485/D/1992. AB határozat
a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 351. § (2) bekezdése, valamint az állami tűzoltóság területi szervei hivatásos állományának Fegyelmi Szabályzata kiadásáról szóló 20/1982. számú belügyminiszteri parancs 98. pontja alkotmányellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panaszok tárgyában meghozta a következő
határozatot.
Az Alkotmánybíróság A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 351. § (2) bekezdésében valamint az állami tűzoltóság területi szervei hivatásos állományának Fegyelmi Szabályzata kiadásáról szóló 20/1982. számú belügyminiszteri parancs 98. pontjában foglalt rendelkezések alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszokat elutasítja.
A Pp. 351. § (2) bekezdése módosítására irányuló indítványt visszautasítja.
INDOKOLÁS
I.
A belügyminiszter 0. I. hivatásos állományú tűzoltó főtiszttel szemben az 1991. november 26-án kelt 001/1205/1991. számú határozatában tűzoltóparancsnoki beosztás alól felmentés, V. J. főtiszttel szemben az 1992. március 2-án kelt 001/187/1992. számú határozatában szolgálati viszony megszüntetése (nyugállományba helyezés) fegyelmi fenyítést szabott ki.
O. I. indítványozó a határozat ellen panaszt terjesztett elő a belügyminiszterhez az állami tűzoltóság területi szervei hivatásos állományának Fegyelmi Szabályzata kiadásáról szóló 20/1982. számú belügyminiszteri parancs (továbbiakban: Fegyelmi Szabályzat) 92. pontja alapján. Panaszát - miután azt a belügyminiszter megbízása alapján a BM Személyzeti és Munkaügyi Főosztálya kivizsgálta - elutasították.
O. I. és V. J. indítványozók a fegyelmi fenyítéssel összefüggésben alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő az Alkotmánybírósághoz. Ebben a Pp. 351. § (2) bekezdése és a Fegyelmi Szabályzat 98. pontja alkotmányellenességét állították. Érvelésük szerint e szabályok az Alkotmány 57. § (1) és (5) bekezdése rendelkezéseit sértik, mert alkotmányellenesen zárják ki az ilyen ügyekben a bírói utat, illetőleg alkotmányellenesen korlátozzák a jogorvoslathoz való jogot. Kérték a kifogásolt rendelkezések megsemmisítését, valamint annak kimondását, hogy e szabályok a konkrét esetekben nem alkalmazhatók.
V. J. a Pp. 351. § (2) bekezdésének kiegészítő tartalmú módosítását is indítványozta.
II.
1. A tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló 1973. évi 13. tvr. (a továbbiakban: Tvr.) 7. §-a értelmében a hivatásos állami tűzoltóság tagjai a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. tvr. (a továbbiakban: Ftvr.) hatálya alá tartoznak, amelynek alkalmazása során az illetékes miniszter a belügyminiszter.
Az Ftvr. 34. § (1) bekezdése szerint a hivatásos állomány tagja a jogszabályban és szolgálati parancsokban megállapított jogának megsértése, illetőleg elöljárója részéről ért jogtalanság miatt - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - panasszal élhet.
A (2) bekezdés szerint a panasz hatályára, előterjesztésére és elintézésére vonatkozó szabályokat az illetékes miniszter állapítja meg.
A panaszjog szabályait a Fegyelmi Szabályzat IV. fejezete tartalmazza.
A 92. pont értelmében a fegyelmi eljárásban hozott érdemi döntés ellen az érdekeltek a közléstől számított 8 napon belül - halasztó hatállyal nem bíró - panaszt terjeszthetnek elő.
A 96. pont kimondja, hogy a panasz kivizsgálásában nem vehet részt az, aki az alapeljárásban a vizsgálatot folytatta.
A 98. pont szerint pedig a másodfokú döntés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
2. Az Ftvr. 48. § (1) bekezdése szerint a hivatásos állomány tagjaira a munkaviszonyban álló dolgozókra vonatkozó rendelkezések is irányadók, amennyiben e törvényerejű rendelet vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik.
A (2) bekezdés szerint felhatalmazást kap az illetékes miniszter, hogy a munkaügyi miniszterrel egyetértésben az (1) bekezdésben említett rendelkezéseket - a szolgálati viszony sajátosságainak megfelelően - a hivatásos állomány tagjaira kiterjessze.
3. A Pp. 351. § (2) bekezdése szerint a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek, valamint a légi közlekedés dolgozói tekintetében a fővárosi, a vasút dolgozói tekintetében a MÁV igazgatóságának, a posta dolgozói tekintetében pedig a posta igazgatóságának székhelye szerinti munkaügyi bíróság jár el.
III.
Az alkotmányjogi panaszok alaptalanok.
1. Az Alkotmány 57. § (5) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban a törvényekben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírói, államigazgatási vagy más hatósági döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti.
Nem tartozik ebbe a körbe (mert nem bírói, államigazgatási vagy más hatósági döntés) a belügyminiszternek a szolgálati viszony keretében hozott fegyelmi határozata.
A Fegyelmi Szabályzat rendelkezései - köztük a 98. pont - ezért a jogorvoslathoz való alkotmányos alapjogot nem érintik, következésképp az Alkotmány 57. § (5) bekezdése rendelkezéseit nem sértik.
2. Az Alkotmány 57. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.
A bírósági útról a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény (a továbbiakban: Bsz.) 3-5. §-ai rendelkeznek.
A 3. § (1) bekezdése szerint a bíróság dönt a) a büntető ügyekben, b) a polgári jogi ügyekben, c) a családjogi vitákban, d) a munkaügyi vitákban és a szövetkezeti tagsági viszonnyal kapcsolatos jogvitákban, e) azokban az egyéb ügyekben is, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.
A (2) bekezdés szerint az (1) bekezdésben felsorolt ügyekben törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben más szerv is eljárhat. Az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit érintő ügyekben azonban e szerv határozata ellen a felek - jogszabályban meghatározott esetekben - bírósághoz fordulhatnak.
A 4. § szerint a bíróság - ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik - felülvizsgálja a közigazgatási határozat [Pp. 324. § (2) bekezdése] törvényességét.
E felsorolás nem tartalmazza a hivatásos állomány tagjainak fegyelmi ügyeit, az ilyen ügyekben való döntést külön törvény sem utalja a bíróság hatáskörébe.
A Fegyelmi Szabályzat 98. pontja ezért nem ellentétes magasabb szintű jogszabállyal illetőleg az Alkotmány 57. § (1) bekezdése rendelkezéseivel sem.
3. A Pp. 351. § (2) bekezdése illetékességi szabályt tartalmaz, ez az indítványokban felvetettek szempontjából nem áll összefüggésben - így ellentétben sem - az Alkotmány 57. § (1) és (5) bekezdésével.
IV.
A kifejtettek értelmében nincs ok annak megállapítására, hogy a kifogásolt rendelkezések ellentétesek az Alkotmány hivatkozott szabályaival, az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszokat elutasította.
Az illetékességi szabály módosítására irányuló indítványt pedig az Alkotmánybíróság hatásköre hiánya miatt visszautasította.
Budapest, 1992. december 8.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Hercegh Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró