folyósítására, továbbá a saját jogon járó családi pótléknak a letéti számláján való elhelyezésére."

(3) A Bv. tvr. 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A terhes és a kisgyermekes elítélt nőnek az egészségét védő és a gyermek fejlődését szolgáló, e törvényben nem szabályozott jogai nem korlátozhatók. Ha a szülésre a szabadságvesztés végrehajtása alatt kerül sor, és az együttes elhelyezést kizáró ok nem áll fenn, a gyermeket egyéves koráig az anyjával együtt kell elhelyezni."

(4) A Bv. tvr. 36. §-a a következő (4a)-(4c) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az anya és a gyermek együttesen nem helyezhető el, ha

a) az anya a gyermek gondozását nem vállalja,

b) a bíróság a szülői felügyeletet az anya valamennyi gyermekével kapcsolatosan megszüntette,

c) az anya ellen a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt eljárás indult,

d) az anya egészségi állapota miatt a gyermek gondozását, nevelését nem tudja ellátni. Ez utóbbi esetben, ha az anya a gyermekét szoptatja, a gyermek a büntetés-végrehajtási intézet anya-gyermek körletén elhelyezhető.

(4b) A gyermek felett szülői felügyeletet gyakorló vagy a gyermekkel kapcsolattartásra jogosult másik szülő, valamint a gyám részére heti egy alkalommal a kapcsolattartást és a gyermek fejlődéséről a megfelelő tájékoztatást biztosítani kell.

(4c) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a gyermek elhelyezése iránt indított eljárás elbírálására a büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerint illetékes bíróság jogosult."

(5) A Bv. tvr. 36. § (5) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az elítélt állampolgári jogai a következőképpen módosulnak:)

"g) a pénzküldemény küldése és fogadása a jogcím igazolásához, az elítélt nyilatkozatához vagy kapcsolattartói minőség - ideértve a védővel való kapcsolattartást is - fennállásához köthető."

(6) A Bv. tvr. 36. § (6) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetel az elítélt joga)

"e) a (7) és (8) bekezdésben meghatározott kivételekkel a szülői felügyelethez."

(7) A Bv. tvr. 36. §-a a következő (6a)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt részére biztosítani kell, hogy - ha ezzel élni akar - a választójogát gyakorolhassa. Az elítélt a fogvatartás helyén, a választási eljárásra vonatkozó jogszabályok szerint jogosult szavazni, az elítélt személyazonosságát a fogvatartó büntetésvégrehajtási intézet nyilvántartása alapján kell megállapítani. A büntetés-végrehajtási intézet köteles elősegíteni az elítélt választójogának gyakorlását, szükség esetén az elítélt részére félbeszakítást kell engedélyezni, amelynek tartama legfeljebb három nap.

(7) A (4) bekezdés szerinti együttes elhelyezése esetén az anya a gyermek felett a gondozás és a nevelés jogát gyakorolja.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott eseten kívül az elítélt a gyermekével kapcsolattartásra jogosult, és a büntetés-végrehajtási jogviszony keretei között részt vehet a gyermek nevelésében, valamint a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések eldöntésében, kivéve, ha a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette vagy korlátozta.

(9) Ha az elítélt a Btk. XIX. Fejezetében meghatározott valamely bűncselekményt tizennyolcadik életévet be nem töltött sértett sérelmére követte el, vagy a tizennyolcadik életévét be nem töltött sértett ellen elkövetett személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetési körülményeiből a szexuális motívum kimutatható, az elítélt befogadását követően fel kell mérni, hogy mennyire áll fenn a veszélye annak, hogy szabadon bocsátását követően hasonló bűncselekményt fog elkövetni. Ha ennek a lehetősége fennáll, akkor az elítélt részére - önkéntes részvételi alapon - fel kell ajánlani megfelelő viselkedésterápiát vagy más csoportos foglalkozáson való részvételt."

68. §

A Bv. tvr. 50. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a fiatalkorú a Btk. XIX. Fejezet alá tartózó bűncselekményt követett el, a sajátos fejlődési szükségleteit fokozottan figyelemmel kell kísérni, és részére - önkéntes részvételi alapon - fel kell ajánlani megfelelő viselkedésterápiát vagy más csoportos foglalkozáson való részvételt."

69. §

A Bv. tvr. V. fejezete helyébe a következő fejezet lép:

"V. fejezet A közérdekű munka végrehajtása

A közérdekű munka végrehajtásának rendje

60. § (1) A közérdekű munka végrehajtásnak célja, hogy az elítélt a köz érdekében álló munkát végezzen, és hogy az az elítélt bűnismétlése megelőzésének és társadalmi beilleszkedésének az elősegítését is szolgálja.

(2) A közérdekű munka végrehajtásáról a pártfogó felügyelői szolgálat gondoskodik, amely feladatát a központi vagy helyi önkormányzati költségvetési szervekkel vagy ezek intézményeivel, helyi közszolgáltatást végző egyéb szervezetekkel, az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam vagy az önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezetekkel, az egyházi fenntartású intézményekkel, a közhasznú jogállású szervezetekkel, a civil szervezetekkel, valamint a gazdálkodó szervezetekkel (a továbbiakban együtt: munkahely) és az állami foglalkoztatási szervvel együttműködésben látja el.

(3) A kijelölt munkahellyel a közérdekű munka tartamára nem létesül munkaviszony, az elítélt a munkát büntetés-végrehajtási jogviszony keretében végzi.

(4) A közérdekű munka végrehajtása során a napi munkaidő legalább négy óra, legfeljebb tizenkét óra. A közérdekű munkavégzés heti időtartama legalább négy óra, de a negyvennyolc órát nem haladhatja meg. A letöltött közérdekű munkát órákban kell nyilvántartani.

(5) A közérdekű munkát az első munkahely kijelöléséről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül végre kell hajtani. A félbeszakítás, valamint a közérdekű munka szabadságvesztés büntetés vagy előzetes letartóztatás foganatba vétele miatti megszakításának tartama e határidőbe nem számít be. Ha két éven belül a közérdekű munkát az elítélt önhibájából nem végzi el, a pártfogó felügyelő jelentést készít, és a 67/C. § (2) bekezdése szerint kezdeményezi az ügyésznél a közérdekű munka szabadságvesztésre való átváltoztatásának indítványozását.

(6) A közérdekű munka végrehajtása során az elítélt jogosult

a) a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokban meghatározott védelemre,

b) ha a munkakör jellege indokolja, a munkahely által biztosított munkaruházatra és egyéni védőeszköz-ellátásra,

c) munkahelyi vagy üzemi baleset esetén a külön törvény szerinti baleseti ellátásként baleseti egészségügyi szolgáltatásra.

(7) Munkahelyi és üzemi baleset esetén a pártfogó felügyelő és a munkahely képviselője közös jegyzőkönyvet vesz fel, a továbbiakban a munkahely a munkavédelemről szóló törvényben és az egyéb, munkavédelemre vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint jár el.

(8) A közérdekű munka végrehajtása során az elítéltnek az általa okozott kárért való felelősségére, illetve az elítéltet ért kárért a munkahely felelősségére a munka törvénykönyvéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az elítélt anyagi felelősségének a mértékét a hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállalók távolléti díjának figyelembevételével kell megállapítani.

(9) A közérdekű munka végrehajtásának elévülését félbeszakítja, ha az elítélttel szemben szabadságvesztést vagy előzetes letartóztatást vesznek foganatba. Ezeknek a körülményeknek a megszűnéséig az elévülés nyugszik.

61. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv a honlapján megjelentetett tájékoztatóban ismerteti a munkahelyekkel a közérdekű munkára ítéltek igénybevételének lehetőségét.

(2) Az állami foglalkoztatási szerv a közérdekű munka szervezése céljából a közérdekű munka végzésére kijelölhető munkahelyekről foglalkoztatói nyilvántartást (a továbbiakban foglalkoztatói nyilvántartás) vezet. Az állami foglalkoztatási szerv a büntetőügyben kiszabott közérdekű munka végrehajtásra kijelölhető munkahelyekről vezetett foglalkoztatói nyilvántartást és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) alapján létrehozott közérdekű munka foglalkoztatói nyilvántartásnak a foglalkoztatókra vonatkozó részét egységes rendszerként működteti.

(3) A foglalkoztatói nyilvántartásba közérdekű munka végzésére kijelölhető munkahelyként nyilvántartásba vehető:

a) a központi és a helyi önkormányzati költségvetési szerv,

b) az állami és az önkormányzati fenntartású intézmény,

c) az állami és az önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam vagy az önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet,

d) a helyi közszolgáltatást végző egyéb szervezet,

e) az egyházi fenntartású intézmény,

f) a közhasznú jogállású szervezet,

g) a civil szervezet,

h) a gazdálkodó szervezet.

(4) A (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott munkahelyek kötelesek bejelenteni, a (3) bekezdés d)-h) pontjában meghatározott munkahelyek bejelenthetik az állami foglalkoztatási szerv részére az (5) bekezdés a)-i) pontjában foglalt adatokat.

(5) A foglalkoztatói nyilvántartás tartalmazza

a) a kijelölhető munkahely megnevezését és elérhetőségét,

b) a közérdekű munka jellegét (FEOR), a munkahelynek a tevékenységét (TEÁOR), a közérdekű munkaként végezhető munkakör megnevezését, leírását,

c) a kijelölhető munkahely által igényelt létszámot,

d) a munkavégzés helyét,

e) a munkavégzés tartamát,

f) a napi munkaidő legalacsonyabb és legmagasabb mértékét,

g) az arra vonatkozó adatokat, hogy a közérdekű munka az általános munkarend szerint heti pihenő vagy munkaszüneti napokon végezhető-e,

h) az egy napon foglalkoztatható személyek legkisebb és legnagyobb létszámát,

i) a munkavégzéséhez szükséges

ia) iskolai végzettségre, szakképesítésre,

ib) személyi higiénés alkalmassági vizsgálatra

vonatkozó adatokat.

(6) Az állami foglalkoztatási szerv a honlapján való közzététellel tájékoztatja a pártfogó felügyelői szolgálatot azokról a munkahelyekről, amelyek közérdekű munka végzésére elítéltek kijelölését igénylik.

(7) A pártfogó felügyelő munkahely kijelöléséről szóló értesítése alapján az állami foglalkoztatási szerv átvezeti a változásokat a foglalkoztatói nyilvántartás (5) bekezdés szerinti adatain. Ha a pártfogó felügyelő a munkahely kijelöléséről értesíti a foglalkoztatási szervet, akkor a kijelölt munkahely nem jeleníthető meg a szabálysértési eljárásban kiszabott közérdekű munka, illetve a pénzbírság, helyszíni bírság vagy közigazgatási bírság megváltására vállalt közérdekű munka elvégzésre kijelölhető munkahelyként a foglalkoztatási szerv által a Szabs. tv. alapján vezetett közérdekű munka foglalkoztatói nyilvántartásban.

(8) Ha a foglalkoztatói nyilvántartás alapján a közérdekű munka elvégzésre nincs kijelölhető munkahely, a pártfogó felügyelő arra a Szabs. tv. alapján vezetett közérdekű munka foglalkoztatói nyilvántartás szerinti munkahelyet is kijelölhet.

A munkahely kijelölése

62. § (1) A közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyet az elítélt lakóhelye - ennek hiányában a tartózkodási helye - szerint illetékes kormányhivatal pártfogó felügyelője jelöli ki, a munkahely kijelölése előtt az elítéltet meghallgatja. Evégből az elítéltet a bíróság értesítésének kézhezvételétől számított nyolc napon belül megidézi, egyben az iskolai végzettségére, szakképesítésére és az egészségi állapotára vonatkozó iratok bemutatására hívja fel.

(2) Ha az elítéltnek magyarországi lakóhelye vagy tartózkodási helye nem ismert, az eljárásra a Fővárosi Kormányhivatal pártfogó felügyelője illetékes.

(3) A munkavégzés helyeként elsősorban az elítélt lakóhelye, ennek hiányában, illetve az elítélt kérelmére a tartózkodási helye szerinti munkahelyet kell kijelölni. Az elítélt legkésőbb a meghallgatáson kérheti, hogy a közérdekű munka végrehajtási helyét a tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal pártfogó felügyelői szolgálata jelölje ki.

(4) A munkahely kijelölése előtt a pártfogó felügyelő foglalkoztathatósági szakvélemény kiadása érdekében kezdeményezi az elítélt foglalkoztathatósági vizsgálatát és az elítéltet a vizsgálaton való megjelenésre hívja fel.

(5) Az elítélt köteles a foglalkoztathatósági vizsgálaton megjelenni. A felhívásban az elítéltet figyelmeztetni kell arra, hogy ha a vizsgálaton nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja, akkor a pártfogó felügyelő a közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatását kezdeményezi.

(6) Ha a foglalkoztathatósági vizsgálat elvégzésére jogosult arról értesíti a pártfogó felügyelői szolgálatot, hogy az elítélt a foglalkoztathatósági vizsgálaton nem jelent meg és az elítélt a távolmaradását nem mentette ki, a pártfogó felügyelő jelentést készít az ügyésznek. Az eljárásra a továbbiakban a közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatásának szabályait kell alkalmazni.

63. § (1) Az elítélt a foglalkoztathatósági szakvéleményt köteles bemutatni a pártfogó felügyelőnek, aki ennek alapján - kivéve, ha a közérdekű munkavégzés félbeszakítására okot adó körülmény áll fenn - legkésőbb a foglalkoztathatósági szakvélemény bemutatásától számított tizenöt napon belül a közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyet határozatban jelöli ki.

(2) A munkahely kijelölése előtt a pártfogó felügyelő köteles a kötelezettségeire vonatkozó tájékoztatás mellett egyeztetni a kijelölhető munkahellyel. A kijelölés esetére a kötelezettségek vállalásáról a munkahely vezetője vagy képviseletre jogosult tisztségviselője nyilatkozatot tesz.

(3) A munkahely kijelölésénél az ítélet rendelkezésén túl figyelembe kell venni az elítélt egészségi állapotát, a foglalkoztathatósági szakvéleményt, az elítélt szakképzettségét, szakképesítését és a munkára való alkalmasságát, valamint az elkövetett bűncselekmény jellegét.

(4) A munkavégzés helyeként nem jelölhető ki az a munkahely,

a) ahol az ellátandó munkakört az elítélt - büntetett előéletére vagy a foglalkozástól eltiltás hatályára figyelemmel, vagy egészségi állapota miatt - nem töltheti be,

b) amelynek az elítélt akár a közérdekű munka megkezdése előtt, akár annak végrehajtása alatt vezető tisztségviselője vagy tulajdonosa, vagy abban üzletrésszel rendelkezik,

c) ahol az elítélt a közérdekű munka végrehajtása során a Ptk. szerinti hozzátartozójával kerülne alá-fölérendeltségi vagy elszámolási viszonyba,

d) amelynél a munkába járás költségeit az elítélt előreláthatólag nem tudja fedezni.

(5) A határozatban a pártfogó felügyelő meghatározza a munkavégzés kezdő időpontját.

(6) A munkahely kijelöléséről szóló határozat ellen a kézhezvételtől számított nyolc napon belül az ügyész, az elítélt és védője a büntetés-végrehajtási bíróhoz fellebbezhet. A fellebbezést az ügyben eljárt kormányhivatal pártfogó felügyelői szolgálatánál kell benyújtani. Ha a munkahely kijelöléséről a pártfogó felügyelő meghallgatáson határoz, az elítélt a fellebbezésről nyomban nyilatkozatot tesz, amit jegyzőkönyvbe kell foglalni. A pártfogó felügyelő a fellebbezést a rendelkezésre álló iratokkal együtt a fellebbezési határidő leteltét követően haladéktalanul felterjeszti a székhelye szerint illetékes büntetésvégrehajtási bírónak.

(7) Ha az elítélt a fellebbezésben kizárólag a közérdekű munka megkezdésének az időpontját kifogásolja, a büntetés-végrehajtási bíró a fellebbezést félbeszakítási kérelemként bírálja el.

(8) Ha az elítélt a pártfogó felügyelői meghallgatáson vagy a munkahely kijelöléséről szóló határozattal szemben benyújtott fellebbezésében úgy nyilatkozik, hogy a közérdekű munka elvégzését megtagadja, a pártfogó felügyelő erről jelentést készít az ügyésznek. Az eljárásra a továbbiakban a közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatásának szabályait kell alkalmazni.

64. § (1) A munkahely kijelöléséről - a határozat előkészítése során a munkahellyel való kapcsolatfelvétel alapján -, továbbá a fellebbezés folytán a kijelölés módosításáról haladéktalanul értesíteni kell az elítélt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervet.

(2) A munkahely kijelöléséről szóló jogerős határozatot a pártfogó felügyelő kézbesíti az elítéltnek, és egyben a munkavégzés megkezdésére hívja fel az elítéltet. A felhívásban az elítéltet figyelmeztetni kell arra, hogy a foglalkoztathatósági szakvéleményt a munkahely képviselőjének mutassa be, továbbá arra, hogy ha a kijelölt munkahelyen a felhívás szerinti határidőn belül vagy időpontban nem jelenik meg, akkor a pártfogó felügyelő a közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatását kezdeményezi.

(3) A munkavégzés kezdő időpontjáról a pártfogó felügyelő értesíti a munkahelyet.

65. § (1) Ha munkahely-kijelölés érdekében történő meghallgatáson az elítélt egészségi állapotával összefüggésben olyan adat merül fel, vagy a foglalkoztathatósági szakvélemény alapján - a foglalkoztatási korlátozásokra és a kijelölhető munkahelyekre figyelemmel - megalapozottan arra lehet következtetni, hogy az elítélt ideiglenesen nem lesz foglalkoztatható, és egészségi állapotában a közeli jövőben változás nem várható, a pártfogó felügyelő jelentést készít és a pártfogó felügyelői szolgálat székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak javaslatot tesz a közérdekű munka félbeszakítására.

(2) Ha munkahely-kijelölés érdekében történő meghallgatáson az elítélt egészségi állapotával összefüggésben olyan adat merül fel, vagy a foglalkoztathatósági szakvélemény alapján megalapozottan arra lehet következtetni, hogy az elítélt egészségi állapotában olyan tartós változás következett be, ami a közérdekű munka végrehajtását nem teszi lehetővé, a pártfogó jelentést készít és a pártfogó felügyelői szolgálat székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak javaslatot tesz a közérdekű munka végrehajthatósága megszűnésének a megállapítására.

Új munkahely kijelölése

66. § (1) Az elítélt lakóhelye, ennek hiányában vagy az elítélt kérelmére a tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal pártfogó felügyelője hivatalból vagy az elítélt, illetve a munkahely kérelmére a közérdekű munka végrehajtására új munkahelyet jelöl ki, ha a közérdekű munka

a) a kijelölt munkahelyen nem hajtható végre,

b) végrehajtása

aa) a munkafegyelem biztosítása érdekében vagy

ab) az elítélt személyi körülményeiben történt változás miatt más munkahelyen célszerű,

c) azért nem teljesíthető, mert az elítélt jövedelmi viszonyai miatt nem képes fedezni a kijelölt munkahelyre történő utazás költségeit, és azokat a munkahely sem fizeti meg.

(2) A pártfogó felügyelő új munkahelyet jelöl ki, ha erre a büntetés-végrehajtási bíró, illetve az ügyész felhívja.

(3) Az új munkahely kijelöléséről szóló határozat ellen a kézhezvételtől számított nyolc napon belül az ügyész, az elítélt és védője a büntetés-végrehajtási bíróhoz fellebbezést jelenthet be. Az elítélt és védője az új munkahely kijelölése iránti kérelmet elutasító határozattal szemben is fellebbezéssel élhet. A fellebbezést az ügyben eljárt kormányhivatal pártfogó felügyelői szolgálatánál kell benyújtani. Ha az új munkahely kijelöléséről a pártfogó felügyelő meghallgatáson határoz, az elítélt a fellebbezésről nyomban nyilatkozatot tesz, amit jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(4) A pártfogó felügyelő a fellebbezést a rendelkezésre álló iratokkal együtt a fellebbezési határidő leteltét követően haladéktalanul felterjeszti a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak.

A közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzése, az elítélt és a munkahely kötelezettségei

67. § (1) A közérdekű munka végrehajtását a pártfogó felügyelő ellenőrzi, ennek keretében rendszeresen vizsgálja, hogy az elítélt, illetve a munkahely a közérdekű munka végrehajtásával összefüggő kötelezettségeinek eleget tesz-e.

(2) A pártfogó felügyelő a közérdekű munka végrehajtásának nyilvántartására nyilvántartólapot és jelenléti ívet állít ki, amely tartalmazza

a) az ügy számát,

b) az elítélt természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét és egyéb elérhetőségét,

c) a munkahelyen történő megjelenések időpontját,

d) az egy munkanapon ledolgozott órák számát és munkanaponként az elítélt és a munkahely képviselőjének aláírását,

e) az összesen ledolgozott órák számát.

(3) A közérdekű munka végrehajtása során az elítélt köteles

a) a kijelölt munkahelyen a munkaidő kezdetére munkaképes állapotban megjelenni, és a meghatározott munkaidőben munkát végezni, esetleges hiányzásait orvos által vagy más megfelelő módon igazolni,

b) a kijelölt munkát szakismerete, képessége és legjobb tudása szerint, fegyelmezetten, a kijelölt munkahely képviselőjének az utasításai, vagy ha a munka felügyeletét a pártfogó felügyelő vagy a pártfogó felügyelői asszisztens látja el, az ő utasítása szerint elvégezni,

c) a munkavédelemmel, a tűzvédelemmel, a balesetvédelemmel és a környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokat megtartani,

d) a kijelölt munkahelyen munkát végzőkkel együttműködni, és a munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy más egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi kárt ne idézzen elő,

e) a közérdekű munka végrehajtása során az elítélt a pártfogó felügyelővel köteles együttműködni és számára a szükséges tájékoztatást megadni, a közérdekű munka végrehajtását elősegítő rendelkezéseit megtartani.

(4) A közérdekű munka végrehajtása során a munkahely köteles

a) az elítéltet az ítélet és a kijelölésről szóló határozat szerinti közérdekű munkával, hetente legalább egy napon, napi legalább négy és legfeljebb tizenkét óra közötti tartamban foglalkoztatni,

b) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani,

c) a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni, a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani,

d) az elítéltet a munkavédelemmel, a balesetvédelemmel, a tűzvédelemmel és a környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokról kioktatni,

e) az elítéltnek a munkával összefüggésben okozott kárt megtéríteni,

f) a pártfogó felügyelő által megküldött nyilvántartó lapot és jelenléti ívet vezetni,

g) az elítéltről kért felvilágosítást a pártfogó felügyelőnek megadni,

h) haladéktalanul értesíteni a pártfogó felügyelőt arról, ha

ha) az elítélt a büntetése letöltését megkezdte,

hb) az elítélt a közérdekű munka önkéntes végrehajtásának nem tesz eleget,

hc) új munkahely kijelölése tűnik célszerűnek,

hd) rendkívüli esemény következett be, így különösen, ha az elítéltet munkahelyi baleset érte,

he) az elítélt a meghatározott közérdekű munkát teljesítette.

A közérdekű munka végrehajtásának félbeszakítása

67/A. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró az elítélt vagy védője kérelmére fontos okból, különösen az elítélt családi körülményeire, egészségi állapotára tekintettel a közérdekű munka végrehajtását félbeszakíthatja. A félbeszakítás tartama - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - évente a hatvan napot nem haladhatja meg.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró a közérdekű munka végrehajtását hivatalból vagy az elítélt kérelmére félbeszakítja, ha az elítélt

a) a tizenkettedik hetet meghaladóan várandós, a gyermek egy éves koráig, feltéve, hogy gyermekét a saját háztartásában gondozza,

b) gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesül, annak hátralévő idejére, de legfeljebb egy évre,

c) egészségi állapotában olyan tartós változás következett be, amely a közérdekű munka végrehajtását ideiglenesen nem teszi lehetővé, vagy a foglalkoztathatósági szakvélemény alapján a foglalkoztatási korlátozásokra és a kijelölhető munkahelyekre figyelemmel az elítélt ideiglenesen nem foglalkoztatható, legfeljebb egy évre.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása esetén a büntetés végrehajtását haladéktalanul folytatni kell, ha

a) a gyermek nem az elítélt gondozásában van,

b) a gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozási segély folyósítását egy év eltelte előtt megszüntetik,

c) az elítélt egészségi állapota a közérdekű munka elvégzését lehetővé teszi.

(4) A félbeszakítás tartama a közérdekű munka tartamába nem számít be. A félbeszakítás alatt az elévülés nyugszik.

A közérdekű munka végrehajthatóságának megszűnése

67/B. § A közérdekű munka, illetve annak hátralévő része nem hajtható végre, ha az ítélet jogerőre emelkedése után az elítélt

a) megszületett gyermekének gondozásáról egy éven át saját háztartásában gondoskodott,

b) legalább egy évig gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült,

c) egészségi állapotában olyan tartós változás következett be, amely a közérdekű munka végrehajtását nem teszi lehetővé, vagy a megismételt foglalkoztathatósági vizsgálat szerint a közérdekű munka végzésére az elítélt nem alkalmas,

d) a határozat jogerőre emelkedését követően öt évet vagy azt meghaladó időt töltött szabadságvesztésben vagy előzetes letartóztatásban.

A közérdekű munka átváltoztatása szabadságvesztésre

67/C. § (1) A pártfogó felügyelő jelentést készít, ha

a) az elítélt a közérdekű munka elvégzését megtagadja,

b) az elítélt a foglalkoztathatósági vizsgálaton nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja,

c) a munkahely értesítése alapján vagy az ellenőrzések során megállapítja, hogy az elítélt önhibájára visszavezethető okból

ca) a közérdekű munka megkezdésére megjelölt időpontban nem jelent meg,

cb) a munkavégzési kötelezettségének az arra való felhívás ellenére nem tett eleget,

cc) a munkafegyelmet súlyosan sértő magatartást tanúsított,

cd) a 60. § (5) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak.

(2) A pártfogó felügyelő a jelentést - az azt alátámasztó bizonyítékok csatolásával - megküldi az ügyésznek, és javaslatot tesz a közérdekű munka szabadságvesztésre való átváltoztatásának indítványozására.

(3) Az ügyész szükség esetén meghallgatja a pártfogó felügyelőt és az elítéltet, illetve további bizonyítékok csatolására hívhatja fel a pártfogó felügyelőt.

(4) Ha az átváltoztatás indítványozására az ügyész nem lát alapot, az ügyész, illetve ha a büntetés-végrehajtási bíró az ügyész indítványát elutasítja, a büntetés-végrehajtási bíró új munkahely kijelölésére hívja fel a kormányhivatal pártfogó felügyelői szolgálatát.

67/D. § (1) A közérdekű munka, illetve annak hátralévő része helyébe lépő szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy négy óra közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg. Az átváltoztatás után fennmaradó közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg.

(2) A közérdekű munka szabadságvesztésre a munkahely kijelölését megelőzően is átváltoztatható, ha annak elmaradása az elítélt felróható magatartására vezethető vissza."

70. §

A Bv. tvr. 68. §-a a következő (3a)-(3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A meg nem fizetett pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy egynapi tétel helyébe egynapi szabadságvesztés lép.

(3b) A közérdekű munka vagy annak hátralévő része helyébe lépő szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy két óra közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg. Az átváltoztatás után fennmaradó közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg."

71. §

A Bv. tvr. a 69. §-t követően a következő VI/A. fejezettel egészül ki:

"VI/A. fejezet

A közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtása

69/A. § (1) A közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés büntetés végrehajtására a IV. fejezet rendelkezéseit e fejezet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés büntetés végrehajtására - kivéve a Btk. 51. § (2) bekezdésében meghatározott esetet - a szabadságvesztés fogház fokozatának rendelkezései az irányadók, azzal, hogy a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést töltő elítélt

a) a szabadságvesztésre ítéltekkel együtt elhelyezhető,

b) havonta legalább két alkalommal fogadhat látogatót,

c) kérelmére részt vehet a munkáltatásban.

(3) A közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést foganatosító büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a 37/A. § (1) bekezdésében meghatározott okok fennállásának az idejére - legfeljebb öt napig - a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést töltő elítéltek meghatározott csoportjára nézve elrendelheti a (2) bekezdés b)-c) pontjában, továbbá a 22/A. § (1) bekezdésében és a 36. § (1) bekezdés b)-c), k) és m)-n) pontjában, a 36. § (3) bekezdésében, valamint a 36. § (5) bekezdés e) pontjában foglalt jogok gyakorlásának teljes vagy részleges felfüggesztését. Az országos parancsnok az intézkedés időtartamát további öt nappal meghosszabbíthatja. A 37/A. § (2)-(3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(4) A közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést töltő elítélt részére biztosítani kell, hogy - ha ezzel élni akar - a választójogát gyakorolhassa. Az elítélt a fogvatartás helyén, a választási eljárásra vonatkozó jogszabályok szerint jogosult szavazni, az elítélt személyazonosságát a fogvatartó büntetés-végrehajtási intézet nyilvántartása alapján kell megállapítani. A büntetés-végrehajtási intézet köteles elősegíteni az elítélt választójogának gyakorlását, szükség esetén az elítélt részére félbeszakítást kell engedélyezni, amelynek tartama legfeljebb három nap.

(5) A magánelzárás fenyítés a Btk. 51. § (2) bekezdése esetén is legfeljebb tíz napig terjedhet.

69/B. § (1) A büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka fontos okból, így különösen az elkövető személyi és családi körülményeire, egészségi állapotára tekintettel a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést legfeljebb harminc napig terjedő időtartamra félbeszakíthatja.

(2) Ha az elkövető kórházi gyógykezelése szükséges és az a büntetés-végrehajtás keretei között nem megoldható, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a gyógykezelés tartamára a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést félbeszakítja.

(3) A félbeszakítás tartama a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés tartamába nem számít be. A félbeszakítás alatt a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés elévülése nyugszik."

72. §

A Bv. tvr. VII. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

"VII. fejezet

A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás, a közügyektől eltiltás, a kitiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás végrehajtása"

73. §

A Bv. tvr. 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Jogszabály foglalkozástól eltiltás esetén a szakképzettséget igénylő foglalkozás újbóli gyakorlását a foglalkozáshoz szükséges jártasság, alkalmasság igazolásától teheti függővé. Az elítélt a foglalkozás újbóli gyakorlását mindaddig nem kezdheti meg, amíg a foglalkozáshoz szükséges jártasságát, alkalmasságát a jogszabályban előírt módon nem igazolja. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a végleges hatályú eltiltás alóli mentesítés esetén is az alkalmasság igazolásának módjára."

74. §

A Bv. tvr. a következő 76. §-sal egészül ki.

"76. § (1) A sportrendezvények látogatásától való eltiltás végrehajtását - a bíróság értesítése alapján - a sportrendészeti nyilvántartás alapján a rendőrség ellenőrzi.

(2) Az elítélt az eltiltás tartama alatt köteles a bíróság által meghatározott sportrendezvények, sportlétesítmények helyszínétől távol maradni."

75. §

A Bv. tvr. a 82. §-t követően a következő II/A. címmel egészül ki:

"II/A. cím A jóvátételi munka végrehajtása

82/A. § (1) A jóvátételi munka elvégzését a határozat jogerőre emelkedésének napjától számított egy éven belül kell igazolni az ügyben első fokon eljárt bíróságnál.

(2) A jóvátételi munkát a bíróság által megállapított munkaórák szerinti tartamban kell elvégezni, az elítélt és a munkavégzés helyét biztosító szervezet vagy intézmény megegyezése szerinti feltételekkel. Az elítélt köteles a jóvátételi munkavégzés helyét biztosító szervezet vagy intézmény munkabiztonságra vonatkozó rendelkezéseit megtartani.

(3) A jóvátételi munka idejére nem létesül munkaviszony. A jóvátételi munka nem minősül szervezett munkavégzésnek.

(4) A jóvátételi munka elvégzéséről az érintett állami vagy önkormányzati fenntartású intézmény vezetője, közhasznú jogállású civil szervezet vezető tisztségviselője vagy az egyház, illetve belső egyházi jogi személy képviselője vagy erre felhatalmazott tisztségviselője, valamint az egyházi intézmény vezetője két példányban igazolást állít ki. Az igazolás közokirat. Az elítélt az igazolás egyik példányát a bíróság részére átadja.

(5) A pártfogó felügyelői szolgálat szükség esetén tanácsadással segíti az elítéltet a jóvátételi munka helyének kiválasztásában. Ennek érdekében a pártfogó felügyelői szolgálat önkéntes bejelentkezés alapján nyilvántartást vezet azokról az állami vagy önkormányzati intézményekről, közhasznú jogállású civil szervezetekről, egyházakról vagy egyházi intézményekről, amelyek jóvátételi munka végzésére elítéltet fogadnának.

(6) A jóvátételi munkahelyek nyilvántartása tartalmazza az (5) bekezdés szerinti szervezet megnevezését, székhelyét, a képviselő vagy kapcsolattartó személy nevét és telefonos elérhetőségét, a jóvátételi munka jellegét, valamint a munkavégzésre igényelt létszámot.

(7) Ha az elítélt pártfogó felügyelet alatt áll, részére a pártfogó felügyelő a jóvátételi munkavégzés helyének kiválasztásában segítséget nyújt, továbbá a pártfogó felügyelő a jóvátételi munka elvégzését ellenőrzi."

76. §

(1) A Bv. tvr. 83. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kényszergyógykezelést és az ideiglenes kényszergyógykezelést az erre kijelölt, zárt büntetés-végrehajtási egészségügyi intézetben (Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet, a továbbiakban: Intézet) kell végrehajtani."

(2) A Bv. tvr. 83. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A kényszergyógykezelés, valamint az ideiglenes kényszergyógykezelés költségei az államot terhelik."

77. §

A Bv. tvr. a 90. §-t követően a következő alcímmel és 91. §-sal egészül ki:

"Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása

91. § (1) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének teljesítésére - a Be. 596/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kivétellel - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott tárhelyszolgáltató köteles. Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét a bírósági végrehajtó hajtja végre.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró a bírósági végrehajtó értesítése alapján a tárhelyszolgáltatóval szemben a hozzáférhetetlenné tételi kötelezettség elmulasztása miatt százezer forinttól egymillió forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki. A pénzbírságot kiszabó határozattal szemben halasztó hatályú fellebbezésnek van helye.

(3) Ha a tárhelyszolgáltató a rendbírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő egy munkanapon belül a kötelezettségét nem teljesíti, a pénzbírság háromhavonta ismételten kiszabható. Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított három év elteltével pénzbírság kiszabásának nincs helye.

(4) Ha a tárhelyszolgáltató a kötelezettség elmulasztása miatt első alkalommal jogerősen kiszabott pénzbírság ellenére nem teljesíti a kötelezettségét, a büntetés-végrehajtási bíró az iratokat haladéktalanul megküldi az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről első fokon határozatot hozó bíróságnak a Be. 596/A. § szerinti eljárás lefolytatása érdekében.

(5) Az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozását az elektronikus hírközlési szolgáltatók a bíróság határozatáról szóló értesítéstől számított egy munkanapon belül kötelesek végrehajtani."

78. §

(1) A Bv. tvr. 102. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pártfogó felügyelet megszűnik, ha)

"d) a büntetés-végrehajtási bíró a Btk. 70. § (3) bekezdése alapján a pártfogó felügyelet fele része, de legfeljebb egy év eltelte után megszünteti."

(2) A Bv. tvr. 102. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A pártfogó felügyelet végrehajtása a Btk. 40. § (4) bekezdésében és 86. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott esetben a szabadságvesztés, illetve a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetel."

79. §

A Bv. tvr. 105. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A javítóintézet a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter felügyelete és közvetlen irányítása alatt álló nevelőintézet. A javítóintézeti neveléssel kapcsolatos bírósági határozatok végrehajtását illetően a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter - a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter általános felügyeleti jogát nem érintve - szakfelügyeletet gyakorol."

80. §

(1) A Bv. tvr. 112. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Kizárt az ideiglenes elbocsátása annak a fiatalkorúnak, akinek a fegyelmi felelősségét a javítóintézet engedély nélküli elhagyása miatt legalább három alkalommal megállapították."

(2) A Bv. tvr. 112. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az ideiglenes elbocsátást meg kell szüntetni, ha a fiatalkorú a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi. Ha a magatartási szabályok megszegése miatt az ideiglenes elbocsátás megszüntetésének lehet helye, a pártfogó felügyelő, illetve a rendőrség - a pártfogó felügyelő egyidejű értesítése mellett - a bizonyítási eszközök megjelölésével a megszüntetés érdekében az ügyészhez fordul."

81. §

A Bv. tvr. 112/A. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az ideiglenes elbocsátás előkészítése során)

"c) annak esedékessége előtt legalább három hónappal a külön magatartási szabályok előírása érdekében a büntetés-végrehajtási bírónál pártfogó felügyelői vélemény beszerzésére tesz javaslatot."

82. §

(1) A Bv. tvr. 118. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(Az előzetesen letartóztatott)

"l) jogosult naponta legalább egy órai szabad levegőn tartózkodásra."

(2) A Bv. tvr. 118. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az előzetesen letartóztatott és a pártfogó felügyelő közötti kapcsolattartáshoz nem kell beszerezni a rendelkezési jogkör gyakorlójának a hozzájárulását.

(7) Ha az előzetesen letartóztatott ellen a Btk. XIX. Fejezet alá tartózó bűncselekmény elkövetése miatt indult meg a büntetőeljárás, részére - önkéntes részvételi alapon - fel kell ajánlani megfelelő viselkedésterápiát vagy más csoportos foglalkozáson való részvételt."

83. §

A Bv. tvr. XI. fejezete helyébe a következő fejezet lép:

"XI. fejezet

Az elzárás és a szabálysértési elzárás végrehajtása

I. cím Közös szabályok

122. § (1) Az elzárás (Btk. 46. §), valamint a szabálysértési elzárás és a pénzbírság, a helyszíni bírság, illetve közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás (a Btk. 46. §-a szerinti elzárás kivételével e fejezetben a továbbiakban együtt: szabálysértési elzárás) a bíróság jogerős határozata alapján hajtható végre.

(2) Az elzárást és a szabálysértési elzárást a külön jogszabályban kijelölt büntetés-végrehajtási intézetben hajtják végre. Ha az elzárásra ítélt és a szabálysértési elzárással sújtott elkövető külön gondoskodást igénylő mentális vagy fizikai állapota ezt indokolttá teszi, az elzárás és a szabálysértési elzárás sajátos büntetés-végrehajtási intézetben is végrehajtható.

(3) Az elzárásra ítéltet és a szabálysértési elzárást töltő elkövetőt - eltérő rendelkezés hiányában - ugyanazon jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik. Az elzárás és a szabálysértési elzárás végrehajtására a 19-21. §, a 22/A. §, a 25. § (1) bekezdése, a 28. § (2) bekezdés b)-c) pontja, a 33. § (3)-(4) bekezdése, a 34. §, a 35. §, 36. § (1) bekezdés a), e)-f) és h)-i) pontja, a 43. §, a 47. § és az 53/A. § irányadók. Ha e fejezet valamely kérdésben rendelkezést nem tartalmaz, az elzárás végrehajtására a szabadságvesztés fogház fokozatára irányadó szabályokat kell alkalmazni, és az elítéltet, illetve az elkövetőt megfelelően megilletik az elítélt részére biztosított jogosultságok.

(4) Az elzárásra ítéltek és a szabálysértési elzárást töltő elkövetők együtt helyezhetők el. Az elzárás és a szabálysértési elzárás végrehajtása során el kell különíteni

a) az elzárásra ítélteket és a szabálysértési elzárást töltő elkövetőket a szabadságvesztésre ítéltektől, valamint az előzetesen letartóztatottaktól, azonban a szabadságvesztésre ítéltekkel együtt dolgozhatnak,

b) a férfiakat a nőktől,

c) a fiatalkorúakat a felnőtt korúaktól.

(5) Az elzárás, illetve szabálysértési elzárás végrehajtása alatt a katonákat a (4) bekezdésben előírtakon felül a többi elzárásra ítélttől és szabálysértési elzárást töltő elkövetőtől, továbbá a különböző állománycsoportú katonákat egymástól el kell különíteni.

(6) A katona elzárásának és szabálysértési elzárásának végrehajtására az 55. § rendelkezései megfelelően irányadók.

(7) E § alkalmazásában katona: elzárásra ítélt vonatkozásában a Btk. 127. § (1) bekezdésében, szabálysértési elzárással sújtott elkövető vonatkozásában a Szabs. tv. 28. § (1) bekezdésében meghatározott az a személy, akinek tényleges állományviszonya a vele szemben kiszabott elzárás végrehajtásának megkezdésekor vagy a végrehajtás alatt fennáll.

123. § (1) Az elzárást, illetve szabálysértési elzárást kiszabó határozat jogerőre emelkedésekor szabadságvesztést vagy javítóintézeti nevelést töltő vagy más ügyben előzetes letartóztatásban levő elítélten, illetve elkövetőn az elzárást, illetve a szabálysértési elzárást a szabadságvesztés kitöltését, a javítóintézetből történő elbocsátás vagy az előzetes letartóztatás megszüntetését követően kell végrehajtani.

(2) Az elzárás, illetve a szabálysértési elzárás végrehajtásának az elévülését félbeszakítja, ha az elítélttel vagy az elkövetővel szemben szabadságvesztést, javítóintézeti nevelést vagy előzetes letartóztatást vesznek foganatba. Ezeknek a körülményeknek a megszűnéséig az elévülés nyugszik.

124. § (1) A büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka az elítélt vagy védője, illetve az elkövető és képviselője kérelmére fontos okból, különösen az elítélt, illetve az elkövető személyi és családi körülményeire, egészségi állapotára tekintettel az elzárás, illetve a szabálysértési elzárás félbeszakítását legfeljebb harminc napig terjedő időtartamra engedélyezheti.

(2) Ha az elkövető kórházi gyógykezelése szükséges és az a büntetés-végrehajtás keretei között nem megoldható, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a gyógykezelés tartamára az elzárás, illetve a szabálysértési elzárás végrehajtását félbeszakítja.

(3) A félbeszakítás tartama az elzárás és a szabálysértési elzárás tartamába nem számít be. A félbeszakítás alatt az elzárás és a szabálysértési elzárás elévülése nyugszik.

(4) A félbeszakítási kérelmet elutasító határozat ellen az elítélt és a védője, illetve az elkövető és képviselője, fiatalkorú esetén továbbá a törvényes képviselő a határozat közlésétől számított három napon belül panaszt jelenthet be.

125. § (1) Az elítélt, illetve az elkövető köteles

a) az elzárást, illetve szabálysértési elzárást a büntetés-végrehajtási szervek által meghatározott helyen tölteni,

b) az elzárás, illetve szabálysértési elzárás végrehajtásának rendjét megtartani, a kapott utasításokat teljesíteni,

c) a büntetés-végrehajtási intézet tisztán tartását és ellátását szolgáló munkában díjazás nélkül, alkalomszerűen részt venni,

d) a tartására fordított összeget megfizetni,

e) a végrehajtás alatt okozott kárt megtéríteni (34. §),

f) tankötelezettsége esetén az általános iskolai tanulmányokat folytatni.

(2) Az elítélt, illetve az elkövető

a) a saját ruháját viselheti,

b) hozzátartozóival, valamint az általa megjelölt és a büntetés-végrehajtási intézet által jóváhagyott személyekkel levelezhet,

c) hetente legalább három alkalommal tíz perc időtartamban távbeszélő használatára jogosult, ez ellenőrizhető, az ellenőrzés lehetőségéről az elítéltet, illetve az elkövetőt tájékoztatni kell,

d) havonta legalább két alkalommal fogadhat látogatót,

e) heti négy óra kimaradásra mehet, a kimaradás tartama az elzárásba beszámít,

f) a külön jogszabályban meghatározott összeget a személyes szükségleteire használhatja fel,

g) csomagot hetente kaphat,

h) a büntetés-végrehajtási intézetben a rendelkezésre álló sport- és közművelődési lehetőségeket igénybe veheti,

i) naponta legalább egy óra szabad levegőn tartózkodásra jogosult,

j) panasz, kérelem és jognyilatkozat előterjesztésére jogosult.

(3) Ha az elítélt ellen újabb büntetőeljárás, illetve az elkövető ellen büntetőeljárás indul vagy van folyamatban, részére kimaradás nem engedélyezhető.

(4) Ha az elzárás, illetve szabálysértési elzárás tartama a húsz napot meghaladja, az elítélt, illetve az elkövető kérelmet nyújthat be a kimaradás összevontan történő kiadása érekében. Összevontan legfeljebb huszonnégy óra kimaradás engedélyezhető.

(5) Az elítélt, illetve az elkövető szökés vagy engedély nélküli eltávozás esetén, továbbá ha az elítélt, illetve az elkövető engedéllyel távozott, de jogellenesen nem tért vissza, az elzárás, illetve szabálysértési elzárás végrehajtása alatt további kimaradásra nem mehet. Az intézet parancsnoka erről határozatot hoz. Ha egy éven belül újabb elzárást, szabálysértési elzárást vesznek foganatba, az intézet parancsnoka e körülményekre figyelemmel az újabb büntetés tekintetében a kimaradást határozattal megtilthatja.

(6) Az elítélt, illetve az elkövető részére biztosítani kell, hogy - ha ezzel élni akar - a választójogát gyakorolhassa. Az elítélt, illetve az elkövető a fogvatartás helyén, a választási eljárásra vonatkozó jogszabályok szerint jogosult szavazni, az elítélt, illetve az elkövető személyazonosságát a fogvatartó büntetés-végrehajtási intézet nyilvántartása alapján kell megállapítani. A büntetésvégrehajtási intézet köteles elősegíteni az elítélt, illetve az elkövető választójogának gyakorlását, szükség esetén az elítélt, illetve az elkövető részére félbeszakítást kell engedélyezni, amelynek tartama legfeljebb három nap.

(7) Az elítélt, illetve az elkövető a 36. § (5) bekezdés c) pontjának megfelelően jogosult nyilatkozatot tenni a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szerinti műsorszámban vagy sajtótermékben, illetve az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlő hálózat útján történő közzététellel. A nyilatkozattétel korlátozására és engedélyezésére a 36/C-36/E. § rendelkezései az irányadók.

(8) Az elítélt, illetve az elkövető részt vehet a munkáltatásban, amiért részére a szabadságvesztésre ítéltekkel azonos mértékű munkadíj jár, és munkavédelemre jogosult. Az elítélt, illetve az elkövető külső munkában részt vehet. A munkáltatására a 44. § (2)-(5) bekezdése és a 45. § (1)-(3) bekezdése irányadó.

(9) Az elzárást és a szabálysértési elzárást foganatosító büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a 37/A. § (1) bekezdésében meghatározott okok fennállásának az idejére - legfeljebb öt napig - az elzárásra ítéltek és a szabálysértési elzárást töltő elítéltek meghatározott csoportjára nézve elrendelheti a (2) bekezdés b)-e) és g)-i) pontjában, a (3) és (6) bekezdésben, továbbá a 22/A. § (1) bekezdésében foglalt jogok gyakorlásának teljes vagy részleges felfüggesztését. Az országos parancsnok az intézkedés időtartamát további öt nappal meghosszabbíthatja. A 37/A. § (2)-(3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

125/A. § (1) Az elítélt, illetve az elkövető a következő jutalmakban részesíthető:

a) dicséret,

b) a személyes szükségletekre fordítható összeg növelése,

c) pénzjutalom,

d) rendkívüli kimaradás, ami az elzárás tartamába beszámít.

(2) Az elítélttel, illetve az elkövetővel szemben alkalmazható fenyítések: a) feddés,

b) a személyes szükségletekre fordítható összeg legfeljebb ötven százalékkal történő csökkentése,

c) a kimaradás legfeljebb három alkalomra történő megvonása,

d) öt napig terjedő magánelzárás, amelynek során engedélyezhető, hogy az elítélt, illetve az elkövető dolgozzon.

(3) A büntetés-végrehajtási intézet magánelzárást kiszabó határozata ellen az elítélt, illetve az elkövető a büntetés-végrehajtási bíróhoz fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a határozat közlésekor nyomban be kell jelenteni; a fellebbezésnek a magánelzárás végrehajtására halasztó hatálya van.

II. cím

Különös végrehajtási szabályok

125/B. § (1) A büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka az elzárást hivatalból vagy az elítélt kérelmére félbeszakítja, ha az elítélt

a) a tizenkettedik hetet meghaladóan várandós, a gyermek egy éves koráig, feltéve, hogy gyermekét a saját háztartásában gondozza,

b) gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesül, annak hátralévő idejére, de legfeljebb egy évre.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén a büntetés végrehajtását haladéktalanul folytatni kell, ha

a) a gyermek nem az elítélt gondozásában van,

b) a gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozási segély folyósítását egy év eltelte előtt megszüntetik.

(3) Az elzárás vagy annak hátralevő része nem hajtható végre, ha az ítélet jogerőre emelkedése után az elítélt

a) megszületett gyermekének gondozásáról egy éven át saját háztartásában gondoskodott,

b) legalább egy évig gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült.

(4) Az elzárás vagy annak hátralevő része nem hajtható végre, ha az elítélt a határozat jogerőre emelkedését követően öt évet vagy azt meghaladó időt töltött szabadságvesztésben vagy előzetes letartóztatásban, illetve két évet töltött javítóintézetben.

125/C. § Katona elzárását a külön jogszabályban kijelölt intézet katonai fogdaként kialakított és elkülönített részlegén kell végrehajtani.

125/D. § (1) A szabálysértési elzárás végrehajtásának elévülését félbeszakítja, ha az elkövetővel szemben elzárást (Btk. 46. §) vesznek foganatba. Ennek a körülményeknek a megszűnéséig az elévülés nyugszik.

(2) A szabálysértési elzárás nem hajtható végre, ha

a) az elkövető a szabálysértési elzárást kiszabó határozat jogerőre emelkedését követően egy évet meghaladó időt töltött szabadságvesztésben, elzárásban, javítóintézeti nevelésben vagy előzetes letartóztatásban,

b) a szabálysértési elzárás kiszabását kizáró körülmény következett be,

c) a Szabs. tv. 24. §-ában meghatározott elévülés bekövetkezett."

84. §

(1) A Bv. tvr. 126. §-a a következő (2c)-(2j) bekezdéssel egészül ki:

"(2c) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) alkalmazásával kiszabott szabadságvesztésre ítélt a 2013. június 30. napján hatályban volt 1978. évi IV. törvény rendelkezései szerint bocsátható feltételes szabadságra.

(2d) A 2010. május 1-jétől 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény alkalmazásával elrendelt kényszergyógykezelés végrehajtása során a kényszergyógykezelés tartamának eltelte napján - az 1978. évi IV. törvény 74. § (3) bekezdése alapján - a kényszergyógykezelés megszűnik és a beteget el kell bocsátani az intézetből.

(2e) Ha a (2d) bekezdés szerinti elbocsátáskor a beteg gyógykezelésének szükségessége továbbra is fennáll, az Intézet főigazgató főorvosa az elbocsátás esedékességének napjával történő elhelyezés érdekében az Eütv.-ben meghatározottak szerint kellő időben kezdeményezi a bíróságnál a kötelező gyógykezelés elrendelése iránti eljárást. Ha a bíróság elrendeli a beteg kötelező gyógykezelését, a főigazgató főorvos - az országos mentőszolgálat útján - intézkedik a beteg átszállítása iránt a kijelölt, Eütv. szerinti gyógykezelést végző pszichiátriai intézetbe.

(2f) A bíróság által 2013. július 1-jét megelőzően elrendelt pártfogó felügyelet végrehajtása során a Btk. 70. § (3) bekezdése alkalmazható.

(2g) E törvényerejű rendelet IV. fejezet VIII. címét, 80. §-át, 104-104/A. §-át arra az elítéltre is alkalmazni kell, akit a 1978. évi IV. törvény alkalmazásával katonai büntetőeljárásban katonaként ítéltek el.

(2h) Az 1978. évi IV. törvény alkalmazásával a részben felfüggesztett szabadságvesztés mellett kiszabott szabadságvesztés mellett kiszabott foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás, közügyektől eltiltás és kitiltás tartamának számítására a 70. § (1)-(2a) bekezdése az irányadó.

(2i) Az 1978. évi IV. törvény alkalmazásával kiszabott szabadságvesztés esetén az enyhébb végrehajtási szabályok a 28/B. § (2) bekezdés c) pontja tekintetében akkor nem alkalmazhatók, ha az elítélt az 1978. évi IV. törvény 47. § (4) bekezdése alapján vagy a bíróság határozata folytán nem bocsátható feltételes szabadságra.

(2j) Az 1978. évi IV. törvény alkalmazásával elrendelt pártfogó felügyelet végrehajtásában való közreműködése során a rendőrség az 1978. évi IV. törvény 82. § (5) bekezdés a)-d) pontja tekintetében ellenőrzi a magatartási szabályok megtartását."

(2) A Bv. tvr. 126. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) E törvényerejű rendelet alkalmazásában elítélten azt is érteni kell, akivel szemben büntetőjogi intézkedést alkalmaztak."

85. §

A Bv. tvr. 126/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"126/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a pártfogó felügyelői szolgálatot,

b) az elzárás végrehajtását foganatosító büntetés-végrehajtási intézeteket rendeletben jelölje ki."

86. §

A Bv. tvr. 127. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Felhatalmazást kap a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, hogy a javítóintézetek rendtartását az igazságügyért felelős miniszterrel és a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben állapítsa meg."

87. §

A Bv. tvr. a következő 128. §-sal egészül ki:

"128. § E törvény 36. § (9) bekezdése és 50. § (3) bekezdése a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének, 91 . §-a az irányelv 25. cikkének való megfelelést szolgálja."

88. §

(1) A Bv. tvr.

a) preambulumában az "intézkedések (Btk. IV. fejezet)" szövegrész helyébe az "intézkedések, egyes büntetőeljárási kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás",

b) 6. § (2) bekezdésében a "katona [Btk. 122. § (1) bek.]" szövegrész helyébe a "katona",

c) 8. § (1) bekezdésében a "(Btk. 47-48., 112. §)" szövegrész helyébe a "(Btk. 38-40., 42-45. §)",

d) 9. § (1) bekezdésében az "alatt megszegi" szövegrész helyébe az "alatt súlyosan megszegi",

e) 11. § (1) bekezdésében a "66. § (3) bekezdésében" szövegrész helyébe a "67/B. §-ban",

f) 15. § (1) bekezdésében a "[Btk. 118. § (3) bekezdés]" szövegrész helyébe a "[Btk. 121. § (1)-(2) bekezdés]",

g) 20. § (3)-(5) bekezdésében, valamint 116. § (5) bekezdésében a "büntetésvégrehajtási testület" szövegrész helyébe a "büntetés-végrehajtási szervezet",

h) 28/A. § (3) bekezdés a) pontjában az "- az előzetes fogvatartásban a szabadságvesztés foganatba vételét közvetlenül megelőzően folyamatosan töltött időt is beszámítva -" szövegrész helyébe az "- az előzetes fogvatartásban és a házi őrizetben töltött időt is beszámítva -",

i) 28/B. § (2) bekezdés a) pontjában az "- az előzetes fogvatartásban a szabadságvesztés foganatba vételét közvetlenül megelőzően folyamatosan töltött időt is beszámítva -" szövegrész helyébe az "- az előzetes fogvatartásban és a házi őrizetben töltött időt is beszámítva -",

j) 28/B. § (2) bekezdés c) pontjában a "[Btk. 47. § (4) bekezdés]" szövegrész helyébe a "[Btk. 38. § (4) bekezdés]",

k) 28/B. § (2) bekezdés f) pontjában a "(Btk. 46. §)" szövegrész helyébe a "[28/A. § (1) bekezdés]",

l) 31. § (1) bekezdésében a "[Btk. 24. § (1) bek.]" szövegrész helyébe a "[Btk. 17. § (1) bekezdés]",

m) 36/C. § (1) bekezdésében az "az 1986. évi II. törvény szerinti sajtótermékben, illetőleg" szövegrész helyébe az "a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szerinti műsorszámban vagy sajtótermékben, illetve",

n) 54. § (1) bekezdésében a "katonai fogdában [Btk. 127. § (1) bek.]" szövegrész helyébe a "katonai fogdában",

o) 56. §-ában a "a Btk. 122. §-ának (1) bekezdésében" szövegrész helyébe az "a Btk. 127. § (1) bekezdésében",

p) 70. § (1) bekezdésében a "vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés mellett kiszabott foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás, közügyektől eltiltás és" szövegrész helyébe a "szabadságvesztés mellett kiszabott foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás, közügyektől eltiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás és",

q) 73. § (1) bekezdésében az "összefüggésben visszavonták" szövegrész helyébe az "összefüggésben a helyszínen elvették, vagy azt a hatóságnál leadta",

r) 94. § (2) bekezdésében a "[Btk. 82. § (5) bek. a)-d) pont]" szövegrész helyébe a "[Btk. 71. § (2) bekezdés a)-d) pont]",

s) 102. § (2) bekezdés c) pontjában a "91. § (2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "Btk. 40. § (4) bekezdésében és 86. § (2)-(3) bekezdésében",

t) 112. § (2) és (3) bekezdésében a "tizenkilencedik életévét" szövegrész helyébe a "huszonegyedik életévét",

u) 116. § (1) bekezdésében a "Ha" szövegrész helyébe a "Törvényben meghatározott esetben vagy ha",

v) 118. § (1) bekezdés d) pontjában a "havonta egyszer" szövegrész helyébe a "havonta két alkalommal",

w) 118/A. § (1) bekezdésében az "az 1986. évi II. törvény szerinti sajtótermékben, illetőleg" szövegrész helyébe az "a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szerinti műsorszámban vagy sajtótermékben, illetve",

x) 121/B. §-ában a "letartóztatásban lévő" szövegrész helyébe a "letartóztatás javítóintézetben történő végrehajtása esetén",

y) 126. § (3) bekezdésében a "[Btk. 70. § (1) bek., 118. §]" szövegrész helyébe a "[Btk. 63. § (1) bekezdés, 120-122. §]"

szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a Bv. tvr.

a) 28/A. § (1) bekezdésében a "Btk. 46. § alapján a" szövegrész,

b) 84/B. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése,

c) 89. § (4) bekezdés a) pontjában a "[Btk. 266. § (3) bek.]" szövegrész.

4. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása

89. §

(1) A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § E törvény eltérő rendelkezésének hiányában a Büntető Törvénykönyvet (a továbbiakban: Btk.) és a büntetőeljárásról szóló törvényt (a továbbiakban: Be.) a nemzetközi bűnügyi jogsegélyforgalomban is megfelelően alkalmazni kell."

(2) Az Nbjt. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Büntetőeljárás lefolytatása céljából akkor van helye kiadatásnak, ha az a cselekmény, amely miatt a kiadatást kérik, mind a magyar törvény, mind a megkereső állam törvénye szerint legalább egy évi szabadságvesztéssel büntetendő; szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából pedig akkor, ha a kiszabott szabadságvesztés vagy az alkalmazott intézkedés még végrehajtható része a hat hónapot meghaladja."

