EH 2009.2010 Közbeszerzési eljárásban hiánypótlásnak csak az ajánlatkérő által megjelölt, az eredményhirdetést megelőző határidőn belül van helye. Az összegzés ajánlatkérő általi módosítása nem hiánypótlás [2003. évi CXXIX. tv. 83. §, 96. §].[1]

Az alperes a 2006. július 14. napján meghozott határozatával a beavatkozó társaság jogorvoslati kérelmének - melyet a felperesi társaság "középiskolák számára fejlesztési tervhez kapcsolódóan eszköz- és bútorbeszerzés szállítási szerződés keretében" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be - részben helyt adott és megállapította, hogy a felperesi ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését és erre tekintettel a 91. § (1) bekezdését, az 1. § (1) és (2) bekezdését, a 83. § (2) bekezdését, valamint a 96. § (5) bekezdését, ezért megsemmisítette a 2. részajánlati körben az ajánlatkérő eljárást lezáró döntéseit, valamint a felperesi ajánlatkérőt 500 000 forint bírsággal sújtotta, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elkésettség okán, érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Határozata indokolásában rögzítette, hogy az ajánlatkérő felperes a 2. részajánlati körben is 2006. június 7-én hirdette ki az eljárást lezáró döntését. Ebben a részajánlati körben az eljárás nyertese az A. Kft. lett. A kérelmező 2006. június 9-én a fizikai bemutatókészletre vonatkozóan feltett kérdései alapján az ajánlatkérő újból megvizsgálta a nyertes ajánlatot és megállapította, hogy az a fizikai bemutató készletre vonatkozó megajánlásaiban nem felel meg a felhívás valamennyi feltételének. Az ajánlatkérő 2006. június 16-án ezt a tényt közölte a kérelmezővel, és egyben közölte azt is, hogy a 2006. június 7-én kihirdetett összegzés a Kbt. 96. § (5) bekezdésének megfelelően módosításra került. Az ajánlatkérő felperes 2006. június 12-én tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy az összegzés a Kbt. 96. § (5) bekezdésének megfelelően módosításra került, erre tekintettel a módosított összegzés és az eredmény kihirdetésére 2006. június 23-án került sor.

Megállapította az alperes, hogy az ajánlatkérő felperes fenti eljárási cselekményei, döntései nem vitatottan azt bizonyítják, hogy az ajánlatkérő a 2. részajánlati körben egy érvénytelen ajánlatot nyilvánított nyertesnek.

Ebből következik, hogy az ajánlatkérő 2006. június 7-i, a 2. részajánlati körben meghozott eljárást lezáró döntése megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését és 91. § (1) bekezdését.

Az ajánlatkérő felperes a beavatkozó kérdéseit annak ellenére, hogy hiánypótlásnak már nem volt helye, elfogadta és ismét ugyanazt az ajánlattevőt hirdette ki nyertesnek. A felperes az eredményhirdetés utáni cselekménysort úgy folytatta le, hogy azokról a többi ajánlattevő nem értesült. Az alperesi Döntőbizottság az összes körülményt mérlegelve, a kiemelten súlyos jogsértések megállapítása mellett a bírság kiszabását indokoltnak tartotta, figyelemmel arra, hogy az ajánlatkérő felperes jogsértő módon nyilvánította érvényessé az Alex Kft. ajánlatát, amely értelemszerűen kihatott az eljárást lezáró döntésre is. Az alperes ugyanakkor figyelemmel volt arra a körülményre is, hogy az ajánlatkérő az eljárást lezáró szerződést nem kötötte meg, így a jogsértés reparálására van mód.

