BH 2021.11.311 A régi Ptk. 556. § (2) bekezdése azt tiltja meg, hogy a biztosító saját szabályzatában a törvényben meghatározotthoz képest tágabban állapítsa meg azt a személyi kört, amelybe tartozók magatartása okot adhat a biztosító mentesülésére. Az azonban a törvényből önmagából is következik, hogy a vezetők vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével megbízottak régi Ptk. 556. § (1) bekezdés c), d) pontjai szerinti magatartása a biztosító mentesülését eredményezheti. Ha a raklaptárolás üzemben kialakított módja és a kifejezett tiltás ellenére a tűzveszélyes anyagok közelében eltűrt rendszeres dohányzás közrehatott a tűzkár bekövetkezésében, a biztosított jogi személynek betudható kirívóan felelőtlen magatartás miatt a biztosító mentesül a fizetési kötelezettsége alól [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 555. § (1) bek., 556. § (1)-(3) bek., 1952. évi III. tv. (régi Pp.) 182. § (3) bek., 183. § (2) bek., 206. § (1) bek.].

Pertörténet:

Zalaegerszegi Törvényszék G.40081/2015/178., Pécsi Ítélőtábla Gf.40009/2019/46., Kúria Pfv.20313/2020/6. (*BH 2021.11.311*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felek 2014. január 1-jei hatállyal vagyon- és felelősségbiztosítási szerződést kötöttek. A szerződéssel az alperesnek helytállási kötelezettsége keletkezett a felperes z.-i húsfeldolgozó üzemében bekövetkezett tűzkárok után. A biztosítási szerződés részévé vált - egyebek mellett - a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele (2009) és a Tűz- és elemi károk biztosításának feltétele (2009).

[2] A Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele 13.4. és 13.5. pontjai szerint az alperes mentesül a helytállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

- a biztosított, illetőleg a szerződő fél,

- a biztosítottnak a szabályzataiban megállapított munkakört betöltő alkalmazottai, illetve megbízottai;

- a biztosított jogi személynek a szabályzatban meghatározott tagjai vagy szervei

szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

Súlyosan gondatlan károkozásnak minősül többek között, ha az említett személy

- a tevékenységét jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte,

- a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírások, foglalkozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, illetve folyamatos megsértésével okozta.

[3] A Tűz- és elemi károk biztosításának feltétele 2. pont Kizárások címszó e) pontja úgy rendelkezik, hogy a biztosítási védelem a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltételeiben felsorolt kizárásokon túlmenően, tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki azokra a károkra, amelyek az épületek/építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben keletkeztek, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányosságokkal nem volt összefüggésben.

[4] A felperes a húsfeldolgozó üzemet 2010-ben bővítette, a bővítést követően a technológia részeként fenntartott átmeneti raklap- és ládatárolót az épület délkeleti sarkához, közvetlenül a fal mellé helyezte. A raklaptároló környezetében az árukiadónál két piktogramot és feliratot is elhelyezett, amelyek a dohányzási tilalomra figyelmeztettek. Ennek ellenére a dolgozók közvetlenül a raklaptároló mellett dohányoztak és a hamuzót is ott helyezték el.

[5] 2014. május 21-én az épületben és berendezési tárgyaiban tűz okozta károsodás keletkezett. Az összefoglaló tűzvizsgálati jelentésben foglaltak szerint a tűzkeletkezés pontos helyét, okát, a gyújtóforrást, valamint a tűz keletkezéséhez vezető folyamatot minden kétséget kizáróan bizonyítani, megnevezni nem lehetett, ezért ismeretlen.

[6] A katasztrófavédelmi kirendeltség a 2014. július 29-én meghozott határozatával a raklaptároló tűztávolságon belüli elhelyezéséért a felperest 40 000 forint tűzvédelmi bírsággal sújtotta. A határozat felülvizsgálata iránti keresetet a bíróság elutasította.

[7] A felperes a káreseményt követően felszólította az alperest a kárért való helytállásra. Az alperes a helytállást a biztosítási feltételekre való hivatkozással elutasította.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[8] A felperes keresetében jogfenntartással 34 613 370 forint - az S. Kft. számlájában részletezett - gép-, berendezéspótlási és -javítási költség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Dr. P. I. magánszakértői véleménye alapján azzal érvelt, hogy az alperes helytállási kötelezettsége fennáll, mert a tűz keletkezési oka ismeretlen, a vélelmezett ok elektromos energia.

[9] Az alperes ellenkérelmében jogalap hiányában kérte a kereset elutasítását. Azzal védekezett, hogy nem köteles a károkért helyt állni, mert a tűz B. T. magánszakértői véleménye alapján a tűzvédelmi távolságon belül tárolt raklapoknál folytatott szabálytalan dohányzás miatt keletkezett, ezért két mentesülési ok is fennáll: egyrészt a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltételeiben foglalt súlyosan gondatlan károkozás, másrészt a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételeiben foglalt üzemeltetési szabályok betartásának elmulasztása. Ha a felperes a közvetlenül az épület mellett tárolt raklapokat, műanyag ládákat szabályosan tárolta volna, és gondoskodott volna arról, hogy ne lehessen dohányozni az épület sarkánál, akkor nem keletkezett volna tűz.

Az első- és másodfokú ítélet

[10] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.

[11] Az indokolásában felhívta a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 536. § (1), (2) bekezdésében, 556. § (1) bekezdés a), c), d) pontjában, 556. § (2), (3) bekezdésében foglaltakat. A magánszakértők és dr. G. K. kirendelt szakértő meghallgatása, a rendelkezésre álló videóanyag megtekintése eredményeként úgy ítélte, hogy a perbeli szakvélemény nem ellentmondásmentes, a felperes által megbízott magánszakértő véleményére tekintettel aggályos, ezért helyt adott az alperes további szakértői bizonyítás iránti indítványának. A másodikként kirendelt Ny. Cs. igazságügyi szakértő véleménye a mérlegelése szerint megerősítette az elsőként kirendelt szakértő módosított véleményében foglalt következtetést. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján tényként volt megállapítható, hogy a tűzeset a raklaptároló melletti dohányzás következtében keletkezett, a dohányzó dolgozó által a raklaptároló és a fal között tárolt hamutartóban vagy az amellett elhelyezett cigaretta parazsától. A dohányzóhelyről az utolsó dolgozó 13:50-kor távozott, a helyszínen az első tűzre utaló jelenség 13:51-kor jelent meg. A raklaptárolónál keletkezett tűz az épület fémlemez burkolatán lévő réseken átjutva meggyújtotta a tetőszerkezet faanyagát és a talpszelemenek közötti réseken közvetlenül a szendvicspanelhez jutott. A szendvicspanel belső rétegén keresztül ezután szétterjedt az épületben.

[12] Az elsőfokú bíróság azzal együtt, hogy szabályzat nem határozta meg, mely vezető, illetve vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő személyek magatartásához fűz a biztosító mentesülést, egyetértett az alperessel abban, hogy a régi Ptk. 556. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt mentesülési okra is figyelemmel a felperes törvényes képviselőinek (vezető tisztségviselőinek) súlyosan gondatlan magatartása az alperes mentesüléséhez vezet.