(3) Az Nbjt. 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a kiadni kért személy a kiadatási letartóztatás vagy az ideiglenes kiadatási letartóztatás elrendelésének időpontjában előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztését vagy elzárását tölti, illetve vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre, a kiadatási letartóztatást, illetve az ideiglenes kiadatási letartóztatást attól az időponttól kezdődően kell foganatba venni, amikor az előzetes letartóztatás megszűnik, illetve a szabadságvesztés, az elzárás vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása befejeződik."

(4) Az Nbjt. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a kiadott személy ellen Magyarországon más bűncselekmény miatt eljárás van folyamatban, vagy a kiadott személy szabadságvesztését vagy elzárását tölti, az eljárás befejezéséig, illetve a büntetés végrehajtásának befejezéséig az átadását a miniszter elhalaszthatja."

(5) Az Nbjt. 37/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"37/A. § A büntetőeljárás átadása kötelező, ha a magyar büntető joghatóság alá tartozó ügyben a külföldi által

a) belföldön, valamint

b) Magyarország határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy magyar légi járművön

elkövetett bűncselekmény üldözéséről Magyarország törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben lemondott."

(6) Az Nbjt. 48. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha a külföldi bíróság olyan szabadságvesztést szabott ki, amely tartamának meghatározott részét rendelte végrehajtani, és a fennmaradó rész végrehajtását az ítélkező külföldi bíróság felfüggesztette, a bíróság az ilyen szabadságvesztést úgy ismeri el, mintha a végrehajtandó szabadságvesztésből az elítéltet feltételes szabadságra bocsátották volna. Ebben az esetben a feltételes szabadságra bocsátás időpontjának meghatározásakor a Btk. 38. § (2) bekezdésétől, valamint - ha a feltételes szabadságnak a Btk. 39. § (1) bekezdés szerinti tartama meghaladná a külföldi bíróság ítéletében meghatározott felfüggesztés tartamát - a Btk. 39. § (1) bekezdésétől el lehet tekinteni. Ebben az esetben a feltételes szabadság tartama megegyezik a külföldi bíróság ítéletében megállapított felfüggesztés tartamával, a büntetést pedig a feltételes szabadság így megállapított utolsó napjával kell kitöltöttnek tekinteni."

(7) Az Nbjt. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"66. § Ha a külföldi hatóság által tanúként megidézett személy Magyarországon előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztését vagy elzárását tölti, őt a megkereső hatóságnak ideiglenesen át lehet adni, ha a megidézett személy ehhez hozzájárul, és biztosítják, hogy a megkereső hatóság államában továbbra is őrizetben tartják, valamint, hogy a meghallgatását követően visszaadják."

(8) Az Nbjt. 83. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Személyeknek kiadatás, ideiglenes átadás [29. § (2) bekezdés], büntetőeljárás átadása, szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átadása, letartóztatásban levő, elzárást vagy szabadságvesztést töltő személyek tanúkénti meghallgatás (66. §) céljából történő ideiglenes átadása, valamint nem légi úton történő átszállítása [69. § (2) bekezdés] költségei a megkereső külföldi államot terhelik. Ugyanezen célból külföldön tartózkodó személyek Magyarországra szállításának költségei, a 82. § alkalmazásával felmerült költségek, valamint a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele (IV. Fejezet 1. és 3. Cím) esetén a külföldi hatóság által megküldött idegen nyelvű iratok magyar nyelvre történő fordításának és a kirendelt védőnek a díja bűnügyi költség."

90. §

(1) Az Nbjt. 6. § (2) bekezdésében, 7. §-ában, 11. § (1) bekezdésében, 12. § a) pontjában, 13. § (2) bekezdésében, 14. § (2)-(3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 30. § (1) bekezdésében, 31. §-ában, 34. § (1) bekezdésében, 38. §-ában, 39. §-ában, 45. § (1)-(2) bekezdésében, 52. § (3) bekezdésében, 60/B. §-ában, 60/D. §-ában, 60/E. §-ában, 64. § (2) bekezdésében, 70. § (3) bekezdésében, 71. §-ában, valamint 78. § (1) bekezdésének felvezető szövegében, illetve a) és c) pontjában az "illetőleg" szövegrész helyébe az "illetve" szöveg lép.

(2) Hatályát veszti az Nbjt.

a) 49. § (1) bekezdésében az " illetve részben felfüggesztett",

b) 49. § (2) bekezdésében a " vagy részben felfüggesztett"

szövegrész.

5. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

91. §

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A magyar büntető joghatóság alá tartozó ügyekben [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 3. § (1) és (2) bekezdés] az eljárást e törvény szerint kell lefolytatni."

92. §

A Be. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(1) A törvényszék hatáskörébe tartoznak

a) azok a bűncselekmények, amelyekre a törvény tizenöt évig terjedő vagy annál súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását is lehetővé teszi;

b) az emberiesség elleni bűncselekmények (Btk. XIII. Fejezet);

c) a háborús bűncselekmények (Btk. XIV. Fejezet);

d) az emberölésre irányuló előkészület, a gondatlanságból elkövetett emberölés [Btk. 160. § (3) és (4) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), az életveszélyt vagy halált okozó testi sértés [Btk. 164. § (8) bekezdés és (9) bekezdés c) pont]:

e) az egészségügyi beavatkozás és kutatás rendje elleni bűncselekmények (Btk. XVI. Fejezet);

f) az emberrablás (Btk. 190. §), az emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), az emberkereskedelem (Btk. 192. §);

g) az egészségügyi önrendelkezési jog megsértése (Btk. 218. §);

h) az állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. Fejezet);

i) a minősített adat és a nemzeti adatvagyon elleni bűncselekmények (Btk. XXV. Fejezet);

j) a fogolyzendülés (Btk. 284. §), a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. 289. §);

k) a korrupciós bűncselekmények (Btk. XXVII. Fejezet);

l) a hivatali bűncselekmények (Btk. XXVIII. Fejezet);

m) a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (Btk. 313. §);

n) a terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a különösen nagy vagy ezt meghaladó kárt okozva elkövetett közveszély okozása [Btk. 322. § (2) bekezdés b) pont], a különösen nagy vagy a különösen jelentős kárt okozva elkövetett közérdekű üzem működésének megzavarása [Btk. 323. § (2) bekezdés c) pont és (3) bekezdés c) pont]:

o) a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §);

p) a választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény (Btk. 350. §);

q) a különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre elkövetett kifosztás [Btk. 366. § (3) bekezdés a) pont]:

r) a különösen nagy, vagy a különösen jelentős értékre elkövetett lopás [Btk. 370. § (5) bekezdés a) pont és 370. § (6) bekezdés], a különösen nagy, vagy a különösen jelentős kárt okozó rongálás [Btk. 371. § (5) bekezdés és 371. § (6) bekezdés], a különösen nagy, vagy a különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás [Btk. 372. § (5) bekezdés a) pont és Btk. 372. § (6) bekezdés], a különösen nagy, vagy a különösen jelentős kárt okozó csalás [Btk. 373. § (5) bekezdés a) pont és 373. § (6) bekezdés], a különösen nagy vagy különösen jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás [Btk. 375. § (3) bekezdés a) pont és (4) bekezdés], a különösen nagy, vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés [Btk. 376. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés], a különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés [Btk. 377. § (2) bekezdés], a különösen nagy, vagy a különösen jelentős értékre elkövetett orgazdaság [Btk. 379. § (5) bekezdés a) pont és 379. § (6) bekezdés]:

s) a különösen nagy, vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése [Btk. 385. § (4) bekezdés b) és c) pont], a különösen nagy, vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó iparjogvédelmi jogok megsértése [Btk. 388. § (3) bekezdés b) és c) pont]:

t) a különösen nagy, vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás [Btk. 396. § (4) bekezdés a) pont és 396. § (5) bekezdés] és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása (Btk. 397. §);

u) a pénzmosás (Btk. 399. §);

v) a bennfentes kereskedelem (Btk. 410. §), a tőkebefektetési csalás (Btk. 411. §) és a piramisjáték szervezése (Btk. 412. §);

w) a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekmények;

x) az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló törvényben meghatározott kommunista bűncselekmények, valamint a nemzetközi jog szerint el nem évülő bűncselekmények."

93. §

(1) A Be. 17. § (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) A közveszélyokozás (Btk. 322. §), valamint a közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §) esetén a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el a megye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel.

(6) A radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés (Btk. 251. §), atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), a gazdasági csalás (Btk. 374. §), az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §) - kivéve a különösen nagy vagy különösen jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás [Btk. 375. § (4) bekezdés] -, a pénzhamisítás (Btk. 389. §), a pénzhamisítás elősegítése (Btk. 390. §), a bélyeghamisítás (Btk. 391. §), a költségvetést károsító bűncselekmények (Btk. XXXIX. Fejezet) -kivéve a különösen nagy, vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás [Btk. 396. § (4) bekezdés a) pont és 396. § (5) bekezdés] és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása (Btk. 397. §) -, a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk. 401. §), a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények (Btk. XLI. Fejezet), a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények (Btk. XLII. Fejezet), a tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmények (Btk. XLIII. Fejezet) esetén a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el a megye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel."

(2) A Be. 17. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A 16. § (1) bekezdés x) pontjában meghatározott bűncselekmények miatt indított eljárásban a Fővárosi Törvényszék jár el."

94. §

A Be. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"29. § Kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:

a) a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett, nem katonai büntetőeljárásra tartozó bűncselekmény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, továbbá a pénzügyi nyomozó által elkövetett bármilyen bűncselekmény,

b) a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott és a bírósági ügyintéző, az önálló és a törvényszéki végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a közjegyző és a közjegyző-helyettes, a rendőrség és az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja ellen elkövetett emberölés, hivatalos személy ellen elkövetett emberrablás, hivatalos személy elleni erőszak, hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt elkövetett rablás [Btk. 160. § (2) bekezdés e) pont, Btk. 190. § (2) bekezdés e) pont, Btk. 310. §, Btk. 365. § (3) bekezdés f) pont, (4) bekezdés c) pont],

c) a rendőrség hivatásos állományú tagjának kivételével a b) pontban felsoroltak által elkövetett bármilyen bűncselekmény, valamint az ülnöknek az igazságszolgáltatással összefüggésben elkövetett bűncselekménye,

d) a b) pontban felsoroltak vonatkozásában elkövetett hivatali vesztegetés (Btk. 293. §) és hivatali vesztegetés elfogadása (Btk. 294. §), a vesztegetés feljelentésének elmulasztása (Btk. 297. §), a befolyás vásárlása [Btk. 298. § (1) és (2) bekezdés] és a befolyással üzérkedés [Btk. 299. § (1) és (2) bekezdés],

e) az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények (Btk. XXVI. Fejezet) közül a hamis vád (Btk. 268-270. §), a hatóság félrevezetése (Btk. 271. §), a hamis tanúzás (Btk. 272-275. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a tanúvallomás jogosulatlan megtagadása (Btk. 277. §), a kényszerítés hatósági eljárásban (Btk. 278. §), a hatósági eljárás megzavarása (Btk. 279. §), a mentő körülmény elhallgatása (Btk. 281. §), a hivatalos személy eljárása során elkövetett bűnpártolás [Btk. 282. § (3) bekezdés d) pont], az ügyvédi visszaélés (Btk. 285. §), a zugírászat (Btk. 286. §), a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. 289. §),

f) a külföldi hivatalos személy (Btk. 459. § 13. pontja) ellen elkövetett bűncselekmények, a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetés [Btk. 291. § (4) bekezdés], a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy által elkövetett vesztegetés elfogadása [Btk. 291. § (4) bekezdés], a külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban elkövetett befolyás vásárlása [Btk. 298. § (3) bekezdés], a külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban elkövetett befolyással üzérkedés [Btk. 299. § (3) bekezdés], a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (Btk. 313. §),

g) a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet élvező személy [551. § (1) bekezdés], a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy [553. § (1) bekezdés] által elkövetett bűncselekmény, a sérelmükre elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, a működésükkel kapcsolatban ellenük elkövetett más bűncselekmény,

h) az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló törvényben meghatározott kommunista bűncselekmények, valamint a nemzetközi jog szerint el nem évülő bűncselekmények."

95. §

(1) A Be. 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:

a) nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §),

b) az orgazdaság, ha vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árura vagy jövedéki adózás alól elvont termékre követik el (Btk. 379. §),

c) bitorlás (Btk. 384. §), szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 385. §), védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása (Btk. 386. §), jogkezelési adat meghamisítása (Btk. 387. §) és iparjogvédelmi jogok megsértése (Btk. 388. §),

d) társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés (Btk. 395. §), költségvetési csalás (Btk. 396. §), költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása (Btk. 397. §), jövedékkel visszaélés elősegítése (Btk. 398. §),

e) számvitel rendjének megsértése (Btk. 403. §), csődbűncselekmény (Btk. 404. §), feljelentés elmulasztása a felszámolási eljárásban (Btk. 404/A. §), engedély nélküli nemzetközi kereskedelmi tevékenység (Btk. 406. §),

f) versenytárs utánzása (Btk. 419. §),

g) az a)-f) pontban meghatározott bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás (Btk. 342-343. §), hamis magánokirat felhasználása (Btk. 345. §), egyedi azonosító jellel visszaélés (Btk. 347. §), bélyeghamisítás (Btk. 391. §), pénzmosás (Btk. 399-400. §) és a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk. 401. §)."

(2) A Be. 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Külföldön lévő magyar kereskedelmi hajón vagy polgári légi járművön magyar állampolgár vagy - a Btk. 3. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve a (2) bekezdésében meghatározott esetben - bárki által elkövetett bűncselekmény miatt a hajó, illetve a légi jármű parancsnoka jogosult a nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezések alkalmazására."

96. §

A Be. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A terhelt az, akivel szemben büntetőeljárást folytatnak. A terhelt a nyomozás során gyanúsított, a bírósági eljárásban vádlott, a büntetés jogerős kiszabása, illetve a megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi munka végzésének előírása vagy javítóintézeti nevelés jogerős alkalmazása után elítélt."

97. §

A Be. 64/A. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetőeljárást soron kívül kell lefolytatni)

"a) a kiskorú sértett sérelmére elkövetett, az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmény (Btk. XV. Fejezet), a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény (Btk. XIX. Fejezet) vagy a gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmény (Btk. XX. Fejezet) miatt,"

98. §

A Be. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Katonát [Btk. 127. § (1) bekezdés] rendszerint az elöljárója útján kell idézni, illetve értesíteni. Az idézés, illetve az értesítés az elöljáró egyidejű értesítése mellett közvetlenül is történhet, ha a megidézettnek, illetve az értesítettnek az idézés, illetve az értesítés küldőjének a székhelyén nincs elöljárója, és a késedelem az eljárási cselekmény elvégzését veszélyeztetné. A Magyar Honvédség tényleges állományú tagja által elkövetett bármely bűncselekmény esetén a katonai ügyész vagy a katonai nyomozó hatóság az elöljáró útján

a) a gyanúsítottkénti kihallgatásra idézéssel egyidejűleg, a büntetőeljárás megindításáról és erre tekintettel a szolgálati beosztásból való felfüggesztés szükségességéről,

b) a szolgálati beosztásból való felfüggesztés büntetőeljárással kapcsolatos indokának megszűnéséről tájékoztatja a szolgálati beosztásból való felfüggesztésre jogosult elöljárót is."

99. §

A Be. 70. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A katonának [Btk. 127. § (1) bekezdés] kézbesítendő iratot az elöljárója útján kell kézbesíteni. A kézbesítés az elöljáró egyidejű értesítése mellett közvetlenül is történhet, ha a katonának az iratot küldő bíróság, ügyész vagy nyomozó hatóság székhelyén nincs elöljárója, és a késedelmes kézbesítés az eljárás sikerét vagy a katona jogát vagy méltányolható érdekét sértené. Ha a katona szolgálati viszonya a büntetőeljárás alatt megszűnik, a kézbesítésre az általános szabályok az irányadók."

100. §

A Be. 85. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kihallgatás elején tisztázni kell, hogy nincs-e a tanú vallomástételének akadálya (81-82. §). Ha a tanú vallomástételének nincs akadálya, figyelmeztetni kell arra, hogy köteles a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint az igazat vallani, továbbá arra, hogy a hamis tanúzást és a tanúvallomás jogosulatlan megtagadását a törvény büntetni rendeli. A figyelmeztetést, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni. A figyelmeztetés és a figyelmeztetésre adott válasz jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a tanú vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe."

101. §

A Be. 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"93. § Ha a tanú az eljárási cselekménynél való közreműködést, illetve a nyomozó hatóság vagy az ügyész eljárásában a vallomástételt a következményekre történt figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható, és az okozott költség megfizetésére kötelezhető."

102. §

A Be. 128. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A katona [Btk. 127. § (1) bekezdés] őrizetbe vételéről az elöljáróját is értesíteni kell."

103. §

A Be. 137. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A lakhelyelhagyási tilalommal elrendelt korlátozások megtartását a rendőrség, a szolgálati viszonyának tartama alatt katonával [Btk. 127. § (1) bekezdés] szemben elrendelt lakhelyelhagyási tilalom rendelkezéseinek megtartását a parancsnok vagy akadályoztatása esetén más elöljáró ellenőrzi."

104. §

A Be. 138. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Katonával [Btk. 122. § (1) bekezdés] szemben szolgálati viszonyának tartama alatt házi őrizet nem rendelhető el."

105. §

(1) A Be. VIII. Fejezet VIII. Címének címe helyébe a következő cím lép:

"VIII. Cím

SZÁMÍTÁSTECHNIKAI RENDSZER ÚTJÁN RÖGZÍTETT ADATOK MEGŐRZÉSÉRE KÖTELEZÉS ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLŐ HÁLÓZAT ÚTJÁN KÖZZÉTETT ADATOK IDEIGLENES HOZZÁFÉRHETETLENNÉ TÉTELE

(2) A Be. 158/A. §-a a következő alcímet kapja:

"Számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés"

(3) A Be. a 158/A. §-t követően a következő alcímmel és 158/B-158/D. §-sal egészül ki:

"Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele

158/B. § (1) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat (e cím alkalmazásában a továbbiakban: elektronikus adat) feletti rendelkezési jog ideiglenes korlátozása, és az adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása.

(2) Ha az eljárás olyan közvádra üldözendő bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének van helye, és az a bűncselekmény folytatásának megakadályozásához szükséges, az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel rendelhető el.

(3) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a bíróság rendeli el.

(4) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelhető

a) elektronikus adat ideiglenes eltávolításával,

b) elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásával.

(5) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének teljesítésére kötelezett a bíróság megnevezésével és a határozat számának a megjelölésével tájékoztatja a felhasználókat a tartalom eltávolításának vagy a tartalomhoz hozzáférés megakadályozásának a jogalapjáról.

(6) A (4) bekezdés a) pontja szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel és a számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés együttesen is elrendelhető.

158/C. § (1) Az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott tárhelyszolgáltatót kell kötelezni. A kötelezett a határozat vele történő közlését követő egy munkanapon belül köteles az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására.

(2) Az elektronikus adat 158/B. § (4) bekezdés a) pontja szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a bíróság megszünteti, és az elektronikus adat visszaállítását rendeli el, ha

a) az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelésének oka megszűnt, vagy

b) a nyomozást megszüntették, kivéve, ha a Btk. 77. § (2) bekezdése alapján az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele elrendelésének lehet helye.

(3) Az elektronikus adat 158/B. § (4) bekezdés a) pontja szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel a büntetőeljárás befejezésével megszűnik. Ha a bíróság az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét nem rendelte el, az elektronikus adat visszaállítására kötelezi a tárhelyszolgáltatót.

(4) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel megszüntetéséről és az elektronikus adat visszaállításáról szóló határozatot a kötelezettel haladéktalanul közölni kell. A tárhelyszolgátató a határozat vele történő közlésétől számított egy munkanapon belül köteles az elektronikus adat visszaállítására.

(5) A bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára a tárhelyszolgáltatóval szemben az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vagy visszaállítására vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatt százezer forinttól egymillió forintig terjedő rendbírságot szabhat ki. A rendbírság ismételten is kiszabható.

158/D. § (1) A bíróság elrendeli az elektronikus adat 158/B. § (4) bekezdés b) pontja szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét, ha

a) a tárhelyszolgáltató az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozó kötelezettséget nem teljesítette, vagy az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozóan a külföldi hatóság jogsegély iránti megkeresése a megkeresés kibocsátásától számított harminc napon belül nem vezetett eredményre, és

b) a büntetőeljárás gyermekpornográfia (Btk. 204. §) vagy állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet) vagy terrorcselekmény (Btk. 314-316. §) miatt indult, és az elektronikus adat e bűncselekménnyel áll összefüggésben.

(2) A bíróság a határozatával az elektronikus hírközlési szolgáltatókat kötelezi az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására.

(3) Ha az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult ismeretlen, az elektronikus adat 158/B. § (4) bekezdés b) pontja szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről szóló határozatot hirdetményi úton kell kézbesíteni. A hirdetményt tizenöt napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtáblájára, továbbá közzé kell tenni a bíróságok központi internetes honlapján, a hirdetményi kézbesítésre egyebekben a 70. § (5)-(6) bekezdését kell alkalmazni. Az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult a határozattal szemben a kézbesítéstől számított nyolc napon belül fellebbezést jelenthet be.

(4) A bíróság az elektronikus adat 158/B. § (4) bekezdés b) pontja szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele elrendeléséről elektronikus úton haladéktalanul értesíti a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (a továbbiakban: NMHH).

(5) Az elektronikus adat 158/B. § (4) bekezdés b) pontja szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének a végrehajtását az NMHH szervezi és ellenőrzi. Az NMHH a bíróság elektronikus úton megküldött értesítése alapján az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására vonatkozó kötelezettséget bevezeti a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisába, ezzel egyidejűleg a bíróság határozatáról elektronikus úton haladéktalanul értesíti az elektronikus hírközlési szolgáltatókat, amelyek az értesítéstől számított egy munkanapon belül kötelesek az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására. Ha valamely elektronikus hírközlési szolgáltató a kötelezettséget nem teljesíti, az NMHH erről haladéktalanul értesíti a bíróságot.

(6) Az elektronikus adat 158/B. § (4) bekezdés b) pontja szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt a bíróság megszünteti, ha

a) a tárhelyszolgáltató teljesíti az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozó kötelezettségét,

b) az elrendelésének oka egyébként megszűnt, vagy

c) a nyomozást megszüntették, kivéve, ha a Btk. 77. § (2) bekezdése alapján az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele elrendelésének lehet helye.

(7) Az elektronikus adat 158/B. § (4) bekezdés b) pontja szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének megszüntetéséről a bíróság elektronikus úton haladéktalanul értesíti az NMHH-t, amely az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására vonatkozó kötelezettséget törli a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisából, és ezzel egyidejűleg a kötelezettség megszűnéséről elektronikus úton haladéktalanul értesíti az elektronikus hírközlési szolgáltatókat, amelyek az értesítéstől számított egy munkanapon belül kötelesek biztosítani az elektronikus adathoz a hozzáférést.

(8) Az elektronikus adat 158/B. § (4) bekezdés b) pontja szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele a büntetőeljárás befejezésével megszűnik. Ha a bíróság az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét nem rendelte el, az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel megszűnéséről elektronikus úton haladéktalanul értesíti az NMHH-t, amely az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására vonatkozó kötelezettséget törli a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisából, és ezzel egyidejűleg a kötelezettség megszűnéséről elektronikus úton haladéktalanul értesíti az elektronikus hírközlési szolgáltatókat, amelyek az értesítéstől számított egy munkanapon belül kötelesek biztosítani az elektronikus adathoz a hozzáférést.

(9) Ha valamely elektronikus hírközlési szolgáltató a hozzáférés újbóli biztosítására vonatkozó kötelezettséget nem teljesíti, az NMHH erről haladéktalanul értesíti a bíróságot.

(10) A bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára az elektronikus hírközlési szolgáltatóval szemben az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására vagy a hozzáférés újbóli biztosítására vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatt százezer forinttól egymillió forintig terjedő rendbírságot szabhat ki. A rendbírság ismételten is kiszabható."

106. §

A Be. 161. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az e törvényben meghatározott esetekben a rend fenntartása érdekében, valamint az eljárási kötelezettségek megszegése miatt - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - ezer forinttól kétszázezer forintig, különösen súlyos vagy ismételt esetben ötszázezer forintig terjedő rendbírság szabható ki."

107. §

A Be. 162. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Katona [Btk. 127. § (1) bekezdés] elővezetése iránt az elővezetendő elöljáróját kell megkeresni. "

108. §

A Be. 170. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Nyomozást nem lehet indítani közokirat-hamisítás (Btk. 342. §) miatt, ha a hamis vagy hamisított, illetve más nevére szóló valódi úti okmányt a külföldi az ország területére történő beutazás érdekében használja fel, feltéve, hogy vele szemben idegenrendészeti eljárásnak van helye. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a külföldivel szemben más bűncselekmény elkövetése miatt is nyomozást kell indítani."

109. §

(1) A Be. 174. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az ügyész a tudomására jutott feljelentést három napon belül határozattal elutasítja, ha magából a feljelentésből megállapítható, hogy

a) a cselekmény nem bűncselekmény,

b) a bűncselekmény gyanúja hiányzik,

c) a büntethetőséget kizáró ok (Btk. 15. §) állapítható meg,

d) eljárás halál, elévülés vagy kegyelem folytán nem indítható,

e) a magánindítvány vagy feljelentés hiányzik,

f) a cselekményt már jogerősen elbírálták.

(2) Az (1) bekezdés a)-b), valamint d)-f) pontjában meghatározott esetekben, továbbá, ha a büntethetőséget a gyermekkor zárja ki [Btk. 15. § a) pont], a feljelentés elutasítására a nyomozó hatóság is jogosult."

(2) A Be. 174. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A feljelentést nem lehet elutasítani, ha)

"b) elkobzásnak, vagyonelkobzásnak vagy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a büntethetőségtől függetlenül helye van, kivéve, ha az elkobzásra, a vagyonelkobzásra vagy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére irányuló eljáráshoz a bizonyítékok rendelkezésre állnak."

110. §

A Be. 179. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a nyomozás adatai alapján a Btk. 180. § (1) bekezdésében meghatározott büntethetőséget megszüntető okból az eljárás megszüntetésének lehet helye, ennek feltételeiről a nyomozó hatóság tájékoztatja a gyanúsítottat."

111. §

A Be. 190. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés a), b), e), g) és h) pontjában meghatározott esetekben, továbbá, ha a büntethetőséget a gyermekkor zárja ki [Btk. 15. § a) pont], a nyomozás megszüntetésére a nyomozó hatóság is jogosult. A nyomozást megszüntető határozatot a nyomozó hatóság az ügyésznek haladéktalanul megküldi."

112. §

A Be. 191. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A nyomozás folytatását az ügyész, ha pedig a nyomozást az ügyész szüntette meg, a felettes ügyész határozattal rendeli el. Ha a gyanúsítottat megrovásban (Btk. 64. §) részesítették, a felettes ügyész a nyomozást megszüntető határozatot hatályon kívül helyezi."

113. §

A Be. 201. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: "(1) Titkos adatszerzésnek

a) öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény,

b) üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,

c) az új pszichoaktív anyaggal visszaélés, a kitartottság, a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, az ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés, a hivatali visszaélés bűncselekménye,

d) az egészségügyi termék hamisítása, az emberkereskedelem, a kerítés, a prostitúció elősegítése, a gyermekpomográfia, a környezetkárosítás, a természetkárosítás, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, a bűnpártolás, a vesztegetés, a vesztegetés elfogadása, a hivatali vesztegetés, a hivatali vesztegetés elfogadása, az embercsempészés három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata,

e) a minősített adat és a nemzeti adatvagyon elleni bűncselekmények,

f) az a)-e) pontban meghatározott bűncselekmény kísérlete, valamint - ha az előkészületet a törvény büntetni rendeli - előkészülete

esetében van helye.

(2) Ha a nyomozást az ügyész végzi, titkos adatszerzésnek az (1) bekezdésben felsorolt bűncselekményeken kívül az alábbi esetekben van helye:

a) a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet élvező személy, a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, továbbá a nemzetközileg védett személy elleni erőszakkal fenyegetés,

b) a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott és a bírósági ügyintéző, az önálló és a törvényszéki végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a közjegyző és a közjegyző-helyettes, a rendőrség hivatásos állományú tagja sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, valamint a felsoroltak, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, továbbá a nem hivatásos állományú pénzügyi nyomozó vonatkozásában elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő korrupciós bűncselekmények,

c) a 29. § e) pontjában meghatározott igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények, kivéve a hatóság félrevezetését,

d) a külföldi hivatalos személy ellen elkövetett bűncselekmények,

e) a katonai büntetőeljárásra tartozó, az a)-d) pontban felsorolt bűncselekmények."

114. §

A Be. 215. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés és az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének elrendelése. A személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés megszüntetése miatt bejelentett ügyészi fellebbezés - feltéve, hogy a megszüntetést nem az ügyész indítványozta - halasztó hatályú."

115. §

A Be. 218. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a vádemelés kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §) vagy kábítószer birtoklása (Btk. 178. §) miatt történik, és a gyanúsítottal szemben korábban indult büntetőeljárást a bíróság a 266. § (6) bekezdése alapján felfüggesztette, a vádiratban indítványozni kell az eljárás folytatását [266. § (7) bekezdés] és az ügyek egyesítését."

116. §

(1) A Be. 221/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közvetítői eljárás az élet, testi épség és az egészség elleni (Btk. XV. Fejezet), az emberi szabadság elleni (Btk. XVIII. Fejezet), az emberi méltóság és az egyes alapvető jogok elleni (Btk. XXI. Fejezet), a közlekedési (Btk. XXII. Fejezet), a vagyon elleni (Btk. XXXVI. Fejezet), illetve a szellemi tulajdonjog elleni (Btk. XXXVII. Fejezet), ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás tartama alatt, a gyanúsított vagy a sértett indítványára, illetve önkéntes hozzájárulásukkal alkalmazható eljárás. Amennyiben e bűncselekményekkel halmazatban a terhelt más bűncselekményt is elkövetett, a közvetítői eljárás akkor alkalmazható, ha az elkövetésben a jelzett bűncselekmény a meghatározó."

(2) A Be. 221/A. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ügyész hivatalból, vagy a gyanúsított, a védő, illetőleg a sértett indítványára az eljárást legfeljebb hat hónapi időtartamra felfüggeszti, és az ügyet közvetítői eljárásra utalja, ha)

"a) a Btk. 29. §-a alapján az eljárás megszüntetésének vagy a büntetés korlátlan enyhítésének lehet helye,"

(3) A Be. 221/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Ha a közvetítői eljárás eredményes, és a Btk. 29. § (1) bekezdése alkalmazásának van helye, az ügyész az eljárást megszünteti; ha a Btk. 29. § (2) bekezdése alkalmazásának lehet helye, vádat emel. Ha a gyanúsított a közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodás teljesítését megkezdte, de a büntethetősége nem szűnt meg, az ügyész a három évet meg nem haladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a vádemelést egy évtől két évig terjedő időre elhalaszthatja."

117. §

A Be. 222. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Ha a Btk. 180. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt az eljárás megszüntetésének lehet helye, az ügyész a vádemelést egyévi időtartamra elhalasztja, ha a gyanúsított vállalja a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt.

(3) Az ügyész a vádemelést tartási kötelezettség elmulasztásának vétsége miatt egy évre elhalasztja, ha ettől az elmulasztott kötelezettség teljesítése várható."

118. §

A Be. 226. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az eljárást a vádemelés elhalasztása tartamának eltelte előtt is meg kell szüntetni, ha a kábítószer-élvező gyanúsított igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült vagy megelőzőfelvilágosító szolgáltatáson vett részt, illetve, ha a tartási kötelezettség elmulasztása vétségének gyanúsítottja a tartási kötelezettségét teljesítette, továbbá, ha a gyanúsított a közvetítői eljárásban vállalt kötelezettségeinek eleget tett."

119. §

A Be. 227. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha a vádemelés elhalasztására a 222. § (2) bekezdése alapján került sor, vádat kell emelni, ha]

"b) a vádemelés elhalasztásának tartama alatt a gyanúsított ellen kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklása miatt újabb büntetőeljárás indult, és a nyomozás felfüggesztésének vagy megszüntetésének nincs helye."

120. §

A Be. 244/A. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tanács elnöke zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatását rendelheti el)

"b) annak a tanúnak, akinek sérelmére az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények (Btk. XV. Fejezet), a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények (Btk. XIX. Fejezet) vagy a gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények (Btk. XX. Fejezet) körébe tartozó vagy más, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el,"

121. §

A Be. 258. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az ítélet és az ügydöntő végzés rendelkező része tartalmazza

a) a vádlott előzetes fogvatartására vonatkozó adatokat,

b) a vádlott nevét és személyi adatait,

c) a vádlott bűnösnek kimondását, illetve a vád alóli felmentését, vagy azt, hogy a bíróság az eljárást megszünteti,

d) a bűncselekmény Btk., illetve az 1978. évi IV. törvény szerinti megnevezését az alkalmazott törvényhely - ideértve a bűncselekmény minősített esetének megállapításakor a bűncselekmény alapesetét meghatározó törvényhelyet is - feltüntetésével, a bűncselekmény bűntetti vagy vétségi megjelölését, ha a bűncselekmény többrendbeli vagy folytatólagos, ennek megjelölését, ha a bűncselekménynek szándékos és gondatlan alakzata is van, gondatlan alakzat esetén ennek megjelölését, továbbá az elkövetői és elkövetési alakzat megjelölését,

e) a kiszabott büntetést, illetve az alkalmazott intézkedést, valamint az egyéb jogkövetkezményeket, így különösen a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges legkorábbi időpontját [Btk. 38. § (1) bekezdés],

f) az egyéb rendelkezéseket, így különösen a próbaidő meghosszabbodását [Btk. 86. § (2) bekezdés],

g) a bűnügyi költség viseléséről szóló rendelkezést."

122. §

A Be. 265. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni abban az esetben is, ha a bíróság a gyanúsítottal szemben korábban indult büntetőeljárást a 266. § (6) bekezdése alapján felfüggesztette, azonban az ügyész a vádlott ellen kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklása miatt újabb vádiratot nyújtott be [266. § (7) bekezdés]."

123. §

(1) A Be. 266. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bíróság az eljárást akkor is felfüggeszti, ha az eljárás megindításához szükséges feljelentés [Btk. 270. § (1) bekezdés, 274. §] hiányzik. Az eljárás felfüggesztése legfeljebb az alapügy jogerős befejezéséig tart."

(2) A Be. 266. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha a Btk. 180. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt az eljárás megszüntetésének lehet helye, és az ügyész a vádemelést a 222. § (2) bekezdése alapján nem halasztotta el, a bíróság az eljárást egyévi időtartamra felfüggeszti, feltéve, hogy a vádlott vállalja a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt."

(3) A Be. 266. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A tartási kötelezettség elmulasztása (Btk. 212. §) miatt indított eljárást - ha az ügyész a vádemelést a 222. § (3) bekezdése alapján nem halasztotta el - a bíróság legfeljebb egy évre felfüggeszti, feltéve, hogy ettől az elmulasztott kötelezettség teljesítése várható. Az eljárást a határidő lejárta előtt folytatni kell, ha a vádlott a tartási kötelezettségének továbbra sem tesz eleget."

124. §

(1) A Be. 267. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (

A bíróság az eljárást megszünteti,)

"h) és a vádlottat megrovásban (Btk. 64. §) részesíti, ha a bűncselekmény már nem veszélyes, vagy olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása, vagy más intézkedés alkalmazása is szükségtelen,"

(2) A Be. 267. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bíróság az eljárást megszünteti,)

"l) tevékeny megbánás esetén [Btk. 29. § (1) bekezdés]."

125. §

A Be. 274. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a bíróság a vádlottat távollétében részesítette megrovásban (Btk. 64. §), ennek foganatosításáról a tanács elnöke gondoskodik."

126. §

A Be. 276. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a bíróság a vádlottat megrovásban (Btk. 64. §) részesíti, ez ellen fellebbezésnek nincs helye, de az ügyész és a vádlott, valamint védője a végzés közlésétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását kérheti. A kérelem alapján a bíróság tárgyalást tart. A vádlottnak az idézést legalább öt nappal a tárgyalás előtt kell kézbesíteni."

127. §

A Be. 327. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vádlott felmentése, próbára bocsátása, számára jóvátételi munka végzésének előírása, az eljárás megszüntetése esetén, vagy ha a bíróság nem szabott ki végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztést, nem rendelt el javítóintézeti nevelést, illetve ha a felmentés esetén nem rendelt el kényszergyógykezelést, az előzetes letartóztatást, a lakhelyelhagyási tilalmat, a házi őrizetet, a távoltartást, illetve az ideiglenes kényszergyógykezelést megszünteti, és nyomban intézkedik a vádlott szabadlábra helyezéséről."

128. §

A Be. a következő 327/A. §-sal egészül ki:

"327/A. § Ha a bíróság a vádlottal szemben közérdekű munkát szabott ki és az ítélet jogerőre emelkedett, a bíróság felhívja a terheltet, nyilatkozzon arról, hogy a közérdekű munka végrehajtási helyét a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint kéri-e kijelölni."

129. §

A Be. 330. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bűnösséget megállapító ítéletben a bíróság

a) büntetést szab ki,

b) a vádlottat próbára bocsátja, számára jóvátételi munka végzését írja elő, vagy megrovásban részesíti,

c) a büntetés kiszabását mellőzi."

130. §

A Be. 331. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a felmentés alapja büntethetőséget kizáró ok, a bíróság elkobzást, vagyonelkobzást, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét rendelhet el."

131. §

A Be. 332. § (1) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A bíróság az eljárást megszünteti)

"f) tevékeny megbánás esetén [Btk. 29. § (1) bekezdés], g) a büntethetőséget megszüntető egyéb ok [Btk. 25. § e) pont] esetén."

132. §

A Be. 334. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"334. § Az eljárásnak a 332. § (1) bekezdés a)-b) és f)-g) pontja alapján történt megszüntetése esetén a bíróság elkobzást, vagyonelkobzást vagy elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét rendelhet el. Az eljárásnak a 332. § (5) bekezdése alapján történt megszüntetése esetén a bíróság a korábbi ügydöntő határozat elkobzást, vagyonelkobzást, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét kimondó rendelkezését hatályában fenntartja."

133. §

A Be. 354. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában nem szabhat ki

a) büntetést azzal szemben, akinek az ügyét első fokon önállóan alkalmazott intézkedéssel bírálták el,

b) elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás helyett szabadságvesztést annak felfüggesztése mellett sem,

c) felfüggesztett szabadságvesztés helyett végrehajtandó szabadságvesztést,

d) végrehajtandó szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú szabadságvesztést, annak felfüggesztése mellett sem,

e) az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetések számát meghaladó további büntetéseket, ide nem értve a szabadságvesztés helyett alkalmazott büntetéseket,

f) az elsőfokú bíróság által nem alkalmazott mellékbüntetést,

g) lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése helyett szabadságvesztést, annak felfüggesztése mellett sem.

(5) Ha az elsőfokú bíróság az elkobzásról, a vagyonelkobzásról, illetve az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről a törvény rendelkezése ellenére nem rendelkezett, a tényállás azonban a döntéshez szükséges adatokat tartalmazza, erről a másodfokú bíróság is határozhat abban az esetben is, ha a terhelt terhére nem jelentettek be fellebbezést."

134. §

A Be. 374. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a másodfokú bíróság az eljárást a 373. § (1) bekezdés I. a) pontja alapján szünteti meg, az elsőfokú bíróság ítéletének az elkobzásra, a vagyonelkobzásra, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére és a polgári jogi igény megállapítására vonatkozó rendelkezését hatályban tartja, ha ezekre nézve nem jelentettek be fellebbezést."

135. §

A Be. 375. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha az elsőfokú bíróság a lefoglalt dologról, az elkobzásról, a vagyonelkobzásról, illetve az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről a törvény rendelkezése ellenére nem rendelkezett, és a döntéshez szükséges adatok a másodfokú eljárás során bizonyítás felvétele keretében nem tisztázhatóak, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságot az 569. § (1) bekezdésében írt különleges eljárás lefolytatására utasítja."

136. §

A Be. 387. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A harmadfokú bíróság a megtámadott másodfokú ítéletnek az elkobzásra, a vagyonelkobzásra, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére, a pártfogó felügyelet elrendelésére, a lefoglalásra, a polgári jogi igényre, a szülői felügyeleti jog megszüntetésére vagy a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezését hivatalból felülbírálja."

137. §

A Be. 398. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletének megváltoztatása esetén határoz az elkobzásról, a vagyonelkobzásról, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, a pártfogó felügyelet elrendeléséről, a lefoglalásról, a polgári jogi igényről, a szülői felügyeleti jog megszüntetéséről és a bűnügyi költség viseléséről is."

138. §

A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha)

"b) a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetve a büntetés végrehajtását a Btk. 86. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel,"

139. §

A Be. 427. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha)

"b) a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetve a büntetés végrehajtását a Btk. 86. §-ában foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel,"

140. §

A Be. 446. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"446. § E törvény rendelkezéseit fiatalkorú [Btk. 105. § (1) bekezdés] elleni büntetőeljárásban az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."

141. §

(1) A Be. 454. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A fiatalkorú előzetes letartóztatását - az (5a) bekezdésben foglalt kivétellel -

a) javítóintézetben,

b) büntetés-végrehajtási intézetben

kell végrehajtani."

(2) A Be. 454. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét be nem töltött fiatalkorú előzetes letartóztatását javítóintézetben kell végrehajtani."

142. §

A Be. 455. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"455. § Ha fiatalkorúval szemben elrendelt előzetes letartóztatás végrehajtásának kezdetétől egy év eltelt, az előzetes letartóztatás megszűnik, kivéve az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás esetét, továbbá ha az ügyben harmadfokú bírósági eljárás vagy hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás van folyamatban."

143. §

A Be. 459. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a közvetítői eljárás eredményes, a fiatalkorú a vállalt kötelezettségeinek eleget tett, és a Btk. 107. §-a alkalmazásának van helye, az ügyész az eljárást megszünteti. Ha a fiatalkorú a közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodás teljesítését megkezdte, az ügyész az öt évet meg nem haladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt egy évtől két évig terjedő időre a vádemelést elhalaszthatja."

144. §

A Be. 470. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Katonai büntetőeljárásnak van helye

a) a katona [Btk. 127. § (1) bekezdés] által a tényleges szolgálati viszonyának tartama alatt elkövetett katonai bűncselekmény (Btk. XLV. Fejezet),

b) a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja által elkövetett bármely bűncselekmény,

c) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagja által a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal összefüggésben elkövetett más bűncselekmény,

d) a szövetséges fegyveres erő tagja által belföldön, valamint e személynek a Magyarország határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy magyar légi járművön elkövetett, magyar büntető joghatóság alá tartozó bűncselekménye

esetén."

145. §

A Be. 472. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az elsőfokú bíróság a 14. § (1) bekezdés a) pontjában és a 16. § (1) bekezdés a)-v) pontjában meghatározott bűncselekmények esetén tanácsban, egyéb esetekben ülnökök közreműködése nélkül, egyesbíróként jár el."

146. §

A Be. 474. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A katonai ügyész végzi a nyomozást a szövetséges fegyveres erő tagja által belföldön, valamint az e személynek a Magyarország határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy magyar légi járművön elkövetett, magyar büntető joghatóság alá tartozó bűncselekménye miatt."

147. §

A Be. 485. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"485. § A feljelentés elutasítására a Btk. 131. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt a katonai nyomozó hatóság is jogosult."

148. §

A Be. 487. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"487. § A Btk. 131. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt a vádemelésig a katonai ügyész, azt követően a bíróság az eljárást megszünteti."

149. §

A Be. 514. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 339. § (1) bekezdésében szabályozott esetben a bűnügyi költséget a magánvádló viseli, ha azonban a büntetőeljárást a Btk. 25. § a) vagy c) pontja szerinti büntethetőséget megszüntető okból szüntették meg, a 74. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűnügyi költséget az állam viseli. A 339. § (2) bekezdése alkalmazásának akkor is helye van, ha a bíróság az eljárást az 504. § (1) bekezdés b) pontja, az 510. § (1) bekezdés első mondata, illetve az 512. § (4) bekezdése alapján szüntette meg."

150. §

A Be. 534. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bíróság az ítéletben az ügyész által a vádiratban indítványozott nemű büntetést vagy intézkedést szabhat ki, illetve alkalmazhat. Szabadságvesztés kiszabásakor a Btk. 82. § (2) és (3) bekezdése alapján meghatározott büntetési tétel az irányadó."

151. §

A Be. 537. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"537. § Azzal szemben, aki a bűncselekményt bűnszervezetben (Btk. 459. § 1. pont, illetve 1978. évi IV. törvény 137. § 8. pont) követte el, és a nyomozás során az ügy vagy más büntetőügy bizonyításához hozzájárulva az ügyésszel, illetve a nyomozó hatósággal jelentős mértékben együttműködött, de a nyomozás megszüntetésére bármely okból nem került sor, a tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárásban a büntetést a Btk. 83. §-ának, illetve a Btk. 84. §-ának vagy az 1978. évi IV. törvény 85/A. §-ának, illetve 87/C. §-ának az alapulvételével kell kiszabni. Ha a bűncselekményre a törvény nyolcévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel, a büntetést e büntetési tételkeret között kell kiszabni."

152. §

A Be. 544. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság az ügyész indítványára vagy hivatalból a szabadlábon lévő vádlottal szemben tárgyalás mellőzésével végzésben végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést, közérdekű munkát, pénzbüntetést, foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kitiltást, a sportrendezvények látogatásától való eltiltást, kiutasítást - katonával szemben lefokozást, szolgálati viszony megszüntetését is -, továbbá intézkedésként jóvátételi munkát, próbára bocsátást, megrovást alkalmaz az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén, ha

"a) a törvény a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését, a közérdekű munkát, a pénzbüntetést, a foglalkozástól eltiltást, a járművezetéstől eltiltást, a kitiltást, a sportrendezvények látogatásától való eltiltást, a kiutasítást - katonával szemben a lefokozást, a szolgálati viszony megszüntetését, a rendfokozatban visszavetést és a várakozási idő meghosszabbítását is -, illetve a jóvátételi munka vagy a próbára bocsátás alkalmazását lehetővé teszi,

b) a tényállás egyszerű,

c) a vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte,

d) a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető."

153. §

(1) A Be. 547. § (1) bekezdés a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A bíróság a végzésében)

"a) végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést, közérdekű munkát, pénzbüntetést, foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kitiltást, sportrendezvények látogatásától való eltiltást, kiutasítást - katonával szemben lefokozást, szolgálati viszony megszüntetését, rendfokozatban visszavetést és a várakozási idő meghosszabbítását is -, illetve jóvátételi munkát, próbára bocsátást vagy megrovást alkalmazhat,

b) végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása, jóvátételi munka előírása vagy próbára bocsátás esetén pártfogó felügyeletet is alkalmazhat,

c) elkobzást, vagyonelkobzást, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét is kimondhat, a polgári jogi igénynek helyt adhat, vagy a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasíthatja,"

(2) A Be. 547. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tárgyalás mellőzésével hozott végzés rendelkező részének tartalmaznia kell)

"b) a kiszabott büntetést, az előírt jóvátételi munkát, az alkalmazott próbára bocsátást vagy megrovást,"

154. §

A Be. 553. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A diplomáciai mentességet élvező személyek büntetőjogi felelősségre vonására nemzetközi szerződés, ennek hiányában a nemzetközi gyakorlat irányadó. A nemzetközi gyakorlat kérdésében az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalását kell beszerezni."

155. §

A Be. 554/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"554/B. § Kiemelt jelentőségű ügy

a) a hivatali visszaélés (Btk. 305. §),

b) a korrupciós bűncselekmények [Btk. 294. § (2) és (3) bekezdés, 297. § és 299-300. §], ha annak elkövetésével

ba) a helyi önkormányzat képviselő-testületének tagja, polgármestere, alpolgármestere, képviselőtestülete hivatalának vezető beosztású dolgozója, országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló, állami vezető,

bb) a központi költségvetési szerv, a központi államigazgatási szerv, illetve ezek területi szerveinek (a továbbiakban együtt e fejezet alkalmazásában: közigazgatási szerv) vezető beosztású dolgozója gyanúsítható megalapozottan, illetve elkövetőként kizárólag az ebben a pontban felsorolt személyek valamelyike jöhet szóba, vagy a bűncselekményt e személyek vonatkozásában követik el, továbbá a nemzetközi közélet tisztasága ellen elkövetett bűncselekmények (Btk. XV. Fejezet VIII. Cím),

c) a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetés [Btk. 290. § (4) bekezdés], a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy által elkövetett vesztegetés elfogadása [Btk. 291. § (4) bekezdés], a külföldi hivatalos személy működésével kapcsolatban elkövetett hivatali vesztegetés [Btk. 293. § (3) bekezdés], a külföldi hivatalos személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása [Btk. 294. § (4) bekezdés], a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban elkövetett befolyás vásárlása [Btk. 298. § (2) bekezdés], a külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban elkövetett befolyás vásárlása [Btk. 298. § (3) bekezdés], a külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban elkövetett befolyással üzérkedés [Btk. 299. § (3) bekezdés],

d) a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §),

e) a bűnszervezetben (Btk. 459. § 1. pont) elkövetett bármely bűncselekmény,

f) a csődbűncselekmény súlyosabban minősülő esete [Btk. 404. § (3) bekezdés], a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban (Btk. 420. §), a pénzmosás (Btk. 399. és 400. §) és a költségvetési csalás súlyosabban minősülő esetei [396. § (4)-(5) bekezdés],

g) azok a bűncselekmények, amelyek büntethetősége a Btk. 26. § (3) bekezdése alapján nem évül el,

h) az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló törvényben meghatározott nemzetközi jog szerint el nem évülő bűncselekmények,

i) a h) pontban foglalt kivétellel az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló törvényben meghatározott kommunista bűncselekmények."

156. §

A Be. az 554/O. §-t követően a következő XXVIII/B. Fejezettel egészül ki:

"XXVIII/B. Fejezet

A VAGYON-VISSZASZERZÉSI ELJÁRÁS

554/P. § (1) A vagyon-visszaszerzési eljárás esetén e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A vagyon-visszaszerzési eljárást nyomozó hatóságként a vagyon-visszaszerzési hatóság végzi. A vagyon-visszaszerzési hatóság a rendőrség.

(3) Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság kizárólag olyan adatot adhat át a vagyon-visszaszerzési hatóságnak, amely a vagyon-visszaszerzési eljárás lefolytatásához szükséges.

554/Q. § (1) Vagyon-visszaszerzési eljárásnak van helye az elkobzás vagy a vagyonelkobzás alá eső dolognak vagy vagyonnak a biztosítása érdekében.

(2) A vagyon-visszaszerzési hatóság az eljárását az ügyész, illetve a nyomozó hatóság megkeresésére folytatja le.

(3) Ha a nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi és az (1) bekezdésnek megfelelően megkeresi a vagyon-visszaszerzési hatóságot, a vagyon-visszaszerzési hatósággal a 37. § (3) bekezdésében meghatározott közös nyomozó csoport hozható létre.

(4) A vagyon-visszaszerzési hatóság eljárási cselekményt az ügyész előzetes tájékoztatásával végezhet, azzal, hogy őrizetbe vételt nem rendelhet el és gyanúsítottat nem hallgathat ki, de a kihallgatáson jelen lehet és kérdést tehet fel.

(5) A vagyon-visszaszerzési hatóság az eljárása során lefoglalt tárgyi bizonyítási eszközt haladéktalanul, a keletkezett iratokat a 193. § (1) bekezdése szerinti eljárási cselekményt megelőzően az ügyész, illetve a nyomozó hatóság részére átadja. Az átadott iratokat a nyomozás során keletkezett iratokhoz kell csatolni.

554/R. § (1) Vagyon-visszaszerzési eljárásnak a bíróság ügydöntő határozatának jogerőre emelkedését követően akkor van helye, ha a jogerős ügydöntő határozatban elrendelt elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajtása nem vezetett eredményre.

(2) A vagyon-visszaszerzési eljárást a végrehajtás szüneteléséről szóló jegyzőkönyv alapján az ügyész rendelheti el, amelynek lefolytatásával a vagyon-visszaszerzési hatóságot bízza meg.

(3) Ha a bíróság jogerős ügydöntő határozatában vagyonelkobzást rendelt el, a vagyonelkobzás alá eső dolgot vagy vagyont le kell foglalni, illetve zár alá vételét kell elrendelni. A vagyon-visszaszerzési hatóság, illetve az ügyész a lefoglalás, illetve a zár alá vétel megszüntetését követően a vagyonelkobzás alá eső dolgot vagy vagyont a bírósági végrehajtónak átadja, ha a dolgot vagy vagyont az a személy szerezte meg, akivel szemben az elkobzást vagy a vagyonelkobzást elrendelték.

(4) Az ügyész, illetve a vagyon-visszaszerzési hatóság az eljárást határozattal megszünteti, ha annak során elkobzás vagy vagyonelkobzás alá eső dolog vagy vagyon nem volt fellelhető. A határozatot az ügyész, illetve a vagyon-visszaszerzési hatóság megküldi a végrehajtás szüneteléséről szóló jegyzőkönyvet kiállító bírósági végrehajtónak. A határozat ellen panasznak nincs helye.

(5) A vagyon-visszaszerzési eljárás a bíróság ügydöntő határozatának jogerőre emelkedését követően az elkövetett bűncselekmény büntetési tétele felső határának megfelelő idő elteltével nem rendelhető el. Ha a büntetési tétel felső határa kevesebb, mint öt év, a vagyon-visszaszerzési eljárás a bíróság ügydöntő határozatának jogerőre emelkedését követő öt év elteltével nem rendelhető el. Életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén a vagyon-visszaszerzési eljárás megindításának nincs időbeli korlátja. A vagyon-visszaszerzési eljárás meghosszabbítása legfeljebb az elrendeléstől számított két évig terjedhet.

(6) Az (1) bekezdés szerinti vagyon-visszaszerzési eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli."

157. §

A Be. 556. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"556. § A bíróság a szabadságvesztés végrehajtási fokozatáról [Btk. 35. § (1) bekezdés, 37. §, 110. §, illetve 1978. évi IV. törvény 41. § (1) bekezdés, 111. § (2) bekezdés] utólag határoz, ha erről a jogerős ítélet nem vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett. A Btk. 35. § (2) bekezdésén, illetve az 1978. évi IV. törvény 45. § (2) bekezdésén alapuló rendelkezés nem pótolható, illetve nem vizsgálható felül."

158. §

A Be. 558. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"558. § A bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára tárgyaláson határoz az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontja elhalasztásáról (Btk. 45. §, illetve 1978. évi IV. törvény 47/B. §)."

159. §

A Be. 567. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"567§ (1) A bíróság a pártfogó felügyelet elrendeléséről utólag határoz, ha erről a jogerős ítélet nem rendelkezett; vagy a szabadságvesztés végrehajtását kegyelemből próbaidőre felfüggesztették, és az elítélt visszaeső [Btk. 69. § (2) bekezdés, illetve 1978. évi IV. törvény 82. § (2) bekezdés].

(2) A bíróság a pártfogó felügyelet elrendelése előtt beszerzi az ügyész indítványát. A bíróság tárgyalást tart, ha külön magatartási szabályok [Btk. 71. § (3) bekezdés, illetve 1978. évi IV. törvény 82. § (6) bekezdés] előírása látszik szükségesnek, illetve a külön magatartási szabályok előírását az ügyész indítványozza."

160. §

A Be. 568. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1 ) Az alapügyben eljárt bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára tárgyaláson, ítélettel határoz a próbaidő meghosszabbításáról vagy a próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezéséről [Btk. 65. § (4) bekezdés és 66. § (1) bekezdés], ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegte. A bíróság a pártfogó felügyelet szabályainak súlyos megszegése miatt büntetést szab ki, fiatalkorúval szemben javítóintézeti nevelést is elrendelhet."

161. §

A Be. az 568. §-t követően a következő alcímmel és 568/A. §-sal egészül ki:

"Eljárás jóvátételi munka végzésének előírása esetén

568/A. § (1) Az alapügyben eljárt bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára tárgyaláson, ítélettel határoz a jóvátételi munka végzését előíró rendelkezés hatályon kívül helyezéséről [Btk. 67. § (1) bekezdés], ha az elítélt a jóvátételi munka elvégzését nem igazolta vagy a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegte. A bíróság ezekben az esetekben büntetést szab ki, fiatalkorúval szemben javítóintézeti nevelést is elrendelhet.

(2) A bíróság határozata elleni fellebbezésre az ügydöntő határozat elleni jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."

162. §

(1) A Be. 569. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő szöveg lép:

"Az elkobzásra, a vagyonelkobzásra, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére és a lefoglalt dologról történő rendelkezésre irányuló eljárás"

(2) A Be. 569. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"569. § (1) Az ügyész indítványára a bíróság határoz az elkobzásról, a vagyonelkobzásról, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, illetve arról, hogy a lefoglalt dolog az állam tulajdonába kerül, ha büntetőeljárás senki ellen nem indult, vagy azt megszüntették, illetve a terhelt ismeretlen helyen tartózkodása vagy elmebetegsége miatt az eljárást felfüggesztették."

163. §

(1) A Be. 570. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő szöveg lép:

" Utólagos elkobzás, vagyonelkobzás vagy elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele"

(2) A Be. 570. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha

a) a bíróság jogerős ügydöntő határozatában az elkobzásról, a vagyonelkobzásról vagy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről nem, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett, illetve

b) a vagyon-visszaszerzési eljárás eredményeként az elkobzást vagy a vagyonelkobzást nem azzal a személlyel szemben kell a Btk. 74. § (2) vagy (3) bekezdése alapján elrendelni, akivel szemben az elkobzást vagy a vagyonelkobzást elrendelték,

erről a bíróság az ügyész indítványára, illetve hivatalból utólag határoz. A bíróság eljárására az 569. § (3) bekezdése az irányadó."

164. §

A Be. 572. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A bíróság a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását az ügyész indítványára vagy hivatalból elrendeli, ha

a) az elítéltet a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték [Btk. 87. § b) pont], és az újabb bűncselekmény miatt eljáró bíróság a végrehajtás iránt nem intézkedett,

b) az elkövető a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegte.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetében a bíróság tárgyaláson határoz."

165. §

A Be. 574. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az összbüntetési eljárást a bíróság hivatalból vagy indítványra folytatja le. Az összbüntetési eljárás lefolytatását az elítélt, a védő vagy az ügyész indítványozhatja. Az összbüntetési eljárás lefolytatásához - kivéve, ha azt az elítélt indítványozta - az elítélt hozzájárulását minden esetben be kell szerezni. A bíróság az összbüntetésbe foglalást ítélettel, az erre irányuló indítvány elutasítását végzéssel mondja ki. Az ítéletben a bíróság az 556. és 557. §-ban foglaltakról is rendelkezhet. "

166. §

A Be. 576. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a Btk. 92. § (3) bekezdésén alapuló rendelkezés csak akkor vizsgálható felül, ha a jogerős ítélet e rendelkezése törvénysértő."

167. §

A Be. 577. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A bíróság a mentesítést kimondó határozat hatályon kívül helyezéséről az ügyész indítványára vagy hivatalból utólag határoz, ha a mentesítés hatályát vesztette [Btk. 100. § (3) bekezdés, 102. § (2) bekezdés], vagy utóbb megállapítják, hogy a mentesítésnek törvényi akadálya volt."

168. §

(1) A Be. 580. § (1) bekezdés III. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Kártalanítás jár az előzetes letartóztatásért, a házi őrizetért és az ideiglenes kényszergyógykezelésért, ha)

"III. a bíróság a terhelt bűnösségét jogerős határozatában megállapította, de nem szabott ki szabadságvesztést, elzárást, közérdekű munkát, pénzbüntetést, foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kitiltást, sportrendezvények látogatásától való eltiltást vagy kiutasítást."

(2) A Be. 580. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a bíróság a terhelt bűnösségét jogerős határozatában megállapította, kártalanítás jár az előzetes letartóztatásért és a házi őrizetért, ha annak tartama meghaladja a jogerősen kiszabott

a) szabadságvesztés tartamát,

b) elzárás tartamát,

c) közérdekű munka tartamát,

d) pénzbüntetés napi tételeinek számát,

e) javítóintézeti nevelés tartamát."

169. §

A Be. 581. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A jogerős ítélet alapján kitöltött szabadságvesztésért, elzárásért, javítóintézeti nevelésért, illetve kényszergyógykezelésért a terheltnek kártalanítás jár, ha rendkívüli jogorvoslat folytán felmentették, enyhébb büntetésre ítélték, próbára bocsátották, számára jóvátételi munka végzését írták elő vagy megrovásban részesítették, illetve az eljárást vele szemben megszüntették vagy megállapították, hogy a kényszergyógykezelést törvényes ok nélkül rendelték el."

170. §

(1) A Be. 591. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tanács elnöke a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére, ha a szabadságvesztés hátralévő része két évnél rövidebb, az elítélt kérelmére fontos okból, különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire való tekintettel, legfeljebb három hónapra halasztást engedélyezhet."

(2) A Be. 591. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha az elítélt betegsége az elítélt életét közvetlenül veszélyezteti, a tanács elnöke)

"c) halasztást engedélyezhet a szabadságvesztés végrehajtás megkezdésére abban az esetben is, ha a szabadságvesztés hátralévő része két évnél hosszabb."

(3) A Be. 591. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(El kell halasztani - kérelem nélkül, hivatalból is - a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdését annak a nőnek az esetében, aki)

"a) a tizenkettedik hetet meghaladó terhes, legfeljebb a szülés várható idejét követő hatodik hónap végéig,"

(4) A Be. 591. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (2) bekezdés esetében a tanács elnöke igazságügyi orvos-szakértői szakvélemény alapján állapítja meg a halasztás egészségügyi feltételeinek fennállását, és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága egészségügyi szolgálata vezetőjének - az elítélt egészségügyi állapotának büntetésvégrehajtás keretei között való kezelhetőségére vonatkozó - nyilatkozatát figyelembe véve határoz a kérelemről."

171. §

A Be. az 591. §-t követően a következő alcímekkel és 591/A-591/B. §-sal egészül ki:

"Halasztás elzárás esetén

591/A. § (1) A tanács elnöke az elzárás végrehajtásának megkezdésére az elítélt kérelmére fontos okból, különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire való tekintettel, legfeljebb három hónapra halasztást engedélyezhet.

(2) Ha az elítélt betegsége az elítélt életét közvetlenül veszélyezteti, a tanács elnöke

a) az (1) bekezdésben szabályozott tartamú halasztást meghaladó, határozott ideig tartó halasztást is engedélyezhet,

b) az (1) bekezdés alapján engedélyezett halasztást meghosszabbíthatja.

(3) El kell halasztani - kérelem nélkül, hivatalból is - az elzárás végrehajtásának megkezdését annak a nőnek az esetében, aki

a) a tizenkettedik hetet meghaladó terhes, legfeljebb a szülés várható idejét követő hatodik hónap végéig,

b) hat hónaposnál fiatalabb gyermekét gondozza.

(4) A (2) bekezdés esetében a tanács elnöke igazságügyi orvos-szakértői szakvélemény alapján állapítja meg a halasztás egészségügyi feltételeinek fennállását, és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága egészségügyi szolgálata vezetőjének - az elítélt egészségügyi állapotának büntetésvégrehajtás keretei között való kezelhetőségére vonatkozó - nyilatkozatát figyelembe véve határoz a kérelemről.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott feltételek esetén sincs helye az elhalasztásnak, ha az súlyosan veszélyeztetné a közbiztonságot vagy a közrendet, illetve ha az elítélt szökésétől vagy elrejtőzésétől kell tartani.

(6) Ha az elzárás végrehajtásának elhalasztása iránti kérelmet olyan időben terjesztik elő, hogy annak elintézésére a végrehajtás megkezdésére kitűzött határnap előtt már nincs lehetőség, a tanács elnöke a kérelem elbírálását mellőzi és erről a kérelmezőt értesíti. Ha az elzárást már foganatba vették, a kérelmet az elzárás végrehajtásának esetleges félbeszakítás iránti intézkedés végett a büntetésvégrehajtási intézetnek megküldi.

Halasztás közérdekű munka esetén

591/B. § (1) A tanács elnöke a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére az elítélt kérelmére fontos okból, különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire való tekintettel, legfeljebb három hónapra halasztást engedélyezhet.

(2) Ha az elítélt betegsége az elítélt életét közvetlenül veszélyezteti, a tanács elnöke

a) az (1) bekezdésben szabályozott tartamú halasztást meghaladó, határozott ideig tartó halasztást is engedélyezhet,

b) az (1) bekezdés alapján engedélyezett halasztást meghosszabbíthatja.

(3) El kell halasztani - kérelem nélkül, hivatalból is - a közérdekű munka végrehajtásának megkezdését annak a nőnek az esetében, aki

a) a tizenkettedik hetet meghaladó terhes, legfeljebb a szülés várható idejét követő tizenkettedik hónap végéig,

b) egy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza.

(4) A (2) bekezdés esetében a tanács elnöke igazságügyi orvos-szakértői szakvélemény alapján állapítja meg a halasztás egészségügyi feltételeinek fennállását.

(5) Ha a közérdekű munka végrehajtásának elhalasztása iránti kérelmet olyan időben terjesztik elő, hogy annak elintézésére a végrehajtás megkezdésére kitűzött határnap előtt már nincs lehetőség, a tanács elnöke a kérelem elbírálását mellőzi és erről a kérelmezőt értesíti, és a kérelmet a közérdekű munka végrehajtásának esetleges félbeszakítás iránti intézkedés végett a büntetés-végrehajtási bírónak megküldi."

172. §

A Be. 595. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A szabadságvesztés, az elzárás, a közérdekű munka és a javítóintézeti nevelés végrehajtásának elhalasztása tárgyában hozott határozat ellen az ügyész, az elítélt és a védő fellebbezhet. Ha a halasztást a (2) bekezdés alapján a másodfokú bíróság engedélyezte, a fellebbezés elbírálására a XIV. Fejezet IV. Címe megfelelően irányadó."

173. §

A Be. az 596. §-t követően a következő 596/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

"Rendelkezés az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtásáról

596/A. § (1) A bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtását az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásával rendeli el, ha

a) a büntetőeljárás befejezésekor az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása volt elrendelve [158/D. § (1) bekezdés], és a hozzáférés megakadályozása továbbra is indokolt,

b) a tárhelyszolgáltató a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 91. § (3) bekezdése alapján kiszabott pénzbírság ellenére nem teljesíti a kötelezettséget,

c) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét gyermekpornográfia (Btk. 204. §) megvalósulása miatt rendelte el, és a tárhelyszolgáltató kötelezettségének nem tesz eleget, a pénzbírság kiszabására tekintet nélkül haladéktalanul,

d) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére vonatkozóan a külföldi hatóság jogsegély iránti megkeresése a megkeresés kibocsátásától számított harminc napon belül nem vezetett eredményre.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja esetén az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának a hozzáférés végleges megakadályozásával történő elrendeléséről az ügydöntő határozatot hozó bíróság dönt.

(3) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának a hozzáférés végleges megakadályozásával történő elrendelése tárgyában hozott határozattal szemben az ügyész a határozat közlésétől, az elektronikus hírközlési szolgáltató az erről szóló értesítéstől és az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult a határozat közlésétől - ideértve a hirdetményi úton történő kézbesítést is, ha az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult ismeretlen - számított nyolc napon belül fellebbezhet.

(4) Ha az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának a hozzáférés végleges megakadályozásával történő elrendeléséről a (2) bekezdés alapján a másodfokú bíróság döntött, a fellebbezés elbírálására a XIV. Fejezet IV. Címe megfelelően irányadó.

(5) A bíróság az ügyész indítványára az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának a hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtását megszünteti, ha a tárhelyszolgáltató teljesíti az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozó kötelezettségét.

(6) A bíróság az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a hozzáférés végleges megakadályozásával történő elrendeléséről, illetve annak a (5) bekezdés szerinti megszüntetéséről szóló határozatáról elektronikus úton haladéktalanul értesíti az NMHH-t. Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtását az NMHH szervezi és ellenőrzi. Az NMHH az elrendelésről szóló határozattal kapcsolatosan a 158/D. § (5) bekezdése, a megszüntetésről szóló határozattal kapcsolatosan a 158/D. § (7) és (9) bekezdése szerint jár el.

(7) A bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára az elektronikus hírközlési szolgáltatóval szemben az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozására vagy a hozzáférés újbóli biztosítására vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatt százezer forinttól egymillió forintig terjedő rendbírságot szabhat ki. A rendbírság ismételten is kiszabható. A rendbírságot kiszabó határozattal szemben halasztó hatályú fellebbezésnek van helye."

174. §

A Be. 597. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Kegyelem iránti előterjesztést - hivatalból vagy kérelemre - a büntetőeljárás megszüntetésére a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően az igazságügyért felelős miniszter, a még végre nem hajtott büntetés, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés elengedésére vagy mérséklésére, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre az igazságügyért felelős miniszter tehet a köztársasági elnökhöz."

175. §

A Be. 601. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Ahol e törvény büntetés helyett alkalmazott intézkedésről rendelkezik, ezen a megrovást (Btk. 64. §, illetve 1978. évi IV. törvény 71. §), a próbára bocsátást (Btk. 65. §, illetve 1978. évi IV. törvény 72. §), a jóvátételi munkát (Btk. 67. §) és a javítóintézeti nevelést (Btk. 120-122. §, illetve 1978. évi IV. törvény 118. §) kell érteni.

(3) Ahol e törvény hozzátartozóról rendelkezik, a Btk. 459. § 14. pontja, illetve az 1978. évi IV. törvény 137. § 6. pontja az irányadó, ahol e törvény állami szervről rendelkezik, ezen költségvetési szervet kell érteni."

176. §

A Be. 604. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyúttal a (4) bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap)

"c) a rendészetért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével és az Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével az Országgyűlési Őrségnél a nyomozásra illetékes parancsnokot, valamint hatáskörét és a parancsnoki nyomozás részletes szabályait, d) a rendészetért felelős miniszter, hogy az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikai rendszer szabályait, valamint az adatgyűjtés és feldolgozás részletes szabályait"

(rendeletben megállapítsa.)

177. §

A Be. a 606. §-t követően a következő alcímmel és 607. §-sal egészül ki:

"Sarkalatossági záradék

607. § E törvény IX. Fejezet V. Címe az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."

178. §

A Be. 608. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) E törvény 158/B-158/D. §-a, 569. §-a, 570. §-a és 596/A. §-a a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 25. cikkének való megfelelést szolgálja."

179. §

(1) A Be.

a) 151. § (2) bekezdésében az "- ideértve a nyomozó hatóság által saját segédanyagainak és eszközeinek a felhasználásával létrehozott dolgokat, azokat a dolgokat, amelyeket valamely tárgyról vagy tárgyból úgy különítenek el, hogy értéke nincs és önmagában hasznavehetetlen, és azokat a dolgokat is, amelyek gazdátlannak tekintendők -" szövegrész helyébe a "- kivéve az ingatlant -",

b) 548. § (3) bekezdésében az "elkobzással és a vagyonelkobzással" szövegrész helyébe az "elkobzással, a vagyonelkobzással és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételével",

c) 549. § (2) bekezdésében az "elkobzásra, illetőleg vagyonelkobzásra" szövegrész helyébe az "elkobzásra, a vagyonelkobzásra, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére"

szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a Be. 563. §-a és az azt megelőző alcím.

6. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény módosítása

180. §

A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Jszbt.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § (1) Jogi személlyel szemben az e törvényben meghatározott intézkedések a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (a továbbiakban: Btk.) és - a 2013. július 1-jét megelőzően elkövetett bűncselekmények vonatkozásában a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben - meghatározott szándékos bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazhatók, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, és a bűncselekményt a jogi személy

a) vezető tisztségviselője vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetve tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelő bizottságának tagja, illetve ezek megbízottja a jogi személy tevékenységi körében követte el,

b) tagja vagy alkalmazottja a jogi személy tevékenységi körében követte el, és a vezető tisztségviselő, a cégvezető, illetve a felügyelő bizottság irányítási vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül az e törvényben meghatározott intézkedések alkalmazhatók akkor is, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, és a jogi személy vezető tisztségviselője vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetve tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelő bizottságának tagja a bűncselekmény elkövetéséről tudott."

181. §

A Jszbt. 3. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Ha a bíróság a 2. §-ban meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben büntetést szab ki, megrovást vagy próbára bocsátást alkalmaz, elkobzást vagy vagyonelkobzást rendel el, a jogi személlyel szemben a következő intézkedéseket alkalmazhatja:

a) a jogi személy megszüntetése,

b) a jogi személy tevékenységének korlátozása,

c) pénzbírság.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések alkalmazhatók abban az esetben is, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, feltéve, hogy

a) az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ezért a nyomozó hatóság vagy az ügyész a nyomozást felfüggesztette,

b) az ügyész a nyomozást azért szüntette meg, mert nem a gyanúsított követte el a bűncselekményt, vagy a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el,

c) a bíróság a felmentő ítéletében megállapította, hogy nem a vádlott követte el a bűncselekményt, vagy az eljárás adatai alapján nem volt megállapítható, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el,

d) az elkövető a halála, kóros elmeállapota, tevékeny megbánása, illetve kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, vagy

e) az elkövető ismeretlen helyen tartózkodása, illetve tartós, súlyos betegsége vagy a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt vele szemben az eljárást felfüggesztették."

182. §

A Jszbt. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyész

a) a nyomozás elrendeléséről, illetve folytatásáról,

b) a nyomozás megszüntetéséről, felfüggesztéséről, illetve ha a megszüntetés vagy felfüggesztés mellett a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, akkor erről a tényről is,

c) arról, ha azt állapítja meg, hogy az intézkedés alkalmazásának 2. § szerinti feltételei nem állnak fenn,

d) a vádemelés esetén arról, hogy a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta,

haladéktalanul értesíti azt a bíróságot, amely a jogi személyt nyilvántartásba vette."

183. §

A Jszbt. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bíróság az (1) bekezdés szerint jár el akkor is, ha azzal a vádlottal szemben, akire tekintettel az ügyész a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, az eljárást megszünteti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának a 3. § (2) bekezdés d) pontja alapján helye van."

184. §

A Jszbt. a 16. §-t követően a következő alcímmel és 16/A. §-sal egészül ki:

"Az eljárás felfüggesztése

16/A. § Ha a bíróság az eljárást a 3. § (2) bekezdés e) pontja alapján a tárgyalás előkészítése vagy a tárgyalás megkezdése után függesztette fel, a jogi személlyel szemben az ügyész indítványára a 3. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja."

185. §

A Jszbt. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az eljárásnak a jogi személlyel kapcsolatos része a (2) bekezdés alkalmazásával nem szüntethető meg, ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának a 3. § (2) bekezdés c) vagy d) pontja alapján helye van."

186. §

A Jszbt. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (3) bekezdés esetén az ítéletnek a jogi személyre vonatkozó rendelkezése nem helyezhető hatályon kívül, ha a felmentésre, illetve az eljárás megszüntetésére a 3. § (2) bekezdés c) vagy d) pontja miatt került sor. Ebben az esetben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének jogi személyre vonatkozó rendelkezését hatályában tartja vagy megváltoztatja."

187. §

A Jszbt. 21/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az (5) bekezdés esetén az ítéletnek a jogi személyre vonatkozó rendelkezése nem helyezhető hatályon kívül, ha a felmentésre vagy az eljárás megszüntetésére a 3. § (2) bekezdés c) vagy d) pontja miatt került sor. Ebben az esetben a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletének jogi személyre vonatkozó rendelkezését hatályában tartja vagy megváltoztatja."

188. §

A Jszbt. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a perújítást azon vádlott vonatkozásában rendelték el, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, a perújítás elrendelése az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezésére is kihat. Ha a bíróság megállapítja, hogy a perújítás alapos, és új ítéletet hoz, a 3. § rendelkezései az új ítélet kapcsán is alkalmazandók."

189. §

A Jszbt. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a felülvizsgálatnak azon vádlott vonatkozásában van helye, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, a felülvizsgálat kiterjed az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezésére is. A 3. § rendelkezései a felülvizsgálati eljárás során, illetve a megismételt eljárás során hozott határozat kapcsán is alkalmazandók."

190. §

A Jszbt. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a legfőbb ügyész azon vádlott vonatkozásában jelent be a törvényesség érdekében jogorvoslatot, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, a jogorvoslati eljárás kiterjed az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezésére is. A 3. § rendelkezései azonban a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott határozat kapcsán is alkalmazandók."

191. §

A Jszbt. a 26. §-t követően a következő alcímmel és 26/A. §-sal egészül ki:

"Eljárás a nyomozás felfüggesztése, megszüntetése esetén

26/A. § (1) Ha a nyomozást az ügyész vagy a nyomozó hatóság a 3. § (2) bekezdésében foglalt valamely ok miatt függeszti fel vagy szünteti meg, de a nyomozás során adat merült fel arra vonatkozóan, hogy a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyész indítványára az intézkedés alkalmazásáról az a bíróság határoz, amely az elkövetett bűncselekmény elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. Ha ez nem állapítható meg, az intézkedés alkalmazásáról az a bíróság határoz, amelynek illetékességi területén a jogi személy székhelye található.

(2) Ha a büntetőeljárás során jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az eljárást a 2. §-ban meghatározott személlyel szemben folytatott nyomozás megszüntetését vagy felfüggesztését követően - szükség szerint - az annak alapjául szolgáló bűncselekmény és a jogi személy kapcsolatának felderítése vonatkozásában kell folytatni.

(3) Az ügyész vagy a nyomozó hatóság legkésőbb a (2) bekezdésben említett nyomozás megszüntetéséig vagy felfüggesztéséig értesíti a jogi személyt arról, hogy a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és egyben felhívja, hogy a 9. § (1) bekezdése szerinti képviseletéről gondoskodjon. A 9. § (3) bekezdése esetén az ügyész vagy a nyomozó hatóság hivatalból rendel ki képviselőt.

(4) A bíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, de az ügyész, a jogi személy képviselője és az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását kérheti.

(5) A tárgyalásról értesíteni kell az ügyészt és a jogi személy képviselőjét.

(6) A tárgyalásra a Be. XXVII. Fejezet rendelkezései értelemszerűen irányadók. A tárgyaláson hozott határozat ellen a jogi személy 9. § (1) bekezdés szerinti, valamint törvényes képviselője is fellebbezhet; a fellebbezésnek halasztó hatálya van.

(7) A nyomozás felfüggesztése, megszüntetése esetére irányadó bírósági eljárással kapcsolatban a Be. 555. § (2) bekezdés c)-f) pontjában foglalt szabályok megfelelően irányadók."

192. §

(1) A Jszbt.

a) 1. § (2) bekezdésében, 9. § (1) és (3) bekezdésében, 10. § (4) bekezdésében, 18. § (2) bekezdésében, 20. § (4) bekezdésében, 21. § (1) és (3) bekezdésében, 21/A. § (2) bekezdésében, 21/B. § (1) és (5) bekezdésében, 22. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés e) pontjában, valamint 26. § (2) bekezdésében az "illetőleg" szövegrész helyébe az "illetve",

b) 5. § (3) bekezdésében az "az ítélet" szövegrész helyébe az "a bíróság határozatának",

c) 7. § (1) bekezdésében az "a terhelt" szövegrész helyébe a "- ha e törvény másként nem rendelkezik -a terhelt",

d) 13. § (1) bekezdésében az "a vádiratban" szövegrész helyébe a "- ha e törvény másként nem rendelkezik - a vádiratban"

szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a Jszbt.

a) 7. § (3) bekezdése,

b) 12/A. §-a és a 12/A. §-át megelőző alcíme,

c) 13. § (3) bekezdése,

d) a 26. § (2) bekezdésében a "(Btk. 77/B-77/C. §)" szövegrész.

7. A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény módosítása

193. §

(1) A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bktv.) 15. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közvetítői eljárás azon a napon fejeződik be, amikor)

"a) a megállapodás alapján, vagy a közvetítői eljárás megindítását megelőzően, de a megállapodásban jóváhagyott módon a terhelt a bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette,"

(2) A Bktv. 4. § a) pontjában a "[Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 137. § 6. pont]" szövegrész helyébe a "[Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 459. § (1) bekezdés 14. pont]" szöveg lép.

8. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

194. §

(1) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 4. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartása tartalmazza

a) az érintett)

"ab) születési családi és utónevét, továbbá annak megváltozása esetén előző születési családi és utónevét,"

(2) A Bnytv. 4. § (2) bekezdés a) pont ae) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartása tartalmazza

a) az érintett)

"ae) anyja születési családi és utónevét, továbbá annak megváltoztatása esetén anyja előző születési családi és utónevét,"

(3) A Bnytv. 4. § (2) bekezdés a) pont ai) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartása tartalmazza

a) az érintett)

"ai) lakcímét, továbbá annak megváltozása esetén előző lakcímét (a továbbiakban együtt: személyazonosító adatok),"

195. §

A Bnytv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § A bűntettesek nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akivel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott, és az ítélet jogerőre emelkedése napján a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) alapján nem mentesült."

196. §

(1) A Bnytv. 11. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza

c) bűnösséget megállapító jogerős ítéletben a bíróság által megállapított)

"cb) bűncselekménynek az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,"

(2) A Bnytv. 11. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza)

"e) a kiszabott büntetés nemét, mértékét és végrehajtási fokozatát (foglalkozástól eltiltás esetén a foglalkozás megnevezését, járművezetéstől eltiltás esetén a járművezetői kategóriát, kitiltás esetén a település, országrész megnevezését, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a sportrendezvény, valamint a sportlétesítmény megnevezését), a kiszabott mellékbüntetés nemét és mértékét, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját, a korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;"

(3) A Bnytv. 11. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza)

"m) a szakrendszeri azonosító kódot."

(4) A Bnytv. 11. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetés-végrehajtási adatok közül a bűntettesek nyilvántartása tartalmazza)

"a) a szabadságvesztés vagy az elzárás előjegyzett kezdő napját, foganatba vételének (a befogadásnak, illetve a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása megkezdésének) napját, valamint a szabadságvesztés vagy az elzárás előjegyzett utolsó napját,"

(5) A Bnytv. 11. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetés-végrehajtási adatok közül a bűntettesek nyilvántartása tartalmazza)

"e) a közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás, a kitiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás leteltének napját, továbbá e büntetések végrehajtását befolyásoló tényeket és ezek fennállásának időtartamát."

197. §

A Bnytv. 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A 11. § (2) bekezdés e) pontja szerinti járművezetéstől eltiltás leteltének napját, a végrehajtását befolyásoló tényeket és ezek fennállásának időtartamát az első fokon eljárt közlekedési hatóság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, ha a vezetői engedély visszavonásáról az első fokon eljárt közlekedési igazgatási hatóság intézkedett."

198. §

(1) A Bnytv. 15. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani,)

"d) akivel szemben a bíróság felmentő ítélet mellett kényszergyógykezelés, elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedést alkalmazott,"

(2) A Bnytv. 15. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és egyúttal a 15. § a következő g) ponttal egészül ki:

(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani,)

"f) akivel szemben a bíróság jóvátételi munkát alkalmazott, valamint

g) akit az ügyész megrovásban részesített."

199. §

(1) A Bnytv. 16. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza c) a jogerős ítéletben a bíróság által megállapított)

"cb) bűncselekménynek az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,"

(2) A Bnytv. 16. § (1) bekezdés c) pont ce) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza c) a jogerős ítéletben a bíróság által megállapított)

"ce) azt a tényt, hogy az elítélt visszaeső, különös visszaeső, többszörös visszaeső vagy erőszakos többszörös visszaeső,"

(3) A Bnytv. 16. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza)

"f) a kiszabott büntetés nemét, mértékét és végrehajtási fokozatát (foglalkozástól eltiltás esetén a foglalkozás megnevezését, járművezetéstől eltiltás esetén a járművezetői kategóriát, kitiltás esetén a település, országrész megnevezését, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a sportrendezvény, valamint a sportlétesítmény megnevezését), a kiszabott mellékbüntetés nemét és mértékét, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját;"

(4) A Bnytv. 16. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza)

"m) a szakrendszeri azonosító kódot."

(5) A Bnytv. 16. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetés-végrehajtási adatok közül a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza)

"a) a szabadságvesztés vagy az elzárás előjegyzett kezdő napját, foganatba vételének (a befogadásnak, illetve a szabadságvesztés vagy az elzárás megkezdésének) napját, valamint a szabadságvesztés vagy az elzárás előjegyzett utolsó napját,"

(6) A Bnytv. 16. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetés-végrehajtási adatok közül a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza)

"i) a közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás, a kitiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás leteltének napját, e büntetések végrehajtását befolyásoló tényeket és ezek fennállásának időtartamát, továbbá"

200. §

A Bnytv. 17. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) A 16. § (2) bekezdés i) pontja szerinti járművezetéstől eltiltás leteltének napját, a végrehajtást befolyásoló tényeket és ezek fennállásának időtartamát az első fokon eljárt közlekedési hatóság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, ha a vezetői engedély visszavonásáról az első fokon eljárt közlekedési igazgatási hatóság intézkedett."

201. §

A Bnytv. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat szándékos bűncselekmény miatt kiszabott elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás büntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig kell nyilvántartani."

202. §

A Bnytv. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás büntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig kell nyilvántartani."

203. §

A Bnytv. 20. § c)-e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és egyúttal a 20. § a következő f) ponttal egészül ki:

(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat)

"c) jóvátételi munka alkalmazása esetén a jóvátételi munka elvégzésének igazolásától,

d) kényszergyógykezelést megszüntető végzés, elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének elrendelése esetén a jogerőre emelkedéstől,

e) javítóintézeti nevelés esetén az intézkedés végrehajtásának befejezésétől,

f) büntetés kiszabásának mellőzésével hozott, bűnösséget megállapító jogerős ítélet esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől"

(számított három évig kell nyilvántartani.)

204. §

A Bnytv. 23. §-a a következő k) ponttal egészül ki:

(A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza)

"k) a szakrendszeri azonosító kódot."

205. §

A Bnytv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"25. § A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába felvett adatokat

a) a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,

b) a nyomozás megszüntetéséig vagy

c) a közvetítői eljárásban való részvételre, illetve kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószerhasználatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételre tekintettel történő vádemelés elhalasztása, nyomozás vagy eljárás felfüggesztése esetén a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvétel sikeres igazolására, illetve a tevékeny megbánásra tekintettel a nyomozás vagy az eljárás megszüntetését követő három évig

kell nyilvántartani."

206. §

A Bnytv. 44. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában annak a büntetőeljárás alá vont személynek az ujj- és tenyérnyomatát kell nyilvántartani, akit)

"b) öt évet el nem érő szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett szándékos

ba) 2011. december 31-ig hatályban volt adócsalás és csempészet,

bb) a 2013. június 30-ig hatályban volt testi sértés (1978. évi IV. törvény 170. §), segítségnyújtás elmulasztása (1978. évi IV. törvény 172. §), személyi szabadság megsértése (1978. évi IV. törvény 175. §), emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §), magánlaksértés (1978. évi IV. törvény 176. §), közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 184. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 185. §), közúti veszélyeztetés (1978. évi IV. törvény 186. §), cserbenhagyás (1978. évi IV. törvény 190. §), megrontás (1978. évi IV. törvény 201. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése (1978. évi IV. törvény 205. §), kitartottság (1978. évi IV. törvény 206. §), kerítés (1978. évi IV. törvény 207. §), beutazási és tartózkodási tilalom megsértése (1978. évi IV. törvény 214. §), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), hivatali visszaélés (1978. évi IV. törvény 225. §), bántalmazás hivatalos eljárásban (1978. évi IV. törvény 226. §), hivatalos személy elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 229. §), közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 230. §), hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), vesztegetés (1978. évi IV. törvény 250. §), befolyással üzérkedés (1978. évi IV. törvény 256. §), befolyás vásárlása (1978. évi IV. törvény 256/A. §), közveszélyokozás (1978. évi IV. törvény 259. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), közveszéllyel fenyegetés (1978. évi IV. törvény 270/A. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §), rendbontás (1978. évi IV. törvény 271/A. §), közokirat-hamisítás (1978. évi IV. törvény 274. §), magánokirat-hamisítás (1978. évi IV. törvény 276. §), egyedi azonosító jel meghamisítása (1978. évi IV. törvény 277/A. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282-282/C. §), számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 300/C. §), pénzhamisítás (1978. évi IV. törvény 304. §), költségvetési csalás (1978. évi IV. törvény 310. §), készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel visszaélés (1978. évi IV. törvény 313/C. §), lopás (1978. évi IV. törvény 316. §), sikkasztás (1978. évi IV. törvény 317. §), csalás (1978. évi IV. törvény 318. §), rongálás (1978. évi IV. törvény 324. §), jármű önkényes elvétele (1978. évi IV. törvény 327. §) bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja vagy

bc) testi sértés (Btk. 164. §), segítségnyújtás elmulasztása (Btk. 166. §), kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178. és 179. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), teljesítményfokozó szerrel visszaélés (Btk. 185. §), egészségügyi termék hamisítása (Btk. 186. §), emberkereskedelem (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés (Btk. 200. §), prostitúció elősegítése (Btk. 201. §), kitartottság (Btk. 202. §), gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204. §), magánlaksértés (Btk. 221. §), közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (Btk. 232. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (Btk. 233. §), közúti veszélyeztetés (Btk. 234. §), cserbenhagyás (Btk. 239. §), hamis vád (Btk. 268. §), bűnpártolás (Btk. 282. §), vesztegetés (Btk. 290. §), vesztegetés elfogadása (Btk. 291. §), hivatali vesztegetés (Btk. 293. §), hivatali vesztegetés elfogadása (Btk. 294. §), vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 295. §), vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 296. §), befolyás vásárlása (Btk. 298. §), befolyással üzérkedés (Btk. 299. §), bántalmazás hivatalos eljárásban (Btk. 301. §), bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában (Btk. 302. §), hivatali visszaélés (Btk. 305. §), közfeladati helyzettel visszaélés (Btk. 306. §), hivatalos személy elleni erőszak (Btk. 310. §), közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (Btk. 311. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), közveszély okozása (Btk. 322. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §), garázdaság (Btk. 339. §), rendbontás (Btk. 340. §), közokirat-hamisítás (Btk. 342. §), biztonsági okmány hamisítása (Btk. 344. §) hamis magánokirat felhasználása (Btk. 345. §), egyedi azonosító jellel visszaélés (Btk. 347. §), embercsempészés (Btk. 353. §), lopás (Btk. 370. §), rongálás (Btk. 371. §), sikkasztás (Btk. 372. §), csalás (Btk. 373. §), információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §), jármű önkényes elvétele (Btk. 380. §) pénzhamisítás (Btk. 389. §), készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel visszaélés (Btk. 393. §), költségvetési csalás (Btk. 396. §), tiltott adatszerzés (Btk. 422. §), információs rendszer vagy adat megsértése (Btk. 423. §), bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja

miatt büntetőeljárás alá vontak."

207. §

A Bnytv. 59. § c)-f pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és egyúttal az 59. § a következő g)-h) ponttal egészül ki:

(A büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akivel szemben)

"c) három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő

ca) 2013. június 30-ig hatályban volt emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §), megrontás (1978. évi IV. törvény 201. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), kitartottság (1978. évi IV. törvény 206. §), kerítés (1978. évi IV. törvény 207. §), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §),

cb) emberkereskedelem (Btk. 192. §), szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés (Btk. 200. §), kitartottság (Btk. 202. §), gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204. §), embercsempészés (Btk. 353. §),

d) 2013. június 30-ig hatályban volt kábítószerrel vagy kábítószernek minősülő anyaggal való visszaélés (1978. évi IV. törvény 282. §),

e) kábítószer birtoklása (Btk. 178. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §),

f) fegyveres elkövetéssel megvalósuló bűncselekmény vagy

g) a 2013. június 30-ig hatályban volt állam elleni bűncselekményekkel (1978. évi IV. törvény X. fejezet), terrorcselekménnyel (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegésével (1978. évi IV. törvény 261/A. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), pénzmosással (1978. évi IV. törvény 303. §), valamint szolgálati bűncselekményekkel (1978. évi IV. törvény XX. Fejezet I. cím) kapcsolatban fennálló feljelentési kötelezettség elmulasztása,

h) atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), lopás (Btk. 370. § (2) bekezdés b) pont bb), bd) és bf)-bi) alpont, (3) bekezdés a) pont, b) pont ba) alpont, ha a kisebb értékre elkövetett lopást közveszély színhelyén vagy dolog elleni erőszakkal követik el, és bb)-be) alpont), rongálás (Btk. 371. § (3) bekezdés), sikkasztás (Btk. 371. § (2) bekezdés b) pont bb) alpont, (3) bekezdés a), c) pont, és b) pont, ha a kisebb értékre elkövetett sikkasztást közveszély színhelyén követik el), csalás (Btk. 373. § (2) bekezdés b) pont bb) alpont, (3) bekezdés a) pont és b) pont, ha a kisebb kárt okozó csalást közveszély színhelyén követik el) jármű önkényes elvétele (Btk. 380. § (1) bekezdés), pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk. 401 . §)

miatt indítottak büntetőeljárást."

208. §

A Bnytv. 61. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A büntetőeljárás alá vont személy DNS-profilját a szakértői nyilvántartó szerv határozza meg, amelynek során a Kormány által kijelölt szerv közreműködését veheti igénybe."

209. §

A Bnytv. 65. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az elítélt személy DNS-profilját a szakértői nyilvántartó szerv határozza meg, amelynek során a Kormány által kijelölt szerv közreműködését veheti igénybe."

210. §

A Bnytv. 68. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni]

"f) a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ a 84. § b) pontjában meghatározott feladatai ellátása céljából."

211. §

(1) A Bnytv. 69. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Adatigénylés alapján kizárólag abban az esetben továbbítható adat, ha az adatigénylő közölte a következő adatokat:

a) annak a személynek, akire az adatigénylés vonatkozik)

"ab) születési családi és utónevét, továbbá, ha arra vonatkozóan információval rendelkezik, előző születési családi és utónevét,"

(2) A Bnytv. 69. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Adatigénylés alapján kizárólag abban az esetben továbbítható adat, ha az adatigénylő közölte a következő adatokat:

a) annak a személynek, akire az adatigénylés vonatkozik)

"ad) az anyja születési családi és utónevét, továbbá, ha arra vonatkozóan információval rendelkezik, anyja előző születési családi és utónevét,"

(3) A Bnytv. 69. § (2) bekezdés a) pont af) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Adatigénylés alapján kizárólag abban az esetben továbbítható adat, ha az adatigénylő közölte a következő adatokat:

a) annak a személynek, akire az adatigénylés vonatkozik)

"af) a lakcímét, továbbá annak megváltozása esetén előző lakcímét, valamint"

212. §

A Bnytv. 96. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki)

"b) a szakértői nyilvántartó szervet, valamint a büntetőeljárás alá vont és az elítélt személy DNS-profiljának meghatározásában közreműködő szervet."

213. §

A Bnytv.

a) 30/C. § h) pont hb) alpontjában a "Btk." szövegrész helyébe az "1978. évi IV. törvény vagy a Btk.",

b) 78. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés b) pontjában az "- a 15. § a) és f) pontja szerinti adatok kivételével -" szövegrész helyébe a "- a 15. § a) és g) pontja szerinti adatok kivételével -"

szöveg lép.

9. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

214. §

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 144. §-a a következő (4a)-(4c) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az állami foglalkoztatási szerv a munkahely kijelölésekor figyelembe veszi, hogy a foglalkoztatót a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) alapján közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyként kijelölték-e.

(4b) Ha az állami foglalkoztatási szervet a pártfogó felügyelő a Bv. tvr. 64. § (1) bekezdése alapján értesítette arról, hogy a 144/A. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban is szereplő foglalkoztatót közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyként jelölte ki, és a 144/A. § (2) bekezdés c) pontja alapján a foglalkoztatónál több elkövető nem állítható munkába, a foglalkoztatót a (4) bekezdés alapján közérdekű munka végrehajtásának helyéül nem lehet kijelölni."

215. §

A Szabs. tv. 144/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Az állami foglalkoztatási szerv a pártfogó felügyelő Bv. tvr. 64. § (1) bekezdése szerinti értesítése alapján, a munkahely kijelölésének megfelelően haladéktalanul módosítja a foglalkoztatói nyilvántartásban nyilvántartott adatokat."

216. §

A Szabs. tv. 127. alcímének címe helyébe a következő szöveg lép:

"127. Tiltott prostitúció"

217. §

A Szabs. tv. a 175. §-t követően a következő 130/A. alcímmel és 175/A. §-sal egészül ki:

"130/A. Hivatalos személy által elkövetett hamis statisztikai adatszolgáltatás

175/A. § Az a vezető beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy, aki a valóságnak meg nem felelő statisztikai adatot szolgáltat, vagy az adatszolgáltatással kapcsolatban a valóságnak meg nem felelő felvilágosítást ad, szabálysértést követ el."

218. §

A Szabs. tv. 177. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Aki földmérési jelet vagy az államhatár megjelölésére szolgáló jelet elvisz, áthelyez vagy elmozdít, szabálysértést követ el."

219. §

(1) A Szabs. tv. 183. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Aki

a) kézilőfegyverhez, vadászlőfegyverhez vagy sportlőfegyverhez tartozó, csekély mennyiségű lőszert engedély nélkül megszerez vagy tart,

b) az engedéllyel tartott kézilőfegyveréhez, vadászlőfegyveréhez vagy sportlőfegyveréhez tartozó csekély mennyiségű lőszert engedéllyel nem rendelkezőnek átad,

szabálysértést követ el."

(2) A Szabs. tv. 183. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) E § alkalmazásában csekély mennyiség a legfeljebb tíz darab lőszer."

220. §

A Szabs. tv. 192. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"192. § (1) Aki a közterületen, nyilvános helyen vagy közforgalmú közlekedési eszközön a közerkölcsbe ütköző magatartást tanúsít, szabálysértést követ el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot."

221. §

A Szabs. tv. 199. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Aki)

"a) a kábítószerekkel, a pszichotrop anyagokkal vagy az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos engedély-, illetve bejelentés-köteles tevékenységek végzésének szabályait, továbbá az ezen anyagokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat megszegi,"

(szabálysértést követ el.)

222. §

A Szabs. tv. 199/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki engedély nélkül gyógyszert készít, forgalmaz, vagy Magyarországon orvosi rendelvényre kiadható gyógyszernek minősülő anyagot, készítményt indokolatlan mennyiségben tart, szabálysértést követ el."

223. §

A Szabs. tv. 201. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Aki a bíróság jogerős határozatával elrendelt sportrendezvények látogatásától való eltiltás, vagy a szabálysértés miatt szabálysértési hatóság, illetve bíróság által elrendelt kitiltás szabályait megszegi, szabálysértést követ el."

224. §

A Szabs. tv. a 206. §-t követően a következő 160/A-160/B. alcímmel és 206/A-206/B. §-sal egészül ki:

"160/A. Közérdekű bejelentő üldözése

206/A. § (1) Aki közérdekű bejelentés miatt a bejelentővel szemben hátrányos intézkedést tesz, szabálysértést követ el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

160/B. Hamis statisztikai adatszolgáltatás

206/B. § (1) Aki a valóságnak meg nem felelő statisztikai adatot szolgáltat, vagy az adatszolgáltatással kapcsolatban a valóságnak meg nem felelő felvilágosítást ad, szabálysértést követ el.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt szabálysértés nem valósul meg, ha azt vezető beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy követi el."

225. §

A Szabs. tv. a 208. §-t követően a következő 162/A. alcímmel és 208/A. §-sal egészül ki:

"162/A. Sajtórendészeti szabálysértés

208/A. § Aki olyan sajtóterméket terjeszt, amelynek lefoglalását vagy elkobzását rendelték el, szabálysértést követ el."

226. §

A Szabs. tv. XXV. Fejezetének címe helyébe a következő szöveg lép:

"XXV. Fejezet

A PÉNZÜGYI ÉS KERESKEDELMI SZABÁLYSÉRTÉSEK"

227. §

(1) A Szabs. tv. 185. alcímének címe helyébe a következő szöveg lép:

"185. Versenytárs utánzása"

(2) A Szabs. tv. 231. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve hatáskörébe tartozik."

228. §

A Szabs. tv. 232. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"232. § Aki áruért a hatósági árnál vagy a rá nézve egyébként kötelezően megállapított árnál magasabb árat kér, köt ki vagy fogad el, szabálysértést követ el."

229. §

(1) A Szabs. tv. 236. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki rossz minőségű terméket jó minőségű termékként előállít, értékesít, használatba ad, illetve forgalomba hoz, vagy ezek iránt intézkedik, feltéve, hogy a termék értéke a százezer forintot nem haladja meg, szabálysértést követ el."

(2) A Szabs. tv. 236. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés alkalmazásában rossz minőségű a termék, ha a jogszabályban vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt biztonságossági vagy minőségi követelményeknek nem felel meg, ilyen előírás hiányában akkor, ha a termék rendeltetésszerűen nem használható, vagy használhatósága jelentős mértékben csökkent."

230. §

A Szabs. tv. 237. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"237. § (1) Aki az árunak közvetlenül a fogyasztók részére történő forgalomba hozatala során hamis méréssel, számolással vagy az áru minőségének megrontásával a vásárlót megkárosítja, szabálysértést követ el.

(2) Aki az (1) bekezdésben felsorolt cselekményeket gazdasági jellegű szolgáltatás során a megrendelők sérelmére követi el, szabálysértést követ el."

231. §

A Szabs. tv. a 238. §-t követően a következő XXIX/A. Fejezettel egészül ki:

"XXIX/A. Fejezet

A SZELLEMI TULAJDON ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSEK

192/A. Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése

238/A. § (1) Aki

a) másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva megsérti,

b) a szerzői jogról szóló törvény szerint a magáncélú másolásra tekintettel a szerzőt, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megillető, százezer forintot meg nem haladó üreshordozó díj, illetve reprográfiai díj megfizetését elmulasztja,

szabálysértést követ el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve hatáskörébe tartozik.

(3) Nem valósítja meg az (1) bekezdés a) pontja szerinti szabálysértést, aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait többszörözéssel vagy lehívásra történő hozzáférhetővé tétellel sérti meg, feltéve, hogy a cselekmény jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja.

192/B. Iparjogvédelmi jogok megsértése

238/B. § (1) Aki a jogosultnak törvény, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy európai uniós jogi aktus alapján fennálló szabadalmi oltalom, növényfajta-oltalom, kiegészítő oltalmi tanúsítvány, védjegyoltalom, földrajziárujelző-oltalom, formatervezésiminta-oltalom, használatimintaoltalom, topográfiaoltalom alapján fennálló jogát

a) az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével,

b) az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével előállított áru forgalomba hozatalával, vagy az ilyen áru forgalomba hozatal céljából való megszerzésével vagy tartásával

megsérti, és ezzel százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okoz, szabálysértést követ el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve hatáskörébe tartozik."

232. §

(1) A Szabs. tv.

a) 44. § (3) bekezdés b) pontjában a "vámszabálysértéseket" szövegrész helyébe a "pénzügyi és kereskedelmi szabálysértéseket",

b) 231. § (1) bekezdésében az "árut - a versenytárs hozzájárulása nélkül -" szövegrész helyébe az "a versenytárs hozzájárulása nélkül árut",

c) 250. § (3) bekezdésében az "államháztartásért" szövegrész helyébe az "adópolitikáért", a "vámszabálysértések" szövegrész helyébe a "pénzügyi és kereskedelmi szabálysértések"

szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a Szabs. tv. a) 139. § (2) és (4) bekezdése,

b) 140. § (3)-(5) bekezdése,

c) 177. § (1) bekezdés b) pontjában a "készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést," szövegrész,

d) 177. § (3) bekezdésében az "az államhatár,", valamint a ", vagy földmérési" szövegrész,

e) 199/A. § (3) bekezdésében az "a) pontja" szövegrész,

f) 236. § (1) bekezdés b) pontja.

10. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi ... törvény módosítása

233. §

Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi ... törvény (a továbbiakban: EUtv.) 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Fővárosi Törvényszék az európai elfogatóparancs végrehajtásáról hozott határozatában elhalaszthatja a keresett személy átadását annak érdekében, hogy ellene Magyarország területén a büntetőeljárást lefolytathassák, vagy ha már elítélték, az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekménytől különböző bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés vagy elzárás büntetését, illetve szabadságelvonással járó intézkedését végrehajthassák."

234. §

Az EUtv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"23. § Ha a keresett személy az átadási, az ideiglenes átadási, vagy az ideiglenes végrehajtási letartóztatás elrendelésekor előzetes letartóztatásban van, ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll, szabadságvesztését vagy elzárását tölti, illetve vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre, az átadási, az ideiglenes átadási, vagy az ideiglenes végrehajtási letartóztatást attól az időponttól kezdődően kell foganatba venni, amikor az előzetes letartóztatás vagy az ideiglenes kényszergyógykezelés megszűnik, a szabadságvesztés, az elzárás vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása befejeződik, illetve a keresett személyt feltételes szabadságra bocsátják vagy a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátják."

235. §

Az EUtv. 30. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha]

"b) a bűncselekmény szabadságvesztés vagy elzárás büntetéssel nem büntethető, vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel nem fenyegetett;"

236. §

Az EUtv. 51. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A megkeresés teljesítése megtagadható, ha a kérelem olyan bűncselekményre vonatkozik, amely egy évnél rövidebb időtartamú szabadságvesztéssel vagy elzárással büntetendő."

237. §

(1 ) Az EUtv. 54. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az előzetes letartóztatásban lévő terhelt ideiglenes átszállítására vonatkozó megállapodást a vádirat benyújtása előtt a legfőbb ügyész, a vádirat benyújtása után, illetve a szabadságvesztés vagy elzárás büntetést, vagy a szabadságelvonással járó intézkedést töltő személy esetében a miniszter köti meg. A megállapodás tartalmazza az érintett személy ideiglenes átszállításának részleteit, valamint azt a határnapot, amikorra az érintett személyt vissza kell szállítani a megkereső tagállam, illetve Magyarország területére."

(2) Az EUtv. 54. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A tagállam területén töltött fogva tartás esetén a magyar törvény szerint elrendelt kényszerintézkedés, illetve szabadságvesztés vagy elzárás büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtását folyamatosnak kell tekinteni."

238. §

Az EUtv. 136. §-a helyébe a következő rendelkezése lép:

"136. § E fejezet alkalmazásában alternatív szankció a végrehajtandó szabadságvesztés büntetéstől, az elzárástól, a szabadságelvonással járó intézkedéstől, illetve a pénzbüntetéstől eltérő szankció."

239. §

(1) Az EUtv. 137. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A bíróság elismeri egy tagállami hatóság által meghozott,

a) közérdekű munkát kiszabó határozatot, és gondoskodik annak végrehajtásáról,

b) sportrendezvények látogatásától való eltiltást kiszabó határozatot, és gondoskodik annak végrehajtásáról,

c) jóvátételi jellegű munka elvégzését elrendelő határozatot, és gondoskodik annak végrehajtásáról,

d) felfüggesztett szabadságvesztésről, feltételes szabadságra bocsátásról, próbára bocsátásról rendelkező határozatot, és gondoskodik az abban foglalt egy vagy több alábbi, az elítélt személy számára előírt kötelezettség vagy tilalom végrehajtásáról:

da) arra vonatkozó kötelezettség, hogy az elítélt lakóhelyének vagy munkahelyének megváltozását az illetékes hatóságnak bejelentse;

db) arra vonatkozó tilalom, hogy az elítélt belépjen bizonyos helyekre vagy meghatározott területre;

dc) Magyarország területének elhagyására vonatkozó korlátozás;

dd) az elítélt magatartására, lakóhelyére, oktatására és képzésére, szabadidős tevékenységére, szakmai tevékenysége végzésének korlátozására vagy módjára vonatkozó előírások;

de) arra vonatkozó kötelezettség, hogy az elítélt meghatározott időpontokban egy meghatározott hatóságnál jelentkezzen;

df) arra vonatkozó tilalom, hogy az elítélt meghatározott személyekkel kapcsolatot tartson;

dg) arra vonatkozó tilalom, hogy az elítélt a bűncselekmény elkövetéséhez felhasznált, meghatározott tárgyakat használjon;

dh) arra vonatkozó kötelezettség, hogy az elítélt a bűncselekménnyel okozott kárt megtérítse, illetve annak teljesítését bizonyítsa;

di) arra vonatkozó kötelezettség, hogy az elítélt a pártfogó felügyelővel rendszeresen kapcsolatot tartson, vele együttműködjön;

dj) arra vonatkozó kötelezettség, hogy az elítélt meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító eljárásnak vesse alá magát.

(2) A bíróság

a) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben közérdekű munkát,

b) az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben sportrendezvények látogatásától való eltiltást,

c) az (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetben jóvátételi munkát,

d) az (1) bekezdés da), db), dd)-dj) alpontjaiban foglalt kötelezettség vagy tilalom esetén a feltételes szabadság tartamára, a próbára bocsátás, illetve a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére elrendelt pártfogó felügyelet keretében előírt magatartási szabályt,

e) az (1) bekezdés dc) alpontjában foglalt korlátozás esetén a külön törvényben meghatározott külföldre utazási tilalmat

határoz meg, rendel el, illetve szab ki."

(2) Az EUtv. 137. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező elítélt a jogerős tagállami határozatba foglalt magatartási szabály, közérdekű munka, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy jóvátételi jellegű munka magyar hatóság által történő végrehajtását kéri, és igazolja, hogy Magyarországhoz családi, kulturális vagy gazdasági kapcsolataira tekintettel szorosan kötődik, az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról a Budai Központi Kerületi Bíróság dönt, ha a tagállami határozatot a 10. számú melléklet szerinti tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven a bíróságnak megküldték."

240. §

Az EUtv. 139. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bíróság az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismerését és végrehajtását megtagadja, ha)

"l) a felfüggesztett szabadságvesztés, a próbára bocsátás, vagy a feltételes szabadságra bocsátás tagállami határozatban megállapított próbaideje, tartama, illetve a sportrendezvények látogatásától való eltiltás tartama nem éri el a hat hónapot."

241. §

Az EUtv. 140. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a 137. § (1) bekezdésében foglalt esetben

a) a tagállami hatóság úgy függesztette fel a szabadságvesztés végrehajtását, hogy annak a Btk. szerint nincs helye,

b) az elítélt olyan bűncselekményt követett el, amely miatt a büntetés kiszabása a Btk. szerint próbaidőre nem halasztható el,

c) a tagállami hatóság a szabadságvesztésre ítéltet úgy bocsátotta feltételes szabadságra, hogy annak a Btk. szerint nincs helye,

d) a tagállami hatóság a sportrendezvények látogatásától való eltiltást nem sportrendezvénnyel összefüggésben szabta ki,

e) a tagállami hatóság úgy rendelte el a jóvátételi jellegű munka elvégzését, hogy annak a Btk. szerint nincs helye,

a bíróság az ilyen felfüggesztett szabadságvesztést, próbára bocsátást, feltételes szabadságra bocsátást, sportrendezvények látogatásától való eltiltást vagy jóvátételi jellegű munkát is felfüggesztett szabadságvesztésként, próbára bocsátásként, feltételes szabadságra bocsátásként, a sportrendezvények látogatásától való eltiltásként vagy jóvátételi munkaként ismeri el úgy, mintha a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése, a próbára bocsátás, a feltételes szabadságra bocsátás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás kiszabása, illetve a jóvátételi munka előírása a Btk. rendelkezései szerint történt volna."

242. §

Az EUtv. 141. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat végrehajtása során a magyar jog szabályai irányadók, ideértve a feltételes szabadság megszüntetésére, a próbára bocsátás megszüntetésére és büntetés kiszabására, a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtására, az előírt magatartási szabályok módosítására, a közérdekű munka átváltoztatására, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás szabályainak megszegése esetén - szabálysértés miatt - büntetés vagy intézkedés kiszabására vagy alkalmazására, illetve a jóvátételi munka előírása esetén a büntetés kiszabására vonatkozó szabályokat. Az e bekezdésben foglalt határozatok meghozataláról a bíróság haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot."

243. §

Az EUtv. 145. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a bíróság

a) a szabadságvesztés végrehajtását felfüggeszti, próbára bocsátást alkalmaz, a szabadságvesztésre ítéltet feltételes szabadságra bocsátja, a próbaidőre, illetve a feltételes szabadság tartamára pártfogó felügyeletet rendel el, és a következő, egy vagy több magatartási szabályt állapítja meg:

aa) az elítélt a bűncselekmény elkövetésében részt vett, meghatározott személlyel ne tartson kapcsolatot;

ab) az elítélt a bűncselekmény sértettjétől, illetve annak lakásától, munkahelyétől vagy attól a nevelési-oktatási intézménytől, ahová a sértett jár, tartsa távol magát;

ac) az elítélt meghatározott jellegű nyilvános helyeket és nyilvános rendezvényeket, továbbá meghatározott közterületeket ne látogasson;

ad) az elítélt nyilvános helyen ne fogyasszon szeszes italt;

ae) az elítélt meghatározott helyen és időközönként, meghatározott szervnél vagy személynél jelentkezzék;

af) az elítélt meghatározott tanulmányokat folytasson;

ag) az elítélt - hozzájárulása esetén - meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító eljárásnak vesse alá magát;

ah) az elítélt, ha munkaképes - a lehetőségekhez képest - álljon munkaviszonyban, vagy egyéb kereső foglalkozást folytasson;

ai) az elítélt a munkahelyének és a lakóhelyének megváltoztatására irányuló szándékát a pártfogó felügyelőnek előzetesen jelentse be;

aj) az elítélt a pártfogó felügyelővel rendszeres kapcsolatot tartson;

ak) az elítélt a bűncselekménnyel okozott kárt térítse meg,

b) közérdekű munkát szab ki,

c) sportrendezvények látogatásától való eltiltást szab ki,

d) a büntetés kiszabását egy évre elhalasztja, és jóvátételi munka végzését írja elő,

akkor e magatartási szabályoknak és alternatív szankcióknak valamely tagállam által történő elismerése és végrehajtása érdekében a bíróság a jogerős ítéletet és a 10. mellékletben megjelölt tanúsítványt megküldi az elítélt személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságának, ha az elítélt visszatért vagy vissza kíván térni abba a tagállamba, vagy az elítélt kérelmére - ha családi, kulturális vagy gazdasági kapcsolataira tekintettel a társadalomba való beilleszkedésének elősegítését szolgálja - ettől eltérő tagállam hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságának, feltéve hogy ez utóbbi a továbbításhoz hozzájárult."

244. §

Az EUtv. 146. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha

a) a bíróság a tanúsítványt az (1) bekezdés szerint visszavonta, és erről a tagállami hatóságot értesítette;

b) az elítélt ellen Magyarországon új büntetőeljárás indult, és erről a magyar bíróság a tagállami hatóságot értesítette;

c) az elítélt a végrehajtás megkezdése után a tagállam területén nem található és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, vagy lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel a tagállamban már nem rendelkezik;

d) a magatartási szabályok megszegése miatt a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtása, a feltételes szabadság megszüntetése, a próbára bocsátás megszüntetése és büntetés kiszabása, vagy a közérdekű munka végzésére vonatkozó kötelezettség megszegése miatt a kiszabott közérdekű munka átváltoztatása, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás szabályainak megszegése miatt büntetés vagy intézkedés kiszabása vagy alkalmazása, illetve jóvátételi munka előírása esetén büntetés kiszabása válik szükségessé, és az ezzel kapcsolatos határozat meghozatalát a tagállami hatóság megtagadta;

és a tagállami hatóság a végrehajtást ez alapján megszüntette, a továbbiakban a bíróság a végrehajtást a magyar szabályok szerint folytatja."

245. §

Az EUtv. 147. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bíróság haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot, ha olyan körülményt észlel, amely a feltételes szabadság megszüntetését, a próbára bocsátás megszüntetését és büntetés kiszabását, a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását, az előírt magatartási szabályok módosítását, a közérdekű munka átváltoztatását, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás kiszabása esetén büntetés vagy intézkedés kiszabását vagy alkalmazását vagy jóvátételi munka előírása esetén büntetés kiszabását alapozhatja meg."

246. §

(1) Az EUtv. 152. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a megkeresésben meghatározott tagállami pénzbüntetés végrehajtásának a feltételei fennállnak, de a tanúsítványban vagy a határozatban a tagállami hatóság nem határozta meg a tagállami pénzbüntetés napi tételeinek számát vagy egy napi tétel összegét, azt a bíróság a Btk. 50. §-ának megfelelően határozatban állapítja meg. A pénzbüntetés így megállapított mértéke - a (2) bekezdés esetét kivéve - megegyezik a tagállami pénzbüntetésnek a tagállami határozat jogerőre emelkedése napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon forintra átszámított összegével."

(2) Az EUtv. 152. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Ha a megkeresésben megjelölt cselekmény nem tartozik magyar büntető joghatóság alá, a tagállami pénzbüntetés határozatban, illetve tanúsítványban megjelölt mértékének megváltoztatása nélkül a bíróság a napi tételek számát a Btk. 50. §-ának megfelelően határozza meg. Ha a tagállami pénzbüntetés mértéke meghaladja a Btk. szerint kiszabható legmagasabb mértéket, a napi tétel összege a Btk. 50. §-ában megjelöltnél magasabb összegben is meghatározható.

(4) Ha a tagállami hatóság a tanúsítványban megjelölte, hogy a tagállami pénzbüntetés végrehajthatatlansága esetére az átváltoztatásához hozzájárul, a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén a Bv. tvr. 68. § (3a) és (3b) bekezdését, valamint a Be. 563. §-át értelemszerűen alkalmazni kell. A bíróság az átváltoztatásról a tagállami hatóságot a jogerős határozat megküldésével tájékoztatja."