A felperes keresetében elsődlegesen az alperes határozatának megváltoztatását, a megállapított jogszabálysértések és a kiszabott bírság mellőzését, illetőleg mérséklését kérte, másodlagosan pedig a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában az érvénytelen ajánlattevő nyertesként való kihirdetését követő eljárás kapcsán kifejtette, hogy az eredményhirdetéssel az ajánlatok elbírálásának a szakasza lezárul, így azt követően az ajánlat tartalmát érintő eljárási cselekményre nem kerülhet sor. A Kbt. 96. §-ának (5) bekezdése lehetőséget ad ugyan az összegzés módosítására és ezzel összefüggésben a korrigált eredmény kihirdetésére, azonban kizárja annak lehetőségét, hogy az eredményhirdetést követően bármiféle elmaradt jogcselekményt, akár az ajánlatkérő, akár az ajánlattevő pótoljon, így hiánypótlásra nem kerülhet sor. Nem biztosít korlátlan módosítási lehetőséget a Kbt. az ajánlatkérő számára, aki csak abban az esetben jogosult ezt megtenni, ha az eredményhirdetést követően észleli, hogy a kihirdetett eredmény törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. A Kbt. 96. §-ának (5) bekezdése szerinti módosításra a már benyújtott ajánlatok, illetve hiánypótlás, felvilágosítás stb. keretében benyújtott további iratok alapján kerülhet sor. Az a körülmény, hogy a felperes tájékoztatta az ajánlattevőket arról, hogy az összegzést módosítani fogja és módosított eredményt fog kihirdetni, még nem jelenti azt, hogy ismét megnyílna az ajánlatok elbírálásának a szakasza. A Kbt. 1. §-ának (1) bekezdésében megfogalmazott jogelvbe ütközött az, hogy a felperes az eredményhirdetést követően érvényes ajánlatot minősített érvénytelennek, illetve, hogy az eredményhirdetést követően befogadott újabb hiánypótlást, továbbá hogy az összegzés módosítása és módosított eredményhirdetés mellőzésével módosított eljárást lezáró döntést ismételten módosította és mindezekről az ajánlattevőket nem értesítette, így azok nem ismerhették meg az ajánlatkérő eredményhirdetéssel kapcsolatos eljárásának minden mozzanatát, jogorvoslattal nem élhettek. Az elsőfokú bíróság az ajánlatkérői jogsértések miatt kiszabott bírságot jogszerűnek ítélte meg.

A felperes fellebbezése folytán a másodfokú bíróság ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Ítéletének indokolásában a Kbt. 70. §-ának (1) bekezdésére, 81. §-ának (1) és (3) bekezdéseire hivatkozással megállapította, hogy a felülvizsgált ügyben nem volt vitatott kérdés a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége, azt a felperes is elismerte, de abban tévedett, hogy az eljárás lezárását követően az érvénytelenség hiánypótlás keretében az ajánlat tartalmát módosító vagy kiegészítő dokumentummal kikü­szö­bölhető a Kbt. 96. §-ának (5) bekezdése szerinti eljárásban. A lezárt ellenőrzés eredményeként az ajánlat tartalma nem módosítható, csupán az eljárás befejezésekor készített összegzés (pl. számítási hiba), ez pedig az eljárást nem nyitja meg. A Kbt. 98. § (4) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás az eredményről, vagy eredménytelenségről közzétett hirdetmény közzétételével, illetve a szerződéskötéssel zárul le.

A Kbt. 83. §-a a hiánypótlás során alkalmazandó feladatokat rögzíti, különösen a (7/, (8) bekezdéseiben, és az is levezethető, hogy a hiánypótlásnak mikor lehet helye. A Kbt. 85. §-a a közbeszerzési eljárás eredményességének elősegítése érdekében biztosít lehetőséget az ajánlatkérőnek arra, hogy felvilágosítást kérjen az ajánlattevőktől az ajánlat nem egyértelmű részeinek tisztázása érdekében. E lehetőség kizárólag a nem egyértelmű kijelentések, igazolások, nyilatkozatok tartalmának tisztázására irányulhat. Az ajánlattevő értelmező, pontosító válasza azonban nem sértheti az ajánlattevők esélyegyenlőségének elvét.

A kiszabott bírsággal összefüggésben a másodfokú bíróság kiemelte, hogy a bírság jogalapja a Kbt. 340. § (3) bekezdésének e) pontja, megállapításának szükségessége és összegszerűsége a Kbt. 341. §-ának (3) és (4) bekezdésein alapult.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak, illetőleg az eljárt bíróságok ítéleteinek hatályon kívül helyezését és az első- vagy másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Részletesen kifejtett álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését és erre tekintettel a 91. § (1) bekezdését, a 83. § (2) bekezdését, a 96. § (5) bekezdését, a Kbt. 1. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglalt alapelvi rendelkezéseket, valamint a Kbt. 340. § (3) bekezdésének e) pontját.

