EH 2001.542 I. A szövetkezet tagja nemcsak személyesen vehet részt a határozatok meghozatalában, szavazati jogát képviselője útján is gyakorolhatja [Ptk. 219. § (1) bek., 1992. évi I. tv. (továbbiakban: Szvt.) 2. § (1) bek., 22. § (1) bek., 45. § (1) bek. c) pont, 61. § (2) bek.].

II. A szövetkezeti üzletrész átruházása a tagsági viszonyt nem szünteti meg. A részleges átalakulásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések nem zárják ki, hogy a szövetkezet tagja úgy vegyen részt részleges átalakulás során gazdasági társaság alapításában, hogy egyidejűleg mint csak részjeggyel rendelkező személy a szövetkezetnek is tagja marad [1992. évi I. tv. (Szvt.) 82. §, 83. § (3) bek., 88/A. § (1) bek. a) és c) pont].

A cég alapítására 1999. április 30-án került sor, a K.-i Mezőgazdasági Termelő Szolgáltató és Kereskedelmi Szövetkezet részleges átalakulása folytán, az 1999. március 12-i előkészítő közgyűlés és az 1999. április 30-i részleges átalakulási közgyűlés megtartását követően. A cég 1999. július 27-én terjesztette elő cégbejegyzési kérelmét az elsőfokú bíróságon.

Az elsőfokú bíróság 3. sorszámú végzésével megtagadta a cég bejegyzését arra hivatkozással, hogy a cég bejegyzésének a következő - hiánypótlási eljárás során nem kiküszöbölhető - akadályai állnak fenn:

- Az 1992. évi I. tv. (továbbiakban: Szvt.) 82. §-ának, 83. § (3) bekezdésének, 88/A. § (1) bekezdés c) pontjának rendelkezéseiből kitűnően a részlegesen átalakuló szövetkezetnek mind az előkészítő közgyűlésen, mind az átalakulási közgyűlésen az összes tag kétharmados szótöbbségével kell határozatokat hoznia. Bár a jegyzőkönyvek adatai szerint az előkészítő közgyűlésen 380 tagból 282 tag, az átalakulási közgyűlésen pedig 382 tagból 348 tag jelen volt, ténylegesen az előkészítő közgyűlésen csak 237, az átalakulási közgyűlésen pedig csak 212 tag volt jelen személyesen, ugyanis az előkészítő közgyűlésen 45 tag, az átalakulási közgyűlésen pedig 136 tag meghatalmazással rendelkező képviselője útján vett részt a szavazásban. Az elsőfokú bíróságnak az volt az álláspontja, hogy az Szvt. 45. § (1) bekezdés c) pontjából és az Szvt. 22. §-ának (1) bekezdéséből következően a tagnak személyesen kell a közgyűlésen szavazati jogát gyakorolnia, "nem minősíthető személyes jelenlétnek a szavazati jog képviselő útján való gyakorlása". Mivel az Szvt. 22. §-ának (1) bekezdése szabályozza a közgyűlésen való részvételt és nem mondja ki, hogy a közgyűlés a tag képviselője útján is eljárhat, nincs helye az Szvt. 2. § (1) bekezdésében írtak alapján a Ptk. képviseletre vonatkozó rendelkezései alkalmazásának. A szavazásban személyesen részt nem vevő tagok szavazatának figyelmen kívül hagyásával pedig azt kell megállapítani, hogy a közgyűlési határozatok meghozatalára nem az összes tag kétharmados szótöbbségével került sor, ezért a határozatok érvénytelenek.

- A cégbejegyzési kérelemhez csatolt iratok szerint a szövetkezet részleges átalakulására úgy került sor "hogy a tagok 2000 Ft-os részjegyükkel a szövetkezetben maradnak, a gazdasági társaságba pedig az üzletrészüknek megfelelő vagyonrésszel lépnek be." Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a részleges átalakulás során a szövetkezet tagjai csak kétféle nyilatkozatot tehetnek, vagy belépnek a gazdasági társaságba, vagy a szövetkezet tagjai maradnak. Előbbi esetben szövetkezeti tagsági jogviszonyuk megszűnik, utóbbi esetben viszont mint az Szvt. 88/A. § (1) bekezdés e) pontjának megfogalmazása szerinti "be nem lépő szövetkezeti tagok" döntenek a szövetkezet további működtetéséhez szükséges kérdésekben. Az viszont fogalmilag kizárt részleges átalakulás esetén, hogy a szövetkezeti tagok kizárólag üzletrészükkel alapítsák meg a gazdasági társaságot és ugyanezen személyek "részjegyük meghagyásával" egyidejűleg a szövetkezetnek is tagjai maradjanak.