247. §

Az EUtv. 158. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat elismerését és végrehajtását megtagadja,)

f) ha a vagyonelkobzást a tagállami határozathoz csatolt tanúsítvány i. pont 1.2. iii vagy iv alpontja szerinti vagyonra kell elrendelni, de a Btk. 74. § (1) bekezdés b) pontja a vagyonelkobzásra nem ad lehetőséget;"

248. §

Az EUtv. 162. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használt vagy arra szánt dolog elkobzásának, vagy a Btk. 74. § (1) bekezdés a)-d) pontja alapján elrendelt vagyonelkobzásnak egy másik tagállamban való végrehajtása iránt az a bíróság, amelynek eljárásában az elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajthatóvá válik, a hatáskörrel rendelkező és illetékes tagállami hatósághoz címzett közvetlen megkeresés útján intézkedhet."

249. §

(1) Az EUtv. 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) Az EUtv. 12. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) Az EUtv. 15. számú melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

11. Egyéb, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépése miatt szükséges törvénymódosítások

250. §

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a következő 20/A-20/B. §-sal egészül ki:

"20/A. § (1) A közlekedési hatóság által végzett ellenőrzés során, továbbá a 20. § (11) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bc) alpontja szerinti közúti közlekedési ellenőrzés, valamint a 33/C. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés során, amennyiben az ellenőrzést a közút kezelője végzi, csak olyan személy (a továbbiakban: közúti ellenőr) járhat el, aki megfelel a 20/B. §-ban meghatározottaknak, valamint a miniszter rendeletében meghatározott személyi és szakmai alkalmassági feltételeknek, továbbá részt vesz a közúti ellenőrök rendszeres továbbképzésén.

(2) A közlekedési hatóság a közúti ellenőrökről névjegyzéket vezet, amely tartalmazza a közúti ellenőr

a) természetes személyazonosító adatait,

b) azonosítóját,

c) foglalkoztató szervezetének megnevezését,

d) értesítési címét,

e) telefonszámát,

f) elektronikus elérhetőségét, valamint

g) képzésének, továbbképzésének időpontjait.

(3) A közúti ellenőr vezeték- és utóneve, valamint a (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott adatai nyilvánosak. A közlekedési hatóság a közúti ellenőr nyilvános adatait honlapján közzéteszi.

(4) A (2) és (3) bekezdés alapján megismert adatokat a közlekedési hatóság a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárás jogerős befejezéséig kezeli.

20/B. § (1) Közúti ellenőr az a magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy lehet, aki a tizennyolcadik életévét betöltötte és cselekvőképes.

(2) Nem lehet közúti ellenőr,

a) aki büntetett előéletű,

b) akit a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 166-168. §, 170. § (2)-(6) bekezdése, 171. §, 174. §, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §, 176. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 184. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 185. §), közúti veszélyeztetés (1978. évi IV. törvény 186. §), közúti baleset okozása (1978. évi IV. törvény 187. §), járművezetés ittas vagy bódult állapotban (1978. évi IV. törvény 188. §), járművezetés tiltott átengedése (1978. évi IV. törvény 189. §), cserbenhagyás (1978. évi IV. törvény 190. §), nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 197. és 198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], hivatali bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), közveszély okozása [1978. évi IV. törvény 259. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), tiltott állatviadal szervezése (1978. évi IV. törvény 266/A. §), állatkínzás (1978. évi IV. törvény 266/B. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), környezetkárosítás (1978. évi IV. törvény 280. §), természetkárosítás (1978. évi IV. törvény 281. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 316-324. §, 326. §, 327. §), szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [1978. évi IV. törvény 343. § (2) bekezdés a) pont és (4)-(5) bekezdés, valamint 355. § (2) bekezdés a) pont] alapján, vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, elítéltek és a (3) bekezdésben meghatározott mentesítés időtartama még nem telt el,

c) akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §), testi sértés [Btk. 164. § (3)-(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), emberkereskedelem (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), kényszerítés (Btk. 195. §), a lelkiismereti és a vallásszabadság megsértése (Btk. 215. §), közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (Btk. 217. §), magánlaksértés [Btk. 221. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-180. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (Btk. 232. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (Btk. 233. §), közúti veszélyeztetés (Btk. 234. §), közúti baleset okozása (Btk. 235. §), járművezetés ittas állapotban (Btk. 236. §), jármű vezetés bódul állapotban (Btk. 237. §), járművezetés tiltott átengedése (Btk. 238. §), cserbenhagyás (Btk. 239. §), környezetkárosítás (Btk. 241. §), természetkárosítás (Btk. 242. §), állatkínzás (Btk. 243. §), orvvadászat (Btk. 245. §), orvhalászat (Btk. 246. §), tiltott állatviadal szervezése (Btk. 247. §), radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), garázdaság (Btk. 339. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-376. § és 379-380. §) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 434. § (2) bekezdés a) pont és (3)-(4) bekezdés, 445. § (2) bekezdés a) pont] alapján vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, elítéltek és a (3) bekezdésben meghatározott mentesítés időtartama még nem telt el,

d) aki az e törvény hatálya alá tartozó foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.

(3) Nem lehet közúti ellenőr az, akivel szemben a (2) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott

a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,

aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltáig,

c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett

ca) szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított négy évig,

cb) pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított egy évig.

(4) A közúti ellenőr köteles a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kizáró okot a közlekedési hatóság és a munkáltató részére haladéktalanul bejelenteni."

251. §

A közkegyelem gyakorlásáról szóló 1989. évi XXXVII. törvény

a) 7. § a) pontjában a "(Btk. 137. § 12., 13. és 14. pont)" szövegrész helyébe az "(1978. évi IV. törvény 137. § 12., 13. és 14. pont)",

b) 7. § b) pontjában a "Btk" szövegrész helyébe az "1978. évi IV. törvény" szöveg lép.

252. §

A közkegyelem gyakorlásáról szóló 1990. évi XXXIX. törvény

a) 1. § (1) bekezdésében a "(Btk. 137. § 12., 13., 14. pont)" szövegrész helyébe az "(1978. évi IV. törvény 137. § 12., 13., 14. pont)",

b) 6. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, 7. §-ában, valamint 8. § (1) bekezdés a) és b) pontjában a "Btk." szövegrész helyébe az "1978. évi IV. törvény"

szöveg lép.

253. §

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 2. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem adható meg az engedély, ha)

"b) a kérelmező, illetve vezető tisztségviselője, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagja a székhelye, vagy lakóhelye szerinti állam joga vagy a magyar jog alapján büntetett előéletű, a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül jogerős bírósági ítéletben megállapított

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti közélet tisztasága elleni (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VIII. cím), közbizalom elleni (1978. évi IV. törvény XVI. Fejezet III. cím), gazdasági (1978. évi IV. törvény XVII. Fejezet), vagyon elleni (1978. évi IV. törvény XVIII. fejezet) bűncselekményt, tiltott szerencsejáték szervezésének bűncselekményét, illetve a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül tulajdon elleni vagy pénzügyi szabálysértést, tiltott szerencsejáték szabálysértését,

bb) korrupciós [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. Fejezet], közbizalom elleni (Btk. XXXIII. Fejezet), vagyon elleni erőszakos (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni (Btk. XXXVI. Fejezet), szellemi tulajdonjog elleni (Btk. XXXVII. Fejezet), a pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni (Btk. XXXVIII. Fejezet), a költségvetést károsító (Btk. XXXIX. Fejezet), a pénzmosás (Btk. XL. Fejezet), a gazdálkodás rendjét sértő (Btk. XLI. Fejezet), a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő (Btk. XLII. Fejezet), a tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni (Btk. XLIII. Fejezet) bűncselekményt, tiltott szerencsejáték szervezésének bűncselekményét, illetve a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül tulajdon elleni, pénzügyi vagy kereskedelmi szabálysértést (a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény XXV. Fejezet), tiltott szerencsejáték szabálysértését

követte el, illetve jogerős bírósági ítéletben megállapított, a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti tevékenység korlátozása alatt áll,"

254. §

(1) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Sttv.) 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9/A. § (1) A megyei, fővárosi kormányhivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A. §-a alapján közigazgatási bírsággal sújtja azt a jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, amely a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat, vagy az adatszolgáltatással kapcsolatban a valóságnak meg nem felelő felvilágosítást ad.

(2) A közigazgatási bírság összege 200 000 forinttól 2 000 000 forintig terjedhet. A bírság kiszabása a jogszabálysértéssel érintett adatszolgáltatásonként történik."

(2) Az Sttv. a következő 9/B. §-sal egészül ki:

"9/B. § (1) A megyei, fővárosi kormányhivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A. §-a alapján közigazgatási bírsággal sújtja azt, aki vagy amely

a) jogosulatlanul vagy jogszabályban előírt eljárási szabályok megszegésével adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatszolgáltatást rendel el, illetve hajt végre,

b) a szabályszerűen elrendelt kötelező statisztikai adatszolgáltatást nem az előírt határidőre teljesíti,

c) a statisztikai adatok közlésére, közzétételére vagy a statisztikai célú adatátvételre, adatátadásra vonatkozó jogszabályokat megszegi,

d) a személyes adatok statisztikai célú feldolgozásánál előírt nyilvántartás vezetését elmulasztja,

e) a statisztikai adatszolgáltatás ellenőrzését akadályozza, az ellenőrzés során kért felvilágosítás megadását megtagadja, illetve megőrzési kötelezettségének nem tesz eleget.

(2) A közigazgatási bírság összege természetes személy esetében 200 000 forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében 200 000 forinttól 2 000 000 forintig terjedhet. A bírság kiszabása az (1) bekezdés a)-b) pontjában foglaltak megvalósulása esetén a jogszabálysértéssel érintett adatszolgáltatásonként történik."

255. §

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 20. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Vezető tisztségviselőkre vonatkozó feltételek:

a) nem lehet az igazgatótanács tagja olyan személy, aki)

"ac) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság

1. a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet III. címében meghatározott visszaélés minősített adattal, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény,

2. a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény vagy XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a bűnügyi nyilvántartási rendszerben a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény elrendeli,"

256. §

(1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A rendőrség feladata az Alaptörvényben meghatározott feladatok mellett a határforgalom ellenőrzése, a terrorizmus elleni küzdelem és az e törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzés, valamint a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzése."

(2) Az Rtv. 1. § (2) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrség az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:)

"1. általános bűnügyi nyomozó hatósági jogkört gyakorol, végzi a bűncselekmények megelőzését, megakadályozását és felderítését, valamint a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzését,"

(3) 7/B. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megbízhatósági vizsgálatot a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagja a következők szerint végezheti:)

"b) nem követhet el

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) X. fejezetében, XI. fejezetében, XII. fejezetében - a magánlaksértés (1978. évi IV. törvény 176. §) kivételével -, XIII. fejezetében, XIV. fejezetében, XV. fejezetében - a hivatali visszaélés (1978. évi IV. törvény 225. §), a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), valamint a III. címben és a VII. címben foglaltak kivételével -, XVI. fejezetében - a III. címben foglaltak kivételével -, XVII. fejezetében - az áru hamis megjelölése (1978. évi IV. törvény 296. §), valamint a III. címben foglaltak kivételével -, XVIII. fejezetében - a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (1978. évi IV. törvény 329/A. §) kivételével -, XIX. fejezetében és XX. fejezetében meghatározott bűncselekményt,

bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (a továbbiakban: Btk.) meghatározott bűncselekményt, a magánlaksértés (Btk. 221. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád (Btk. 268. §), a hatóság félrevezetése [Btk. 271. § (1) bekezdés], a hivatali visszaélés (Btk. 305. §), az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §), a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 385. §), a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása (Btk. 392. §), a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés (Btk. 393. §), a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése (Btk. 394. §), a versenytárs utánzása (Btk. 419. §), illetve a Btk. XXVII., XXXIII. és XXXIX. Fejezetében felsorolt bűncselekmények kivételével,"

(4) Az Rtv. 7/E. § (1) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A terrorizmust elhárító szerv nem gyakorol nyomozóhatósági jogkört.

A terrorizmust elhárító szerv

a) ellátja az 1. § (2) bekezdés 15. pontjában meghatározott feladatot, amelynek keretében]

"aa) jogszabályban meghatározottak szerint végzi

1. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §),

2. a terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §),

valamint az azokkal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények megelőzését, felderítését, megszakítását, az elkövetők elfogását,

ab) végzi

1. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti emberrablás (1978. évi IV. törvény 175/A. §), valamint az azzal összefüggésben elkövetett,

2. az emberrablás (Btk. 190. §), az emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), valamint az azokkal összefüggésben elkövetett

más bűncselekmények megszakítását, az elkövetők elfogását,

ac) végzi

1. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti emberrablással (1978. évi IV. törvény 175/A. §),

2. az emberrablással (Btk. 190. §)

összefüggésben elkövetett bűncselekményeket elkövető személyekkel, csoportokkal, szervezetekkel szembeni megelőzési, felderítési feladatokat,"

(5) Az Rtv. 54. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőr lőfegyvert használhat)

"c) a terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §) vagy a közveszély okozása (Btk. 322. §) bűncselekmények megakadályozására vagy megszakítására;"

(6) Az Rtv. 58. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrök csapaterőben alkalmazhatók)

"a) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása (Btk. 254. §), a lázadás (Btk. 256. §), illetve a rombolás (Btk. 257. §) bűncselekmények elkövetése esetén;"

(7) Az Rtv. 64. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A rendőrség a vagyon-visszaszerzési eljárás során a bűncselekményből származó vagyon felderítése érdekében

a) a 64. § (1) bekezdés a)-c) és f)-g) pontjában foglaltakat alkalmazhatja;

b) a bűncselekményből származó vagyonnal kapcsolatban lévő személyt, valamint a bűncselekményből származó vagyonnal kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyelhet, arról információt gyűjthet, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti;

c) sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó csapdát alkalmazhat."

(8) Az Rtv. 69. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A rendőrség az (1) bekezdésben felsorolt titkos információgyűjtésre szolgáló eszközöket és módszereket (a továbbiakban: különleges eszközök) az ott meghatározottak szerint alkalmazhatja a bűncselekmény gyanúja miatt körözött személy felkutatására, továbbá]

"a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (1978. évi IV. törvény 174/A. §), kitartottság (1978. évi IV. törvény 206. §), hivatali visszaélés (1978. évi IV. törvény 225. §), visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 283/B. §), illetve az új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), a kitartottság (Btk. 202. §), a gyermekprostitúció kihasználása [Btk. 203. § (3) bekezdés], a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (Btk. 215. §), a hivatali visszaélés (Btk. 305. §),"

(felderítése során.)

(9) Az Rtv. 69. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A rendőrség az (1) bekezdésben felsorolt titkos információgyűjtésre szolgáló eszközöket és módszereket (a továbbiakban: különleges eszközök) az ott meghatározottak szerint alkalmazhatja a bűncselekmény gyanúja miatt körözött személy felkutatására, továbbá]

"c) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), kerítés (1978. évi IV. törvény 207. §), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 221. §), visszaélés bizalmas minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 222. §), visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 222/A. §), vesztegetés (1978. évi IV. törvény 250. §), vesztegetés nemzetközi kapcsolatban (1978. évi IV. törvény 255/B. §), környezetkárosítás (1978. évi IV. törvény 280. §), természetkárosítás (1978. évi IV. törvény 281. §) és hulladékgazdálkodás rendjének megsértése (1978. évi IV. törvény 281/A. §) bűncselekmények három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata, illetve az egészségügyi termék hamisítása (Btk. 186. §), az emberkereskedelem (Btk. 192. §), a kerítés (Btk. 200. §), a gyermekpornográfia (Btk. 204. §), a környezetkárosítás (Btk. 241. §), a természetkárosítás (Btk. 242-243. §), a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése (Btk. 248. §), az ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés (Btk. 249. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a bűnpártolás (Btk. 282. §), a hivatali vesztegetés elfogadása (Btk. 294. §), az embercsempészés (Btk. 353. §) bűncselekmények három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata,"

(felderítése során.)

(10) Az Rtv. 69. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) Az alábbi bűncselekmények esetében a bűncselekmény felderítése a nyomozás elrendeléséig a nemzetbiztonsági szolgálatok hatáskörébe tartozik:

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti állam elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény X. fejezet), az emberiség elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), továbbá a külföldre szökés (1978. évi IV. törvény 343. §), a zendülés (1978. évi IV. törvény 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 363. §),

b) az emberiesség elleni bűncselekmények (Btk. XIII. Fejezet), a háborús bűncselekmények (Btk. XIV. Fejezet), az állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. Fejezet) továbbá a külföldre szökés (Btk. 434. §), a zendülés (Btk. 442. §) és a készenlét fokozásának veszélyeztetése (Btk. 454. §).

(5) Az alábbi bűncselekmények felderítése a rendőrség hatáskörébe tartozik:

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti rombolás (1978. évi IV. törvény 142. §) és terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §),

b) a rombolás (Btk. 257. §), a terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §) és a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)."

(11 ) Az Rtv. 91/A. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrségi adatkezelő szerv az e törvényben meghatározott bűnüldözési feladatok ellátása céljából bűnüldözési adatállományban kezeli az alábbi adatokat:)

"e) súlyos bűncselekmény esetén, vagy ha a bűncselekmény

1. élet, testi épség, emberi szabadság és vagyon elleni erőszakos bűntett, illetve az emberkereskedelem és az embercsempészet három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata,

2. nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata,

3. gyermekkorú személy sérelmére elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűntett,

4. üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,

5. kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kóros szenvedélykeltés, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer-prekurzorral visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, atomenergia alkalmazásával visszaélés,

6. pénzhamisítás elősegítése, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés, pénzmosás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, a korrupciós bűncselekmények öt évet el nem érő szabadságvesztéssel büntetendő alakzata,

a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek és kapcsolataik adatait, kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit húsz évig vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig;"

(12) Az Rtv. 91/J. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrség kezeli)

"b) a sportról szóló törvényben meghatározott sportrendészeti nyilvántartás hatálya alá tartozó, valamint a külföldi hatóságok és egyéb szervek azonos célú nyilvántartásában szereplő személyek családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, az elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés megnevezését és minősítését, a sportrendezvények látogatásától eltiltás, a kitiltás vagy az eltiltás időtartamát, valamint a sportlétesítmények megnevezését és a sportrendezvények körét, amelyre a sportrendezvények látogatásától eltiltás, a kitiltás vagy az eltiltás hatálya kiterjed."

(13) Az Rtv.

a) 24/A. § (1) bekezdésében a "Büntető Törvénykönyvről szóló törvényben" szövegrész helyébe a "Btk.-ban",

b) 62/F. § b) pontjában a "büntető törvénykönyvben" szövegrész helyébe a "Btk.-ban",

c) 63. § (1) bekezdésében a "bizonyítékok megszerzése, valamint a büntetőeljárásban részt vevők" szövegrész helyébe a "bizonyítékok megszerzése, a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzése, valamint a büntetőeljárásban részt vevők",

d) 64. § (2) bekezdésében "Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére" szövegrész helyébe "Az (1)-(1a) bekezdésben foglaltak teljesítésére",

e) 68. § (1) bekezdésében a "szándékos bűncselekmény felderítése érdekében" szövegrész helyébe a "szándékos bűncselekmény felderítése, valamint a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzése érdekében"

szöveg lép.

257. §

(1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 10. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők]

"d) a bíróság pénzbüntetésről, pénzbírságról, rendbírságról, vagyonelkobzásról, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszegről, valamint az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban alkalmazott vagyonelkobzásról szóló értesítése,"

(2) A Vht. a 184/A. §-t követően a következő 184/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

"Elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása

184/B. § (1) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét elrendelő bírósági határozat végrehajtása során a 172-177. §-ban foglalt rendelkezéseket e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről szóló értesítésben a bíróság a kötelezettet azonnali teljesítésre hívja fel és azt megküldi a végrehajtónak.

(3) A végrehajtó az értesítést személyesen kézbesíti a kötelezettnek, és ellenőrzi a kötelezett azonnali teljesítését a helyszínen; a végrehajtó legkésőbb a kézbesítést követő munkanapon ellenőrzi a helyszínen a teljesítést, amennyiben az azonnali teljesítés feltételei nem állnak fenn.

(4) Ha a végrehajtó az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a kötelezett nem teljesítette a meghatározott cselekményt, erről nyomban a teljesítési határidő lejártának napját is tartalmazó jegyzőkönyvet készít és azt legkésőbb a jegyzőkönyv készítésének napját követő munkanapon a megállapított pénzbírság kiszabása céljából beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz.

(5) A végrehajtó a pénzbírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő öt munkanapon belül ismételten - szükség esetén a helyszínen - ellenőrzi a kötelezett teljesítését.

(6) Ha a végrehajtó az ismételt ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a kötelezett nem teljesítette a meghatározott cselekményt a (4)-(5) bekezdések megfelelő, a teljesítés megtörténtéig ismételt alkalmazásával jár el.

(7) A végrehajtás megszűnik az értesítés végrehajtó általi átvételét követő három év elteltével."

(3) A Vht. 210/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"210/C. § (1) A vagyonelkobzás végrehajtása során végrehajtást kérőnek az állam minősül, amelynek nevében - e törvényben foglalt kivételekkel - a vagyonelkobzásról szóló értesítést kiállító bíróság gazdasági hivatala jár el.

(2) Ha a végrehajtás végrehajtás alá vonható vagyontárgy hiányában vagy a lefoglalt vagyontárgy sikertelen értékesítése miatt szünetel, a végrehajtó a szünetelésről szóló jegyzőkönyv másolatát megküldi a vagyon-visszaszerzési eljárás elrendelésére jogosult ügyész részére is."

(4) A Vht.

a) 294. § (1) bekezdés b) pontjában a "büntetőtörvénybe" szövegrész helyébe a "Büntető Törvénykönyvbe" szöveg lép,

b) 233. § (2) bekezdés d) pontjában a "mellékbüntetés" szövegrész hatályát veszti.

258. §

(1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: 1995. évi XCVII. törvény) 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a jogosult az engedélyben foglalt feltételeket megsérti, vagy azoknak később nem felel meg, vagy ha a tevékenységével a légiközlekedés biztonságát veszélyezteti, az engedély felfüggeszthető vagy visszavonható. Az engedélyt

a) fel kell függeszteni, ha az önálló vállalkozó

aa) a 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet,

ab) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 166-168. §, 170. § (2)-(6) bekezdés, 171. §, 174. §, 174/B. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §], vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 185. §), járművezetés tiltott átengedése [1978. évi IV. törvény 189. § (2) bekezdés], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 197. § és 198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], hivatali bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 221. §), visszaélés bizalmas minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 222. §), visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 222/A. §), közveszélyokozás [1978. évi IV. törvény 259. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), közveszéllyel fenyegetés (1978. évi IV. törvény 270/A. §), közokirat-hamisítás (1978. évi IV. törvény 274. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 283/B. §), számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 300/C. §), számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (1978. évi IV. törvény 300/E. §), pénzhamisítás (1978. évi IV. törvény 304. §), pénzhamisítás elősegítése (1978. évi IV. törvény 304/A. §), költségvetési csalás (1978. évi IV. törvény 310. §), készpénz-helyettesítő eszköz hamisítása (1978. évi IV. törvény 313/B. §), visszaélés készpénz-helyettesítő eszközzel (1978. évi IV. törvény 313/C. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 316-324. §, 326. §, 327. §),

ac) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §), testi sértés [Btk. 164. § (3)-(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-180. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), emberkereskedelem (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), kényszerítés (Btk. 195. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (Btk. 233. §), járművezetés tiltott átengedése [Btk. 238. § (2) bekezdés], radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §), közokirathamisítás (Btk. 342. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. 365-367. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-373. §, 375-376. §, 379-380. §), pénzhamisítás (Btk. 389. §), pénzhamisítás elősegítése (Btk. 390. §), készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása (Btk. 392. §), készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés (Btk. 393. §), költségvetési csalás (Btk. 396. §), információs rendszer vagy adat megsértése (Btk. 423. §), információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (Btk. 424. §) elkövetésének alapos gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,

b) vissza kell vonni, ha az önálló vállalkozó

ba) bíróság jogerős ítélete következtében büntetett előéletűvé válik, illetve

bb) a légiközlekedési vagy a légiközlekedéssel összefüggő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll."

(2) Hatályát veszti az 1995. évi XCVII. törvény 3/A. § (2) bekezdésében a "kényszergyógyítását vagy" szövegrész.

(3) Hatályukat vesztik az 1995. évi XCVII. törvény 3/A. § (3) bekezdésében a "kényszergyógyítását vagy" szövegrészek.

259. §

(1) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Bvszt.) 9/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az autonóm államigazgatási szervek tekintetében a büntetés-végrehajtási szervezetet a (2) bekezdésben meghatározott ellátási kötelezettség kizárólag ez irányú igénybejelentés esetén terheli."

(2) A Bvszt. 22. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha más kényszerítő eszköz alkalmazása nem vezet eredményre, lőfegyver használható)

"c) a terrorcselekmény, a jármű hatalomba kerítése vagy a közveszély okozása bűncselekmény megakadályozására vagy megszakítására;"

(3) A Bvszt. a következő 28/B. §-sal egészül ki:

"28/B. § (1) A bíróság értesítése alapján a fogvatartó bv. szerv nyilvántartja a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XIX. Fejezet] sértettjének az elítélt szabadulásáról történő értesítésre vonatkozó kérelmével kapcsolatos adatokat.

(2) Az (1) bekezdés alapján a következő személyes adatokat kell nyilvántartani:

a) a sértett családi és utónevét, és

b) a sértett által megadott lakcímet."

(4) A Bvszt. 29/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Harmadik ország hatósága, valamint az (1) bekezdésben megjelölt nemzetközi szervezeteken kívüli nemzetközi szervezet részére nemzetközi szerződés alapján az e törvényben meghatározott célból az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén is csak akkor továbbítható személyes adat, ha a harmadik ország átvevő hatósága vagy az átvevő nemzetközi szerv feladata bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása. A 28/B. § (2) bekezdésében meghatározott adat nem továbbítható harmadik ország hatósága, valamint az (1) bekezdésben megjelölt nemzetközi szervezeteken kívüli nemzetközi szervezet részére."

(5) A Bvszt. 32. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A 28/B. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat a fogvatartott szabadulásakor a nyilvántartásból törölni kell."

(6) A Bvszt.

a) 9/A. § (2) bekezdésében a "szerv, az" szövegrész helyébe a "szerv, az autonóm államigazgatási szerv, az",

b) 29. § (1) bekezdésében a "szerv az általa kezelt adatokat" szövegrész helyébe a "szerv - a 28/B. § (2) bekezdésében meghatározott adatok kivételével - az általa kezelt adatokat",

c) 29. § (2) bekezdésében a "szükséges adatokat" szövegrész helyébe a "szükséges adatokat - a 28/B. § (2) bekezdésében meghatározott adatok kivételével -",

d) 29/A. § (1) bekezdésében az "A büntetés-végrehajtási szervezet által kezelt személyes adat" szövegrész helyébe az "A 28/B. § (2) bekezdésében meghatározott adatok kivételével a büntetésvégrehajtási szervezet által kezelt személyes adat",

szöveg lép.

260. §

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nem számít költségnek az a kiadás, amely alacsony adókulcsú államban székhellyel, állandó lakóhellyel rendelkező személy, vagy egyébként ellenőrzött külföldi társaság részére juttatott ellenérték következtében merült fel, kivéve, ha a magánszemély bizonyítja, hogy a kiadás a bevételszerző tevékenységgel közvetlen összefüggésben, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében merült fel. Szintén nem számít költségnek az a kiadás, amely

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott vesztegetés, befolyással üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban,

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben meghatározott vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása, vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban vagy befolyással üzérkedés

bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel."

261. §

(1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 5. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Alkotmányvédelmi Hivatal)

"h) a nyomozás elrendeléséig végzi

ha) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény X. fejezet), az emberiség elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), illetve működési területén a külföldre szökés (1978. évi IV. törvény 343. §), a zendülés (1978. évi IV. törvény 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 363. §),

hb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmények (Btk. XIII. Fejezet), a háborús bűncselekmények (Btk. XIV. Fejezet), az állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. Fejezet), illetve működési területén a külföldre szökés (Btk. 434. §), a zendülés (Btk. 442. §) és a készenlét fokozásának veszélyeztetése (Btk. 454. §) bűncselekmények felderítését;"

(2) Az Nbtv. 5. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Alkotmányvédelmi Hivatal)

"j) információkat szerez

ja) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 174/B. §), a visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 221. §), a közveszélyokozás (1978. évi IV. törvény 259. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a közösség elleni izgatás (1978. évi IV. törvény 269. §), a rémhírterjesztés (1978. évi IV. törvény 270. §) és a közveszéllyel fenyegetés (1978. évi IV. törvény 270/A. §),

jb) a közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a közveszély okozása (Btk. 322. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a közösség elleni uszítás (Btk. 332. §), a rémhírterjesztés (Btk. 337. §) és a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §)

bűncselekményekre vonatkozóan;"

(3) Az Nbtv. 6. § l)-n) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat)

"l) működési területén a nyomozás elrendeléséig végzi

la) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti állam elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény X. fejezet), az emberiség elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), a külföldre szökés (1978. évi IV. törvény 343. §), a zendülés (1978. évi IV. törvény 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 363. §),

lb) az emberiesség elleni bűncselekmények (Btk. XIII. Fejezet), a háborús bűncselekmények (Btk. XIV. Fejezet), az állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. Fejezet), a külföldre szökés (Btk. 434. §), a zendülés (Btk. 442. §) és a készenlét fokozásának veszélyeztetése (Btk. 454. §) bűncselekmények felderítését;

m) működési területén felderíti

ma) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti terrorcselekményt (1978. évi IV. törvény 261. §),

mb) a terrorcselekményt (Btk. 314-316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztását (Btk. 317. §) és a terrorizmus finanszírozását (Btk. 318. §);

n) működési területén információkat szerez

na) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 174/B. §), a visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 221. §), a közveszélyokozás (1978. évi IV. törvény 259. §), a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a közösség elleni izgatás (1978. évi IV. törvény 269. §), a rémhírterjesztés (1978. évi IV. törvény 270. §), a közveszéllyel fenyegetés (1978. évi IV. törvény 270/A. §), a haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel visszaélés (1978. évi IV. törvény 263/B. §),

nb) a közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a közveszély okozása (Btk. 322. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), a közösség elleni uszítás (Btk. 332. §), a rémhírterjesztés (Btk. 337. §), a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §)

bűncselekményekre vonatkozóan, felderíti továbbá mindazon bűncselekményeket, amelyek veszélyeztetik a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség törvényes feladatainak végrehajtását;"

(4) Az Nbtv. 36. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja - a jogos védelem és a végszükség esetein kívül - lőfegyvert használhat)

"b) a népirtás (Btk. 142. §), az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása (Btk. 254. §), a rombolás (Btk. 257. §), a kémkedés (Btk. 261. §), a terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §) és a közveszély okozása (Btk. 322. §) bűncselekmények megakadályozására vagy megszakítására;"

262. §

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény

a) 119. § (3) bekezdésében a "[Btk. 122. § (1) bek.]" szövegrész helyébe az "[a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 127. § (1) bekezdés, illetve az 1978. évi IV. törvény 122. § (1) bekezdés]",

b) 121. § (2) bekezdésében a "Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény" szövegrész helyébe a "Btk.",

c) 122. § (3) bekezdésében a "Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 33. §-ában" szövegrész helyébe a "Btk. 26. §-ában, illetve az 1978. évi IV. törvény 33. §-ában"

szöveg lép.

263. §

(1) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Krtv.) 5. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A kérelmező nem kaphat a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges közraktári engedélyt, ha az igazgatóság tagja

a) büntetett előéletű,

b) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény,

bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény vagy XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény

elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a bűnügyi nyilvántartási rendszerben a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) elrendeli,

c) a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

d) a b) pontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll."

(2) A Krtv. 5. § (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(6) A részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az igazgatóság tagja hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a (3a) bekezdésben meghatározott kizáró feltétel, vagy kéri, hogy az erre vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a felügyelet részére - annak a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a felügyelet a (7) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(7) A felügyelet a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység folytatásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az igazgatóság tagjával szemben nem áll fenn a (3a) bekezdésben meghatározott kizáró feltétel. A hatósági ellenőrzés céljából a felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy az igazgatóság tagjával szemben nem áll-e fenn a (3a) bekezdésben meghatározott kizáró feltétel."

(3) A Krtv. 5/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A kérelmező nem kaphat a fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedélyt, ha a fióktelep vezetője (vezetői)

a) büntetett előéletű,

b) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény,

bb) a Btk. szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény vagy XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény

elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a Bnytv. elrendeli,

c) a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

d) a b) pontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll."

(4) A Krtv. 5/B. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a fióktelep vezetője hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a (2a) bekezdésben meghatározott kizáró feltétel, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a felügyelet részére - annak a fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a felügyelet az (5) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(5) A felügyelet a fióktelepként működő közraktári tevékenység folytatásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az igazgatóság tagjával szemben nem áll fenn a (2a) bekezdésben meghatározott kizáró feltétel. A hatósági ellenőrzés céljából a felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy az igazgatóság tagjával szemben nem áll-e fenn a (2a) bekezdésben meghatározott kizáró feltétel."

(5) A Krtv. 7. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott munkakörben alkalmazandó személy (a továbbiakban: vezetőjelölt) nem lehet olyan természetes személy,]

"b) aki büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény,

bb) a Btk. szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott

korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény vagy XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a Bnytv. elrendeli,"

(6) A Krtv. 9/B. § a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ha a felügyelet a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy

a) az igazgatóság tagja, a fióktelep vezetője, a közraktár vezetője vagy a közraktári tevékenység irányításával megbízott vezető állású munkavállalója)

"ab) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság

1. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény,

2. a Btk. szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény vagy XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény

elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a Bnytv. elrendeli,"

(erről a tényről haladéktalanul értesíti az a) pont esetében a közraktárt, és ezzel egyidejűleg felhívja, hogy az érintett személlyel a jogviszonyát az értesítés kézbesítésétől számított huszonegy napon belül szüntesse meg, és a jogviszony megszüntetésének tényéről a felügyeletet értesítse, a b) pont esetén a minősített befolyással rendelkező természetes személyt, hogy negyvenöt napon belül a minősített befolyását szüntesse meg.)

(7) A Krtv. 5/B. § (3) bekezdésében a "(2) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(2)-(2a) bekezdésben" szöveg lép.

(8) Hatályát veszti a Krtv.

a) 5. § (3) bekezdés e) pontja,

b) 5/B. § (2) bekezdés f) pontja.

264. §

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 78/B. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságot nem szerezhet az a személy,]

"a) akinek a bíróság a büntetőjogi felelősségét

aa) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott tiltott állatviadal szervezése, állatkínzás vagy természetkárosítás,

ab) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben meghatározott természetkárosítás, állatkínzás, orvvadászat, orvhalászat vagy tiltott állatviadal szervezése

bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen megállapította,"

265. §

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 55. § -a helyébe a következő rendelkezés lép:

"55. § A feladatát ellátó, e törvény szerint alkalmazott hivatásos vadászt a Büntető Törvénykönyv szerinti büntetőjogi védelem illeti meg."

266. §

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 34/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"34/A. § Nem lehet a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, valamint a Versenytanács tagja olyan személy, aki

a) büntetett előéletű,

b) büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ítéletében megállapította

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, XVII. fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény, XVIII. fejezetében meghatározott vagyon elleni bűncselekmény vagy olyan bűntett miatt,

bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény vagy

bc) olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el

szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítés (a továbbiakban: büntetőjogi mentesítés) beálltától számított tizenkét évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított tíz évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított öt évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított nyolc évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított három évig."

267. §

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú mellékletének A) pont 8. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]

"8. az a költség, ráfordítás, amely

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott vesztegetés, befolyással üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyásolással üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban, vagy

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben meghatározott vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása, vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban vagy befolyással üzérkedés

bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel;"

268. §

(1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Pénzváltási tevékenységet végzőnél vezető állású személyként nem nevezhető ki, illetve vezető állású személynek nem választható meg, pénzváltási tevékenységet közvetlenül nem irányíthat, illetve ilyen tevékenységet közvetlenül nem végezhet az,

a) akit

aa) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal bűncselekmény, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek,

ab) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény vagy XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek,

b) akivel szemben az a) pontban meghatározott bűncselekmények bármelyike miatt büntetőeljárás van folyamatban, a büntetőeljárás befejezéséig."

(2) A Hpt. 44. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(6) Akivel szemben

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének VII. és VIII. címében, a XVII. és XVIII. fejezetében,

b) a Btk. XXVII. Fejezetében vagy XXXV-XLIII. Fejezetében

meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, illetve külföldön olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő, az illetékes hatóság vádat emelt, a büntetőeljárás befejezéséig vezető állású személyként nem foglalkoztatható, illetve az ilyen feladatok általa történő ellátását fel kell függeszteni."

(3) A Hpt. 52. § (1) bekezdés a)-e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A pénzügyi intézmény a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot a nála vezetett bankszámláról és az általa lebonyolított ügyletről, ha adat merül fel arra, hogy a bankszámla vagy az ügylet)

"a) kábítószerrel visszaéléssel (1978. évi IV. törvény 282-282/C. §), kábítószer-kereskedelemmel (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklásával (Btk. 178-179. §), kóros szenvedélykeltéssel (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítésével (Btk. 182. §) vagy új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel [1978. évi IV. törvény 283/B. §, illetve Btk. 184. § (1) bekezdés b) pont],

b) terrorcselekménnyel (1978. évi IV. törvény 261. §, illetve Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozásával (Btk. 318. §),

c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel (1978. évi IV. törvény 263. §, illetve Btk. 324. §),

d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel (1978. évi IV. törvény 263/A. §, illetve Btk. 325. §),

e) pénzmosással (1978. évi IV. törvény 303-303/A. §, illetve Btk. 399-400. §),"

(van összefüggésben.)

(4) A Hpt. 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A pénzügyi intézmény a megkeresések teljesítése során köteles a minősített adat védelméről szóló törvényben és egyéb, a minősített adat kezelésére vonatkozó jogszabályokban előírt követelmények betartásával eljárni."

269. §

(1) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Aetv.) 2. § 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"30. nukleáris védettség: azon tevékenységek, eszközök és eljárások összessége, amelyek a szabotázs, a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett, a Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) szerinti visszaélés, közveszélyokozás, környezetkárosítás, illetve jogtalan eltulajdonítás megelőzésére, észlelésére, elhárítására és következményeinek kezelésére irányulnak;"

(2) Az Aetv. 2. § 35-37. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában:)

"35. szabotázs: nukleáris vagy más radioaktív anyag nukleáris létesítmény, radioaktív hulladék átmeneti és végleges tárolója, valamint a radiológiai következmények szempontjából jelentős rendszer, rendszerelem ellen irányuló tevékenységgel szándékosan elkövetett - a Btk., illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti - közveszély okozása, közérdekű üzem működésének megzavarása vagy kísérletének, előkészületének, szándékos környezetkárosítás vagy kísérletének rendkívüli esemény bekövetkezését célzó elkövetése;

36. nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett közveszély okozása, környezetkárosítás:

a) 2013. június 30-ig hatályban volt, az 1978. évi IV. törvény szerinti nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett szándékos közveszélyokozás (259. §) vagy kísérlete, előkészülete, továbbá szándékos környezetkárosítás (280. §) vagy kísérlete,

b) nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett - a Btk. szerinti - szándékos környezetkárosítás (241. §) vagy kísérlete, továbbá szándékos közveszély okozása (322. §) vagy kísérlete, előkészülete;

37. nukleáris vagy más radioaktív anyag jogtalan eltulajdonítása:

a) nukleáris vagy más radioaktív anyagnak a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti ellopása (316. §) vagy elrablása (321. §),

b) nukleáris vagy más radioaktív anyaggal összefüggésben elkövetett, a Btk. szerinti rablás (365. §) vagy lopás (370. §);"

(3) Az Aetv. 11. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nukleáris létesítményben, továbbá a nukleáris létesítmény hatósági ellenőrzésével, tervezésével, építésével, üzemeltetésével és átalakításával, a nukleáris létesítmény fizikai védelmi rendszerének tervezésével, üzemeltetésével és karbantartásával, a nukleáris rendszer, rendszerelem karbantartásával, - jogszabályban meghatározott - I., II. és III. kategóriába tartozó nukleáris, 1-es, 2-es és 3-as veszélyességi kategóriába tartozó zárt radioaktív sugárforrások, valamint 1-es és 2-es veszélyességi kategóriába tartozó radioaktív hulladékok felhasználásával, tárolásával, szállításával, szállítmányok kísérésével, valamint ezek fizikai védelmi rendszerének tervezésével, üzemeltetésével és karbantartásával összefüggő munkakörökben nem foglalkoztatható az a személy:)

"b) akit a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben vagy a Btk.-ban meghatározott alábbi bűncselekmények elkövetése miatt a bíróság elítélt, és a (4) bekezdésben meghatározott időtartam még nem telt el:

1 emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), illetve emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet),

2. emberölés (1978. évi IV. törvény 166. §, Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (1978. évi IV. törvény 167. §, Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (1978. évi IV. törvény 168. §, Btk. 162. §), szándékosan elkövetett súlyos testi sértés, és annak minősített esetei [1978. évi IV. törvény 170. § (2)-(6) bekezdés, Btk. 164. § (3) és (6)-(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (1978. évi IV. törvény 171. §, Btk. 165. §),

3. visszaélés méreggel (1978. évi IV. törvény 265. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 283/B. §), illetve kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-179. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), méreggel visszaélés (Btk. 188. §),

4. kényszerítés (1978. évi IV. törvény 174. §, Btk. 195. §), személyi szabadság megsértése (1978. évi IV. törvény 175. §, Btk. 194. §), emberrablás (1978. évi IV. törvény 175/A. §, Btk. 190. §), emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §, Btk. 192. §), illetve emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §),

5. erőszakos közösülés (1978. évi IV. törvény 197. §), szemérem elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 198. §), megtévesztéssel, erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel elkövetett kerítés [1978. évi IV. törvény 207. § (3) bekezdés b) pont], illetve szexuális erőszak (Btk. 197. §), megtévesztéssel, erőszakkal vagy fenyegetéssel elkövetett kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont],

6. lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (1978. évi IV. törvény 174/A. §, Btk. 215. §), közösség tagja elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 174/B. §, Btk. 216. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (1978. évi IV. törvény 174/C. §, Btk. 217. §), magánlaksértés bűntette [1978. évi IV. törvény 176. § (2) bekezdés b) pont, (3)-(4) bekezdés, Btk. 221. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés],

7. visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével (1978. évi IV. törvény 264/A. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), környezetkárosítás [1978. évi IV. törvény 280. § (1) és (2) bekezdés, Btk. 241. § (1) bekezdés], természetkárosítás [1978. évi IV. törvény 281. § (1)-(3) bekezdés, Btk. 242. § (1)-(2) bekezdés, 243. § (1)-(2) bekezdés], veszélyes hulladékra elkövetett, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése [1978. évi IV. törvény 281/A. § (2) bekezdés, Btk. 248. § (2) bekezdés], illetve ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés [Btk. 249. § (1) bekezdés], radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés (Btk. 251. §), atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §),

8. állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény X. fejezet, Btk. XXIV. Fejezet),

9. visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 221. §), visszaélés bizalmas minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 222. §), illetve minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §),

10. hivatali bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV. cím Btk. XXVIII. Fejezet),

11. hivatalos személy elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím, Btk. XXIX. Fejezet),

12. közveszélyokozás [1978. évi IV. törvény 259. § (1)-(3) és (5) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §, Btk. 323. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §, Btk. 314-316. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §, Btk. 321. §), illetve terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(4) bekezdés], robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §),

13. nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §, Btk. 327. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), illetve nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §),

14. rémhírterjesztés (1978. évi IV. törvény 270. §, Btk. 337. §), közveszéllyel fenyegetés (1978. évi IV. törvény 270/A. §, Btk. 338. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §, Btk. 339. §),

15. embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §, Btk. 353. §),

16. rablás (1978. évi IV. törvény 321. §, Btk. 365. §), kifosztás (1978. évi IV. törvény 322. §, Btk. 366. §), zsarolás (1978. évi IV. törvény 323. §, Btk. 367. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §, Btk. 368. §),

17. lopás (1978. évi IV. törvény 316. §, Btk. 370. §), sikkasztás (1978. évi IV. törvény 317. §, Btk. 372. §), csalás (1978. évi IV. törvény 318. §, Btk. 373. §), hűtlen kezelés (1978. évi IV. törvény 319. §, Btk. 376. §), hanyag kezelés (1978. évi IV. törvény 320. §, Btk. 377. §), rongálás (1978. évi IV. törvény 324. §, Btk. 371. §), orgazdaság (1978. évi IV. törvény 326. §, Btk. 379. §), jármű önkényes elvétele (1978. évi IV. törvény 327. §, Btk. 380. §), illetve információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §),

18. pénzhamisítás (1978. évi IV. törvény 304. §, Btk. 389. §), pénzhamisítás elősegítése (1978. évi IV. törvény 304/A. §, Btk. 390. §),

19. a 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet,

20. költségvetési csalás (1978. évi IV. törvény 310. §, Btk. 396. §),

21. pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303. §, Btk. 399. §),

22. számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 300/C. §), számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (1978. évi IV. törvény 300/E. §), illetve információs rendszer vagy adat megsértése (Btk. 423. §), információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (Btk. 424. §) vagy

23. bűnszervezet keretében elkövetett bűntett;"

(4) Az Aetv. 21. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ionizáló sugárzást létrehozó létesítmények, berendezések tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés nem hagyható jóvá,

a) ha a tulajdont szerző természetes személyt, illetve a Polgári Törvénykönyv szerinti gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező valamely tagját a bíróság)

"ab) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 259. § (4) bekezdésében, a 260. § (6) bekezdésében, a 264. § (4) bekezdésében, a 264/C. § (4) bekezdésében, a 280. § (3) bekezdésében, a 281. § (4) bekezdésében és a 281/A. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény, illetve a Btk. 241. § (2) bekezdésében, 242. § (3) bekezdésében, 243. § (3) bekezdésében, 248. § (3) bekezdésében, 249. § (2) bekezdésében, 250. § (4) bekezdésében, 322. § (5) bekezdésében, 323. § (5) bekezdésében vagy 326. § (7) bekezdésében meghatározott bűncselekmény miatt"

(jogerősen elítélte, és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól még nem mentesült, valamint)

(5) Az Aetv. 30. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nukleáris védettség biztosítja)

"a) a nukleáris és más radioaktív anyagok jogtalan eltulajdonításának, a Btk. szerinti radioaktív anyaggal visszaélés (250. §), a szabotázs, valamint a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal való közveszély okozása, környezetkárosítás elkövetésének megelőzését;"

(6) Az Aetv. 66/A. § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"A 2013. július 1-jét megelőzően már foglalkoztatottak tekintetében a visszaélés új pszichoaktív anyaggal bűncselekmény esetében csak a 2013. július 1-jét követő elkövetést vagy emiatt indult büntetőeljárást lehet figyelembe venni."

270. §

(1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"b) fiatalkorú: az a személy, aki a szabálysértés elkövetésekor 14. évét, bűncselekmény elkövetésekor 12. évét - illetve 2013. június 30-át megelőzően elkövetett bűncselekmény esetén a 14. évét - betöltötte, de 18. évét még nem,"

(2) A Gyvt. 11/A. § (8) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem lehet gyermekjogi képviselő az a személy,)

"b) aki büntetlen előéletű, de a bíróság büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XII. fejezet I. címében meghatározott élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmény, II. címében meghatározott egészségügyi beavatkozás, orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmény, kényszerítés, a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erőszak, személyi szabadság megsértése, emberrablás, emberkereskedelem, zaklatás, magántitok megsértése, visszaélés személyes adattal, visszaélés közérdekű adattal, XIV. fejezetében meghatározott házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bűncselekmény, embercsempészet, XV. fejezet V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény és VI. címében meghatározott igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény, XVI. fejezet II-IV. címében meghatározott köznyugalom, közbizalom és közegészség elleni bűncselekmény, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, rablás, kifosztás, zsarolás, orgazdaság, illetve a 2012. évi C. törvény XV. Fejezetében meghatározott élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmény, XVI. Fejezetében meghatározott egészségügyi beavatkozás és kutatás rendje elleni bűncselekmény, XVII. Fejezetében meghatározott egészséget veszélyeztető bűncselekmény, emberrablás, emberrablás feljelentésének elmulasztása, emberkereskedelem, személyi szabadság megsértése, kényszerítés, a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erőszak, az egészségügyi önrendelkezési jog megsértése, személyes adattal visszaélés, közérdekű adattal visszaélés, zaklatás, magántitok megsértése, XIX. Fejezetében meghatározott nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekmény, XX. Fejezetében meghatározott gyermekek érdekét sértő és család elleni bűncselekmény, környezetkárosítás, természetkárosítás, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés, XXVI. Fejezetében meghatározott igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény, XXIX. Fejezetében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, XXXII. Fejezetében meghatározott köznyugalom elleni bűncselekmény, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, embercsempészet, járványügyi szabályszegés, rablás, kifosztás, zsarolás, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, orgazdaság vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el

ba) ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,

bb) öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

bc) végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

bd) közérdekű munka vagy pénzbüntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

be) végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,"

271. §

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 34. § (12) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Vezető tisztségviselővé nem választható olyan személy, aki)

"b) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság a

ba) 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény,

bb) Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény vagy XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény, elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a bűnügyi nyilvántartási rendszerben a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény elrendeli,"

272. §

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 59. § (4) bekezdés e) pontjában a "nemi erkölcs elleni bűncselekmény, kábítószerrel való visszaélés, illetve" szövegrész helyébe az "a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény, a kábítószer-kereskedelem, a kábítószer birtoklása, a kóros szenvedélykeltés, a kábítószer készítésének elősegítése, az új pszichoaktív anyaggal visszaélés, a 2013. június 30-ig hatályban volt visszaélés kábítószerrel, visszaélés új pszichoaktív anyaggal, illetve a" szöveg lép.

273. §

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nem lehet békéltető testületi tag, aki

a) a polgári jog szabályai szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes,

b) büntetett előéletű,

c) büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ítéletében megállapította a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, XVII. fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény, XVIII. fejezetében meghatározott vagyon elleni bűncselekmény szándékos elkövetése, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, XXXV-XXXVII. Fejezetében meghatározott szándékos bűncselekmény, XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény, vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el

ca) ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,

cb) öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

cc) közérdekű munka vagy pénzbüntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

cd) végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

ce) végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított három évig vagy

d) az (1) bekezdés szerinti, a kijelölés alapjául szolgáló végzettségnek és szakmai gyakorlatnak megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll."

274. §

A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 6. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem lehet fegyveres biztonsági őr,)

"b) akit

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV: törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 166-168. §, 170. § (2)-(6) bekezdés, 171. §, 174. §, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §, 176. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 197. és 198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], hivatali bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), közveszélyokozás [1978. évi IV. törvény 259. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 283/B. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 316-324. §, 326. §, 327. §) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [1978. évi IV. törvény 343. § (2) bekezdés a) pont és (4)-(5) bekezdés, valamint 1978. évi IV. törvény 355. § (2) bekezdés a) pont] alapján,

bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160. §, erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §), testi sértés [Btk. 164. § (3)-(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-180. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), emberkereskedelem (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), kényszerítés (Btk. 195. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], a lelkiismereti és a vallásszabadság megsértése (Btk. 215. §), közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (Btk. 217. §), magánlaksértés [Btk. 221. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), garázdaság (Btk. 339. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-376. § és 379-380. §) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 434. § (2) bekezdés a) pont és (3)-(4) bekezdés, 445. § (2) bekezdés a) pont] alapján vagy

bc) olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, elítélték, és a (4) bekezdésben meghatározott időtartam még nem telt el;"

275. §

(1) A szervezett bűnözés, valamint azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Szbtv.) 4. § p)-s) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

"p) kábítószer-kereskedelemmel függ össze:

pa) a 2013. június 30-ig hatályban volt, az ország területére behozatallal, az ország területéről kivitellel, az ország területén átvitellel, kínálással, átadással, forgalomba hozatallal, illetve kereskedéssel elkövetett, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 282-282/C. §-ába ütköző visszaélés kábítószerrel, valamint 283/B. §-ába ütköző visszaélés új pszichoaktív anyaggal,

pb) a kínálással, átadással, forgalomba hozatallal, illetve kereskedéssel elkövetett kábítószerkereskedelem, kábítószer készítésének elősegítése vagy új pszichoaktív anyaggal visszaélés [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 176-177. §, 182. §, 184. §], az ország területére behozatallal, az ország területéről kivitellel, illetve az ország területén átvitellel elkövetett kábítószer birtoklása, kábítószer készítésének elősegítése vagy új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 178-179. §, 182. §, 184. §);

q) bűnös kapcsolat: a felderítés alá vont személlyel való olyan kapcsolat, amely tekintetében

qa) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 326. §-ába ütköző orgazdaság vagy a 244. § -ába ütköző bűnpártolás,

qb) bűnpártolás (Btk. 282. §) vagy orgazdaság (Btk. 379. §) bűncselekményének gyanúja merül fel;

r) illegális fegyverkereskedelemmel függ össze:

ra) a 2013. június 30-ig hatályban volt visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §),

rb) a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §) és a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §);

s) szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény:

sa) a 2013. június 30-ig hatályban volt emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §) bűntette, valamint az emberkereskedelem (Btk. 192. §),

sb) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 250-254. §-aiba ütköző vesztegetés minősített esetei bűntette, 255. §-ába ütköző vesztegetés bűntette, 256. §-ába ütköző befolyással üzérkedés minősített eseteinek bűntette, valamint 258/B-258/D. §-aiba ütköző vesztegetés nemzetközi kapcsolatban minősített eseteinek bűntette, illetve a vesztegetés, a vesztegetés elfogadása, a hivatali vesztegetés és a hivatali vesztegetés elfogadása minősített esetei (Btk. 290-291. és 293-294. §), a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 295. §), a vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 296. §), a befolyással üzérkedés minősített esetei (Btk. 299-300. §),

sc) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 263/C. §-ába ütköző bűnszervezetben részvétel, illetve a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §),

sd) bűnszervezetben elkövetett, ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények,

se) a bűnszövetségben elkövetett,

1. 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet,

2. 2013. június 30-ig hatályban volt emberi test tiltott felhasználása [1978. évi IV. törvény 173/I. § (3) bekezdés b) pont], emberrablás [1978. évi IV. törvény 175/A. § (2) bekezdés a) pont], közérdekű üzem működésének megzavarása [1978. évi IV. törvény 260. § (2) bekezdés], visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel [1978. évi IV. törvény 263. § (3) bekezdés b) pont], visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével [1978. évi IV. törvény 264/A. § (2) bekezdés], egyedi azonosító jel meghamisítása [1978. évi IV. törvény 277/A. § (2) bekezdés b) pont], bélyeghamisítás [1978. évi IV. törvény 307. § (3) bekezdés a) pont], költségvetési csalás [1978. évi IV. törvény 310. § (3) bekezdés b) pont, (4) bekezdés b) pont, (5) bekezdés b) pont], készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés [1978. évi IV. törvény 313/C. § (4) bekezdés b) pont, (5) bekezdés b) pont], rablás [1978. évi IV. törvény 321. § (3) bekezdés c) pont, (4) bekezdés b) és c) pont], illetve zsarolás [1978. évi IV. törvény 323. § (2) bekezdés a) pont],

3. emberi test tiltott felhasználása [Btk. 175. § (3) bekezdés c) pont], emberrablás [Btk. 190. § (2) bekezdés b) pont], nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés [Btk. 251. § (2) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása [Btk. 323. § (2) bekezdés b) pont], robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés [Btk. 324. § (2) bekezdés], egyedi azonosító jellel visszaélés [Btk. 347. § (2) bekezdés], rablás [Btk. 365. § (3) bekezdés d) pont, (4) bekezdés b) pont], zsarolás [Btk. 367. § (2) bekezdés a) pont], információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás [Btk. 375. § (2)-(5) bekezdés], bélyeghamisítás [Btk. 391. § (3) bekezdés b) pont], készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés [Btk. 393. § (2) bekezdés], költségvetési csalás [Btk. 396. § (3) bekezdés b) pont, (4) bekezdés b) pont, (5) bekezdés b) pont],

sf) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 259. §-ába ütköző közveszélyokozás bűntette, 261. §-ába ütköző terrorcselekmény bűntette, 262. §-ába ütköző légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése bűntette, 263/A. §-ának (1) és (3) bekezdésébe ütköző visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel bűntette, 263/B. §-ába ütköző visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel, 264. §-ába ütköző visszaélés radioaktív anyaggal bűntette, 264/C. §-ába ütköző visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel bűntette, 270/A. § (3) bekezdésébe ütköző közveszéllyel fenyegetés bűntette, 274. § (1) bekezdésébe ütköző közokirat-hamisítás bűntette, 282-282/B. §-ába ütköző visszaélés kábítószerrel, 283/B. §-ába ütköző visszaélés új pszichoaktív anyaggal, illetve a kábítószerkereskedelem (Btk. 176-177. §), a kábítószer birtoklása (Btk. 178-179. §), a kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), a kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), az új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), a radioaktív anyaggal visszaélés [Btk. 250. § (1)-(4) bekezdés], a terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a közveszély okozása [Btk. 322. §(1)-(4) bekezdés], a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés [Btk. 325. § (1) és (3) bekezdés], a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés [Btk. 326. § (1)-(6) bekezdés], a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), a közveszéllyel fenyegetés [Btk. 338. § (2) bekezdés], a közokirat-hamisítás [Btk. 342. § (1) bekezdés],

sg) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 303-303/A. §-ába ütköző pénzmosás bűntette, 304. §-ába ütköző pénzhamisítás bűntette és 304/A. §-ába ütköző pénzhamisítás elősegítésének vétsége, illetve a pénzhamisítás (Btk. 389. §), a pénzhamisítás elősegítése (Btk. 390. §), a pénzmosás (Btk. 399-400. §);"

(2) Az Szbtv. 5. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) az üzletet közbiztonsági érdekből a büntető- vagy szabálysértési eljárás befejezéséig, de legfeljebb egy évi időtartamra - a nyomozó, illetve a szabálysértési hatóság kezdeményezésére - ideiglenesen bezárathatja, ha megállapítja, hogy az üzlet működésével összefüggésben az üzlet üzemeltetőjével vagy foglalkoztatottjával szemben

a) 2013. június 30-ig hatályban volt önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §) csalás (1978. évi IV. törvény 318. §), rablás (1978. évi IV. törvény 321. §), kifosztás (1978. évi IV. törvény 322. §), zsarolás (1978. évi IV. törvény 323. §),

b) rablás (Btk. 365. §), kifosztás (Btk. 366. §), zsarolás (Btk. 367. §), önbíráskodás (Btk. 368. §), csalás (Btk. 373. §)

elkövetése miatt büntető-, illetve szabálysértési eljárás indult.