Előadta a felperes, az iratokból is egyértelműen kiderül, hogy az ajánlatok elbírálását követően a Kbt. 97. §-a alapján feltett, a nyertes ajánlatra vonatkozó kérdések következtében ismerte fel, hogy a nyertesnek kihirdetett ajánlat fizikai bemutatókészletre vonatkozó megajánlásai nem felelnek meg a kiírásnak. A Kbt. 83. §-ának (4) bekezdése szabályozza, hogy az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhatja, és így érvényessé teheti az egyébként érvénytelennek minősülő ajánlatát. A hiánypótlási felhívásban meg sem jelölt hiányosságot azután észlelte, hogy az összegzése a Kbt. 96. § (5) bekezdése alapján egyébként is módosításra került. Az alperes határozatában is elismerten, jogszerűen módosította a 2006. június 7. napján kihirdetett összegzést, melynek következtében az eljárást lezáró eredményhirdetés időpontja 2006. június 23-ára módosult. Jelen esetben nem az eredményhirdetés után alkalmazta a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó rendelkezéseit, mert a hiánypótlás befogadásakor az eljárás a módosított eredményhirdetés miatt még nem zárult le. Az eljárást lezáró eredményhirdetésre a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően 2006. június 23. napján, az ajánlattevő 2006. június 19-én kézhez vett, pontosítást tartalmazó levelét követően került sor. A pontosítás kézbesítésekor az eljárás még nem zárult le, így a Kbt. versenysemlegességre és esélyegyenlőségre vonatkozó rendelkezéseinek értelmezése nem vezethet arra az eredményre, hogy teljes körű hiánypótlás esetén a formai hiány felismerése után a hiánypótlást meg nem engedve, a Kbt. 83. § (4) bekezdése alapján az ajánlattevő által jogszerűen és határidőben benyújtott pontosítást figyelmen kívül hagyva, érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot. Akkor sértette volna meg a Kbt. rendelkezéseit, ha az egyébként a kiírással összhangban álló műszaki megajánlásra vonatkozó pontosítást elutasítja. Ezek alapján nem sértette meg a Kbt. 91. § (1) bekezdését, tekintettel arra, hogy azt az ajánlattevőt hirdette ki az eljárás nyerteseként, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. A Kbt. már hivatkozott 83. § (4) bekezdése alapján az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat, korlátozott hiánypótlás esetén az ajánlati felhívásban szereplő körben. Maga a Kbt. szabályozza annak a lehetőségét, ha az ajánlatkérő esetlegesen nem hívja fel az ajánlattevőt minden hiány, az általa nem észlelt hiányok pótlására. Teljes körű hiánypótlás esetében az ajánlattevő kizárását nem eredményezheti olyan hiány, melynek pótlására az ajánlattevőt az ajánlatkérő nem hívta fel. A teljes körű hiánypótlás jogintézményének pontosan az a célja, hogy az eljárás során lehetőséget adjon az ajánlattevőnek minden hiány kiküszöbölésére. Éppen az eredményezte volna a Kbt. 1. § (1) és (2) bekezdésében foglalt alapelvek, az ajánlattevők esélyegyenlőséghez való jogának megsértését, ha ezen határidőben megtett pontosítást nem veszi figyelembe.

A Kbt. 96. §-ának (5) bekezdése megsértésével kapcsolatban előadta a felperes, hogy a Kbt. szabályaiból következően az összegzés módosításával lehetősége van az ajánlatkérőnek az esetlegesen beérkező hiánypótlások, ajánlattal kapcsolatos pontosítások figyelembevételére az eljárásnak a második eredményhirdetéssel történő lezárása előtt. Megállapítható, hogy bár a Kbt. előbb megjelölt rendelkezésében írt "észlel" kifejezés alapján valóban a már meglévő dokumentumokból kell az ajánlatkérőnek arra a megállapításra jutnia, hogy az összegzés törvénysértő rendelkezéseket tartalmaz, azonban annak orvoslásához nem szükségszerűen ugyanazon, már meglévő anyagokat kell felhasználnia.

A Kbt. 1. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglalt alapelvi rendelkezésekkel kapcsolatban a felperes állította, hogy a Kbt. 97. §-ából következően a nyertes ajánlatról való tájékoztatást az ajánlatkérőnek csak a kérdést feltevő, érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevő számára kell megadnia. Ezt 2006. június 16. napján megtette és a pótlásról, valamint a pontosításról is írásban értesítette a kérdést feltevő A. P. Taneszköz- és Intézményellátó Zrt. beavatkozót 2006. június 22. napján.

A Kbt. 83. §-ának (3) és (4) bekezdései alapján egyértelmű, hogy e rendelkezések csak arra kötelezik az ajánlatkérő felperest, hogy a hiánypótlási felhívásról egyidejűleg az összes ajánlattevőt értesítse. A felperest tájékoztatási kötelezettség nem terheli arról, hogy melyik hiánypótlásra felhívott ajánlattevő miként teljesítette a hiánypótlási kötelezettségét. A Kbt.-ben meghatározott kötelezést tartalmazó rendelkezéseknek megfelelően az összegzés módosításáról, továbbá az eredményhirdetés időpontjáról írásban értesítette az ajánlattevőket. A nyertes ajánlatról és annak a kiírás minden feltételé­nek való megfelelőségéről az ajánlattevők az összegzésben tájékoztatást kaphattak, továbbá az ajánlatkérő az összegzés módosításáról is a törvényi rendelkezéseknek megfelelően tájékoztatott minden ajánlattevőt.

Az előadottak alapján a felperes álláspontja szerint a jogerős ítélet a Pp. 339/B. §-ába ütközően is jogszabálysértő, mert a másodfokú bíróság a tényállást nem tárta fel kellő mértékben, illetve abból jogszabályellenes következtetéseket vont le, az alperes határozata indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége nem tűnik ki.

