A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27242/2015/68. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ÉPÍTÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 215. §, 339. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43. §, 74. §, 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 31. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 2. §, 26. §, 50. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 31. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet 16. §, 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Épelj.) 71. §, 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 21. §]

... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

11.K.27.242/2015/68.

A ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Dobrossy és Tárasi Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Dobrossy István) által képviselt felperesnek - a Dr. Kiss János Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Kiss János) által képviselt alperesi beavatkozók által támogatott és jogtanácsos által képviselt Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal alperes ellen építésügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000.- (Negyvenezer) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a alperesi beavatkozónak 20.000.- (Húszezer) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a H. Kft. alperesi beavatkozónak 20.000.- (Húszezer) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy az illetékügyi hatóság felhívására fizessen meg az államnak 30.000.- (Harmincezer) Ft eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A bíróság a peres felek nyilatkozatai, a rendelkezésére álló közigazgatási iratok, szakértő 2015. szeptember 03. napján kelt igazságügyi szakértői véleménye, illetve 2015. október 15. napján kelt kiegészítő igazságügyi szakértői véleménye és személyes meghallgatása, valamint H.A. igazságügyi szakértő tanú meghallgatása alapján a következő tényállást állapította meg:

A ... Város Önkormányzat Jegyzője I. fokú építésügyi hatósági jogkörében eljárva ...számú, 2014. július 15. napján kelt határozatával a alperesi beavatkozó részére, mint építtetőnek építési engedélyt adott a D. település, ... szám alatti, ... helyrajzi számú, belterületi, beépítésre szánt területen lévő ingatlanon a becsatolt műszaki terveknek megfelelően, zárt sorú beépítési módban, 579,06 m2 beépített alapterületű, 12,50 m építmény magasságú, földszint + 4 emelet szintszámú, 1 üzletet, 5 gépkocsi tárolót, 5 gépkocsi elhelyezésére szolgáló fedett parkolóteret, 1 gépkocsi elhelyezésére szolgáló áthajtót és 10 lakást magába foglaló épület építésére.

Az I. fokú határozattal szemben a felperes jogi képviselője útján fellebbezést nyújtott be. A fellebbezésben foglaltak szerint az I. fokú építésügyi hatóság figyelmen kívül hagyta az övezeti előírásokat, sajátosságokat. Álláspontja szerint az engedély tárgyát képező épület az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), valamint ... Város Közgyűlésének 35/2004. (IX.10.) rendelete 9. § (1) bekezdésének, továbbá a ... Város Közgyűlésének ... Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V.23.) Kr. rendelete (a továbbiakban: DÉSZ) 22. § (2) bekezdésében foglalt előírásoknak nem felelt meg. Álláspontja szerint az épület nem illeszkedik a településképbe, másrészről hivatkozott épület nem magas, hanem döntően lapos tetős építési módban épülne fel. Hivatkozott továbbá arra, hogy álláspontja szerint az engedélyes tervhez tartozó épület magasság számítás is hibás, mivel az oldalsó homlokzat magassága átlagban 15 és 16 méter között van, tehát az engedélyezett 12,50 m magasságot jelentősen meghaladja.

Megjegyezte, hogy a ... utca számára az engedélyben hivatkozott épület felépítése aránytalan terhelést jelentene, hiszen jelentősen megnőne a gépjármű forgalom, melynek befogadására, illetve a megnövekedett parkolóhely szükségletek kielégítésére a környék nem alkalmas, nyilvánvaló ugyanis, hogy 10 lakás és 1 üzlet 10 parkolóhelynél lényegesen nagyobb megállóhely kapacitást igényel.

A felperes fellebbezése alapján eljáró ... Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (a továbbiakban: II. fokú hatóság) ... iktatószámú, és 2015. március 02. napján kelt határozatával az I. fokon hozott határozatot helybenhagyta.

A II. fokú hatóság határozata szerint az I. fokú építésügyi hatóság határozatának döntését azzal indokolta és a határozat indokolásában részletesen kifejtette, hogy a D. település, ... szám alatti ... helyrajzi számú ingatlanra vonatkozó építési engedély iránti kérelem kapcsán vizsgálta, és meggyőződött arról, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelően készült az elektronikus formában csatolt építészeti, műszaki tervdokumentáció, építtető a kérelméhez csatolta a meghatalmazást arra vonatkozóan, hogy az ügyben nevében ki járjon el; a tervező megfelelő tervezői jogosultsággal rendelkezik, tervezői névjegyzékbe bejegyzett tervező; a szakhatóságok eljárási díjának befizetését igazolták, a jogszabály szerint bevont szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásokban kikötésekkel az építési engedély megadásához hozzájárultak.

Vizsgálta és megállapította az I. fokú építésügyi hatóság azt, hogy az építmény rendeltetésszerű használhatóságához szükséges közmű- és energia-ellátás biztosított; az érintett terület változtatási, telekalakítási és építési tilalom alatt nem áll; az építkezéssel érintett ingatlant nyilvántartott régészeti lelőhely nem érinti; az építési munkával érintett telek kialakítása a településrendezési tervekben, illetőleg a jogszabályokban meghatározottaknak megfelel; az építés beépítésre szánt területen építési telken valósul meg; az épület építése megfelel a DÉSZ-ben foglaltaknak.

A szabályozási terv az építéssel érintett ingatlant "..." jelű, településközpont vegyes zónába, belvárosi építészeti karakterbe sorolja. Az ingatlan a városközpont területére esik. A kérelemben érintett építési övezetben épületet elhelyezni zárt sorú beépítési módban lehet. Az ingatlanon épületet elhelyezni 80 %-os beépítettséggel, 8,50-12,50 méteres építménymagassággal, minimum 5 %-os zöldfelületi fedettséggel lehet. A tervezett épület a területre vonatkozó előírásoknak megfelel, mivel zárt sorú beépítési mód szerint került elhelyezésre; az ingatlan beépítettsége 83,1 %-os, azonban a felépítménnyel érintett része 37,8 %, az építménymagasság 12,50 méter, a zöldfelületi fedettség pedig 32,8 %-os.

A II. fokú határozat szerint jelen esetben a település polgármestere által településkép véleményezési eljárás került lefolytatásra, melyben a polgármester a véleményét a helyi önkormányzati építészeti-műszaki tervtanács véleményére alapozta. A ... ügyiratszámú és 2014. június 10-i keltezésű településképi vélemény a benyújtott tervjavaslatot engedélyezésre feltétellel javasolta. A földszint tagoltabb, falazott elemekkel is támasztott változatát javasolta. Az ennek megfelelően módosított terveket a települési főépítészhez kérte bemutatni. A főépítész az ennek megfelelően átdolgozott tervet elfogadta.