Végső előterjesztői indokolás a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásával összefüggő törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXI. törvényhez - Indokolások Tára 2025/2.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Ezt az indokolást a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzéteszik.

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvény (a továbbiakban: Pnbjt) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya (a továbbiakban: a szolgálatok személyi állománya) vonatkozásában felváltja a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvényt (a továbbiakban: Hszt.) annak érdekében, hogy a szolgálatok személyi állományának jogállására jellemző speciális jogok és kötelezettségek határozottabban érvényesülhessenek. Az új jogállási törvény olyan speciális kötelezettségekre és jogokra helyezi a hangsúlyt, amik a nemzetbiztonsági feladatok ellátását nagyobb mértékben tudják támogatni.

A törvény célja a Pnbjt. hatályba lépésével egyidejűleg szükséges törvényi szintű módosítások átvezetése a jogrendszeren, valamint a szolgálatok személyi állománya vonatkozásában a Hszt.-re történő rugalmas és merev hivatkozások megfelelő módosítása a jogrendszer koherenciájának megteremtése érdekében.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1-8. §, 11-13. §, 15-16. §, 33-46. §, 48-52. §, 55-57. §, 59-60. §, 63-76. §, 98-110. §, 113-115. §, 116. § a), c)-l) pont., 117-127. §, 129-131. §, 1-2. melléklet

A módosítás a Pnbjt. és hatálya alá tartozó új jogviszony jogrendszerbe illesztése miatt szükséges jogtechnikai módosításokat tartalmazza.

A módosítások három jogállási törvény (a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény és a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény) tekintetében a jogrendszeri koherencia megteremtése érdekében tartalmazzák továbbá az apákat gyermekszületés esetén megillető apasági szabadság igénybevételére rendelkezésre álló időtartam két hónapról négy hónapra történő módosítását.

9-10. §, 14. §, 19. §, 26. §, 31. § 19., 20., 22-48. és 50-58. és 66-67. pont, 47. §, 53-54. §, 58. §, 61-62. §, 77-78. §, 128. §, 132-134. §

Kodifkációs technikai módosítás annak érdekében, hogy az utasadat-információs egység jelenjen meg a feladatra kijelölt szerv konkrét nevesítése helyett. (Az utasadat-információs egységet jelenleg a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi LXVI. törvény jelöli ki.)

17. §

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) jelenlegi megfogalmazása szerint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat speciális távközlési összeköttetést biztosít az arra jogosult felhasználók részére. Ezen szövegrész az Nbtv. elfogadása óta nem változott, a technikai fejlődés okán időszerűvé vált annak felülvizsgálata.

Az a körülmény, hogy a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ térítésmentesen nyújt igazságügyi szakértői szolgáltatásokat a jogosult szervek számára, míg a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézete azt térítés mellett biztosította, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézete számára versenyhátrányt eredményezett, ezért szükséges az Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szakértői tevékenysége esetében is a térítésmentesség kiterjesztése.

18. §

A Nemzeti Információs Központ tevékenységét szabályozó 8/A. § alapja a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központra vonatkozó - rendkívül részletes - szabályozásban gyökerezik, amelyre a későbbiekben a jogutód szervek megalakulásával, hatáskörbővülésével kapcsolatos rendelkezések ráépültek, egyes esetekben tovább terhelve a szakasz szerkezetét. A hatályos rendelkezés sem szerkezeti felépítésében, sem a megfogalmazás kazuisztikusságában nem illeszkedik az Nbtv. szabályozási elveihez és a társszolgálatok hatáskörének szabályozásához. A szakasz felépítése, az egyes feladatkörökre vonatkozó szabályok elhelyezkedése nem tekinthető maradéktalanul logikusnak. Mindezekre tekintettel a törvény egy áttekinthetőbb, letisztultabb, ugyanakkor valamennyi felhatalmazást és hatáskört tartalmazó módosítást tartalmaz.

20-22. §, 31. § 1-18., 21., 49., 59-65. pont, 32. §

A rendelkezések a jogalkalmazás során felmerült módosítási igények alapján tartalmazza az Nbtv. több tárgykörben történő módosítását:

Az Nbtv. alapján a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat jelenleg szakértői és igazságügyi szakértői tevékenységet végez. Szükséges ezen tevékenységek mellett azon szaktanácsadói kategória megjelenítése is, amelyek nem tartoznak a szakértői tevékenységek körébe, azonban a megrendelő szervek műveleti tevékenységét jelentős mértékben támogatják.