(2) A jegyző, a nyomozó, illetve a szabálysértési hatóság javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott érdekből és időtartamra az üzletet ideiglenesen akkor is bezárhatja, ha az üzlet működésével összefüggésben

a) 2013. június 30-ig hatályban volt emberrablás (1978. évi IV. törvény 175/A. §), emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése (1978. évi IV. törvény 205. §), kitartottság (1978. évi IV. törvény 206. §), kerítés (1978. évi IV. törvény 207. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282-282/B. §), vagy a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: 1999. évi LXIX. törvény) 143. §-ában meghatározott tiltott kéjelgés, valamint a szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma (1999. évi LXIX. törvény 144. §),

b) kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-179. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberkereskedelem (Btk. 192. §), kerítés (Btk. 200. §), prostitúció elősegítése (Btk. 201. §), kitartottság (Btk. 202. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 172. §-ában meghatározott tiltott kéjelgés, valamint a szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma (Sztv. 184. §)

miatt indul büntető- vagy szabálysértési eljárás."

276. §

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nyilvántartó a büntetőeljárás jogerős lezárásáig vagy annak megszüntetéséig felfüggeszti a vizsgálónak a vizsgálói tevékenységre való jogosultságát, ha vele szemben

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt közélet tisztasága elleni, a közbizalom elleni vagy vagyon elleni,

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII., XXXIII. vagy XXXV-XXXVII. Fejezetében meghatározott

bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult."

277. §

(1) Az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló 2000. évi XIII. törvény (a továbbiakban: 2000. évi XIII. törvény) 2. § (2) bekezdés a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az (1) bekezdésben meghatározott feltétel megléte esetén nincs helye olyan elkobzott dolog közérdekű felhasználásának,]

"a) amelyet azért koboztak el, mert birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti vagy jogszabályba ütközik [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 77. § (1) bekezdés b) pont, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 20. § (1) bekezdés a) pont, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 72. § (1) bekezdés d) pont, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 18. § (1) bekezdés b) pont],

b) amelyet

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt rossz minőségű termék forgalomba hozatala (1978. évi IV. törvény 292. §), illetve e bűncselekmény szabálysértési alakzata miatt koboztak el, feltéve, hogy a termék rendeltetésszerűen nem használható, továbbá amelyet bitorlás (1978. évi IV. törvény 329. §), szerzői vagy szomszédos jogok megsértése (1978. évi IV. törvény 329/A. §), szerzői vagy szomszédos jog védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása (1978. évi IV. törvény 329/B. §), jogkezelési adat meghamisítása (1978. évi IV. törvény 329/C. §) miatt, valamint amelyet iparjogvédelmi jogok megsértése (1978. évi IV. törvény 329/D. §), illetve e bűncselekmény szabálysértési alakzata miatt,

bb) bitorlás (Btk. 384. §), szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 385. §), védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása (Btk. 386. §), jogkezelési adat meghamisítása (Btk. 387. §), iparjogvédelmi jogok megsértése (Btk. 388. §) vagy - feltéve, hogy a termék rendeltetésszerűen nem használható - rossz minőségű termék forgalomba hozatala (Btk. 415. §), illetve e bűncselekmények szabálysértési alakzata miatt

koboztak el,"

(2) A 2000. évi XIII. törvény 6. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az 1-5. §-ban foglaltakat a 2013. június 30-ig hatályban volt áru hamis megjelölése (1978. évi IV. törvény 296.) és a versenytárs utánzása (Btk. 419. §), illetve e bűncselekmény szabálysértési alakzata miatt elkobzott dolog közérdekű felhasználására az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A közérdekű felhasználásnak - az 1. §-ban foglaltakon túl - akkor van helye, ha az áru hamis megjelölésével vagy a versenytárs utánzásával jogaiban megsértett személy (a továbbiakban: jogosult) a közérdekű felhasználáshoz hozzájárult, illetve ennek hiányában abban az esetben, ha az elkobzott dolog jogsértő mivoltától megfosztható és erről a bíróság rendelkezett. A jogosult hozzájárulásának beszerzése, illetve a bíróság eljárásának kezdeményezése az erre kijelölt szerv feladata."

278. §

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 34. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem lehet hajóparancsnok, aki)

"b) büntetlen előéletű, de akinek büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ítéletében megállapította

ba) a 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet,

bb) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény X. fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, XI. fejezetében meghatározott emberiség elleni bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, 170. § (2)-(6) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kényszerítés, lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erőszak, egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése, személyi szabadság megsértése, emberrablás, emberkereskedelem, 176. § (2) bekezdés b) pontja, (3) és (4) bekezdése szerinti magánlaksértés, vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése, 189. § (2) bekezdése szerinti járművezetés tiltott átengedése, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, 207. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kerítés, XV. fejezet IV. címében meghatározott hivatali bűncselekmény, V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, embercsempészés, visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal, 259. § (1)-(3) bekezdés szerinti közveszélyokozás, közérdekű üzem működésének megzavarása, terrorcselekmény, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel, bűnszervezetben részvétel, a visszaélés radioaktív anyaggal, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, közveszéllyel fenyegetés, garázdaság, önbíráskodás, közokirathamisítás, visszaélés kábítószerrel, visszaélés kábítószer-prekurzorral, visszaélés új pszichoaktív anyaggal, számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény, számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása, pénzhamisítás, pénzhamisítás elősegítése, költségvetési csalás, készpénz-helyettesítő eszköz hamisítása, visszaélés készpénz-helyettesítő eszközzel, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, rablás, kifosztás, zsarolás, rongálás, orgazdaság, jármű önkényes elvétele miatt,

bc) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XIII. Fejezetében meghatározott emberiesség elleni bűncselekmény, XIV. Fejezetében meghatározott háborús bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, 164. § (3)-(8) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kóros szenvedélykeltés, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer-prekurzorral visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, emberrablás, emberrablás feljelentésének elmulasztása, emberkereskedelem, személyi szabadság megsértése, kényszerítés, szexuális erőszak, 200. § (4) bekezdés c) pontja szerinti kerítés, lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erőszak, az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése, 221. § (2) bekezdés b) pontja vagy (3)-(4) bekezdése szerinti magánlaksértés, vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése, 238. § (2) bekezdése szerinti járművezetés tiltott átengedése, radioaktív anyaggal visszaélés, XXIV. Fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, minősített adattal visszaélés, XXVIII. Fejezetében meghatározott hivatali bűncselekmény, XXIX. Fejezetében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, terrorcselekmény, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása, terrorizmus finanszírozása, jármű hatalomba kerítése, bűnszervezetben részvétel, 322. § (1)-(3) bekezdése szerinti közveszély okozása, közérdekű üzem működésének megzavarása, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása, ,haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, kettős felhasználású termékkel visszaélés, közveszéllyel fenyegetés, garázdaság, közokirat-hamisítás, embercsempészés, rablás, kifosztás, zsarolás, önbíráskodás, lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, orgazdaság, jármű önkényes elvétele, pénzhamisítás, pénzhamisítás elősegítése, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés, költségvetési csalás, információs rendszer vagy adat megsértése, információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása miatt, bd) olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott foglalkozástól eltiltás vagy járművezetéstől eltiltás végrehajtása befejezésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől számított öt évig, gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott foglalkozástól eltiltás vagy járművezetéstől eltiltás végrehajtása befejezésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől számított három évig,"

279. §

A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 1. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

280. §

Az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló 2000. évi CXXX. törvény 2. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A semmisség igazolása iránti eljárásra a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) XVIII. fejezete szerinti Különleges eljárásoknak a Be. 356. § (2) bekezdésében meghatározott általános rendelkezései irányadók az alábbi eltérésekkel:]

"a) az eljárás a terhelt halála után az egyeneságbeli rokona és ennek házastársa vagy bejegyzett élettársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs és a jegyes, a házastárs vagy a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa és bejegyzett élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) indítványára is megindul;"

281. §

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény a 12. §-t követően a következő 12/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

"Eljárás elektronikus úton közzétett jogellenes adat ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tétele érdekében

12/A. § (1) Ha büntetőeljárás során a bíróság az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét rendelte el, a 2. § lc) alpontjában meghatározott szolgáltató az elrendelésről szóló határozat kézhezvételétől számított egy munkanapon belül intézkedik az elektronikus úton közzétett jogellenes adat visszaállítható módon történő eltávolításáról.

(2) Ha büntetőeljárás során a bíróság az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét rendelte el, a 2. § lc) alpontjában meghatározott szolgáltató az elrendelésről szóló határozatnak a bírósági végrehajtó általi átadásától számított egy munkanapon belül intézkedik az elektronikus úton közzétett jogellenes adat végleges módon történő eltávolításáról.

(3) Az ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tétel teljesítésére kötelezett köteles a bíróság megnevezésével és a határozat számának a megjelölésével tájékoztatni a felhasználókat a tartalom eltávolításának vagy a tartalomhoz hozzáférés megakadályozásának a jogalapjáról.

(4) Ha a bíróság az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt megszünteti, vagy a büntetőeljárás befejezésekor az elektronikus adat visszaállítására kötelezi a szolgáltatót, a szolgáltató az erről szóló határozat kézhezvételétől számított egy munkanapon belül az adatot ismételten hozzáférhetővé teszi.

(5) A 2. § lc) alpontjában meghatározott szolgáltatóval szemben a bíróság az (1), (2) és (4) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása miatt a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott mértékű rendbírságot, illetve a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott mértékű pénzbírságot szabhat ki."

282. §

(1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 296/B. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az (1a) bekezdés szempontjából az alábbi bűncselekményeket kell figyelembe venni:

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény. 237. §), a hamis tanúzás (1978. évi IV. törvény 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (1978. évi IV. törvény 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV. törvény 243. §), a bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), a 1978. évi IV. törvény. XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), az önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), a 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, továbbá a 1978. évi IV. törvény XVII. fejezetében és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények,

b) az atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád [Btk. 268. § (1)-(4) bekezdés], a hatóság félrevezetése [Btk. 271. § (1) bekezdés], a hamis tanúzás (Btk. 272. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a mentő körülmény elhallgatása [Btk. 281. § (1) bekezdés], a bűnpártolás (Btk. 282. §), a Btk. XXVII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a bűnszervezetben részvétel (Bt. 321. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), a Btk. XXXIII., továbbá XXXV -XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények."

(2) A Tpt. 1. számú melléklet 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. Btk.: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény,"

283. §

A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 3. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.

284. §

(1) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 3. § (1) bekezdés 96. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"96. büntetlen előéletű: akinek e törvényben külön nevesített tevékenység végzéséhez és vezető állás betöltéséhez feltétel a büntetlen előélet, annak büntetlen előéletét

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), a hamis tanúzás (1978. évi IV. törvény 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (1978. évi IV. törvény 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV. törvény 243. §), a bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), az önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. címében, továbbá XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények,

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád [Btk. 268. § (1)-(4) bekezdés], a hatóság félrevezetése [Btk. 271. § (1) bekezdés], a hamis tanúzás (Btk. 272. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a mentő körülmény elhallgatása [Btk. 281. § (1)-(2) bekezdés], a bűnpártolás (Btk. 282. §), XXVII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), illetve XXXIII. és XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények

tekintetében kell - a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 71 . § (1 ) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvánnyal - igazolnia."

(2) A Bit. 83. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Akivel szemben

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének VII. és VIII. címében, XVII. és XVIII. fejezetében,

b) a Btk. XXVII. vagy XXXV-XLIII. Fejezetében

meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, vagy külföldön az illetékes hatóság vádat emelt olyan bűncselekmény miatt, amely az 1978. évi IV. törvény XVII. vagy XVIII. fejezete szerint 2013. június 30-ig büntetendő volt, vagy a Btk. XXXV-XLIII. Fejezetében foglaltak szerint büntetendő, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig vezető állású személyként nem foglalkoztatható, illetve az ilyen feladatok általa történő ellátását fel kell függeszteni."

(3) A Bit. 157. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(5) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel

van összefüggésben."

285. §

(1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 164. § (1a) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A bíróság által jogerősen megállapított)

"a) csalás (Btk. 373. §), költségvetési csalás (Btk. 396. §),

b) a 2013. június 30-ig hatályban volt költségvetési csalás, csalás,"

(esetén, ha azt adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el, az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.)

(2) Az Art.

a) 40. § (2) bekezdésében a "(Btk. 310. §)" szövegrész helyébe a "[Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 396. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 310. §]",

b) 40. § (3) bekezdésében a "(Btk. 310. §)" szövegrész helyébe a "(Btk. 396. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 310. §)",

c) 164. § (1b) bekezdés b) pontjában a "Btk. 71. §-ában" szövegrész helyébe a "Btk. 64. §-ában, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 71. §-ában"

szöveg lép.

286. §

(1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 1. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(E törvény hatálya kiterjed)

"e) a 159/B. § és a 182. § (3) bekezdés tekintetében az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott kereső- és gyorsítótárolás szolgáltatást végző közvetítő szolgáltatókra (a továbbiakban együtt: kereső- és gyorsítótár-szolgáltatók)."

(2) Az Eht. 10. § (1) bekezdése a következő 28. ponttal egészül ki: (A Hatóság)

"28. szervezi és ellenőrzi az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat büntető ügyben elrendelt ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtását, és ennek érdekében működteti a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisát."

(3) Az Eht. a 92. §-t követően a következő 92/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

"Együttműködés elektronikus adat ideiglenes és végleges hozzáférhetetlenné tételében

92/A. § (1) Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott egyszerű adatátvitelt és hozzáférést biztosító közvetítő szolgáltatást végző elektronikus hírközlési szolgáltató (a továbbiakban: hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató) a Hatóság értesítését követően köteles haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül a büntető ügyben eljáró bíróság által az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adathoz való hozzáférés megakadályozásával elrendelt ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tételt teljesíteni.

(2) Ha a Hatóság azt észleli, hogy a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató nem teljesíti az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét, annak haladéktalan teljesítésére hívja fel, ha a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató a kötelezettségének a felhívás ellenére nem tesz eleget, a Hatóság ezt jelzi a bíróságnak.

(3) A bíróság a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatóval szemben a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott mértékű rendbírságot szabhat ki.

(4) A hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató köteles a bíróság megnevezésével és a határozat számának a megjelölésével tájékoztatni a felhasználókat a tartalomhoz való hozzáférés ideiglenes vagy végleges megakadályozásának a jogalapjáról."

(4) Az Eht. a 159/A. §-t követően a következő alcímmel és 159/B. §-sal egészül ki:

"A Hatóság közreműködése az elektronikus adat ideiglenes és végleges hozzáférhetetlenné tételében

159/B. § (1) A Hatóság a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 158/D. § (5) bekezdése és 596/A. § (6) bekezdése alapján szervezi és ellenőrzi a büntető ügyben a bíróság által elrendelt elektronikus adat ideiglenes és végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtását.

(2) A bíróság elektronikus úton megküldött értesítése alapján a Hatóság a bíróság elektronikus adat ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tételéről szóló rendelkezését kizárólag elektronikus úton közli a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatókkal.

(3) A Hatóság az (1) bekezdésben meghatározott feladat végrehajtása érdekében működteti a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisát (a továbbiakban: KEHTA), és a működtetés céljából feldolgozza az oda bevitt adatokat. A KEHTA adatai nem nyilvánosak, azokba csak a bíróság, az ügyész, a nyomozó hatóság és az Országgyűlés illetékes bizottságának a tagjai tekinthetnek be.

(4) A bíróság elektronikus úton megküldött értesítése alapján a Hatóság a KEHTA-ban rögzíti

a) az eljáró bíróság megnevezését és a határozat számát,

b) az elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozásáról, illetve a megakadályozás megszüntetéséről szóló rendelkezést,

c) az elektronikus adat azonosítására és elérésére vonatkozó adatokat.

(5) A Hatóság a hiányosan megküldött értesítéssel kapcsolatosan az adatok pótlása érdekében a bíróságot elektronikus úton megkeresi, továbbá jelzi a bíróságnak, ha a rendelkezés végrehajtása a megadott adattartalommal az elektronikus hírközlési szolgáltatók számára kétséges lehet.

(6) A hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók és a kereső- és gyorsítótárszolgáltatók kötelesek a KEHTA-hoz csatlakozni abból a célból, hogy a bíróság elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozásáról, illetve a megakadályozás megszüntetéséről rendelkező határozatainak eleget tegyenek, illetve a végrehajtást a hozzáférhetetlenné tett adatra irányuló keresés eredményeként találat vagy a tárolt változat elérhetőségének nem biztosításával elősegítsék.

(7) A KEHTA és a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók, illetve a kereső- és gyorsítótár-szolgáltatók közötti adatcsere elektronikus formában, hitelesített adatkapcsolat útján történik. A bíróság és a Hatóság közötti elektronikus kapcsolattartás biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján történik.

(8) A Hatóság a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató vagy a kereső- és gyorsítótár-szolgáltató kérésére technikai segítséget nyújt a határozatok végrehajtásához szükséges technikai környezet biztosításában.

(9) A Magyarország területén található adatkicserélő központok, így különösen a Budapest Internet Exchange (BIX) kötelesek közreműködni az e § szerinti intézkedések végrehajtásában.

(10) A Hatóság iránymutatást adhat ki a jelen § szerinti hozzáférhetetlenné tételi kötelezettség teljesítésének módjára vonatkozó legjobb gyakorlatokról, illetve felhasználói segítséget nyújt a bíróság, a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók és a kereső- és gyorsítótár-szolgáltatók számára a KEHTA kezeléséhez."

(5) Az Eht. 182. § (3) bekezdése a következő 33. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az Elnök arra, hogy rendelettel állapítsa meg:)

"33. a 159/B. § szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatók és a kereső- és gyorsítótár-szolgáltatók KEHTA-hoz való kapcsolódásának és elektronikus kapcsolattartásának részletes szabályait."

287. §

A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 1. § (3) bekezdés 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"16. gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény: e törvény, illetve az EK végrehajtási rendelet 14f. cikk b) pontjának alkalmazásában a kérelmező gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény alatt a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 216/B. § (2) bekezdésében, 218. § (1)-(3) bekezdésében, 253. § (1)-(3) bekezdésében, 254. §-ában, 256. § (1)-(3) bekezdésében, 258/B. § (1)-(3) bekezdésében, 258/C. §-ában, 258/E. §-ában, 261/A. § (1)-(3) bekezdésében, 263/B. § (1) és (3) bekezdésében, 264/C. § (1) és (3) bekezdésében, 274. § (1) bekezdésében, 276. §-ában, 277. § (1) bekezdésében, 277/A. §-ában, 278. §-ában, 281/A. § (1)-(2) bekezdésében, 282/A. § (1) és (3) bekezdésében, 283/A. § (1) bekezdésében, 317. § (1) és (4)-(7) bekezdésében, 318. § (1) és (4)-(7) bekezdésében, 326. § (1) és (4)-(6) bekezdésében, valamint a XVII. Fejezetében meghatározott bűncselekményeket, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 155. § (1) bekezdésében, 176. § (1) és (3) bekezdésében, 183. § (1) bekezdésében, 248. § (1)-(2) bekezdésében, 290. § (1)-(4) bekezdésében, 293. § (1)-(4) bekezdésében, 299-300. §-ában, 326. § (1) és (4)-(5) bekezdésében, 327. § (1)-(3) bekezdésében, 329. § (1) és (3) bekezdésében, 330. § (1)-(2) bekezdésében, 342. § (1) bekezdésében, 345. §-ában, 346. § (1) bekezdésében, 347. § (1)-(2) bekezdésében, 353. § (1)-(3) bekezdésében, 358. § (2) bekezdésében, 372. § (1) és (3)-(6) bekezdésében, 373. § (1) és (3)-(6) bekezdésében, 379. § (1) és (3)-(6) bekezdésében, valamint XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekményeket kell érteni. Jogi személy gazdálkodó esetén további feltétel, hogy a fenti bűncselekmények elkövetése az AEO-tanúsítvány iránti kérelmet benyújtó gazdasági szereplő javára a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 1. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott vagyoni előny szerzését célozta vagy eredményezte és a bűncselekményt az AEO-tanúsítvány iránti kérelmet benyújtó gazdasági szereplő

a) ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, illetve ezek megbízottja az AEO-tanúsítvány iránti kérelmet benyújtó gazdasági szereplő tevékenységi körében követte el,

b) tagja vagy alkalmazottja az AEO-tanúsítvány iránti kérelmet benyújtó gazdasági szereplő tevékenységi körében követte el, és azt a vezető tisztségviselő felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése megakadályozhatta volna."

288. §

(1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: 2003. évi CXXVII. törvény) 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Nem adható engedély, ha a kérelmező természetes személyt vagy a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. vagy XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott

bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól."

(2) A 2003. évi CXXVII. törvény 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Nem adható keretengedély, ha a kérelmező természetes személyt vagy a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,

b) a Btk. XXVII. vagy XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott

bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól."

(3) A 2003. évi CXXVII. törvény 48/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az e törvény szerinti engedélyt - kivéve az egyszerűsített adóraktári engedélyt - kérelmező természetes személy, kérelmező szervezet vezetője vagy vezető tisztségviselője az engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vámhatóság részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény, illetve a Btk. XXVII. vagy XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen nem ítélték el, vagy jogerősen elítélték, de az engedély iránti kérelem benyújtásakor már mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a vámhatóság részére - annak az e törvény szerinti engedély birtokában folytatható tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa."

(4) A 2003. évi CXXVII. törvény 59. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Nem adható felhasználói engedély, ha a kérelmező természetes személyt vagy a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,

b) a Btk. XXVII. vagy XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott

bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól."

(5) A 2003. évi CXXVII. törvény 104. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Nem adható engedély, ha az engedélyt kérelmező természetes személyt vagy a szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,

b) a Btk. XXVII. vagy XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott

bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól."

289. §

(1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sport tv.) 71. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép

(A néző a sportrendezvény helyszínére akkor léptethető be, ha:)

"e) nem áll a 73. § (1) bekezdése szerinti eltiltás, sportrendezvények látogatásától eltiltás büntetés vagy szabálysértési kitiltás hatálya alatt,"

(2) A Sport tv. 76/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A sportrendezvények látogatástól eltiltás hatálya alatt állók tekintetében a sportrendészeti nyilvántartás tartalmazza

a) az eltiltott személy (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adatait,

b) az elkövetett bűncselekmény megnevezését és minősítését,

c) az eltiltás időtartamát, továbbá

d) a sportlétesítmények megnevezését, valamint azon sportrendezvények körét, amelyekre az eltiltás hatálya kiterjed."

(3) A Sport tv. 76/A. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A sportrendészeti nyilvántartásból a rendőrség)

"b) a rendezvények biztonságának védelme, valamint a sportrendezvény látogatásának, továbbá a jegyértékesítés megtagadásának céljából a sportrendezvény szervezőjének, rendező alkalmazása esetén a rendezőnek, valamint a jegyértékesítést a szervező megbízásából végző személynek a (2a) bekezdés a) és d) pontjában, a (3) bekezdés a) és d) pontjában, valamint az (4) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott"

(adatokat továbbítja.)

(4) A Sport tv. 76/A. §-a az következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A (2a) bekezdésben foglalt adatokat az a bíróság közli a sportrendészeti nyilvántartást vezető szervvel, amely előtt a büntetőeljárás befejeződött."

290. §

(1) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: 2004. évi XXIV. törvény) 3/A. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 3. §-ban meghatározott engedély nem adható, illetve hosszabbítható meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott személy]

"b) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen megállapította

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) X. fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, XI. fejezetében meghatározott emberiség elleni bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, 170. § (2)-(4) és (6) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kényszerítés, emberkereskedelem, 174/B. § (2) bekezdés a) pontja szerinti közösség tagja elleni erőszak, 175. § (3) bekezdés g) pontja szerinti személyi szabadság megsértése, 175/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti emberrablás, illetve 176. § (2) bekezdés b) pontja, (3) és (4) bekezdése szerinti magánlaksértés, 176/A. § (2) bekezdése szerinti zaklatás, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, 207. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kerítés, 218. § (3) bekezdés b) pontja szerinti embercsempészés, XV. fejezet V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, 242/B. § (3) bekezdése szerinti hatóság eljárásának megzavarása, 259. § (1)-(3) bekezdése szerinti közveszélyokozás, 260. § (2) bekezdése szerinti közérdekű üzem működésének megzavarása, terrorcselekmény, 261/A. § (3) bekezdése szerinti nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel, bűnszervezetben részvétel, visszaélés radioaktív anyaggal, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, 266/B. § (2) bekezdés első fordulata szerinti állatkínzás, 271. § (3) bekezdése szerinti garázdaság, 273. § (2) bekezdése szerinti önbíráskodás, visszaélés kábítószerrel, visszaélés kábítószer-prekurzorral, visszaélés új pszichoaktív anyaggal, rablás, 322. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kifosztás, zsarolás, 324. § (4) bekezdés c) pontja szerinti rongálás, 327. § (2) bekezdés a) pontja vagy (3) bekezdése szerinti jármű önkényes elvétele, 343. § (2) bekezdés a) pontja, (4) és (5) bekezdése szerinti szökés, 355. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak, 363. § (1) bekezdés b) pontja szerinti harckészültség veszélyeztetése elkövetése miatt,

bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XIII. Fejezetében meghatározott emberiesség elleni bűncselekmény, XIV. Fejezetében meghatározott háborús bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, 164. § (3)-(6) és (8) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kóros szenvedélykeltés, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer-prekurzorral visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, 190. § (2) bekezdés c) pontja szerinti emberrablás, emberkereskedelem, 194. § (2) bekezdés e) pontja szerinti személyi szabadság megsértése, kényszerítés, szexuális erőszak, 200. § (4) bekezdés c) pontja szerinti kerítés, 216. § (3) bekezdés a) pontja szerinti közösség tagja elleni erőszak, 221. § (2) bekezdés b) pontja vagy (3)-(4) bekezdése szerinti magánlaksértés, 222. § (2) bekezdése szerinti zaklatás, orvvadászat, orvhalászat, radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, atomenergia alkalmazásával visszaélés, XXIV. Fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, 279. § (3) bekezdése szerinti hatósági eljárás megzavarása, XXIX. Fejezetében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, terrorcselekmény, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása, terrorizmus finanszírozása, jármű hatalomba kerítése, bűnszervezetben részvétel, 322. § (1)-(3) bekezdése szerinti közveszély okozása, 323. § (2) bekezdés a)-b) pontja vagy (3) bekezdés a)-b) pontja szerinti közérdekű üzem működésének megzavarása, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, 327. § (3) bekezdése szerinti nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, kettős felhasználású termékkel visszaélés, 339. § (2) bekezdése szerinti garázdaság, 353. § (3) bekezdés b) pontja szerinti embercsempészés, 368. § (2) bekezdése szerinti önbíráskodás, rablás, 366. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kifosztás, zsarolás, 371. § (4) bekezdés c) pontja szerinti rongálás, 380. § (2) bekezdés a) pontja vagy (3) bekezdése szerinti jármű önkényes elvétele, 434. § (2) bekezdés a) pontja vagy (3)-(4) bekezdése szerinti szökés, 445. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak, 454. § (1) bekezdés b) pontja szerinti készenlét fokozásának veszélyeztetése elkövetése miatt, vagy

bc) olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el,

szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltáig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított négy évig,"

(2) A 2004. évi XXIV. törvény 18/D. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem foglalkoztatható pirotechnikusként, valamint nem gyakorolhat polgári célú pirotechnikai tevékenységet, továbbá nem végezheti polgári célú pirotechnikai tevékenység irányítását az, aki)

"b) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen megállapította

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény X. fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, XI. fejezetében meghatározott emberiség elleni bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, 170. § (2)-(6) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kényszerítés, személyi szabadság megsértése, emberrablás, emberkereskedelem, 176. § (2) bekezdés b) pontja, (3) és (4) bekezdése szerinti magánlaksértés, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, 207. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kerítés, embercsempészés, XV. fejezet V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmények, 259. § (1)-(3) bekezdés szerinti közveszélyokozás, közérdekű üzem működésének megzavarása, terrorcselekmény, 261/A. § (3) bekezdése szerinti nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel, bűnszervezetben részvétel, visszaélés radioaktív anyaggal, visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével, visszaélés atomenergia alkalmazásával, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, tiltott állatviadal szervezése, állatkínzás, önbíráskodás, visszaélés kábítószerrel, visszaélés kábítószer-prekurzorral, visszaélés új pszichoaktív anyaggal, 292. § (1) és (3) bekezdése, valamint 293. § -a szerinti rossz minőségű termék forgalomba hozatala, XVIII. Fejezetben meghatározott, szándékosan elkövetett vagyon elleni bűncselekmény, vagy XX. Fejezetben meghatározott katonai bűntett elkövetése miatt,

bb) a Btk. XIII. Fejezetében meghatározott emberiesség elleni bűncselekmény, XIV. Fejezetében meghatározott háborús bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, a 164. § (3)-(8) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kóros szenvedélykeltés, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer-prekurzorral visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, emberrablás, emberkereskedelem, személyi szabadság megsértése, kényszerítés, szexuális erőszak, 200. § (4) bekezdés c) pontja szerinti kerítés, 221. § (2) bekezdés b) pontja vagy (3)-(4) bekezdése szerinti magánlaksértés, állatkínzás, orvvadászat, orvhalászat, tiltott állatviadal szervezése, radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, atomenergia alkalmazásával visszaélés, XXIV. Fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, XXIX. Fejezetében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, terrorcselekmény, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása, terrorizmus finanszírozása, jármű hatalomba kerítése, bűnszervezetben részvétel, 322. § (1)-(3) bekezdés szerinti közveszély okozása, közérdekű üzem működésének megzavarása, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, 327. § (3) bekezdése szerinti nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, kettős felhasználású termékkel visszaélés, embercsempészés, XXXV-XXXVII. Fejezetében meghatározott, szándékosan elkövetett vagyon elleni erőszakos, vagyon elleni vagy szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény, rossz minőségű termék forgalomba hozatala vagy XLV. Fejezetében meghatározott katonai bűntett elkövetése miatt vagy

bc) olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el,

szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított hét évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított három évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított két évig,"

291. §

Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 128. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az OLAF Koordinációs Iroda az OLAF megkereséseinek, illetve az európai közösségi jogi normákban előírt jelentéstételi kötelezettség teljesítése céljából a büntetőeljárás megindításának, felfüggesztésének, illetve befejezésének tényéről, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alóli mentesítés bekövetkeztéig bűnügyi személyes adatot az alábbi bűncselekmények esetében kezelhet:

a) a 2011. december 31-ig hatályban volt adócsalás, visszaélés jövedékkel, jövedéki orgazdaság, csempészet és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése,

b) a 2013. június 30-ig hatályban volt vesztegetés [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 250-255. §)], vesztegetés nemzetközi kapcsolatban (1978. évi IV. törvény 258/B-258/D. §), a számvitel rendjének megsértése (1978. évi IV. törvény 289. §), csődbűncselekmény (1978. évi IV. törvény 290. §), hitelezési csalás (1978. évi IV. törvény 297/A. §), gazdálkodó szervezet vezető állású személyének visszaélése (1978. évi IV. törvény 298/A. §), saját tőke csorbítása (1978. évi IV. törvény 298/B. §), gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása (1978. évi IV. törvény 299. §), tőkebefektetési csalás (1978. évi IV. törvény 299/B. §), pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303. és 303/A. §), pénzhamisítás (1978. évi IV. törvény 304. §), pénzhamisítás elősegítése (1978. évi IV. törvény 304/A. §), költségvetési csalás (1978. évi IV. törvény 310. §), jövedékkel visszaélés elősegítése (1978. évi IV. törvény 311/B. §), sikkasztás (1978. évi IV. törvény 317. §), csalás (1978. évi IV. törvény 318. §), hűtlen kezelés (1978. évi IV. törvény 319. §), hanyag kezelés (1978. évi IV. törvény 320. §), orgazdaság (1978. évi IV. törvény 326. §),

c) vesztegetés [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 290. §)], vesztegetés elfogadása (Btk. 291. §), hivatali vesztegetés (Btk. 293. §), hivatali vesztegetés elfogadása (Btk. 294. §), vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 295. §), vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 296. §), sikkasztás (Btk. 372. §), csalás (Btk. 373. §), gazdasági csalás (Btk. 374. §), információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §), hűtlen kezelés (Btk. 376. §), hanyag kezelés (Btk. 377. §), orgazdaság (Btk. 379. §), pénzhamisítás (Btk. 389. §), pénzhamisítás elősegítése (Btk. 390. §), költségvetési csalás (Btk. 396. §), a költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása (Btk. 397. §), jövedékkel visszaélés elősegítése (Btk. 398. §), pénzmosás (Btk. 399-400. §), a számvitel rendjének megsértése (Btk. 403. §), csődbűncselekmény (Btk. 404. §), saját tőke csorbítása (Btk. 407. §), gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása (Btk. 409. §), tőkebefektetési csalás (Btk. 411. §)."

292. §

A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés a) pontja szerinti haditechnikai termék gyártásához vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó munkakörben nem alkalmazható, aki]

"b) büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen megállapította

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) X. fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, XI. fejezetében meghatározott emberiség elleni bűncselekmény, személy elleni bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, 170. § (2)-(6) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kényszerítés, lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erőszak, egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése, személyi szabadság megsértése, emberrablás, emberkereskedelem, 176. § (2) bekezdés b) pontja, (3) és (4) bekezdése szerinti magánlaksértés, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, 207. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kerítés, XV. fejezet IV. címében meghatározott hivatali bűncselekmény, V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, embercsempészés, 259. § (1)-(3) bekezdés szerinti közveszélyokozás, közérdekű üzem működésének megzavarása, terrorcselekmény, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel, bűnszervezetben részvétel, a visszaélés radioaktív anyaggal, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, tiltott állatviadal szervezése, állatkínzás, garázdaság, önbíráskodás, közokirat hamisítás, visszaélés kábítószerrel, visszaélés kábítószer-prekurzorral, visszaélés új pszichoaktív anyaggal, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, rablás, kifosztás, zsarolás, rongálás, orgazdaság, jármű önkényes elvétele, 343. § (2) bekezdés a) pontja és (4) és (5) bekezdése szerinti szökés és a 355. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak elkövetése miatt,

bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §), testi sértés [Btk. 164. § (3)-(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-179. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), emberkereskedelem (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), kényszerítés (Btk. 195. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (Btk. 215. §), közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (Btk. 217. §), magánlaksértés [Btk. 221. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], állatkínzás (Btk. 244. §), tiltott állatviadal szervezése (Btk. 247. §), radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320.§), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), garázdaság (Btk. 339. §), közokirat-hamisítás (Btk. 342-343. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. XXXV. Fejezet), lopás (Btk. 370. §), rongálás (Btk. 371. §), sikkasztás (Btk. 372. §), csalás (Btk. 373. §), hűtlen kezelés (Btk. 376. §), orgazdaság (Btk. 379. §), jármű önkényes elvétele (Btk. 380. §), a Btk. 434. § (2) bekezdés a) pontja vagy (3)-(4) bekezdése szerinti szökés vagy a Btk. 445. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak elkövetése miatt vagy

bc) olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el,

szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,"

293. §

A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 6. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet nem végezhet:)

"b) akit

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 166-168. §, 170. § (2)-(6) bekezdés, 171. §, 174. §, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §, 176. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 197. és 198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], hivatali bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), közveszélyokozás [1978. évi IV. törvény 259. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), tiltott állatviadal szervezése (1978. évi IV. törvény 266/A. §), állatkínzás (1978. évi IV. törvény 266/B. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 283/B. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 316-324. §, 326. §, 327. §) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [1978. évi IV. törvény 343. § (2) bekezdés a) pont és (4)-(5) bekezdés, valamint 1978. évi IV. törvény 355. § (2) bekezdés a) pont] alapján,

bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §), testi sértés [Btk. 164. § (3)-(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-179. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), emberkereskedelem (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), kényszerítés (Btk. 195. §,), szexuális erőszak (Btk. 197. §), kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (Btk. 215. §), közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), az egyesülési, a gyülekezés szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (Btk. 217. §), magánlaksértés [Btk. 221. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], állatkínzás (Btk. 244. §), orvvadászat (Btk. 245. §), orvhalászat (Btk. 246. §), tiltott állatviadal szervezése (Btk. 247. §), radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés (Btk. 251. §), atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), garázdaság (Btk. 339. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. XXXV. Fejezet), lopás (Btk. 370. §), rongálás (Btk. 371. §), sikkasztás (Btk. 372. §), csalás (Btk. 373. §), hűtlen kezelés (Btk. 376. §), orgazdaság (Btk. 379. §), jármű önkényes elvétele (Btk. 380. §), vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 434. § (2) bekezdés a) pont és (3)-(4) bekezdés, valamint Btk. 445. § (2) bekezdés a) pont] alapján, vagy

bc) olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, elítéltek, és a (4) bekezdésben meghatározott időtartam még nem telt el;"

294. §

(1) A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) 1. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az e törvény szerinti áldozatsegítő szolgáltatás és állami kárenyhítés (a továbbiakban együtt: támogatás) az áldozatot akkor is megilleti, ha

a) bűncselekmény esetén]

"ab) a feljelentés elutasítására, illetve az eljárás megszüntetésére a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 25. §-ában - illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 32. §-ában - meghatározott büntethetőséget megszüntető ok,"

(miatt került sor.)

(2) Az Ást. 8. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kaphat kárenyhítést az áldozat, ha)

"h) a kárenyhítésre okot adó bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban, illetve a bűncselekménnyel összefüggésben

1. hamis vád (a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 233-236. §, illetve Btk. 268270. §),

2. hatóság félrevezetése (a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 237. §, illetve Btk. 271. §),

3. hamis tanúzás (a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 238-241. §, illetve Btk. 272-275. §),

4. hamis tanúzásra felhívás (a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 242. §, illetve Btk. 276. §),

5. a 2013. június 30-ig hatályban volt hatósági eljárás akadályozása (1978. évi IV. törvény 242/A. §), illetve kényszerítés hatósági eljárásban (Btk. 278. §),

6. mentő körülmény elhallgatása (a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 243. §, illetve Btk. 281. §),

7. bűnpártolás (a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 244. §, illetve Btk. 282. §),

8. zártörés (a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 249. §, illetve Btk. 287. §),

9. az elkövető, illetve az elkövető hozzátartozója sérelmére személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó

bűncselekményt követett el, és azt a bíróság jogerős határozatában megállapította."

295. §

A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 30. § d) pontjában a "[Btk. 56. § (2) bek.]" szövegrész helyébe a "[a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 52-54. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 56. § (2) bekezdés]" szöveg lép.

296. §

(1) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: 2006. évi XCVIII. törvény) 58. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyi jog gyakorlására vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha)

"c) a személyi jog jogosultja foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 165. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 171. §] vagy a Btk. XXXVIII-XLIII. Fejezetében, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény XVII. fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt büntetett előéletűvé válik, vagy a személyi jog jogosultját jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, vagy a gyógyszerész foglalkozástól eltiltás hatálya alá kerül,"

(2) A 2006. évi XCVIII. törvény 58. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyi jog gyakorlására vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha)

"e) a személyi joggal rendelkező gyógyszerészt csődbűncselekmény (Btk. 404. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 290. §) elkövetése miatt jogerősen elítélik."

(3) A 2006. évi XCVIII. törvény. 60/A. § (1) bekezdésében a "foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vagy gazdasági bűncselekmény" szövegrész helyébe a "foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 171. §) vagy a Btk. XXXVIII-XLIII. Fejezetében, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény XVII. fejezetében meghatározott bűncselekmény" szöveg lép.

297. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 45. § (7) bekezdésében az "önállóan, főbüntetés kiszabása nélkül, illetve mellékbüntetésként" szövegrész helyébe a "büntetésként" szöveg lép.

298. §

A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A vámhatóság az általa vezetett adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított 5 évig őrzi meg. Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmáról az érintett kérelmére a tájékoztatását a vámhatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint az alábbi bűncselekményének felderítése érdekében megtagadhatja:

a) a 2011. december 31-ig hatályban volt adócsalás,

b) a 2013. június 30-ig hatályban volt terrorcselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 261. §], jogosulatlan pénzügyi tevékenység (1978. évi IV. törvény 298/D. §), pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303-303/A. §), pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (1978. évi IV. törvény 303/B. §), költségvetési csalás (1978. évi IV. törvény 310. §), sikkasztás (1978. évi IV. törvény 317. §), csalás (1978. évi IV. törvény 318. §) hűtlen kezelés (1978. évi IV. törvény 319. §),

c) terrorcselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 314-316. §], terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), sikkasztás (Btk. 372. §), csalás (Btk. 373. §), hűtlen kezelés (Btk. 376. §), költségvetési csalás (Btk. 396. §), pénzmosás (Btk. 399-400. §), pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk. 401. §), jogosulatlan pénzügyi tevékenység (Btk. 408. §)."

299. §

(1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: 2007. évi CVI. törvény) 25. § (1) bekezdés d)-e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés nem köthető azzal, aki)

"d) az alábbi bűncselekmények elkövetése miatt büntetett előéletű:

da) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. címében meghatározott közélet tisztasága elleni vagy XVII. fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény,

db) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, XXXVIII. Fejezetében meghatározott pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekmény, XXXIX. Fejezetében meghatározott költségvetést károsító bűncselekmény, XL. Fejezetében meghatározott pénzmosás, XLI. Fejezetében meghatározott gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény, XLII. Fejezetében meghatározott fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmény vagy XLIII. Fejezetében meghatározott tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmény;

e) gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, illetve akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdése alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta;"

(2) A 2007. évi CVI. törvény 25. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki: (Állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés nem köthető azzal, aki)

"f) állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi - három évnél nem régebben lezárult - eljárásban hamis adatot szolgáltatott, és ezért az eljárásból kizárták."

300. §

A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 10. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél vezető állású személy nem lehet olyan személy, aki)

"b) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen megállapította

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, XVII. fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény, valamint XVIII. fejezetében meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt,

bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, XXXV. Fejezetében meghatározott vagyon elleni erőszakos bűncselekmény, XXXVI. Fejezetében meghatározott vagyon elleni bűncselekmény, XXXVII. Fejezetében meghatározott szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény, XXXVIII. Fejezetében meghatározott pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekmény, XXXIX. Fejezetében meghatározott költségvetést károsító bűncselekmény, XL. Fejezetében meghatározott pénzmosás, XLI. Fejezetében meghatározott gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény, XLII. Fejezetében meghatározott fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmény, valamint XLIII. Fejezetében meghatározott tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmény elkövetése miatt,

szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítéstől számított öt évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,"

301. §

(1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 3. § w)-x) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában:)

"w) pénzmosás: a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 303-303/A. §-aiban, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 399-400. §-aiban meghatározott elkövetési magatartások;

x) terrorizmus finanszírozása: az 1978. évi IV. törvény 261. § (1) és (2) bekezdése szerinti bűncselekmény elkövetéséhez szükséges anyagi eszköz szolgáltatása vagy gyűjtése, illetve a Btk. 318. §-ában meghatározott elkövetési magatartások;"

(2) A Pmt. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pénzügyi információs egységként működő hatóság az e törvény, valamint a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény alapján tudomására jutott információt kizárólag a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint az alábbi bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának elősegítése céljából továbbíthatja a nyomozó hatóság, az ügyész, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálat, a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően az EUROPOL, továbbá a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szerv részére:

a) a 2011. december 31-ig hatályban volt adócsalás, visszaélés jövedékkel, jövedéki orgazdaság, csempészet és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése,

b) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti emberrablás (1978. évi IV. törvény 175/A. §), az emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B), a tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), az üzletszerű kéjelgés elősegítése (1978. évi IV. törvény 205. §), a kitartottság (1978. évi IV. törvény 206. §), a kerítés (1978. évi IV. törvény 207. §), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), a hivatali visszaélés (1978. évi IV. törvény 225. §), a bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), a vesztegetés (1978. évi IV. törvény 250-255/A §), a befolyással üzérkedés (1978. évi IV. törvény 256. §), a vesztegetés nemzetközi kapcsolatban (1978. évi IV. törvény 258/B. §, 258/C. § 258/D. §), a befolyással üzérkedés és befolyás vásárlása nemzetközi kapcsolatban (1978. évi IV. törvény 258/E. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), a tiltott szerencsejáték szervezése (1978. évi IV. törvény 267. §), a visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel (1978. évi IV. törvény 279. §), a környezetkárosítás (1978. évi IV. törvény 280. §), a természetkárosítás (1978. évi IV. törvény 281. §), a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése (1978. évi IV. törvény 281/A. §), a visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282. §, 282/A. §, 282/B. §, 282/C. §, 283. §), a visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261.§), a pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303-303/A. §), a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (1978. évi IV. törvény 303/B. §), a jogosulatlan pénzügyi tevékenység (1978. évi IV. törvény 298/D. §), a költségvetési csalás (1978. évi IV. törvény 310. §), a sikkasztás (1978. évi IV. törvény 317. §), a csalás (1978. évi IV. törvény 318. §), a hűtlen kezelés bűncselekménye (1978. évi IV. törvény 319. §), valamint valamennyi gazdasági bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XVII. Fejezet) és vagyon elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XVIII. fejezet),

c) a kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), a kábítószer birtoklása (Btk. 178-179. §), a kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), a kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), a kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), az ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés (Btk. 189. §), az emberrablás (Btk. 190. §), az emberkereskedelem (Btk. 192. §), a kerítés (Btk. 200. §), a prostitúció elősegítése (Btk. 201. §), a kitartottság (Btk. 202. §), a gyermekpornográfia (Btk. 204. §), a környezetkárosítás (Btk. 241. §), a természetkárosítás (Btk. 242-243. §), a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése (Btk. 248. §), a radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), a bűnpártolás (Btk. 282. §), a vesztegetés (Btk. 290. §), a vesztegetés elfogadása (Btk. 291. §), a hivatali vesztegetés (Btk. 293. §), a hivatali vesztegetés elfogadása (Btk. 294. §), a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 295. §), a vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 296. §), a befolyás vásárlása (Btk. 298. §), a befolyással üzérkedés (Btk. 299. §), a hivatali visszaélés (Btk. 305. §), terrorcselekmény (Btk. 314-316.§), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), embercsempészés (Btk. 353. §), a tiltott szerencsejáték szervezése (Btk. 360. §), illetve a Btk. XXXV-XLII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények."

(3) A Pmt. 29. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (1) bekezdésben meghatározott statisztika tartalmazza:]

"e) a 26. § (1) bekezdése alapján továbbított információk felhasználásával, valamint a 2013. június 30-ig hatályban volt pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303-303/A. §) és terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), illetve a terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §) és a pénzmosás (Btk. 399-400. §) bűncselekmények gyanúja alapján indult büntetőeljárások számát, a bűncselekmények minősítését, a gyanúsítottak számát, a nyomozás során alkalmazott kényszerintézkedések meghatározását, számát, valamint a nyomozás befejezésének módját;"

302. §

(1) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenység szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: 2007. évi CXXXVIII. törvény) 22. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az (1) és (4) bekezdés, a 23. §, a 37. § (2a) bekezdése és (4) bekezdés d) pontja, valamint a 116. § (1) bekezdés a) pontja szempontjából az alábbi bűncselekményeket kell figyelembe venni:

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), a hamis tanúzás (1978. évi IV. törvény 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (1978. évi IV. törvény 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV. törvény 243. §), a bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), a 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, a vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel 1978. évi IV. törvény 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), az önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), a 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, továbbá a 1978. évi IV. törvény XVII. fejezetében és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények,

b) az atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád (Btk. 268. §), a hatóság félrevezetése (Btk. 271. §), a hamis tanúzás (Btk. 272. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a mentő körülmény elhallgatása (Btk. 281. §), a bűnpártolás (Btk. 282. §), a Btk. XXVII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk.328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), a Btk. XXXIII. és XXXV-XLIII. Fejezetében

meghatározott bűncselekmények."

(2) A 2007. évi CXXXVIII. törvény 1. mellékletének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. Btk.: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény,"

303. §

(1) A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: 2007. évi CLIX. törvény) 3. § (1) bekezdés 63. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"63. büntetlen előéletű: akinek e törvényben külön nevesített tevékenység végzéséhez és vezető állás betöltéséhez feltétel a büntetlen előélet, annak büntetlen előéletét

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), a hamis tanúzás (1978. évi IV. törvény 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (1978. évi IV. törvény 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV. törvény 243. §), a bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), a 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), az önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezetének III. címében, továbbá XVII. fejezetében és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények,

b) az atomenergia alkalmazásával visszaélés [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 252. §], a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád (Btk. 268. §), a hatóság félrevezetése (Btk. 271. §), a hamis tanúzás (Btk. 272. §) a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a mentő körülmény elhallgatása (Btk. 281. §), a bűnpártolás (Btk. 282. §), a Btk. XXVII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), a Btk. XXXIII. és XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények

tekintetében kell - a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 71 . § (1 ) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvánnyal - igazolnia."

(2) A 2007. évi CLIX. törvény 88. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A viszontbiztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással,

b) kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel, kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással,

c) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel

van összefüggésben."

304. §

(1) Az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény (a továbbiakban: Fémtv.) 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nem adható engedély, ha a kérelmezőt vagy a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét a 2013. június 30-ig hatályban volt gazdasági bűncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. vagy XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól."

(2) A Fémtv. 9. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fémkereskedelmi hatóság visszavonja a fémkereskedelmi engedélyt, ha)

"d) a fémkereskedőt, a fémkereskedő vezetőjét, vezető tisztségviselőjét a 2013. június 30-ig hatályban volt gazdasági bűncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény, illetve a Btk. XXVII. vagy XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésével a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült,"

305. §

Az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 3. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem lehet egyéni vállalkozó:)

"b) akit

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt közélet tisztasága elleni [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. Fejezet VII. cím], nemzetközi közélet tisztasága elleni (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VIII. cím), gazdasági (1978. évi IV. törvény XVII. Fejezet) vagy vagyon elleni (1978. évi IV. törvény XVIII. Fejezet) bűncselekmény,

bb) korrupciós [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. Fejezet], vagyon elleni erőszakos (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni (Btk. XXXVI. Fejezet), szellemi tulajdonjog elleni (Btk. XXXVII. Fejezet), pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni (Btk. XXXVIII. Fejezet), költségvetést károsító (Btk. XXXIX. Fejezet), pénzmosás (Btk. XL. Fejezet), a gazdálkodás rendjét sértő (Btk. XLI. Fejezet), a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő (Btk. XLII. Fejezet) vagy a tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni (Btk. XLIII. Fejezet) bűncselekmény

miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,"

306. §

(1) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 56. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki)

"h) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény szerinti bűnszervezetben részvétel - ideértve a bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetését is -, vesztegetés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, költségvetési csalás, az európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése vagy pénzmosás bűncselekményt, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmények, bűnszervezetben részvétel - ideértve bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetését is -, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, költségvetési csalás vagy pénzmosás bűncselekményt, illetve személyes joga szerinti hasonló bűncselekményt követett el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetése jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült;"

(2) A Kbt. 56. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az (1) bekezdés h) pontjában említett hasonló bűncselekmény alatt az Európai Unió más tagállamában letelepedett ajánlattevő esetében

a) bűnszervezetben részvétel bűncselekmény esetén a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló, 2008. október 24-i 2008/841/IB tanácsi kerethatározat 2. cikkében meghatározott bűnszervezetben való részvételhez kapcsolódó bűncselekményt,

b) vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása, vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban bűncselekmény esetén az 1997. május 26-i tanácsi jogi aktus 3. cikkében meghatározott korrupciót,

c) költségvetési csalás bűncselekmény esetén az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 1. cikke szerinti csalást,

d) pénzmosás bűncselekmény esetén a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 1991. június 10-i 91/308/EGK tanácsi irányelv 1. cikkében meghatározott pénzmosást

kell érteni."

307. §

(1) A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: 2011. évi CXXII. törvény) 12. § b) pont helyébe a következő rendelkezés lép:

(A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadja annak a természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1 és 1.3 pontja szerinti referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megkötésének kezdeményezése során)

"b) hamis vagy hamisított okirat használata miatt a bíróság jogerős határozatában a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 274-277. §-ában vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 342., 343., 345. és 346. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg."

(2) 2011. évi CXXII. törvény 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadja annak a természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1 és 1.4 pontja szerinti referenciaadatait, akivel szemben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerős határozatában a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 313/C. §-ában vagy a Btk. 374. § (5) bekezdésében és 393. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg."

308. §

(1) Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 2. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az 1. §-ban megjelölt feladatok teljesítése érdekében az ügyészség)

"e) törvényességi felügyeletet lát el a büntetések, a mellékbüntetések, az intézkedések, a személyi szabadságot elvonó és azt korlátozó eljárási kényszerintézkedések, az utógondozás, valamint a bűnügyi, a szabálysértési, a körözési nyilvántartás és a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisának végrehajtásáról szóló jogszabályi rendelkezések megtartása felett, továbbá közreműködik a büntetés-végrehajtási bíró eljárásában;"

(2) Az Ütv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ügyész az e címben foglalt felügyeleti tevékenysége során bármely időpontban és helyen ellenőrizheti a törvényekben meghatározott joghátrányok és jogkorlátozások végrehajtásának, a fogvatartottakkal való bánásmódnak a törvényességét, a végrehajtás alatt állók jogvédelmére vonatkozó rendelkezések érvényesülését. E rendelkezés megfelelő alkalmazásával jár el az utógondozás, a bűnügyi, a szabálysértési és a körözési nyilvántartás, valamint a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisának vonatkozásában is."

309. §

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 163. § (2) bekezdés c) pontjában a "nemi erkölcs elleni bűncselekmény" szövegrész helyébe a "nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény" szöveg lép.

310. §

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 14. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell, ha a jogosult a szolgálati jogviszonyának időtartama alatt)

"b) öt évet el nem érő szabadságvesztéssel büntetendő

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt szándékos testi sértés [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 170. § (2) bekezdés], személyi szabadság megsértése [1978. évi IV. törvény 175. § (1) bekezdés], emberkereskedelem [1978. évi IV. törvény 175/B. § (1) bekezdés], embercsempészés [1978. évi IV. törvény 218. § (1) bekezdés], hivatali visszaélés (1978. évi IV. törvény 225. §), bántalmazás hivatalos eljárásban [1978. évi IV. törvény 226. § (1) bekezdés], vesztegetés [1978. évi IV. törvény 251. § (1) bekezdés, 253. § (1) bekezdés, 254. § (1) bekezdés], befolyás vásárlása (1978. évi IV. törvény 256/A. §), vesztegetés nemzetközi kapcsolatban [1978. évi IV. törvény 258/B. § (1) bekezdés, 258/C. § (1) bekezdés], vagy befolyással üzérkedés és befolyás vásárlása nemzetközi kapcsolatban [1978. évi IV. törvény 258/E. § (2) bekezdés],

bb) szándékos testi sértés [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 164. § (3) bekezdés], személyi szabadság megsértése [Btk. 194. § (1) bekezdés], emberkereskedelem [Btk. 192. § (1) bekezdés], vesztegetés [Btk. 290. § (1) és (4) bekezdés], vesztegetés elfogadása [Btk. 291. § (1) bekezdés], hivatali vesztegetés [Btk. 293. § (1) és (3) bekezdés], befolyás vásárlása (Btk. 298. §), hivatali visszaélés (Btk. 305. §) vagy embercsempészés [Btk. 353. § (1) bekezdés]

bűncselekményt"

(követett el, és az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült.)

311. §

(1) A befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény (a továbbiakban: Batv.) 8. § (9) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A (2) és (5)-(7) bekezdés szempontjából az alábbi bűncselekményeket kell figyelembe venni:

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), a hamis tanúzás (1978. évi IV. törvény 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (1978. évi IV. törvény 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV. törvény 243. §), a bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), a 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), az önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), a 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. címében, továbbá XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények,

b) az atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád (Btk. 268. §), a hatóság félrevezetése (Btk. 271. §), a hamis tanúzás (Btk. 272. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a mentő körülmény elhallgatása (Btk. 281. §), a bűnpártolás (Btk. 282. §), a Btk. XXVII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 314-316 §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), a Btk. XXXIII. és XXXV- XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények."

(2) A Batv. 1. mellékletének 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. Btk.: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény,"

312. §

Nem lép hatályba az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXIX. törvény 14. §-a.

313. §

(1) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (a továbbiakban: 2012. évi CXX. törvény) 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nem lehet az (1) bekezdésben meghatározott személy,

a) aki büntetett előéletű,

b) akit a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 166-168. §, 170. § (2)-(6) bekezdés, 171. §, 174. §, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §, 176. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdése, nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 197. és 198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], hivatali bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), közveszély okozása [1978. évi IV. törvény 259. § (1)-(3) bekezdése], közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), tiltott állatviadal szervezése (1978. évi IV. törvény 266/A. §), állatkínzás (1978. évi IV. törvény 266/B. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), környezetkárosítás (1978. évi IV. törvény 280. §), természetkárosítás (1978. évi IV. törvény 281. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 316-324. §, 326. §, 327. §), szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [1978. évi IV. törvény 343. § (2) bekezdés a) pont és (4)-(5) bekezdése, valamint 355. § (2) bekezdés a) pontja] alapján, vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, elítéltek és a (3) bekezdésben meghatározott mentesítés időtartama még nem telt el,

c) akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160. §, erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §), testi sértés [Btk. 164. § (3)-(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), emberkereskedelem (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), kényszerítés (Btk. 195. §), a lelkiismereti és a vallásszabadság megsértése (Btk. 215. §), közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (Btk. 217. §), magánlaksértés [Btk. 221. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-180. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], környezetkárosítás (Btk. 241. §), természetkárosítás (Btk. 242. §), állatkínzás (Btk. 243. §), orvvadászat (Btk. 245. §), orvhalászat (Btk. 246. §), tiltott állatviadal szervezése (Btk. 247. §), radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), garázdaság (Btk. 339. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-376. § és 379-380. §) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 434. § (2) bekezdés a) pont és (3)-(4) bekezdés, 445. § (2) bekezdés a) pont] alapján vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, elítéltek és a (3) bekezdésben meghatározott mentesítés időtartama még nem telt el,

d) aki az e törvény hatálya alá tartozó foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll."

(2) A 2012. évi CXX. törvény 5. § (3) bekezdésében a "(2) bekezdés b) pontjában" szövegrész helyébe a "(2) bekezdés b) vagy c) pontjában" szöveg lép.

314. §

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 73. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mentesség nem vonatkozik a képviselők polgári jogi felelősségére és a következő bűncselekményekre:

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény szerinti közösség elleni izgatás, nemzeti jelkép megsértése, a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása, visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősített adattal,

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti közösség elleni uszítás, nemzeti jelkép megsértése, a nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása, minősített adattal visszaélés."

315. §

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem a vállalkozás érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyonnak minősül különösen és a pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli a következő ügyletekhez kapcsolódóan a tárgyévben teljesített pénzeszköz kifizetés:)

"d) kiadás, amely

da) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott vesztegetés, befolyással üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban,

db) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben meghatározott vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása, vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban vagy befolyással üzérkedés bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel, és az elkövetés tényét jogerős bírósági ítélet megállapította,"

12. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény eltérő tartalommal hatálybalépő rendelkezései

316. §

(1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 11. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott esetben az előkészület már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető."

(2) A Btk. 45. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(7) Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt, ha ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik. Ha a korábbi életfogytig tartó szabadságvesztést még nem hajtották végre, az ismételten kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés nem hajtható végre."

(3) A Btk. 56. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az elkövető vezetői engedélyét - a járművezetéstől eltiltásra ítélését megelőzően - a bűncselekménnyel összefüggésben a helyszínen elvették, vagy azt a hatóságnál leadta."

(4) A Btk. 72. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(4) Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha

a) az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot, vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető,

b) ha az elkövetőt megrovásban részesítették,

c) az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre."

(5) A Btk. 75. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha

a) az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot, vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető,

b) ha az elkövetőt megrovásban részesítették,

c) az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre."

(6) A Btk. 113. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"113. § (1) Fiatalkorúval szemben pénzbüntetést akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete, jövedelme vagy megfelelő vagyona van.

(2) Fiatalkorú esetén a pénzbüntetés legkisebb mértéke tizenöt, legnagyobb mértéke kétszázötven napi tétel, az egynapi tétel összegét legalább ötszáz, legfeljebb ötvenezer forintban kell meghatározni.

(3) Fiatalkorú esetén a pénzbüntetést behajthatatlansága esetén

a) ha a 112. § lehetővé teszi, közérdekű munkára vagy

b) szabadságvesztésre

kell átváltoztatni.

(4) A pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkát úgy kell megállapítani, hogy egy napi tétel helyébe két óra közérdekű munka lép. Egyebekben a pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkára a 47. §-ban foglaltak irányadóak azzal, hogy annak tartama eltérhet a 47. § (1) bekezdésében meghatározottaktól.

(5) Ha a fiatalkorú a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Egyebekben a 48. §-ban foglaltak irányadóak."

(7) A Btk. 127. § (1) bekezdése a következő e) ponttal kiegészülve lép hatályba:

(E törvény alkalmazásában katona)

"e) az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja, ha őrszolgálatot lát el."

(8) A Btk. 140. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(3) A 127. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott katonák esetében az (1) és (2) bekezdés szerinti várakozási időn kötelező várakozási időt kell érteni."

(9) A Btk. 203. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy prostitúciójából haszonszerzésre törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

(10) A Btk. 203. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) Aki részben vagy egészben tizennyolcadik életévét be nem töltött, prostitúciót folytató személlyel tartatja ki magát, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

(11) A Btk. 204. § (1) bekezdés c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt)

"c) forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetve ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, két évtől nyolc évig"

(terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)

(12) A Btk. 204. § (5) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki)

"b) olyan pornográf műsoron vesz részt, amelyben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy szerepel vagy ilyen személyek szerepelnek,"

(13) A Btk. 248. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a hulladékról szóló törvény szerinti veszélyes hulladékra követik el."

(14) A Btk. 248. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(4) E § alkalmazásában

a) hulladék: mindaz, amit a hulladékról szóló törvény hulladéknak minősít, ha alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére;

b) hulladékgazdálkodási tevékenység: a hulladéknak a hulladékról szóló törvényben meghatározott gyűjtése, begyűjtése, szállítása - ideértve az országba történő behozatalt, onnan történő kivitelt, valamint az azon történő átszállítást -, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása."

(15) A Btk. 315. § (1)-(2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) Aki a 314. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott bűntett elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményeket a 314. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott bűntettnek terrorista csoportban történő elkövetése érdekében valósítja meg, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

(16) A Btk. 346. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"346. § (1) Aki olyan közokiratot, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja,

a) mástól, annak beleegyezése nélkül jogtalanul megszerez,

b) jogtalanul megsemmisít, megrongál, vagy

c) a jogosult elől jogtalanul eltitkol,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha más bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki jogtalan haszonszerzés céljából közokiratot átad vagy átvesz.

(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt magánokiratra azért követi el, hogy jogtalan előnyt szerezzen vagy jogtalan hátrányt okozzon, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

(17) A Btk. a 404. §-t követően a következő alcímmel és 404/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:

"Feljelentés elmulasztása a felszámolási eljárásban

404/A. § Az a felszámoló, aki a felszámolási eljárás során hitelt érdemlő tudomást szerez a számvitel rendjének megsértése (403. §) vagy csődbűncselekmény (404. §) elkövetéséről, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz jelentést, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

(18) A Btk. 462. § (2) bekezdés f) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha)

"f) a rossz minőségű termék forgalomba hozatalát vagy a versenytárs utánzását százezer forintot meg nem haladó értékre"

(követik el.)

(19) Nem lép hatályba a Btk. 45. § (8) bekezdése.

13. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

317. §

A Btk. 459. § (1) bekezdés 11. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(hivatalos személy:)

"b) az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló és a Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő,"

14. Záró rendelkezések

318. §

(1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel - 2013. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 36. §-a, 196. § (3) bekezdése, 199. § (4) bekezdése, 204. §-a, 217-218. §-a, 220. §-a, 224-226. §-a, 228. §-a, 230. §-a, 232. § (1) bekezdés a) és c) pontja, (2) bekezdés d) és f) pontja, 254. §-a, 312. §-a és 316. §-a 2013. február 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 1-35. §-a, 37-175. §-a, 177-195. §-a, 196. § (1)-(2) és (4)-(5) bekezdése, 197198. §-a, 199. § (1)-(3) és (5)-(6) bekezdése, 200-203. §-a, 205-207. §-a, 211. §-a, 213-216. §-a, 219. §-a, 221-223. §-a, 227. §-a, 229. §-a, 231. §-a, 232. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdés a)-c) és e) pontja, 233-253. §-a, 255-258. §-a, 259. § (2)-(5) bekezdése és (6) bekezdés b)-d) pontja, 260-311. §-a és 313-315. §-a 2013. július 1-jén lép hatályba.

(4) E törvény 317. §-a az országgyűlési képviselők következő általános választását követően megalakuló Országgyűlés alakuló ülésének napján lép hatályba.

319. §

E törvény

a) 18. §-a, 113. §-a, 256. § (1)-(10) és (13) bekezdése, valamint 261. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése,

b) 286. § (2) bekezdése az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése,

c) 314. §-a az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése

alapján sarkalatosnak minősül.

320. §

E törvény 67. § (7) bekezdése és 68. §-a a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének, 77., 105., 162., 173., 281. és 286. §-a az irányelv 25. cikkének való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 2012. évi ... törvényhez

"1. számú melléklet a 2012. évi ...törvényhez

E törvény 3. § (2)-(3) bekezdése, 25. § (3) bekezdése, 50. § (3) bekezdése, 51. § (4) bekezdése, 94. §-a és 156. § (6)-(7) bekezdése értelmében a bűncselekményfajtákhoz a Btk. következő bűncselekményei tartoznak:

2. melléklet a 2012. évi ... törvényhez

"12. számú melléklet a 2012. évi ... törvényhez

E törvény 148. § (6) bekezdése értelmében a bűncselekményfajtákhoz a Btk. következő bűncselekményei tartoznak:

3. melléklet a 2012. évi ... törvényhez

"15. számú melléklet a 2012. évi ... törvényhez

Az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 9-i 2009/371/IB tanácsi határozat mellékletében megjelölt bűncselekményfajták megfeleltetése a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) alapján

4. melléklet a 2012. évi ... törvényhez "1. melléklet a 2000. évi CXXVIII. törvényhez

A pontrendszer hatálya alá tartozó bűncselekmények

5. melléklet a 2012. évi ... törvényhez

"3. melléklet a 2002. évi LIV. törvényhez A törvény 29. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bűncselekmények az alábbiak:

1. emberölés [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 160. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 166. §],

2. kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §) és kábítószer birtoklása (Btk. 178-179. §), illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti visszaélés kábítószerrel egyes esetei (1978. évi IV. törvény 282-282/A. §, 282/B. § (1)-(4) és (6)-(7) bekezdés, 282/C. §),

3. kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §) és kábítószer-prekurzorral visszaélés [Btk. 183.§ (1) bekezdés], illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti visszaélés kábítószer előállításához használt anyaggal [Btk. 283/A. § (1) bekezdés],

4. emberrablás (Btk. 190. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 175/A. §), és emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §),

5. szexuális erőszak (Btk. 197. §), illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti erőszakos közösülés (1978. évi IV. törvény 197. §) és szemérem elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 198. §),

6. radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §),

7. terrorcselekmény (Btk. 314-316. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 261. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §) és terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §),

8. közveszély okozása (Btk. 322. §), illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti közveszélyokozás (1978. évi IV. törvény 259. §),

9. robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti visszaélés robbanóanyaggal vagy robbanószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §),

10. lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §),

11. nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §),

12. nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 261/A. §) és a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §),

13. haditechnikai termékkel és szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §),

14. embercsempészés (Btk. 353. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 218. §),

15. védett kulturális javakkal visszaélés (Btk. 358. §), illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti visszaélés kulturális javakkal (1978. évi IV. törvény 216/B. §),

16. rablás (Btk. 365. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 321. §),

17. zsarolás (Btk. 367. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 323. §),

18. lopás (Btk. 370. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 316. §), ha annak tárgya gépjármű, illetve a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás Btk. 370. § (4) bekezdés b) pontja, (5) bekezdés b) pontja, valamint (6) bekezdés b) pontja, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 316. § (5) bekezdés b) pontja, a (6) bekezdés b) pontja, valamint a (7) bekezdés b) pontja szerint minősülő esetei,

19. az orgazdaság súlyosabban minősülő esetei [Btk. 379. § (3)-(6) bekezdés, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 326. § (3)-(5) bekezdés], amelyen érteni kell a 2011. december 31-ig hatályban volt jövedéki orgazdaságot is,

20. szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése [Btk. 385. § (2)-(4) bekezdés, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 329/A. § (2)-(4) bekezdés],

21. iparjogvédelmi jogok megsértése [Btk. 388. § (2)-(3) bekezdés, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 329/D. § (2)-(3) bekezdés],

22. pénzhamisítás (Btk. 389. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 304. §) és a pénzhamisítás elősegítése (Btk. 390. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 304/A. §),

23. költségvetési csalás [Btk. 396. § (2)-(7) bekezdés, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 310. § (2)-(7) bekezdés], amelyen érteni kell a 2011. december 31-ig hatályban volt adócsalást, visszaélés jövedékkel bűncselekményt, valamint a csempészet súlyosabban minősülő eseteit is,

24. pénzmosás (Btk. 399-400. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 303-303/A. §),

25. versenytárs utánzása (Btk. 419. §), illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti áru hamis megjelölése (1978. évi IV. törvény 296. §)."

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Az Országgyűlés 2012. június 25-i ülésnapján elfogadta a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt (a továbbiakban: új Btk.), amely 2013. július 1. napján a hatályos Btk. (1978. évi IV. törvény) helyébe lép. Az új Btk. megalkotása és annak jövő évi hatályba lépése számos törvény módosítását teszi szükségessé, jelen törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) e módosításokat tartalmazza. Ezek elsődlegesen büntető tárgyú jogszabályok, azonban egyéb tárgykört szabályozó törvények is nagy számban tartalmaznak büntető anyagi jogi rendelkezésre való utalást: több mint félszáz ilyen törvény található a jogrendszerben. Ezek nagy része a munkavállaláshoz, illetve valamely tevékenység engedéllyel történő végzéséhez kapcsolódik: több foglalkozás gyakorlásánál és az engedélyezési eljárások során kizáró feltételként szerepel a bűncselekmény elkövetése miatti hátrányos jogkövetkezmények alatt állás, illetve előírás a mentesítést követő két, három, stb. év eltelte. Mivel az új Btk. -ban részben eltérő az egyes bűncselekmények megnevezése (pl. egyes tényállások összevonásra, mások szétválasztásra kerültek), illetve más ezek megjelölése (a § száma) is, ezeket a külön törvényekben is javítani kell, emellett azonban a 2013. július 1-jét megelőző időszakra vonatkozó jogszabályi rendelkezések (a korábban elkövetett bűncselekményre figyelemmel a hatályos Btk.-ra való utalás) továbbra is alkalmazandóak.

Emellett a Javaslat tartalmazza az új Btk. hatályba lépéséhez szükséges átmeneti rendelkezéseket is, illetve néhány, a büntető tárgyú törvények alkalmazása során felmerült problémát is orvosol, ezek az alábbiak.

1. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) egy új XXVIII/B. fejezettel egészül ki, amely a vagyon-visszaszerzési eljárást szabályozza azzal, hogy a fejezet az általános szabályokhoz képest a különös szabályokat állapítja meg. Vagyon-visszaszerzési eljárásnak akkor van helye, ha az elkobzás vagy a vagyonelkobzás alá eső dolgot vagy vagyont a bíróság ügydöntő határozata jogerőre emelkedését megelőzően, illetve azt követően biztosítani kell.

2. A Be.-módosítás visszatér a büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló 2009. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: 2009. évi LXXXIII. törvény) által bevezetett módosítást megelőző szabályokhoz, vagyis ahhoz, hogy a nyomokat és az anyagmaradványokat az eljárás során nem kell lefoglalni.

3. A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11 törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) módosítását nagyobb részt az új Btk. által bevezetett büntetési és intézkedési nemek végrehajtási szabályai alkotják; ki kellett alakítani az elzárás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás büntetések, a jóvátételi munka és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedések végrehajtásának kereteit.

Emellett a Javaslat az eljárás gyorsítása, az adminisztratív terhek csökkentése és a költséghatékonyság növelése érdekében lehetővé teszi, hogy a Bv. tvr.-ben meghatározott esetekben a büntetés-végrehajtási bíró tárgyalás tartása nélkül, a rendelkezésre álló iratok alapján hozza meg a döntését. Az előbb említett célokat szolgálja a Javaslat azáltal is, hogy mindazon esetekre, amikor az elítélt meghallgatása a döntéshozatal során nem szükséges, lehetővé teszi, hogy a büntetés-végrehajtási bíró feladatait a bírósági titkár önállóan elláthassa.

4. A gyakorlat részéről számos bírálat érkezett a közérdekű munka végrehajtásának nehézkességét, bonyolultságát illetően. A jelenlegi eljárási rend az eljárások időbeli elhúzódásához vezetett, ezért a Javaslat újraszabályozza a közérdekű munka kijelölésének a rendszerét. A jövőben nem a büntetés-végrehajtási bíró határoz a munkahely kijelöléséről, amely lényegét tekintve adminisztratív döntés, hanem a pártfogó felügyelő, aki a közérdekű munka végrehajtásának megszervezéséért és ellenőrzéséért felelős. A Javaslat jogállami garanciát teremt a hatáskör áttelepítéshez azzal, hogy a pártfogó döntésével szemben az elítélt fellebbezéssel élhet a büntetésvégrehajtási bíróhoz. A közérdekű munka eredményességének és a szankciórendszerbeli súlyának megerősítése érdekében a Javaslat a közérdekű munka végrehajtására egy objektív határidőt állapítana meg, és ha két év elteltével a végrehajtásra az elítélt önhibájából nem került sor, azt szabadságvesztésre változtatja át a bíróság.

5. A Javaslat beemeli a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásába azoknak az adatait, akik ellen dolog elleni erőszakkal vagy közveszély színhelyén, két évig terjedő vagy annál súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő vagyon elleni bűncselekmény miatt folyik büntetőeljárás.

6. Az Európa Tanács Pénzmosás Elleni Bizottsága (Moneyval) 2009-2010. között folytatta le Magyarország "negyedik körös" országértékelését, amelynek során megvizsgálta, hogy a hazai jogszabályok és intézményrendszer mennyiben felelnek meg a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni nemzetközi követelményeknek. A Moneyval vizsgálat mellett utalni kell arra is, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) keretében 2012 márciusában fejeződött be Magyarország "harmadik körös" országértékelése.

A Moneyval jelentés megállapítja, hogy amíg a jogi személyek a magyar büntetőjog szerint elméletileg széles körben, valamennyi szándékos bűncselekmény miatt felelősségre vonhatók, az értékelés során megkérdezett gyakorlati szakemberek szerint a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Jszbt.) alkalmazása a gyakorlatban nehézkes, ezért ritkán kerül sor intézkedés alkalmazására jogi személyekkel szemben.

A Jszbt. hatékony alkalmazásának egyik akadálya a jelentés szerint az a feltétel, amely szerint ahhoz, hogy a jogi személy büntetőjogi felelőssége megállapítható legyen, meg kell állapítani a természetes személy elkövető (vezető tisztségviselő, képviseletre feljogosított tag, stb.) büntetőjogi felelősségét. Ez utóbbi azonban nem állapítható meg minden esetben. A Jszbt. hatékony alkalmazásának másik akadálya a jelentés szerint az a feltétel, amely szerint a szándékos bűncselekmény elkövetése esetén is csak akkor alkalmazhatók intézkedések a jogi személlyel szemben, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte.

Az OECD Vesztegetés Elleni Munkacsoportja ajánlása szerint is Magyarországnak módosítania kell a Jszbt.-t úgy, hogy ne álljon fenn az a követelmény, amely szerint jogi személlyel szemben a törvényben meghatározott intézkedések akkor alkalmazhatók, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte.

A két országértékelés tehát hasonló megállapításokat tartalmaz a jogi személyek büntetőjogi felelősségével kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy Magyarországnak e nemzetközileg vállalt kötelezettségeit teljesítenie kell, a Jszbt. a fenti ajánlásoknak megfelelően került módosításra.

7. Az új Btk. több tényállást hatályon kívül helyez 2013. július 1-jével, így pl. a sajtórendészeti vétséget, a hamis statisztikai adatszolgáltatást, a földmérési jel megrongálását, stb., ezek a magatartások a jövőben szabálysértést valósítanak meg. A Javaslat szerinti módosítások nagy része 2013. július 1. napján lép hatályba, ugyanakkor - figyelemmel a hatályos Btk. 2. §-ában és a Be. 6. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltakra - indokolt a dekriminalizálást már korábban, 2013. február 1-jével végrehajtani. Ezért szükséges a hatályos Btk. módosítása.

Ezen túlmenően az új Btk. elfogadását követően a hatályos Btk.-t módosító rendelkezések átvezetése is szükséges az új Btk.-n, még a hatályba lépést megelőzően.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

az 1. §-hoz

Mivel a Javaslat szerint egyes bűncselekmények 2013. február 1-jét követően nem bűncselekménynek, hanem szabálysértésnek minősülnek, illetve az új Btk. alapján egyes bűncselekmények 2013. július 1-jét követően értékhatártól függően minősülnek bűncselekménynek vagy szabálysértésnek, az e cselekmények miatt folyamatban lévő eljárások során követendő szabályokról külön rendelkezni szükséges. A Javaslat szerint ebben az esetben a büntető ügyben eljáró hatóság feladata, hogy az ügy iratait a szabálysértés elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatóságnak megküldje. Emellett a bíróság döntése szerint el is bírálhatja a szabálysértést, vagy ha az elévült, az eljárást megszüntetheti.

a 2-3. §-hoz

A 2. § a részben felfüggesztett szabadságvesztés miatti, a 3. § pedig az összbüntetéshez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.

a 4. §-hoz

Az új Btk. szerinti és a hatályos Btk. szerinti bűncselekmények elnevezése több tekintetben eltér egymástól, ennek oka lehet egyrészt az alcím megváltozása (pl. megrontás helyett szexuális visszaélés), másrészt a tényállások összevonása (pl. erőszakos közösülés és szemérem elleni erőszak helyett szexuális erőszak) vagy szétválasztása (pl. az ittas és a bódult állapotban történő járművezetés). Ezek a változások azonban nem zárják ki a korábbi törvény szerinti elnevezésű bűncselekmény miatt az elkövető felelősségre vonását, minthogy a módosulás lényege a jogilag védett tárgy elnevezésének a megváltozása. A jogbizonytalanság elkerülése érdekében külön rendelkezik a Javaslat arról, hogy a különös visszaeső és az erőszakos többszörös visszaeső vonatkozásában, ha a korábbi bűncselekményt az új Btk. hatályba lépését megelőzően követték el, alkalmazandóak a korábbi Btk. szerinti rendelkezések is.

Emellett a Javaslat - a hatályos Btk. előírásának megfelelően - kimondja, hogy az, akivel szemben korábban szándékos bűncselekmény miatt a szabadságvesztés végrehajtását részben felfüggesztették, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el, az új Btk. alkalmazásában is visszaesőnek minősül. Mivel az új Btk. a szabadságvesztés részbeni felfüggesztését nem ismeri, ez a rendelkezés átmeneti szabályként érvényesül.

az 5-35. §-hoz

A Javaslat 5-36. §-a a Be. új Btk. hatálybalépése miatt szükséges átmeneti rendelkezéseit tartalmazza.

a 36. §-hoz

A hatályos Btk. módosítása az alábbiak miatt szükséges.

1. A gyakorlati tapasztalatok szerint jelenleg nem lehet büntetőjogi eszközökkel fellépni azokban az esetekben, amikor hamis vagy hamisított utalványokat még azt megelőzően foglalnak le, hogy azokat megkísérelték volna felhasználni. Ezek az utalványok ugyanis sem készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek, sem közokiratnak nem minősülnek, így csak a magánokirat-hamisítás, valamint a lopás (lévén, hogy vagyoni jogosultság feletti rendelkezést önmagában biztosítja) elkövetési tárgyai lehetnek, így amíg "csak" a hamisítás történik meg, és a lefoglalásra még a felhasználás előtt kerül sor, e magatartás nem bűncselekmény. E probléma megoldása érdekében a Javaslat módosítja a készpénzhelyettesítő fizetési eszköz fogalmát a hatályos Btk.-ban (a fogalom az új Btk. szerinti meghatározásnak felel meg, azt vezeti be a Javaslat 2013. február 1-jével).

2. Az új Btk. több tényállást hatályon kívül helyez 2013. július 1-jével, így pl. a sajtórendészeti vétséget, a hamis statisztikai adatszolgáltatást, a földmérési jel megrongálását, stb., ezek a magatartások a jövőben szabálysértést valósítanak meg. Figyelemmel a hatályos Btk. 2. §-ában és a Be. 6. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltakra, indokolt a dekriminalizálást már 2013. február 1-jével végrehajtani.

a 37. §-hoz

A Javaslat az elítélt kötelezettségeként írja elő a személyazonosító és lakcímadataiban bekövetkező változások bejelentését, erre az elítélt figyelmét az ítélet kihirdetésekor (közlésekor), továbbá a végrehajtás során adott tájékoztatáskor vagy a részére kiadott idézésben, felhívásban fel kell hívni. A szabályozás egyértelművé teszi, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti kötelezettség a büntetés-végrehajtás szakaszában is fennáll. Ennek indokoltsága elsősorban az, hogy a büntetés vagy intézkedés végrehajtásáért felelős szerv feladatait akkor tudja megfelelő hatékonysággal ellátni, ha az elítélt fellelhetőségét szolgáló hiteles adatok birtokában van. A Javaslat a kötelezettség elmulasztása esetére rendbírság kiszabását teszi lehetővé.

a 38-39. §-hoz

A Javaslat újrafogalmazza a megkeresés szabályait és ennek keretében a pártfogó felügyelő számára biztosítja a közérdekű munka, a pártfogó felügyelet végrehajtása és az utógondozás ellátása érdekében az elítélt Bv. tvr. 5/A. § (2) bekezdésében meghatározott személyes adatainak kezelését. A pártfogó felügyelő továbbá a Be. 71. § (1) bekezdése szerinti szervek, szervezetek megkeresése mellett, ha ez a feladatai ellátásához szükséges adatokat, iratokat szerezhet be és felvilágosítást kérhet a bíróságtól, az ügyésztől, a nyomozó hatóságtól vagy a büntetés-végrehajtási szervtől. A Javaslat a Be. megkeresési szabályaihoz hasonlóan lehetővé teszi rendbírság kiszabását a megkeresés nem teljesítése esetére, amit a pártfogó felügyelő kezdeményezhet a büntetés-végrehajtási bírónál.

a 40. §-hoz

Az Európa Tanács gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális bántalmazás elleni védelméről szóló Egyezményének (a továbbiakban: ET Egyezmény) - amelyet Magyarország 2010. november 29-én aláírt, de ez ideig még nem ratifikált - 31. cikke a részes felek számára kötelezettségként írja elő az áldozatok védelme körében annak biztosítását, hogy legalább azokban az esetekben, amikor veszélyt jelenthet a gyermek áldozatra vagy családjára nézve, tájékoztassák őket arról, ha azt a személyt, akivel szemben vádat emeltek, vagy akit elítéltek ideiglenesen vagy véglegesen szabadon bocsátották. A Javaslat ennek teremti meg jogszabályi alapját, kiterjesztve a tájékoztatáskérés lehetőségét nem csupán a gyermekkorú áldozatokra, hanem valamennyi a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettjére. A veszélyérzet a sértett szubjektív érzete, és mivel az elkövetőtől való félelem a sértett életminőségét igen kedvezőtlenül befolyásolhatja, ennek felülbírálatára nem adható objektív szempontrendszer. A Javaslat ezért nem köti semmilyen feltételhez a sértetti kérelem előterjesztését és teljesítését.

Nyomós közérdek fűződik ahhoz, hogy a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények sértettjei ne éljenek félelemben, és hogy lelkiekben felkészülhessenek az elkövetővel való esetleges nem várt találkozásra, ez okból a jogintézmény bevezetése nem tekinthető az információs önrendelkezési jog szükségtelen és aránytalan korlátozásának.

a 41. §-hoz

A Javaslat az eljárás gyorsítása, az adminisztratív terhek csökkentése és a költséghatékonyság növelése érdekében lehetővé teszi, hogy a törvényben meghatározott esetekben a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt meghallgatása nélkül, a rendelkezésre álló iratok alapján hozza meg a döntését. Az előbb említett célokat szolgálja az is, hogy a Javaslat mindazon esetekre, amikor az elítélt meghallgatása a döntéshozatal során nem szükséges, lehetővé teszi, hogy a büntetés-végrehajtási bíró feladatait a bírósági titkár önállóan elláthassa.

a 42. §-hoz

A Javaslat pontosítja azokat az esetköröket, amikor a büntetés-végrehajtási bíró a büntetés vagy az intézkedés végrehajtása érdekében körözést rendelhet el, illetve elfogatóparancsot bocsáthat ki. Az új Btk. 283. § (1) bekezdése rendelkezik a fogolyszökés azon fordulatáról, amikor az a hatóság őrizetéből történik, ami a jövőben az elzárás büntetés esetére is megvalósítható lesz. Nevesítve kizárólag az (1) bekezdés d) pontja alatt kell feltüntetni a büntetőjogi elzárást, a többi esetkörnél a végrehajtás helye az irányadó. Kisebb pontosítást végez a Javaslat a közérdekű munka esetén azáltal, hogy a közérdekű munka végzésének jogellenes megszakítása is az intézkedés alapjaként kerül meghatározásra.

a 43. §-hoz

A büntetéskiszabás és a büntetés-végrehajtás során érvényesülő, a különböző szereplők által érvényesítendő eltérő szempontoknak megfelelő, hatékonyabb szabályozás kialakítása érdekében a szabadságvesztés fokozatának megváltoztatása, valamint az enyhébb fokozatról szóló határozat hatályon kívül helyezése - tekintettel arra, hogy ezek a büntetés-végrehajtási jog területét érintő kérdések - immár nem a Btk.-ban, hanem a Bv. tvr.-ben kerülnek szabályozásra. Erre tekintettel a Javaslat részletesebben szabályozza az eggyel enyhébb vagy szigorúbb végrehajtási fokozat kijelölésére vonatkozó eljárást.

Az eljárás gyorsítását, az adminisztratív terhek csökkentését célozza az a változtatás, hogy a jövőben az enyhébb fokozat kijelölése iránti előterjesztésről, illetve kérelemről a büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján hozhatja meg a döntést. A Javaslat lehetővé teszi továbbá, hogy azokban az esetekben, ha a kijelölés lehetőségét az adott esetre a törvény kizárja, vagy hat hónapon belül olyan újabb kérelmet nyújtanak be, amelyben az elítélt vagy a védő új körülményre nem hivatkozik, a bíróság a határozatát ne legyen köteles érdemben indokolni, elegendő az elutasítás alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések megjelölése.

Méltánytalan lenne, ha az elítéltet - a javára szóló vagy a hátrányára benyújtott és elutasításra kerülő előterjesztés alapján - az esetleg felmerült bűnügyi költség viselésére köteleznék, ezért a Javaslat az enyhébb fokozat kijelölése mellett ezekre az esetekre is eltérő szabályokat állapít meg a bűnügyi költség viselésére a Bv. tvr. 6. § (3) bekezdése d) pontjában meghatározott főszabálytól.

a 44. §-hoz

A Javaslat által módosítandó Bv. tvr. 6. § (3) bekezdés b) pontja a jövőben lehetővé teszi, hogy az eljárás gyorsítása, az adminisztratív terhek csökkentése és a költséghatékonyság növelése érdekében a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt meghallgatása nélkül, a rendelkezésre álló iratok alapján hozza meg döntését. Erre csak a törvényben meghatározott esetekben lesz lehetőség. Ilyen esetkör az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása iránti előterjesztés, ahol a büntetés-végrehajtási bíró főszabályként kizárólag a rendelkezésre álló iratok alapján dönt majd. Az elítélt vagy a védője által benyújtott kérelem tárgyában - amennyiben a kérelem érdemi indokolási kötelezettség nélküli elutasításának nincs helye - a büntetés-végrehajtási bíró meghallgatást tart.

a 45. §-hoz

A Javaslat az új Btk. által bevezetett elzárás büntetés és a szabálysértési elzárás vonatkozásában is alkalmazni rendeli a fenyítés elleni fellebbezés elbírálására irányadó szabályokat.

a 46. §-hoz

A Javaslat következetesen továbbviszi az új Btk. kodifikációja során megkezdett szabályozási elvet, a büntető anyagi és a büntetés-végrehajtási szabályok különválasztását. A büntetés végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések, így a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményének tisztán végrehajtási szempontú kizárásának szabályai is a Bv. tvr.-ben kerülnek meghatározásra. A Javaslat az újonnan beiktatandó 23/A. §-ban szabályozza a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a kizárást arra az esetre, ha az elítélt a büntetés letöltését határidőben nem kezdte meg. A büntetés-végrehajtási bíró eljárása során vizsgálja, hogy az elítélt részéről az önhiba fennállt-e, és ha az megállapítható, az elítéltet kizárja a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből. A Javaslat a hatályos III. Fejezet szerinti eljárást - rendszertani indokok alapján - a büntetés-végrehajtási bíró által lefolytatandó eljárásokat szabályozó II. Fejezetbe helyezi át.

a 47. §-hoz

A módosítás szükségességét a jogalkalmazói gyakorlat vetette fel. A módosítás kiegészíti a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét megalapozó okokat azzal, ha megalapozottan lehet tartani attól, hogy az elítélt újabb, szabadságvesztéssel büntethető bűncselekményt követne el.

a 48. §-hoz

A Javaslat átalakítja a közérdekű munka végrehajtásának a mechanizmusát és a munkahely kijelölését, és azt - figyelemmel arra, hogy lényegét tekintve egy formális eljárásról volt szó, a büntetés-végrehajtási bíró a pártfogó felügyelő javaslata alapján jelölte ki a munkahelyet - a pártfogó felügyelő feladatköreként határozza meg. Ezáltal csökken a bíróságok leterheltsége és a hatáskör telepítés révén jelentősen lerövidülhet a munkahely kijelöléssel kapcsolatos eljárás időtartama. A Javaslat garanciális elemként a döntéssel szemben bírói fórumhoz fellebbezési jogot biztosít.

Az eljárás gyorsítását, az adminisztratív terhek csökkentését és a költséghatékonyság növelését célzó változtatások körébe illeszkedik továbbá az is, hogy a fellebbezésről a büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján határoz. Ha a fellebbezés az elítélttől származik, az ügyész - és viszont -indítványának beszerzése kötelező. A fellebbezés elbírálásának határidejét az indítvány beérkezésétől kell számítani. A büntetés-végrehajtási bíró a munkahely kijelölésről szóló határozatot helybenhagyja, ha a fellebbezés alaptalan, ellenkező esetben a határozatot hatályon kívül és a pártfogó felügyelőt új eljárás lefolytatására utasítja.

a 49. §-hoz

A közérdekű munkának szabadságvesztésre történő átváltoztatásának akkor van helye, ha az elítélt neki felróható módon nem kezdi meg, illetve végzi el a közérdekű munkát, ide értve azt az esetkört is, ha az elítélt magatartására vezethető vissza, hogy a munkahely kijelölése sem történhetett meg. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az átváltoztatásnak akkor is helye van, ha az elítélt akár a munkahely kijelölése előtti meghallgatáson, akár később olyan nyilatkozatot tesz, hogy a közérdekű munka elvégzését megtagadja.

az 50. §.hoz

Az új Btk. 49. §-a új elemként vezeti be, hogy ha az elítélttel szemben a közérdekű munka kiszabását követően elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabnak ki, akkor a közérdekű munkát szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Ebből a tényből ugyanis arra lehet következtetni, hogy az elítélttel szemben a kiszabott büntetés nem hozta meg a várt eredményt, ezért annak átváltoztatásáról kell rendelkezni. Az átváltoztatásnak a törvényben jól körülhatárolt feltételek fennállása esetén van helye, és ezek megállapításakor a jogszabályhely alkalmazása kötelező. Figyelemmel arra, hogy a döntés komolyabb mérlegelést nem igényel, az eljárások gyorsítása, az adminisztratív terhek csökkentése érdekében ez esetben az átváltoztatásáról a büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján dönt. Az átváltoztatással kapcsolatban felmerült bűnügyi költség az államot terheli. Tekintettel arra, hogy ez esetben a más ügyben kiszabott szabadságvesztés végrehajtását fogja megkezdeni az elítélt, a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztésre halasztás nem engedélyezhető.

az 51. §-hoz

A Javaslat e módosítással a pénzbüntetés végrehajtásához kapcsolódó feladatköröket a büntetésvégrehajtási bíróhoz telepíti. Indokolt, hogy a közérdekű munka átváltoztatásával megegyezően a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról se az ítélkező, hanem a büntetés-végrehajtási bíró döntsön. Tekintettel arra, hogy a Bírósági Gazdasági Hivatal előterjesztése alapján és az ahhoz becsatolt bizonyítékok alapján meghozható a döntés, a büntetés-végrehajtási bíró iratok alapján hozza meg a határozatot. A Javaslat nem változtat a Be. 563. §-ából átvett eljáráson, és a pénzbüntetés átváltoztatásról szóló döntéssel szemben kizárja a fellebbezést.

az 52-53. §-hoz

A Bv. tvr. Javaslat által módosított 13. §-a és az újonnan beiktatott 13/A. §-a a pártfogó felügyelettel kapcsolatos eljárásokat újra szabályozza. A büntetés-végrehajtási bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátásával egyidejűleg határoz arról, hogy az elítéltet pártfogó felügyelet alá helyezi-e vagy sem. Mind a mérlegelési körbe tartozó esetben, mind a törvény rendelkezése alapján kötelező pártfogó felügyelet esetén, annak hatékonyabb végrehajtása érdekében a bíróság, jelen esetben a büntetés-végrehajtási bíró külön magatartási szabályokat is előírhat. Ennek megalapozása érdekében a büntetés-végrehajtási intézet előterjesztést tehet a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előtt legalább három hónappal pártfogó felügyelői vélemény beszerzése végett a büntetés-végrehajtási bíróhoz. Mindenképpen indokolt megfelelő idő biztosítása, mivel a pártfogó felügyelői vélemény elkészítése hosszabb időt igényel, ahhoz az elítélt meghallgatása és azoknak a körülményeknek a feltárása is szükséges, amelyek közzé az elítélt a szabadulás után kerülne.

A Javaslat pontosítja az új Btk. szerinti változásokra figyelemmel az ún. "feles szabály" alkalmazásának eljárási rendjét. Ha a pártfogó felügyelet az eredetileg meghatározott tartam leteltét megelőzően meghozza a kívánt eredményt, a Btk.-ban meghatározott feltételek mellett, pártfogó felügyelet fele részének, de legalább egy év eltelte után a pártfogó felügyelő javaslatot tehet az ügyésznek a pártfogó felügyelet megszüntetése érdekében. A hatályos rendelkezések a pártfogó felügyelőt önálló jogkörrel ruházták fel a javaslat megtételére a büntetés-végrehajtási bíróhoz, de ez ellentétes azzal a bevett eljárási renddel, hogy a büntetés érdemét érintő határozat meghozatalára az ügyész tesz indítványt. A Javaslat visszatér ehhez az eljárási rendhez. Az ún. feles szabály alkalmazása körében a Btk. egyértelmű szabályozást ad, miszerint arra nem kerülhet sor azokban az esetekben, ha a törvény rendelkezése folytán a pártfogó felügyelet alkalmazása kötelező, pl. visszaesők, fiatalkorúak tekintetében.

Az eljárások gyorsítása, az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a Javaslat lehetővé teszi, hogy a pártfogó felügyelet idő előtti megszüntetéséről a büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján hozhassa meg a döntést.

az 54. §-hoz

A Javaslat átvezeti a jogszabályhelyi változásokat és kisebb pontosítást hajt végre a szabályozásban. Ha a fiatalkorúként szabadságvesztésre ítélt a büntetés végrehajtásának megkezdése előtt, vagy a végrehajtás során betölti a huszonegyedik életévét a büntetés-végrehajtási bíró az általános szabályok szerint meghatározza a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát. A Javaslat egyértelművé teszi azt, hogy a büntetés-végrehajtási bíró eljárása során a Btk. 35. § (2) bekezdése alkalmazásával, az egyéniesítés érdekében eggyel enyhébb végrehajtási fokozatot határozhat meg a büntetés letöltésére. Ezáltal a bíróság számára kellő mérlegelési lehetőség áll majd rendelkezésére ahhoz, hogy döntése révén az arra érdemes fiatalkorú esetében a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézetéből a felnőtt korúak intézetébe átkerülésekor a végrehajtás körülményeiben ne legyen olyan erőteljes a változás. A fiatalkorúak sikeres beilleszkedése érdekében és garanciális szempontból csak az enyhébb fokozat alkalmazására nyílik lehetőség.

Az eljárások gyorsítása, az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a Javaslat lehetővé teszi, hogy a büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján hozhassa meg a döntést. Ez alól kivételt tesz a Javaslat arra az esetre, ha a büntetés-végrehajtási intézet enyhébb fokozat megállapítására tesz előterjesztést, mert ez esetben a fiatalkorút meghallgatja a bíróság.

az 55. §-hoz

A Javaslat következetesen folytatja az új Büntető Törvénykönyvvel megkezdett célkitűzést, a büntető anyagi jogi és a büntetés végrehajtása körébe tartozó jogi szabályozás szétválasztását. A büntetések végrehajtását kizáró okok átkerültek a Bv. tvr.-be, ezért indokolt az elévülés megállapításáról szóló határozat meghozatalára vonatkozó büntetés-végrehajtási bírói eljárás megalkotása.

az 56. §-hoz

A Btk. 119. (1) bekezdés d) pontja alapján a fiatalkorú a javítóintézeti nevelésből történő ideiglenes elbocsát ideje alatt pártfogó felügyelet alatt. A törvény rendelkezése alapján kötelező pártfogó felügyelet esetén is szükséges lehet a hatékonyabb végrehajtás érdekében külön magatartási szabály előírása. Fiatalkorú esetében még fokozottabban felmerülhet ennek az igénye. Az erről való döntés megalapozása érdekében a módosítás lehetővé teszi, hogy az intézeti tanács előterjesztést tegyen az ideiglenes elbocsátás lehetséges időpontja előtt legalább három hónappal pártfogó felügyelői vélemény beszerzése végett a büntetés-végrehajtási bíróhoz. Ehhez mindenképpen indokolt megfelelő idő biztosítása, mivel pártfogó felügyelői vélemény elkészítése hosszabb időt igényel, ahhoz a fiatalkorú meghallgatása és azoknak a körülményeknek a feltárása is szükséges, amelyek közzé a fiatalkorú az ideiglenes elbocsátás ideje alatt kerülne.

az 57. §-hoz

A Btk. 122. §-a szerint, ha a fiatalkorút a javítóintézeti nevelésre ítélés után elkövetett bűncselekmény miatt a javítóintézeti nevelés vagy az ideiglenes elbocsátás ideje alatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, a szabadságvesztés büntetést kell végrehajtani és a javítóintézeti nevelést szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Az átváltoztatásnak a törvényben jól körülhatárolt feltételek fennállása esetén van helye, és ezek megállapításakor a jogszabályhely alkalmazása kötelező. Tekintettel arra, hogy a döntés komolyabb mérlegelést nem igényel, az eljárások gyorsítása, az adminisztratív terhek csökkentése érdekében az átváltoztatásáról a büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján hozza meg döntését. Az átváltoztatással kapcsolatban felmerült bűnügyi költség az államot terheli. Figyelemmel arra, hogy ez esetben a más ügyben kiszabott szabadságvesztés végrehajtását fogja megkezdeni a fiatalkorú, a javítóintézeti nevelés helyébe lépő szabadságvesztésre halasztás nem engedélyezhető.

az 58. §-hoz

Az 1978. évi IV. törvény előkészítésekor még nem volt kiforrott a büntetés-végrehajtási jogi szabályozás, sőt önállósága is tudományos viták tárgya volt. A Javaslat továbbviszi az új Btk. kodifikációja során megkezdett szabályozási elvet, amely a büntető anyagi és a büntetés-végrehajtási szabályok különválasztását tűzte ki célként. A büntetés végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések, így a büntetések és az intézkedések végrehajtását kizáró okok a jövőben a Bv. tvr.-ben kerülnek meghatározásra. A Javaslat a kizáró okok hatályos rendszerén nem változtat. A büntetés, illetve egyes esetekben az intézkedés végrehajtását kizárja: az elítélt halála, az elévülés, a kegyelem, valamint a törvényben meghatározott egyéb okok.

A hatályos szabályozás az életfogytig tartó szabadságvesztés és a határozott ideig tartó szabadságvesztés, illetve közérdekű munka találkozása esetére állapít meg ilyen rendelkezést, amit a Javaslat változatlanul átvesz, illetve kiegészíti azt az elzárással. Továbbra is a Btk. tartalmazza azt a speciális szabályt, hogy ha az előzőleg kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztést még nem hajtották végre, akkor az újonnan kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés nem hajtható végre.

A Javaslat a büntetéseket és az intézkedéseket érintő kegyelmi rendelkezésről ad a hatályoshoz képest rendszerezettebb szabályozást, azzal a céllal, hogy egy helyen kerüljön megállapításra minden lényeges rendelkezés.

az 59. §-hoz

A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a félbeszakítás tartalma alatt a szabadságvesztés végrehajthatóságának elévülése nyugszik, annak megszűnésével az elévülési idő folytatódik.

a 60. §-hoz

A családi kötelék tiszteletben tartása és ezen belül a súlyos beteg hozzátartozó meglátogatása, valamint a kegyeleti jog az emberi méltóság része, és kizárólag magasabb rendű érdek esetén korlátozható, ezek a végrehajtás biztonsága, illetve a közbiztonság. Az elítélt kérelme és az eset össze körülménye alapján a súlyos beteg hozzátartozó meglátogatása, illetve a hozzátartozó temetésén való részvétel megvalósulhat a büntetés félbeszakításával, illetve rövid tartalmú eltávozás keretében. A Javaslat ez utóbbi esetkört külön szabályozza, tehát amikor annak lebonyolítása nem igényel öt napnál hosszabb időt, rendkívüli eltávozásként rendeli kiadni. A rendkívüli eltávozás jogintézménye az intézet engedéllyel, rövid időre történő elhagyásának egyéb módjaihoz igazodik és azokhoz hasonlóan annak tartamát a szabadságvesztésbe beszámítani rendeli.

a 61. §-hoz

A Javaslat folytatja az új Btk. kodifikációja során megkezdett szabályozási elv mentén a büntető anyagi és a büntetés-végrehajtási szabályok különválasztását. A büntetés végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések, így a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményének tisztán végrehajtási szempontú kizárásának szabályai is a Bv. tvr.-ben kerülnek meghatározásra. A Javaslat az újonnan beiktatandó 23/A. §-ban szabályozza a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a kizárást arra az esetre, ha az elítélt a büntetés letöltését határidőben nem kezdi meg. A feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből történő kizárásról a büntetés-végrehajtási bíró határoz a 7/D. § szerinti eljárásban.

Az újonnan beiktatandó 23/B-23/D. § a feltételes szabadságra bocsátás azon szabályait tartalmazza, amelyek korábban a büntető anyagi jog részeként a büntető törvénykönyv rendelkezései közé tartoztak, de az új szabályozási elv mentén itt kerülnek elhelyezésre. E szakaszok rendezik azt, hogy az elítélt milyen feltételek megvalósulása esetén bocsátható feltételes szabadságra (büntetési célok megvalósulása és a meghatározott idő eltelte), azt, hogy a feltételes szabadság mindaddig nem kezdhető meg, amíg az elítélt más szabadságvesztést tölt, illetve azt, hogy a több feltételes szabadság egymás mellett párhuzamosan telik, valamint a feltételes szabadság megszüntetésének azt az esetkörét, ha az elítélt a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi. Ez utóbbi ok annyiban tér el a Btk.-ban meghatározott, a feltételes szabadság megszüntetését eredményező okoktól, hogy az a pártfogó felügyelet végrehajtásához, az elítéltnek a végrehajtás során tanúsított magatartáshoz kapcsolódik és nem egy újabb elítéléshez, továbbá arról ez ideig is a büntetés-végrehajtási bíró döntött, ezért az elhelyezése Bv. tvr.-ben indokolt.

A Javaslat egy új rendelkezést iktat be arra az esetre, ha az összbüntetési ítélet olyan időpontban emelkedik jogerőre, amikor az elítélt annak tartamát meghaladó időt töltött ki a szabadságvesztésből. A Javaslat ezt a tartamot abban az esetben, ha az elítélttel szemben további szabadságvesztést kell foganatba venni, beszámítani rendeli annak tartamába.

a 62. §-hoz

Az egészségügyi, társadalombiztosítási és egészségbiztosítási jogszabályok határozzák meg azt, a Bv. tvr. eltérő rendelkezése hiányában, hogy az elítélt milyen egészségügyi ellátásra jogosult, továbbá hogy az térítés köteles vagy sem. Az erre vonatkozó, a Bv. tvr. IV. Fejezet IV. címét érintő módosítás 2012. január 1-jével lépett hatályba. A Javaslat ennek megfelelően pontosítja az elítélt jogosultságára vonatkozó rendelkezést. Egyre több orvos szakmai standard szabály, kötelező szakmai eljárási rend határozza meg egy-egy betegség kezelését, ezért ennek megjelenítése a jogszabályban is indokolt.

a 63. §-hoz

A Javaslat folytatva az új Btk. szabályozási elvét a büntető anyagi jog és végrehajtási jog elkülönítésére, az 1978. évi IV. törvény 46. §-a szerinti szabályokat, mint a büntetés végrehajtása körébe tartozó rendelkezéseket a Bv. tvr. -ben indokolt elhelyezni. Ezt az átvezetést végzi el a Javaslat ehelyütt, továbbá az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek esetében pontosítja a szabályozást: az enyhébb végrehajtási fokozat kizárását csak azokra az elítéltekre korlátozza, akik feltételes szabadságra nem bocsáthatók. Ezzel a rendelkezéssel az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek is hatékonyabban motiválhatók a szabályok betartására.

a 64. §-hoz

A IV. biztonsági csoportba sorolt, illetve az olyan elítélt, akinek élete, testi épsége más módon nem védhető meg, különleges biztonságú zárkába, vagy körletre helyezhető. A biztonsági csoportba sorolás és a végrehajtási fokozat nincs szoros összefüggésben. Előfordulhat, hogy a börtön vagy a fogház fokozatú elítélt kerül ilyen besorolásba, esetükben, ha különleges biztonságú zárkába vagy körletre helyezésük indokolt, a végrehajtás rendje nagy mértékben eltér az általános szabályoktól. A különleges biztonságú zárkában, illetve körleten a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának általános szabályaihoz - főként a börtön, illetve fogház fokozathoz - képest jelentősen szigorúbb a végrehajtási rend. A módosítás célja az, hogy az egyértelműség érdekében ezt törvényi szinten is megjelenítse.

a 65. §-hoz

A Javaslat törvényi szintre emeli a dogmatikában kidolgozott azon csoportosítást, amely az elítélt állampolgári jogainak és kötelezettségeinek a szabadságvesztés végrehajtása alatti alakulását, módosulását, illetve szünetelését rendszerezik.

Az Alaptörvény a XXIII. cikk (6) bekezdésében kimondja, hogy nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése, vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. A szabadságvesztés végrehajtása az elítélt egyik legalapvetőbb emberi jogát a személyi szabadsághoz fűződő jogot alapjaiban korlátozza. További jogkorlátozást jelent az a törvényi rendelkezés, mely szerint a szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelnek az elítéltnek azok az állampolgári jogai és kötelezettségei, melyek a büntetés végrehajtására tekintettel nem gyakorolhatók, továbbá amelyekre a közügyektől eltiltás kiterjed. Ezen túlmenően az elítélt bizonyos jogai módosult formában érvényesülnek (pl.: munkához, pihenéshez való jog), ismét más jogok viszont a szabadságvesztés végrehajtása alatt sem korlátozhatók (ilyen pl. az anyanyelv használatának a joga).

a 66. §-hoz

Az elítélt egészségügyi ellátásának szabályai 2012. január 1-jével változtak. Annak érdekében, hogy megállapítható legyen milyen ellátásra lesz az elítélt jogosult, a szükséges orvosi vizsgálatokat el kell végezni. Ezért a Javaslat kötelezővé teszi az elítélt orvosi vizsgálaton történő részvételét arra az esetre is, ha ez az elítélt aktuális egészségi állapotának a megállapításához szükséges. A Javaslat továbbá kisebb pontosítást végez az egyes ellátások megnevezésében.

a 67. §-hoz

A Javaslat a Bv. tvr. 36. § (1) bekezdésében kisebb pontosításokat hajt végre, pl. rendelkezik a saját jogon járó családi pótlék összegének a letéti számlára utalásának a lehetőségéről.

Kiemelést érdemel, hogy a terhelt eljárási jogainak gyakorlásához szükséges feltételeket a büntetés végrehajtása során is biztosítani kell, ezen belül a megfelelő felkészüléshez, az iratok megismeréséhez fűződő jog érvényesítését. A bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság az iratról a másolatot elektronikus formában is kiadhatja, ezért az iratokhoz való hozzáférést az elítélt részére biztosítani kell, amit a büntetés-végrehajtás biztonsága érdekében a büntetés-végrehajtási intézet által biztosított eszközön keresztül tehet meg.

Az Alaptörvénnyel összefüggésben módosult a szabadságvesztésre ítéltek választójogának gyakorlása, a szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt nem választható, de szavazati jogát gyakorolhatja - kivéve, ha a bíróság a közügyek gyakorlásától eltiltotta -, ennek legfontosabb részletszabályait állapítja meg a Javaslat a Bv. tvr. 36.§-ába újonnan beiktatandó (6a) bekezdésben.

A hatályos szabályozás szerint a büntetés-végrehajtási intézetben született gyermek a fogvatartott édesanyával a gyermek hat hónapos koráig helyezhető el együtt a speciális anya-gyermek részlegen. Az együttes elhelyezés a bv. intézet parancsnokának engedélye alapján meghosszabbítható a gyermek egy éves koráig. Az alapvető jogok biztosának jelentése szerint sérti az egyenlő bánásmód követelményét és közvetlenül veszélyezteti a fogvatartott édesanyák gyermekeinek védelemhez való jogát az, hogy a hosszabbítás kérdésében az intézetparancsnok mérlegelési jogát biztosítja a jogszabály. A kötődés kialakulása, a kisgyermek személyiségfejlődése szempontjából nagyon fontos, hogy édesanyja - értelemszerűen az anya alkalmassága esetén - gondozhassa, nevelhesse gyermekét, annak egy éves koráig.

A Javaslat ennek megfelelően módosítja az anya-gyermek körleten elhelyezés szabályait. Egyrészt a gyermek érdekeire és arra figyelemmel, hogy ez a legérzékenyebb időszak a kötődés kialakulása szempontjából, a jövőben általános szabályként és nem kivételes jelleggel a gyermek egy éves koráig lesz elhelyezhető az anyával együtt, másrészt az elhelyezésről való döntés nem a büntetésvégrehajtási intézet parancsnokának a mérlegelési körébe tartozik majd, hanem, ha ezt az anya kéri és az elhelyezést kizáró feltétel nem áll fenn, az anyát a gyermekével együtt kell elhelyezni.

Fontos kiemelni, hogy az együttes elhelyezés nem akadályozhatja a gyermek felett szülői felügyeletet gyakorló vagy a gyermekkel a kapcsolattartása jogosult másik szülője, valamint a gyám gyermekkel való kapcsolattartását. A másik szülő és a gyám jogainak gyakorlása és a megfelelő kapcsolattartás érdekében a Javaslat meghatározza a kapcsolattartás gyakoriságát, heti egy alkalmat biztosítva arra.

A Javaslat a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránt indított per elbírálásra speciális illetékességi szabályt állapít meg, mégpedig az anya-gyermek együttes elhelyezéséül szolgáló büntetésvégrehajtási intézet székhelye szerint illetékes bíróságot jelöli ki. A speciális szabály meghatározása a gyermekbarát igazságszolgáltatás célkitűzéseibe illeszkedik, figyelemmel arra, hogy mind az alperes, mind a gyermek tartózkodási helye az erre kijelölt büntetés-végrehajtási intézet.

A hatályos szabályozás értelmében az elítélt szülői felügyeleti joga szünetel [Bv. tvr. 36. § (6) bekezdés e) pont]. Ez a rendelkezés aránytalanul korlátozza az elítélt gyermekével kapcsolatos jogait, kiemelten a kapcsolattartás jogát és a nevelés, illetve a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekről való döntés jogát. Az anya-gyermek együttes elhelyezése esetén pedig nem fedi a tényleges helyzetet, ezért a Javaslat szerinti módosítás pontosan meghatározza, hogy az anya a szülői felügyelet mely részjogosítványait gyakorolja. Az új szabályozás értelmében az elítélt egyéb esetben a gyermekével kapcsolattartásra jogosult, és a büntetés-végrehajtási jogviszony keretei között részt vehet a gyermek nevelésében, valamint a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések eldöntésében, értelemszerűen kivéve azt az esetet, ha a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette vagy e tekintetben korlátozta.

Az ET Egyezmény V. Fejezete foglalkozik az intervenciós programok és intézkedések szükségességéről. Az ET Egyezmény 15. cikkének (1) bekezdése szól a szerződő feleknek a hatékony intervenciós programok vagy intézkedések elősegítésének, illetve biztosításának kötelezettségéről abból a célból, hogy gyermekek elleni szexuális bűncselekmény ismételt elkövetését megelőzzék, illetve annak kockázatait csökkentsék az ilyen cselekmények elkövetőinél. A megfelelő programok, vagy intézkedések meghatározása érdekében gondoskodni kell az ET Egyezmény szerinti bűncselekmények veszélyességének, valamint a bűnismétlés lehetőségének felméréséről.

Az ET Egyezmény 17. cikke rendelkezik a teljes körű tájékoztatási kötelezettségről és arról, hogy a programon való részvétel az elítélt hozzájárulásához kötött, vagyis a felajánlott kezelést, programon való részvételt visszautasíthatja. Ezekhez a programokhoz vagy intézkedésekhez az eljárás során bármikor lehet csatlakozni, a nemzeti jog által lefektetett feltételekkel összhangban akár a büntetés-végrehajtási intézetben, vagy azon kívül. A Bv. tvr. 36. §-ának új (8) bekezdéssel történő kiegészítése ennek a nemzetközi jogi elvárásnak tesz eleget azzal, hogy rendezi az elítélt felmérésnek és részére megfelelő program felajánlásának az állam részéről fennálló kötelezettségét.

a 68. §-hoz

Az ET Egyezmény a fiatalkorú, illetve gyermekkorú elkövetők tekintetében speciális elvárásokat fogalmaz meg, miszerint az intervenciós programoknak vagy intézkedéseknek a gyermekek fejlődő igényével összhangban kell lenniük és azt a célt kell, hogy szolgálják, hogy a szexuális viselkedési problémáikat kezeljék. A Javaslat megjeleníti ezt a speciális követelményt a fiatalkorú elítéltek tekintetében.

a 69 §-hoz

A gyakorlat részéről számos bírálat érkezett a közérdekű munka végrehajtásának nehézkességét, bonyolultságát illetően. A jelenlegi eljárási rend az eljárások időbeli elhúzódásához vezetett, ezért a Javaslat újraszabályozza a közérdekű munka kijelölésének a rendszerét. A jövőben nem a büntetésvégrehajtási bíró határoz a munkahely kijelöléséről, amely lényegét tekintve adminisztratív döntés, hanem pártfogó felügyelő, aki a közérdekű munka végrehajtásának megszervezéséért és ellenőrzéséért felelős. A Javaslat jogállami garanciát teremt a hatáskör áttelepítéshez azzal, hogy a pártfogó döntésével szemben az elítélt fellebbezéssel élhet a büntetés-végrehajtási bíróhoz.

Részben átdolgozásra került az új munkahely kijelölésének a szabályozása, amely kibővült egy új esetkörrel, mégpedig azzal, ha a közérdekű munka azért nem teljesíthető, mert az elítélt jövedelmi viszonyai miatt nem képes fedezni a kijelölt munkahelyre történő utazás költségeit, és azokat a munkahely sem fizeti meg. Az új munkahely kijelöléséről a pártfogó felügyelő hoz döntést, amivel szemben a Javaslat fellebbezési jogot biztosít.

A Javaslat rendelkezik az állami foglalkoztatási szerv által a közérdekű munka szervezése céljából a közérdekű munka végzésére kijelölhető munkahelyekről vezetendő nyilvántartásról, amelyet a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) szerinti foglalkoztatói nyilvántartással együtt működtet. A megfelelő munkahely kiválasztása érdekében az állami foglalkoztatási szerv a honlapján való közzététellel tájékoztatja a pártfogó felügyelői szolgálatot a közérdekű munkára ítéltek foglalkoztatását vállaló munkahelyekről. Kidolgozásra került továbbá az elítélt foglalkoztathatóságának feltételeként, az egyszerűsített foglakoztatás mintájára, a foglalkoztathatósági szakvélemény beszerzésére vonatkozó szabályozás, miszerint a foglalkoztathatósági vizsgálat elvégzését a pártfogó felügyelő kezdeményezi.

A közérdekű munka eredményességének és a szankciórendszerbeli súlyának megerősítése érdekében a Javaslat a közérdekű munka végrehajtására egy objektív határidőt állapít meg, és ha két év elteltével a végrehajtásra az elítélt önhibájából nem került sor, akkor azt szabadságvesztésre változtatja át a bíróság.

