A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.3784/2011/16. számú határozata munkaviszony tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 233. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 4. §, 103. §, 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 37. §, 60. §, 71. §, 2010. évi LVIII. törvény (Ktjt.) 8. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §] Bírók: Bíró Éva, Roszinszky Rudolfné, Szalai Beatrix

FŐVÁROSI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

26.M.3784/2011/16.

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság

Erdőné dr. Rigó Ágnes ügyvéd (felperesi képviselő címe) által képviselt

felperes neve /felperes címe/ felperesnek

dr. Grózinger Szilvia jogi előadó által képviselt

alperes neve /alperes címe/ alperes ellen

munkaviszony iránt indított peres ügyében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság megállapítja, hogy az alperes a 2011. július 21-én kelt felmentéssel jogellenesen szüntette meg a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon fizessen meg a felperesnek 11 havi átlagkereset címén 6.379.120.-Ft-ot (hatmillió-háromszázhetvenkilencezer-százhúsz) és 275.000.-Ft (azaz kétszázhetvenötezer forint) perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Fővárosi Bírósághoz címezve a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál lehet 3 példányban előterjeszteni.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, amennyiben a fellebbező fél a fellebbezéssel egyidejűleg a tárgyalás tartását nem kéri, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha

- a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére illetve - a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I N D O K O L Á S

A bíróság a felperes keresetlevele, az alperes ellenkérelme, a becsatolt iratok, valamint 1. sz. tanú és 2. sz. tanú tanúvallomása alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes a korábbi munkahelyén a ... Hivatalnál kezdeményezte a prémiumévek programban való részvételét, melyet a munkáltatója jóváhagyott. Ezt követően a ... Hivatal és az alperes, mint munkáltatók, valamint a felperes mint köztisztviselő között áthelyezés tárgyában háromoldalú megállapodás született, melynek keretében a ... Hivatal 2010. december 15-i hatállyal közös megegyezéssel határozatlan időre áthelyezte a felperest az alperes állományába. Mindezekre tekintettel a prémiumévek programból a felperes kikerült, a jóváhagyás az alperes kérésére visszavonásra került.

A felperes szakmai főtanácsadóként dolgozott az alperes ... Főosztályán, az ... Osztályon, ahol agrárpiaci szabályozási kérdésekkel foglalkozott. Felperes közvetlen felettese osztályvezetője ... volt, a főosztályt 1. sz. tanú vezette és a terület munkáját a parlamenti államtitkár ... irányította.

2011. május 19-én érkezett az alperesi minisztériumba ... miniszterhez címezve az ... Szövetkezet elnökétől ...tól egy együttműködési javaslat, mellyel a szövetkezet csatlakozni kívánt az alperes ... stratégiai koncepciójához. A levél mellékleteként a 22 oldalas vidékstratégiai kormányprogram együttműködési javaslatát is csatolta a szövetkezet elnöke.

A miniszter kiadta a levelet megválaszolás végett a parlamenti államtitkárnak, ...nek, aki a ... Főosztályra szignálta ki az ügyet a levélen szereplő pecsét tanúsága szerint 2011. június 8-án, mely 2011. június 9-én érkezett meg a ... Főosztályra. A ... Főosztályon 1. sz. tanú főosztályvezető az ... Osztályt jelölte ki a feladat elvégzésére. ... osztályvezető a felperesnek adta ki azt a feladatot, hogy tekintse át az együttműködési megállapodást és állítsa össze a válaszlevél tervezetét. A felperes konkrét iránymutatást a válaszlevél elkészítéséhez nem kapott. A felperes 2011. június 21.-i keltezéssel elkészítette ezt a tervezetet, melyet átadott ... osztályvezetőnek a szakmai protokoll betartásával. Az osztályvezető felperes felé szakmai kifogást nem jelzett, a levéltervezetet érdemi és formai észrevételek nélkül beadta 1. sz. tanú főosztályvezetőnek, aki szintén nem tett észrevételt az okiratra. A főosztályvezető szóban egyeztetett ... államtitkárral a levéltervezet átadását megelőzően és azt követően is és egyetértettek abban, hogy a válasznak arról kell szólnia, hogy támogatja a minisztérium az elképzelést, ki kell fejteni ugyanakkor a szakmai álláspontot és hangsúlyozni kell, hogy fontos a termelői háttér biztosítása is.

... a felperes által elkészített levéltervezetben az összekötő személy nevét módosította, továbbá egy szót beillesztett az utolsó bekezdésbe, illetve a levél zárásaként rögzített "köszönettel" udvariassági forma helyett egy hosszabb mondatot rögzített. ... államtitkár által eszközölt javításokat a felperes a 2011. június 22-i levéltervezeten új okirat formájában átvezette és 2011. június 27-i dátummal elkészült az újabb levéltervezet. Ezt követően a levéltervezet az osztályvezetői, főosztályvezetői és államtitkári jóváhagyással 2011. június 27-énbeadásra került a minisztérium titkárságára.

2011. július 18-án ebéd után a miniszter titkárnője telefonon magához rendelte a felperest, kezébe adta a miniszter által kijavított levéltervezetet és kérte, hogy a szükséges javításokat soron kívül végezze el a felperes. A felperes a miniszter által javított okiratot megmutatta a főosztályvezetőnek és lépésről lépésre átbeszélték azt, hogy hogyan kell elkészíteni a javított tervezetet. 1. sz. tanú főosztályvezető arra kérte a felperest, hogy a javításokat jóváhagyás végett mutassa be részére és csak ezt követően kerüljön az visszaküldésre a miniszter titkárságára. A felperes az egyeztetett javításokat átvezette a levéltervezetben, majd azt leadta a főosztályvezető titkárnőjének azzal, hogy jóváhagyás végett adja be a főosztályvezetőnek. A főosztályvezető azonban ebben az időpontban nem volt elérhető, a minisztériumon kívül tartózkodott. A főosztályvezető titkárnője kétszer érdeklődött ezután a felperesnél az iránt, hogy főosztályvezetői jóváhagyás nélkül beadhatja-e közvetlenül a levelet a miniszter titkárságára. Ezt követően azt a kifejezett utasítást kapta a főosztályvezetői titkárság, hogy azonnal küldeni kell a javított levelet a miniszteri titkárságra, így főosztályvezetői ellenjegyzés és jóváhagyás, valamint megfelelő formátum nélkül került beadásra a titkárságra a levéltervezet.

Még ugyanezen a napon, azaz július 18-án este 7 órára a miniszter titkárságára miniszteri megbeszélésre hívták 1. sz. tanú főosztályvezetőt, valamint jelen volt a parlamenti államtitkár és a jogi kérdésekért felelős helyettes államtitkár. A miniszter a főosztályvezetőt arról tájékoztatta, hogy a levéltervezetek nem ütik meg a miniszteri levél színvonalát, ezért bizalomvesztés miatt mind a felperes, mind a főosztályvezető jogviszonyát meg kívánja szüntetni.

Ezt követően az alperes a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. tv. (Ktjv.) 8. § (2) bekezdés e) pontja alapján bizalomvesztés jogcímén 2011. szeptember 25. napi hatállyal két hónap felmentési idővel felmentéssel megszüntette a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát. Az indokolás szerint a Ktjv. 8/C. § (1) bekezdése alapján bizalomvesztésnek minősül, ha a kormánytisztviselő a Ktv. 37. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, azaz, ha nem a vezetője iránti szakmai lojalitással látja el feladatait. Szakmai lojalitás alatt pedig a vezető által meghatározott szakmai értékek iránti elkötelezettséget, az utasításoknak megfelelő fegyelmezett munkavégzést kell érteni. A Ktv. 71. § (2) bekezdés a) pontja alapján a közszolgálati jogviszonyra az Mt. egyes rendelkezéseit is alkalmazni kell, így az Mt. 103. § (1) bekezdés b) pontját is, miszerint a munkavállaló köteles a munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkavégzésre vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni. A felperes a SF-237/1/2011. számú "Az ... Szövetkezet szerepvállalása a ... Stratégiában" tárgyú okiratban foglalt dokumentumot aláírásra előkészítette ... ... miniszter részére. Ez a dokumentum az elvárható szakmai és stilisztikai tekintetben is lényegesen alacsonyabb színvonalon készült el, mint ami egy miniszter által kiadmányozandó okiratnál elvárás. A miniszter több írásbeli kiegészítést, javítást, illetve tartalmi korrekcióra vonatkozó iránymutatást eszközölt, a felperes pedig a kért változtatásokat nem kellő szakmai megalapozottsággal vezette át, az így elkészült irat továbbra sem felelt meg a közigazgatásban általánosan elvárt követelményeknek. A felperes nem követte a vezetői által meghatározott szakmai iránymutatásokat, ez pedig a további munkavégzés tekintetében bizalmatlanságot eredményezett.