Az Nbtv. a személyi állomány jogállása tekintetében sok esetben ismétlő, a jogviszony tartalmára vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, miközben a személy állomány jogállását a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat esetében is külön jogszabály szabályozza, előzőek alapján szükséges ezen szabályok átemelése a Pnbjt. szabályrendszerébe és az Nbtv. érintett rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése.

A nemzetbiztonsági szolgálatok műveleti állománya esetében szükséges, hogy alapfeladataik ellátása során, a műveleti szempontok figyelembevétele mellett, a teljesítés sikeressége érdekében esetenként megszegjék az érvényben lévő közúti közlekedéssel összefüggő normákat. Tevékenységük természetéből adódóan ez a cselekmény a nemzetbiztonsági és a bűnfelderítési szempontok érvényesüléséhez fűződő érdekek miatt következik be, amelyek felülírják a csekélyebb súlyú szabálysértési normák betartását. Erre figyelemmel indokolt a büntethetőség kizárása ezen személyi kör vonatkozásában. Ezzel egyidejűleg beépítésre kerülnek a Nbtv.-be a Rendőrségről szóló törvényben foglaltakhoz hasonlóan a fedett nyomozó szabálysértésére vonatkozó garanciális szabályai is.

A törvény bővíti a nemzetbiztonsági szolgálatokkal történő együttműködésre kötelezett jogalanyok körét a nemzetbiztonsági védelem alatt álló szervekkel, mivel ezen szervek köre taxatív módon meghatározásra került a nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek és létesítmények köréről szóló Korm. határozatban. A nemzetbiztonság szempontjából különleges fontosságú szervek körét jogszabály nem határozza meg, az gyakorlatilag a nemzetbiztonsági szolgálatok megítélésén múlik. Ez azonban a gyakorlatban problémákat generál, mivel adott esetben az együttműködésre kiválasztott szerv - különösen ha pénzügyi következményekkel is jár - vitathatja ezen kötelezettsége fennállását. Ezen vitás helyzeteket előzheti meg a nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek, mint definíció megjelenítése.

A kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévő magyar szervek (intézmények) és létesítmények [Nbtv. 4. § f) pont], továbbá a központi államhatalmi és kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek (intézmények) és létesítmények [Nbtv. 5. § e) pont] köre sok esetben átfedést mutat egymással. Tipikus példaként említhető a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a minisztérium szervezeti keretébe tartozó, de külföldön működő számos külképviselet. Ezen intézmények esetében az objektumvédelmi feladatok nem különíthetők el teljes mértékben az Információs Hivatal és az Alkotmányvédelmi Hivatal között. A feladatok ellátása a gyakorlatban a törvényben egyébként rögzített együttműködési kötelezettségen túlmutató, kifejezetten közös feladatellátást jelent bizonyos esetekben, aminek a megjelenítése a törvényben is indokolt.

A nemzetbiztonsági ellenőrzések nagy száma miatti jelentős adminisztrációs teher indokolja a 8 napos határidő 15 napra való megemelését.

Az Nbtv. 72/B. § (1) bekezdés c) pontja szerint a nemzetbiztonsági szolgálat felülvizsgálati eljárás keretében vizsgálhatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személyt, ha az Nbtv. 71. § (2) és (3) bekezdése szerint a jogviszony létrehozását, illetve fenntartását jóváhagyták. A felülvizsgálatra vonatkozó szabályok között szükséges azon rendelkezés rögzítése, amely meghatározza, hogy az Nbtv. 72/B. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben ki rendelheti el a felülvizsgálati eljárást.

Az Nbtv. 5. § p) pontja az illegális migrációval kapcsolatos hatásköröket állapítja meg, azonban a jelenlegi megfogalmazása túlzottan szűk, mert kifejezetten az 5. § g) pontjában meghatározott státuszkérelmekhez kapcsolódó illegális migráció felderítését és elhárítását írja elő. Ezzel szemben a gyakorlatban az illegális migránsok jelentős része nem terjeszt elő ilyen státuszkérelmet, hanem lényegében észrevétlenül igyekszik belépni az ország területére, és továbbhaladni az Unió irányába. A módosítás alapján az Alkotmányvédelmi Hivatal ezen törekvések felderítésére és elhárítására is felhatalmazást kapna.

