BH 1995.8.461 A szövetkezet tulajdonából kikerült földön fennálló haszonbérlet nem szűnik meg; a haszonbérbe-adói jog a részaránytulajdont vagy a kárpótlás útján tulajdonjogot szerző tulajdonost illeti meg [Ptk. 194. §, 319. § (1) bek., 339. § (1) bek., 432. § (3) bek., 461. § (1) bek., 1991. évi XXV. tv., 1992. évi I. tv. (Szvt.), 1992. évi II. tv. 13. § (1) bek. b) pont, 14. § 1993. évi II. tv. 14. §].

A jogerős ítélet kötelezte az I. r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 172 320 forint tőkét, valamint ennek 1992. november 17-től a kifizetés napjáig járó évi 20%-os kamatát. A felperes ezt meghaladó keresetét elutasította.

A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a felperes a végelszámolás alatt álló II. r. alperessel 1987-ben és 1988-ban összesen 11 160 m2 területre 20 évre szóló haszonbérleti szerződést kötött a perbeli szántó művelési ágú ingatlanokra. Az egyik szerződésben a II. r. alperes a haszonbérbe adott 9000 m2-re szántóterületre barackos telepítését engedélyezte a felperesnek. A felperes az engedély alapján a 9000 m2-es területen barackfákat telepített, Norton-kutat létesített, fásszínt emelt, fóliasátrat létesített. Az I. r. alperes 1992-ben a II. r. alperessel kötött részaránycsere megállapodással megszerezte a felperes haszonbérletébe adott 9000 m2-es területből 5771 m2-es földrészlet tulajdonjogát. Az I. r. alperes 1992-ben birtokba vette a tulajdonába került föld egy részét, ennek során megrongálta a felperes által létesített fóliasátrat és 3 db barackfát, majd utóbb 55 db barackfát ki is vágott, és az így birtokba vett területet művelésbe vette.

Ezzel egyidejűleg a II. r. alperes 1992. március 2-án írásban értesítette a felperest, hogy az 1992. évi II. tv. alapján az általa haszonbérelt területre vételi jog nem illeti meg, a területet 1992. év végéig kényszerhasznosítás útján hasznosíthatja, a vezetőség 6/1992. (VI. 31.) sz. határozata értelmében pedig a haszonbérleti szerződései a gazdasági év végével hatályukat vesztik. Az így kialakult feszültségek és tényhelyzet hatására a felperes 1993 elejétől kezdődően a területről levonult, a terület hasznosításával felhagyott.

A felperes keresetében a haszonbérleti szerződés megszűnése miatt őt megillető költségek és károk megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket.

A jogerős ítélet megállapította, hogy a felperes és a II. r. alperes által megkötött haszonbérleti szerződés megszűnésére az 1992. évi II. törvényben (továbbiakban: Ámt.) foglalt rendelkezések folytán került sor. A haszonbérleti szerződés megszűnését - bár e törvény a szerződések sorsáról nem rendelkezik - az a tény eredményezte, hogy a szövetkezeteknek földalapokat kellett képezni, és valamennyi földterületüket ebbe besorolni. A II. r. alperes e jogszabályi kötelezettségének tett eleget, ez pedig a bérleti jogviszony megszűnését vonta maga után. A haszonbérleti szerződés tehát nem a Ptk. szabályai szerint, hanem az idézett törvény rendelkezései alapján a II. r. alperesnek fel nem róható okból szűnt meg. Ezért a felperes - bár jóhiszemű birtokos volt - kárigényét. illetve a jóhiszemű birtoklásból eredő költségelszámolási igényét nem a II. r. alperessel hanem azokkal az új tulajdonosokkal szemben érvényesítheti, akik a részaránycsere folytán a haszonbérlet tárgyát képező földrészleteken tulajdont szereztek. Az I. r. alperes azonban mint a részaránycsere következtében a neki jutott földrészlet tekintetében tulajdonos, a Ptk. 194. §-ának (1) és (2) bekezdése, illetve a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alapján köteles a felperes hasznokkal nem fedezett hasznos költségeinek, illetőleg az általa okozott kár megtérítésére. Ennek összegét az alábbiak szerint állapította meg: Az I. r. alperes területére eső 275 db gyümölcsfa telepítési és gondozási költsége (943 Ft/fa) 259 325 forint. Norton-kút 30 000 forint, PVC-cső 1400 forint, fóliakár 3700 forint, 5 db fóliatartó pálca 1500 forint, összesen 295 925 forint. Ebből a teljes költségből a jogerős ítélet a felperes keresetének megfelelően 172 320 forintban marasztalta az I. r. alperest.

A jogerős ítélet ellen - jogszabálysértésre hivatkozással - a felperes és az I. r. alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet.

A felperes az II. r. alperessel szemben kérte a jogerős ítélet megváltoztatását, és a II. r. alperes 461 516 forint tőke, ennek 1992. november 17. napjától járó kamatai és a teljes perköltség megfizetésére kötelezését. Felülvizsgálati álláspontja szerint a II. r. alperes a jóhiszemű birtoklásból eredő igényéért köteles helytállni, és jogosult lesz az esetleges új tulajdonosokkal e költségeket elszámolni.

Az I. r. alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet őt marasztaló rendelkezésének a megváltoztatását és a felperes keresetének az elutasítását kéne. Felülvizsgálati álláspontja szerint jogszabálysértéssel állapította meg a jogerős ítélet, hogy a részaránycsere, illetve a földalapok kijelölése eredményeként a haszonbérleti szerződések a törvény erejénél fogva megszűntek. Arra hivatkozott, hogy az 1993. évi II. tv. 14. §-ának (4) bekezdése értelmében a szövetkezet földhasználati jogával terhelt földön fennálló haszonbérleti szerződés fennmarad, a haszonbérbe-adói jog a föld tulajdonosára átszáll. Mindebből következik, hogy a haszonbérleti szerződés nem szűnt meg, így a felperes nem vált jogalap nélküli birtokossá, nem köteles a földet átadni, nincs tehát lehetőség a költségek és károk elszámolására. Ezen túlmenően arra is hivatkozott, hogy a felperes nem volt jóhiszemű birtokos.

A felülvizsgálati kérelmek alaptalanok.