40/1999. (XII. 21.) AB határozat

a 20/1999. (X. 11.) OVB számú határozat ellen benyújtott kifogás tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság országos népszavazás kitűzésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldánya, illetőleg az azon szereplő kérdés hitelesítését elutasító határozata ellen benyújtott kifogás tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 20/1999. (X. 11.) OVB számú határozatát helybenhagyja.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

1. A Magyar Királyság Párt kifogást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 20/1999. (X. 11.) számú határozata ellen. Az OVB megtagadta a Magyar Királyság Párt által előterjesztett, országos népszavazás kitűzésére irányuló aláírásgyűjtő ív és az azon szereplő kérdés - "Akarja-e Ön, hogy Magyarország államformája Királyság legyen?" - hitelesítését. Az OVB eljárásának lefolytatása a 28/1999. (X. 6.) AB határozat alapján vált szükségessé, ugyanis az Alkotmánybíróság e döntésében megállapította, hogy a 13/1999. (VI. 2.) OVB döntés által hitelesített fenti kérdés alapján nem lehet választópolgárok által kezdeményezett népszavazást tartani, és az OVB-t új eljárás lefolytatására kötelezte. Az OVB 20/1999. (X. 11.) számú határozatát ezen alkotmánybírósági döntésre figyelemmel hozta meg. Határozatában hivatkozik a 25/1999. (VII. 7.) AB határozat rendelkező részére, amely kimondja, hogy "alkotmánymódosítás csak az Alkotmányban előírt rendben [Alkotmány 24. § (3) bekezdés] történhet; az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye". Az OVB döntésének kialakításakor figyelemmel volt az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 27. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésre, mely szerint az Alkotmánybíróság határozata mindenkire nézve kötelező.

2. Az OVB határozata ellen a Magyar Királyság Párt törvényes határidőn belül kifogást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. A kifogás előterjesztője az OVB döntésének megsemmisítését kéri, mert álláspontja szerint az nincs figyelemmel nemzetközi szerződésekre és a nemzetközi joggyakorlatra. Álláspontja szerint "...a Magyar Állam vállalta azt, hogy betartja mindazokat a nemzetközi szerződéseket, amelyek egy demokratikus államban nyilvánvalóak. Ezekben az államokban - így Magyarországon is - a nép akarat a legfőbb hatalom". Véleménye szerint "a nemzetközi jog szerint egyetlen állam sem lehet bírája önmagának. Egyes államokban - így Magyarországon is - az Alkotmánybíróság kötelező erejű döntése felett áll a Nemzetközi Bíróság határozata (állásfoglalása)". Az előterjesztő szerint Magyarországon "alkotmányválság" van. Megítélése szerint az OVB-nek az új határozat meghozatala helyett le kellett volna mondania, vagy kitartania az előző határozata mellett, mivel "Őt erre kényszerítették". Az előterjesztő úgy véli, hogy "a Magyar Köztársaság, mint államforma megalakítása nem egy szabad országban történt, mert ugyanis még megszálló csapatok voltak az ország területén". Kifejti azt is, hogy az államforma megváltoztatására irányuló kezdeményezésük összhangban van az Alkotmánnyal és a Btk. rendelkezésével, hiszen az csak a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének erőszakkal vagy ezzel fenyegetve történő megváltoztatását tilalmazza, de "nem zárja ki annak lehetőségét, hogy békés úton ez mind megtörténhessen, mivel itt is az érvényesül, hogy a népakarat a legfőbb hatalom Magyarországon".

II.

Az Alkotmánybíróság az OVB 20/1999. (X. 11.) számú határozatát helybenhagyja.

Az Alkotmánybíróság a 28/1999. (X. 6.) AB határozat ában már megvizsgálta, hogy a Magyar Királyság Párt által benyújtott aláírásgyűjtő ív és az azon szereplő kérdés népszavazásra bocsátható-e. Az Alkotmánybíróság ezen eljárásában az Alkotmány és az irányadó törvények, így a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.), az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény rendelkezései, valamint a 25/1999. (VII. 7.) AB határozat a alapján érdemben állásfoglalt abban, hogy e kérdésben nem lehet választópolgárok által kezdeményezett népszavazást tartani. Ezért a Ve. 130. § (3) bekezdése alapján az OVB korábbi határozatát megsemmisítette és az OVB-t új eljárás lefolytatására utasította.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az OVB az új eljárásában az Alkotmánybíróság döntésére tekintettel, az abban kifejtett indokok alapján hozta meg 20/1999. (X. 11.) számú határozatát. Az e határozat ellen benyújtott kifogások tehát tartalmilag nem az OVB, hanem az Alkotmánybíróság érdemi döntése ellen irányulnak. Miután az Alkotmánybíróság a konkrét kérdésben már állást foglalt, és az OVB döntése ezzel egyező, ezért az Alkotmánybíróság a kifogásokat érdemben nem vizsgálta.

Az Alkotmánybíróság a határozat Magyar Közlönyben való közzétételét a közérdeklődésre tekintettel rendelte el.

Dr. Németh János s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke, előadó alkotmánybíró

Dr. Bagi István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Czúcz Ottó s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 752/H/1999.