BH 2008.2.57 A vételi ajánlat el nem fogadását követően szakértői vélemény állapítja meg a kártalanítás összegét; utóbb a vételi ajánlatnak megfelelő kártalanítás nem kérhető [1952. évi III. tv. 206. §, 1976. évi 24. tvr. 1. §].

A felperes részben tulajdonosa a 0624/12 hrsz.-ú ingatlannak. A II. r. alperes az M3 autópálya építése érdekében kisajátítási kérelmet terjesztett elő a felperesi ingatlanrész kisajátítása érdekében. Az I. r. alperes szakértői vélemény alapján állapította meg az ingatlanrész forgalmi értékét és a zöldkár mértékét. A szakértői vélemény alapján a 2005. október 26-án kelt határozatával a felperes ingatlanrészét kisajátította, a II. r. alperes vagyonkezelésébe adta és kötelezte a II. r. alperest 663 581 forint kártalanítás és 100 320 forint mezőgazdasági kár megfizetésére.

A felperes keresetet nyújtott be az I. r. alperes határozatának felülvizsgálata és többletkártalanítás megállapítása iránt. A mezőgazdasági kár összegét nem vitatta, a kártalanítást a vételi ajánlatnak megfelelő összegben kérte megállapítani. Az elsőfokú bíróság a perben B. Sz. M. igazságügyi szakértőt rendelte ki. A szakértő a perbeli ingatlanrész forgalmi értékét 663 200 forint összegben határozta meg. Az elsőfokú bíróság a szakértői véleményt ítélkezése alapjául elfogadta, és megállapította, hogy az összehasonlító adatok alapján az I. r. alperes helytállóan határozta meg az ingatlanrész forgalmi értékét és annak alapján a kártalanítás összegét. A vételi ajánlat a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet (továbbiakban: Ktvr.) 3. § (2) bekezdés a) pontja alapján addig áll fenn, amíg arról az ingatlan tulajdonosa a megadott határidőben nem nyilatkozik. A II. r. alperes a vételi ajánlatát 30 napos határidővel tartotta fenn, azt a felperes nem fogadta el. Mivel megegyezés a II. r. alperes és a felperes között nem jött létre, ezért a vételi ajánlat a kisajátítási eljárásban már nem szolgálhat a kártalanítás alapjául. Utóbb a felperes nem kérheti a kártalanítási összegnek az általa el nem fogadott vételi ajánlati összegre való felemelését. A vételi ajánlat elfogadására és a szerződés megkötésére a kisajátítási eljárás megindításáig lett volna törvényes lehetőség. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, mert az I. r. alperes határozatát törvényesnek és megalapozottnak találta.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását, másodlagosan a jogerős ítélet megváltoztatását és 1 163 462 forint kártalanítás és kamatai megállapítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Ktvr. 1. §-át, a Pp. 206. § (1) bekezdését. A II. r. alperes az autópálya nyomvonala mentén számos tulajdonossal kötött adásvételi szerződést. A vételi ajánlat alapján létrejött adásvételi szerződések összehasonlító adatként figyelembe vehetők, melyre figyelemmel a kártalanítás összege tévesen került megállapításra.

Az I. r. alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A II. r. alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.