BH 1992.1.39 I. A megszerzett védjegyoltalom szerződéssel átruházható, forgalomképes s ezért apportálható jog. Ha az ilyen jogot az apportálni kívánó cég még nem szerezte meg, a cég nem jegyezhető be a cégjegyzékbe [1969. évi IX. tv. 12. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. 161. § (2) bek.].

II. A társasági szerződésben a szavazategyenlőség esetén követendő eljárásról kötelező rendelkezni. E kogens szabály azonban úgy nem teljesíthető, hogy "a pozitív döntést igénylő kérdésekben a taggyűlés addig nem zárható le, amíg határozat nem születik" [1988. évi VI. tv. 21. § (1) bek., 157. § (1) bek. c) pont].

Az A. Ipari és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaságot az 1990. február hó 1. napján kelt társasági szerződéssel hozta létre a B. H. Gyár, a G. Ipari Kisszövetkezet és a T. Kötőipari és Kereskedelmi Leányvállalat. A társaság törzstőkéje 5 000 000 Ft, melyből 1 500 000 Ft a készpénz és 3 500 000 Ft az apport.

A G. Ipari Kisszövetkezet apportjában szerepelt többek között az "ARUNDEL" védjegy átruházása, melynek értékét 350 000 Ft-ban fogadták el a tagok.

A társasági szerződés 7.3 pontja értelmében a szerződés aláírását követő 15 nap alatt a tagok törzsbetétjeik készpénz részének felét befizetik, illetőleg az apportot rendelkezésre bocsátják. A szerződéses kikötés ellenére a G. Ipari Kisszövetkezet a törzsbetétje készpénz részét teljes egészében befizette, a T. leányvállalat törzsbetétjének készpénz részén felül további 13 800 Ft-ot fizetett be, míg a B. H. Gyár készpénzbefizetést nem teljesített.

A tagok a társasági szerződésben akként rendelkeztek, hogy a taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok háromnegyede jelen van. Ehhez kapcsolódóan a társasági szerződés 13.18 pontja a szavazategyenlőség esetén azt kötötte ki, hogy az el nem döntött kérdést egy héten belül újra tárgyalni kell a taggyűlésnek. Amennyiben olyan kérdésről van szó, mely pozitív döntést igényel, addig nem lehet a taggyűlést befejezni, amíg a szükséges döntés nem születik meg. Egyéb kérdésekben a kérdést elvetettnek tekintik azzal, hogy két hónapon belül ugyanebben a kérdésben taggyűlés tartását nem lehet elrendelni. Az elsőfokú bíróság a céget 1990. június 17-én a cégjegyzékbe bejegyezte.

A jogerős cégbejegyző végzés ellen emelt törvényességi óvás indítványozta a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését. Az óvás szerint a cégbejegyző végzés az alábbiak miatt törvénysértő.

Egyrészt a társasági szerződés, másrészt a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. tv. (Gt.) 161. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a cégbejegyzésre csak azután kerülhet sor, ha minden egyes pénzbetétnek legalább a felét befizették, illetőleg a nem pénzbeli betéteket teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátották. A cégiratokból megállapítható, hogy a B. H. Gyár pénzbetétbefizetési kötelezettségének nem tett eleget.

Az apporttárgyak között szerepel az "ARUNDEL" védjegy. Ezt a társaság rendelkezésére kellett bocsátani a már idézett törvényi rendelkezés alapján. A védjegyről szóló 1969. évi IX. tv. 4. §-ának (1) bekezdése szerint a védjegy és a védjegy jogi oltalma csak azt illeti meg, aki a megjelölést a törvényben előírt eljárás után lajstromoztatta. Mód van a védjegy más által történő használatára és átruházására is a törvény 8. §-a alapján kötendő használati szerződés alapján, illetőleg a törvény 12. §-a (2) bekezdése értelmében is. Nem tisztázott azonban az, hogy az apportált védjegy jogosultjának kit kell tekinteni, egyáltalán az "ARUNDEL" kifejezés oltalom alatt áll-e, és milyen módon bocsátották a társaság rendelkezésére, mi a használatnak a jogcíme, azaz tulajdonba vagy csupán használatba kívánták-e venni. A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 5. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a cég elnevezésében elsősorban magyar, illetve meghonosodott idegen szavak, valamint bejegyzett saját védjegyre vagy szabadalomra utaló szavak szerepelhetnek. A védjeggyel kapcsolatos körülmények tisztázatlanok, az "ARUNDEL" szónak önállóként történő használta pedig nem magyar szó, nem meghonosodott idegen szó, így cégbejegyzése törvénysértő.

A Gt. 21. §-ának (1) bekezdése és a 157. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a társasági szerződésben rendelkezni kell a szavazati jog mértékéről és a szavazategyenlőség esetén követendő eljárásról. A rendelkezés kogens, eltérésnek helye nincs. Ugyanakkor a társasági szerződés által választott megoldás, amely szerint a kérdés elvetettnek tekintendő, másrészt azonban a taggyűlést addig nem lehet lezárni, míg pozitív döntést igénylő kérdésekben határozat nem született, nem alkalmas arra, hogy a társaság valóban határozatot hozzon a vitás kérdésben. Ilyen rendelkezés mellett ugyanis döntés nem hozható.

A Ctvr. 15. §-ának (1) bekezdése alapján az elsőfokú bíróságot terhelte annak kötelezettsége, hogy a jogszabályoknak megfelelő tartalmú szerződés becsatolására hívja fel a társaságot, illetve gondoskodjon mindazon okiratok becsatolásáról, amelyek a bejegyzéshez a jogszabály szerint szükségesek.