A Nemzeti Információs Központ az együttműködő szerv által kezelt, az Nbtv. 8/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott feladat- és hatáskörének gyakorlásához szükséges adatot

1. a Nbtv. eltérő rendelkezése hiányában - az azt tartalmazó adatkezelési rendszerből közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján,

2. az azt tartalmazó adatkezelési rendszerhez közvetlen és teljes körű hozzáférést biztosító más módon, elsősorban a Nemzeti Információs Központ által meghatározott elektronikus adathordozó eszközzel

szerzi be. Az Nbtv. 52/B. § (5) bekezdése értelmében az Nbtv. 30/A. § a)-f) pontjában meghatározott együttműködő szerv adatkezelési rendszerében található adatot kizárólag az adott együttműködő szerv azon hivatásos szolgálati viszonyban álló tagja szerezheti be, aki a szolgálatát a Nemzeti Információs Központnál teljesíti. A Nemzeti Információs Központ feladatellátásának magas színvonalon tartása, illetve folyamatosságának biztosítása érdekében indokolt a saját személyi állomány létrehozása, amely eredményeként a Nemzeti Információs Központ feladatait a szakmailag legalkalmasabb személyekkel tudja végrehajtani.

23. §, 30. §

A kényszerítő eszközök alkalmazásának arányosságára figyelemmel indokolt olyan kényszerítő eszközök használatát is szabályozni, amelyek a lőfegyver használatot megelőzik és alkalmasak a nemzetbiztonsági szolgálatok jogszabályokban rögzített feladataiknak végrehajtása során előforduló támadások, illetve fenyegetések elhárítására.

24. §

Az Nbtv. 54. § (1) bekezdés h) pontja szerinti megfigyelés humán erővel vagy technikai úton valósul meg. A műveleti helyzet függvényében a megfigyelés végrehajtása a közterületen vagy a közforgalom számára nyitva álló magánterületen elhelyezett kamerákhoz történő valós idejű hozzáférés útján történik. A hozzáférések biztosítása érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok az Nbtv. 28. § (1)-(2) bekezdései alapján együttműködnek állami szervekkel, önkormányzatokkal, természetes személyekkel, jogi személyekkel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel, amelynek részletes szabályai külön megállapodásban kerülnek rögzítésre. Törvényi szinten az Nbtv. 40. § (4) bekezdése kizárólag a közterületen rögzített képfelvétel, hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel átvételére vonatkozó jogosultságot szabályozza, azonban további részletszabályokat nem tartalmaz.

Az Nbtv. 40. § (4) bekezdésének módosításával egyrészt törvényi szinten egyértelműsítésre kerül a nemzetbiztonsági szolgálatoknak azon - jelenleg is meglévő - jogosultsága, miszerint a feladataik végrehajtása érdekében teljes körűen hozzáférhetnek a közterületen vagy a közforgalom számára nyitva álló magánterületen elhelyezett kamerákhoz, másrészt pedig új rendelkezésként megjelenik - a technikai fejlődésre figyelemmel - a hozzáférések elektronikus adatkapcsolat útján történő biztosításának kötelezettsége. Az Nbtv. 40. §-a új (5)-(8) bekezdésekkel történő kiegészítése az elektronikus adatkapcsolat kialakításával és üzemeltetésével kapcsolatos részletszabályokat rögzíti.

A költségviseléssel összefüggésben kiemelést érdemel, hogy az elektronikus adatkapcsolatot kizárólag annak az üzemeltetőnek kell kialakítania, akit arról a nemzetbiztonsági szolgálatok írásban értesítenek. Az új szabályozás tehát nem minden jogalany számára jelent azonnali kiépítési kötelezettséget, hanem arra a nemzetbiztonsági szolgálatok igényére kerülhet sor.

25. §

Indokolt a nemzetbiztonsági ellenőrzés során keletkezett adatok vonatkozásában a jogszerű adatkezelésre nyitva álló 20 éves határidő kezdetét az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat számára hivatalból pontosan ismert, rendelkezésre álló és kalkulálható időponthoz, a biztonsági szakvélemény érvényességének végéhez kötni, mert a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy munkaköre, illetve ilyen munkakörben való foglalkoztatása a szakvélemény érvényességi ideje alatt bármikor megváltozhat, amelyről a nemzetbiztonsági szolgálat az esetek döntő többségében nem szerez tudomást.