A korábbi szabályozáshoz képest a Javaslat mind az elítélt, mind a munkáltató oldaláról részletesebben határozza meg a főbb kötelezettségeket, amelyek egyrészt a biztonságos és szakszerű munkavégzést, másrészt a közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzését biztosítják.

Kisebb mértékben módosulnak a félbeszakítás szabályai, annak lehetősége kiegészül egy új esetkörrel. A várandós nők egészsége és a megszületendő gyermek védelme érdekében a Javaslat lehetőséget biztosít a közérdekű munka félbeszakítására a várandóság tizenkettedik hetétől a gyermek egy éves koráig. Ha az elítélt az egy évi időtartam alatt a gyermeket gondozza, a büntetés végrehajthatósága megszűnik, ha a gyermek gondozását nem az elítélt végzi a büntetés végrehajtását folytatni kell. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a félbeszakítást tartama az elévülési időbe nem számít be, ugyanígy a büntetés végrehajtásának megszakítása szabadságvesztés vagy előzetes letartóztatás foganatba vétele okán. Tekintettel arra, hogy a szabadságvesztésre ítélt főszabályként köteles munkát végezni, a Javaslat a hosszabb tartamú, legalább ötévi szabadságvesztésben vagy előzetes fogvatartásban töltött időre figyelemmel a közérdekű munka végrehajthatósága megszűnésének egy újabb indokát iktatja be.

A Javaslat következetesen továbbviszi az új Btk. kodifikációja során megkezdett szabályozási elvet, a büntető anyagi és a büntetés-végrehajtási szabályok különválasztását. A büntetés végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések, így a közérdekű munkának szabadságvesztésre átváltoztatásakor alkalmazandó átváltás arányára és az átváltás után fennmaradó töredék elszámolására vonatkozó szabályok is a Bv. tvr.-ben kerülnek meghatározásra.

a 70. §-hoz

A Javaslat következetesen továbbviszi az új Btk. kodifikációja során megkezdett szabályozási elvet, a büntető anyagi és a büntetés-végrehajtási szabályok különválasztását. A büntetés végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések, így a pénzbüntetésnek szabadságvesztésre átváltoztatásakor alkalmazandó átváltási arányára és az átváltás után fennmaradó töredék elszámolására vonatkozó szabályok is a Bv. tvr.-ben kerülnek meghatározásra.

Fiatalkorú esetében a Btk. 113. § (3) bekezdése lehetőséget biztosít a pénzbüntetésnek közérdekű munka elvégzésével történő megváltására. Ha a fiatalkorú a meghatározott munkát nem teljesíti azt szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A Javaslat megállapítja az átváltás arányára és az átváltás után fennmaradó töredék elszámolására vonatkozó szabályokat.

a 71. §-hoz

A Javaslat hiánypótló rendelkezést iktat be, amely a közérdekű munka, illetve a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó érdemi szabályozást teremti meg. A helyébe lépő szabadságvesztés nem önálló büntetési nem, mivel az érdemi határozatban kiszabott büntetési nem megtartja eredeti jellegét, ugyanakkor a végrehajtás igazodik a szabadságvesztés fogház fokozatának végrehajtási rendjéhez az itt meghatározott eltérésekkel. A Javaslat a fogház fokozathoz képest kedvezőbben állapítja meg a látogató fogadásának gyakoriságát, ezzel is kifejezve a büntetési nem enyhébb súlyát a büntetési rendszerben. Ugyanez indokolja a félbeszakítás engedélyezésére vonatkozó sajátos rendelkezések beiktatását.

a 72. §-hoz

A Javaslat technikai jellegű módosítást végez, amikor kiegészíti a fejezet címét az új büntetés megnevezésével.

a 73. §-hoz

A Bv. tvr. 72. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy jogszabályi előírás a szakképzettséget igénylő foglalkozás újból való gyakorlását attól tegye függővé, hogy az eltiltott a foglalkozáshoz szükséges jártasságot, az eltiltás tartamának letelte után - végleges hatályú eltiltás esetén a mentesítés érdekében -, meghatározott módon igazolja. A hosszabb tartamú foglalkozástól eltiltás esetén feltételezhető, hogy az időmúlás az elkövető szakmai képességeit jelentősen csökkenti, de adott esetben az elkövetett bűncselekmény megvalósulását a szükséges foglalkozási szabályok ismeretének hiánya eredményezte, ezért a társadalom védelme érdekében, az adott foglalkozás jellegétől függően indokolt lehet ilyen igazolás előírása a foglalkozás újbóli gyakorlásához. Ilyen, a jártasság igazolásra vonatkozó kötelezettséget az adott szakma, foglalkozás gyakorlására vonatkozó jogszabályok írhatnak elő, ez ugyanis nem büntetőjogi szakkérdés.

a 74. §-hoz

A Btk. új büntetési nemként vezeti be a sportrendezvény látogatásától eltiltást. A "sporthuliganizmus" elleni hatékony fellépés eszközévé válhat a sportrendezvények látogatásától való eltiltás büntetés, amely az egyéni és az általános prevenciós célokat is megfelelően szolgálhatja. A büntetés végrehajtása új rendszer felállítását nem igényli. A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sport tv.) 76/A. §-a rendelkezik a sportrendészeti nyilvántartásról, amely részére a sportrendezvény látogatásától eltiltásról a bíróság szolgáltat majd adatot az ott meghatározott körben.

A Sport tv. 72. § (5) bekezdése kimondja, hogy beléptető rendszer alkalmazása esetén a szervező vagy a jegyértékesítést a szervező megbízásából végző személy a belépőjegy, a bérlet vagy a klubkártya eladásakor, valamint a rendező a beléptetés során a néző személyazonosságát egybeveti a sportrendészeti nyilvántartás adataival. A sportrendészeti nyilvántartásban szereplő személynek belépőjegy, bérlet vagy klubkártya nem értékesíthető, az eltiltó és a kitiltó határozat szerinti sportrendezvény helyszínére, illetve sportlétesítménybe történő belépését meg kell tagadni.

Beléptető rendszer működtetése 2013. július 1-jétől kötelező lesz a labdarúgás sportág tekintetében a kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény és a fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény esetében. A rendőrség a szabályok megtartását közbiztonsági szempontból ellenőrzi. Ezekben az esetekben tehát a beléptetési rendszer üzemeltetésével hatályosul a büntetés. Egyéb sportrendezvények esetén a szervező ugyancsak jogosult a sportrendészeti nyilvántartásból adatok lekérdezésre, de beléptetési rendszer alkalmazása hiányában, szúrópróbaszerűen történhet meg a belépni szándékozó nézők adatainak és a nyilvántartási rendszer adatainak az egybevetése.

a 75. §-hoz

A Btk. új intézkedésként vezeti be a jóvátételi munkát, ami részben a próbára bocsátáshoz, részben a közérdekű munka büntetéshez hasonló jogintézmény, elsősorban a speciális megelőzésre helyezi a hangsúlyt. Ennek a szankciónak a beiktatását kifejezetten a helyreállító, jóvátételi szempontok indokolták. Célja az, hogy az elkövető a jóvátételi munka által a közösség felé kifejezze azt, hogy hasznos tagja tud lenni a közösségnek. Nem minden bűncselekmény kapcsán kerülhet sor közvetítői eljárás lefolytatására, de a helyreállító igazságszolgáltatás egyéb megoldásai még alkalmasak lehetnek a bűncselekménnyel érintett közösség kiengesztelésének. A közösség javára teljesített hasznos munkavégzés a közösség felé irányuló reparációt célozza tehát, ugyanakkor segítheti - főként a fiatalkorúakat - a tervszerű életvitel kialakításában.

A bíróság meghatározza a jóvátételi munka tartamát, de ennek keretei között a végrehajtás konkrét részleteiről, feltételeiről az elítélt és a munkahely állapodik meg. Az elítélt számára egy évi időtartam áll rendelkezésre ahhoz, hogy a jóvátételre alkalmas munkavégzést találjon és azt az előírt mértékben teljesítse. A jóvátételi munka végzése, miként a közérdekű munka nem munkaviszony keretében történik, továbbá szervezett munkavégzésnek sem minősül, mivel a végrehajtás körülményeiben az elítélt és az adott intézmény, szervezet vezetője állapodik meg és az elítélt azt díjazás nélkül, mintegy társadalmi munkaként végzi.

A jóvátételi munka elvégzéséről az érintett állami vagy önkormányzati fenntartású intézmény vezetője, közhasznú jogállású civil szervezet vezető tisztségviselője, vagy az egyház, illetve belső egyházi jogi személy képviselője vagy erre felhatalmazott tisztségviselője, valamint az egyházi intézmény vezetője igazolást állít ki. Az igazolás közokirat, amit megfelelő alakisággal állítanak ki és hitelesen bizonyítja a benne foglalt tényeket, vagyis hogy a jóvátételi munkát az elítélt a megadott tartamban az igazolás szerinti helyen teljesítette. Ha az elítélt a jóvátételi munka elvégzését egy éven belül megfelelően igazolja a bíróságnál, büntethetősége megszűnik. Ha az elítélt ezen idő elteltével a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, vagy a pártfogó felügyelet szabályait súlyosan megszegi, a bíróság büntetést szab ki.

A jóvátételi munka helyének kiválasztásában a pártfogó felügyelői szolgálat tanácsadással segíti az elítéltet. Ennek érdekében a pártfogó felügyelői szolgálat önkéntes bejelentkezés alapján nyilvántartást vezet azokról az állami vagy önkormányzati intézményekről, közhasznú jogállású civil szervezetekről, egyházakról vagy egyházi intézményekről, amelyek jóvátételi munka végzésére elítéltet fogadnának.

Ha speciális prevenciós célok ezt indokolják, és az elkövető magatartásának nyomon követése a jóvátételi munka eredményes elvégzése érdekében szükséges, a bíróság jóvátételi munkavégzés előírása mellett az elkövető pártfogó felügyeletét is elrendelheti. Értelemszerűen ez esetben a pártfogó felügyelő a jóvátételi munka teljesítését is ellenőrzi, szükség esetén segítséget nyújt a munkavégzés helyének a kiválasztásában.

a 76. §-hoz

A módosítás technikai pontosítást végez annyiban, hogy megjelöli a kényszergyógykezelés végrehajtási helyét, vagyis a zárt büntetés-végrehajtási egészségügyi intézetet, amely jelenleg az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet.

a 77. §-hoz

A Javaslat beiktatja a Bv. tvr.-be az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket. Előírja, hogy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a teljesítésére meghatározott kivétellel a tárhelyszolgáltató köteles és azt, hogy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét a bírósági végrehajtó hajtja végre.

A Javaslat rendelkezik továbbá kötelezettségszegése esetén a tárhelyszolgáltatóval szembeni pénzbírság kiszabásának lehetőségéről és a büntetés-végrehajtási bíró kötelességévé teszi az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről első fokon határozatot hozó bíróság értesítését, ha a Be. 596/A. § szerinti eljárás lefolytatásának szükségességét észleli. Erre a bírósági végrehajtó által felvett jegyzőkönyv alapján kerülhet sor, amely tartalmazza, hogy a tárhelyszolgáltató a pénzbírság kiszabását követően, a megadott határidőben teljesítette-e a kötelezettséget.

a 78. §-hoz

A Javaslat a Bv. tvr. 102. § (2) bekezdés d) pontjában a Btk. változásaiból eredő módosítást hajt végre. A pártfogó felügyelet végrehajtása abban az időszakban, amikor az elítélt szabadságvesztés, vagy illetve a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést tölt a végrehajtás zárt körülményeire tekintettel akadályoztatva van, másrészt a nevelés, a kompetenciák fejlesztése a büntetés-végrehajtási intézet feladata. Ebből következően értelmezhetetlenek azok a szabályok, amik a pártfogó felügyelethez kapcsolódnak, ezért a Javaslat megállapítja ezen időintervallumra az intézkedés végrehajtásának a szünetelését.

a 79. §-hoz

A Javaslat leképezi azt a jogtechnikai követelményt, miszerint a jogszabályokban a minisztereket a felelősségi körükbe tartozó tárgykörök alapján kell pontosan megjelölni.

a 80. §-hoz

A Btk. kiterjesztette a javítóintézeti nevelés alkalmazhatóságának hatályát, még hangsúlyosabbá téve ezt az intézkedést a fiatalkorúak szankciórendszerében. Ugyanakkor annak hatékonysága akkor bizonyított, ha a fiatalkorú nevelése egy folyamatot alkot. Ezt szakítja meg a fiatalkorú szökése, ráadásul kikerülvén ebből a védett környezetből a szökés ideje alatt még inkább ki van szolgáltatva olyan erők hatásának, amelyek esetleg újabb bűncselekmény elkövetésébe sodorhatják, vagy esetleg annak áldozatává válhatnak. A nevelési cél érvényesülésének, vagyis a fiatalkorú fejlődésében a pozitív változás előidézése és fenntarthatósága érdekében a Javaslat határozottan fellép az egyébként a korosztályra jellemző magatartással szemben, remélve, hogy az kellő visszatartó erőként fog szolgálni. Ha a fiatalkorúval szemben három alkalommal az intézet engedély nélküli elhagyása miatt a fegyelmi felelősségét megállapítják, a jogszabály rendelkezése alapján ideiglenesen nem lesz elbocsátható az intézetből. Erről külön döntést hozni nem kell.

A Bv. tvr. 112. § -ának új (2) bekezdéssel történő kiegészítése az anyagi jogi és a büntetésvégrehajtási szabályok szétválasztásának a körébe tartozó módosítás. Az 1978. évi IV. törvény 118. § (4) bekezdésének utolsó mondata szabályozza az ideiglenes elbocsátás megszüntetésének azt az indokát, ha a fiatalkorú a pártfogó felügyelet magatartási szabályait megszegi. Ez a büntetésvégrehajtása körében felmerülő, intézkedésre okot adó körülmény, ezért elhelyezése a Bv. tvr.-ben indokolt. A végrehajtási szabályok egységesen a magatartási szabályok súlyos megszegését teszik meg egységesen az intézkedés alapjaként azzal, hogy a jogkövetkezmény alkalmazása ez esetben nemcsak lehetőség, hanem az kötelező.

a 81. §-hoz

Az ideiglenes elbocsát ideje alatt célszerű annak eredményességét a bűnmegelőzést szolgáló és az egyéniesítést lehetővé tévő külön magatartási szabályok előírása, ennek alapját termeti meg a Javaslat azzal, hogy lehetőséget biztosít az intézet részére, hogy amennyiben a fiatalkorúnál ennek előírása célszerű lenne, a pártfogó felügyelői vélemény beszerzésére tehessen javaslatot a büntetésvégrehajtási bírónak.

a 82. §-hoz

A Javaslat a gyakorlat jelzése alapján egyrészt kisebb pontosításokat végez el. Másrészt kiterjeszti az ET Egyezmény V. Fejezetében megjelölt intervenciós programok és intézkedések igénybevételének a lehetőségét az előzetesen letartóztatottakra. Az ET Egyezmény 15. cikkének (1) bekezdése szól a szerződő feleknek a hatékony intervenciós programok vagy intézkedések elősegítésének, illetve biztosításának kötelezettségéről. Az ET Egyezmény 17. cikk (1) bekezdés értelmében annak a lehetőségét is meg kell teremteni, hogy az a személy, akivel szemben az ET Egyezmény szerinti bármely bűncselekmény miatt vádat emeltek, csatlakozhasson a 15. cikk (1) bekezdése szerinti intervenciós programokhoz, vagy intézkedésekhez, feltéve hogy ez nem sérti, és nem áll szemben a védelemhez való joggal és a tisztességes és pártatlan eljárással, különösen az ártatlanság vélelmével. A Javaslat ezt biztosítja a 118. § új (7) bekezdésének a beiktatásával, a részvételt az előzetesen letartóztatott választására bízva.

a 83. §-hoz

A Javaslat nem alkot új fejezetet a büntetőjogi elzárás végrehajtására, hanem a két jogintézmény nagyfokú hasonlatosságára figyelemmel azokat egy közös fejezetben szabályozza. A kétféle, büntetőjogi és szabálysértési elzárás eltérő szabályait pedig különös rendelkezésekben állapítja meg. A Javaslat pontosítja a szabadságvesztés végrehajtási szabályaiból alkalmazni rendelt jogszabályhelyeket.

A jogosultságok körében olyan módosításokat hajt végre a Javaslat, amely által erőteljesebben kifejeződik a szabadságvesztés és az elzárás, mint szabadságelvonással járó szankciók eltérő súlya, és az elzárás kevésbé szigorú jellege érvényesülhet, elsősorban a külvilággal való kapcsolattartás körében. A Javaslat bevezeti a kimaradás jogintézményét az elzárás végrehajtása körében, pontosítja a nyilatkozatételre vonatkozó rendelkezéseket, bővíti a jutalmak és a fenyítések körét. A Javaslat a különös szabályok között rendelkezik az büntetőjogi és a szabálysértési elzárás félbeszakításának és a végrehajtás akadályának speciális esetköreiről, illetve a katonával szemben kiszabott büntetőjogi elzárás végrehajtási helyéről.

a 84. §-hoz

A Javaslat átmeneti rendelkezéseket állapít meg a feltételes szabadságra bocsátással, 2010. május 1-jétől 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény alkalmazásával elrendelt kényszergyógykezelés végrehajtásával, a Btk. 70. § (3) bekezdésének az alkalmazhatóságával, a katonákra vonatkozó rendelkezéseknek az 1978. évi IV. törvény szerint lefolytatott katonai büntetőeljárásban elítéltekre történő kiterjesztésével, az 1978. évi IV. törvény alkalmazásával részben felfüggesztett szabadságvesztés mellett kiszabott büntetések és mellékbüntetések, illetve elrendelt pártfogó felügyelet végrehajtásával, valamint az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazhatóságával összefüggésben. A Javaslat továbbá a Btk.-ból eredő változásokra figyelemmel módosítja az elítélt fogalmára vonatkozó értelmező rendelkezést.

a 85-86. §-hoz

A Javaslat felhatalmazást ad a Kormánynak rendelet kiadására a büntetőjogi elzárás végrehajtására szolgáló büntetés-végrehajtás intézetek kijelölésre, valamint az ifjúságért felelős miniszter részére, hogy a javítóintézetek rendtartásáról az igazságügyért felelős miniszterrel és a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletet alkosson.

a 87. §-hoz

1. A Javaslat megfelel a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011. december 13-i, 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2011/93/EU irányelv) 24. cikke előírja, hogy a tagállamokban hatékony bűnmegelőzési programoknak vagy intézkedéseknek kell rendelkezésre állniuk "abból a célból, hogy megelőzzék és minimálisra korlátozzák a gyermekek sérelmére elkövetett, nemi erkölcs elleni bűncselekmények megismétlésének kockázatát. E programoknak és intézkedéseknek - a nemzeti joggal összhangban - bármikor elérhetőeknek kell lenniük a büntetőeljárás bírósági szakaszában a büntetés-végrehajtási intézeten belül és azon kívül." A Javaslat ennek megfelelően módosítja a Bv. tvr.-t.

2. A 2011/93/EU irányelv 25. cikke, amely a gyermekpornográfiát tartalmazó vagy azt terjesztő weboldalak elleni intézkedéseket tartalmazza, egyebek mellett a Bv. tvr. módosítását igényli, ennek a Javaslat 40. §-a tesz eleget.

a 88. §-hoz

A Javaslat a szövegcsere jogtechnikai megoldásával végzi el azokat a módosításokat, amelyek a Btk. változásaiból erednek és érdemi módosítást nem vetnek fel, továbbá hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.

a 89-90. §-hoz

1. A Párizsban, 1957. december 13-án kelt, európai kiadatási egyezmény és kiegészítő jegyzőkönyveinek kihirdetéséről szóló 1994. évi XVIII. törvény 2. cikk (1) pontja rögzíti, hogy kiadatásnak olyan bűncselekmények esetén van helye, amelyek legalább egy évi, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel vagy biztonsági intézkedéssel büntetendők. Hasonlóan fogalmaz meg az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi ... törvény (a továbbiakban: EUtv.) 25. § (2) bekezdése is, amely kimondja, hogy európai elfogatóparancs olyan cselekmények esetén bocsátható ki, amelyeknél a Btk. szerint a büntetési tétel felső határa legalább egyévi szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés. Mindkét törvény tehát azt a nemzetközileg elfogadott szabályt vezeti át a hazai joganyagba, hogy az egy évi, vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény szolgálhat a kiadatás alapjául. Ehhez képest viszont eltérő határt állapít meg a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) hatályos 11. § (2) bekezdése, amely szerint kiadatásnak az egy évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő cselekmények miatt van helye. E szakasz ugyan ténylegesen a Magyarországról történő kiadatásra vonatkozik, azonban az Nbjt. külföldi államból való kiadatás iránti megkereséssel foglalkozó II. Fejezet 2. Címe, azon belül is elsősorban a 32. § (1) bekezdése erre a szakaszra tekintettel értelmezendő. Nem indokolható viszont, hogy a kiadatásnak a nemzetközi szinten elfogadott, és a magyar joganyagban is több ponton (lásd a fent említett két törvényt) megjelenő határaitól az Nbjt. eltérjen, hiszen ez azon túl, hogy a jogbiztonságot veszélyezteti, jogértelmezési nehézségeket is okoz. Célszerű ezért az Nbjt. 11. § (2) bekezdésének oly módon történő módosítása, hogy az - azzal, hogy nem csak az egy évet meghaladó, hanem az egy évi szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetén is lehetővé tenné a kiadatást - összhangba kerüljön a nemzetközi és az egyéb belső jogi normákkal.

2. Az új Btk. 33. § (1) bekezdés b) pontja új büntetési nemként állapítja meg az elzárás büntetést. Az új Btk. 46. § (1) bekezdése alapján az elzárás legrövidebb tartama öt, leghosszabb tartama kilencven nap. Ezen új, szabadságelvonással járó büntetési nem jogrendszerbe való bevezetése megkívánja, hogy az Nbjt. olyan rendelkezései is módosításra kerüljenek, amelyek a szabadságától megfosztott kiadni kért személlyel kapcsolatban állapítanak meg rendelkezéseket, és amelyek között ezért nevesíteni szükséges az elzárást is.

3. A (4) bekezdés szerinti rendelkezés technikai pontosítást tartalmaz. Az Nbjt.-ben szereplő, konkrét Btk.-beli jogszabályi helyre történő utóhivatkozás az új szabályok alapján egyébként sem pontos, továbbá a legújabb jogszabály-szerkesztési elvárások alapján annak használata nem is támogatott, ezért a rendelkezésből az elhagyásra kerül.

4. Tekintettel arra, hogy az új kikerül a részben felfüggesztett szabadságvesztésre vonatkozó szabályozás, indokolt az Nbjt.-ben szereplő rendelkezés olyan formában történő módosítása, ahogy az korábban - még a részben felfüggesztett szabadságvesztés bevezetése előtt - szerepelt a törvényben. Az egyes külföldi államokban ismert részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés magyar jog szerinti elismerését a bíróság úgy végzi el, mintha a végrehajtandó szabadságvesztésből az elítéltet feltételes szabadságra bocsátották volna. Ebben az esetben a feltételes szabadság tartama azonos a külföldi bíróság ítéletében megállapított felfüggesztés tartamával, a büntetést pedig a feltételes szabadság így megállapított utolsó napjával kell kitöltöttnek tekinteni. Annak érdekében, hogy az így átalakított hazai büntetés a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen a külföldi bíróság által kiszabott részben felfüggesztett szabadságvesztésnek, azaz a magyar jogszabályoknak megfelelő átalakítás során a feltételes szabadság tartama minél inkább megegyezhessen a külföldi bíróság ítéletében megállapított felfüggesztés tartamával, a törvény úgy rendelkezik, hogy ha ennek érdekében az szükséges, akkor el lehet tekinteni az új Btk.-ban meghatározott egyes rendelkezésektől.

a 91. §-hoz

A Javaslat módosítja a Be. tárgyi hatályra vonatkozó rendelkezésében az új Btk. területi és személyi hatályát meghatározó szabályaira történő utalást.

a 92. §-hoz

A Javaslat a bűncselekmények, illetve az egyes fejezetek új Btk. szerinti megnevezésének és a törvényi tényállásokat meghatározó rendelkezések megjelölésének megfelelően módosítja a Be.-nek a törvényszék hatáskörét megállapító szabályát.

a 93. §-hoz

A Javaslat a bűncselekmények új Btk. szerinti megnevezésének és a törvényi tényállásokat meghatározó rendelkezések megjelölésének megfelelően módosítja a Be.-nek az elsőfokú bíróság illetékességét megállapító szabályát. A javaslat a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, illetve a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességét állapítja meg továbbá a gazdasági csalás (új Btk. 374. §), az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (új Btk. 375. §), a költségvetést károsító bűncselekmények (új Btk. XXXIX. Fejezet), a tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmények (új Btk. XLIII. Fejezet) vonatkozásában.

a 94-95. §-hoz

A Javaslat a bűncselekmények új Btk. szerinti megnevezésének és a törvényi tényállásokat meghatározó rendelkezések megjelölésének megfelelően módosítja a Be.-nek az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által végzett nyomozás hatáskörébe tartozó bűncselekményeket megállapító szabályát.

Emellett a Javaslat az új Btk. megfelelő rendelkezésére történő utalással módosítja a Be.-nek a külföldön lévő magyar kereskedelmi hajón, illetőleg polgári légi járművön elkövetett bűncselekmény miatt elvégzendő nyomozási cselekmények teljesítésére jogosult személyeket meghatározó szabályát.

a 96. §-hoz

A Javaslat kiegészíti a jóvátételi munkával azon intézkedések felsorolását, amelyek jogerős kiszabása után a terhelt elítéltnek minősül.

a 97. §-hoz

A Javaslat az egyes fejezetek új Btk. szerinti megnevezésének és megjelölésének megfelelően módosítja a Be.-nek a soron kívül lefolytatandó eljárásokat megállapító rendelkezését.

a 98-99. §-hoz

A Javaslat az új Btk.-nak a katona fogalmát meghatározó rendelkezésére történő utalással módosítja a Be.-nek a katona idézésére, értesítésére, illetve a részére történő kézbesítésre vonatkozó szabályát.

a 100-101. §-hoz

A Javaslat - figyelemmel arra, hogy az új Btk.-ban új tényállásként szerepel a tanúvallomás jogosulatlan megtagadása - módosítja a tanú kihallgatása során a figyelmeztetésére vonatkozó szabályokat és a tanúval szemben alkalmazható kényszerintézkedések körét.

a 102-104. §-hoz

A Javaslat az új Btk. katona fogalmát meghatározó rendelkezésére történő utalással módosítja a Be.-nek a katona őrizetbe vételére és a katonával szemben elrendelt lakhelyelhagyási tilalomra vonatkozó szabályát, valamint a katona vonatkozásában a házi őrizet elrendelésének szabályát.

a 105. §-hoz

Elektronikus hírközlő hálózat útján számos bűncselekmény elkövethető, így pl. terrorcselekmény, gyermekpornográfia, rasszista cselekmények, csalás, szerzői jogok megsértése, fogyasztó megtévesztése, személyes adattal visszaélés, rágalmazás, becsületsértés, stb. A hatályos rendelkezések között nincs arra jogszabályi előírás, hogy az ilyen jogellenes tartalmat az eljáró hatóság elérhetetlenné tegye. Az adathordozó közeg speciális jellege miatt az elkobzás általános szabályai nem értelmezhetők. Ezért az elektronikus hírközlő hálózaton közzétett jogsértő adattartalom eltávolítása, illetve az ahhoz való hozzáférés megakadályozása érdekében az új Btk. 77. §-ával, 2013. július 1-jével új intézkedési nem kerül bevezetésre, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele. Az intézkedést a bíróság rendeli el az eljárást érdemben lezáró határozatában, és annak akkor is helye van, ha az elkövető egyébként nem büntethető, vagy büntethetősége megszűnt, továbbá ha büntetőeljárás konkrét személy ellen nem indult (ez utóbbi esetekben az elrendelésre a Be. 569. §-a szerinti eljárás keretében kerülhet sor).

Ezen intézkedés bevezetésével uniós kötelezettségnek is eleget tesz a magyar jogrendszer. A gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló 2011/93/EU irányelv (a továbbiakban: 2011/93/EU irányelv) 25. cikke alapján kötelezettségünk van az ilyen megkeresések végrehajtására. A 25. cikk (1) bekezdése alapján a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket a gyermekpornográfiát tartalmazó vagy azt terjesztő, a területükön üzemeltetett weboldalak azonnali eltávolításának biztosítására, valamint törekednek a területükön kívül üzemeltetett hasonló weboldalak eltávolítására. A 25. cikk (2) bekezdése értelmében a tagállamok intézkedéseket tehetnek a gyermekpornográfiát tartalmazó vagy azt terjesztő, a területükön található internetfelhasználókat célzó weboldalakhoz való hozzáférés meggátolására. Ezen intézkedéseket átlátható eljárások keretében kell meghatározni, és megfelelő biztosítékokat kell nyújtaniuk, különösen annak biztosítása érdekében, hogy a korlátozás arra korlátozódjon, ami szükséges és arányos, valamint hogy a felhasználókat tájékoztassák a korlátozás okáról. E biztosítékoknak a bírósági jogorvoslat lehetőségét is magukban kell foglalniuk. A 25. cikk tehát az adattartalom hozzáférhetetlenné tételének két módjaként megkülönbözteti egyrészt a weboldal eltávolítását, másrészt a blokkolást.

Az intézkedés bevezetésével párhuzamosan a büntetőeljárás menetében is indokolt egy olyan új kényszerintézkedés beiktatása a Be.-be, amely a fenti intézkedéshez hasonló célokat szolgál, azonban csak ideiglenes jelleggel akadályozza meg az adathoz való hozzáférést. Erre mindenképpen szükség van, mégpedig a bűncselekmény további megvalósulásának a megakadályozása, a jogsértő állapot megszüntetése érdekében.

A Javaslat mind a kényszerintézkedésként elrendelhető ideiglenes, mind a végleges hozzáférhetetlenné tétel eljárási és végrehajtási rendjének kialakításakor a 2011/93/EU irányelv 25. cikkében meghatározott adattartalom eltávolításának és a hozzáférés megakadályozásának a lehetőségét is megteremtette.

Az új kényszerintézkedés elrendelésére kizárólag a bíróság jogosult, közvádra induló bűncselekmény gyanúja esetén. A végrehajtásra a bíróság első helyen az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 2. § lc) pontjában meghatározott tárhelyszolgáltatást végző közvetítő szolgáltatót kötelezi, amelynek a határozat közlésétől számítva egy munkanap áll rendelkezésre az adat visszaállítható módon történő eltávolítására.

A jogi szabályozás a fokozatosság elvére épül, ezért elsősorban a tartalom eltávolítására helyezi a hangsúlyt, annak érdekében, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát és az ebből eredő szólás- és a sajtószabadságot, illetve ez utóbbi által felölelt informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát csak a szükséges mértékű korlátozás érje. A tárhelyszolgáltató ugyanis a jogszerű tartalmak sérelme nélkül képes eltávolítani a jogsértő tartalmat. A jogsértő tartalom ezzel "lekerül" az internetről, hiszen fizikailag távolították el arról a szerverről, ahol az elérhető volt, és amíg más tárhelyre nem tölti fel a tartalom gazdája, a tartalom elérhetetlen marad.

Végső esetben, ha a tárhelyszolgáltató nem teljesítette az eltávolítási kötelezettségét, vagy annak végrehajtása joghatósági akadályokba ütközik, és indokolt az adattartalomhoz való hozzáférést a magyar felhasználók részéről megakadályozni, csak nagyon szűk körben, meghatározott bűncselekményeknél (gyermekpornográf adattartalom, állam elleni bűncselekmények és a terrorcselekmény), ha az adattartalom e bűncselekményekkel áll összefüggésben, rendelhető el az ún. blokkolás. A hozzáférés megakadályozása nem azonnali eszköz, hanem a fokozatosságot szem előtt tartva kényszerintézkedésként csak akkor rendelhető el, ha a tárhelyszolgáltató nem teljesíti a kötelezettséget, vagy a jogsegély iránti megkeresés harminc napon belül eredményre nem vezetett, és az elektronikus adat a megjelölt három bűncselekménnyel áll összefüggésben, továbbá más eljárásjogi eszközök sem állnak rendelkezésre (a szerver lefoglalása is aránytalan sérelmet okozhat, illetve joghatósági akadályokba ütközhet).

A hozzáférés megakadályozására az elektronikus hírközlési szolgáltatók kötelesek. Az egyszerű adatátvitelt vagy hozzáférést biztosító közvetítő szolgáltató egyben elektronikus hírközlési szolgáltató is, a Javaslat a Be.-ben az elektronikus hírközlési szolgáltató megnevezést alkalmazza, mert ez illeszkedik az elektronikus hírközlésről szóló törvény terminológiájához. A hozzáférés megakadályozása esetén az adattartalom nem törlődik az internetről, az a tárhelyen továbbra is elérhető lesz, azonban a tárhelyszolgáltató együttműködésének hiányában, illetve külföldi tárhelyszolgáltató esetén, a tartalomhoz való hozzáférés megakadályozása más módon nem megoldható.

Egy adott hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató csak a saját ügyfelei számára tenné elérhetetlenné a jogsértő tartalmat, ezért a hatékony végrehajtáshoz az összes hozzáférést biztosító hírközlési szolgáltatót kötelezni kell. A blokkolás esetén - tekintettel arra, hogy nagyszámú hírközlési szolgáltató érintett, akiknek egy meghatározott időponttól kezdve egységesen kell végrehajtaniuk a hozzáférhetetlenné tételt - szükség van a végrehajtás nagyfokú precizitással történő megszervezésére. Tekintettel a kötelezettek nagy számára - közel 400 szolgáltató - és az időszerűségre, célszerű a határozat elektronikus kézbesítése és egy olyan adatbázis létrehozása, amely napra készen tartalmazná a bíróságok által elrendelt blokkolt adattartalmak listáját, a tiltott webhelyeket. Tekintettel az elektronikus hírközlési szolgáltatók feletti felügyeleti jogkörre, a végrehajtás szervezését és ellenőrzését, valamint a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisának a vezetését a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra (a továbbiakban: NMHH) indokolt telepíteni.

Az NMHH a bíróság elektronikus úton megküldött értesítése alapján az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására vonatkozó kötelezettséget bevezeti a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisába, ezzel egyidejűleg a bíróság határozatáról elektronikus úton haladéktalanul értesíti az elektronikus hírközlési szolgáltatókat, amelyek az értesítéstől számított egy munkanapon belül kötelesek az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására. Ha valamely elektronikus hírközlési szolgáltató a kötelezettséget nem teljesíti, az NMHH erről haladéktalanul értesíti a bíróságot.

A hozzáférés megakadályozása, azaz az adatszűrés a bíróság által megadott, az elektronikus adat azonosítását és elérhetőségét meghatározó adatok (URL, szükség szerint port, IP cím) átvételével történik. Az elektronikus adat azonosításához szükséges adatokat nem a törvény rögzíti, hanem végrehajtási rendelet fogja meghatározni.

A cél az, hogy a tárhelyszolgáltató teljesítse az eltávolítási kötelezettségét, ezért a kötelezettség kikényszerítése érdekében a bíróság rendbírságot (ennek összege 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedhet) szabhat ki. A rendbírság nem csupán az eltávolításra, hanem az elektronikus adat helyreállítására vonatkozó kötelezettség megszegése esetén és ismételten is kiszabható. A bíróság az elektronikus hírközlési szolgáltató kötelezettségszegése estén is rendbírságot szabhat ki.

A véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából garanciális elem, hogy az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét az eredeti állapot helyreállíthatóságának a meghagyásával kell végrehajtani, tekintettel arra, hogy utóbb az eljárás további menetében a kényszerintézkedés megszüntetésével vagy megszűnésével, vagy éppen annak érdemi lezárásakor, ha az intézkedés elrendelésre nem kerül sor, az elektronikus adat helyreállítható legyen. Az adattartalom visszaállítására, illetve a hozzáférés újbóli biztosítására vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatt is szabható ki rendbírság a szolgáltatóval szemben. További garanciális elem, hogy az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének teljesítésére kötelezett a bíróság megnevezésével és a határozat számának a megjelölésével tájékoztatja a felhasználókat a tartalom eltávolításának vagy a tartalomhoz hozzáférés megakadályozásának a jogalapjáról.

Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről szóló döntés ellen jogorvoslatnak van helye a Be. jogorvoslati rendszere szerint. Mind a tárhelyszolgáltató, illetve hírközlési szolgáltató, mint a kötelezett, mind az elektronikus adattal rendelkezni jogosult a büntetőeljárásban egyéb érdekelt, aki, illetve amely a határozattal szemben jogorvoslattal élhet. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a vádemelésig a nyomozási bíró, azt követően a büntetőügyben eljáró bíróság rendelheti el. A nyomozási bíró határozata ellen fellebbezés jelenthető be (Be. 215. §), amelyet az illetékes törvényszék bírál el. A Javaslat szerint a kényszerintézkedés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. Ha az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult ismeretlen (nem azonosítható pontosan), az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele elrendeléséről szóló határozat hirdetményi kézbesítés útján történő közlésétől számított nyolc napon belül jelenthet be fellebbezést. A bíróság előtti szakaszban az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele elrendeléséről szóló végzéssel szemben - mint nem ügydöntő határozat ellen (Be. 347. §) - nem halasztó hatályú fellebbezésnek van helye.

Az elektronikus adat eltávolítása és a számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés együttesen is elrendelhető, ha az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételén túl az elektronikus adatnak, mint bizonyítási eszköznek az adott formában való megőrzése szükséges.

a 106. §-hoz

Az elektronikus adat ideiglenes és végleges hozzáférhetetlenné tétele esetén a bíróság a kötelezettség megszegése esetére a tárhelyszolgáltatóval és az elektronikus hírközlési szolgáltatóval szemben az általános szabályokhoz képest magasabb összegű rendbírság kiszabására lesz jogosult. A Javaslat ezt az általános szabálytól történő eltérés lehetőségét jeleníti meg ezzel a kiegészítéssel.

a 107. §-hoz

A Javaslat az új Btk. katona fogalmát meghatározó rendelkezésére történő utalással módosítja a Be.-nek a katona elővezetésére vonatkozó szabályát.

a 108. §-hoz

A Javaslat az új Btk.-nak a közokirat-hamisítás bűncselekményének törvényi tényállását meghatározó rendelkezésének megjelölésére történő utalással módosítja a Be.-nek a kizárólag e bűncselekménnyel kapcsolatos nyomozás megindításának akadályát meghatározó szabályát.

a 109. §-hoz

A Javaslat az új Btk. büntethetőséget kizáró okokat meghatározó, megfelelő rendelkezéseinek megjelölésére történő utalással módosítja a Be.-nek a feljelentés elutasítására vonatkozó egyes szabályait.

Emellett a Javaslat a Be. módosításával kizárja a feljelentés elutasításának lehetőségét abban az esetben is, ha az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele elrendelésének lehet helye, kivéve, ha az erre irányuló eljárás lefolytatásához a bizonyítékok rendelkezésre állnak.

a 110 . §-hoz

A Javaslat az új Btk. kábítószer birtoklásával kapcsolatos büntethetőséget megszüntető okot meghatározó rendelkezésének megjelölésére történő utalással módosítja a Be.-nek a gyanúsított kihallgatására vonatkozó megfelelő szabályát.

a 111 . §-hoz

A Javaslat az új Btk. gyermekkorral, mint a büntethetőséget kizáró egyik okkal kapcsolatos rendelkezésének megjelölésére történő utalással módosítja a Be.-nek a nyomozás megszüntetésre vonatkozó, megfelelő szabályát.

a 112 . §-hoz

A Javaslat az új Btk. megrovással kapcsolatos rendelkezésének megjelölésére történő utalással módosítja a Be.-nek a megszüntetett nyomozás folytatásának elrendelésére vonatkozó szabályát.

a 113 . §-hoz

A Javaslat az új Btk. tényállásainak megfelelően módosítja a titkos adatszerzés Be.-beli szabályait.

a 114. §-hoz

Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele bevezetése miatt szükséges a Be. 215. §-ának módosítása, indokolt ugyanis - kiemelkedően a gyermek-pornográf adattartalom esetén -, hogy a rendelkezés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtandó legyen.

a 115. §-hoz

A Javaslat az új Btk. kábítószer birtoklásának bűncselekményét meghatározó, megfelelő rendelkezésének megjelölésére történő utalással módosítja a Be.-nek az e bűncselekménnyel kapcsolatos vádirat tartalmára vonatkozó szabályát.

a 116. §-hoz

1. A Javaslat az egyes fejezetek új Btk. szerinti megnevezésének megfelelően módosítja a Be.-nek azon rendelkezését, amely meghatározza, hegy mely bűncselekmények esetében lehet helye közvetítői eljárásnak.

2. A Javaslat az új Btk.-nak a tevékeny megbánással kapcsolatos rendelkezésének megjelölésére történő utalással módosítja a Be.-nek a közvetítői eljárásra utalás feltételeit meghatározó és a közvetítői eljárás megszüntetésére vonatkozó szabályát.

a 117-119. §-hoz

A Javaslat az új Btk. kábítószer birtoklásával kapcsolatos büntethetőséget megszüntető okot meghatározó rendelkezésének megjelölésére történő utalással módosítja a Be. egyes szabályait.

a 120 . §-hoz

A Javaslat az egyes fejezetek új Btk. szerinti megnevezésének megfelelően módosítja a Be.-nek a zártcélú távközlő hálózat útján kihallgatás feltételeit meghatározó rendelkezését.

a 121 . §-hoz

A Javaslat az ítélet és az ügydöntő végzés rendelkező részének tartalmi elemei között - részben az új Btk. rendelkezéseire figyelemmel - kiemelten tünteti fel a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontjának megjelölését, illetve felfüggesztett szabadságvesztés büntetés vonatkozásában a próbaidő esetleges meghosszabbodását.

a 122 . §-hoz

A Javaslat az új Btk. kábítószer birtoklásával kapcsolatos büntethetőséget megszüntető okot meghatározó rendelkezésének megjelölésére történő utalással módosítja a Be. egyes szabályait.

a 123 . §-hoz

1. A Javaslat az új Btk. megfelelő rendelkezéseinek megjelölésére történő utalással módosítja a Be.-nek az eljárás bíróság általi, a megindításhoz szükséges feljelentés hiányában történő felfüggesztésére vonatkozó szabályát.

2. A Javaslat az új Btk. kábítószer birtoklásával kapcsolatos büntethetőséget megszüntető okot meghatározó rendelkezésének megjelölésére történő utalással módosítja a Be.-nek az eljárás bíróság általi felfüggesztésére vonatkozó szabályát.

3. A Javaslat a bűncselekmény új Btk. szerinti megnevezésének és a törvényi tényállásokat meghatározó rendelkezések megjelölésének megfelelően módosítja a Be.-nek a tartási kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban az eljárás bíróság általi felfüggesztésére vonatkozó szabályát.

a 124. §-hoz

1. A Javaslat az új Btk. megrovással kapcsolatos rendelkezésének megjelölésére történő utalással módosítja a Be.-nek az eljárás bíróság általi, a tárgyalás előkészítése során történő megszüntetésére vonatkozó szabályát.

2. A Javaslat az új Btk.-nak a tevékeny megbánással kapcsolatos, megfelelő rendelkezésének megjelölésére történő utalással módosítja a Be.-nek az eljárás bíróság általi, a tárgyalás előkészítése során történő megszüntetésére vonatkozó szabályát.

a 125-126. §-hoz

A Javaslat az új Btk. megrovással kapcsolatos rendelkezésének megjelölésére történő utalással módosítja a Be.-nek a megrovás foganatosítására, illetve a tárgyalás előkészítése során rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségre vonatkozó szabályát.

a 127 . §-hoz

A Javaslat kiegészíti a jóvátételi munkával azon, az eljárás befejezését jelentő esetköröket, amikor a bíróságnak az előzetes letartóztatást, a lakhelyelhagyási tilalmat, a házi őrizetet, a távoltartást, illetőleg az ideiglenes kényszergyógykezelést meg kell szüntetnie, és nyomban intézkednie kell a vádlott szabadlábra helyezéséről.

a 128. §-hoz

Gyakorlati visszajelzések alapján, a közérdekű munka kijelölése folyamatának meggyorsítása érdekében indokolt, hogy az elítélt már a jogerős ítélet meghozatalakor nyilatkozzék arról, hogy a lakóhelyén vagy a tartózkodási helyén kéri kijelölni a közérdekű munka végzésére szolgáló munkahelyet, mert ez határozza meg az eljáró pártfogó felügyelői szolgálat illetékességét.

a 129. §-hoz

A Javaslat a jóvátételi munkával kiegészíti azoknak az intézkedéseknek a körét, amelyeket a bíróság a bűnösséget megállapító ítéletében alkalmaz.

a 130. §-hoz

A Javaslat pontosítja a Be. 331. § (4) bekezdését, és a felmentés alapját képező okok közül törli a büntethetőséget megszüntető okot, tekintettel arra, hogy a felmentés alapját csak büntethetőséget kizáró ok képezheti, büntethetőséget megszüntető ok esetén az eljárást meg kell szüntetni. Kibővíti továbbá a felmentés esetén alkalmazható intézkedések körét - az új Btk. rendelkezéseire figyelemmel -az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételével.

a 131. §-hoz

A Javaslat az új Btk.-nak a tevékeny megbánással és a büntethetőséget megszüntető egyéb okkal kapcsolatos, megfelelő rendelkezésének megjelölésére történő utalással módosítja a Be.-nek az eljárás bíróság általi, a tárgyalás során történő megszüntetésére vonatkozó szabályát.

a 132 . §-hoz

A Javaslat a Be. módosításával a bíróság számára lehetővé teszi egyes eljárás megszüntetési okok esetén az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének elrendelését és azt is, hogy az eljárás megszüntetését követően bekövetkező, meghatározott ok esetében a korábbi ügydöntő határozat elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét kimondó rendelkezését hatályában fenntartsa.

a 133 . §-hoz

A Javaslat - az új Btk. rendelkezéseire figyelemmel - módosítja a súlyosítási tilalom rendelkezéseit [a részben felfüggesztett szabadságvesztésre vonatkozó szabályokat mellőzi, illetve az elzárást nevesíti a Be. 354. § (4) bekezdés b) pontjában].

A Javaslat továbbá a másodfokú bíróság számára lehetővé teszi, hogy ha az első fokú bíróság az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről a törvényi kötelezettség ellenére nem rendelkezett és a tényállás a döntéshez szükséges adatokat tartalmazza, erről rendelkezzen akkor is, ha a terhelt terhére nem jelentettek be fellebbezést.

a 134-137. §-hoz

A Javaslat az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedésre tekintettel módosítja Be. egyes szabályait.

a 138-139. §-hoz

A Javaslat az új Btk.-nak a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztése kizártságának eseteivel kapcsolatos rendelkezésének megjelölésére történő utalással módosítja a Be.-nek a megfelelő felülvizsgálati okra vonatkozó szabályát, illetve a felülvizsgálati eljárás során hozható, a megtámadott határozatot megváltoztató határozatra vonatkozó, megfelelő szabályát.

a 140. §-hoz

A Javaslat az új Btk.-nak a fiatalkorú fogalmát meghatározó rendelkezésére történő utalással módosítja a Be.-nek a fiatalkorúak elleni büntetőeljárás során alkalmazható rendelkezéseit meghatározó szabályát.

a 141-142. §-hoz

A Javaslat - figyelemmel arra, hogy az új Btk. a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét be nem töltött fiatalkorúval szemben csak intézkedés alkalmazását teszi lehetővé - kiegészíti a fiatalkorúak előzetes letartóztatására vonatkozó szabályokat.

a 143 . §-hoz

A Javaslat az új Btk.-ra tekintettel módosítja a Be. 459. §-át.

a 144. §-hoz

A Javaslat az új Btk. katona fogalmát meghatározó rendelkezésére történő utalással és a katonai bűncselekmények fejezete megjelölésének megfelelően módosítja a Be.-nek a katonai büntetőeljárás hatályára vonatkozó szabályát.

a 145. §-hoz

A Javaslat a Be. 16. §-ának módosítására tekintettel módosítja a 16. § (1) bekezdés egyes pontjaira történő utalást.

a 146. §-hoz

A Javaslat mellőzi a Be. 474. § (4) bekezdésében a szövetséges fegyveres erők vonatkozásában a Btk.-ra való utalást, tekintettel arra, hogy a szövetséges fegyveres erők meghatározásában a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény az irányadó.

a 147 . §-hoz

A Javaslat az új Btk.-nak a katonák esetében érvényesülő büntethetőséget megszüntető okot meghatározó rendelkezésére történő utalással módosítja a Be.-nek a feljelentés katonai büntetőeljárásban történő elutasítására vonatkozó szabályát.

a 148. §-hoz

A Javaslat az új Btk.-nak a katonák esetében érvényesülő büntethetőséget megszüntető okot meghatározó rendelkezésére történő utalással módosítja a Be.-nek az eljárás katonai büntetőeljárásban történő megszüntetésére vonatkozó szabályát.

a 149. §-hoz

A Javaslat az új Btk.-nak az elkövető halálával és a kegyelemmel, mint a büntethetőséget megszüntető okokkal kapcsolatos rendelkezésének megjelölésére történő utalással módosítja a Be.-nek a bűnügyi költség magánvádas eljárásban történő viselésére vonatkozó szabályát.

a 150 . §-hoz

A Javaslat az új Btk.-nak a büntetés enyhítésével kapcsolatos, megfelelő rendelkezésének megjelölésére történő utalással módosítja a Be.-nek a büntetés tárgyalásról lemondás esetén történő kiszabására vonatkozó szabályát.

a 151 . §-hoz

A Javaslat a (hatályos és új) Btk. bűnszervezet fogalmát meghatározó és a büntetésnek a tárgyalásról lemondás esetén történő kiszabására vonatkozó rendelkezéseire történő utalással módosítja a Be.-nek a büntetés tárgyalásról lemondás esetén együttműködő terhelttel szemben történő kiszabására vonatkozó szabályát.

a 152-153 . §-hoz

A Javaslat módosítja a tárgyalás mellőzésével kiszabható büntetések, illetve intézkedések körét, az új Btk. rendelkezéseivel összhangban lehetővé teszi sportrendezvények látogatásától való eltiltás büntetés kiszabását, illetve jóvátételi munka és elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedés alkalmazását a tárgyalás mellőzésével folytatott eljárásban.

a 154. §-hoz

A Javaslat a nemzetközi jogon alapuló mentesség eljárási szabályait kiegészíti a jelenleg a Btk.-ban szereplő rendelkezésekkel, tekintettel arra, hogy azt az új Btk. nem tartalmazza.

a 155. §-hoz

A Javaslat a bűncselekmények, illetve az egyes fejezetek új Btk. szerinti megnevezésének és a törvényi tényállásokat meghatározó rendelkezések megjelölésének megfelelően módosítja a Be.-nek a kiemelt jelentőségű ügyek körét megállapító szabályát.

a 156. §-hoz

A Be. egy új XXVIII/B. fejezettel egészül ki, amely a vagyon-visszaszerzési eljárást szabályozza azzal, hogy a fejezet az általános szabályokhoz képest a különös szabályokat állapítja meg.

A vagyon-visszaszerzési eljárást nyomozó hatóságként a rendőrség vagyon-visszaszerzési hatósága folytatja le. Általános szabályként fogalmazza meg a Javaslat, hogy a vagyon-visszaszerzési hatóságnak az ügyész, illetve a nyomozó hatóság csak olyan adatot adhat át, amely eljárása lefolytatásához szükséges. A Javaslat ezzel is egyértelművé teszi, hogy a vagyon-visszaszerzési eljárás a nyomozáshoz képest kisegítő jellegű, a vagyon-visszaszerzési hatóság a nyomozás során beszerzett adatokból csak azokat ismerheti meg, amelyek az elkobzás vagy vagyonelkobzás alá eső dolog, vagyon felderítéséhez és biztosításához szükséges.

A Be. 554/P. §-a a fejezet általános rendelkezéseit tartalmazza, míg az 554/Q. § szól a nyomozás mellett, azzal párhuzamosan folytatható vagyon-visszaszerzési eljárásról. Az 554/R. § pedig a bíróság ügydöntő határozatában jogerősen alkalmazott elkobzás, vagyonelkobzás alá eső dolog vagy vagyon visszaszerzése érdekében folytatható nyomozásról rendelkezik.

A vagyon-visszaszerzési eljárás hivatalból nem indítható, csak az ügyész, illetve a nyomozó hatóság megkeresésére folytatható le, természetszerűleg csak akkor, ha arra az adott szerv igényt tart. Amennyiben a büntetőjogi felelősséget vizsgáló nyomozó hatóság a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV), úgy a vagyon-visszaszerzési eljárás lefolytatása érdekében, a NAV erre vonatkozó megkeresését követően a két nyomozó hatóság vezetőjének közös nyomozócsoport létrehozásában állapodhat meg.

A vagyon-visszaszerzési eljárás nem független a büntetőjogi felelősség kérdésében folytatott nyomozástól, hanem ahhoz kapcsolódik. Miután a büntetőeljárás fő kérdése továbbra is a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítása, a vagyon-visszaszerzési hatóság által végzett bármilyen eljárási cselekmény csak az ügyész előzetes tájékoztatásával végezhető azzal, hogy őrizetbe vételt nem rendelhet el, és gyanúsítottat nem hallgathat ki, de annak kihallgatásán jelen lehet és kérdést tehet fel.

Figyelemmel arra, hogy a többi személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés alkalmazásának előfeltétele az őrizetbe vétel, így szükségtelen az alkalmazásuk tiltására vonatkozóan rendelkezni.

A vagyon-visszaszerzési hatóság eljárását azzal fejezi be, hogy az eljárása során keletkezett iratokat a nyomozó hatóságnak küldi meg a büntetőjogi felelősség tárgyában folytatott nyomozás irataihoz csatolás érdekében. Ennek időbeli korlátja a nyomozást befejező iratismertetés, hiszen a terheltnek minden, a vádemelés alapjául szolgáló irat megismerését lehetővé kell tenni.

A tervezett szabályozás különbséget tesz aszerint, hogy az eljárás mely szakaszában kerül elő az elkobzás és a vagyonelkobzás alá eső dolog. A Javaslat egyrészt rendelkezik arról az esetről, amikor a bíróság ügydöntő határozatában ugyan rendelkezett az elkobzásról, illetve a vagyonelkobzásról, az azonban eredményre nem vezetett. Ilyen eset fordulhat elő pl. elkobzás esetében akkor, amikor az érdekelt őrizetében hagyott dolog kikerül az érdekelt őrizetéből és nem található meg. Vagyonelkobzás esetében ez az eset áll fenn például akkor, amikor a vagyonelkobzás alá eső vagyon nem lelhető fel, és a bíróság pénzösszegben rendeli el ezt az intézkedést. A Javaslat szerint ez esetben a bírósági végrehajtó a végrehajtási eljárás eredménytelensége esetén, a végrehajtás szüneteléséről készült jegyzőkönyvet megküldi az ügyésznek, aki elrendeli a vagyon-visszaszerzési eljárást. Figyelemmel arra, hogy ez esetben már egy jogerős döntést követő eljárásról van szó, így kifejezetten indokolt, hogy az eljárást az ügyész indítsa meg.

A bíróság ügydöntő határozatának jogerőre emelkedését követően folytatott vagyon-visszaszerzési eljárásban az őrizetbe vétel elrendelésén, valamint a terhelt kihallgatásán túl titkos adatszerzés sem végezhető, erről azonban kifejezetten rendelkezni nem szükséges, hiszen a Be. e jogintézményekre vonatkozó szabályainak alkalmazása a feltételek fennállásának hiányában fogalmilag kizárt.

Amennyiben ezen eljárás során előkerül a szóban forgó dolog vagy vagyon, úgy azt le kell foglalni, illetve annak zár alá vételét kell elrendelni. A vagyon-visszaszerzési hatóság, illetve az ügyész a lefoglalás, illetve a zár alá vétel megszüntetését követően a vagyonelkobzás alá eső dolgot vagy vagyont a bírósági végrehajtónak adja át, amely intézkedéssel lezárul az eljárás.

Amennyiben az eljárás során nem lelhető fel az elkobzás vagy a vagyonelkobzás alá eső dolog, illetve vagyon, úgy az ügyész, illetve a vagyon-visszaszerzési hatóság azt határozattal megszünteti, amely döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

A Javaslat végső határidőt szab a bíróság ügydöntő határozatának jogerőre emelkedését követően egyrészt a vagyon-visszaszerzési eljárás elrendelésére, másrészt az elkobzás vagy vagyonelkobzás alá eső vagyon vagy dolog felkutatása érdekében folytatható eljárás lefolytatására. A vagyon-visszaszerzési eljárás az elkövetett bűncselekmény büntetési tétele felső határának megfelelő idő elteltével nem rendelhető el. Ha a büntetési tétel felső határa kevesebb, mint öt év, a vagyon-visszaszerzési eljárás a bíróság ügydöntő határozatának jogerőre emelkedését követő öt év elteltével nem rendelhető el. Életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén a vagyon-visszaszerzési eljárás megindításának nincs időbeli korlátja. A vagyon-visszaszerzési eljárás az elrendelésétől számított két évig terjedhet.

A bíróság ügydöntő határozatának jogerőre emelkedését követően folytatott vagyon-visszaszerzési eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

a 157. §-hoz

A Javaslat a (hatályos és új) Btk.-nak a szabadságvesztés végrehajtási fokozatait megállapító és a szabadságvesztés kiszabásakor egyel enyhébb vagy szigorúbb fokozat meghatározását lehetővé tevő rendelkezéseire történő utalással módosítja a Be.-nek a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának utólagos megállapítására vonatkozó szabályát.

a 158. §-hoz

A Javaslat a (hatályos és új) Btk.-nak a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja elhalasztását meghatározó rendelkezéseire történő utalással módosítja a Be.-nek életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztására vonatkozó szabályát.

a 159. §-hoz

A Javaslat a (hatályos és új) Btk.-nak a visszaeső pártfogó felügyelet alatt állását kimondó, illetve a pártfogó felügyelet esetén előírható külön magatartási szabályokkal kapcsolatos rendelkezéseire történő utalással módosítja a Be.-nek a pártfogó felügyelet utólagos elrendelésére vonatkozó szabályait.

a 160 . §-hoz

A Javaslat a (hatályos és új) Btk.-nak a próbaidő meghosszabbításáról vagy a próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezéséről szóló rendelkezéseire történő utalással módosítja a Be.-nek a próbára bocsátás esetén történő eljárásra vonatkozó szabályait.

a 161 . §-hoz

A Javaslat rendelkezik a jóvátételi munkával kapcsolatos különleges eljárásról. Erre akkor kerülhet sor, ha az elítélt a jóvátételi munka elvégzését nem igazolta vagy a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegte. Ebben az esetben az alapügyben eljárt bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára tárgyaláson, ítélettel határoz a jóvátételi munka végzését előíró rendelkezés hatályon kívül helyezéséről és büntetést szab ki, fiatalkorúval szemben javítóintézeti nevelést is elrendelhet. A Javaslat a bíróság határozata elleni fellebbezésre az ügydöntő határozat elleni jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseket rendeli alkalmazni.

a 162 . §-hoz

A Javaslat a Be. módosításával kiegészíti az elkobzásra, a vagyonelkobzásra, és a lefoglalt dologról történő rendelkezésre irányuló különleges eljárást az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről való rendelkezés lehetőségével.

a 163 . §-hoz

A Javaslat módosítja a Be.-nek az utólagos elkobzásra, mint különleges eljárásra vonatkozó szabályait azzal, hogy eljárási okként határozza meg azt is, amikor a jogerős bírósági ügydöntő határozat nem a törvénynek megfelelően rendelkezett az elkobzásról vagy a vagyonelkobzásról, valamint arról, amikor a vagyon-visszaszerzési eljárás eredményeként az elkobzást, illetve a vagyonelkobzást nem azzal a személlyel szemben kell a Btk. 74. § (2) vagy (3) bekezdése alapján elrendelni, akivel szemben az elkobzást vagy a vagyonelkobzást elrendelték. A Javaslat emellett kiegészíti az utólagos elkobzásra irányuló különleges eljárást az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről való rendelkezés lehetőségével is.