A cég fellebbezésében a 3. sorszámú végzés megváltoztatását és a cég bejegyzésének elrendelését kérte. A fellebbezésben kifejtettek szerint míg az 1967. évi III. tv. 9. §-ának (2) bekezdése a tagok személyes jelenlétét kívánta meg a közgyűlésen, az Szvt. 22. §-ának (1) bekezdése a "személyes" jelző elhagyásával csak a tagok jelenlétéről szól, és nem is tiltja, hogy a tag meghatalmazott útján képviseltesse magát a közgyűlésen. Ebből következően a képviselt tagot a közgyűlésen jelen lévő tagnak kell tekinteni, a tag képviselője útján gyakorolhatja szavazati jogát az Szvt. 2. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ptk. szabályai szerint. Hangsúlyozta, hogy még az Szvt. 45. § (1) bekezdés a) pontja és 61. §-ának (2) bekezdése kifejezetten a tagok személyes közreműködéséről beszél, az Szvt. 22. §-ának (1) bekezdése a személyes jelző használatát mellőzi.

A részleges átalakulás jellegéből adódóan nem irányulhat a jogalkotó akarata arra, hogy kizárja a szövetkezeti tagsági viszony és a gazdasági társasági tagság egyidejű fennállását. A szövetkezeti tagsági viszony fennmaradásának nem törvényes feltétele az üzletrész tulajdon megléte, semmi nem zárja ki, hogy kizárólag részjegyével maradjon a szövetkezetben az a tag, aki korábban a szövetkezetben üzletrésszel is rendelkezett.

A fellebbezés alapos.

Az Szvt. 2. §-ának (1) bekezdése szerint a szövetkezetnek és tagjainak e törvényben nem szabályozott és a szövetkezet önkormányzati szabályzata által sem rendezett vagyoni és személyi viszonyaira a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Szvt. a tag alapvető jogának tekinti, hogy tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen. Nem rendelkezik arról, hogy e jogát képviselője útján gyakorolhatja-e és jelen esetben a szövetkezet alapszabálya sem tartalmazott ezzel kapcsolatos rendelkezést. Ebből következően annak megállapításánál, hogy a szövetkezeti tagot meghatalmazottja képviselheti-e a közgyűlésen, az Szvt. 2. § (1) bekezdésében írtak alapján háttérjogszabálynak minősülő, - Ptk. rendelkezéseiből kell kiindulni. A Ptk. 219. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy más személy (képviselő) útján is lehet szerződést kötni, vagy más jognyilatkozatot tenni, kivéve ha jogszabály szerint a jognyilatkozat csak személyesen tehető meg. Az Szvt. nem mondja ki, hogy a tag csak személyesen vehet részt a határozatok meghozatalában, ebből következően szavazati jogát képviselője útján is gyakorolhatja. Téves tehát az elsőfokú bíróság azon álláspontja, hogy az egyetértő szavazatok összeszámlálásánál figyelmen kívül kell hagyni azon tagok szavazatát, akik nem személyesen, hanem képviselőjük útján vettek részt a határozatok meghozatalában.

Az Szvt. szerint a szövetkezeti üzletrész átruházható, átruházása pedig a szövetkezeti tagsági jogviszonyt nem szünteti meg, tehát a szövetkezetnek lehetnek olyan tagjai - természetesen részjeggyel rendelkezők - akik ugyanakkor szövetkezeti üzletrésszel nem rendelkeznek. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a részleges átalakulásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések sem zárják ki, hogy egy szövetkezet tagja úgy vegyen részt részleges átalakulás során gazdasági társaság alapításában, hogy egyidejűleg mint csak részjeggyel rendelkező személy a szövetkezetnek is tagja maradjon. A jogszabály nem tiltja a részlegesen átalakult szövetkezetben és a részleges átalakulás során alapított cégben a tagsági jogviszony egyidejű fennállását. Az Szvt. 88/A. § (1) bekezdés a) pontjának kifejezett rendelkezése megengedi az egyidejű tagságot akkor, ha a szövetkezeti tag szövetkezeti üzletrészhányaddal a szövetkezetnek is tagja marad és nyilvánvalóan nincs jogszabályi akadálya annak sem, hogy a szövetkezeti tag mint a szövetkezetben csak részjeggyel rendelkező személy, üzletrész tulajdon hiányában is a szövetkezet tagja maradhasson. Tény, hogy jelen esetben a részleges átalakulás ellenére nem következett be változás sem a szövetkezet tagjainak számában, sem a szövetkezet részjegytőkéjének összegében (a szövetkezetnek jelenleg is 382 tagja van és részjegytőkéje 382x2000 Ft = 764 000 Ft), a részleges átalakulás azonban erre tekintettel sem minősül jogsértőnek.

Mindezekre tekintettel azt kell megállapítani, hogy az elsőfokú bíróság által megjelölt bejegyzési akadályok nem állnak fenn, erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 20. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 259. § és Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján. Az újabb eljárásban az elsőfokú bíróságnak fentiek figyelembevételével kell újabb döntést hoznia a cég bejegyzése tárgyában. (Legf. Bír. Cgf. II. 33.128/1999. sz.)