Figyelemmel az elvégzett nemzetbiztonsági ellenőrzések számára, a kezdeményező szervek átszervezésére, megszüntetésére, valamint arra, hogy az Nbtv. nem ír elő szankciót a tájékoztatás nemzetbiztonsági szolgálat irányába történő elmulasztása tekintetében, így az esetek nagy többségében nem kerül sor a tisztség megszűnéséről történő tájékoztatásra. Ez a helyzet viszont a nemzetbiztonsági szolgálat általi jogosulatlan adatkezelést idézhet elő. Tekintettel arra, hogy az - állampolgári - adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi kötelezettségnek a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok maradéktalanul eleget kívánnak tenni, így indokolt a nemzetbiztonsági ellenőrzést lezáró biztonsági szakvélemény kiállításának időpontjához igazítani az adatkezelésre nyitva álló határidőt.

27. §

Központi közigazgatási nyilvántartási háttérrel rendelkező fedőokirat előállítását kizárólag a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat végezheti. Ezen fedőokiratok előállításához szükséges fedőadatok vonatkozásában is szükséges a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kizárólagosságának biztosítása. A kizárólagosság nem érinti a központi közigazgatási nyilvántartási háttérrel nem rendelkező fedőokiratok vonatkozásban az 54. § (1a) bekezdés szerinti adat-elhelyezési jogosultságot.

28. §

A törvény elvégzi a nemzetbiztonság szolgálatok által az együttműködő magánszemélyek részére kifizetett összegeket terhelő forrásadó 20%-os mértékének felülvizsgálatát a mindenkori személyi jövedelemadó mértékéhez igazítva.

29. §

A módosításban meghatározásra kerül, hogy a Nemzeti Biztonsági Felügyelet (a továbbiakban: NBF) elnöke milyen esetekben kezdeményez nemzetbiztonsági ellenőrzést. A felsorolt esetek eddig nem voltak nevesítve az Nbtv.-ben, azok vagy más jogszabályon, vagy nemzetközi kötelezettségvállaláson alapultak.

Az Nbtv. 70. § (3) bekezdésének a) ponttal történő kiegészítését az NBF-hez a NATO- és az EU szabályozók, valamint a minősített adat védelmét érintő kétoldalú egyezmények alapján a külföldi társhatóságoktól érkező megkeresések indokolják.

A külföldi társhatóságok a magyar nemzeti biztonsági hatósághoz (NBF) arra figyelemmel fordulnak megkeresésekkel külföldi szervnél, valamint külföldi székhelyű gazdálkodó szervezetnél munkát vállaló, minősített adatot felhasználó, magyar állampolgárságú személy nemzetbiztonsági ellenőrzésével kapcsolatban, mert a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján az érintett személyi kör esetében nem állapítható meg a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult. Ennek hiányában az NBF mint kezdeményező jelenik meg a fent említett nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyt létesítő személy nemzetbiztonsági ellenőrzése kapcsán.

Az Nbtv. 70. § (3) bekezdésének b) ponttal történő kiegészítése következtében az iparbiztonsági ellenőrzés és a telephely biztonsági tanúsítvány kiadásának részletes szabályairól szóló 92/2010. (III. 31.) Korm. rendeletben meghatározott, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyi kör tekintetében az NBF elnöke kezdeményezi a nemzetbiztonsági ellenőrzésüket, megteremtve ezáltal a jogszabályok közötti összhangot.

A módosított 70. § (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések alapján könnyebben beazonosíthatóak a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult személyek.

79-97. §

A Pnbjt. hatályba lépésével egyidejűleg - a jogrendszer koherenciájának megteremtésére - szükséges a Hszt. módosítása annak érdekében, hogy egyrészt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kikerüljenek a Hszt. hatálya alól, másrészt a szolgálatok személyi állományára vonatkozó speciális rendelkezések hatályon kívül helyezésre kerüljenek.

A fentiekben hivatkozott jogtechnikai módosításokon túl a Hszt. módosításra kerül annak érdekében, hogy

a) 2022. évhez hasonlóan a személyi illetményben részesülők esetében a 2023. év vonatkozásában sem kelül végrehajtásra a teljesítményértékelés és minősítés, és

b) az apákat gyermekszületés esetén megillető apasági szabadság igénybevételére rendelkezésre álló időtartam két hónapról négy hónapra kerüljön módosításra.

111. §, 112. § és 116. § b) pont

A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója a feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok ellátására igazgatókat nevezhet ki. A rendelkezések megállapítják ezen igazgatókra vonatkozó törvényi szintű szabályokat.

135. §

Hatályba léptető rendelkezés.

136. §

Sarkalatossági záradék.

137. §

Jogharmonizációs záradék.