A Javaslat elhagyja a "tárgyalás alapján" szövegrészt, mivel a tárgyalás mellőzése jogintézménye esetén is lehetőség van ezen intézkedések alkalmazására.

a 164. §-hoz

A Javaslat az új Btk. felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását kötelezővé tevő, megfelelő rendelkezéseire történő utalással módosítja a Be.-nek a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának utólagos elrendelésére vonatkozó szabályait.

a 165. §-hoz

A Javaslat - az új Btk. rendelkezéseire figyelemmel - az összbüntetési eljárás vonatkozásában módosítja a Be. összbüntetésbe foglalásra vonatkozó rendelkezéseit.

a 166. §-hoz

A Javaslat az új Btk.-nak a házi őrizet kiszabott szabadságvesztésbe, elzárásba, közérdekű munkába és pénzbüntetésbe történő beszámítását meghatározó rendelkezésére történő utalással módosítja a Be.-nek e beszámítással kapcsolatos rendelkezés különleges eljárásban történő felülvizsgálatára vonatkozó szabályait.

a 167 . §-hoz

A Javaslat az új Btk.-nak a törvényi mentesítést és az előzetes bírósági mentesítést meghatározó, megfelelő rendelkezéseire történő utalással módosítja a Be.-nek a bírósági mentesítésre vonatkozó szabályait.

a 168-169. §-hoz

Az új Btk. új büntetési nemként bevezeti az elzárást és a sportrendezvények látogatásától való eltiltást, továbbá a kitiltást is büntetésként határozza meg, új intézkedésként pedig bevezeti a jóvátételi munka jogintézményét. Erre figyelemmel a Javaslat módosítja a kártalanítás szabályait.

a 170. §-hoz

A Javaslat módosítja a szabadságvesztés büntetés végrehajtása halasztásának feltételeit. Nem egy esetben a két évet kevéssel meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt terhelt, aki a büntetésének jelentős részét előzetes letartóztatásban kitöltötte, indokolatlanul esik el a halasztás lehetőségétől, ezért a Javaslat a halasztás feltételét nem a kiszabott büntetés tartamához, hanem a még hátralévő büntetés hosszához igazítja.

Nem teszi kötelezővé a Javaslat a halasztás engedélyezéséhez az állapotos nők esetében a terhesség bizonyítására igazságügyi orvos-szakértői vélemény beszerzését, tekintettel arra, hogy a halasztásnak ez a feltétele nem tartozik a szakértői bizonyítás körébe.

a 171 . §-hoz

1. A végrehajtás során a bíróság feladatait tartalmazó rendelkezések közé a Javaslat - az új Btk. rendelkezéseire figyelemmel - bevezeti az elzárás végrehajtásának elhalasztására vonatkozó szabályokat. Az elzárás végrehajtása halasztásának szabályait a szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztására vonatkozó szabályokhoz hasonlóan állapítja meg. A Javaslat is rendelkezik arról az esetről, amikor az elzárás végrehajtásának elhalasztása iránti kérelem olyan időben érkezik meg, hogy annak elintézésére már nincs lehetőség. A törvény ebben az esetben szabályozza azt, hogy a tanács elnöke a kérelem elbírálását mellőzi, ha pedig az elzárás végrehajtását már megkezdték, a kérelmet továbbítja a büntetés-végrehajtási intézetnek, hogy az szükség esetén intézkedjék a kérelemnek a félbeszakítás iránti kérelemként történő elintézéséről.

2. A végrehajtás során a bíróság feladatait tartalmazó rendelkezések közé a Javaslat - a (hatályos és új) Btk. rendelkezéseire figyelemmel - bevezeti a közérdekű munka végrehajtásának elhalasztására vonatkozó szabályokat is. A közérdekű munka végrehajtása halasztásának szabályait a szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztására vonatkozó szabályokhoz hasonlóan állapítja meg. A Javaslat is rendelkezik arról az esetről, amikor a közérdekű munka végrehajtásának elhalasztása iránti kérelem olyan időben érkezik meg, hogy annak elintézésére már nincs lehetőség. A törvény ebben az esetben szabályozza azt, hogy a tanács elnöke a kérelem elbírálását mellőzi, ha pedig a közérdekű munka végrehajtását már megkezdték, a kérelmet továbbítja a büntetés-végrehajtási bírónak, hogy az szükség esetén intézkedjék a kérelemnek a félbeszakítás iránti kérelemként történő elintézéséről.

a 172. §-hoz

A Javaslat - a (hatályos és új) Btk. rendelkezéseire, illetve a Be.-nek a bíróság és az ügyész feladatai a végrehajtás során a bíróság feladatait tartalmazó rendelkezések módosítására figyelemmel -a halasztás és a részletfizetés engedélyezésének eljárási szabályait módosítja, és jogorvoslatot biztosít az elzárás és a közérdekű munka elhalasztása tárgyában hozott határozatok ellen is.

a 173. §-hoz

A Javaslat a Be. módosításával megteremti az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtásának lehetőségét. A Javaslat az eljárást - tekintve, hogy ez a jogintézmény az érdemi határozat végrehajtásához kapcsolódik - , a Be. XXX. Fejezetében helyezi el. Az elrendelésről az érdemi határozat jogerőre emelkedésekor nyomban dönteni kell, ha kényszerintézkedésként is az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét rendelte el a bíróság, és a hozzáférés megakadályozása továbbra is indokolt, annak érdekében, hogy a védelem a jogsértő adattartalommal szemben folyamatos legyen. Ennek elrendeléséről az a bíróság rendelkezik, amely előtt az érdemi határozat jogerőre emelkedett.

Az érdemi határozat jogerőre emelkedését követően a hozzáférhetetlenné tétel elrendelésére a Javaslat minden bűncselekmény esetén lehetőséget biztosít, mivel erre akkor kerülhet sor, ha a bíróság jogerős határozatával már megállapította a bűncselekmény elkövetését, és az állami büntetőigény érvényesítése érdekében a jogsértő adattartalom eltávolítása szükséges. Ez esetben már nem tehető különbség a véleménynyilvánítás szabadsága korlátozására figyelemmel a szükségesség-arányosság szempontjából aszerint, hogy milyen bűncselekmény útján valósult meg a jogsértés, a bíróság által megállapított jogsértő adattartalom eltávolítása a büntető igény érvényesítéséhez tartozik. A rendelkezés garanciális elemként megtartja a végrehajtás fokozatosságát, mint az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel esetében, de ebben a szakaszban már meg kell kísérelni a végrehajtást a tárhelyszolgáltató bírságolása révén kikényszeríteni, és csak ennek eredménytelensége esetén van helye az elrendelésnek.

A Javaslat a határozattal szemben - az adat felett rendelkezni jogosult részére is - jogorvoslati lehetőséget biztosít.

A végleges hozzáférhetetlenné tétel végrehajtásának rendje megegyezik a Javaslat ideiglenes blokkoláséval, és a kötelezettség elmulasztása esetén helye van rendbírság kiszabásának is..

a 174. §-hoz

A Javaslat - az új Btk. rendelkezéseire figyelemmel - a jóvátételi munka vonatkozásában is lehetővé teszi a kegyelem iránti előterjesztést.

a 175. §-hoz

A Javaslat a (hatályos és új) Btk.-nak a megrovás, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka, a javítóintézeti nevelés és hozzátartozó fogalmát meghatározó rendelkezéseire történő utalással módosítja a Be. egyes értelmező rendelkezéseit.

a 176.§-hoz

Az Országgyűlési Őrség 2013. január 1-jével kezdi meg működését. Figyelemmel arra, hogy az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 127. § (1) bekezdése értelmében fegyveres szerv, 128. § (1) bekezdése szerint személyi állományának egy része a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben meghatározott hivatásos állományú, valamint arra is, hogy a hatályos Btk. 122. § (1) bekezdésének 2013. január 1-jei módosítása értelmében (továbbá az új Btk. Javaslat szerinti módosítása alapján) az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja katona, így szükséges megteremteni azon katonai vétségek esetében a parancsnoki nyomozás lehetőségét, amely a Be. 474. § (2) bekezdés b) pontja, (3)-(4) bekezdése értelmében nem tartozik a katonai ügyész hatáskörébe.

a 177 . §-hoz

Tekintettel arra, hogy a Be. titkos adatszerzésre vonatkozó rendelkezései az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősülnek, a Javaslat egy új §-t (sarkalatossági záradék) illeszt a Be.-be.

a 178. §-hoz

A 2011/93/EU irányelv 25. cikke a gyermekpornográfiát tartalmazó vagy azt terjesztő weboldalak elleni intézkedéseket tartalmazza, ez egyebek mellett a Be. módosítását igényli, ennek a Javaslat 106., 163. és 174. §-a tesz eleget. A büntető anyagi jogi rendelkezéseket az új Btk. 77. §-a vezeti be.

a 179. §-hoz

A lefoglalás, illetve a bűnjelkezelés szabályozása az utóbbi években jelentősen megnehezedett, bonyolulttá vált, részben azért, mert a Be. 151. § (2) bekezdése helyébe lépett az a rendelkezés, amely a lefoglalást kiterjeszti a nyomozó hatóság által saját segédanyagainak és eszközeinek a felhasználásával létrehozott dolgokra, azokra a dolgokra, amelyeket valamely tárgyról vagy tárgyból úgy különítenek el, hogy értéke nincs és önmagában hasznavehetetlen, és azokat a dolgokra is, amelyek gazdátlannak tekintendők.

A Javaslat ezért a BH2008.296 számú eseti döntésben kifejtettekkel összhangban visszatér a 2009. évi LXXXIII. törvény által bevezetett módosítást megelőző szabályhoz, amely szerint a nyomokat és az anyagmaradványokat az eljárás során nem kell lefoglalni.

a 180. §-hoz

A Jszbt. 2. §-ának módosítása azon nemzetközi ajánlás miatt vált indokolttá, amelynek értelmében nem állhat fenn az a követelmény, hogy csak akkor alkalmazhatók intézkedések a jogi személlyel szemben, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte. Tekintettel arra, hogy a jogi személy felelősségének megállapításához a jogi személyt logikailag valamilyen módon kapcsolni kell a bűncselekményhez. Ez a kapcsolódási pont eddig kizárólag a jogi személy érdeke volt, ami nyilvánvalóan valamilyen előnyt jelent számára.

A fent említett nemzetközi ajánlások azonban megjegyzik, hogy vannak olyan bűncselekmények (pl. a terrorizmus finanszírozása), amelyek a jogi személy számára nem járnak előnnyel. Erre tekintettel a jogalkotó az előnyszerzéssel kapcsolatos rendelkezések fenntartása mellett egy új logikai kapcsot illeszt a törvénybe, ez pedig a jogi személy felhasználásával történő elkövetés. A terrorizmus finanszírozása kapcsán pl. elképzelhető, hogy a jogi személyt arra használja fel az elkövető, hogy az anyagi eszközöket rajta keresztül gyűjtse, szolgáltassa, stb. Ez remélhetőleg megoldja a nemzetközi szervek által többször jelzett problémát.

a 181 . §-hoz

A nemzetközi vizsgálatok által jelzett másik nagy probléma az a törvényi feltétel, amely szerint ahhoz, hogy a jogi személy büntetőjogi felelőssége megállapítható legyen, meg kell állapítani a természetes személy elkövető (vezető tisztségviselő, képviseletre feljogosított tag, stb.) büntetőjogi felelősségét. Ez utóbbi azonban nem állapítható meg minden esetben.

A probléma megoldása érdekében a jogalkotó lényegesen kitágítja azon esetek körét, amikor a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának akkor is helye lehet, ha a bűncselekményt elkövető természetes személy büntetőjogi felelőssége nem állapítható meg, bár az hogy bűncselekmény történt, egyértelmű.

Ezen esetek a következők:

a) az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ezért a nyomozó hatóság vagy az ügyész a nyomozást felfüggesztette,

b) az ügyész a nyomozást azért szüntette meg, mert nem a gyanúsított követte el a bűncselekményt, vagy a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el,

c) a bíróság a felmentő ítéletében megállapította, hogy nem a vádlott követte el a bűncselekményt, vagy az eljárás adatai alapján nem volt megállapítható, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el,

d) az elkövető a halála, kóros elmeállapota, tevékeny megbánása, illetve kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, vagy

e) az elkövető ismeretlen helyen tartózkodása, illetve tartós, súlyos betegsége vagy a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt vele szemben az eljárást felfüggesztették. Mindegyik fent felsorolt esetben az intézkedés alkalmazásának feltétele, hogy a jogi személy és a bűncselekmény között a két logikai kapocs közül (előny vagy a jogi személy felhasználásával történő elkövetés) az egyik fennálljon.

a 182. §-hoz

A Jszbt. 10. § (1) bekezdésének módosítását az tette szükségessé, hogy a tervezet új eljárási szabályokat vezet be a nyomozás megszüntetés és felfüggesztése esetén, lehetővé téve ezek kapcsán is a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását.

a 183. §-hoz

E módosítást az teszi szükségessé, hogy bővült azon esetek köre, amikor a természetes személy büntetőjogi felelőssége nem állapítható meg (pl. a Jszbt. módosítani tervezett 3. § (2) bekezdésében foglalt büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok áll fenn, stb.), ám a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának helye lehet.

Az ennek megfelelő új szabályokat ezért meg kell jeleníteni az eljárás megszüntetése esetén a tárgyalás előkészítése során, az elsőfokú, másodfokú és harmadfokú bírósági eljárásban, a perújítás, a felülvizsgálat és a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat esetében is. A jogalkotó célja az volt, hogy az eljárás e felsorolt szakaszaiban is érvényesüljenek a módosítani tervezett 3. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések.

a 184. §-hoz

A jogalkotó egy új 16/A. §-sal egészíti ki a törvényi szabályozást. Az új rendelkezés lényege, hogy a bíróság az ügyész indítványára a tárgyalás előkészítése vagy a tárgyalás megkezdése után is alkalmazhat a jogi személlyel szemben intézkedést, ha az eljárást az elkövető ismeretlen helyen tartózkodása, illetve tartós, súlyos betegsége vagy a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt felfüggesztették fel.

a 185-190. §-hoz

E módosításokat az teszi szükségessé, hogy bővült azon esetek köre, amikor a természetes személy büntetőjogi felelőssége nem állapítható meg (pl. a Jszbt. módosítani tervezett 3. § (2) bekezdésében foglalt büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok áll fenn, stb.), ám a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának helye lehet.

Az ennek megfelelő új szabályokat ezért meg kell jeleníteni az eljárás megszüntetése esetén a tárgyalás előkészítése során, az elsőfokú, másodfokú és harmadfokú bírósági eljárásban, a perújítás, a felülvizsgálat és a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat esetében is. A jogalkotó célja az volt, hogy az eljárás e felsorolt szakaszaiban is érvényesüljenek a Jszbt. módosítani tervezett 3. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések.

a 191 . §-hoz

Azokra az esetekre vonatkozóan, amikor a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, de az ügyész vagy a nyomozó hatóság a természetes személlyel szemben folytatott nyomozást a fent felsorolt okok valamelyike miatt felfüggesztette vagy megszüntette, a tervezet új eljárási szabályokat határoz meg. A jogalkotó a Be. különleges eljárásokkal kapcsolatban megfogalmazott szabályokhoz hasonló rendelkezéseket fogalmaz meg a nyomozás felfüggesztése, illetve megszüntetése esetére.

Ebben az esetben, ha a nyomozást az ügyész vagy a nyomozó hatóság a természetes személlyel szemben a Jszbt. tervezett 3. § (2) bekezdésében foglalt valamely ok miatt függeszti fel vagy szünteti meg, de a nyomozás során adat merült fel arra vonatkozóan, hogy a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyész indítványára az intézkedés alkalmazásáról a bíróság végzéssel dönt.

a 192 . §-hoz

1. A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet 7. § (4) bekezdése szerint az "illetőleg" kötőszó a jogszabály tervezetében nem alkalmazható. Erre tekintettel e § az itt felsorolt bekezdésekben az "illetőleg" szövegrész helybe az "illetve" kifejezést illeszti be.

2. A Jszbt. 5. § (3) bekezdésében az ítélet helyett a bíróság határozatára kell utalni, mivel a jogi személlyel szemben intézkedést - különös tekintettel a Javaslat szerinti módosításokra - nem csak ítéletben, hanem végzésben is alkalmazhat.

3. A Jszbt 7. §-ának (1) bekezdése és a 13. §-ának (1) bekezdése - figyelemmel arra, hogy a jelenleg hatályos törvény a jogi személlyel szembeni intézkedést különleges eljárásban nem teszi lehetővé - kötelező jelleggel rögzíti azt, hogy az intézkedésről a terhelt ellen folytatott eljárásban kell határozni, az intézkedés alkalmazását az ügyész a vádiratban indítványozza. A Javaslat 191. §-ára figyelemmel a hivatkozott, kógens rendelkezések módosítása indokolt azzal, hogy ezeket a szabályokat csak e törvény eltérő rendelkezése hiányában kell alkalmazni.

4. A 192. § (2) bekezdése a Jszbt. hatályukat vesztő rendelkezéseit sorolja fel. A tervezet elhagyja a 7. § (3) bekezdését. Erre azért van szükség, mert a (3) bekezdésben foglalt rendelkezést a (2) bekezdés tulajdonképpen már magába foglalja. Erre tekintettel ez a duplikáció értelmezési nehézségeket okoz, amelynek kiküszöbölése mindenképpen indokolt.

a 193 . §-hoz

Az új Btk. 29. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel, miszerint a közvetítői eljárást megelőzően is lehet jóvátételt teljesíteni, szükséges a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény kiegészítése.

a 194. §-hoz

A Bnytv. 4. § (2) bekezdését érintő módosítások indoka az, hogy az utóbbi időben elszaporodtak az olyan névváltoztatások, amikor a nagykorú kérelmező anyja is nevet változtat, amely változtatást át is vezetik a nagykorú gyermek születési anyakönyvi bejegyzésében és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában is, illetve kiadják az új okmányokat.

a 195-196. §-hoz

E §-ok az új Btk. 2013. július 1-jei hatályba lépéséhez kapcsolódó, ahhoz szükséges, valamint a jelenleg hatályos Btk.-hoz kapcsolódó pontosításokat tartalmazó módosító rendelkezéseket tartalmazzák.

A bűnügyi nyilvántartás rendszer, valamint a bűnügyi és biometrikus adatok nyilvántartása két különböző szerv kezelésében lévő, egymástól elkülönült nyilvántartás, adattartalmuk tekintetében azonban szorosan összefüggnek egymással. Egyes szervek, amelyek a bűnügyi nyilvántartási rendszer adatai tekintetében - akár közvetlen hozzáférés, akár adatigénylés útján - adatátvételre jogosultak, nem jogosultak megismerni a bűnügyi és biometrikus adatok nyilvántartásban kezelt adatokat. Példának okáért a nyomozó hatóság, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK) vagy a büntetés-végrehajtás szervezete számára feladatainak ellátása során nélkülözhetetlen információt jelent annak a ténynek az ismerete, hogy a terhelt vonatkozásában az ujj- és tenyérnyomat vagy DNS mintavétel eredményes volt-e, vagyis a szakértői nyilvántartó szerv rendelkezik-e érvényes mintával. Ezt az információt tartalmazzák a szakrendszeri azonosító kódok. Jelenleg azonban csak a mintavétel tényét tartalmazza a bűnügyi nyilvántartás. Mindezekre tekintettel szükséges a szakrendszeri azonosító kódoknak a bűnügyi nyilvántartások adattartalmába történő felvétele, amelyek pusztán a minta sikeres feldolgozásának tényéről tartalmaznak információt.

a 197 . §-hoz

A járművezetéstől eltiltást nem kizárólag az ítélet jogerejétől lehet számítani, hanem adott esetben a vezetői engedély visszavonásától, ez utóbbi esetkör azonban azt eredményezheti, hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv nem tudja pontosan meghatározni a járművezetéstől eltiltás leteltének napját, hiszen ezen információval az elsőfokú közlekedési hatóságként eljáró települési jegyző rendelkezik. Erre figyelemmel indokolt megjeleníteni az adatközlők között az ügyben eljáró első fokú közlekedési hatóságot.

a 198-199. §-hoz

E §-ok az új Btk. 2013. július 1-jei hatályba lépéséhez kapcsolódó, ahhoz szükséges, valamint a jelenleg hatályos Btk.-hoz kapcsolódó pontosításokat tartalmazó módosító rendelkezéseket tartalmazzák.

a 200. §-hoz

A járművezetéstől eltiltást nem kizárólag az ítélet jogerejétől lehet számítani, hanem adott esetben a vezetői engedély visszavonásától, ez utóbbi esetkör azonban azt eredményezheti, hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv nem tudja pontosan meghatározni a járművezetéstől eltiltás leteltének napját, hiszen ezen információval az elsőfokú közlekedési hatóságként eljáró települési jegyző rendelkezik. Erre figyelemmel indokolt megjeleníteni az adatközlők között az ügyben eljáró elsőfokú közlekedési hatóságot.

a 201-206. §-hoz

E §-ok egyrészt az új Btk. 2013. július 1-jei hatályba lépéséhez kapcsolódó, ahhoz szükséges, valamint a jelenleg hatályos Btk.-hoz kapcsolódó pontosításokat tartalmazó módosító rendelkezéseket tartalmazzák.

a 207. §-hoz

E § a fentieken túlmenően beemeli a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásába azoknak az adatait, akik ellen dolog elleni erőszakkal vagy közveszély színhelyén, két évig terjedő vagy annál súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő vagyon elleni bűncselekmény miatt folyik büntetőeljárás.

a 208-209. §-hoz

A Bnytv. értelmében a büntetőeljárás alá vont személyek és elítéltek DNS-profilját a szakértői nyilvántartó szerv kijelöléséről szóló 131/2009. (VI. 19.) Korm. rendelet értelmében a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet (a továbbiakban: BSZKI) határozza meg. A BSZKI infrastrukturális sajátosságai okán a feladatot ellátni nem tudja, sem megfelelő eszközparkja, sem megfelelő számú személyzete nincs a profilok előállításához. A BSZKI ezért jelenleg közbeszerzési pályázat útján kötött adatfeldolgozói szerződés keretében egy magánvállalkozás segítségét veszi igénybe, amely előállítja a terheltek DNS-profilját. A nyilvántartás egyéb feladatait a BSZKI végzi. Sem a BSZKI, sem a vele szerződésben álló fél laborja nem akkreditált annak ellenére, hogy az akkreditáció 2013. november 30. napjától kriminalisztikai DNS-ügyben a laboratóriumi tevékenységet végző igazságügyi szakértők akkreditálásáról szóló 2009/905/IB tanácsi uniós kerethatározat, valamint a DNS-profil meghatározásának szakmai-módszertani követelményeiről szóló 19/2010. (IV. 30.) IRM rendelet értelmében kötelező lesz. Az igazságügyért felelős miniszter irányítása alatt álló Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek (a továbbiakban: ISZKI) Nemzeti Akkreditációs Testület által akkreditált, jól felszerelt igazságügyi genetikai laborral rendelkezik. A BSZKI megfelelő szakmai tudással, nemzetközi kapcsolatokkal és tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy a terhelti DNS-profilok nyilvántartását vezesse, azonban a profil-létrehozási adatfeldolgozói feladatokat célszerű lenne a kihasználatlan ISZKI laborba telepíteni, és ezáltal biztosítani a feladat magas szakmai színvonalú, megfelelő sebességű elvégzését, egyidejűleg garantálva a DNS-profilok biztonságát.

a 210. §-hoz

A módosítás célja, hogy a nemzetközi információcserére feljogosított NEBEK a nemzetközi szerződésekből - köztük a Prümi Egyezményből - származó feladatait hatékonyabban és gyorsabban láthassa el. Tekintettel arra, hogy a NEBEK jelenleg is a bűnügyi nyilvántartási rendszer teljes adatköre vonatkozásában jogosult az adatátvételre, a módosítás nem az adatok körét, hanem kizárólag az adatátvétel módját érinti. A közvetlen hozzáférési jogosultságával a NEBEK közreműködő szerv igénybevétele és plusz időráfordítás nélkül, azonnal megismerheti a feladatai ellátásához szükséges információkat.

a 211. §-hoz

A Bnytv. 69. § (2) bekezdését érintő módosítások indoka az, hogy az utóbbi időben elszaporodtak az olyan névváltoztatások, amikor a nagykorú kérelmező anyja is nevet változtat, amely változtatást át is vezetik a nagykorú gyermek születési anyakönyvi bejegyzésében és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában is, illetve kiadják az új okmányokat.

a 212. §-hoz

A Javaslat 152-153. §-ában található módosításhoz kapcsolódóan e § kiegészíti a Bnytv. felhatalmazó rendelkezését.

a 213. §-hoz

E § az új Btk. 2013. július 1-jei hatályba lépéséhez kapcsolódó, ahhoz szükséges, valamint a jelenleg hatályos Btk.-hoz kapcsolódó pontosításokat tartalmazó módosító rendelkezéseket tartalmazza.

a 214-232. §-hoz

A Javaslat az alábbiak szerint módosítja a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényt (a továbbiakban: Szabs. tv.).

1. Az állami büntetőigény érvényesítése érdekében indokolt megteremteni annak a jogszabályi feltételeit, hogy a bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott közérdekű munka végrehajtására elegendő kijelölhető munkahely álljon rendelkezésre, és hogy az más, enyhébb szankciók végrehajtása miatt ne enyésszen el.

2. Az új Btk.-ban a kéjelgés megnevezést a prostitúció váltja fel, ezt szükséges átvezetni a Szabs. tv.-en is (tiltott kéjelgés helyett tiltott prostitúció lesz szabálysértés).

3. A hamis statisztikai adatszolgáltatás nem bűncselekmény az új Btk. szerint (és a Javaslat a dekriminalizálást már 2013. február 1-jével végrehajtja), ezért szükséges a szabálysértési szankcionálás lehetőségének megteremtése. Jelenleg a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Sttv.) 9/A. §-a rendelkezik a szabályszegés gondatlan elkövetésének szankcionálásáról, azonban furcsa és racionális indokokkal nehezen alátámasztható eredményre vezetne, ha a szándékos hamis adatszolgáltatás szabálysértés, míg a gondatlan elkövetés közigazgatási bírsággal büntethető cselekmény lenne. Erre tekintettel indokoltnak tűnik az Sttv. ezen rendelkezéseinek átfogalmazása és egyúttal a szabálysértésként történő szankcionálás megteremtése is az alábbiak szerint.

A Javaslat szerint a magatartás (a valóságnak meg nem felelő statisztikai adat szolgáltatása vagy az adatszolgáltatással kapcsolatban a valóságnak meg nem felelő felvilágosítás adása) a vezető beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy által elkövetett esetekben szabálysértési elzárás büntetéssel is szankcionálható, míg egyéb személyek által elkövetett esetekben csak pénzbírság büntetés szabható ki. A vezető beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy olyan alanyi kör, amelyiknél szükséges lehet a fokozott szigor fenntartása.

A vezető beosztású hivatalos személy fogalma nem igényel különösebb magyarázatot, ezt minden esetben az adott ágazati jogszabályok meghatározzák. Fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy az, akinek döntései az állampolgárok jogait vagy jogos érdekeit jelentős mértékben befolyásolják, illetve ilyen jellegű döntéseket önállóan előkészítenek.

4. A földmérési jel megrongálása és a határjelrongálás dekriminalizálása a Szabs tv. 177. § módosítását igényli.

A földmérési jel vagy az államhatár megjelölésére szolgáló jel elvitele, áthelyezése vagy elmozdítása továbbra is szabálysértést fog képezni, csakúgy, mint annak megrongálása vagy megsemmisítése, de csak. legfeljebb ötvenezer forintos rongálási kárig. Efölötti kárt okozó szándékos rongálás esetén bűncselekmény miatt kell felelősségre vonni az elkövetőt.

5. Az új Btk. 325. § (2) bekezdés a) és e) pontja kizárólag a csekély mennyiséget meghaladó lőszerre vonatkozóan szankcionál. Az ez alatti mennyiségre elkövetett jogsértés sem maradhat szankcionálatlan, ezért indokolt a módosítás.

6. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 16/A. § (2) bekezdése alapján "[t]ilos tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére szexuális terméket értékesíteni, illetve kiszolgálni". Az Fgytv. 45/A. § (1) bekezdése alapján pedig "[a] fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi az e törvényben és - a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével - a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén".

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 210/2009. (IX. 29.) Korm. rend.] 20. §-a határozza meg továbbá a szexuális termékekkel kapcsolatos forgalmazási tilalmakat a következők szerint:

"20. § (1) Szexuális terméket kirakatban elhelyezni, közszemlére tenni tilos.

(2) Nevelési-oktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény, valamint vallás gyakorlására szolgáló egyházi létesítmény bármely bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül szexuális termék nem forgalmazható.

(3) Szexuális termék - a szexuális termék forgalmazására szakosodott üzletek kivételével - csak zárt csomagolásban, a többi terméktől elkülönítve forgalmazható."

A 210/2009. (IX. 29.) Korm. rend. 26. § (1) bekezdése rögzíti, hogy "[a] fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) szabályai szerint a 18. § (1) bekezdés a)-f) és h)-i) pontja, (2) és (3) bekezdése, a 19. §, a 20. §, valamint a 23. § szerinti rendelkezések megsértése esetén".

Mindezek alapján a Szabs. tv. 192. §-ában jelenleg szabályozott cselekmények esetében teljesül a Szabs. tv. 2. § (4) bekezdésében foglalt feltétel, vagyis az adott cselekmény elkövetése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság közigazgatási bírságot szabhat ki. Erre tekintettel a Javaslat újra megállapítja a Szabs. tv. 192. §-át.

7. A kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendeletben foglaltak érvényesítése érdekében szükséges a kábítószerrendészeti szabálysértés tényállásának módosítása.

8. Az új Btk.-ban külön bűncselekményként szerepel az egészségügyi termék hamisítása, amely részben lefedi a gyógyszerrendészeti szabálysértés tényállásban foglalt elkövetési magatartásokat, ezért ez utóbbi módosítása szükséges.

9. Az új Btk. 58. §-ában foglalt új büntetés (a sportrendezvények látogatásától való eltiltás) szabályainak megszegését - a szabálysértési kitiltáshoz hasonlóan - a Szabs tv. 201. §-ában indokolt szankcionálni.

10. Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 143. § (2) bekezdése szerint "[a] panaszost, illetőleg a bejelentőt - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - nem érheti hátrány a panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés megtétele miatt". A közérdekű bejelentő üldözése szintén nem szerepel 2013. február 1-jétől az 1978. évi IV. törvényben (és az új Btk.-ban sem), annak szabálysértésként történő szankcionálása azonban szükséges, hiszen annak hiányában a kisebb súlyú hatósági, hivatali "bosszúállások" esetén a jogrendszer kivizsgálatlanul és szankció nélkül hagyná ezen esetköröket, amely nagymértékben borzolhatja az érintett polgárok és környezetük igazságérzetét, és a hatóságokba vetett bizalom rombolására is alkalmasak lehetnek. Mindezek alapján a Szabs. tv. büntetni rendeli azon esetkört, amikor a közérdekű bejelentőt bűncselekményi szintet el nem érő hatósági retorzió éri.

11. A sajtórendészeti vétség szabálysértési fenyegetettsége szintén indokolt, ugyanis az új Btk. 72. § (2) bekezdése szerint el kell kobozni azt a sajtóterméket, amelyben a bűncselekmény megvalósul, ezért indokolt szankcionálni azon magatartást, amikor elkobzás alá eső terméket továbbra is terjeszteni kívánnak.

12. A Szabs. tv. XXV. Fejezetének jelenlegi címe nem megfelelő, mivel a 166. és 167. alcímek nem vámmal kapcsolatos szabálysértést tartalmaznak, hanem az előbbi kereskedelmi, az utóbbi pedig pénzügyi szabálysértést. Erre tekintettel a Javaslat e fejezet megjelölését "Pénzügyi és kereskedelmi szabálysértések" címre változtatja.

13. Figyelemmel arra, hogy az új Btk. 462. §-a rögzíti, hogy nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha a rossz minőségű termék forgalomba hozatalát vagy a versenytárs utánzását százezer forintot meg nem haladó értékre követik el, szükséges a Szabs. tv. módosítása, amely megállapítja ezen esetekben a szabálysértést.

14. A Szabs. tv. 232. §-a szerint az árdrágítás szabálysértés csak akkor valósul meg, ha az áru értéke a százezer forintot nem haladja meg. Figyelemmel arra, hogy az új Btk. nem szankcionálja e cselekmény elkövetését, e fölötti érték esetén nem lenne helye felelősségre vonásnak, ezért szükséges a módosítás.

15. Tekintettel arra, hogy az új Btk. vásárlók megkárosítása tényállást nem tartalmaz, szükséges a Szabs. tv. kiegészítése.

16. Mivel az új Btk. értékhatárhoz köti mind a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését, mind az iparjogvédelmi jogok megsértését, indokolt e bűncselekményekhez kapcsolódóan új szabálysértési tényállások megállapítása.

17. A készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés tényállásból kiváló információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (új Btk. 375. §) bűncselekménye a kár okozásával megvalósul (függetlenül a kár mértékétől), ezért a Szabs. tv. 177. § (1) bekezdés b) pontjából a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés tényállásra való utalást törölni szükséges.

18. A Szabs. tv. 139. § (2) és (4) bekezdésében, valamint 140. § (3)-(5) bekezdésében foglaltak végrehajtási szabályok, ezért a Javaslat azokat a Bv. tvr.-ben helyezi el.

a 233-238. §-hoz

Az új Btk. 33. § (1) bekezdés b) pontja új büntetési nemként állapítja meg az elzárás büntetést. Az új Btk. 46. § (1) bekezdése alapján az elzárás legrövidebb tartama öt, leghosszabb tartama kilencven nap. Ezen új, szabadságelvonással járó büntetési nem jogrendszerbe való bevezetése megkívánja, hogy az EUtv. olyan rendelkezései is módosításra kerüljenek, amelyek a szabadságától megfosztott személlyel kapcsolatban állapítanak meg rendelkezéseket, és amelyek között ezért nevesíteni szükséges az elzárást is.

a 239-245. §-hoz

Az új Btk. 33. § (1) bekezdés h) pontja új büntetési nemként vezeti be a sportrendezvények látogatásától való eltiltást. Az új Btk. 58. § (1)-(2) bekezdése szerint a bíróság az elkövetőt a sportrendezvényen való részvétel, az odamenetel vagy az onnan történő távozás során a sportrendezvénnyel összefüggésben elkövetett bűncselekmény miatt eltilthatja bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezésre kerülő sportrendezvény látogatásától, vagy bármelyik sportlétesítménybe való belépéstől, amikor az valamely sportszövetség versenyrendszerében megrendezett sportesemény helyszínéül szolgál. Az eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év.

Az új Btk. 63. § (1) bekezdés c) pontja új intézkedésként bevezeti a jóvátételi munkát. Eszerint, a bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását egy évre elhalaszthatja, és jóvátételi munka végzését írja elő, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető. A jóvátételi munka tartamát órákban kell meghatározni, annak legkisebb mértéke huszonnégy, legnagyobb mértéke százötven óra.

A jóvátételi munka a próbára bocsátáshoz hasonló intézkedési nem. Az új Btk. 68. §-a értemében ugyanis ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését egy éven belül megfelelően igazolja, büntethetősége megszűnik. Ha azonban az elkövető a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, vagy a pártfogó felügyelet szabályait súlyosan megszegi, a bíróság büntetést szab ki.

Ezen új büntetés, illetve intézkedés jogrendszerbe történő bevezetése megkívánja, hogy az EUtv. olyan rendelkezései is módosításra kerüljenek, amelyek kifejezetten az ilyen szankciók tagállamok közötti kölcsönös elismerésére vonatkozó szabályokat tartalmazzák.

a 246-248. §-hoz

Az EUtv. e §-ok szerinti módosítása az új Btk. megváltozott számozása miatt szükséges.

a 249. §-hoz

Az új Btk.-ban szereplő új tényállások alapján szükséges elvégezni az EUtv. egyes mellékleteinek módosítását abból a célból, hogy az érintett kerethatározatokban megjelölt bűncselekményeknek a magyar jog szerint megfeleltethető bűncselekmények a jogalkalmazók számára iránymutatásként rendelkezésre álljanak.

a 250. §-hoz

Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXIX. törvény (a továbbiakban: 2012. évi CXIX. törvény) 14. §-a 2013. július 1-jével módosítja a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt (a továbbiakban: Kkt.): megalkotja a közúti ellenőr intézményét. Mivel a közúti ellenőrrel szembeni alkalmazási feltételek részben büntetőjogi vonatkozásúak, e jogintézmény bevezetésekor figyelemmel kell lenni mind a hatályos, mind az új Btk. előírásaira, a 2012. évi CXIX. törvény elfogadásakor azonban a jogalkotó az új Btk.-ra való hivatkozást elmulasztotta. Tekintettel arra, hogy a fenti rendelkezések és az új Btk. is hatálybalépése egybeesik, a Javaslat a jogbiztonság érdekében úgy rendelkezik, hogy a 2012. évi CXIX. törvény 14. §-a nem lép hatályba, egyúttal a Javaslat maga vezeti be a fenti módosításokat, immár az új Btk.-ra történő hivatkozásokkal együtt.

a 251-252. §-hoz

A Javaslat a hatályos Btk. 2013. június 30-i hatályvesztésére tekintettel módosítja a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényeket.

a 253. §-hoz

Több mint félszáz olyan törvény található a jogrendszerben, amely egy vagy több büntető anyagi jogi rendelkezésre utal. Ezek nagy része a munkavállaláshoz, illetve valamely tevékenység engedéllyel történő végzéséhez kapcsolódik: több foglalkozás gyakorlásánál és az engedélyezési eljárások során kizáró feltételként szerepel a bűncselekmény elkövetése miatti hátrányos jogkövetkezmények alatt állás, illetve előírás a mentesítést követő két, három, stb. év eltelte. Mivel az új Btk.-ban részben eltérő az egyes bűncselekmények megnevezése (pl. egyes tényállások összevonásra, mások szétválasztásra kerültek), illetve más ezek megjelölése (a § száma) is, ezeket a külön törvényekben is javítani kell, emellett azonban a 2013. július 1-jét megelőző időszakra vonatkozó jogszabályi rendelkezések (a korábban elkövetett bűncselekményre figyelemmel a hatályos Btk.-ra való utalás) továbbra is alkalmazandóak.

a 254. §-hoz

A hamis statisztikai adatszolgáltatás nem bűncselekmény az új Btk. szerint (és a Javaslat a dekriminalizálást már 2013. február 1-jével végrehajtja), annak gondatlan elkövetése az Sttv. 9/A. §-a szerint közigazgatási bírsággal büntethető cselekmény. A Szabs. tv. módosítása mellett a Javaslat - a dekriminalizálásra tekintettel - az Sttv. módosítására is javaslatot tesz, miszerint egyes magatartások (részben a hatályos szabályozással megegyezően, részben azt megváltoztatva) közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések lesznek.

a 255. §-hoz

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítását az új Btk. 2013. július 1-jei hatályba lépése teszi szükségessé, erről részletesebben ld. a 178. §-hoz fűzött indokolást.

a 256. §-hoz

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) módosítása - az új Btk. miatti kiegészítések mellett - az alábbiakra tekintettel szükséges.

1. A Javaslat elvégzi az Rtv. szükséges módosításait annak érdekében, hogy a vagyon-visszaszerzési hatóság a rendőrség részeként tevékenykedhessen és ennek keretében titkos információgyűjtést is végezhessen, továbbá hogy a bíróság ügydöntő határozatának jogerőre emelkedését követően folytatott eljárásában bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtést tudjon folytatni.

2. Az új Btk. bevezeti a sportrendezvények látogatásától való eltiltást, mint új büntetési nemet. Ennek indoka a sportrendezvényeken és az azokkal összefüggésben elkövetett bűncselekmények elszaporodottsága. A végrehajtást a rendőrség ellenőrzi. E tevékenységével összefüggésben a rendőrség kezeli a sportrendészeti nyilvántartás hatálya alá tartozó adatokat. Tekintettel arra, hogy a Sport tv. újonnan beiktatandó rendelkezése egyértelműen rögzíti, hogy a sportrendezvények látogatásától eltiltás hatálya alatt állók tekintetében a sportrendészeti nyilvántartás mely adatokat tartalmazza, az ottani felsorolás elemeit indokolt átvezetni az Rtv. 91/J. § (1) bekezdés b) pontjában is.

3. Az Európa Tanácsnak az egészségügyi termékek hamisításáról és más hasonló bűncselekményekről - ideértve a közegészség veszélyeztetését is - szóló Egyezményére tekintettel a titkos információgyűjtés körébe fel szükséges venni az egészségügyi termék hamisítása (új Btk. 186. §) bűncselekményt is.

a 257. §-hoz

1. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) módosításával a Javaslat kiegészíti a végrehajtható okiratok körét a bíróság elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről szóló értesítésével.

2. Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása a bírósági végrehajtón keresztül történik, az elektronikus adat eltávolítására kötelezett a bíróság határozatának közlését követő egy munkanapon belül köteles a teljesítésre. A végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére irányul, de annak speciális jellege folytán indokolt külön szabályok beiktatása. A tárhelyszolgáltató részére a bíróság értesítését közvetlenül a végrehajtó kézbesíti és ellenőrzi a kötelezett azonnali teljesítését a helyszínen, vagy legkésőbb a kézbesítést követő munkanapon.

A kötelezettség nem teljesítése esetén a végrehajtó jegyzőkönyvet készít, és azt a pénzbírság kiszabása céljából beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A végrehajtó a pénzbírság jogerőre emelkedésétől számított öt napon belül ellenőrzi a végrehajtást, ha a kötelezett a pénzbírság ellenére sem teljesít, a végrehajtó az előbbiek szerint jár el. A végrehajtás az értesítésnek a végrehajtó részéről történő átvételét követő három év elteltével megszűnik.

3. A Vht. 210/C. §-át a Javaslat arra tekintettel módosítja, hogy biztosítsa a megfelelő információáramlást a végrehajtó és a vagyon-visszaszerzési eljárás elrendelésére jogosult ügyész között.

a 258. §-hoz

E módosítás indokát ld. a 253. § indokolásánál.

a 259. §-hoz

A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosítása - az új Btk. miatti szükségszerű kiegészítések mellett - a kedvezményezetti kör bővítése, és így a fogvatartottak kötelező foglalkoztatásának szélesebb körű biztosíthatósága érdekében indokolt. A Javaslat szerinti módosítás egyértelművé teszi, hogy a törvényben meghatározott ellátási kötelezettség csak abban az esetben áll fenn az autonóm államigazgatási szervek irányában, amennyiben e szervektől igénybejelentés érkezik a Központi Ellátó Szerv felé.

Az Európa Tanács gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális bántalmazás elleni védelméről szóló Egyezményének 31. cikke a részes felek számára kötelezettségként írja elő az áldozatok védelme körében annak biztosítását, hogy legalább azokban az esetekben, amikor veszélyt jelenthet a gyermek áldozatra vagy családjára nézve, tájékoztassák őket arról, ha azt a személyt, akivel szemben vádat emeltek, vagy akit elítéltek ideiglenesen vagy véglegesen szabadon bocsátották. A Javaslat - a Bv. tvr. módosításával - megteremti a sértettek tájékoztatásának jogszabályi alapját, kiterjesztve a tájékoztatás kérésének lehetőségét nem csupán a gyermekkorú áldozatokra, hanem valamennyi, a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettjére.

A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló szabadságvesztést foganatosító büntetésvégrehajtási intézet a bíróság értesítése alapján a sértetti kérelmet a nyilvántartásban rögzíti, és a sértett által megadott lakcímre a szabadulás előtt egy hónappal, félbeszakítás engedélyezése esetén haladéktalanul a sértettnek értesítést küld a szabadon bocsátás időpontjáról. A büntetés-végrehajtási intézet és a bíróság a sértett kérelmét, a sértett nevét és lakcímét zártan kezeli, és biztosítja, hogy ezek az adatok ne jussanak az elítélt a tudomására. Annak érdekében, hogy a büntetés-végrehajtási intézet eleget tehessen tájékoztatási kötelezettségének, a szervezeti törvényben rendelkezni szükséges a sértett adatainak a nyilvántartásáról és a nyilvántartás időtartamáról, valamint a sértett védelme érdekében az adatai továbbításának korlátozásáról.

a 260-280. §-hoz

Több mint félszáz olyan törvény található a jogrendszerben, amely egy vagy több büntető anyagi jogi rendelkezésre utal. Ezek nagy része a munkavállaláshoz, illetve valamely tevékenység engedéllyel történő végzéséhez kapcsolódik: több foglalkozás gyakorlásánál és az engedélyezési eljárások során kizáró feltételként szerepel a bűncselekmény elkövetése miatti hátrányos jogkövetkezmények alatt állás, illetve előírás a mentesítést követő két, három, stb. év eltelte. Mivel az új Btk. -ban részben eltérő az egyes bűncselekmények megnevezése (pl. egyes tényállások összevonásra, mások szétválasztásra kerültek), illetve más ezek megjelölése (a § száma) is, ezeket a külön törvényekben is javítani kell, emellett azonban a 2013. július 1-jét megelőző időszakra vonatkozó jogszabályi rendelkezések (a korábban elkövetett bűncselekményre figyelemmel a hatályos Btk.-ra való utalás) továbbra is alkalmazandóak. Egyéb törvények esetében a Btk.-ra való hivatkozás javítása csak formális.

a 281. §-hoz

A Javaslat az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosításával meghatározza a tárhelyszolgáltató kötelezettségeit az elektronikus úton közzétett jogellenes adat ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tétele érdekében.

a 282-285. §-hoz

E törvények módosítását az új Btk. 2013. július 1-jei hatályba lépése teszi szükségessé, erről részletesebben ld. a 260-280. §-hoz fűzött indokolást.

a 286. §-hoz

Tekintettel arra, hogy az elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozása hatékonyságának fokozása érdekében a végrehajtás során a kereső- és gyorsítótárolás szolgáltatást végző közvetítő szolgáltatókra is kötelezettségek keletkeznek, és a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) szabályozza, elengedhetetlen az Eht. személyi hatályának kiterjesztése e közvetítő szolgáltatókra is.

A Javaslat az NMHH feladatává teszi az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes és végleges megakadályozása végrehajtásának megszervezését és ellenőrzését, és evégből a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozati adatbázis (a továbbiakban: KEHTA) üzemeltetését.

A KEHTA-hoz a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók, valamint a kereső- és gyorsító-tár szolgáltatást nyújtó közvetítő szolgáltatók kötelesek csatlakozni. A KEHTA személyes adatokat nem tartalmaz, a Javaslat pontosan meghatározza a nyilvántartandó adatok körét, abban az eljáró bíróság megnevezését és a határozat számát, az elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozásáról, illetve a megakadályozás megszüntetéséről szóló rendelkezést, valamint az elektronikus adat azonosítására és elérésére vonatkozó adatokat kell rögzíteni. A Javaslat rendelkezik arról is, hogy a KEHTA nem nyilvános, erre bűnmegelőzési érdekből van szükség, nehogy ennek felhasználásával juthassanak el a felhasználók a tiltott adattartalmakhoz. Az adatbázis ellenőrizhetősége érdekében a Javaslat külön nevesíti a bíróság, az ügyész, illetve az Országgyűlés illetékes bizottságának betekintési lehetőségét.

Az adatbázisra azért van szükség, hogy a végrehajtásban részt vevő, folyamatosan változó és nagyszámú szolgáltatói kör egésze naprakész információkkal rendelkezhessen a hozzáférhetetlenné tett elektronikus adatok listájáról és pontos elérhetőségéről, a hozzáférhetetlenné tétel kezdő időpontjáról, a hozzáférhetetlenné tétel megszüntetéséről, mert csak ezáltal biztosítható az egységes végrehajtás. A központilag üzemeltetett adatbázis teszi lehetővé, hogy a különböző eljárásokban indult, a más-más bíróságok által esetlegesen elrendelt hozzáférhetetlenné tételi határozatok egységes adattartalommal és a közreműködő szolgáltatók által végrehajtható módon kerüljenek a végrehajtás folyamatába. A rögzített adatokat az NMHH technikai, végrehajthatósági szempontok alapján ellenőrzi, majd szintén elektronikus úton értesíti a KEHTA-hoz csatlakozott szolgáltatókat az adatváltozásról.

A Javaslat rendelkezik a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatóknak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adathoz való hozzáférés megakadályozásával elrendelt ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tétel teljesítésére vonatkozó kötelességéről, annak ellenőrzéséről, és nem teljesítés esetén az NMHH értesítési kötelezettségéről. A kötelezett szolgáltatók költségeinek minimalizálása érdekében az NMHH műszaki segítséget köteles nyújtani a megvalósításához. A Javaslat a kereső- és gyorsítótár-szolgáltatók kötelezettségévé teszi, hogy az eredményesebb végrehajtás elősegítése érdekében a hozzáférhetetlenné tett adatra irányuló keresés eredményeként találatot vagy a tárolt változat elérhetőségét ne biztosítsák.

A végrehajtás, azaz az adatszűrés a bíróság által megadott, az elektronikus adat azonosítását és elérhetőségét meghatározó adatok (URL, szükség szerint port, IP cím) átvételével történik. Az elektronikus adat azonosításához szükséges adatokat nem a törvény rögzíti, hanem majd végrehajtási rendelet fogja meghatározni.

Az NMHH iránymutatást adhat ki a hozzáférhetetlenné tételi kötelezettség szolgáltatók általi teljesítésének módjára vonatkozó legjobb gyakorlatokról. Ez azt a célt szolgálja, hogy a kisebb, közepes szolgáltatók számára rendelkezésre állhassanak azok a technikai ismeretek, megoldások, rendszerek, amelyek segítségével ezt a kötelezettségüket hatékonyan és alacsony költséggel el tudják látni.

A Javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók, valamint a kereső- és gyorsító-tár szolgáltatást nyújtó közvetítő szolgáltatók KEHTA-hoz való kapcsolódásának és elektronikus kapcsolattartásának részletes szabályait az NMHH elnöke rendeletben állapítsa meg, ezáltal biztosítva, hogy mindig a legfrissebb biztonsági megoldásokat alkalmazzák az adatbázis kezelése közben.

a 287-288. §-hoz

E törvények módosítását az új Btk. 2013. július 1-jei hatályba lépése teszi szükségessé, erről részletesebben ld. a 260-280. §-hoz fűzött indokolást.

a 289. §-hoz

Az új Btk. bevezeti a sportrendezvények látogatásától való eltiltást, mint új büntetési nemet. Ennek indoka a sportrendezvényeken és az azokkal összefüggésben elkövetett bűncselekmények elszaporodottsága. Az új szankció megfelelő végrehajtása érdekében szükséges, hogy a sportrendezvény szervezője, rendező alkalmazása esetén a rendezője a 73. § (1) bekezdésében meghatározott eltiltás és a szabálysértési kitiltás mellett azt is vizsgálja a beléptetéskor, hogy a néző nem áll-e a sportrendezvények látogatásától eltiltás büntetés hatálya alatt.

A Javaslat a sportrendezvények látogatásától eltiltás büntetés új Btk. általi bevezetésével összhangban módosítja a sportrendészeti nyilvántartással kapcsolatos rendelkezéseket. A (2a) bekezdés meghatározza azokat a - sportrendezvények látogatásától eltiltással összefüggő - speciális adatokat, amelyeket a (2) bekezdésen túlmenően a sportrendészeti nyilvántartásnak tartalmaznia kell, ha ezen új büntetési forma hatálya alatt álló személyről van szó. A sportrendezvényre való beléptetés, illetve a jegyértékesítés során a rendezvény szervezője, rendező alkalmazása esetén a rendezője, továbbá a jegyértékesítést végző személy csak abban az esetben tudja a sportrendezvények látogatásától eltiltás hatálya alatt álló személyeket kiszűrni, ha ehhez a szükséges adatok a rendelkezésére állnak. Ennek érdekében a (2) bekezdés b) pontja biztosítja, hogy a kérdéses adatokat az említett személyek a rendőrségtől megkapják.

a 290-307. §-hoz

E törvények módosítását az új Btk. 2013. július 1-jei hatályba lépése teszi szükségessé, erről részletesebben ld. a 260-280. §-hoz fűzött indokolást.

a 308. §-hoz

A Javaslat az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosításával előírja, hogy a KEHTA törvényességi felügyeletét az ügyészség látja el.

a 309-311. §-hoz

E törvények módosítását az új Btk. 2013. július 1-jei hatályba lépése teszi szükségessé, erről részletesebben ld. a 260-280. §-hoz fűzött indokolást.

a 312. §-hoz

A 2012. évi CXIX. törvény 14. §-a 2013. július 1-jével módosítja a Kkt.-t: megalkotja a közúti ellenőr intézményét. Mivel a közúti ellenőrrel szembeni alkalmazási feltételek részben büntetőjogi vonatkozásúak, e jogintézmény bevezetésekor figyelemmel kell lenni mind a hatályos, mind az új Btk. előírásaira, a 2012. évi CXIX. törvény elfogadásakor azonban a jogalkotó az új Btk.-ra való hivatkozást elmulasztotta. Tekintettel arra, hogy a fenti rendelkezések és az új Btk. is hatályba lépése egybeesik, a Javaslat a jogbiztonság érdekében úgy rendelkezik, hogy a 2012. évi CXIX. törvény 14. §-a nem lép hatályba, egyúttal a Javaslat maga vezeti be a fenti módosításokat, immár az új Btk.-ra történő hivatkozásokkal együtt.

a 313-315. §-hoz

E törvények módosítását az új Btk. 2013. július 1-jei hatályba lépése teszi szükségessé, erről részletesebben ld. a 260-280. §-hoz fűzött indokolást.

a 316. §-hoz

A Javaslat az új Btk. eltérő szöveggel történő hatályba léptetésére tesz javaslatot az alábbiak szerint.

1. A Javaslat átvezeti a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló 2012. évi XCV. törvény, az Ogytv. és az EUtv. által a hatályos Btk.-ba bevezetett módosításokat az új Btk.-n. Emellett - figyelemmel arra, hogy a honvédek jogállásáról új törvény készül, illetve a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényt a jövő évben felváltja az új hulladékról szóló törvény - javítja az új Btk. 140. és 248. §-át.

2. Az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló, Varsóban, 2005. május 16-án kelt Egyezménye (kihirdette: 2011. évi II. törvény) 6. és 9. cikkében foglalt előírásoknak (terroristák toborzásának kísérlete) való teljes körű megfelelés érdekében szükséges az új Btk. 315. §-ának pontosítása.

3. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 33. § (4) bekezdése értelmében a felszámoló a tudomására jutott bűncselekményt - ha az elkövető ismert, annak megjelölésével - köteles az eljárás lefolytatására illetékes hatóságnak írásban bejelenteni. A felszámolási eljárás során jellemzően a számvitel rendje megsértésének bűncselekménye és a csődbűncselekmény juthat a felszámoló tudomására. A felszámolási eljárások eredményes lefolytatásának biztosítása, a hitelezők érdekének fokozottabb védelme indokolttá teszi, hogy büntetendő legyen, ha e két bűncselekmény valamelyikére utaló hitelt érdemlő adatok birtokába jutó felszámoló a feljelentési kötelezettségét szándékosan elmulasztja. Ezért a Javaslat kiegészíti az új Btk.-t egy új §-sal, amely büntetni rendeli azt a felszámolót, aki a felszámolási eljárás során hitelt érdemlő tudomást szerez valamelyik, megjelölt bűncselekmény elkövetéséről, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz jelentést.

4. A Javaslat az okirattal visszaélés tényállását módosítja. Tekintettel arra, hogy a jogtalanul megszerez elkövetési magatartás magába foglalja a jogtalanul elvon vagy elvesz magatartásokat, ezért azok külön kiemelése nem indokolt.

5. Az új Btk. 11., 45., 56., 203., 204. és 462. §-át illetően a módosítás szövegpontosítást tartalmaz.

a 317. §-hoz

Az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése garantálja a nemzetiségek számára az országgyűlési munkában való részvételt, ennek érdekében szabályozza az Ogytv. a nemzetiségi szószólók jogállását. Ők nem képviselők, azonban a törvény által rájuk ruházott, a parlamenti munkában való részvételhez kapcsolódó feladataik, jogosítványaik miatt indokolt - az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan -hivatalos személlyé minősítésük.

a 318. §-hoz

A Javaslat nagy része az új Btk. hatályba lépésével egy időben, 2013. július 1-jén lép hatályba. Ez alól az alábbi kivételeket állapítja meg a Javaslat.

1. A Bnytv., a Bvszt. egyes módosításai, illetve a Be. egy módosítása 2013. január 1-jén lép hatályba.

2. Az új Btk. több tényállást hatályon kívül helyez 2013. július 1-jével, így pl. a sajtórendészeti vétséget, a hamis statisztikai adatszolgáltatást, a földmérési jel megrongálását, stb., ezek a magatartások a jövőben szabálysértést valósítanak meg. Figyelemmel a hatályos Btk. 2. §-ában és a Be. 6. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltakra, indokolt a dekriminalizálást már korábban végrehajtani (kellő felkészülési idő biztosításával, 2013. február 1-jével). Emellett az új Btk. elfogadását követően a hatályos Btk.-t módosító rendelkezések átvezetése szükséges az új Btk.-n is, még a hatályba lépést megelőzően; ezek a rendelkezések is 2013. február 1-jén lépnek hatályba (az új Btk. tehát az így módosított szöveggel fog hatályba lépni).

Szintén 2013. február 1-jén lépnek hatályba a Bnytv. egyes módosításai.

3. Az Ogytv. 144. § (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel a Javaslat 317. §-a az országgyűlési képviselők következő általános választását követően megalakuló Országgyűlés alakuló ülésének napján fog hatályba lépni.

a 319. §-hoz

A Javaslat módosítja az Rtv., az Nbtv., az Eht., a Be. és az Ogytv. olyan rendelkezéseit, amelyek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának szavazata szükséges. Az Elterjesztés ezen §-a az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelést biztosítja.

a 320. §-hoz

Ez a § a Javaslat jogharmonizációs záradékát tartalmazza.