Tekintettel a másodfokú bíróság jogszabálysértő ítéletére, a Kbt. 340. § (3) bekezdésének e) pontja szerinti bírság kiszabása nem indokolt.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Előadta, hogy a felperes állításával szemben a Kbt. 83. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek meg kell jelölnie azt a határidőt, ameddig a hiánypótlás befogadja, ez az időpont pedig nem kerülhet az eredményhirdetés utánra. Jelen esetben a felperes az eredményhirdetés utáni időpontban fogadott be hiánypótlást, azt érvényesnek tekintve. Határozatában a Kbt. 83. § (2) bekezdésének megsértését állapította meg, "pontosítás" körében a határozat nem tartalmaz rendelkezést.

Az alperes, illetve a bíróságok rámutattak arra, hogy a Kbt. 96. § (5) bekezdése alapján az összegzés módosítására csakis az eredményhirdetéskor már rendelkezésre álló iratok alapján van lehetőség. Ez következik abból, hogy az eredményhirdetés időpontja után az ajánlatkérő hiánypótlást "pontosítást", vagy egyéb ajánlattevői nyilatkozatot, ami az ajánlat tartalmát módosítaná, nem fogadhat be.

A beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmében ugyancsak a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Előadta, hogy az utólagos "hiánypótlás" nem küszöbölte ki az Alex Kft. ajánlatának érvénytelenségét, hiszen a hiánypótlásnak nincs köze az érvénytelenséget kiváltó fizikai bemutatókészlet hiányosságaihoz.

A felülvizsgálati kérelem alaptalan.

A Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálati eljárásban is abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy az eredményhirdetést követően sor kerülhet-e hiánypótlásra, illetőleg az összegzés módosítására.

A Kbt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérő teljes körben biztosította a hiánypótlás lehetőségét és az ajánlatok vizsgálata alapján ez szükséges, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel lehetőséget biztosíthat a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására.

A Kbt. 83. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt, megjelölve a határidőt, továbbá ajánlatonként a hiányokat.

A Kbt. 83. §-ának (4) bekezdése értelmében az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat, korlátozott hiánypótlás esetén az ajánlati felhívásban szereplő körben.

A Kbt. 96. §-ának (5) bekezdése alapján az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított tizenötödik napig vagy, ha a szerződés megkötésére az eredményhirdetéstől számított tizenötödik napnál korábban kerül sor, akkor ezen időpontig egy alkalommal jogosult a 93. § (2) bekezdése szerinti írásbeli összegzést módosítani és szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, ha az eredményhirdetést követően észleli, hogy a kihirdetett eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja.

A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló periratok alapján - egyezően az eljárt bíróságokkal - megállapította, hogy az alperes a Kbt. idézett, illetőleg határozatában megjelölt rendelkezései alkalmazásával törvényes határozatot hozott az ajánlatkérő felperes 2. részajánlati körben eljárást lezáró döntéseinek megsemmisítéséről, és vele szemben bírság kiszabásáról.

Amint az alperes és az eljárt bíróságok is helyesen megállapították - szemben a felperes álláspontjával -, hiánypótlásnak csak az ajánlatkérő által megjelölt, az eredményhirdetést megelőző határidőn belül van helye. A Kbt. vonatkozó rendelkezései kizárják az eredményhirdetést követő hiánypótlás lehetőségét.

A felperes a Kbt. szabályait megsértette azzal, hogy az eredményhirdetést követően fogadta be és bírálta el a beavatkozó ajánlattevő hiánypótlását.

Tévedett a felperes a Kbt. 96. § (5) bekezdésének értelmezésében és alkalmazhatóságában is. A Kbt. ezen szabálya a 93. § (2) bekezdése szerinti írásbeli összegzés módosítására jogosítja fel az ajánlatkérőt, kizárólag abban az esetben, ha a rendelkezésre álló iratok alapján észleli, hogy a kihirdetett eredmény törvénysértő volt.

Az összegzés módosítására tehát nem ajánlattevői hiánypótlás, "pontosítás" alapján kerülhet sor; a hiánypótlási eljárás szakasza az eredményhirdetés előtt már lezárult. A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy a felperes álláspontjával szemben, az összegzés módosítása nem nyitja meg a közbeszerzési eljárást, így értelemszerűen az eljárás hiánypótlási szakaszát sem.

A kifejtettek értelmében az eljárt bíróságok a felülvizsgált ügyben teljes körűen feltárták a tényállást, és a felperes által felhozott jogkérdésekben - így a bírság tekintetében is - törvényes, helytálló döntést hoztak, amelyek nem sértették a Kbt-nek a felperes által felülvizsgálati kérelmében megjelölt rendelkezéseit.

Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta.

(Legf. Bír. Kfv. IV. 37.077/2008.)